Blogarchívum

2009. március 31., kedd

Batsányi János: Bíztatás


 

A Hazáért élni, szenvedni, s jót tenni,

Ügye mellett önként s bátran bajra menni,

Kárt, veszélyt, rabságot érte fel sem venni,

S minden áldozatra mindenha kész lenni �

 

Barátom! oly dolgok, mellyek az embernek

Dicsőség mezején oszlopot emelnek,

S mellyekért (bár, míg élsz, sokan nem kedvelnek)

A Jók sírodban is áldanak tisztelnek.

 

(1787)

Vajda János: Sodoma



Javában áll a vásár; a zsivajban
Megsiketül a lelkiismeret.
A cég föloszlik; im végeladóban
Árverelik a kerületeket.
Kapós az áru; hogyne? sokat ér,
S potomság, mit a boltos érte kér:
"Ki hazudik nagyobbat?" E sivár
Föltétel a kikiáltási ár.

Föl és alá tud hizelegni szebben
A mennynek és pokolnak egyaránt?
Ah könnyü sor! mi drága még részletben -
Egészben szinte semmit ér hazánk...
Lemondott róla régen mindenik,
Adó, vevő, hivén, hogy sírba tért.
Csak még a bőre! ezt adják, veszik,
Igaz, hogy olcsón: egy üveg borért...

Mint mikor a hajó a víztölcsérben,
Haj rá, neki! hol a pezsgős palack?
Pokolba őrült becsület, szemérem!
Föl a kabinba, hol a szűz ajak?
Nyerít a kéjvágy, bőg a hiúság,
Vonít az írigy önzés éhesen.
Itt már hiába átok és imádság!
Én már csak a kénkő-esőt lesem.

És eljön az, hah, itt is a határon;
Én látom azt, mint Lót, rég, egyedül.
De nem megyek, nem mozdulok... bevárom...
Hiába a sugallat: menekülj!
Kéj lesz nekem e gyilkos tűz-zuhany;
Szemlélni, hogy rémül a gyáva gaz!
Diadalom, ha ők mindannyian
Látják, hogy hal meg köztük egy igaz.

Mint egykor Herkulanum és Pompeji
Végnapján, láva-temető alatt,
Volt még egy hű, valódi római,
Ki mozdulatlan, őrhelyén maradt;
Ha majd kiásnak a hamu-özönből
Álmélkodó késő évezredek,
Találnak ott - s majd rám ismernek erről
Egy fölemelt főt s egy üres kezet!...

Gyurcsány szerepe Európa bekerítésében


Index | 2009. március 31., kedd 00:25

Milyen szerepet játszott a leköszönő kormányfő egy, a magyar pálya méreteit jóval meghaladó meccsben, és mire gondolt az orosz sajtó, amikor Gazprom-miniszterelnöknek titulálta Gyurcsány Ferencet? A magyar politikus szerepéről elkészült, és egy ideje közkézen forog egy összeesküvéses forgatókönyv, amely az elmúlt évek hazai és nemzetközi eseményeit mozaikként összeillesztve azt magyarázza, mit tett a hazai vezetés annak érdekében, hogy az orosz gázipari óriáscég megszerezhesse a Mol csővezetékeit, és ezzel bekeríthesse az uniót.

Miniszterelnöki széket veszített a Gazprom, állította az egyik orosz napilap a Gyurcsány Ferenc lemondását követő napokban. A Kommerszant szerint a magyar politikus bukása némileg megakaszthatja a világpolitikát csináló orosz nagyvállalat lendületes terjeszkedését, de ez nem akadályozza meg, hogy Gerhard Schröder német kancellárhoz hasonlóan bebocsátást nyerjen a vállalkozás menedzsmentjébe.

A lap a pártelnöki cím elvesztése után is visszatért az ügyre, és újra azt állította, hogy a magyar politikus bizalmi állást kaphat Moszkvában. "Úgy tűnik, Gyurcsány teljesen elhagyja a magyar politikát. Így már semmi akadálya nincs annak, hogy a Déli Áramlat Rt. - a felépítendő gázvezetéket üzemeltető társaság - élére álljon."

Az OMV eladta

Magyarországon is hónapok óta terjed egy írás, amely eljutott a parlamentbe is, és amely egy elméletben fűzte össze, hogyan kapcsolódhatnak a Gazprom stratégiai terveihez a magyar diplomácia lépései, a Mol-részvények felvásárlási kavarásai és az OTP állami megsegítése. Itthon azonban eddig senki sem ment el addig a teóriagyártásban, mint amint az orosz újság sugall, azaz hogy az eseménysor végén Gyurcsány kinevezése állhat.


Az MTI által közzétett orosz sajtóállítást a kormányszóvivő természetesen rögtön kacsának minősítette, de tény, hogy a magyar politikában bekövetkezett változást gyorsan követte a Mol tulajdonosi szerkezetének változása. Néhány órával azután, hogy kiderült, az MSZP megyei elnökei menesztették Gyurcsányt, az OMV eladta a Molban meglévő 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Surgutneftegaznak, amelyről bennfentesek azt tartják, jelentős részben Putyin fennhatósága alatt áll.

A hivatalos Gazprom-álláspontban az úgynevezett ellátásbiztonság a mindent magyarázó tényező, azaz, hogy az orosz gáz útja sima legyen Európába. Erre hivatkozva Oroszország sorban vásárolja fel az Európába vezető úton fekvő nemzeti gáztársaságokat. Az északkeleti irányból érkező orosz gáz zavartalan áthaladását segíti, hogy a Gazprom egy csapelzárós gázháború után megszerezte a fehérorosz Beltranszgazt, és ugyanerre a sorsra jutott a Balkánra és Dél-Európába irányuló orosz gáz útjában fekvő moldáviai társaság, a Moldovagaz is

Két nemzeti gázcég azonban állva maradt: a lengyelek kitartóan őrzik a PKN Orlen függetlenségét, és zsaroló potenciáljuk sem rossz, hisz a társaság csövein halad át a Németországba szánt gázmennyiség. Az ukránok sem hajoltak be a Gazpromnak, megtartották a Naftogazt, márpedig az Európába tartó orosz gáz nyolcvan százaléka itt halad keresztül, és nem utolsósorban itt futna a Déli Áramlat fővezetéke. Az ukrán tüskét pedig Magyarország húzhatná ki a Gazprom körme alól.

Sokat érő lukak a földben

A Molnak ugyanis irgalmatlan méretű gáztárolói vannak. (Gáztároló alatt nem mesterséges, gigászi tartályokat kell érteni, a kimerült, természetes gázmezőket újra lehet tölteni, és ilyenekkel a Mol szép számmal rendelkezik.) Az orosz tanulmányok szerint tízmilliárd köbméter szivattyúzható be a magyar földbe, a hazai felmérések csak annyit állítanak, hogy egy-kétmilliárd köbméter gáz biztosan elfér. A lényeg azonban mindkét kalkuláció esetében ugyanaz: a csurig töltött magyar tárolók segítségével a Gazprom akkor is hónapokig eleget tehetne az európai rendeléseknek, ha kirobban egy újabb orosz-ukrán gázháború.

A Mol (pontosabban az FGSZ Zrt.) csővezetékének bekebelezésével a Gazprom két legyet ütne egy csapásra. Egyrészt energiahordozói akadály nélkül jutnának el a mediterrán piacokra, másrészt (az olasz ipar gázfüggőségére játszva) gyakorlatilag rákapcsolódhatna az olasz ENI társaság rendszerére, aminek diszkrét bája abban rejlik, hogy elér az észak-afrikai gázmezőkig. Márpedig Európát három gázforrás táplálja: az északi-tengeri, az orosz, és az észak-afrikai (főként Algéria és Líbia).

Azaz, aki a háromból kettőt birtokol, gyakorlatilag az szabja meg a gázárakat a kontinensen. Nem véletlen, hogy Oroszország keményen erősíti jelenlétét az észak-afrikai térségben, ahol Algéria és Líbia a szovjet időkben felhalmozott államadósságát orosz fegyverek megvásárlásával és gázkoncessziók átadásával törlesztheti.

Déli Áramlat, mindenáron

Mindehhez persze kellene a Déli Áramlat, mégpedig a lehető leggyorsabban, ugyanis ha nem épül ki, a Gazprom bevétele akár kétharmadával csökkenhet. (Az előre nem kalkulálható válság okán most az orosz óriás ezer köbméter gázt mintegy kétszáz euróért dobhat piacra, míg a recesszió előtti kalkulációk hatszáz eurós tarifával számoltak.) Ennek ellenére az oroszok abba belenyugodni látszanak, hogy a Déli Áramlat megvalósulási dátuma 2012-ről 2015-re csúszott.

Ahhoz, hogy a terv megvalósuljon, a Gazpromnak mindenképpen meg kell torpedóznia az unió által favorizált másik gázvezetékprojektet, a Nabuccót. Ezt két ponton teheti meg jelenleg: Iránban és Magyarországon. A Nabuccóba, amely elvileg az oroszok keleti gázmonopóliumát hivatott megtörni, a Kaszpi-tenger környékéről, illetve Iránból származó gázt töltenének. De már rég megindult mindkét térségben, sőt részben sikerrel be is fejeződött a Gazprom térnyerési offenzívája.

Magyarországon az FGSZ Zrt. megszerzésével lehet keresztbe tenni a Nabuccónak.

Csakhogy a Gazpromot Magyarországon igencsak szorítja az idő, hiszen az nagyjából világos, hogy csak egy jobboldali kormány megalakulásáig hozhatja tető alá az akvizíciót. A Molra viszont csak akkor gyakorolhat kellő nyomást az orosz társaság, ha semlegesíteni tudja annak áttételesen többségi tulajdonosát, Csányi Sándort, az OTP elnök-vezérigazgatóját, és magát a pénzintézetet is.

A pénzintézet eddig megvédte a Molt minden felvásárlási kísérlettől, pélául amikor az osztrák OMV akarta megszerezni a magyar társaságot, rossz nyelvek szerint a lex Molként elhíresült, az OMV kísérleteit végleg meghiusító törvényt a Mol és az OTP irodáiban írták.

CIA-s módszerek

A 2007-es orosz felvásárlási kísérletek idején történt, hogy a Csányi Sándornak dolgozó UD Zrt. védelmi céllal figyelő szoftvert telepített a Mol kommunikációs rendszerére. A magyar olajcég vezetése azért keresett technikai támogatást, mert a Mol feletti befolyás megszerzésére külföldről nagy erőket mozgató manőverek indultak, és a gyanú szerint házon belülről bennfentes információk kerületek az ellenérdekű gazdasági csoportok kezébe. A CIA rendszeréhez hasonló rendszerrel megadott szavakra lehetett keresni az alkalmazottak beszélgetéseiben és levelezésében.

A politikusok között keringő összeesküvés-elmélet szerint Csányi megregulázására találták ki a bankmentő hitelt is. Ez a feltételezés azonban a szakmai elemzők véleményével is egybevág. Az OTP az FHB-val együtt úgy kapott 520 milliárd forintot, hogy a menedzsment egyáltalán nem tapsolt az IMF-től érkezett tőkeinjekciónak. Az OTP környékén ugyanis erősen tartottak attól, hogy a válságra hivatkozva az állam hatalomátvételre készül a bankban. A pletykák akkor is arról szóltak, hogy a végső a cél az OTP, sőt a bankkal több szálon is kapcsolatban álló Mol, illetve az olajtársaság egyes vagyonelemeinek orosz kézre játszása volt.

A pénzügyi csomagot kísérő szerződési feltételek 2008 novembere és 2009 márciusa között megenyhültek, és az állam végül nem kapott elméleti lehetőséget sem a Csányi-birodalom megszerzésére, a bankár mégis nyíltan új választás kiírása mellett tette le voksát.

Bogár: Ami jöhet, ahhoz egy rendőrállam is kevés lesz!


Bajnai, mint Gyurcsány-kreatúra � Megtörténhet a rendszerkorrekció
2009. március 31. 06:20 Lippai Roland - MNO

Semmilyen rendőrállam nem védheti meg a népirtással provokáló elitet, ha az évszázad alatt felgyülemlett feszültség, találkozva a jelenlegi helyzet okozta frusztrációval, eléri a kritikus szintet. Mindehhez Bogár László interjúnkban hozzátette: a Bajnai Gordon által is favorizált 600 milliárdos megszorítás csak a kezdet, a globális SZDSZ ügynökhálózata 1 százalékos "erőként" képes diktatúrát üzemeltetni.

A professzor állítja: a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket vették célba, amelyeknek az elemi újratermelődéshez sincsenek meg az erőforrásaik. Azonnal felfüggeszt minden adósság-szolgálati és profit transzfert, s tárgyalásokat kezd a globális hatalmi rendszer képviselőivel az új rendszer feltételeiről - vázolja Bogár az új polgári kormány első feladatát.

"Ki kell nyitni a zárt szobákat!" Meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy az elit zárt szobákban dönti el, mi legyen Magyarorzsággal. Annak érdekében, hogy végre véleményformáló ereje legyen a civil társadalomnak is, április 5-re a Civil Összefogás Fórum demonstrációt szervezett. Fricz Tamás politológus elmondta: meg kell szüntetni azt a kádárista attitűdöt, amely szerint az emberekben az él, hogy "megint döntöttek a fejünk felett, a mi életünkről". Véget kell vetni annak, hogy a "nagyérdemű közönség" végignézi a műsort, s aztán elballag haza. Szerinte amíg ez él az emberekben, addig nem lesz igazi rendszerváltás. (L.R)

- Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt egy hatszáz milliárd forintos "szeretetcsomaggal" állt elő, úgy tűnik sokak gyanúját igazolva, végül is semmi jóra nem számíthat a magyar társadalom; a megszorító csomag többek között eltörölné a gázár-támogatásokat, a nyugdíjak svájci indexálását, vagy éppen befagyasztaná a családi pótlékot, ötletekben nincsen hiány sem Bajnainál sem mögötte álló köröknek. Mire számíthatunk, s kinek üzen a magyar politika ezen része Bajnai Gordonnal?

- Teljesen egyértelmű, hogy a jelölt Gyurcsány Ferenc kreatúrája, s maga Gyurcsány is a "globális SZDSZ" ügynöke, az "eszdéeszesített" MSZP vezéralakja. Ugyanazok a globalokrata liberális erők állnak Bajnai mögött is, akiknek Gyurcsány is legmegbízhatóbb embere volt. A személy kiválasztásában tehát semmi meglepő nincsen. Azon sem csodálkozhatunk, hogy ez a csomag a lehető legbrutálisabb támadás a társadalmi újratermelés azon pontjai s társadalmi csoportjai ellen, amelyek a legvédtelenebbek, legkiszolgáltatottabbak, s eddig is a roncsolás legfőbb áldozatai voltak; tehát a nyugdíjasok, a fiatal házasok, a családok. Ez a lehető legdurvább üzenet azon a társadalmi csoportok ellen, amelyek eddig is a legfőbb teherviselői voltak az elmúlt húsz évnek, illetve akikről azt feltételezik, hogy a legkevésbé konfliktusképesek. Nem tudnak szervezkedni, így ellenállni sem. Ezek az elitek az élet elemi szintű újratermelése ellen dolgoznak.

Tudatos népirtásról van szó, hiszen a társadalmi újtermelésnek azokat a pontjait támadják, ahol éppen ennek az ellenkezőjét kellene tenni: kárpótlásra volna szükség az elmúlt két évtized kifosztásáért. Teszik ezt "előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és különös kegyetlenséggel", ami büntetőjogilag is súlyosbító körülmény, és minden bizonnyal az lesz a közeli jövő nemzeti számonkérése során is.

- Többször is felvetette egy új kiegyezés szükségességét a globális elitekkel, úgy tűnik, nem efelé mutatnak a politikai-gazdasági döntések.

- Nem csak, hogy nincsen jele a kiegyezésnek, de a lehető legdurvább üzenetet kapjuk arról, hogy szóba sem állnak velünk. Mi több, a globális hatalom eleve "gyűlölet-beszédként" bélyegzi meg már azt is, ha valaki egyáltalán fel meri tételezni a globális hatalmi rendszer létét. Kifejezetten rossz, vészjósló jelek ezek, s mivel így nem indulhat meg az elemi kommunikáció sem az alapvető konfliktusgócok között, teljesen természetes, hogy ennek rendkívüli mértékben növekvő feszültség lesz a következménye. Ez kioldódhat egy polgárháborús robbanásban, vagy akár robbanássorozatokban is, de a magyar társadalom nem a kifelé-, hanem inkább a befelé irányuló - önpusztító - agresszióban megnyilvánuló magatartásmintákat sajátította el az elmúlt évtizedek során. Ebből nagy valószínűséggel az önpusztításnak olyan fordulatai származhatnak, amelyeknek következményei beláthatatlanok. Például a népesedés és az egészség-vagyon terén már évtizedek óta kapjuk a súlyos jelzéseket, hogy baj van, katasztrófa közeleg. S most is pontosan azoktól veszik el a lehetőséget a népesedés- és az egészség-helyráállítással kapcsolatban, akiknek erre a legnagyobb szükségük volna.

- Valóban úgy tűnik a tervekből, hogy a megálmodott intézkedések a társadalmi újratermelődés legfontosabb színtereit piszkálják elementáris erővel. Meddig lehet ezt folytatni? Mikor érkezik el egy adott társadalom addig, hogy azt mondja, "Eddig és ne tovább!"? Mikor kaphat stoptáblát ez a folyamatos kizsákmányolás?

- Újra hangsúlyozom: azokat a társadalmi csoportokat támadják, amelyek a legkevésbé képesek az ellenállásra, nem tudnak, nem mernek konfrontálódni. A nagy összeütközés, a robbanáspont - ami már nagyon közel van -, akkor érkezhet el, ha majd azokat a társadalmi csoportokat éri el a legmélyebb kifosztás, amelyek már a konszolidált középrétegekhez tartoznak. Itt találkozhat a tömeges munkanélküliség a jelentős eladósodottsággal. Amikor több százezer család ilyen helyzetbe kerül, amikor a havi bevétel százezres nagyságrendben csökken, a kiadás meg legalább ennyivel nő, az lehet az igazi gyúanyag, egyfajta detonátor. Összejön a kritikus tömeg, ha ez a katasztrófa tömegesen érint több százezer családot, márpedig ez akár egy éven belül bekövezkezhet. Jó lenne, ha a politikai elitek nem jutnának el eddig a pontig népirtó provokációik során, mert akkor a 20. század minden felgyülemlett feszültsége előtörhet. Cinikus elbizakodottságuk miatt nincs elég képzelőerejük annak belátásához, hogy az egy évszázad felgyülemlett s az óta is egyre dagadó, feldolgozatlan és elhalasztott problémájának robbanása mit okozhat. Nem egyszerűen csak leköpni fogják ezeket az eliteket, hanem sokkal durvább módszerek is utat törhetnek maguknak. Tömegesen és elemi erővel! És nincs az a rendőrállam, ami ettől megvédhetné őket!

- A Reformszövetség tervezetében egy 1300 milliárdos megszorítást javasolt az arra nyitott füleknek. Bajnai egyelőre "csak" hatszáz milliárd forintos elvonással operál; ha ezt az intézkedéscsomagot lenyeli a társadalom, és persze a háttérben ott nyüzsög az SZDSZ-MDF is, lehetséges, hogy a másik 6-700 milliárdot is kivonják valahonnan? Van-e még honnan elvonni?

