Blogarchívum

2010. november 30., kedd

MŰSORAJÁNLÓ - ESTI KULISSZA 18:30



http://lanchidradio.hu/%C3%A9l%C5%91_ad%C3%A1s_hallgat%C3%A1sa

Gyurcsányék diplomáciai levelezését is tartalmazza a WikiLeaks? (+hang)


Főként az előző kormányok diplomáciai levelezését tartalmazhatja az a dokumentum-csomag, amelyet egy svéd oknyomozó portál hozott nyilvánosságra 2 nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő. Hangsúlyozta: nem szabad találgatni azok tartalmát, várhatóan rövid időn belül megismerhetjük a részleteket.

Magyarországgal összefüggésben több mint 700 titkos dokumentum van a WikiLeaks nevű portál birtokában. Összességében pedig több százezer, a különböző országok amerikai nagykövetségei és Washington levelezéséből. Ezekben az egyes államvezetők jellemzése mellett súlyos politikai konfliktusokat eredményező jelentések is megtalálhatók.

Hallgassa meg a Lánchíd Rádió összeállítását!


2010. november 29., hétfő

Hírek röviden, Műsorajánló: Kettesben

>>KETTESBEN – Hétfő 19.05-19.55 Ismétlés<<

Jelenczki István filmrendező az elmúlt 18 év során 37 órányi videofelvételt készített Papp Lajos professzor életútjáról, hogy ne mondjam, szívútjáról. Az ő szívútja a mi Kárpát-hazai életünk útja is egyben. Erről beszélget Tuba Mariann a film rendezőjével.

KETTESBEN: 2010. november 29-én 19.05-19.55 - Ismétlés

Szerkesztő-műsorvezető: Tuba Mariann

E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

***

Spanyolország és Portugália nem kér az IMF-ből


A Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfői közlése szerint sem a spanyol, sem pedig a portugál kabinet nem kért pénzügyi segítséget a szervezettől. „Egyik ország sem kezdeményezett velünk tárgyalásokat” - fogalmazott John Lipsky, az IMF első ügyvezető-igazgatóhelyettese. Hozzátette: mindkét ibériai állam különböző intézkedéseket jelentette be. Lisszabon pedig már el is fogadta a 2011-es költségvetést.


Nagyon kikaptak a szocialisták


Az exit-poll adatok szerint megbuktak a hatalmon lévő szocialisták a katalóniai választásokon vasárnap. Amennyiben a végleges eredmények igazolják, hét év után veszti el a kormányzást a Spanyolország gazdaságilag legerősebb régióját irányító Katalán Szocialista Párt (PSC).


Emberemlékezet óta nem kezdődött így tél Nagy-Britanniában


Több száz iskolát kellett bezárni hétfőn Skóciában, Észak-Írországban és Anglia észak-keleti részén a rendkívül kemény tél és havazás miatt. A Brit-szigeteken több repülőtér nem fogad és nem is indít járatokat. Így például Edinburgh-ba nem lehet repülővel eljutni. Skóciában 3000 háztartás maradt áram nélkül. A vezetékeket a vihar tépte le. A szolgáltató szerint a legtöbb helyen estére helyre tudják állítani a vezetékeket.


Fennakadásokat okoz a havazás a müncheni reptéren


Gondokat okoz az erős havazás Németország második legnagyobb repülőterén. A müncheni reptéren már hétfőn reggel 9 óráig 30 járat indulását kellett elhalasztani, illetve törölni. A reptér szóvivője a német Bild napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy további fennakadások várhatóak, mivel sok járat késében van.


Ausztrália támogatná a WikiLeaks alapítója elleni jogi lépéseket


Bármilyen, a WikiLeaks elleni jogi akcióban támogatja Ausztrália az Egyesült Államokat - közölte hétfőn Robert McClelland ausztrál főállamügyész, hozzátéve, hogy az ausztrál Julian Assange által alapított honlap akciója az Egyesült Államok és szövetségeseinek nemzetbiztonsági érdekeit sérti.


Hazánkról is megjelentek titkos iratok a WikiLeaksen


Magyarországgal kapcsolatos titkos jelentéseket is megjelentetett a WikiLeaks oknyomozó portál. A több mint 730 amerikai diplomáciai iratról a német Der Spiegel számolt be.


A szaúdi uralkodó sürgette az Egyesült Államokat, hogy támadja meg Iránt


Átadott a WikiLeaks vasárnap a New York Times-nak 250 ezer diplomáciai üzenetváltást, amelyek Washington és amerikai külképviseletek között zajlottak az elmúlt három évben. Az egyik hitelesnek mondott dokumentum szerint a szaúdi király sürgette az Egyesült Államokat, hogy támadja meg Iránt.


Lopássorozat: merénylet az erdélyi magyar kultúra ellen

Több mint négyszáz könyv tűnt el a marosvásárhelyi Teleki Tékából · Tíz napja nyomoznak a román rendőrök

Szakemberek szerint az erdélyi magyar kultúra ellen elkövetett merényletnek is beillik az a lopássorozat, amelyre most derült fény a marosvásárhelyi Teleki Tékában, ahonnan csaknem félezer ritka és értékes könyv tűnt el.


Lemond parlamenti mandátumáról a főpolgármester

December 3-ával lemond országgyűlési képviselői mandátumáról Tarlós István főpolgármester. A Városháza hétfői közleménye szerint azért, mert a parlamenti munkát időben nem tartja összeegyeztethetőnek a főpolgármesteri teendőivel.

Tarlóssal is tárgyalna az Írószövetség új elnöke (+hang)


Megállítaná a Magyar Írószövetség 20 éves mélyrepülését a szervezet új elnöke.


Tovább nőnek a számlatartozások

A törlesztési nehézségekkel küzdők annak a szolgáltatónak fizetnek, amelyiktől jobban félnek

A válság kitörése óta évente hét-nyolc százalékkal nő azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudják időben rendezni a számláikat. Az elmaradások összege közel negyedével emelkedett 2007 óta.


Annak jár majd csak támogatás, aki 30 napot ledolgozott

Rendezett lakókörnyezet és tiszta udvar is kell ahhoz, hogy valaki jövőre bérpótló juttatást kapjon, amelyet eddig rendelkezésre állási támogatásnak hívtak. A kormány a foglalkoztatási törvény módosításával szigorítja a feltételeket. A támogatást például csak akkor kaphatják meg az érintettek 2012-től, ha előző évben legalább 30 napot dolgoztak, a felajánlott munkát pedig feltétel nélkül el kell fogadniuk.

Újabb kisposták megnyitása várható


Újabb kisposták nyithatnak ki a jövőben, a Magyar Posta és a kormány még egyeztet, hogy hol kerülhet le a lakat a 2004-ben bezárt hivatalokról – ezt a nagykarácsonyi adventi Szeretetposta megnyitóján mondta a vállalat vezérigazgatója. A somogyi településen tavaly több mint 120 ezer „Karácsonyi posta” felirattal ellátott küldeményt továbbítottak.


Bajnai Gordonnak nem tetszett a Magyar Nemzet cikke


Bajnai Gordon volt miniszterelnök szerint hamis állításokat közölt szombaton a Magyar Nemzet, amikor beszámolt a Dataplex-ügyben indult nyomozás állásáról. A politikus kifejtette, a cikk csúsztat és fontos részleteket hallgat el.


Távozik a Cargo-ügy főszereplője

A Geuronet-botrány elérte Gustav Poschalkót, az osztrák tehervasút korábbi első emberét. Miután leváltották a leánycég teljes vezérkarát, távozni kényszerül a már korábban a második vonalba száműzött Poschalko is.