- Nem kétséges, amit most csinálnak, az bizonyos értelemben egy teszt. Tesztelik a magyar társadalom ellenállásra kevésbé képes csoportjait, meddig lehet elmenni. Ha ez számukra pozitív eredménnyel jár, tehát ha az ellenállás az elitek számára még tolerálható szinten van, akkor mennek tovább a megszorítások útján. Deklarálták is, hogy a Reformszövetség elképzelései mentén próbálják kialakítani a "gyógymódot". Újra előszedik azokat a terveket, amelyeket nem mertek belerakni Gyurcsány programjába.

- Sőt arról is beszélnek, hogy a Reformszövetség számait hozzá kell igazítani az azóta eltelt időszakhoz, gazdasági realitásokhoz; a helyzet rosszabb lett, a motor szinte megállt, és van olyan nemzetközi lap, amely akár 7 százalékos visszaesést is jósolt Magyarországnak.

- Úgy látszik, ez a grémium a profitok állandó növekedését természeti törvénynek tekinti. Az, hogy az országból kivont extraprofitok és kamatok rovására is lehetne javítani az egyensúlyt, fel sem merült az elképzelésekben. Sem a kormány, sem a Reformszövetség, sem Bokros Lajos nem gondol ilyesmire. A program eleve abból indul ki, hogy túlságosan sok a kiadás, ezt kell radikálisan visszafogni. Az állam kiadásai pedig döntően éppen a leghátrányosabb helyzetben lévő csoportok életviszonyait próbálják legalább szinten tartani.

A kiadáscsökkentés egyenlő azzal, hogy a legkiszolgáltatottabbakra hárítják át a terheket. Amikor a deficit kialakul, annak nem csak az lehet az oka, hogy a kiadás sok, hanem, hogy a bevétel nem éri el a megfelelő szintet. Erről van szó jelen esetben is: a magyar államnak és a lakosságnak azért kevés a bevétele, mert csak 2007-en 20 milliárd euró felett volt a kamatés a profit összege, ami eltávozott a magyar gazdaságból. Az összes GDP 20-25 százalékát profit és kamat formájában kiviszik az országból. Ez egyszerűen birodalmi sarc, ami azért ilyen horribilis, mert a magyar politikai elitek lettek a térség legelvetemültebb, leggátlástalanabb birodalmi kollaboránsai. Mert itt a legerősebb és a legbrutálisabb a globális SZDSZ lokális ügynök-hálózata, amely 1 százalékos erőként is képes diktatúrát gyakorolni. A lehető legdurvább hazugság, hogy Magyarország nem termeli meg azt, amire szüksége van; de igen, csak éppen kiviszik az országból. Vagyis nem kiadástöbbletről, hanem bev étel-hiányról van szó. Nem jut hozzá a munkájának, teljesítményének az ellenértékéhez az ország.

- Ehhez kapcsolódik az a világban lassan meghaladott ideológia, amelynek keretében itthon még mindig eszeveszett dühvel támadják a nemzetállamot.

- Minden kiadás és bevételcsökkentés az államot bontja, pusztítja. Itt a nemzetállam megerősítése és kiadásainak növelése helyett - hiszen a válságokkal szembemenő anticiklikus hatásokra építő gazdaság és társadalompolitikai stratégia lenne szükséges - még inkább az állam lebontása folyik. Megfosztják a kiszolgáltatott csoportokat az állam védelmétől, és ezzel az államot attól, hogy kereslet-élénkítéssel próbálja a válság elmélyülését megakadályozni.

- Orbán Viktor is szólt arról, hogy egy korszakváltás határán vagyunk, s az állam megerősítése szükséges mind a társadalmi, mind a gazdásági válság ellenében. Milyen esélye lehet annak, hogy a Fidesz kormányra kerülve tudja tompítani a neoliberális szisztéma hatásait, új államot építve, új elképzeléseket meghonosítva?

- Nagyon remélem - ahogy az évértékelőjében is elmondta a volt miniszterelnök -, hogy nem egyszerűen egy kormány-, hanem egy korszakváltás történik majd. Vagyis véget ér az az egész rendszerváltás időszakára jellemző neoliberális kurzus, amely a washingtoni konszenzusra épült, s ami a világban is véget érni látszik. Azt remélem, hogy lényegesen többet kap a magyar társadalom egyszerű kormányváltásnál, ami bekövetkezik, lényegében egy új rendszerváltással, a rendszer teljes korrekciójával lesz egyenlő. Azt a paradigmát, amire 1989 óta épültek a kelet-európai átmenetek, majd radikálisan felülvizsgálja, és egy új rendszer kiépítésének az alapjait veti meg. Tudnia kell, hogy remélhetőleg igen jelentős választási győzelme erre, és csakis erre ad számára felhatalmazást, és hogy a történelem itt nem ad második esélyt. Ezért az új kormány első lépése nem lehet más, mint hogy azonnal felfüggeszt minden adósság-szolgálati és profit transzfert, és egyúttal azonnal tárgyalásokat kezd a globális hatalmi rendszer képviselőivel az új rendszer feltételeiről.

2009. március 30., hétfő

Elfeledte-e a Vajdaságot az Európai Parlament?

 
Becsey Zsolt (EPP-ED, Fidesz) és Tőkés László (EFA/Greens) szervezésében közmeghallgatás az Európai Parlamentben, 2009 április 1-jén, 16.30-18.30, Spinelli épület, 1G2 terem

Az idén januárban már négy esztendeje volt, hogy az Európai Parlament úttörő vállalkozásként tényfeltáró bizottságot küldött a Vajdaságba, a 2004-ben tetőzött kisebbségellenes megmozdulások kivizsgálására.
E tényfeltáró bizottság jelentését az Európai Parlament saját határozata értelmében hivatalosan, az arra illetékes Emberjogi Albizottságban kellett volna megvitatni, szükség esetén európai intézkedések meghozatalára a Vajdaság soknemzetűségének megvédése érdekében.

Erre a vitára azonban a tényfeltáró bizottság programját javasló, a bizottságban aktívan részt vett Becsey Zsolt kitartó sürgetésére sem került sor.

Most Tőkés László és Becsey Zsolt, valamint az általuk képviselt Zöldek/az Európai Szabad Szövetség és az Európai Néppárt europarlamenti közmeghallgatással pótolják e mulasztást.

A közmeghallgatás (hearing) célja, hogy áttekintse, miként alakult a nemzeti és etnikai kisebbségek vajdasági helyzete az utóbbi négy évben, emberjogi, gazdasági, jogi, politikai és kulturális-oktatási tekintetben.

A közmeghallgatás visszaigazolt előadói:
Bozóki Antal, ügyvéd - "Árgus" Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület,
Sonja Biserko - a Szerbiai Helsinki Bizottság vezetője,
Sonja Licht - a Belgrade Fund for Political Excellence alapítója és elnöke, az International Centre for Democratic Transition (ICDT) végrehajtó bizottságának elnöke,
Süge Zsolt - Emberi Jogi Központ, Szenttamás/Srbobran
Petar Teofilovic - vajdasági ombudsman

A közmeghallgatás nyelve: magyar és angol (szinkrontolmácsolással)
A sajtó és minden érdeklődő felvilágosításért fordulhat:
- zsolt.becsey-assistant@europarl.europa.eu; tel.: + 32 2 28.47.888;
- laszlo.tokes-assistant@europarl.europa.eu; tel.: + 32 2 28.47.801
www.becseyzsolt.hu

2009. március 28., szombat

A Vatikánban járt Patrubány Miklós


Mons. Angelo Amato, a Szentek Ügyei Kongregációjának prefektusa hivatalában fogadta Patrubány Miklóst, a Magyarok Világszövetségének elnökét.
Az MVSZ elnöke átadta az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend alapítója, Esztergomi Boldog Özséb szentté avatási dokumentációját. A 17 kötetet Esztergomi Boldog Özséb posztulátora, a közelmúltban tragikus körülmények között elhunyt Árva Vince atya állította össze, 22 éves munkával.
Árva Vince atya 2008. augusztus 19-én, a Magyarok VII. Világkongresszusán jelentette be nyilvánosan, hogy a Magyarok Világszövetségére szeretné bízni a hatalmas munkával összeállított anyagot.
A köteteket a Magyarok Világszövetségének elnöke a Pálos Rend teljes körű pápai jóváhagyásának 700. évfordulóján, 2008. december 13-án vette át, az erre az alkalomra szervezett emléknap keretében.
Árva Vince atya másnap visszaadta lelkét a teremtőjének.
MVSZ Sajtószolgálat

(Megjegyzés: Vince atya elcsúszott a fürdőszobában, és olyan sérüléseket szenvedett, hogy az orvosok már nem tudták visszahozni az életbe.)

2009. március 27., péntek

AURA Természetgyógyászati Gyógyító és Oktató Központ E.C.

http://www.beky-termeszetgyogyaszat.hu/publikaciok.html

Aura Természetgyógyászati Gyógyító és Oktató Központ E.C.
OKÉV, ISO és nemzetközi oktatási minősítésű Intézet. Igazgató: Béky László

Életerő Ház
http://www.eletero-haz.hu/

Fórum
Béky Lászlóval beszélgethet a http://www.elixir.hu fórumán.


Alternatív gyógyászat
http://altkompmed.ws/hu/
linkgyüjtemény, mely gyógyító, regeneráló és szervezeterősítő eljárásokat foglal öszze.

2009. március 24., kedd

GÁBOR napra


Gábor arkangyal (vagy Gábriel főangyal) egyike a 7 arkangyalnak.
Neve a  jelentése: „Isten ereje”. Megbízatására a következő mondat utal:
 „Általad jő el a Szentlélek”.
 Teljhatalma van az Édenkert, a kígyók és a kerubok fölött.
Lukács evangéliuma Gábrielt úgy említi, mint Isten hírvivőjét, küldöttjét.
Előbb Zakariás papnak adja hírül Keresztelő Szent János születését, aki nagy tetteket fog végrehajtani (Lk. 1,5-20), majd Názáretben Máriánál is megjelenik, hogy közölje vele a szeplőtelen fogantatást, Jézus születését és jövendő, messiási hivatását. (Lk. 1,26-38).
Ennek állít emléket az Üdvözlégy ima.
Gábrielt az iszlám vallás is tiszteli (arab neve Dzsibril), ugyanis hitük szerint ő tárta fel Mohamed prófétának a Koránt.
Az ezoterikusok szerint ő az igazság angyala és a Paradicsom őrzőjének a feje.  Gabriel arkangyal a remény angyala, aki mindig reményt ad az embereknek.
Ábrázolása mindig valami fensőbbségeset sejtet mindenkivel, amitől (akárcsak Mihály arkangyaltól) a gonosz fél. Hatalmas szárnyakkal ábrázolják, mely a természetfeletti erejét jelképezi.
Ő üldözte ki Ádámot és Évát a Paradicsomból. Egyes apokrif iratok szerint a Szodomát és Gomorát elpusztító angyalok neve Gábriel és Uriel voltak.   

Isten éltesse a  Gáborokat!


HUNSOR medencefigyelő véleménye


"Lejáratta az egész igazságszolgáltatást Gyurcsány"
2009., HUNSOR medencefigyelő - hirtv.hu

Az egész igazságszolgáltatást lejáratta Gyurcsány Ferenc, amikor kongresszusi beszédében azt állította hogy a harmadik hatalmi ág képviselői, a bírák és ügyészek a Fidesz érdekei szerint hoznak döntéseket - állítja Tersztyánszkyné Vasadi Éva volt alkotmánybíró.

A volt alkotmánybíró szerint a kormányfő nem bírálhatja az igazságszolgáltatást, mert az az alkotmányos jogrendben megengedhetetlen. Egy ilyen általánosítás inkább a vélemény alkotóját minősíti - tette hozzá Tersztyánszkyné Vasadi Éva.



A párturalmi félrevezetés, népbolondítás része, hogy "ami nem az MSZP kedvére történik, az a Fideszt szolgálja".
Visszatekintve a 2006. szeptemberi országos erkölcsi felháborodásra: - AMELYBEN A FIDESZ NEM VETT RÉSZT!!! csak később, egy rövid ideig ő is megmutatta magát, - amelynek következtében ORSZÁGSZERTE a mai napig összegyűlnek tüntető csoportok - az igaz, hogy ritkuló gyakorisággal, és csökkenő létszámban, - az MSZP taktikája tehát az, hogy amiről nem beszél, az nincs, tehát a NÉP-ről nem beszél, aki felháborodott az őszödi beszéd cinikus erkölcstelenségén, pofátlanságán, és azért derülhetett ki ez csak hónapokkal később, mert talált magának ez az ország bohóca több száz cinkost, aki vele hallgatott! Vagyis: csak a Fideszt emlegetik, mint hivatalosan kinevezett országmumusát. Azt próbálják elhitetni, hogy MAGYAR NÉP NINCS, az MSZP csakis a Fidesszel áll szemben. Nyilván azért, hogy A NÉP ne is számítson magára, ne érezze, ne is sejtse a saját erejét, ne merjen fellépni, - mint ahogy tette sokszor.

A párturalom provokátorai a forró fejűeket számos alkalommal rombolásba, gyújtogatásba vezették, aztán eltűntek, és "állítólag!" még mindig keresik őket. Mert csak a forró fejűek kerültek azonnal rendőrkézre. Az "események" magyarázatát soha nem adta közre a média, csak a botrányt, ami helyben látható volt.

Tehát: az elhallgatás fegyverével harcolnak a NÉP ellen, vagy ha ellenséget neveznek meg, akkor mindig a Fideszt, akit a hatás kedvéért még szélsőjobbnak is hajlandók titulálni.

A Fideszt, aki az SZDSZ ifjúsági pártjaként indult!

Jól mondja Bayer Zsolt: a szombati Gyurcsány-szöveg (is): CSATTANÓ MASZLAG!

KSM

Csath Magdolna: Egyértelmű Gyurcsányék alkalmatlansága


Zohar 1,160a: "A zsidóknak mindig meg kell próbálniuk megvezetni a keresztényeket."
Sotah, 12a: "Egy igaz zsidó pénze értékesebb, mint a saját teste."
Choscen Ham (156,5 Magah): "Zsidónak megengedett, hogy üzleteljen egy gójjal, becsapja és elvegye a pénzét. A gójok vagyona köztulajdonnak minősül és azé, aki először megszerzi magának."
Schabouth Hag.6d: "A zsidók tehetnek hamis esküt."
Abodah Zara 266: "A gójok legjobbjait is meg kell ölnötök."
Libbre David 37: "....ha a gójok tudnák, mit tanítunk róluk, azonnal megölnének mindannyiunkat."
   
(Idézetek a Talmudból)
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Kiütéssel küldik padlóra a magyar társadalmat?
Csath Magdolna: Egyértelmű Gyurcsányék alkalmatlansága
2009. március 23. 20:23 Lippai Roland - MNO

A kormányzó elit és köreik mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az előre hozott választásokat. Simon János politológus szerint a szocialisták pártérdekek mentén akarják átalakítani a meglévő struktúrákat. És mi lesz a magyar társadalommal? - ennek a kérdésnek a megválaszolását hiányolja Csath Magdolna közgazdász a Reformszövetség programjából.

• Bogár: Újabb elnyomó diktatúrát szabadítanak ránk!
• "Ha másképp nem megy, utcára az előre hozott választásokért!"

Közös félelme az MSZP-nek és az SZDSZ-nek az előre hozott választások megtartása - állítja az MNO-nak Simon János. A politológus szerint mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy erre ne kerüljön sor, az időhúzásra játszanak. Akár visszamegy a koalícióba, akár külső támogatóként segíti a szocialistákat az SZDSZ, minden bizonnyal olyan kommunikációt követnek majd, amelynek lényege: "mi vagyunk a haza megmentői", ezzel párhuzamosan pedig igyekeznek feledtetni a társadalommal, hogy "voltaképpen ők idézték elő a csődöt". Simon biztosra veszi, hogy a választások előtt újfajta kommunikációval rukkolnak majd elő.

Gyurcsány szombati bejelentése után az előre hozott választások szükségességéről beszélt lapunknak Fricz Tamás is. Azonnal óriási tömegben kellene az utcára vonulni és tiltakozni a most kibontakozó oligarchikus mutyizás ellen - ezt már Bogár László jelentette ki, s beszélt arról is, erősen felgyorsulhatnak az eddigi negatív folyamatok.

Nem lehet tudni, hogy konkrétan milyen program mentén akar az új kormány működni, de mindenképpen megszorításokra kell számítani - ezt valószínűsíti Simon János, aki úgy látja: marad a fiskális szemlélet, a "mit honnan vegyünk el" gondolkodás. Kérdés az is - folytatja a politológus -, hogy maguk a szocialisták meddig mennek el a nadrágszíj meghúzásában. Emlékeztetett az MSZP utolsó szavazóbázisára, ugyanis a nyugdíjasokat minden intézkedés különösen érzékenyen érinti. Fennáll a veszélye a politológus szerint annak is, hogy a szocialisták pártérdekek mentén akarják a struktúrákat átalakítani, megtartva a még megmaradt szavazóbázist, ugyanakkor figyelmen kívül hagyva egy modern, 21. századi társadalom igényeit.

Boncnokok akarnak életet leheli a halottba?

Abszurd a helyzet: azok akarják megfogalmazni az ország helyzetét javító intézkedések irányát és mértékét, akik tönkretették azt - jelentette ki az MNO-nak Csath Magdolna. A professzor asszony emlékeztetett rá, hogy amióta 2004-től Gyurcsány vezette a kormányt, az ország "minden társadalmi és gazdasági mutató tekintetében erős lejtmenetbe kezdett". A közgazdász szerint már akkor bizonyították, hogy "nincs meg a szükséges tudás és szakértelem ahhoz, hogy megfelelően irányítsanak egy nemzetgazdaságot". Erre a kedvezőtlen alaphelyzetre jött a pénzügyi válság - hívja fel a figyelmet Csath. Súlyos gond - folytatta -, hogy sem a válság kezdetén, sem jelenleg nincs tervük arra, mit is kellene tenni.

Arra is gondolni kellene már, hogy melyek azok a lépések, amelyeket annak érdekében kellene megtenni, hogy amikor a krízis véget ér, akkor "legalább a volt szocialista országokkal együtt álljunk a rajtkőhöz, ne pedig utolsóként" - állítja a közgazdász.

A nemzetközi pénzpiacok, a társadalom és a magyar vállalkozások előtt is teljesen egyértelmű, hogy ez a kormány és Gyurcsány teljesen alkalmatlan a kormányzásra. Csath Magdolna szerint senki sem gondolhatja komolyan, hogy majd azok orvosolják a kialakult helyzetet, akik eleve felelősek érte. Kritikával illette a Reformszövetség tervezetét is, "ugyanis nincs benne szó a magyar társadalomról", maga a tömörülés is "a nemzetközi pénzvilág, illetve a magyarországi nagytőke" összefogása. Nem foglalkoznak a gazdasággal, például azzal, hogy miként lehetne versenyképessé tenni, csak a költségvetésre figyelnek, annak is különösen a kiadási oldalára - teszi hozzá a közgazdász.

Hol szerepel a Reformszövetség koncepciójában a társadalom, vagy a hazai kis- és közepes vállalkozások? - teszi fel a kérdést Csath Magdolna, aki szerint bizonyos körök, érdekcsoportok, cégek jól járnak, de mindenki más csak vesztese lesz ennek a fajta politikának. A szakértő lehetséges megoldásként a munkahelyteremtést látja, hogy a képzett munkaerő ne hagyja el az országot.

Nyílt levél Magyarország leendő miniszterelnökének

Tisztelt Válság Miniszterelnök!

Tudnia kell, hogy a magyar nép akarata ellenére került a miniszterelnöki székbe, ugyanis a választópolgárok többsége előrehozott választást akar! Önt két olyan párt támogatja, amely "tele van korrupciós ügyekkel" és többször választási csalás gyanújába keveredett. Az SZDSZ ellen jelenleg is "igen lassú" eljárás folyik a rendőrségen és az ügyészségen a választási törvény megsértése miatt. Az Önt ajánló két törpepárt igen alacsony - 17 +1 % - társadalmi támogatottsága mellett képtelenség nemzeti egységet teremteni. Ha Ön valóban társadalmi békét és gazdasági felemelkedést akar, akkor az alábbiakat kell megtennie:

  1. Hivatali eskütétele után nyilatkoznia kell, hogy támogatta-e a kádári diktatúra titkos rendőrségét, vagy állt-e valaha külföldi titkosszolgálatok zsoldjában? Volt-e köze a bécsi székhelyű CWAG-nál elkövetett szabadrablásokhoz, a neve szerepel-e bármely bank pénzügyi előnyöket nyújtó VIP listáján?
  2. A társadalmi béke megteremtése érdekében nyilvánosságra kell hoznia a BM hármas csoportfőnökséghez tartozó személyek adatait, a beszervező és tartótisztek névsorát, a magyar nép leigázásában szerepet vállaló "társadalmi kapcsolattartók" neveit, az SZT- tisztek, valamint a magyar nép megnyomorítására megszerzett információk felhasználóinak névsorát. Kezdeményeznie kell, ezen személyek és családtagjaik vagyonosodási vizsgálatát, illetve büntetőjogi felelősségre vonását.
  3. Gazdasági felemelkedésünk érdekében nemzetközi pénzügyi vizsgálatot kell elrendelnie, hogy a parlamenti pártok és gazdasági holdudvaruk által külföldre kilopott pénzek visszakerüljenek az államkasszába. El kell számoltatni a pártokat, a jogtalanul megszerzett ingó és ingatlan vagyonukkal, valamint a választási csalásra szánt kétes forrású milliárdjaikkal, megvizsgálva ezek eredetét! A jogtalanul megszerzett vagyont és pénzt el kell kobozni, a bűnösök ellen büntetőeljárást kell kezdeményezni.
  4. Meg kell törnie a törvénytelenül működő negyedik hatalmi ág túlsúlyát, az írott és elektronikus sajtó hazug, gerinctelen bértollnokaival szemben sajtóetikai vizsgálatot kell lefolytatni, a jogsértő újságírókat el kell tiltani "hivatásuk gyakorlásától".
  5. A morális válságba került közintézmények, köztestületek tekintélyét vissza kell szerezni, az alkalmatlan és erkölcstelen személyeket ki kell tiltani ezen intézményekből.
  6. Azonnali hatállyal egyenlőséget kell teremtenie a multinacionális és a magyar cégek között, a külföldi cégeknek biztosított jogtalan előnyöket fel kell számolni, az így okozott kárt meg kell téríttetni velük.
  7. Teremtsen jogállamiságot, biztosítsa a jogegyenlőséget és jogbiztonságot biztosítsa demokratikus jogállam működési feltételeit.

Ezek a minimális feltételek, Magyarország újjászületéséhez. Amennyiben Ön ezt nem tudja vállalni, vagy megvalósítani, azt tanácsolom, hogy hazudozó emberek támogatásával ne vállaljon miniszterelnökséget.

Tisztelettel
Balogh Gyula
MNSZ elnök

LEVÉL A KÖZTÁRSASÁGI ŐREZREDNEK


Másolat: hírközlő szervek

A "Köztársasági Őrezred" név szerintem azt jelenti, hogy van egy ezred, mely védi a köztársaságot. Maguk azonban nem a köztársaságot védik, hanem:

     - egy bukott miniszterelnököt, aki maga bevallotta, hogy csalással és hazugsággal ragadta magához a hatalmat, aki azóta is folyamatosan hazudozik a magyar népnek, aki kifosztja és kiárusítja hazánkat, eladósít és földönfutóvá tesz bennünket szülőföldünkön;
     - az ország házát, melyben egy mszp-s és szdsz-es képviselőkből álló csapat randalírozik, akik egytől-egyig a hazaáruló gyurcsány fenekét nyalják, akik minden magyarellenes törvényjavaslatot megszavaznak, akik kiröhögik és gúnyolják a magyar népet, akik már nem emberek és nem képviselők, hanem egy hazaárulókból álló csürhe, és akiket a hamarosan megalakuló nemzeti kormány keményen el fog számoltatni a nemzet elárulása és az ország kifosztása miatt.

Javaslom és kérem, hogy e hazaárulók védelmét szüntessék be; a magyar nép helyben fogja hagyni erre vonatkozó döntésüket. Helyette védjék inkább a magyar népet és a köztársaságot ezektől a cégéres hazaáruló bitangoktól, mert nagyon rászorulunk ellenük a védelemre, hiszen folyamatosan testi és lelki egészségünkre törnek - a magukéra is. Bizonyos vagyok abban, hogy emiatt semmiféle hátrányt nem fognak szenvedni.

Tisztelettel:
Végvári József dr
nyugdíjas nyelvtanár

Gavallér János: Osztozkodás


Vegyük egy kicsit egyszerűbbre a kialakult helyzetet! Gondolják, szükséges az emberi lélek megalázása és kisemmizése után nyilvánvalóvá tenni, hogy mindegy milyen rendszer, de kizárja az egyént a közállapotok befolyásolásából. Sugallják, hogy királyság, demokrácia, szocializmus, kapitalizmus mind-mind a gazdaságtól függ, holott ezer meg ezer gazdasági válság után is van élet, tehát nem a gazdaság határozza meg az életet, hanem az élet a gazdaságot. Mert a termelőeszközök minőségi fejlődése által ugyan nagyobb gazdasági előnyöket lehet elérni, de meg lehet ölni az életet és ugyebár minek egy olyan gazdaság, amely nem szolgálja az életminőség javulását. Magyarul: A kemencét (a gazdaságot), nem a haszon miatt (kalácssütés) kell fűteni, hanem az életben maradás (ne fagyjunk meg) miatt és annak mellékterméke (kenyér) a könnyebb élet (közgazdászok figyelmébe!).

Igen kedves politikusaink, nem azért kell rendbe tenni a gazdaságot, hogy minél nagyobb hasznot generáljon, hanem azért kell tisztességesen működni a gazdaságnak, hogy életben maradjunk. Statisztikai alapon és emberközelben úgy kell értelmezni bármilyen mutatót, hogy az mennyire képes életben tartani az embert, amennyiben a feldolgozás arra irányul, hogy hogyan tudnak bizonyos rétegek, kvasztok túlélni más rétegeket, akkor mindegy hogy a sav mar szét, vagy a lúg esz meg, ugyanis (a vakok számára nincsenek színek) érzékelhetetlenné teszik az életet. Történetesen, ha Bokros Lajos, vagy Orbán Viktor, Gyurcsány Ferenc, vagy Glatz Ferenc miniszterelnökként azt gondolja, hogy a gazdasági eredmények majd életminőség változást eredményeznek, akkor nagyon nagy tévedést kell majd elkönyvelniük. De amennyiben a gondolkodást azirányba mozdítják el, ahol kirajzolódik az élhető élet mindennapjai, akkor az emberi teljesítőképesség, - mivel arra van beprogramozva, hogy az életet szolgálja-, a gazdaság automatikusan megugrik. Az ember és ember viszonyrendszerében, ha nem a parazita gondolat kerekedik felül, akkor a bizalom megerősödik és egymás segítése által, mivel egy erősebb többet tud segíteni, egyre erősebbekké, egyre tisztességesebbekké válunk.

Nincs nekünk dolgunk a globalizált világgal, mivel hatalom orientált, ezért fogalma sincs a humánus létezés mikéntjéről, az élet azon torz mellékterméke, amely halálra ítéli az érzést.
Érzés nélkül nincs ember, ember nélkül nincs élet és élet nélkül bármilyen okoskodás nihil, viszont nem az élvezetek hajszolása kell, hogy uralja az életet, hanem egy olyan paradicsomi állapot, ahol az igények a születéstől a sírig terjednek és értelmét veszti a dinasztikus oligarchiák terjeszkedése. Meg kell érteni bármelyik pártnak, hogy fontosabb az emberek általános boldogulása, mint bármilyen eszmefogság diktatúrája. A legjobb az lenne, ha felmondanánk minden nemzetközi szerződést és tükör-viszonyrendszer alapján újra kötni, ahol is a tőzsdespekulációs guruk megbízottjainak koldusérvek alapján lehetne csak lehetőséget adni a beleszólásokba, a humánvilágrend fontossága alapján. A természetet nem lehet megerőszakolni, így a pénzhatalom globálcélkitűzései a tervezés pillanatában annulálták életképességét, mivel haszonorientált gondolat szülte. A test és pénz életképtelen, mivel csak a test és a vér válhat testvérré, azaz éltető termékké, az élet csak természetes egységek megalkotására hivatott, beteges haszonegyesítések mérgezőek.

A szeretet kora, vagy a halál? - ez lett a legfontosabb kérdés. Amennyiben úgy gondolják a pénzoligarchiák, hogy emberérzés nélkül újfent rákényszeríthetik akaratukat a világra, akkor ez az újfajta világháború, ami jelenleg is dúl, felfalja a humánus létezés minden formáját, azaz állatsorba taszítja az embert, és többé kikerül a tudatos reakciók kiszámíthatóságának világából: A pokol erői elszabadulnak. Lehet dönteni úgy, hogy a pénzhegyek máglyáján izzon a jólét, vagy a másik embert szolgálva, magasztos tulajdonságok életre hívása által osztozunk egymás sorsában.

2009.03.23.

2009. március 23., hétfő

Bokros Lajos és az ő diplomája

"...az 1972-es érettségi után egy évig katona volt, majd a SZU-ba, Rosztovba ment a hároméves Pénzügyi Főiskolára, ahol Horn Gyula is végzett régebben."

"...állítólag nem találták Budapesten a disszertációját, és egy erre irányuló kérdésre azt felelte - majd le is írta,- hogy azt Panamában írta meg, és ott is doktorált. Ezért írtak az ottani egyetemre, és itt a válasz: „ni ha obtenido titulo alguno”, azaz : „semmiféle címet nem szerzett.” "

http://barikad.hu/node/26323

MSZ- Kárpát-Haza templom épül

A tavaszi napforduló napján bontott zászlót
a Magyarok Szövetsége


A tavaszi napforduló, március 21-e a rendezvények tekintetében a bőség zavarával küzdött. Budán 9 órakor emlékeztek Mansfeld Péterre, '56 hősére, kivégzésének 50.évfordulója alkalmából. A Kossuth téren 16-órától folyamatosan gyülekeztek az emberek, hogy este fáklyás felvonulással tiltakozzanak a március 15-i rendőri brutális és beteges túlkapások ellen. Az MTA épületében kiosztották a Magyar Örökség díjakat. Verőcén Bethlen Farkas polgármester jóvoltából a Kárpát-Haza templom alapkövét helyezték el. Pilisszántón a Csillagösvény kiadványt mutatták be. A Magyarok Szövetsége is ezen a napon tartotta a Hősök terén ünnepélyes zászló bontó gyűlését.

Az időjárás is az ünneplőknek kedvezett. Több ezer ember jött a hívó szóra, zászlókkal, rügyező ágakkal, virágokkal. Különös hangulata volt a rendezvénynek. Mintha visszatért volna a szeretet és a béke, az összetartozás érzése. Az emberek egymásra mosolyogtak, ismerkedtek.

A színpad emlékmű felőli oldalán kosztümös magyar hagyományőrzők és ősmagyar viseletbe öltözött férfiak álltak sorfalat, régi magyar vármegyék zászlóit emelve a magasba. A hatalom itt is kordonokkal zárta körbe a teret. A zászlóinkat lobogtató, aranyesőt, barkát kezükben tartó emberek türelmesen várták a nehezen induló zászlóbontást. A rendezvényen színvonalas műsor szórakoztatta az egybegyűlteket. Gyönyörködhettünk néptáncban, népzenében, szavalatban, amit kicsik és nagyok adtak elő. Különösen megható percek voltak, amikor a tárogatón a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarországot kezdte az előadó játszani. Egy pillanat alatt mindenki a dalt énekelte, és bizony, voltak, akiknek az arcán a meghatódottság könnycseppjei legördültek.
A rendezvényen felszólalók arról fejtették ki gondolataikat, hogy az ősi magyar értékekhez kell visszatérnie az országnak. Elképzelésük szerint a megmozdulásuk nem az ellenállásról, hanem a teremtésről szól, hogy utat mutassanak a jövőnek a szeretet és az odaadás jegyében. Az egyházak képviselői megszentelték a szövetség zászlaját. Ezt követően több tucat, postagalambot engedtek szabadon, hogy üzenetet vigyenek szerte az országba.

A rendezvény végén a virágokat és faágakat elhelyeztek a millenniumi emlékmű talapzatánál.

Orbán Éva






*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Kárpát-Haza templom épül
közadakozásból Hazánk fennmaradásáért

"Verőce, a Duna-kanyar egyik szép települése, ahol élek és dolgozom. Állok a Katalin pusztára vezető út mentén és tekintetem megakad egy erdővel borított kis hegyecskén. Hosszan nézem a helyszínt és valami megindul a lelkemben. Kicsi népünk morálisan nagyon mélyre süllyedt - a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet és a munka területén. Oly mélyre, hogy az ember már nem tud mit tenni, és azt gondolja: a magyar megújulást csak valami csoda hozhatja meg. Építsünk hát templomot, a Kárpát-Haza templomát, ahol minden magyar fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért" - e lírai vallomással hivogatta Bethlen Farkas, Verőce polgármestere mindazokat, akik részt vettek a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkőletételén 2009. március 21-én a Verőce melletti Katalinpusztai-völgyben.

Bethlen Farkas, a templom megálmodója elmondta: - Ezen a szakrális helyen megszólalnak majd a különböző történelmi egyházak képviselői, papjai, valamint a magyarság megmaradásáért szolgáló világ emberek. A Kárpát-Haza templomban minden jószándékú ember fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért, feltámadásáért.

- E templom felépítése szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással visszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét a magyar nemzet - hangsúlyozta az ünnepi esemény előtt megtartott sajtótájékoztatón Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke, aki megvásárolta a területet e nemes cél érdekében.

Szűcs Endre és Tóth Péter építészek, a templom-építés kivitelezői hangsúlyozták: - Nem is oly régen a "mindennapi kenyeret" mindenki maga sütötte kemencéjében. A búzát, mely minden egyes szemében Krisztus arcát hordozza, "életnek" hívtuk. Ahogy a kemence a búzaszemekből kenyeret éget, ugyanígy érleli eggyé az ide látogató lelkeket felekezeti hovatartozástól függetlenül ez a búzaszem alaprajzú kemence-templom.

Az egyszerű hófehér falak és boltozat között színes üvegablaksor feszül majd, melyen honfoglaló eleink páratlanul gazdag díszítőművészete jelenik meg fénybe öltöztetve. Középpontban az álmában égbe emelt Emese alakja látható, akitől a monda szerint az Árpád-ház származik, mely család 400 éves uralkodása alatt a legtöbb szentet adta Európának és a világnak - mutatott rá Tóth Péter.

Az első tavaszi nap reggelén érkeztek önkéntes segítők hazánk több településéről és az elszakított területekről is, például Kárpátaljáról, Erdélyből, illetve említésre méltóak a húsz fős kiskunhalasi tűzoltók, akik megtisztították a bozóttól a területet, de várhatók majd kőművesek Felvidékről, asztalosok Erdélyből, vagy gimnazista diákok Gödöllőről. A templom közadakozásból, közösségi kaláka munkában, profi cégek felajánlásával és profi szakemberek kivitelezésében valósul meg. Az alapozási munkálatok néhány nap múlva megkezdődnek - mondta érdeklődésünkre Lőrincz Kálmán szervező, aki feleségével, bikafalvi Máthé Gizellával és bikafalvi Máthé László író, segítő hathatós szervezői munkájával szolgálták a sikeres ünnepi esemény megvalósulását.

"Az Úr mindig mindent megtesz értünk, de semmit nem tesz meg helyettünk!" - vallja Bethlen Farkas, s hogy mennyire igaza van, a nagy gazdasági válság kellős közepén, e kicsi templom építésének indulásaként az ünnepélyes alapkőletételen megjelent és köszöntő beszédet mondott Mádl Dalma asszony, az építés fővédnöke, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke. Wittner Mária és Dózsa László '56-os szabadságharcosok, Bánffy György, valamint Sinkovits-Vitay András színművészek, illetve Lovász Irén énekes és a Tűzmadár Táltos Dobkör művészi produkcióikkal gazdagították az ünnepi esemény lelki hangulatát. A történelmi egyházak képviselői: Beer Miklós váci római katolikus-, valamint Csuka Tamás nyugalmazott református tábori püspökök lelki gondolataikat mondták el, majd a közös imádkozást követően Mátrai Benedek római katolikus plébánossal és Márkus Gábor református lelkésszel felszentelték e szent helyet, mely Bethlen Farkas reményei szerint szakrális zarándokhellyé, kis Csíksomlyó-vá válhat idővel.

A Kárpát-Haza templom fő célja a magyarságtudat erősítése. Bethlen Farkas, a Julianus Barát Alapítvány elnöke elmondta: a templom hozzávetően 7 millió forint költséggel közadakozásból, önkéntes munkafelajánlásokból valósul meg.

Maga az épület 100 négyzetméteres lesz, erdélyi stílusú, téglából készül, fatorony fedi majd, falai egyszerű fehér színt kapnak, s mivel itt valamennyi felekezet képviselői megszólalnak, nem lesz oltár, vagy egyetlen vallásra jellemző díszítő elem sem. A templom körüli kertet padokkal szerelik fel, hogy szabadtéri rendezvényeket is tarthassanak. Tervek szerint jövő év közepére elkészülhet a templom, s jövő év március 15-én tartják majd az avatóünnepséget.

Eddig több mint egymillió forint gyűlt össze közadakozásból, egy németországi adományozó 500 ezer forintot ajánlott fel a közös célra. Mostantól 1000 forintos téglajegyek vásárolhatók a templom megépítéséhez, s várják a kicsik és nagyok, fiatalok és idősek - szellemi, fizikai, vagy pénzbeli - támogatásait.