Kiszűrnék az álegyházakat

A szakminisztérium szerint sok szervezet visszaél a támogatásokkal

Szűkítené a szociális államtitkárság jövő évtől azoknak az egyházaknak a körét, amelyek szociális szakellátó intézmény fenntartójaként kiegészítő normatívára jogosultak. Ezzel párhuzamosan a többlettámogatás mértékét tovább növelné, amely azonban feszültséget idézhet elő a világi működtetők, többek között a megyei önkormányzatok körében.



Nem kell várni a második tárcsahangra januártól

 

Év végéig megszűnik az úgynevezett második tárcsahang a vezetékes telefonhálózatokban, vagyis a 06, illetve a 00 leütése után azonnal lehet tárcsázni a hívószámot. Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnökhelyettese hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: a változás csaknem 2,5 millió háztartást érint, a szolgáltatók decemberben több ütemben hajtják végre az átállást. Ez egy néhány másodperces művelet lesz, amit a hajnali órákban végeznek, vagyis gyakorlatilag nem okoz szolgáltatáskiesést.


MŰSORAJÁNLÓ

MŰSORAJÁNLÓ:


Mi hangzott el az Ország Házában?

LÁNCHÍD RÁDIÓ FM 100.3                  ONLINE ADÁS

Sprőd

PERJÉS ZOLTÁN MŰSORA

TEL: 81 48 755
SMS: 0630 749 6720

16:15–18:00


Ma 2010. November 29., hétfő, Taksony napja van

Orbán: Önök elég bátrak voltak, hogy emberekre vadásszanak

Ősi igazság, hogy az beszél félelemről, aki fél – felelte Orbán Viktor a parlamentben Gyurcsány Ferenc kérdésére. A kormányfő szerint az új kormány kijavítja az előző hatalom hibáit, és eltakarítják a romokat.



Miért fél, miniszterelnök úr? – kérdezte a parlamentben az azonnali kérdések órájában Gyurcsány Ferenc bukott kormányfő. A szocialista honatya „a szabadságról és a polgári Magyarországról” kérdezte Orbán Viktort. Szerinte a kormány a „nyugatos, polgári” és a „keleties, tekintélyelvű” állam közül az utóbbit formálja, „rombolja a polgári Magyarországot”. „Ön új alkotmányt akar adni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az erre adott felhatalmazás hazugság. „Adja meg a népnek, szabadságot kérek a népnek, dönthessen nyugdíjáról, dönthessen alkotmányáról” – szólította fel a kormányfőt.

Ősi igazság, hogy az beszél félelemről, aki fél – mondta válaszában Orbán. Megértem ezt a félelmet, mert ez az elszámoltatástól való félelem – tette hozzá. A miniszterelnök szerint a választók döntöttek, hogy nyolc év bűneiért és hibás döntéseiért el kell számolni. Nehéz lehetett hozzászokni, hogy nyolc évig mindent meg lehetett tenni következmények nélkül – hangsúlyozta a miniszterelnök. „A magyarok úgy döntöttek, hogy más világban szeretnének élni.” Orbán szerint itt a köz érdekében kell munkát végezni, amit a személyes félelem nem akadályozhat meg. Az új alkotmányt itt az Országgyűlésben fogjuk megalkotni – hangsúlyozta a miniszterelnök.

A fenyegetés nem jó tanácsadó – mondta viszonválaszában Gyurcsány Ferenc. Az országgyűlési képviselő azt mondta: Orbán Viktor ellopja hárommillió ember pénzét, és még büszke is rá. Gyurcsány szerint nem meri a kormányfő megkérdezni „az istenadta népet” az alkotmányról. Ne bujdokoljon, ne legyen gyáva, és ne legyen tolvaj – zárta beszédét az ellenzéki politikus.

Tisztesség ügyében nem kérünk kioktatást az MSZP-től – mondta a miniszterelnök a Gyurcsánynak adott válaszában. „Elég bátrak voltak, hogy emberekre vadásszanak, elég bátrak voltak, hogy meghamisítsák a költségvetést és hazudjanak reggel, délben és este.” Mi kijavítjuk az önök hibáit, és eltakarítjuk a romokat – zárta a miniszterelnök.

(MNO)



2010. november 27., szombat

Kemény menet | Anyád ha látná | Hir24 | Legfrissebb hírek a hír24.hu oldalán

http://www.hir24.hu/anyad-ha-latna/176919/kemeny-menet-.html
Bevásárlási láz. :D

A hazugság jogfolytonossága – néhány gondolat a kedves és a címzetes nyugdíjasokhoz

Köszönettel tartozom a cikkért: Anyusch-nak
Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!

Sokadjára vagyok kénytelen emlékeztetni egy húsz esztendővel ezelőtti tolvajlásra. Nyíltan tették, akár egy útszéli rabló. Nem Robin Hood, vagy Rinaldo Rinaldini módjára. Nem. Tarvágást hajtottak végre a pénzkezelő alapok között.
1989 decemberében a parlamentben szólásra emelkedett Németh Miklós, az akkori miniszterelnök. Szeme sem rebbent, amikor közölte a költségvetési vita kellős közepén, hogy a következő esztendőben, vagyis 1990-ben a költségvetés fog rendelkezni a nyugdíjkassza felett. Nemes egyszerűséggel beolvasztották sok millió magyar ember keserves izzadságából származó, és eladdig is az állam hasznára kamatozó kádári kevéskéjét.

Tisztelt és kedves nyugdíjasok, meg címzetes nyugdíjasok!

Ha mindenki jól meggondolja a fentieket, akkor világos, hogy ebben az országban nem csupán a közösből lopott az állam, amit a későbbiek is szentesítettek, hanem a magán emberek zsebében is vájkált. Megtették. Tény, és pont.
Tettük indoka a szerintük kezelhetetlen költségvetési hiány volt, ami államcsőddel fenyegette az országot akkor (nem mintha most nem ugyanaz a kísértés járná be az aranyozott oszlopok tövét a cifra falak mentén!). Mindössze szellemi képességeiket minősítették, ami – pénzügyes szakzsargonban kifejezve – amúgy régen elinflálódott.
Ebből egyetlen következtetés adódik. S mert a számok makacs dolgok, jó, ha minden magyar a tudatába vési a következőt.
Aljas ideológiai szemfényvesztés, hogy a következő nemzedéknek kell létrehozni azt az értéket, amiből a mindenkori nyugdíjakat az állami garancia mentén a magyar állam havonta köteles kifizetni. Nem, azt a pénzt húsz éve ellopták a televízió nyilvánossága előtt. A sok poshadt agyú szénvegyület pedig igent nyomott erre a gazemberségre.

Önöket egytől egyig meglopták!

Igaz, nem először, de ott és akkor végleg, teljesen kiforgatták az utolsó fillérig. És itt következik az ördögi része az aljasságnak. Nevezetesen ettől kezdve a költségvetést úgy firkantották – nem tervezték!, mit nekik tervezés? csak bivalybőr legyen – hogy eszükbe sem jutott annak az összegnek egyetlen fillérjét valaha is törleszteni, és a kamatokról nem is szóltunk.
Igaza volt Wöeres Sándornak a „Jóslás a trágyaözönről” című írásában, amikor azt fejtegette, hogy a ganajnak nincs hová elfolyni, ezért csak egyik helyről a másikra tologatják az emberek a bűzös kupacot és hordják és hordják egyik rakást a másikra.