A Kárpát-Haza templom felépítése támogatható a Julianus Barát Alapítvány számlaszámán: Veresegyház és Vidéke Takarékszövetkezet. Számlaszám: 66000145 - 11073945, Euro számlaszám: HU6266000145 -­ 11073945, BIC-kód: TAKBHUHB

Frigyesy Ágnes
(A szerző felvételeivel)


Dózsa László '56-os szabadságharcos, Cselényi László, a Duna Televízió elnöke és Bethlen Farkas polgármester, a templom megálmodója


Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, a Kárpát-haza templom megálmodója és Bőzsöny Ferenc ny. főbemondó, az ünnepi esemény moderátora


Tűzmadár Táltos Dobkör a Kárpát-Haza templom ünnepélyes alapkőletételén


Márkus Gábor ref. lelkész, Wittner Mária '56-os szabadságharcos, Csuka Tamás és Beer Miklós püspökök

Beszámoló a Magyarok Szövetségéről

Megtörtént, a Magyarok Szövetsége Zászlóbontása (sajtóközlemény)
2009, március 22 - 21:44 MSZ



2009. március 21-én a Hősök terén megtartotta Országos Zászlóbontó nagygyűlését a Magyarok Szövetsége. Közel 5000-en voltak szemtanúi az eseménynek. A jelenlevők nem egy alkalmi tömegként, hanem javarészt szervezett, az ország már több mint 900 településén létező közösségek képviselőiként jelentek meg...

Március 21-e a tavaszi napéjegyenlőség napja, innentől hosszabbak a nappalok. Pár nappal később Gyümölcsoltó Boldogasszony napján virágba borul a természet, megváltozik minden... Az új élet várása, a tenni akarás és a valódi változásba vetett hit kézzelfogható volt a téren. A jelenlévők egy emberként mondtak nemet az életellenes politikára és igent a Magyarok Szövetségére, az új útra.

A rendezvény bejelentett tiltakozás volt a pártok kizárólagos hatalom gyakorlása ellen.

A megjelentek egyhangúan kinyilvánították, hogy nem egy újabb tüntetésen, hanem az ország jövője megteremtésének egyik meghatározó állomásán vesznek részt.

A kérdés, amit a Magyarok Szövetsége megválaszol, nem az, hogy jobban élünk-e most, mint 1998-ban, 2002-ben vagy 2006-ban, hanem, hogy mit tegyünk ma másképp, hogy holnap ne ugyanaz az eredmény legyen, mint amiben ma élünk.
Más eredményért gyökeresen mást kell tennünk.

A rendezvény eseményei részletesen:

1, Herpai Sándor a Magyarok Szövetsége szervezőbizottsági tagja, a rendezvény bejelentője, hivatalosan megnyitotta az eseményt 10.00 órakor

2, Varga László a Magyarok Szövetsége szervezőbizottsági tagja, a rendezvény levezetője, elmondta az esemény megrendezésének okait és céljait: azért gyűjtötték egybe az embereket, hogy utat mutassanak a jövőbe a szeretet és az odaadás jegyében.

3, A Dobogókő együttes játszott el néhányat kedvelt zeneszámai közül

4, Csillag Mónika a Zala megyei, Semsei Attila a Jász-Nagykun-Szolnok megyei és Pigler Gertrúd a Veszprém megyei szervező bizottságokból elmondták röviden, miért csatlakoztak a Magyarok Szövetségéhez

5, Az 1956-os Magyar Nemzetőrség Országos Egyesületének képviselői, Dömötör Zoltán, Máriassy György és Mille Lajos átadták az egyesület csatlakozási és támogatási nyilatkozatát Vukics Ferencnek a Magyarok Szövetsége kezdeményezőjének

6, A Kocsi néptánc együttes gyermekek és fiatalok részvételével előadott két gyönyörű táncot.

7, Katona István a Hajdú megyei, Dr.Bajusz Izabella a Csongrád megyei szervező bizottságokból, Matyasovszki Gábor a budapesti X. kerületből és Szabó Karcsi bácsi (81) Balatonkeneséről elmondták röviden, miért csatlakoztak a Magyarok Szövetségéhez. Karcsi bácsi kijelentette, hogy addig nem akar meghalni, amíg nem látja, hogy az ország talpra állt, hogy folyik a termelés minden kis háztájiban, hogy háziállatokkal vannak teli az udvarok és az istállók, az akolok. Megkért mindenkit, hogy segítsen ebben a Magyarok Szövetsége tagjainak.

8, Lukács Lilla Réka 9 éves gödöllői kislány elszavalta Juhász Gyula Tavaszvárás című versét

9, vitéz Vesztegrám Miklós zeneművész egy tárogatóssal örvendeztette meg a hallgatóságot

10, A Kármentő zenei műhely elénekelte a "Nemzet Dala" című szerzeményét

11, Ezalatt a rendezvény szónokai és a Magyarok Szövetsége Bölcsek Tanácsának valamint Szervező bizottságának tagjai felvonultak a színpadra

12, A Himnusz közös eléneklése után, Bődi Szabolcs Kunszentmiklós polgármestere mondta el köszöntő beszédét az összefogásról, a tettek szükségességéről.

13, Ezt követően Kondor Katalin mondta el beszédét, melyben felhívta a figyelmet, hogy ha nem szervezi meg az országot a Magyarok Szövetsége civil összefogáson keresztül, csak az egyik gazembert egy másik váltja fel a hatalomban - reagálva Gyurcsány Ferenc javaslatának hírére.

14, Kovács Gábor, a Magyarok Szövetsége szervezőbizottsági tagja felolvasta a Magyarok Szövetsége 21 pontba foglalt céljait

15, A déli harangszóval elkezdődött a Magyarok Szövetsége zászlajának bevonulása, majd a színpadra érve a Boldogasszony anyánk régi magyar himnusz közös éneklésével köszöntötte a tömeg a zászló megérkezését.

16, A zászló felszentelése és megáldása után Vukics Ferenc a Magyarok Szövetsége kezdeményezője, több gyermek - a jövő nemzedékének - gyűrűjében meglengette a zászlót

17, Ezzel egyidőben kb. 500 db magyar postagalamb repült fel a színpad mellől, hogy elvigyék a Magyarok Szövetsége Zászlóbontásának hírét a Kárpát-medence minden szegletébe: a Magyarok Szövetsége megújult!

18, Molnár V. József a Magyarok Szövetsége Bölcsek tanácsának tagja elmondta beszédét, melyben kiemelte, hogy a magyar ember és a magyar kultúra legfontosabb értéke a magyarok szerető kapcsolata a teremtett világgal, és az önszerveződés.

19, Vukics Ferenc a Magyarok Szövetsége kezdeményezője beszédében részletesen kifejtette, hogy
- A Magyarok Szövetsége társadalmi önszerveződés, amely több száz civil szervezet és több ezer magánszemély összefogásával alakult és mára az ország több, mint 900 településén képviselteti magát.
- A mozgalom célja az ország érdekeiért cselekvő szervezetek és személyek összefogása, a gazdasági válság áldozatainak segítése, megvédése.
- A mozgalom nem áll szövetségben pártokkal, tagjai számára érdekképviseletként működik a politika felé.
- Egy, az egész nemzetet átfogó, új képviseletet - kapcsolati rendszert - kell létrehozni. Az ún. rendszerváltás azért siklott ki, mert ez nem történt meg.
- Lecseréljük a válságot előidéző teljes intézményi és személyi hátteret. Kineveljük magunk közül a következő elöljárói nemzedéket
- Ki kell lépni a hatalom jelenleg ránk erőltetett gondolati és cselekvési rendszeréből és minden szinten és téren újjá kell szervezni a magyar társadalmat: gazdasági, szociális és politikai vonatkozásban
- A Magyarok Szövetsége az elmúlt 3 hónapban nemcsak szavakkal, de tettekkel is bebizonyította, hogy a magyar társadalom - megtalálva saját értékeit - képes arra, hogy megújuljon, és hátat fordítva a politikának, megalkotva saját elöljárói rendszerét és kapcsolati hálóját, képes lesz működtetni az országot.
- A Magyarok Szövetsége felvette a kapcsolatot a környező országok magyar és nem magyar, hasonló célokért létrejött szervezeteivel, egy - az egész közép-kelet európai térséget átfogó -egységes, megújult értékeket gyakorló térség létrehozása érdekében. Ennek keretében 2 hónapon belül sor kerül egy nemzetközi konferenciára.

20, Molnár Ervin társadalom elemző beszédében elmondta a válságból való kiút átfogó gazdasági és stratégiai intézkedéseinek irányvonalát: a megújulás záloga az országon belüli kereskedelem magyar termékekkel, valamit a Magyarországon értéket teremtő, a lakosság életminőségét javító állami beruházások megindítása, az ehhez szükséges állami kötvénykibocsátások (nem kamatozó pénz), valamint a múlt hiánypótlásainak orvoslása.

21, Tóth Ferenc a Gödöllői egyetem docense beszédében vázolta azokat a közmunkákat, melyekkel megoldható a munkanélküliség, és egyben belső értékteremtő hatása van: tavak építése, az ártéri vízgazdálkodás felújítása, erdők, gyümölcsösök ültetése, mezővédő erdősávok telepítése, tájregeneráció, régi gyártelepek lehetséges felújítása, működésük elindítása.

22, dr. Páli Jenő agykutató beszélt a magyar találmányok hazai fejlesztéséről és megvalósításáról, info és egészségparkok létrehozásáról, a termál- gyógyturizmus széleskörű fejlesztéséről, melyekkel 300 ezer új, állandó munkahely létesítést teszi lehetővé a Magyarok Szövetsége.

23, Gosztola Ferenc beszédében elmondta annak fontosságát, hogy a Magyar Terméket kell keresnie minden magyar embernek a boltokban, ezzel tudjuk a kereskedőket ösztönözni, hogy ezeket a termékeket tartsák. A kereslet-kínálat törvényei már rég nem érvényesülnek, hiszen mindegy mennyi a termés egy évben, az árak csak felfelé emelkednek. Beszélt arról is, hogy vezetésével elindult egy országos felmérés a jelenlegi mezőgazdasági termelő ágazatban a termelőkről és a rendelkezésre álló termelés kapacitásokról. Ezzel párhuzamosan a külkereskedelmi kapcsolatok felújításával elindult az igények felmérése a magyar termékek iránt.

24, Benis Miklós, a Magyarok Szövetsége szervezésében útnak indított Magyarok Vására Minden Településen kezdeményezés koordinálója elmondta az eddig elért eredményeket, és a Magyarok Vására szükségességének okait: helyi szinten kell tudnunk megszervezni az emberek egészséges élelmiszerellátását, kihagyva a kereskedők és spekulánsok áremelő hatását, megmentve ezzel a magyar lakosságot a nemzetközi élelmiszerláncokban kapható élelmiszer utánzatokban levő mesterséges adalékanyagok hatásaitól.

Semsei Attila és Bús József, a törökszentmiklósi és a kiskunhalasi Magyarok Vására Szervezői elmondták valós tapasztalataikat. Mindkét településen március 15-én volt az első Magyarok Vására rendezvény.

25, Bődi Szabolcs, Kunszentmiklós polgármestere, a Magyarok Szövetsége Önkormányzati munkacsoportjának egyik vezetője és szóvivője elmondta, hogy a Magyarok Vására megvalósításának nincsenek jogi akadályai, és felszólítja Magyarország polgármestereit, hogy mindenben támogassák ezeket a helyi kezdeményezéseket: legyenek kis pékségek minden településen, kisvágóhidak, helyi termelőktől lehessen a tejet és tejtermékeket, valamint a zöldségeket megvenni, létesüljenek helypénz nélküli vásárok.

26, Herpai Sándor, a Magyarok Szövetsége szervezőbizottsági tagja, a tagozati munkák szervezője felolvasta a tagozatok munkáját és a munkákat koordináló szakértők neveit, akik mind feljöttek a színpadra. A tagozati munkában a fordulat kormányának teljes programja kerül kidolgozásra. Ekkor már nagyon sokan voltak a színpadon a szervezők közül, és egymás vállát átfogva köszöntötték az újonnan érkezőket.

27, Géczy Gábor a Bárka program tagozati vezetője elmondta, hogy vessünk, ahol csak tudunk, újítsuk fel a falvakat és termeljünk élelmet.

28, Vukics Ferenc záróbeszédében elmondta, hogy a télen megduzzadt mag mára kihajtott, s innentől kezdve csak nőni fog, átszőve az egész magyar társadalmat. Megkérte az ország minden lakóját, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a következő nemzedék megszülethessen.

29. A Szózat közös eléneklése után a szervezők lementek a színpadról és a jelenlevőkkel együtt, egymás vállát átfogva énekelték el a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt.

30. Herpai Sándor a Magyarok Szövetsége szervezőbizottsági tagja, és a rendezvény bejelentője hivatalosan lezárta az eseményt 13.30 perckor.

31. Ezek után a Magyarok Szövetsége frissen felszentelt és megáldott zászlója levonult a színpadról, az Isten áldja meg a magyart című régi felvidéki himnusz éneklésével kísérve és elvonult a Hősök tere közepére Őseink tiszteletére.

32. A jelenlévők ezek után elhelyezték az ország minden részéből hozott frissen bimbózó gyümölcsfaágat és virágokat őseink talapzatánál.

A Magyarok Szövetsége szervező bizottsága köszönetét fejezi ki minden önkéntesnek, aki a rendezvény szervezésében és lebonyolításában részt vett, minden megjelentnek, akik az ország messzi tájairól is eljöttek, hogy tanúi legyenek eme történelmi pillanatoknak és áldozatosan végigállták a hűvös, szeles tavaszi időben a majd 3 órás rendezvényt.
Köszönet azoknak is, akik vigyáztak ránk a teret körülvevő kordonon innen és túl.

Varga László
Magyarok Szövetsége sajtócsoport

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

A Magyarok Szövetsége zászlóbontása a Hősök terén
2009. március 21. 11:13

Zászlót bontott a Magyarok Szövetsége a fővárosi Hősök terén. A szervezők - mint korábban hangoztatták - azért gyűjtötték egybe az embereket, hogy "utat mutassanak a jövőnek a szeretet és az odaadás jegyében".

Gyurcsány Ferenc bejelentésére, az új kormányfő kijelölésének szándékára reagálva Kondor Katalin, a szövetségen belül működő bölcsek tanácsának tagja kijelentette: "nem örülhetünk, mert az egyik gazembert egy másik gazember váltja fel". A szervezők a tavasz első napján "Tavaszi ébredés" jelszóval hívták az embereket, hogy - többek között - megemlékezzenek a 90 éve alakult "első köztársaság elárulásáról", a Tanácsköztársaság kikiáltásáról, valamint az "első MSZP" megalakulásáról.

A kordonokkal körbezárt téren az árpádsávos és nemzeti színű zászlót lobogtató mintegy kétezer ember előtt Kondor Katalin, az újonnan alakult szövetség bölcsek tanácsának tagja a rendezvényen arról beszélt: "Magyarország a magyaroké, de az országot már rég eladták".

A Magyar Rádió egykori elnöke, az Echo TV műsorvezetője azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP szombati tisztújító kongresszusán új kormányfő és új kormány felállítását javasolta, úgy fogalmazott: "nem örülhetünk, mert az egyik gazembert egy másik gazember váltja fel".

A szervezők a megmozdulás céljaként azt fogalmazták meg, hogy a megmozdulásuk nem az ellenállásról, hanem a teremtésről szól, azért gyűjtötték egybe az embereket, hogy "utat mutassanak a jövőnek a szeretet és az odaadás jegyében". Az egyházak képviselői megszentelték a szövetség zászlaját, amely egyébként egy nemzetiszínű, címeres lobogó. Ezután több tucat, üzenetekkel ellátott postagalambokat engedtek szabadon.

A színpad körül régi magyar vármegyés zászlókat tartó kosztümös magyar hagyományőrzők és ősmagyar viseletbe öltözött férfiak álltak. A mintegy kétezer, az ország különböző részeiről érkezett résztvevő árpádsávos és nemzetiszínű zászlókat lobogtatott, és különböző településneveket tartalmazó táblákat emelt a magasba.

A Hősök tere környékén jelentős rendőri egységek várakoztak.

(MTI)

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Zászlót bontott a Magyarok Szövetsége
2009, március 22 - 22:22 MSZ

Verőfényes napra virradtunk március 21-én, a tavasz első napján, a Magyarok Szövetsége zászlóbontásának ünnepén...

Az előző napon még hol fújt, hol havazott, szombatra pedig kisütött a Nap, kitisztult a levegő. Tiszta lélekkel, várakozással teli ünnepi hangulatban, mosolygósan gyülekeztek az emberek a budapesti Hősök terén az ország minden részéből és a határon túlról.

A színpad felől népzene hangjai töltötték be a teret, mely felett a magasban egy sólyom körözött. Az emberek - köztük sok-sok gyermek - barkát, virágzó aranyvessző- és gyümölcsfaágat vagy tavaszi virágokat tartottak a kezükben, és egyre érkeztek zászlókkal, helységnévtáblákkal felszerelkezve. Megmozdult a nemzet.

A helyszínen közel ötezer ember ajkáról szólt a Himnusz, a Szózat, s a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetű népdal. Mintegy ötezren figyelték feszült figyelemmel a Bölcsek Tanácsa tagjainak beszédét, majd a mozgalom elindítójának, Vukics Ferencnek a szavait, és adtak egybehangzó, határozott válaszokat az általa feltett kérdésekre. Vagy ötezer szív dobbant együtt a harangkondulással, s ötezer szempár követte a budapesti zászlóbontás hírét hazarepítő postagalambok körözését a tér felett, míg csak rátalálva a hazavezető útra, a madarak el nem tűntek a szemünk elől.

Áhítattal néztük a méltóságteljesen bevonuló zászlót, a Magyarok Szövetsége lobogóját, és álltunk előtte tisztelettel fejet hajtva felszentelése és megáldása alatt. Az egybegyűltek tapssal köszönték meg a tagozatokban folyó munka irányítóinak eddigi tevékenységét, s adtak nekik biztatást a jövő tennivalóihoz.

E napon jelent meg a Magyarok Szövetségének újságja, a társadalmi önszerveződés lapjának első száma, melyet a rendezvény résztvevői vásárolhattak meg és vehettek elsőként kézbe.

Méltóságteljes, lélekemelő ünneppel, dalokkal, táncokkal köszöntötte az immár a nyilvánosság elé lépő mozgalom, a Magyarok Szövetsége a megújuló természetet és adott lelki muníciót a megújulásra vágyó, azért tenni kész magyar emberek tíz- és százezreinek, szerte az országban s a határokon túl, akikhez a Hősök terén rendezett ünnepség résztvevői - az ő követeik - viszik el a hírt: van magyar összefogás.

Koczka Kata, Magyarok Szövetsége Fejér megye

2009. március 21., szombat

Gyurcsány Ferenc lemond a miniszterelnöki posztról

Gyurcsány Ferenc lemond a miniszterelnöki posztról
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bizalmatlansági indítványt kezdeményez maga ellen az Országgyűlésben. A miniszterelnök szombaton reggel ezt már közölte is az MSZP elnökségével - értesült az MTI a kormányfő környezetéből. A távirati iroda úgy tudja, hogy ha két hét alatt megállapodnak a pártok az új miniszterelnök-jelöltről, akkor ismét összehívják az MSZP kongresszusát, amelyen a küldöttek szavaznak majd a lehetséges új kormányfő személyéről.

legfrissebb hírek


http://www.mr1-kossuth.hu/

2009. március 20., péntek

Ünnepeljük együtt a tavasz érkezését!