Így vagyunk ezzel a pénzügyek dolgában. Ezért nálunk a pénznek mégis van szaga. Méghozzá nem is nyomdai szaga! Telemocskolták a munkánk értékét!!!
Állandóan és folyamatosan szajkózva hazudják, azért kell ezt vagy azt megszorítani, hogy jövőre is legyen nyugdíjra pénz.
Már elég régóta hazudják. Ez a hazugság jogfolytonossága. Kétezer év után új jogfilozófiát szült a magyar parlament. Itt a törvénytelenség mégis szül jogot.

Lopni és lopni hagyni. Klasszikus, nem? Ismerős? Mi az hogy? Nagyon is!

Egyébként pedig változatlanul az a véleményem, hogy minden állami tolvaj bitorlónak, csalónak behegesztett rács mögött a helye.

Ferencváros, 2010. november 25.

Lengyel Károly
Nemzeti InternetFigyelő

Tízezrek tüntettek az ír takarékossági csomag ellen

MTI

2010. november 27., szombat 16:28

Tízezrek tüntettek szombaton a súlyos költségvetési és adósságválsággal küszködő Írország fővárosában a kormány tervezett megszorító intézkedései ellen.

Dublin központjában rendőrségi becslések szerint 50 ezren gyűltek össze szombat délután az ír szakszervezeti szövetség (ICTU) felhívására, a demonstráció szervezői azonban 100-150 ezresre taksálták a tömeget. A tüntetőknek sípokat osztottak ki, hogy a kormányzati negyed mellett elhaladva ezzel is kifejezzék tiltakozásukat.

David Begg, az ICTU főtitkára, a megmozdulás főszónoka az ír társadalom kifosztásával vádolta meg a kormányt, amelyet Dick Turpinhez, a legendás XVIII. századi angol útonállóhoz hasonlított. Begg kijelentette: Turpin az ír kormánnyal ellentétben legalább annyit megtett, hogy álarcot öltött, mielőtt áldozatait kirabolta.

Turpin marha- és lótolvajként, majd országúti rablóként vált hírhedté az 1700-as évek első felében. Az angol hatóságok végül York környékén elfogták, halálra ítélték és 1739-ben felakasztották. Kivégzése után az angolszász folklór máig legendás figurájává vált.

A szombati dublini tüntetésen ismertették több kormánytag mobiltelefonjának számát, felszólítva a tiltakozókat, hogy minél többször hívogassák a minisztereket.

Az ír kormány az elmúlt hétvégén jelentette be,  hogy Írország nemzetközi pénzügyi segítséget kér az EU-tól és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). A segélyprogram összetételéről és méretéről még folynak a tárgyalások, de elemzői előrejelzések szerint 85-90 milliárd eurós csomagra lehet számítani.

Ennek fejében az ír kormány már jelezte, hogy a következő években komoly megszorításokat kell végrehajtani az összeomlás szélére került közfinanszírozás megmentése végett.

Az eddig ismertetett tervek alapján 2014-ig szélnek eresztetnének csaknem 25 ezer közalkalmazottat, 2,8 milliárd euróval lefaragnák a jóléti kiadásokat, a jelenlegi 21 százalékról 24 százalékra növelnék a fő áfakulcsot és ingatlanadót vezetnének be.

A megszorító csomagtervtől az ír kormány összesen 15 milliárd euró megtakarítást remél; ez az ír hazai össztermék (GDP) éves értékének 9 százaléka. Ebből várhatóan 10 milliárd euró kiadáscsökkentésekből, ötmilliárd euró adóemelésekből ered.

Példátlan hiány


Írországban az elmúlt két évben már végrehajtottak egy szintén 15 milliárd eurós takarékossági programot. Az eddigi költségvetési szigort a lakosság elfogadta, az újabb megszorítások tervei azonban már széles körű tiltakozást váltottak ki. Az indulatokat csak tovább szítja, hogy az EU/IMF-segélyprogram kérvényezésének múlt vasárnapi bejelentése előtt a kormány még annak tényét is tagadta, hogy előzetes tárgyalások folynának egy ilyen külső pénzügyi segítségről.

Az euróövezet egészét "járvánnyal" fenyegető ír pénzügyi válságon belül a fő problémát az ír bankszektor okozza, amelynek hatalmas kinnlevőségei ragadtak benn az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatokban.

Az ír bankrendszer feltőkésítésének költségei az idén a kormány várakozásai szerint a GDP-érték 32 százalékára duzzasztják Írország államháztartási hiányát. Ez az euróövezet egész történetében példátlan költségvetési deficit lenne

Kapcsolódó:

2010. november 26., péntek

Tomka Miklós szerint robbanás előtt áll a magyar társadalom


http://www.btk.ppke.hu/Gyászjelentés

Megrendülten tudatjuk, hogy Dr. Tomka Miklós professzor, a Szociológiai Intézet korábbi vezetője (2001-2009), neves vallásszociológus, sokunk tanára, kollégája, barátja, november 25-én váratlanul elhunyt.

Szociológiai Intéze

 


Tanulmányok :         2009-10-07

Tomka MiklósA magyar társadalom anómiáját komplex és régóta ható problémakör idézte elő.
A még létező közösségeknek meg kell küzdeniük saját elitjeik negatív nyomásával, illetve a globalizáció által jelentett kihívásokkal is. Míg politikusok következmények nélkül vallhatnak hazugságaikról, addig a negatív spirál dolgozik a társadalomban is. A teljes társadalmi széthullás elkerülésének a helyi közösségek tudnak gátat szabni. Az MNO Tomka Miklós szociológussal beszélgetett.
A magyar társadalom 1945-ben hullott szét, ez a katasztrofális szétesés „részben azoknak a kollaboránsoknak köszönhető, akik szovjet fegyverekkel felépítették a szocializmust”. A széthullás azzal folytatódott, hogy „a forradalom utáni korszak az esetleg kikerülhetetlen gazdasági döntéseket a társadalom megerőszakolásával hajtotta végre”. Az 1959 és ’61 között történt téeszszervezés pedig egyenlő volt a magyar falu felrobbantásával, emberek százezreinek tönkretételével – válaszolta az MNO-nak Tomka Miklós a magyar társadalom közösséghez és individualizmushoz való viszonyát firtató kérdésünkre. A szociológus szavai szerint ezzel egyidejűleg a társadalmi szövetet is hatalmas károsodás érte. Mint amikor sósavat öntenek a ruhaszövetre – érzékeltette az egyetemi tanár.
Többek között a fenti folyamatoknak is köszönhető, hogy a magyar társadalom elreménytelenedett, „nem bízik önmagában és a jövőben”. Az emberek jelentős többsége úgy érzi, nem ő dönt a saját sorsáról, a döntéseket a feje felett hozzák meg. Tomka Miklós szerint „ez egy borzasztó állapot, amit a szociológia anómiának nevez”. A „rend nélküli” állapot nélkülözi a bizalmat, hiányzik az együttműködési készség, s „ez fut bele egy szélsőséges individualizmusba”. Ám nem teljesen reménytelen a helyzet az egyetemi tanár szerint, „ugyanis amint szétverik a társadalmat, már a 70-es évek elején megkezdődik egy közösségi önszerveződés”. Kialakul a feketegazdaság, „beindul a háztáji és a második gazdaság” is. Elkezdődik egy gazdasági önszerveződés, ami mégiscsak az egyének összefogását jelenti: az „emberek kipróbálják egymást, s úgy működnek együtt, hogy a helyzet kikényszeríti a bizalmat és a tisztességet egymással szemben”.