2009. február 3.
Magyar nyelvű: http://www.springalive.net/?LangId=77
Kezdőoldal:      www.springalive.net

Hivatalosan 2009. február 1-én indult a BirdLife International Tavaszi madárles programja. Ez a nemzetközi madármegfigyelő program már 4 éves, és hagyományaihoz hűen a gyerekek, tanáraik és a szülők négy tavaszi madárfaj érkezését követhetik nyomon szerte Európában. Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az első gólyák hazaérkezésével, március közepe táján indítja a programot!


A játékban négy gyakori és könnyen felismerhető madárfaj szerepel, melyek különböző időpontokban érkeznek vissza téli szálláshelyeikről Európába. Márciusban érkeznek meg az első fehér gólyák, április folyamán a füsti fecskék és a kakukkok, míg májusban a sarlósfecskék érkeznek haza. A programban résztvevő négy madárfaj vonulása március közepétől egészen június végéig tart, míg a legészakibb országok költőhelyeit is elérik.

Ezekkel a megfigyelésekkel tudományos ismeretekre is szert tehetnek a gyerekek! Míg a kirándulásaik során közvetlenül találkoznak a természettel és az élőlényekkel, addig a program másik részében az informatikai képességeiket fejleszthetik. Nem titkolt, és fontos eleme a programnak a társadalami tudatosság növelése: szeretnénk felhívni a figyelmet a klímaváltozásra, mely a madarak korábbi hazaérkezésén és a vonulási útvonalak megváltozásán keresztül érezteti hatását.

Programismertető

Hogyan vehetsz részt a programban?

A programban úgy tudsz részt venni, hogy a négy említett madárfaj első megfigyelését regsztrálod a www.springalive.net oldalon, ahol közben nyomon követheted a többi madár és a tavasz érkezését is a honlap térképein. A legtöbb megfigyelést feltöltő gyerekek (osztályok, csoportok) ajándék karkötőket és kitűzőket kapnak!

Reméljük, minél többen csatlakoztok a játékos madármegfigyelő programhoz, és minél több család fog részt venni idén a madarak csodálatos vonulását figyelve. Hívjátok fel tanáraitok figyelmét is a madárlesre, amely új élményekben gazdag túrákat, és tudásotok bővítését is magában rejti!

További információ:

Berényi Zsombor,
MME, program koordinátor (20/354-8505),
e-mail: berenyi.zsombor@mme.hu

Schmidt Emese,
MME, program munkatárs, környezeti nevelő (30/579-7141),
e-mail: schmidt.emese@mme.hu

Köröstárkány és a Székely Hadosztály tragédiája



Április 21-én tíz éve lesz annak, hogy újból felállították Mátészalka és Kocsord között, az egykori harcok helyszínén, a Székely Hadosztály emlékművét. Erre az eseményre emlékeznek a térségben április 22-én, pénteken.


      Köröstárkányban nagypénteken az 1919. április 19-én legyilkolt tárkányi magyarokról emlékezve a Székely Hadosztály sorsát is felidézték.
      1919 áprilisában Bihar megyét is elérte az első világháborúra következő, trianoni nemzeti tragédiánkba torkolló "átrendeződés". Mint tudjuk, 1919-ben ezekben a napokban vonultak be a román megszállók a jelenlegi román-magyar határ romániai oldalán található nagyvárosokba. Április 19-én Szatmárnémetibe, április 20-án Nagyváradra és Érmihályfalvára nyomulnak be, de négy nap múlva már Debrecenben és április végére a Tisza vonalánál sorakoznak fel a román megszálló alakulatok. Magyarország területére 1918. november 12-én Gyergyótölgyesnél lépett az első román katona. Kolozsvárra, Erdély színmagyar fővárosába 1918 karácsonyának szombatján vonultak be a románok.
      A megszállókkal szemben a Székely Hadosztály és néhány más alakulat veszi csak fel a harcot. A főleg Partiumban és Észak-Erdélyben működő Székely Hadosztályt, Székely Különítmény néven, Kratochwill Károly ezredes szervezte meg székely és erdélyi magyar menekült katonákból, de ide tartozott a korábbi kolozsvári 38. honvéd gyaloghadosztály maradványa és egy kárpátaljai rutén zászlóalj is. Az alakulat legnagyobb létszáma 649 tiszt, 12 438 fő legénység, 68 löveg és egy repülőosztály volt. A Székely Hadosztály nevet 1919. január 20-án vették fel, amikor már harcban álltak a 26 ezer fővel támadó román megszálló sereggel.
      A Hadosztály felszerelése igen gyenge volt, lőszerutánpótlást nem kapott, mert a budapesti kormány félt a Hadosztály erejétől. Amikor 1919. március 21-én a Szovjet-Oroszországban kiképzett Kun (Kohn) Béla, elvbarátai és a felbőszített csőcselék kikiáltotta a Magyarországi Tanácsköztársaságot, még jobban féltek a Hadosztálytól, mert a legénység az előírt vörös szalag helyett széles nemzetiszínű szalagot varrt föl az egyenruha hajtókájára, majd föllázadt a szatmárnémeti kommunista hatóságok ellen.
      A Székely Hadosztály példás hősiességgel harcolt a túlerővel szemben, és szép sikereket is elért. Hadadnál, Kocsordnál, Mátészalkánál is megfutamították az ellenséget. Sokáig reménykedtek abban, hogy majd Budapestről kapnak lőszert és utánpótlást. Budapest "urai" azonban magukra hagyták őket, és lőszer helyett vörös alakulatokat küldtek - ellenük. A Hadosztály sorsát megpecsételte a lőszerhiány, az utánpótlás hiánya és az, hogy lassan két tűz közé került. Egyik oldalról a kommunista alakulatok, másik oldalról a román túlerő támadta őket. Más kiút nem lévén, a Székely Hadosztály április 26-án Demecsernél letette a fegyvert a román megszállók előtt. Kb. 400 tisztet és 4000 fő legénységet a románok Brassóba internáltak. Kratochwill Károly ezredest a románok haditörvényszék elé állították és bebörtönözték. 1920 októberében szabadult, később tábornok lett, majd altábornagy. A trianoni tragédia után a revíziós mozgalom egyik legismertebb képv iselője lett, 1946-ban hunyt el Budapesten.


      A Székely Hadosztály harcainak tiszteletére az utolsó harcok színhelyén, Mátészalka és Kocsord között, a Kraszna partján emlékművet emeltek, ezt az 1950-es években a kommunista hatóságok leromboltatták. Újbóli felavatása 1995. április 21-én történt. A hét méter magas dombon álló emlékoszlophoz három székely kapu alatt elhaladva lehet feljutni. Az emlékoszlop felirata: "Erdélyért - A székely hadosztálynak 1918-1919 évben a haza integritásáért vívott dicső harcai és e harcokban elesett, hős székely honvédő katonák kegyeletes emlékezetére." Az oszlopon egy versfelirat is olvasható: "Elült a harc, világok harca, / De új harc lobban, csak a tietek. / Az ősi földért haltatok, / S a halálban örökké éltek."
      Az ősi föld védelmében Köröstárkány mellett is kivették részüket a Székely Hadosztály katonái. Az itteni harcokról Constantin Kiriţescu Istoria pentru integrarea României 1916-1919 című könyvében ez áll: "A Dealul Mare-i erős állást, ahonnan Belényest is lehet látni, egy magyar kadétzászlóalj védte, amely különös hősiességgel harcolt, és nagy veszteségei voltak... A belényesi ütközet heves volt. Nyégerfalvát és Köröstárkányt az éjszakai ütközet során elfoglalták."
      Kiriţescu néhány mondatos tudósításánál, ahonnan hiányzik a tömeggyilkosság ismertetése, sokkal bővebben foglalkozik a Köröstárkány melletti harcokkal Koréh Endre tábori lelkész Erdélyért - A székely hadosztály és dandár története 1918-1919 című könyvében. Ebben a következőket olvashatjuk. "A harcot a nagyváradi honvéd hadapródiskola 17-18 éves tiszti növendékei, III-IV. évfolyambeli derék fiúk vették fel. A hadapródok halálmegvetéssel, elszánt kitartással harcoltak az oláh túlerő ellen... A magyar erő a túlnyomó oláh elől lassan vonult vissza Köröstárkányig, ahol újra felvette a harcot." A hadapródok segítségére sietett a Werbőczy zászlóalj, a csendőr alakulat és a határrendőrök, mindannyian a Székely Hadosztály kötelékében. Olvassuk tovább Koréh Endre könyvét: "Április 18-án, nagypénteken elkeseredett harc folyt. A székelyek géppuskái oldalba kapták az oláhokat, s a tüzérségük is kitartott a végsőkig... E küzdelemben Köröstárkány népe példátlan hősiességgel vett részt. [Az önfeláldozó hazaszeretet mindenkori hősiessége mellett talán annak is tulajdonítható ez, hogy a falu lakosai székely származásúnak tartják magukat - szerző megjegyzése.] Férfiak, asszonyok vállvetve harcoltak a székely rajvonalban a magyar szabadságért... Másnap [a román túlerő miatt a harcoló magyar alakulatok kénytelenek voltak meghátrálni - sz. m.] békés szándékot színlelve közérdekű hirdetés meghallgatására gyűjtötték össze a falu népét a községháza elé. Ez alatt Szakota, volt kristyóri jegyző géppuskákat rejtett el a szomszéd telkeken. Mikor már a lakosság együtt volt, megszólaltak a gépfegyverek. Percek alatt halomra lőtték a fegyvertelen lakosságot." A református templom előtti téren 91 (más források szerint 93) áldozata lett a tömegmészárlásnak. A szomszédos Kisnyégerfalván szintén kivégeztek 17 magyart. Itt szomorúfűz jelzi a gyilkosság színhelyét.
      A köröstárkányi öldöklés alatt a szomszéd román falvak lakosai is megjelentek, és garázdálkodni, rabolni kezdtek a jómódú magyar faluban. A három napig tartó szabad rablásban teljesen kifosztották a falut. Koréh Endre szerint a gyilkosok nem elégedtek meg a gépfegyverlövésekkel, volt, akinek kezét, lábát, nyakát is átvágták. Hiteles adatok szerint 204 magyar gyermek jutott árvaságra. 16 évestől 80 évet élt idős emberig férfiak, nők, leányok voltak az áldozatok között. Az elhunytakat a falu feletti temetődombon hantolták el, mindenkit a saját családja. "A Fekete-Körös völgyében elesett kis hősök - a nagyváradi hadapródok - és a hősi halált halt székely katonák tetemeit már nem volt, aki elhantolja... Az oláhok kirabolták a halottakat, s a tetemek a kutyák martalékai lettek!" - írja Koréh Endre.
      Beke György Itt egymásra találnak az emberek című könyvében Köröstárkányt is bemutatja. A faluban való gyűjtésekor kikötötték, mindenről írhat, csak 1919. április 19-ről nem. A könyvben nem is jelenhetett meg az a beszélgetés, amit az író az egyik még élő szemtanúval folytatott. A szemtanú, Gyulai Ferenc, 15 éves volt 1919-ben. Elmondása szerint úgy tudott megmenekülni, hogy fiatal fiú lévén átugrotta az egyik kerítést, utána lőttek, de nem találták el. Családjából hét áldozata volt a vérengzésnek. A szemtanú így vallott: "Azóta a tárkányiak ereje felköltözött a temetődombra. Azóta olyan gyávák vagyunk, mint a riadt bárányok. Fáj valami, bosszant, mondanánk ezt vagy azt, mert érezzük, hogy igazunk van, de felnézünk a dombra, és belénk szakad a szó."
      A gyalázatos gyilkosságokra évtizedekig nem volt szabad emlékezni, olyannyira nem, hogy a temetőben lévő sírkövekről a román kommunista hatalom lekapartatta az 1919. április 19-ét, nehogy feltűnjön valakinek a sok sírkereszt ugyanazzal a dátummal. Igyekeztek eltüntetni még az emlékét is a vérengzésnek. Ahogy a szemtanú is mondta: félelmet ültettek az emberek szívébe. Ezt a félelmet csak 1999-re tudták némelyek levetkőzni. Gyűjtést indítottak, és 1999 augusztusában sikerült felállítani az emlékművet a román öldöklés során, valamint az első és második világháborúban elhunyt tárkányiak emlékére. Azóta minden évben, nagypénteken, itt emlékeznek meg az áldozatokról.
      Legyen békés, csendes pihenésük a köröstárkányi mártíroknak, a falu, Erdély védelmében elesett hősöknek, a Székely Hadosztály bátor katonáinak.

Nagy József Barna
Erdélyi Napló

2009. március 19., csütörtök

Bem apó - Hermann Róbert tanulmánya

http://cskir48gyalogezred.multiply.com/links/item/40/40

DÉLI KULISSZA: 2009. március 19-én, 12.30-12.55-ig – Műsorajánló

„Ejnye... ezt a kérdést most nem illik feltenni!” Boross Péter az MDF-ről, pártfogoltjáról, Dávid Ibolyáról válaszol – bókok kíséretében - Marton Adriennek a Déli Kulisszában, 12.30-kor.

DÉLI KULISSZA: 2009. március 19-én, 12.30-12.55-ig – Műsorajánló

E-mail címünk: kulissza@lanchidradio.hu

Szerkesztő: Marton Adrienn

2009. március 18., szerda

Mementó: 1990. Március 19-20


Mementó: 1990. Március 19-20

1990 márciusában Marosvásárhely neve bejárta a külföldi sajtót. A romániai rendszerváltás után három hónappal a városról tragikus kimenetelû nemzetiségi összecsapás képeit sugározták. A hat halottat és közel 300 sebesültet követelô események tárgyilagos, pártatlan kivizsgálása a mai napig sem történt meg. Akik a pogromot megszervezték és irányították, a késôbbi hazugságkampány során megpróbálták a jogaikért kiálló magyarokra hárítani a felelôsséget.

Az elszabadult intolerancia napjai

Bodolai Gyöngyi

http://www.hhrf.org/nepujsag/98mar/8nu0319.htm


Apró lépések és paktumok politikája
írta - Király Károly

Az ezredforduló - 2000 tavaszán - a hírközlés és a médiák eltérô módon tükrözik térben, idôben és nagyságrendben a marosvásárhelyi eseményeket társadalmi, érzelmi és politikai szempontból.

A román médiák a hallgatásban jeleskednek, szóra sem érdemesítik a tíz évvel ezelôtt kirobbantott magyarellenes pogromot, mely annak idején, napok hosszat az akkori "szabad román televízió" és román sajtó torz tükrében, homlokterében állt.

Kevés kivétellel, a józan tudósítás, a tényekre alapozott információ híjával volt. A Rosiianu féle tévéhíradó nagy hazafias pátosszal, elferdítve és felnagyítva jelenítette meg az eseményeket úgy, mind a román hazafiság nagy fegyvertetteit az irredenta erdélyi magyarok ellen, akik Erdély szétdarabolásán munkálkodnak.

Hogy miért ez a nagy hallgatás, a tragikus események ilymódú lekezelése - én most nem óhajtom megválaszolni.

2000. március 20 -án a bukaresti román televízió 16.00 órakor kezdôdô magyar nyelvű adásában, Bogdán Tibor műsorában a meghívott Gelu Voican Voiculescu, egykori miniszterelnök helyettes, a PDSR oszlopos tagja N. S. Dumitru szociológus, egyetemi professzor, a NEIT (1) művelôdési- és művészeti bizottságának elnöke, a PDSR vezetôköreihez tartozó személyiség és Verestóy Attila, szenátor, RMDSZ szenátori frakcióvezetô, Markó Béla szövetségi elnök szárnysegédje és a SRI- t felügyelô parlamenti bizottság tagja, mindhárman a marosvásárhelyi véres márciusi eseményeket kivizsgáló parlamenti és kormány vegyes bizottság tagjai egy furcsa és teljesen új álláspontot képviseltek. Eddig soha nem hangoztatott kijelentésekkel álltak elô a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom szervezôinek ki és hollétérôl.

Nem okolták már azokat a fránya irredenta magyarokat, sem a Magyarországról érkezô turistákat Nem hozakodtak elô az irredenta amerikai magyarokkal. Tagadták, hogy a román hatalmi politikának bármi köze is lett volna a marosvásárhelyi eseményekhez.

Gelu Voican Voiculescu a boszniai, koszovói, meg nem nevezett külföldi bujtogatókat vádolta - ugyanazzal a szándékkal, amit Jugoszláviában követtek- az ország integritása elleni merényletnek nevezve.

A tévé adásban N. S. Dumitru és Verestóy Attila nagy elismeréssel szóltak a marosvásárhelyi eseményeket kivizsgáló bizottság 1991. második felében az Európai Tanácshoz küldött jelentésérôl.

Ez a jelentés nem az a jelentés volt, amit 1990 áprilisában állított össze N. S. Dumitru, Gelu Voican Voiculescu, Verestóy Attila és a többiek.

Az Európa Tanácsának küldött jelentés Ion Mînzatu, Radu Ceontea, Adrian Motiu külön hamis , hazug, valótlan állításainak egyvelege. Ezt az anyagot Ion Mînzatu, CPUN alelnök kollega a NEIT Végrehajtó Bizottsága elé próbált terjeszteni Ion Iliescu egyetértésével, ám az én határozott kiállásom, ellenzésem miatt lekerült a napirendrôl.

Ebbôl a kettôbôl és a Cochinescu fôügyész által külön összeállított torz jelentésbôl állt össze az elküldött anyag.

Az Európa Tanácshoz küldött jelentésnek nem az események feltárása volt a célja, hanem a valóságot elfedni és az európai kancelláriák elôtt szalonképessé tenni, hozzájárulva ezáltal Románia Európa Parlamenti tagságának elnyeréséhez.

Verestóy Attilának (2) nincs kifogása a jelentést illetôen, magáénak vallja formailag és tartalmilag egyaránt.

A mindent "megszépítô" emlékezet

Bogdán Tibor műsorának 2000. március 21 -i folytatásában a műsorvezetô és meghívottai: Verestóy Attila, Boros Zoltán és Simonffy Katalin konzíliumot ültek, vagy ha jobban tetszik kerekasztal beszélgetést tartottak. Többször is szóba hozták nevemet, ítélkeztek személyemrôl politikai, erkölcsi és szakmai vonatkozásban egyaránt.

Simonffy Katalin állítása szerint az én akkori magatartásom tisztázásra szorul, mivel nem tudni, hogy miért utaztam március 19 -én hajnalban Bukarestbe és miért nem jöttem Marosvásárhelyre 20 -án délután.

Hogyan éltem meg én a marosvásárhelyi fekete március történéseit? Mi volt az én szerepem, tevékenykedésem, magatartásom: a "Nyílt kártyákkal- Önéletírás és naplójegyzetek"- Nap Kiadó Budapest, 1995- című könyvemben ismertetem.(3)

Ezzel szemben, az említett TV-műsorban, Verestóy Attila azt állította, hogy én nem voltam megtalálható Bukarestben március 19 -én és 20 -án. Állítása szerint Komandón nyaraltam. Sôt még azt is hozzátette, hogy a NEIT Végrehajtó Bizottsága ülésein ô vett részt és hogy akkori felelôtlen magatartásom még a költô Mircea Dinescu is, valahol, valamikor számon kérte.