Súlyos árat fizetett a társadalom

Nem szabad elfeledkezni Tomka szerint arról sem, hogy folyamatosan létezik egy olyan vallási kisközösség-képződés is, „amely megteremti a társadalomnak azokat a pici csíráit, amelyek a későbbi újjáépülésnek az alapját képezik”. Az állampárt persze mindent megtett e folyamatok ellen – emlékeztet Tomka Miklós. Nem szűnt meg a társadalom életképessége, ám súlyos árat kellett fizetnie, például megindult a születéskor várható élettartam csökkenése a 70-es évektől. „A másodállás egyúttal kizsákmányolást is jelent.” Ebbe pedig rengetegen beleroppantak – hívja fel a figyelmet a szociológus. Hatalmas ellenszélben kellett akkor is és most is épülnie a társadalomnak. Annak ellenére alakulnak a különféle kezdeményezések, hogy „iszonyatos túlerőben van az állam és az éppen azt uraló elitek. Ennek részei a tömegkommunikáció s azok is, akik a pártállamban vagy az akkori kapcsolataikat később kihasználva lettek az elitek tagjai”.

Vannak dolgos kezek is

Nagyon nagy bajban vagyunk, de van a magyar társdalomban annyi megfogható kezdeményezés- és összefogáskészség, hogy lehet a jövő építésén gondolkodni – véli a szociológus. Lassan láthatóvá válik egy olyan csoport a társadalmon belül, amely kötelességének érzi, hogy legalább a közvetlen környezetében emberibb viszonyokat teremtsen. Tomka Miklós szerint 5-10 százaléknyi ember vállalkozik önkéntes munkákra, ők vállalnak felelősséget a közügyekért. Ez a folyamat lehet a záloga annak, hogy ne következzen be a teljes társadalmi szétesés. A probléma, hogy „tízmillió ember él ebben az országban, s ezek az emberek szeretnének bízni a jövőben, meg akarnak szabadulni a kiszolgáltatottság érzésétől”.
Már 1987-től megindult egyfajta bizakodás, ami körülbelül 1994-ig tartott – feleli a szociológus arra a kérdésünkre, hogy a rendszerváltás akadályozta vagy inkább katalizátora volt-e ennek a folyamatnak. Az ekkor bekövetkező gazdasági krízist követte egy politikai váltás is, s eljutott az ország egy olyan helyzetbe, hogy nem a munkahely vagy a jövedelem kérdése a legfőbb baja az embernek – mondta az egyetemi tanár. Elvesztették a hitüket – állítja Tomka. Szerinte „amikor a miniszterelnök és a kormány nyilvánosan bejelenti, hogy hazudik, és nem történik semmi, az egy nagyon súlyos üzenet a társadalom számára” (ki ne emlékezne Gyurcsány „drámai monológjára”, amelyben felfedte a szocialista munkamódszer lényegét – L. R.). Megemlíti a botrányos kifizetéseket is, amelyek ugyan szerződéses, jogi köntösben történnek, ám mégis gyanúsak. „A szó klasszikus értelmében nem, ám a szó erkölcsi értelmében rablók.” Mivel nincs következménye mindezeknek, az átlagember eljut a „minek bízzak én bármiben is” alapálláshoz.

Aminek változnia kell(ene): a jogrend és az elitek viselkedése

Az előrelépés nagyon erős változást igényel a jogrend és a politikai szintjén, illetve az elitek viselkedésében is. Tomka szükségesnek nevezte a valódi számonkérhetőséget is. „Amíg ez nem történik meg, addig nem beszélhetünk általános társadalmi bizalomszint-növekedésről.”
Az eleven tömegkommunikáció jó eszköz lehet arra, hogy az emberekhez eljussanak a pozitív üzenetek is – feleli Tomka Miklós arra a kérdésünkre, hogy ennek az értéktranszfernek miképpen lehetne megváltoztatni az előjelét. Szerinte léteznek megoldások arra, hogy a bizalomérzet újra megerősödjön a társadalomban. A szociológus példaként említi Angliát, ahol olyan kemény vagyonadót vezettek be a második világháború után, hogy két évtized alatt az összes korábbi hercegi, grófi kastély az államnál kötött ki. Nem tudták fizetni az adót – teszi hozzá. A társadalom nagy része igazságtalannak érezte, hogy „míg neki lakásgondjai vannak, mások kastélyokban élnek”. Tomka Miklós szerint a jelenlegi kormány lényegében megszüntette a progresszív adózást, a vagyont nem igazán adóztatja, hallatlan előnyben részesíti a nagyon gazdagokat.
„Lehet érvelni ennek a gazdasági okai mellett, ám az emberekben emiatt bekövetkező bizalomdeficit okozta kár felmérhetetlen.” A következő kormánynak mindent meg kell tennie a társadalmi igazságosság helyreállításáért.

„Dolgoznunk” kell emberi kapcsolatainkon

Az a rendkívül mozgékony rendszer, amit a globalizáció jelent (korábbi interjúnkban bővebben olvashat e jelenségről – L. R.), valóban képes arra, hogy szétszakítsa a közösségeket – állítja a szociológus felvetésünkre. Hiszen szinte folyamatosan mozgásban vagyunk,
„ha van egy baráti köröm, és én elmegyek Angliába tíz évre dolgozni, akkor a társaságból talán még egy képeslap sem marad”.
Míg évtizedekkel korábban a baráti és közösségi kapcsolatok akár egy egész életen át megmaradtak, manapság komoly erőfeszítést igényel ennek fenntartása. Ezeket a kapcsolatokat tudatosan kell építeni – teszi hozzá Tomka Miklós. Ez a közösségeket veszélyeztető jelenség nemzetközi szinten létezik, s valóban a globalizáció egyik következménye.

„Ha nem hatunk ellene, akkor egyes globális nagyhatalmak, multicégek vagy éppen a saját államunk is” kénye-kedve szerint játszhat az emberekkel. "
A szociológus kijelentette: egy normális társadalom erre válaszul kiépíti saját intézmény- és szervezetrendszerét, amellyel képes elérni a kitűzött célokat.

Lejtő.
Nem dicsekedhetünk egészségügyi helyzetünkkel sem, súlyos problémáink vannak szív- és érrendszeri, illetve a daganatos betegségek okozta elhalálozási mutatóinkkal. Ám nem csak e problémakör jelent súlyos kockázatot. A gyermekvállalás, a demográfiai helyzet tekintetében is krízisben van a társadalom. Könnyen megtörténhet, hogy már a következő esztendőben 10 millió alá esik a lélekszám. Gondok vannak a társadalmi értékek tekintetében is: az értékvesztés a lakosság több mint 50 százalékát érinti. Ebből (is) ered az erőszakos viselkedés térnyerése. Tudatosan felépített kultusza az erőszaknak? Növekvő tendenciát mutat az iskolai erőszak is, e viselkedés immár nem csak „problémamegoldásként”, hanem szórakozásként is tetten érhető. (L. R.)
(MNO - Liptai Roland)


2010. november 23., kedd

Lovas István - Vörös szálak

http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=4668&kat=
2010-10-11 08:57:39

A magyar lapokra hivatkozik a vezető holland gazdasági lap, a Het Financieele Dagblad szerdai cikke a magyarországi környezeti katasztrófáról szóló beszámolójában, amikor azt írja, a tárolást végző vállalkozás tulajdonosa "Gyurcsány Ferenc exminiszterelnök egyik legközelebbi munkatársa" volt.