Szucher Ervin a "Krónika" hasábjain megjelenô riport sorozatában Káli Király István, Jakabffy Attila emlékezete szerint is március 19 -én és 20 -án Bukarestben nem voltam telefonközelben, nem sikerült kapcsolatba lépniük velem.

1990. március 20 -i napomról Gyarmath János és Kiss Zsuzsa, a Romániai Magyar Szó 1999. március 21-én megjelent számában tájékoztatták a közvéleményt.(4)

Ion Iliescut rá akartam venni, hogy - ha megkésve is, de - március 20 -ra hívja össze az Ideiglenes Egységtanács Végrehajtó Büróját és a kormányt, hogy kikeltem magamból s hangos szóval azzal vádoltam az elnököt, hogy vérrel áztatott szavazólapokkal akarja megnyerni a május 20 -ra kitűzött választásokat. Lôrincz László és Salati Ferenc jelen voltak, akik az elôszobából berohantak hozzám, megnézni, hogy miért és kire acsarkodom. Ez sem volt elég. Iliescu még mindig nem volt hajlandó intézkedni.

Március 20 -án kiadtam egy nyilatkozatot, amit elküldtem a Rompres hírügynökségnek. Olyan kemény hangú volt, hogy Iliescuhoz mentek vele. Ô felhívott telefonon: "Tudod-e, hogy ez a szöveg a kormány bukását okozhatja?" Mondom: "Nem baj. Majd más kormányt nevezel ki." "De tudod-e, hogy ezzel esetleg én is bukom?"

Tényleg nagyon súlyos dolgokat tártam ott fel, az események kapcsán. Mondtam, visszavonom, de üljön össze a Végrehajtó Büró, tárgyaljuk meg a kérdést, de addig is azonnal intézkedni kell, hogy a tűz ne terjedjen ki az egész Székelyföldre és más magyarlakta területekre.

Szent meggyôzôdésem, hogy azt tettem március 16-án és az elkövetkezô napokban / 18, 19, 20 és így tovább /, amit tennem kellett és amit a lelkiismeretem és az élettapasztalat sugallt.

Pontos információim voltak arról hogy a Kárpátokon kívüli megyékben a tévé által felizgatott tömegek és a Zsil völgyében a bányászok mozgolódnak.

Március 21 -én is Bukarestben bérelt vonatok álltak a Radu Ceontea és Judea - tehát a Vatra által - felbujtatott hazafiak rendelkezésére. A szervezôk nem tekintették lezárt ügynek a marosvásárhelyi magyarellenes pogromot március 20-án. A tüzet, a gyilkolást, a pusztítást mindenáron szándékukban volt kiterjeszteni az egész Székelyföldre.

Ezt szolgálta a március 20 -án este kiadott kormányközlemény, amely szerint a szatmárnémeti március 15.-i és a marosvásárhelyi 19-20. -i zavargásokat az erdélyi irredenta magyarok és Magyarországról érkezett nagyszámú turista okozta, provokálta.

Ezért kellett Bukarestben maradnom, s Iliescut is ott tartanom, hogy a törvényhozó és végrehajtó szerv működésbe lépjen, a törvényesség valamennyire helyre álljon. Hogy sokaknak nem tetszett, igazolja az is, hogy március 20 -án este 10 órakor a szálláshelyemen egy fél téglával betörték az ablakot, hat fegyveres katonából álló ôrség ellenében. Kettô a kapuban, kettô az udvaron és kettô a lakás halljában tartózkodott. Kérdésemre, hogy mi történt, a válasz az volt, hogy a kapuban álló két katona látott két egyént, egyikük behajította a fél téglát, de ôk nem tehettek semmit, mert a parancs értelmében nem szabad elhagyniuk a kapusfülkét.

Az s ide tartozik még, hogy másnap, amikor Bukarestben nagy magyarellenes tüntetés zajlott, az ôrség és a kazánfűtô este 22 órakor nyomtalanul eltűnt, s magukkal vitték a kapu és az épület kulcsát is, tárva-nyitva hagyva mindent. Több mint valószínű, hogy mindezt az önvédelemre felszólító beszédem váltotta ki, amit a bukaresti román rádió magyar adása és a marosvásárhelyi rádió magyar adása is sugárzott.

A határozott álláspont, amit képviseltünk én és a legközelebbi munkatársaim - Lôrinc László, Salati Ferenc, Lányi Szabolcs, Demény Lajos és mások, oda vezetett, hogy (19 -én és 20 -án is megismétlôdött), telefonjaim elnémultak estére, még a kormánytelefon is.

Makacs tények

Én nem csodálkozom. Akkor is tisztában voltam helyzetemmel: tudtam mik a lehetôségeim és mik a korlátaim.

Iliescuéknak is minderrôl pontosan tudomásuk volt s látták, hogy különbözô malmokban ôrölünk és a puliszkát is másképp fôzzük. Nagy szálka voltam és vagyok ma is a szemükben.

Verestóy szenátor úr azon állítása, hogy Komandóra menekültem március 20-án, valótlan. (De ez csupán csak egy az általa tolmácsolt sok rágalom közül.).

Amikor a kivizsgáló bizottság Marosvásárhelyrôl visszatért Bukarestbe, s Verestóy Attila bôröndjét az RMDSZ székházban Helga, a feleségem megemelte, nagyon súlyosnak találta és viccesen azt kérdezte Attilától, hogy arany van-e benne - ô mosolyogva azt válaszolta, hogy nem, hodáki fegyverek / értsd: kövek /. Csak emlékeztetôül sorolom fel mindezeket a szenátor úrnak.

A történethez még egy apróság tartozik:

Pár éve Frunda György azt nyilatkozta a sajtónak, hogy akkor határozta el, hogy politikai pályára lép, amikor Király Károly március 19-20 -i rádióbeszédét, önvédelemre való felhívását hallgatta - olyan hatással volt rá. (5)

A felhívásról Bögözi Attila 1990 március 20-án , marosvásárhelyi riportjában írt: "Négy óra: A feszültség egyik pillanatról a másikra nô. A vátrások már nem csak szavakkal dobálóznak a magyar tüntetôk felé, vasgolyókat, zsebtükröket, üvegeket hajigálnak a fegyvertelen magyarok közzé. A rendôrség mind nehezebben tud ellenállni a vátrás nyomásnak. Király Károly a helyi rádión keresztül felhívást intéz a lakossághoz. Az elsô sebesültet a tüntetôk közül beviszik a Tanácsházba."

(Véres kedd Marosvásárhelyen, Megjelent: Romániai Magyar Szó - 1990 március 20 -i számában)

Az akkori hangulatról Marosi Barna is megrázó képet festett, szintén a Romániai Magyar Szóban.(6)

Tíz évvel késôbb a Krónika c. napilap idézte fel Király Károly és Kincses Elôd menesztésének hátterét (7)(8)

A tíz évvel ezelôtti "szabad román televízió" - mára nagyvonalúan elfelejtett - uszításairól is a Krónika emlékezik meg. (9)

A román, pontosabban romániai, politikai elitnek tíz év elteltével sincs ereje a tényekkel szembenézni. (10)

Nem érdektelen tehát felidézni néhány szemelvényt, a tíz évvel ezelôtti román sajtóból. (11)

A román sajtóban a korrekt és józan ítéletnek azután szorítottak helyet, miután felhördült az európai közvélemény, a nyugati TV-k és a sajtó Marosvásárhelyrôl helyszíni beszámolókat közvetítettek, sugároztak.

Iliescuék megszeppentek s a román TV-ben és a sajtó hasábjain szót kaptak tekintélyes értelmiségiek. A hatalomnak ekkor már érdeke volt, hogy lefékezze a zavargásokat, továbbterjedésüket megakadályozza.

Másfelôl beindult a felelôsség elhárítása, a magyarokra és Magyarországra való kenése.

Felelôs román politikusok, a kultúra és a közélet személyiségei közül sokan meg is próbáltak tenni ezért, hogy az interetnikus konfliktusok ne fajuljanak el.

Toma George Maiorescu író, a NEIT vezetôségének tagja február végén írásban tett javaslatot a nemzeti uszítás , a kisebbség ellenes politika megfékezésére. Ion Iliescu ezt is a mappába süllyesztette, akárcsak az általam elôterjesztett írásos tájékoztatókat meg szóbeli jegyzékeket. Iliescu soha nem lépett közbe, amikor az ideiglenes parlament plenáris ülésein a nagyszámú katonatiszt kezdeményezésére a jelenlévôk lábon állva skandálták a román "hazafias" (valójában uszító) jelszavakat Erdély védelmében.

Stanculescu hadügyminisztert és magát, Ion Iliescu elnököt is megpróbáltam szóra bírni: ôk tegyék közzé, hogy senki sem veszélyezteti Erdélyt, sem az erdélyi magyarok, sem Magyarország.

Ôk ugyan egyetértetek velem, de nem voltak hajlandók közbelépni. Hagyták, hogy a román társadalom fôjön a saját levében.

Bukarestben beindult az Egyetem téri, több hetes, Iliescu és rendszere ellenes ifjúsági mozgalom és közben a bányászjárások rendszeressé váltak.

valamint Bakó Zoltán újságíró esetét is.

Visszaemlékezôk inkrimináló "kis pontatlanságai"


A marosvásárhelyi események tízedik évfordulója alkalmából a TV, rádió és sajtónyilatkozatokban az elbeszélésekben más "pontatlanságok" is jelentek meg személyemet illetôen.

Így Verestóy Attila, Káli Király István és Jakabffy Attila állítása szerint március 19-én nem voltam Bukarestben, nem voltam telefonközelben.

Én nem emlékszem már pontosan, hogy Káli Király Istvánnal személyesen beszéltem-e vagy sem, nem tartózkodtam végig az irodában.

Ám Salati Ferenc mérnök, kabinet fônök, Lôrincz László professzor és a titkárnôm éjjel-nappal szolgálatot teljesítettek azokban a márciusi forró napokban.

Salati határozottan állítja, hogy nem csak egyszer, többször is beszélt Káli Királlyal 19 -én és 20 -án.

Ami a Jakabffy Attila visszaemlékezéseit illeti emlékeztetem, hogyha ô nem tudott velem beszélni március 19 -én, én tudtam vele, s két fontos dologgal bíztam meg: 19 -én, a déli órákban azzal, hogy személyesen keresse fel Sütô Andrást és tolmácsolja neki, ne menjen ki a tömegbe, veszélyes rá nézve, a Vatrasok vadászni fognak rá.

A februári és márciusi Vatra gyűléseken, tüntetéseken, hat ember neve szerepelt: a Tôkés Lászlóé, a Király Károlyé, a Sütô Andrásé, a Tôkés Andrásé, a Kincse Elôdé és a Jakabffy Attiláé.

A Vatra vezérek útjában, terveik végrehajtásában leginkább Sütô András állt, aki a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke volt és értelmi szerzôje a százezres tömeget számláló gyertyás felvonulásnak, március 15.-e megünneplésének és a nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának , a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Maros megyei és Marosvásárhelyi municípiumi tanácsának címzett március 17.-i nyilatkozatnak. (12)

A Vatra Româneasca titkos programjának 18-as pontjában olvashatjuk:

"Egyesületünk elsôrendű feladatunkként írja elô a megfélemlítés különbözô formáinak és mozzanatainak a megvalósítását. Ennek megfelelôen ellenfeleink irányító, legtehetségesebb vezetôit eltávolítjuk vagy semleges közegbe szorítjuk - ez egyesületünk legfontosabb és legsürgôsebb lépése, majd a nem románokban annak a ténynek a tudatosítása, hogy nincs többé keresnivalójuk Romániában, és számukra a jövô itt sem fizikai, sem szellemi épségüket nem garantálja..."

Tiszta beszéd. Kell ezt még magyarázni?

Kell még kutatni, hogy ki, miért lázította a románokat a magyarok ellen, miért verték szét a marosvásárhelyi RMDSZ székházát a leitatott és felbujtogatott vidékrôl behozott románok?

Kell még találgatni, hogy milyen szándéka volt Judea ezredesnek, amikor Sütô Andrást és társait rábeszélte, hogy jöjjenek le a padlásról, nem esik semmi bántódásuk , ellenkezô esetben nem vállal felelôsséget testi épségükért, ha a felbôszült tömeg rájuk gyújtja az épületet?

A következményeket ma már jól ismerjük. A Vatra program 18-as pontját érvényesítették.

Minden ami ezenkívül esik a vádaskodásban: - hogy Király Károlyt nem találtuk, ô volt hívatott és neki volt esélye megfékezni a magyarellenes pogromot - jóhiszemű naivság, vagy rosszindulatú félrevezetés, tömegmanipuláció.

Az ideiglenes román hatalom kulcsembereinek cinkossága ma már bizonyítható, saját beismerésük és akkori tevékenységük alapján.

Sem Domokos Géza távolléte nem oka a történteknek, sem Király Károly bukaresti tartózkodása vagy marosvásárhelyi jelenléte az események lényegén nem változtat.

A rosszhiszemű félremagyarázások önvédelemre köteleznek s így kénytelen vagyok ismételten leszögezni, hogy:

Bukarestbôl érkezve, március 16-án a marosvásárhelyi repülôtéren Kincses Elôdtôl meg Gidófalvi Józseftôl szereztem tudomást a Tudor negyedi gyógyszertár körüli vátrás mesterkedésekrôl.

Sem Jakabffy Attila, sem káli Király István nem értesítettek a történtekrôl.

Hiszem, hogy erélyes fellépésemmel az eseményeket sikerült korlátozni, de nem megfékezni. A Vatra demonstrációja akkor még nem fajult el véres, magyarellenes pogrommá.

Március 18-án Marosvásárhelyen az RMDSZ székházában összedugtuk a fejünket Sütô András, Kincses Elôd, Tôkés András, Salati Ferenc, Jakabffy Attila, ha jól emlékszem Fülöp Dénes református lelkész, jómagam és mások is, kiknek személyére most nem emlékszem.

Ezen az összejövetelen röviden számbavettük az utóbbi napok eseményeit és megpróbáltuk elôrevetíteni az elkövetkezô eseményeket.

Ott és akkor szereztem tudomást arról, hogy hétfôre, vagyis március 19 -re, magyar diáktüntetés van kilátásban.

Az volt a véleményem, hogy el kell halasztani: ne adjunk alkalmat az ellentüntetésre.

Jakabffy Attilára bíztuk a feladat végrehajtását.

Senki ott, akkor nem jelezte, hogy tudomása volna a hegyi lakósok és falusi románok tervezett rendteremtô vásárhelyi beözönlésérôl.

Tehát semmi okom nem volt március 19 -én hajnalban a bukaresti utam lemondására.

Sütô András sem támasztott ilyen igényt.

Ô arra kért: tolmácsoljam Domokos Géza, országos RMDSZ elnöknek, hogy ôk, az RMDSZ vezetése elégedetlenek, azzal ahogyan az országos vezetés kezeli az eseményeket, különös tekintettel a marosvásárhelyi feszültségekre.

Március 19 -én Bukarestbe érkezésem után, miután értesültem a marosvásárhelyi fejleményekrôl, az elsô utam Iliescu elnökhöz vezetett és azt kértem tôle és az éppen nála tartózkodó Petre Roman miniszterelnöktôl, hogy tiltsák le a Vatra csapatainak beözönlését Marosvásárhelyre, amit mind a ketten meg is ígértek.

Iliescu elôttem utasította Petre Romant, hogy tegyen lépéseket ennek érdekében. A többit tudjuk - hogy mennyire állták szavukat. Szavahihetôségükrôl azóta számtalanszor meggyôzôdhettünk.

Március 20 -án látogattam meg a bukaresti központi katonai kórházban Sütô Andrást.

1990 március 20 - a bukaresti központi katonai kórházban


Ha jól emlékszem Salati Ferenc velem volt.

A szemészeti osztály fôorvosának irodájában találtam Sütô Évát, Andris nejét, Gálfalvi Zsoltot és Marosvásárhelyrôl András betegkísérô orvosát.

Ottlétem alatt a szemsebész fôorvos és az orvos tábornok , a katonai kórház igazgatója azzal a kérdéssel fordultak hozzánk, hogy Andrásnak a balszemét kitakarítsák-e egészen, kizárva ezzel minden fertôzés lehetôségét, vagy pedig hagyják úgy ahogy van, további szakértôi vizsgálatra. Hátha meg lehet menteni azt.

Azon a véleményen voltam, ha bármilyen kevés esély is lenne a megmentésére, akkor hagyják meg a beteg szemet, hátha Magyarországon vagy Nyugaton meg tudják menteni.

Távozásomkor a katonai kórház igazgatója jelképesen bocsánatot kért a történtekért. Szó nélkül megöleltük egymást és eltávoztam.

És még egy mozzanat az e napi eseményekbôl.

Miután visszatértem az irodámba, a bukaresti magyar nagykövet csengetett fel telefonon, s kétségbeesve kért, hogy lépjek közbe, mert a Budapestrôl Sütô Andrásért érkezô katonai repülôgép közeledik Bukarest felé és nem kapta meg a leszállási engedélyt.

Többszöri közbenjárás a hadügyminisztériumnál sem járt eredménnyel.

Azonnal felhívtam a hadsereg nagyvezérkarának fônökét és az ügy elintézést nyert.

Emlékeztetem a tisztelt olvasót, hogy a marosvásárhelyi zavargásokat a román politikai vonalvezetés felhasználta arra is, hogy ujjá élessze, új ruhába öltöztesse a volt politikai rendôrséget, a szekuritátét, és ezzel Iliescu, és a Nemzeti Megmentési Front pártja a saját szolgálatába állítsa az "újszülött" állambiztonsági szervezetett, a SRI -t.

Ez biztosította a SRI lojalitását, Iliescu és pártja iránti hűségét.

A Szekuritáté utóda nem kis szerepet játszott a marosvásárhelyi eseményekben, s a késôbbi etnikai feszültségek keltésében, a bányászjárásokban, a román társadalom szétzüllesztésében és a társadalmi rétegek egymásnak feszítésében.

Nem tagadom, tisztában voltam szavaim súlyával, tisztségem által megszabott hatáskörömmel, azzal a bizonyos tekintéllyel, amivel rendelkeztem a román közigazgatásban, a társadalmi és politikai életben.

Ugyanúgy tisztában voltam annak korlátaival is, és nem álltattam magam egyáltalán azzal, hogy Iliescut, Petre Romant, a hadügy- és belügyminisztert le tudom körözni vagy ellenükben alap-politikai kérdésekben eredményt tudnék felmutatni.

Hogyan menekült meg a szekuritáté

"A román társadalom fejlôdése 1999 óta folyamatosan azzal a kihívással néz szembe, hogy vagy a politikai elit elégedetlen a román társadalommal, vagy a társadalom elégedetlen a politikai elittel." - olvasható egy tanulmányban. (13) A megállapítás helyénvaló.

A hatalomért folytatott kérlelhetetlen küzdelem folyamán a bukaresti román politikai elitben, a nomenklaturista nacionalistákban semmi hajlandóság sem volt a társadalmi béke meghonosítására.

A legnagyobb veszélyt a társadalmi békére, az ország demokratizálódására, Európa nagy értékei iránti fogékonyságára az idegengyűlölet szítása, a dogmatikus, kommunista ideológia jelentette, amelyet a neonacionalista, átmentett nomenklatúra, a konzervált s megkövült állami struktúrák képviseltek. Ebben kiemelt helyet foglalt el a szekuritáté s annak kiépített hálózata, a dezinformációs ügyosztálya s a máig is működô kolozsvári székhelyű, magyar kérdésekre szakosított részlege.