Ki az Ajkai Timföldgyár privatizációs hamiskártyajáték kulcsfigurája?

http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&kod=4672&kat=#lapteto
2010-10-26 15:21:16

2010. november 22., hétfő

Székelyföldi Legendárium

http://www.legendarium.ro/legendarium

Székelyföldi Legendárium

Honlap:

    http://www.iranytu.ro
    http://www.legendarium.ro
    A cégről röviden:

    Visus Kulturális Egyesület és KonnertfilmKüldetés:
    Székelyföldi mondák és legendák felélesztése, vissza kell gyökereztetni a köztudatba.

    Termékek:
    1. Székelyföld monda és legenda térképe
    2. Székelyföld monda és legenda oktaófüzet pedagógusoknak
    3. Székelyföldi monda és legenda meséskönyv


Kapcsolódó hivatkozások:

Sajtótermékeny napjai vannak a Legendáriumnak. Ma a kolozsvári Magyar Rádióban:
:

2010. november 20., szombat

Kutyák meg emberek - Videók - HotDog

http://www.hotdog.hu/video/video.hot?v_id=183099

Mosolyt! :D

Wass Albert - Erdélyi hitvallás

Link

Nemzeti színház (?)

JELENITS ISTVÁN
A Tragédia halála?

Született 1932-ben. Magyar és hittan szakos piarista tanár. Írásai - előbb Tótfalusy István néven - negyven éve jelennek meg a Vigiliában.
 


Az idősebbek közül ki ne emlékeznék George Steiner nagy esszéjére, amely 1961-ben jelent meg angolul, s tíz évvel később magyar fordításban is kiadta az Európa Könyvkiadó. Annak volt a címe: A tragédia halála. Ez a cím a szerző alaptételét villantja elénk: Az ember „éppen szenvedéseinek túlsága miatt formálhat jogot a méltóságára... Ezért olvad össze akár a görög, akár a shakespeare-i, akár a neoklasszikus nagy tragédiák végső pillanataiban a gyász és az öröm, az ember bukásának siratása és a szellemének feltámadása feletti örömujjongás. Nincs még egy költői forma, mely ezt a rejtélyes hatást elérné; ez teszi az Oidipuszt, a Lear királyt és a Phaedrát a legnemesebb produktummá, amit emberi elme valaha alkotott. Az ókortól Shakespeare és Racine koráig úgy tűnt, ezt a teljesítményt a tehetség mindig elérheti. Azóta a drámában a tragikus hang elfátyolozódott vagy elhallgatott”. A kötet végén okát is adja Steiner ennek a különös sorvadásnak: „A tizenkilencedik században Laplace kijelentette, Isten olyan hipotézis, melyre a racionális elmének nincs többé szüksége. Isten szaván fogta a nagy csillagászt. De a tragédia olyan művészi forma, melynek szüksége van Isten jelenlétének elviselhetetlen terhére. A tragédia azért halott, mert többé nem vetül rá az Ő árnyéka, mint valamikor Agamemnónra, Macbethre vagy Atáliára.”

Az új Nemzeti Színház Madách-bemutatója

Az új Nemzeti Színház Madách művének előadásával nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Kifejezte ezzel, hogy különös feladatának tekinti nemzeti hagyományaink őrzését és szolgálatát. Nagy választék nem volt előtte. A magyar drámairodalomnak a tizenkilencedik század előtti időkből csak olyan emlékei maradtak ránk, amelyeket kegyelettel őrzünk, de nem tekinthetünk ma is élő, átütő erejű remekműnek. A huszadik század viszont még alig múlt el, annak gazdagabb drámai termésében még nem rakott rendet az emlékezet. A nemzeti köztudat ilyenformán két igazán klasszikusnak mondható drámát tart számon: a Bánk bánt és Az ember tragédiáját. Ezek viszont szinte a Himnuszhoz és a Szózathoz vagy a János vitézhez meg a Toldihoz hasonlóan állócsillagai lettek a magyar égboltnak.

Nem csoda, hogy a kettő közül az új Nemzeti Madách darabját választotta, hiszen a modern színház technikai lehetőségeit ennek színpadra állításával lehetett a legkedvezőbben felvonultatni. Ez a mű szinte kínálja a lehetőségeket sokféle újszerű technikai bravúr bevetésére, változatos koreográfiai megoldásokra. A nézőknek meg azoknak, akik televízión keresztül kísérték figyelemmel az előadást, sok meglepetésben volt részük. Nem unhatták meg a darabot. Akik mégis elégedetlenek voltak vele, többnyire azt mondták: „A technika elnyelte magát a művet.” Úgy látszik, sokkból is megárt a sok, de az elégedetleneknek is el kell ismerniük, hogy a meglepetések nem voltak öncélúak; Szikora János rendezői felfogása az előadás legapróbb részleteiben is érvényesült. Magát ezt a rendezői koncepciót viszont nagyon vitathatónak gondolom, alapjában azzal lehettek elégedetlenek azok, akik rosszkedvűen kikapcsolták a televíziót, vagy csalódottan mentek haza a nagy várakozást keltő színházi est után.

Ádám és Éva mint korunk kisembere

A tehetséges rendező mindent meghatározó döntése az volt, hogy Ádámot és Évát korunk kisemberével azonosította. Ezért úsztatta be a színek közé a pesti tömegközlekedés jellegzetes képsorait. Ezért kerül az Édenkertből Ádám és Éva a metró lefelé ereszkedő mozgólépcsőjére, s a bizánci szín végén ezért viszi el Évát egy metrókocsi Ádám elől. Legtermékenyebbnek, valóban hátborzongatónak a párizsi szín rendezői megoldásában érezhetjük ezt az azonosítást. Ott Danton egy valóságos huszadik századi konstrukciós per áldozataként marad magára, válik ünnepelt szónokból hirtelen vádlottá, elítéltté, s kerül a guillotine alá.

A szöveg egyes részeinek elhagyása

De ennek a rendezői gondolatnak vannak rejtett fájdalmas s már aligha elfogadható következményei. A húzások következetes szigora bántó torzulásokhoz, súlyos veszteségekhez vezetett.

Éva alakját érintő húzások

Tudjuk, a Tragédia teljes terjedelmében szinte előadhatatlan, már az ősbemutatón is elhagyták, húzták több mint ötszáz sorát. Csakhogy most olyan sorok estek áldozatul, amelyek a főszereplőket épp „korunk kisemberei fölé” emelték volna. Évát az egyiptomi színben rabszolga férje mellől szólítja maga mellé a fáraó: Ádám. De hogyan? „A bájnak éppen úgy fejedelme vagy, / Mint az erőnek én - meg kellene lelnünk / Egymást akárhol.” Ezek a sorok az előadásban nem hangzottak el. Az athéni színből kimaradt a bevezető beszélgetés Éva és fia közt. Éva a nagyravágyástól félti urát. Így beszél: „Ha e szó benne túlerőre jutna, / Ha megcsalhatná ezt a szent hazát, / Megátkoznám. Imádkozzunk, fiam.” A római színben az egész mű egyik leglíraibb szövegrésze lett a kegyetlen beavatkozás áldozata: „De nézd el, Sergiolus, / A boldogság midőn elkomolyít, / Azt tartom, mely kacag, nem is valódi. / Legédesebb percünkbe is vegyűl / Egy cseppje a mondhatlan fájdalomnak, / Talán sejtjük, hogy az ily perc - virág, / S így hervatag (...) S kivált, ha még dalt hallok és zenét, / Nem hallgatom a szűk korlátú szót, / De a hang árja ringat, mint hajó, / S úgy érzem, mintha álomban feküdném: / A rezge hangon messze múltba szállnék, / Hol napsugáros pálmafák alatt / Ártatlan voltam, játszi gyermeteg, / Nagy és nemes volt lelkem hívatása.” Ebből csak az első mondat, az első másfél sor maradt meg: az még egy mai kisember kopott asszonyának szájából is elhangozhat. Pedig Éva hangját már a fáraó is költői szavakkal jellemezte: „Te csak / Beszélj, beszélj, hogy halljam hangodat, / Rezgése szűmön végig árjadozzon. / Akármit mondasz, mindegy: óh, ki kérdi / Mit énekel a kis madár, azért / Édes sejtéssel halljuk hangjait.” (Igaz, az előadásra szánt szövegből kimaradtak ezek a sorok is!) Ezek után nem csodáljuk, hogy a bizánci színben nem hangzik el Ádám sóhaja: „Úgy rémlik, egykor már ismertelek, / Hogy együtt álltunk Isten zsámolyánál.”