Az 1990 márciusi magyarellenes pogrom ennek a - hatalom megtartását célzó - küzdelemnek egyik fontos láncszeme, az akkor hatalmon lévô elit diverziós munkájának eredménye.

Nem hiába ajánlotta nekem Ion Iliescu 1990 február végén, március elején, hogy a nemzeti kissebségek jogairól Radu Ceonteaval (tehát a Vatraval ) tárgyaljak, mert egy ragyogó ember. Megjegyezte: Nektek, magyaroknak csak egymillió szavazótok van, míg a Vatranak négymillió.

Tíz év multán az ôszi parlamenti választások sikerében bízik . A közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb az elnöki székre.

Nem kell nekünk Svájc!

Tiszta és Nagyromániát akarunk!

1999 decemberében a Vatra Româneasca egy zajos összejövetelén Ion Iliescu azzal büszkélkedett, hogy ennek a "humán, kulturális szervezetnek" alapító tagja. (14)

Ezek szerint az 1990 márciusában nyilvánosság elé került Vatra Româneasca programját nem csak magáévá tette, hanem valószínű megalkotásához is személyesen hozzájárult. (15)

Minderre nem mondhatjuk, hogy no comment, hiszen nem csak a kissebségiek létét veszélyezteti, hanem az együttélés transzilván szellemiségét. Hosszútávon Románia érdekeivel ellentétes, román ellenes, az agresszív totalitárius gondolatok tovább éltetésének, eszmeiségének hordozója.

A tíz évnyi helyben topogás, az ország gazdaságának romlása, a társadalmi béke szétzüllesztése az ország euróatlanti csatlakozásának beláthatatlan idôkre való elnapolását jelentheti.

Az görögkeleti (ortodox) egyház és a román alapérdekek

A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom elôkészítése és végrehajtása román alapérdekeket szolgált. A román elit mindenkor azonosult az ortodox fundamentalizmussal és a balkáni életvitel eszköztárát használta. Az idegen-gyűlölet, másság-tagadás ehhez az ortodox eszmerendszerhez tartozik.

Amíg ez az értékrend, szellemiség, politikai vonalvezetés nem változik, addig fennáll annak a veszélye, hogy a marosvásárhelyihez hasonló események megismétlôdjenek.

A román nomenklatúra nacionalizmusa, a szélsôséges pártok, csoportosulások léte az állam eszköztárának szerves része. Ezeknek a csoportnak a megmozdulásait Bukarestbôl irányítják.

Szintén a mindenkori román politika jellemzôje a mellébeszélés, a tiszta világos döntésektôl való irtózás. Ez történt a szekuritáté (16) és a Román Kommunista Párt (17) esetében. És ez történik minden kényesebb kérdésben: a felelôsséget lehetôleg áthárítani, nem vállalni.

Nem jó jel, hogy a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom tizedik évfordulóján az RMDSz csúcsvezetése a mély hallgatáson kívül ilyen média üzenettel áll elô a választások évében.

Apró lépések és paktumok politikája

A román hatalom mindig jól tudta kezelni az erdélyi magyarság politizáló elitjét.

Ezt igazolja a csucsai paktum teljes kudarca.

Késôbb, a Magyar Népi Szövetség Petru Grozaval kötött egyezséget. Bányai László, Balogh Edgár és a többi MNSz vezetô mindent kisajátítottak és alárendeltek az éppen aktuális román politikai hatalomnak.

Ötven évvel késôbb nem véletlenül állítják, hogy az RMDSz a Magyar Népi Szövetség jogutódaként viselkedik. (18) Ki emlékszik már az 1990 január 7 -én Bukarestben napvilágot látott kisebbségekrôl szóló politikai nyilatkozatra? Ha mi, az érintettek nem vesszük komolyan, akkor a hatalom miért tenné ezt?

A romániai magyar politizáló elit mindig elfogadja az alárendelt állapotot és lelkiismeretesen eljátssza a rá kiosztott szerepet.

Ez történt az RMDSz kormányba kerülésével, ami nem más mint egy látványos öngól. Az EU, az Egyesült Államok megkönnyebbülve veszi le napirendrôl az erdélyi magyarság kérdését, mert az RMDSz kormánypárt lett. Így sikerült az erdélyi magyarságot megfosztani a nyugati támogatás reményétôl is. (A lényeges elôrehaladások - pl. földtörvény, államosított ingatlanok visszaadása - külsô nyomásra történtek és hangsúlyosan a tulajdonviszonyok átalakításában rejlik indíttatásuk.)

A kormányba való lépésével az RMDSz biztosította az erdélyi magyarság önvédelmi reflexének teljes semlegesítését.

A választások küszöbén megint felvetôdik a kérdés: mi lesz november után?

Egyelôre igazolódik az, hogy a Nyugat Emil Constantinescut a Kelet pedig a baloldalt és a szélsôségeseket támogatja.

Emil Constantinescu egy klasszikus román politikai sakkhúzással - az 1999 decemberi kormányválság "megoldásával" meg az EU csatlakozás körüli felhajtással - elterelte az 1989 -es Temesvári évfordulóról a figyelmet.

Az 1990 -es marosvásárhelyi évfordulóra pedig a "vörös telefonok" szolgálták fel.

Valószínű, hogy a hatalom jelenlegi tulajdonosai Ion Iliescut és Petre Románt még a parlamenti választások elôtt megpróbálják holtvágányra állítani. Paradoxális módon így csökkenthetôk az erdélyi autonómia törekvések esélyei. Ezt Sabin Gherman úgy fogalmazta meg, hogy Iliescu gyôzelme esetén annyira rossz helyzet alakulna ki, hogy az erdélyi autonómista törekvések lendületbe jönnének.

Emil Constantinescu választási gyôzelmével érvényben marad a már megkötött paktum: "autonómiáról nem beszélünk".

Az elmúlt négy évben - statisztikákkal igazolható - tovább folyt a csendes magyartalanítás: a fegyveres testületekben, az igazságszolgáltatásban, helyi szinten pedig az adminisztrációban, a gazdasági életben - a különbözô vállalatoknál.

Kinek jó mindez?

Hát az Európai Uniónak (erdélyi magyarság kérdése letudva) és a 200 - 300 RMDSz kormány-tisztségviselônek.

Ki lesz a vesztes?

A vesztes hosszútávon az erdélyi magyarság - mely az RMDSz -nek köszönhetôen távol tartatik a politikától. (Az RMDSz lévén az egyedüli magyar érdekképviselet, csak erre lehet szavazni.)

Amíg az RMDSz az Erdély központú politizálás helyett, Bukarest centrikus marad áttörés nem lesz.

Sepsiszentgyörgy, 2000 március 25.

Király Károly

Lejegyezte Csutak István






Jegyzetek


1. NEIT
- Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa - CPUN - Consiliul Provizoriu de Unitate Nationala

2. Verestóy Attila saját állítása
szerint 1990 március 19 -én Ion Iliescu megbízásából N. S. Dumitruval Marosvásárhelyen járt. Errôl nekem, mint akkori alelnöknek tudomásom nem volt, tehát Verestóy kifejezetten Iliescu megbízását teljesítette.

Joggal merül fel a kérdés, ha ezt a megbízatást akkor titkolni kellett, milyen munkát és milyen eredménnyel kellett ott elvégezni?

3. 1990 szomorú márciusa
- részletek Király Károly "Nyílt kártyákkal - Önélet írás és napló jegyzetek" című könyvébôl

"... Március 15- én Bukarestben tartózkodtam és Iliescuval több mint egyórás beszélgetésem volt, aminek során elmondtam a dolgokat, és próbáltam rábeszélni, hogy a hatalom avatkozzék közbe.

Ha nem teszi, az azt jelenti, hogy tudatosan segíti a provokációkat.

Sajnos, Iliescu magatartásában változás állt be pár nap alatt, egyetértett a megfékezéssel, de említette, hogy minek kellett az iskolákat olyan hamar szétválasztani, minek a kétnyelvű felirat, ami sérti a románok érzelmeit stb. Más szóval : húzzátok meg magatokat, s akkor esetleg megússzátok.

Marosvásárhelyen a pogrom beindítása másnapra, 16- ára volt idôzítve.

A szatmári lejárt, következett a gyógyszertár problémája.

Meg kell mondanom, hogy az a bizonyos sánta ember, aki ott kezdte a skandalumot, szekuritátés ügynök volt, késôbb ráismertek.

Bizonyos jelek szerint itt is voltak faluról behozottak, Radnót környékérôl, a mezôségrôl. Hogy nagyobb baj mégsem lett, annak az a magyarázata, hogy 16 -án este én repülôgéppel hazautaztam.

El kell még mondanom, hogy a gyógyszertár körül a tüntetés már reggel óta tartott, nekem Bukarestbe errôl semmiféle jelzés sehonnan nem érkezett. Aki elmondta, hogy mi történt, hogy már reggel óta, hogy több száz fôs a tömeg, hogy verekedés is volt... az a repülôtéren a sofôr volt, aki várt.

Mihelyt hazaértem, azonnal hívtam a megyei rendôrfônököt, Gambrea ezredest.

"Mi újság, ezredes úr?""Semmi különös". "Semmi- semmi?""Á, valami volt, egy tüntetés egy gyógyszertár körül, de már elintéztük a dolgot...""Tényleg már nincs probléma ott, csak volt?" - kérdeztem. "Utána nézek, alelnök úr, mindjárt kiküldök valakit, s ha megengedi késôbb felhívom." Tehát a csúsztatás...

Hívom a helyôrség parancsnokot, Cojocaru tábornokot:

"Mi újság, tábornok úr?""Hát, füstöl a kályha, az asszonnyal éppen takarítunk stb.""De a politikával hogy állunk?""Semmi probléma.""És a gyógyszertár?""Ja, hát ott két alak összeveszett a reggel, de már rég rend van.""Én úgy tudom, hogy nincs rend.""Hát, majd megkérdem Gambreaékat, hogy mi a fenét csinálnak?" - válaszolta.

Harmadiknak én már nem hívtam a többit, hanem - a lakásomban kormánytelefon volt - tárcsáztam azonnal a belügyminisztert, Chitacot.

"Mit tudsz Vásárhelyrôl?". Azt mondja, semmi különöset. Valami jelzést kapott ugyan, hogy egy gyógyszertár elôtt valami zűrzavar volt, de már rég rend van. Mondom: "Hát tudd meg, hogy nincs rend. Több száz fônyi tömeg gyúlt össze, és már megindultak a városba. Ha téged így informáltak, hogy rend van, akkor hazudtak." Mire ô: "Huj, hívom Gambreat és így meg úgy... "Mondom: "Mielôtt hívod, elôbb még két dolgot tudj: meg kell nézni, mi a helyzet a többi megyében, fôleg ott, ahol vegyes a lakosság. És azonnal riadóztatni kell a rendôrséget mindenütt: vigyázzanak, mert provokációra lehet számítani. Elég az én szavam, vagy Iliescutól is kell utasítás?" Chitac: "Alelnök úr, parancsnak vettem és azonnal intézkedem."

Azonnal beszéltem Iliescuval, ô is úgy tudta, hogy valami volt, de ...

Munkált tehát a félrevezetés s a figyelem elterelés, elhallgatás. Közben kelt a kovász.

Felhívott Gambrea is, hogy valóban sokan vannak és elindultak, neki nincs elég ereje megállítani ôket, kérte Cojocarut, hogy adjon katonákat, de az megtagadta...

Mondtam Iliescunak, beszéljen Stanculescu tábornokkal, adjon parancsot a hadseregnek a közbelépésre.

Itt ismét kitűnt Iliescu ambivalens magatartása: azt mondta, hogy ott intézkedik ô, de én itt vagyok, alelnök vagyok, vegyem kézbe a dolgokat és intézkedjem. Mondom: "Ezt úgy vegyem, hogy teljes felhatalmazást adsz nekem?" Azt mondja, igen. Mondom, rendben, de szólj akkor Stanculescunak és Chitacnak is, mert a hadsereg nem tartozik az én hatáskörömben.

Judea ezredes volt a városi Front - elnök; amikor beszéltünk, kitette a telefon kagylót az ablakba, hadd halljam a tüntetôket, akik akkor értek oda a városháza elé. Királyt, Tôkést, Sütôt, Kincsest akarták felakasztani. Ezt kiabálták. Rendreutasítottam és felelôssé tettem a történtekért. A terv az volt, hogy a tűntetô tömeg elhalad a Székely Vértanúk elôtt - ott magyarok ôrizték a koszorúkat Mihály Józseffel az élen, összesen vagy hatvan ember -, onnan az egyetem elé, ott a sztrájkoló magyar orvostanhallgatók voltak - könnyen lehetett volna összecsapást provokálni. Ekkor a tömegben állítólag kétezren voltak.

Végül is a hadbíróság elé állítással fenyegettem meg az én magas rangú parancsnokaimat, Cojocarut, Scrieciut és Gambreat.

Scrieciu komolyan vette a fenyítést és kijelentette: "Én önnek megígérem, hogy nem fog történi semmi." Ekkor már este 11 óra volt. Scrieciu lement a tüntetôkhöz, az élükre állt s nem mentek fel a Székely Vértanúkhoz, hanem a Vártemplom fele indultak, és nem mentek el a diáktüntetôkig, hanem visszatértek a Fôtérre. A kiabálásokon kívül semmi sem történt.

Mikor visszatértek, Scrieciu a Judea irodájából a kormánytelefonon felhívott: "Alelnök úr, jelentem, hogy nem történt semmi, és az emberek szétoszlanak, hazatérnek." Azt mondtam: "Biztos voltam benne, hogy ön megígérte nekem, hogy semmisem történik, nem is fog történni semmi, hisz önök szervezték és ha önök nem akarják, ennyi sem történik." Ô persze tiltakozott.

Még egy epizód, ami még jobban megvilágítja a dolgokat: Éjfél után 1 órakor felhívott Gambrea, hogy az emberek a Fôtérrôl hazamentek, a városban csend van. Hozzátette: "És jól letolt engem Cojocaru tábornok úr és Scrieciu is, amiért elmondtam önnek, hogy is állnak a dolgok..."

Ennél több nem kell ahhoz, hogy ki is állt konkrétan a vásárhelyi események mögött. Ceonteaék önmagukban, rendôrségi, katonatiszti segítség meg felsô rábólintás nélkül nem tudták volna megszervezni a dolgot.

Hétfô reggel öt órakor én elindultam gépkocsival vissza Bukarestbe. 11 órakor, mikor oda értem, kaptam az értesítést, hogy Görgénybôl megindultak a buszok...

Alig tettem le a csomagomat, elsô utam Iliescuhoz vezetett. Akkor mér tudtuk, hogy sok autóbusz áll a görgényiek rendelkezésére és hogy a buszok zavartalan haladását rendôrségi kocsik biztosítják...

... 19 - én délután öt óra tájban tudomásomra jutott, hogy Sütô Andrásék az RMDSZ - székházban rekedtek és ostromolják ôket. Én akkor rögtön tárcsáztam Vásárhelyt, a rendôrfônököt, a katonaságot, Judeaékat, s mikor láttam, hogy nem történik semmi, akkor Chitac belügyminisztert.

Hat órakor a vásárhelyi rendôrségrôl jelentették, hogy nincs semmi baj, és Sütôék kiszabadultak. Persze, én ezzel nem elégedtem meg és hívtam András lakását, beszéltem Évával, a feleségével.

"Nem tudok semmit, Karcsi, kétségbe vagyok esve. Se nem telefonált, se semmi."

Beszéltem megint. Nyolckor mondják, hogy tankba ültették és kimentették ôket. Ismét telefonáltam: "Nem igaz, nem menekítettek ki senkit." A végén Chitac megerôsítette, hogy megmenekültek, mert nem hiszi, hogy megint hazudni mertek neki. Hogy aztán fejbe vágjon a hír, mi történt. Felhívtam Chitacot: "Ezek banditák, alelnök úr, nem tudok mást mondani." - válaszolta.

Amikor megtudtam pontosan, hogy mi a helyzet Sütôvel, este 11 óra volt, bementem Iliescuhoz, "Na, amit fôztetek, az edényben van." Ô meglepôdve: "Mi történt?" Mondom, hogy Sütô Andrást agyba-fôbe verték, ha életbe marad is, de a fél szemét kiverték; megilletôdött, és kérte, menjünk együtt, beszéljünk a tévében. Mondtam, hogy én nem megyek, mert még olyan súlyos dolgokat találok mondani, hogy nem lesz belôle semmi jó.

Más nap tizenöt - húszezres tömeg gyűlt össze Marosvásárhelyen.

Összegyűlt a megyei tanács, Kincses Elôdöt visszahívták. Engem értesítettek Bukarestben, hogy megint megjelentek a Görgény völgyiek.

Lementem Iliescuhoz. Ott volt Petre Roman is. Két dolgot kértem: üljön össze azonnal a Végrehajtó Büró és a katonaság addig is állja el azonnal az utakat, különben mészárlás lesz.

Ôk egyetértettek velem, mindent megígértek, elôttem adták ki a parancsot, még vissza is jeleztek amazok, hogy igen is, megértették, hogy én a másik oldalról kapjam a jelzést, hogy mindez nem igaz.

És sajnos, nem volt igaz.

Ha a felsô vezetés hozzáállása etikus és nem azt gondolják, hogy jó az, ha jönnek a Görgény - völgyiek és megleckéztetik a magyarokat, akkor nem fajulnak tovább a dolgok...

El kell mondanom még, hogy 19 - én kértem a felelôs katonák eltávolítását.

Be is rendelték Judea ezredest azzal, hogy rögtön lefokozzák, és bíróság elé is állítják.

Reggel, amikor megyek a munkába, Judea ott röhög a kapusszobában: nagyot köszön s mondja, hogy az éjjel érkezett azzal a repülôgéppel amelyikkel Sütô András. Tehát az áldozat s a tettes együtt. Judeat nem váltották le, bíróság elé sem állították, tovább végezte romboló munkáját; ma már nyugalomba vonult és könyvet ír.

Az igazsághoz tartozik az is, hogy amikor másnap meglátogattam Sütô Andrást a katonai korházban, ahová hozták, a korházparancsnok, egy orvos - tábornok lekísért a kapuhoz: "Alelnök úr, bocsássák meg nekünk, románoknak, ezt a barbárságot." - mondotta. Összeölelkeztünk. / ... /

Látva a fejleményeket, és hogy már itt a zsákutca, láttam, hogy nem helyezkedhetünk arra az álláspontra, mint 1940-41-ben a iasi zsidóság, hogy behúzódott a házába és imádkozott, úgy törtek rá és mészárolták le ôket; minekünk vállalni kellett a küzdelmet.

Így történt, hogy két ízben is, 19 - én és 20 -án a rádióban felhívtam a magyarságot az önvédelemre.

Még február végén, látva, mik történnek, elmondtam néhány embernek Vásárhelyen, hogyha bekövetkezik és nincs kiút, mit kell tenni. Tulajdonképpen ennek köszönhetô, hogy ami történt nem érte a magyarságot teljesen felkészületlenül. A leitatott manipulált tömeg mindenre képes lett volna.