Éva a párizsi, prágai és londoni színekben

A legnagyobb veszteség azonban a párizsi színben éri Évát. Márkinőként nem mondhatja el az emlékezetes szavakat: „Az elhagyott oltárnak is lehet / Mártírja. Óh, Danton, magasztosabb / Kegyelettel megóvni a romot, mint üdvözölni a felkelt hatalmat; / S e hívatás nőt legjobban megillet.” Ehelyett egy váratlan pillanatban szoknyája alól kardot húz elő, hogy orvul leszúrja a szerelmesen érte epedő Dantont/Ádámot. Nem csoda, hogy amikor felgerjedt pórnőként újra megjelenik, s most ő követel Dantontól egy éjszakát, nem hallhatja annak csodálatos mondatát: „Minő csodás hasonlat! (hasonlóság a márkinő és a pórnő között!) - Aki az / Angyalt ismérte, s látta azután, / Hogy elbukott, az látott tán hasonlót.” A prágai színből kihúzták Kepler/Ádám mondatát, amellyel előre feloldozást ad Éva vétkére: „Minő csodás kevercse rossz s nemesnek / A nő, méregből s mézből összeszűrve. / Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, / Míg bűne a koré, mely szülte őt.” A londoni színben Éva nem tűzi csokrát a szentképhez („Megszoktam e képről, még mint gyerek, / Megemlékezni, hogyha elmegyek / Előtte...”). A szín végén a haláltánc jelenetben nem zuhan ugyan a közös sírgödörbe, de szövege itt is megrövidül. Elmaradnak belőle a következő sorok: „Szerelem, költészet s ífiúság / Nemtője tár utat örök honomba; / E földre csak mosolyom hoz gyönyört, / Ha napsugár gyanánt száll egy-egy arcra.” Groteszk a játéka is: csak a két lábát látjuk, lelógatja a sírgödörbe, azután szandálját lerúgva, kacéran húzza magasba őket, vagyis nem azt teszi, amit a szerző előír: „Fátyolát, palástját a sírba ejtve, dicsőülten felemelkedik.”

A „szerelem, költészet s ifjúság nemtője”

A Tragédia történeti színeinek egymásutánjában Ádám öregszik, Éva viszont fiatal marad: a „szerelem, költészet s ifjúság nemtője”-ként. Ebben az előadásban megviselt, idős nőnek láttuk, aki erőlködve fiatalnak igyekezett látszani. Szexuális tárgy, épp az hiányzik belőle, ami miatt Ádám mindig felvillanyozódik, újjászületik a közelében. Az édenkerti színben érdekes és első látásra megnyerő megoldás volt, hogy Ádám és Éva egy átlátszó kristálygömbbe zárva jelent meg előttünk. Később mégis úgy érezzük, hogy ez a gömb nemcsak védettséget, hanem börtönt is jelentett számukra. Mezítelenül egymást fedezték fel, a madárdallal, a patakzúgással, a körülöttük föltáruló - és Isten bölcsességét, szeretetét tükröző - világgal nincs kapcsolatuk. A „paradicsomon kívüli” harmadik színben Éva nem mondja: „Nekem meg büszkeségem az csupán, / Hogy a világnak anyja én leszek”. Ez után nem meglepő, hogy a zárójelenetből is kimarad Lucifer szavára felelő riposztja. Lucifer: „S te, dőre asszony, mondd, mit kérkedel? / Fiad Édenben is bűnnel fogamzott. / Az hoz földedre minden bűnt s nyomort.” Éva: „Ha úgy akarja Isten, majd fogamzik / Más a nyomorban, aki eltörűli, / Testvériséget hozván a világra.”

Ádám alakját érintő húzások

Hasonlóképpen végigkísérhetnénk Ádámot is: rendre elveszett az ő szerepéből is minden felszárnyaló lendület, mely még bukásaiban is naggyá teszi. Csak példaként: az athéni szín végén nem halljuk Miltiádész mondatát: „Vérpadra mostan, büntetésemül. / Nem mintha aljast birtam volna tenni, / De mert nagy eszme lelkesítni bírt.” Elmarad ugyanitt az utolsó sóhaja is, amellyel Éva imáját köszöni meg: „Pallasz meghallgatott. - Az ég veled, / Megnyugvás szállt szívembe, Lúciám.”

Sokan - s nem alaptalanul - dicsérték a prágai szín szellemes díszletét. Nos, Kepler itt hatalmas könyvcsomókkal bajlódik (igaz, majd a párizsi szín után, kiábrándulva a hagyományból, tűzre hányná a „sárgult pergamenteket”); de már az első prágai jelenetben sem volt ő a könyvek rabja. Azt mondja Évának: „nékem nem kell semmi a világon, / Csak az éj és tündöklő csillaga, / Csak a szférák titkos harmóniája...” A „törpe kor” hatalmasságai beletörülhetik a cipőjüket, azért mégis elmondja magáról: „e kebelben / A lélek él, - e kínos, szent örökség. / Mit az egekből nyert a dőre ember -‚ / Mely tenni vágyik, mely nem hágy nyugodni, / S csatára kél a renyhe élvezettel.” Sajnos, a Nemzeti Színház előadásán ezek a sorok sem hangzottak el.

„...sárból, napsugárból összegyúrva”

Az ember tragédiája még tragédia volt, Madách annak írta, a nemzet akként szerette meg, zárta a szívébe. Szikora János úgy modernizálta, hogy kilopta belőle azt, ami tragédiává teszi. Régi matematika órákról emlékszem tanárom figyelmeztetésére: vigyázz, gyököket veszítesz! Négyzetgyök négy egyenlő kettővel, de nemcsak azzal, egyenlő mínusz kettővel is! Ez a rendezés úgy modernizálja Madáchot, hogy közben gyököket veszít. De hisz magában a Tragédiában is látunk ilyesmit: amikor a londoni színben vásári bábjátékként előadják Ádám és Éva történetét: „Mulatságos komédia nagyon, / Szemlélni, mint szedé rá a kígyó / Az első nőt, ki már kíváncsi volt...” Lucifer marasztalná Ádámot, de ő csak ennyit mond: „El az izetlen tréfától. Tovább.” Mi egy ilyen rendezésben nézhettük végig az egész Tragédiát. Hogy mily következetesen a rendező szándéka, akarata szerint, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mű zárójelenetéből kihagyta Lucifer szavát: „Miért is kezdtem emberrel nagyot, / Ki sárból, napsugárból összegyúrva, / Tudásra törpe, és vakságra nagy.” Ez a Nemzeti-beli ember csak sárból van, csak tudásra törpe, nem mondanánk, hogy a napsugárból is van benne valami, nem érezzük, hogy „vakságra nagy”.