Az önvédelem általánosan elfogadott emberi jog - és mi sajnos kényszerítve voltunk rá. Hogy nem lett súlyosabb a vásárhelyi pogrom tervezet, és hogy az erôegyensúly állami támogatás, rendôrség, hadsereg hiányában is helyreállt, az önvédelemnek köszönhetô.

És közben meg kellett akadályozni, hogy a dolog ne harapózzék el.

Borzasztó nyomás nehezedett rám a Székelyföldrôl; akartak menni, segíteni. Ma is vannak helyi, botcsinálta RMDSZ politikusok, akik nem értették és nem is értik, hogy mi az arány és hogy ilyen helyzetbe mit, meddig szabad. Volt, amikor erélyesen kellett szólnom: "Nem mentek. Megtiltom. Nem szabad."

Én tudtam, hogy Bukarestben is, az országban is, megszervezték, hogy provokátorok induljanak Vásárhelyre "segíteni". A tervek szerint egy nagy arányú magyarpusztításnak kellett volna bekövetkeznie; hogy aki ebbôl megmenekül, az elmeneküljön. Ezt meg kellett akadályozni bármilyen áron. /.http://olevendula.multiply.com/

21- én a büró-ülésen Stanculescu meg Chitac jelentést terjesztettek elô, hogy csend van.

Elhatároztuk, hogy bizottság száll ki és vitattuk, hogy mi legyen a bizottság szerepköre, amikor munkatársaim hoztak egy plakátot Bukarestbôl, az utcáról: "Román testvérek, Marosvásárhelyen a magyarok koncolnak." Bevittem a plakátot az ülésre: "Íme , uraim, ebben az esetben mi a teendô?" Összenéztek. És tényleg letiltották, hogy vonatokat adjanak a román "mentôknek".

4. Kötetlen beszélgetés Király Károllyal,
a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsának alelnökével

Gyarmath János és Kiss Zsuzsa

Megjelent: Romániai Magyar Szó - 1990 március 21 -i számában

"Az NSZIT székházaként szolgáló Parlament épületében, Király Károly, az Ideiglenes Tanács alelnöke irodájában hirtelenjében négy telefont számoltunk össze. Hol egyszerre, hol felváltva csengtek, többnyire Marosvásárhely jelentkezik, de Csíkszereda, Udvarhely, Sepsiszentgyörgy is beszól.

Helyzetjelentéseket jegyeznek, óráról órára fejleményeket, amelyek kedd estére ismét tragikus színezetűre váltanak.

Nehéz megnyugtatni a székelységet, amely érthetôen félti Maros-parti sorstársait. Az RMDSZ helyi vezetôinek sikerült azonban féken tartani és lokalizálni az indulatokat.

Közben egy szinttel lennebb, az alagsorban elhelyezett tanácsteremben az NSZIT Végrehajtó Bürója ülésezik.

Egyetlen napirendi pont: a Marosvásárhelyi helyzet, ezzel összefüggésben pedig a kisebbségi kérdés.

Valamivel a tévé-híradó kezdete elôtt ér véget a tanácskozás, toppan be irodájában Király Károly, aki elôbb a France Presse hírügynökség munkatársát tájékoztatja, majd fáradtan roskad le, és arcára aggodalom jelei ülnek ki. Nehéz napja volt. Fel kellet készülnie az ülésre, utasításokat, tanácsokat kellett osztogatnia, nyílván a helyzet alapos ismeretében, kellôen dokumentáltan.

Dél elôtt Ion Iliescuval felkereste a Központi Katonai Korházba szállított Sütô Andrást is, akit délután Budapestre szállítottak. Közben a telefonok csengenek, a tévé-híradóra is oda kell figyelni. Együtt hallgatjuk a közleményt, amely hosszas vita, véleménycsere után született meg, amely bizottságot jelöl ki az események kivizsgálására. El sem hangzik a közlemény, a képernyôn nem Marosvásárhely, amint azt vártuk, hanem Iasi jelenik meg, vasárnapi tüntetésrôl sugároz riportot, a tüntetôk többek között ilyen feliratot tartanak a magasba: "A betegek tanuljanak meg magyarul?" Hiába, jegyzi meg valaki a régi struktúrák a tévénél jól működnek. Az NSZIT Végrehajtó Bürója több tagjának tiltakozására a tekediverziónak vége, korrekt tájékoztatásról azonban a továbbiakban sincs szó.

Zaklatott, nyomott hangulatban ülünk le beszélgetni. Az események gyors pergése lehetetlenné teszi a felépített interjút, hiszen a Marosvásárhelyrôl érkezô hírek egyre tragikusabbak. Olvasóink nevében is köszönjük Király Károlynak, hogy ilyen körülmények között is szóba állt, elbeszélgetett munkatársainkkal Gyarmath Jánossal és Kiss Zsuzsával".

5. 1990 március 19 -én
vagy 20 -án Gabor Valeriu, a marosvásárhelyi tanácselnök kiment Szászrégenbe, megfékezni a tömeget. Telefonon hívott fel és jelezte, hogy a felbôszített román tömeget nem sikerült lecsendesíteni.

6. Március 19.: a terror napja Marosvásárhelyen
- Sütô András is súlyosan megsebesült

Marosi Barna
Megjelent Romániai Magyar Szó - 1990 március
"Hogy milyen légkörben élhette át Nagyenyed, Zalatna és Abrudbánya magyarsága 1848- 49 vésznapjait, azt most hétfôn, március 19 -én megkóstolhatta Marosvásárhely is.

Az elszabadult tömegterror, pogrom, lincselés óráit élte át az egész város. A tudósítás szövegébôl, amennyire lehet, kihagyom a jelzôket, az indulatokat. Éppen elég felsorolni a puszta eseményeket, a tényeket."

7. Titkos döntés Király és Kincses eltávolításáról
Szucher Ervin
Megjelent: Krónika - II. évf. 66. Szám - 2000 március 20 -i száméban

"Az egyetem éppen most leköszönô rektora lakásán döntötték el, hogy Király Károlyt és engem meneszteni kell. Judea ezredes a hangfelvételen tisztán és érthetôen a következôképpen fogalmazott: "Voi organiza debarcarea lui Király si Kincses", azaz megszervezem az említettek eltávolítását."

8. Marosvásárhely fekete márciusa
- A "tüntetôk" megvertek egy újságírót -
Szucher Ervin
Megjelent: Krónika - II. évf. 65. Szám - 2000 március 18

"Tíz évvel ezelôtt Marosvásárhely az egész világot megrázó események színtere volt. Március 19- én és 20- án a románok és a magyarok közötti- valós, vagy mesterségesen gerjesztett- konfliktus véres utcai összecsapásokhoz vezetett, melynek halálos áldozatai is voltak. A történteket felelevenítô riportsorozatunk mai, mai, második részében megszólaltatjuk Bakó Zoltán marosvásárhelyi újságírót / jelenleg a Krónika munkatársa /, aki március 16- a délutánján a Tudor negyedbeli gyógyszertár környékén járt. A patika kétnyelvű felirata miatt dühöngô, ittas emberekbôl álló tömeg március 16-án szinte agyonverte Bakót, mert azt hitte róla, hogy magyarországi újságíró."

9. Marosvásárhely fekete márciusa
- Politikai ködösítés -
Szucher Ervin
Megjelent: Krónika - II. évf. 68. Szám - 2000 március 22

"A közvélemény alakításában 1990. Márciusában a legnagyobb felelôsség a sajtóra hárult, fôként az akkori egyetlen közszolgálati adóra, a Szabad Román Televízióra.

... Hazudnék, ha azt mondanám, hogy az akkori fônök Cornelius Rosiianu nem volt rendes velem, de mindig azt mondogatta: "Domi bácsi, tôletek / Maros megyébôl- szerk. megj. / valami robbanó anyagot várok!""Ceva care sa bubuie!"- ez volt a kedvenc kifejezése."

10. Tíz március
Szucher Ervin
Megjelent: Krónika - II. évf. 66. Szám - 2000 március 20

"A jugoszláv válságot elemezve, jó évvel ezelôtt Emil Constantinescu elnök megpróbált párhuzamot vonni a Koszovóban történtek és a marosvásárhelyi márciusi események között. Az elnök arra utalt, hogy ezelôtt tíz évvel itt is könnyen a balkánihoz hasonló helyzet alakulhatott volna ki. Nem fejtette ugyan ki részletesen véleményét, de a gondolatsor a józan ész diadalának dicséretével fejezôdött be.

... A cseresznyéseket elítélô és Agachékat kitüntetô mindenkori hatalom gondoskodott arról, hogy ezek tíz év után is elôtérben legyenek, szónokoljanak, publikáljanak, koszorúzzanak. Tíz év után sem akarja bíróság elé állítani ôket. És ennek a hatalomnak- koalíciós tagsága révén - az erdélyi magyarságot képviselô RMDSZ is részese.

Marosvásárhelyen tíz éve kezdôdött, és újabban a szakértelemre való hivatkozásba csomagolva terebélyesedik az a folyamat, melynek eredményeként maholnap egyetlen magyar igazgató sem lesz az állami intézmények és vállalatok élén. Annál nagyobb számban láthatunk viszont magyar neveket az elbocsátási, s ezt követôen nemegyszer az elvándorlási lajstromokon.

Nos, ettôl sötét ma is a fekete március!"

11. Polgárháború Marosvásárhelyen?
Megjelent: Curierul de Vâlcea - 1990 március 22

"Március 21- én, szerdán 12 órakor, Marosvásárhelyrôl telefonon értesítés. Vasile Tirea és Radu Ceontea, a Vatra lap szerkesztôségi titkára és a Vatra Româneasca elnöke.

Segítsenek: Itt éjjel- nappal polgárháború dúl. 370 sebesült, 7 halott. A sebesültek között van Dumitrescu ezredes és Chelaru alezredes. A város útvonalait lezárták a magyarok és székelyek, vasrudakkal és láncokkal felfegyverkezve. A Vatra Româneasca egyesület székházát az éjjel feldúlták. Az egyesület nem felelôs a felfordulás szervezéséért. A város intézményeit megszállták. A magyar orvosok verik a kórházban a sebesülteket. A tömeg románellenes jelszavakat kiabál, ki akarják űzni a román lakóságot, falvakon leváltják a román polgármestereket. A román egyetemi hallgatókat elszigetelték az otthonokban, veszélyben vannak..."

S.O.S. Erdély

Camelia Dascalu és Adrian Preda
Megjelent: Curierul de Vâlcea - 1990 március 24
"Bukarest,1990. Március 24. A románságot megrázták az utóbbi napok eseményei, a magyar tüntetôk barbársága és vandalizmusa. Ötezer ember tüntetett a tereken, mert a közvélemény idejében való tájékoztatása a marosvásárhelyi eseményekrôl elmaradt, s a tévé is visszafogottan tájékoztatott. Délben 15 ezerre növekedett a tömeg létszáma. Erdélyért tiltakoztak . 19 óra után Gelu Voican úr fel akarta olvasni a Marosvásárhelyre kiszállt kormánybizottság tájékoztató jelentését. Az RMDSZ említése után a tömeg nem hagyta szóhoz jutni, csak a többi szónokok beszélhettek. A konfliktus okait, az ellenségeskedést sokan nem is értették meg a tüntetôk közül."

Aggodalom
Viorel Stirbu
Megjelent a Dreptatea - 1991 szeptember 10 -i számában

"Szeptember 6- án estig nem tudtunk arról, hogy a Vatra képviselôje szerepelt a román tévében, de Németországban már ismerték a felháborító gesztust, tájékoztatott egy olvasónk. Ceontea úr hallgatott róla. A világ szemében nem tűnhetünk fel vadaknak. Az illetékes fórumok kell intézkedjenek, hogy Románia képét a világ szemében oltalmazzák. Ceontea úr jutalmat kapott a România Mare laptól az "objektivitásért"

A hadsereg a népre lô?
Kovásznai levél
Tudor Artenie
Megjelent: România Libera - 1991 október 23 -i számában

"A katonaság kire lô? Katonai dokumentum, szolgálati titok.

Irredenta, románellenes mozgalom a megyében, a román lakosság pszichikai, lelki nyomásnak van kitéve. A hegyekben katonai kiképzés folyik. A helyszínre ejtôernyôsöket dobnak be a terület átfésülésére." A dokumentum szerint katonai kiképzés folyik a román polgárok ellen, még ha magyarok is azok. Ez nem a katonaság dolga, hanem a biztonsági szolgálaté, a re4ndôrségé. A nyelvezet elárulja, hogy a katonaságnál magyarellenes kiképzés történik. Akárcsak a tévé katonai adásaiban. Normálisan és általában ellenségrôl kellene beszélni. Erdélyben célzatosan növelik az etnikumok közötti feszültséget."

A hadsereg a népre lô?
Sovén provokáció a rendszer rendezésében?
- Parlament -
Megjelent: Dreptatea - 1991 október 24 -i számában
"A Har-Kov jelentés szellemében a hatalom felhívást közöl a rádióban. A parlamentbe hívják október 21-re az "áldozatokat" a magyarokkal folytatott nagy vitára. Áldozatként szerepel a megyei elsô titkár is, Aurel Costea, aki 1989 december 22-én elmenekült, és egy megyei szekuritáté fônök, Nicolae Negoe is. A parlament magyarellenes népi megmozdulást akar szervezni?"

12. A NSZIT és a NSZIT Maros megyei és Marosvásárhelyi municípiumi Tanácsának - Nyilatkozat
aláírja: az RMDSZ Megyei és Municípiumi Intézô Bizottsága - Sütô András elnök
Marosvásárhely, 1990 március 17

"... Véleményünk szerint az események hátterében a Vatra Româneasca Szervezet egyes tagjainak az összejöveteleken elhangzott nacionalista, soviniszta uszítása áll. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy sem a municípiumi, sem a megyei nemzeti egység tanács, sem a bukaresti politikai vezetés, illetve a kormány semmilyen intézkedéssel sem vette elejét a beláthatatlan következményekkel fenyegetô helyezet kialakulásának. Ez a passzivitás hozzájárul a jóhiszemű román tömegek félrevezetéséhez. A zavargásokban sem a rendôrség, sem más karhatalmi szervek nem avatkoztak be többszöri sürgetésünkre sem, sôt képviselôinket kiutasították a rendôrség területérôl..."

13. A 2000. év küszöbén
Bakk - Horváth - Salat
Megjelent: Új Dunatáj II. évf. 2. szám - 1999 szeptember - Szekszárd

14. 1991 telén - nagy elôkészületek után - a román Szenátus Bürója fogadta a Vatra româneasca marosvásrhelyi vezéreit.

A megbeszélésre Verestóy Attila is hivatalos volt, de ô elôbb megkeresett engem. Velem szemben egy feltétel volt: hallgatnom kellett.

Elôbb visszautasítottam a meghívást. Aztán úgy döntöttem, nem árt, ha legalább hallom, hogy mirôl folyik a beszélgetés. hát elmentem.

Olyan fogadtatásban és megbecsülésben, mint a Vatra marosvásárhelyi vezérei, a Szenátusban ritkán részesült valaki.

A találkozó három órát tartott: tipikus volt. Fél szemmel azért Királyra is figyeltek. Ennek ellenére itt hangzott el az, hogy "Sütô amúgy sem látott jól azzal a szemével. Mit cirkuszolnak annyit a kivert félszeméért?"

Mikor már nem bírtam tovább, szólásra emelkedtem. A Szenátus akkori alelnöke, Bârldeanu belém fojtotta a szót.

15. A Vatra Româneasca titkos programja - elôkerült 1990 márciusában Marosvásárhelyen

"9-es pont: A Vatra Româneasca Egyesület azt az elvet vallja, hogy hazánknak egyedüli ura lehet abban az értelemben, hogy a romániai nemzeti kissebségek létét és tevékenységét minden területen állandó ellenôrzés alatt akarja tartani.

10 -es pont: Az egyesület - amennyire csak lehetséges meg kívánja védeni a régi szekuritátésok létét, mert a fenti pont értelmében szükség van hozzáértô emberekre, akiket egy jól meghatározott cél érdekében a feltétlen hűség szellemében neveltek.

16 -os pont: Erdély a miénk volt, a miénk, és örökké a miénk lesz! Szent román földjét, sajnos, még mindig ázsiai hun lábak, cigányok és egyéb söpredékek mocskolják be.

Egyesüljetek, hogy űzzük ki ôket az országból.

Ki a hunokkal, akiknek soha otthonuk a mi fölünkön nem volt, és ki a cigányokkal, akik hazánk szégyenét jelentik.

Tiszta és Nagy-Romániát akarunk!

Minden elrabolt román földet / területet / vissza akarunk szerezni. Most, vagy soha!

Ne féljetek harcolni és piszkos vérüket ontani! A szôrös majmoknak nincs keresnivalójuk a mi drága hazánkban.

Most érkezet el a legkedvezôbb történelmi pillanat arra, hogy megszabaduljunk tôlük és mindazoktól akikben nem folyik román vér.

A németeket részben kikergettük, de még vannak elegen mások is, akikre nincs szükségük. Tegyetek meg mindent, hogy megszabaduljunk mindannyiuktól.

Ceausescu nem élt eleget ahhoz, hogy megsemmisítse ôket, de nemzetünknek nem kell letennie az ellenük irányuló fegyvereket!

Nem kell nekünk Svájc!

Semmiféle Európára nincs szükségünk!

Mi románok vagyunk - ne engedjétek, hogy tévedésbe vigyen titeket a "Pro Európa" jelszó! E jelszavakban a mi román népünk megsemmisítése rejlik.

Mi okos nép vagyunk! A közös Európa Ház nem jelenthet mást, mint a mi nemzeti egységünknek és Románia területének a szétzúzását.

Egységet! Egységet! Egységet!

Csak a Vatra Româneasca kell nekünk - semmi egyéb.

A román nyelv legyen az egyedüli uralkodó nyelv.

Nem akarunk másféle nyikorgást hallani, egyetlen más szót sem, csak kizárólag román szót!

Felszólítjuk az összes jóhiszemű románt, hogy csatlakozzanak erôfeszítéseinkhez, amelyek egyelôre Marosvásárhelyre összpontosulnak ugyan, de bízunk a román népben, hogy ezek az 1918-as Nagy-Románia egész területén el fognak terjedni."

16. Egy bukaresti NEIT VB ülésen felmerült a szekuritáté betiltásának kérdése.

Nemcsak Ticu Dumitrescu, Radu Câmpeanu, Ion Caramitru, Ion Diaconescu, hanem a többiek is szinte könyörögtek Iliescu elnöknek: a szekuritátét helyezze törvényen kívül.

Iliescu hümmögött, nem foglalt állást. A javaslatot nem bocsátotta szavazás alá. A VB tagjai nem is erôltették ezt. Határozat tehát nem született.

Egy politikailag - erkölcsileg egészséges közegben ilyesmi nem fordulhat elô.

Meg kell jegyeznem, hogy nincs az a román politikai közeg amelyben magyarként egy ilyen határozati javaslatot elô lehetne terjeszteni.

17. A román szenátusban KP betiltásáról szóló határozati javaslatot elôterjesztették, de szavazás alá bocsátását nem kérték.

18. Vincze Gábor: Illuziók és csalódások, Státus Kiadó 1999

ť Erdélyi Panoráma


Vissza a HUNSOR honlapjára !