Ádám mint kortárs szereplő és mint vendég

Madách úgy intézte, hogy miután Keplerként Ádám többször kikelt korának törpesége ellen, a második prágai színt követő színeknek már nem lesz kortárs szereplője, csak vendégként elegyedik a londoni szín szereplői közé, úgy látogat el a falanszterbe is. Nem véletlen ez. Az Ádám-méretű emberek, mint Luther, Michelangelo, Platón, nem férnek bele ezekbe a korokba. Egészen meghökkentő, hogy Szikora János a londoni színnek mégis szereplőjévé teszi Ádámot; villamosszékbe ülteti, ki is végzik. Ilyen arányú átírásra akkor sem volna joga egy rendezőnek, ha nem olyan nemzeti kincsünkről volna szó, mint Az ember tragédiája.

A nép a Tragédiában

Ádám és Éva mellett a Tragédiának fontos szereplője a nép is. „Mély tenger a nép” - mondja Lucifer már az egyiptomi színben. Madách - tudjuk, saját szomorú tapasztalatai alapján - újra meg újra megmutatja, hogy a sokaságot hogyan lehet manipulálni: az egyenként még belátásra hajlandó emberek hogyan válnak a demagógiának személytelen eszközévé, hogyan lesznek embertelenné, kegyetlenné, értékrombolóvá. Azért mégsem tekinti szörnynek a tömeget. Nem hiába adja Ádám/Miltiádész szájába és emlékezetes mondatokat: „E gyáva népet meg nem átkozom, / Az nem hibás, annak természete, / Hogy a nyomor szolgává bélyegezze / S a szolgaság vérengző eszközévé / Süllyessze néhány dölyfös pártütőnek.” Ezek a sorok elhangzanak a Nemzeti színpadán is. De a látványtervező nem figyelt rájuk eléggé. Ha a szívébe fogadta volna őket, nem vette volna körül Ádámot, Évát ördögalakokkal, tátott szájú, kidülledt szemű alvilági figurákkal.

Isten „elnémítása”

Madách tragédiájának nagyformátumú alakjai Szikora János rendezésében nemcsak kisszerű, hétköznapi figurává változnak, hanem csaknem Beckett lézengő, embernek is alig nevezhető, csetlő-botló lényeivé alakulnak. Csoda, hogy ilyen körülmények között Isten sem szólalhat meg a Tragédiában? Szavai a legelső színben még megjelennek, de csak látványként tűnnek elénk, nem hangzanak el, hogy az élőszó közvetlenségével megszólítsanak. A zárójelenetben pedig még ez is elmarad. Azt szoktuk mondani, hogy a Biblia Istenét már Madách távolabb tolta a világtól, a lázadó és szenvedő embertől: a „gép forog, az alkotó pihen” mintha túlságosan is a voltaire-i órásmestert idézné. De Szikora János sokszorosan túlmegy Madáchon, amikor a zárójelenetben egyenest a Godot-ra várva sivár és üres világába vezet. Hogy a feltörő forrásban megtisztul Ádám és Éva? Hogy ez minden nézőben felidézi a kihagyott zárómondatot: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”? Nos, ennek a mondatnak éppen az ad nyomatékot, hogy Isten szájából hangzik el. Nélküle éppoly csonka a Tragédia, mint volna a Vén cigány, ha egy szavaló kihagyná belőle az utolsó versszakot, hogy „Lesz még egyszer ünnep a világon”.

A kimaradt zárómondat

Egyébként az előadással kapcsolatos pesti beszélgetésekben többször fölvetődött az az állítás, hogy ezt a nevezetes mondatot eredetileg nem is írta bele Madách a Tragédiába, csak Arany igazító figyelme illesztette a mű végére. Volt egy egyébként kiváló, általam is nagyra becsült színházi ember, aki ezt le is írta egy nyilatkozatában. Nos, Az ember tragédiájának van kritikai kiadása, sőt több kiadásban hozzáférhető a kéziratos szöveg is. Minden kétséget kizáróan meg lehet belőle állapítani, hogy az említett. mondat Madách tollából való, és mindenestül beletartozott a nagy mű legelső szövegébe, amelyet elküldött Aranynak. Elképesztő, hogy akad rendező, aki ezt a kulcsfontosságú mondatot kihúzza a Tragédiából. De róla legalább el lehet mondani, hogy egy (szerintem hibás, de legalább következetes) értelmezés érdekében teszi. Felelőtlenség viszont a köztudatban elterjeszteni egy filológiailag teljesen alaptalan gyanút, hogy ez a mondat nem is Madáchtól való. Akkor mindenkiről mindent lehet mondani!

A tragédia halála - a Tragédia halála? George Steiner csak arról írt, hogy a tizenkilencedik század óta nemigen írtak igazi tragédiákat. (E tekintetben Madách Tragédiája megkésett képviselője a műnemnek.) Mintha a Nemzeti arról kívánna hírt adni, hogy korunkban a régi tragédiákat sem lehet többé hitelesen előadni. Át kell alakítani őket, hogy magunkra ismerjünk bennük. Akár gyökvesztések árán is. Szeretném remélni, hogy ez nem így van. Bízom benne, hogy látunk még „igazi”, Madách írói szándékainak megfelelő Tragédia-előadást. „Ember, küzdj és bízva bízzál!” - „Nem halt meg, csak alszik.”

vigilia@katolikus.hu

A tulajdonosok magánvagyonukkal felelhetnek a kolontári katasztrófáért

 – derül ki Illés Zoltán, a környezetügyért felelős államtitkár szavaiból.



– Már kormányhatározat mondja ki a MAL Zrt. felelősségét a kolontári katasztrófáért. Nem szaladtak túlságosan előre? A vizsgálat még tart, és számos szakember talajtörésben, illetve a résfalazásban véli felfedezni a kiváltó okot.

– A kormány határozata rögzíti a károkozót, de a felelősség mértékét nem állapítja meg, hiszen azt az indított eljárás vége szabja majd meg. A károkozó fizesse meg az általa okozott kárt, ez alapszabály. Teljes mértékben egyetértek a kormány határozatával.

– A cég arra hivatkozik, hogy nem volt a kritikus információk birtokában.
– A monitoring rendszerek alkalmazása eléggé elterjedt már a modern vállalatoknál, a biztonsági követelmények szintje növelhető lett volna. Bocsánat, de nem a Mars egyik kráteréről beszélgetünk, hanem a MAL Zrt. egyik telephelyéről, ahol ők maguk termelnek. Nem megalapozott, amiről beszélnek, pontosan ismerniük kell a saját technológiájukat, s ahhoz a tározótér, a gátak mind-mind hozzátartoznak.

– Tehát akármilyen módon, de be kellett volna szereznie a cégnek a talajszerkezetre vonatkozó információkat?

– Rendszeresen kellett volna vizsgálatokat végeztetnie a gátak állékonyságára, a talaj szerkezetére vonatkozóan. Rendszeresen kellett volna figyelnie, hogy a gátakon kívül található övcsatornákban mennyi folyadék van. A technológiából adódóan a folyadék állandóan szivárog a gátak mentett oldalára, ami korábban teljesen elszennyezte a környék kútjait, talajvizét. A cégnél 2002-ig műszaki vezetőként dolgozó Baksa György résfalazással vetette körbe a területet, ezáltal belül tartották a csurgalékleveket. Ennek következtében azonban előállt egy újabb probléma, emelkedett az adott területen belül a talajvíz szintje. Baksa György nyíltan elmondta, amíg ő volt a főnök, volt olyan helyzet, hogy buzgárok jelentek meg a gátfalon. Ilyenkor ellennyomó medencét kell építeni, e nélkül a gát kicsúszik, mint amikor az ember banánhéjra lép. Felmerül még, miért alakult ki a nagy nyomás, nem töltötték-e túl a X-es tározót? A cég engedélye jövő február végén lejár, de a gátszakadásig nem adott be kérelmet a folytatásra, holott az átfutási idő fél év. Hosszú távra megfelelő kapacitású tározótérről sem gondoskodtak.

– Bírság és kártérítés formájában az állam 20 milliárd forintnál is nagyobb összeget követel majd a cégtől, amely az elmúlt években veszteséges volt. Hogy lehet ilyen nagyságrendű összeget kiverni a társaságból?

– Nem ismerem a vállalat pénzügyi helyzetét, de úgy hírlik, a tulajdonosok jelentős magánvagyon felett rendelkeznek.

– A vagyonuk nagy része a cégben testesül meg.

– Ez nem változtat a lényegen, eladhatják például a boszniai bányájukat.

– Ezek szerint a kormány mindent eladat a tulajdonosokkal, a külföldi érdekeltségeket is beleértve?

– Erre nem tudok válaszolni, de az biztos, hogy a bírságot nem fogja kitermelni a cég. Bakondi György katasztrófavédelmi kormánybiztos többször világosan kifejtette, hogy az ajkai munkahelyek megtartása, a hazai cég működésének biztosítása a fő cél.

– A megelőző helyzetre visszatérve, az ellenőrzést tekintve a kép meglehetősen zavaros…

A választ, és a teljes interjút a Figyelő 2010/46. számában olvashatják.

Kitálalnak a devecseriek - Semmi sem úgy történt, ahogy hisszük

Körülmények,Fotó: STOP/Szokolay László


Még mindig lakhatatlan Devecser és Kolontár a múlt hónapban bekövetkezett ökokatasztrófa (?) után. Az alábbi írást, amely összefoglalja a helyben élők aggályait és követeléseit, egy nyugdíjas devecseri pedagógus vetette papírra.

Bizonyára értesült a világsajtó is a 2010. október 4-én történt ajkai
vörösiszap-tározó átszakadásáról. Az alumíniumgyártás, a timföldelőállítás melléktermékeként keletkezett anyag, az erős lúgtartalmú vörösiszap (itt 13-as pH-jú volt) elöntötte a 800 lakosú Kolontárt, az 5000 lakosú Devecsert és befolyt Somlóvásárhely település 15 portájára is. Majd a gyilkos iszap 25-30 km sávban lefolyt a Torna-patak medrében és völgyében egészen Veszprémgalsáig. Az ökokatasztrófa(?) következményeként 10 ember meghalt, 150 sebesültet kórházban ápoltak lúgmarta sebekkel. Ezen felül még legalább 150-200 ember megsérült a menekülésben vagy a mentési munkálatok következtében, akiket a háziorvosok láttak el, ill. saját maguk kezelték - a főként lábaikon keletkezett - sebeiket.

Ez a számszerű mérlege a külső sérüléseknek Kolontár, Devecser településeken. Az iszapömlés után 42 nappal, a felmérések szerint Kolontáron 35, Devecserben - a település családi házainak közel egynegyedét - 270 házat kell lebontani statikai okok, a házalap sérülése miatt. A családok elvesztették házaikat, legtöbb helyen az ingóságaikat, féltve őrzött famíliáris emlékeiket is.

Az iszapkatasztrófa azonban nemcsak direkt, hanem indirekt károsultakat is érinti, hiszen az épen maradt házaktól is 10, 50, 100, vagy éppen 500 méterre van a települést körülvevő vegyi anyag, a vörösiszap. S nem is mindenhonnan szándékoznak eltakarítani, pedig ott van a völgyekben, a réteken, a mezőgazdaságilag művelt földeken, beterített 1100 ha területet. S itt kell élni az egészségkárosító környezetben az embereknek. Nem lehet 24 órán át maszkban és védőszemüvegben lenni.

Sok ember szeme begyullad, esetleg véres nyálkát fúj az orrából, nehezebben
lélegzik a levegőben lévő káros anyagoktól. A hatóságoktól egy teljes hónap elteltével sem kapnak hivatalos mérési eredményeket, s csak késve, általában 2 nap késéssel kapják meg a mért eredményeket, még akkor is, ha az elérte a tájékoztatási vagy akár a riasztási határértéket. (Pl: nov. 2. és 3-án 114,0 ill. 105,0 mikrogram/köbméter volt, s más napokon is magas értéket mutatott).

Csak olyan semmitmondó mondatokat hallunk, hogy "a szálló por mennyisége nem éri el a tájékoztatási határértéket". A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón a következőt mondta: "a devecseri levegő nem szennyezettebb, mint Budapest forgalmas utcáinak szennyezettsége." Ez nem igaz, ezt mindenki tudja. A térségben élő emberek, mivel Mal Zrt., ill. a régi timföldgyár, üveggyár, az ajkai kórház dolgozói is voltak, tudják, hogy évtizedekben az ólomüveg gyártás melléktermékét, a kórházi veszélyes hulladékokat is a "kitört" tározóba (is) hordták.

(Megjegyzés: Az egyéb veszélyes hulladék "eldolgozásához" volt szükséges ilyen erősen maró hatású lúgra?)

Még olyan információt is suttog a lakosság, hogy külföldről is befogadtak veszélyes hulladékot a tározóba. Mindezek mellett az érintett, veszélyeztetett lakosság a mai napig nem kapott felvilágosítást arról, hogy miféle anyagok vannak a vörösiszapban, ill. milyen károsodás elkerülésére kell figyelnie, és miként a veszélyeztett területen élőknek. A településen poszton lévő rendőrök, a kármentésben résztvevők, így a lakosság sem visel maszkot. Nincs megszervezve a napi min. 1 db, minőségben megfelelő (FFP3D) maszk kiosztása a lakosságnak. A jelenlegi kárelhárítási stratégia: elhallgatni, nem közölni az (igaz) információkat. Mindegy, hogy az ott élő emberek egészsége mennyire sérül. Az egészségkárosodás úgysem azonnal jelentkezik legtöbbször. Lelkük rajta!!!

E demokrácia és emberellenes magatartás ellen emeljük fel szavunkat és tájékoztatjuk a széles közvéleményt. Egyben követeljük a lakosság teljes kártalanítását, mind a direkt és indirekt károsultak esetében is, hogy mielőbb elhagyhassák az egészségre veszélyes zónát. Követeljük a 20 éve üzemeltető cég felelősségvállalását anyagi tekintetben a veszélynek kitett lakosság felé. Mindkét település élhetelen a laikus, józan ész szerint is. Isten legyen irgalmas a bűnösöknek, ha a vétlen lakosságot nem költöztetik el az elárasztott területről egészséges, élhető környezetbe. A kártalanítás a következő lépés lehetne csak.

 STOP
Devecser városka lakossága.

A Herzog-per 1,02 milliárd forintba kerülhet

(vagy még többe)

A Herzog-örökösök által az Egyesült Államokban indított per ügyvédi költségeit is tartalmazza a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat - olvasható ki a parlament előtt lévő jogszabályjavaslat indoklásából, amiből az is kiderül, hogy a magyar államot képviselő külföldi ügyvédi irodát közbeszerzési eljárásban választják ki.

A Herzog-perrel, illetve további restitúciós (visszaszolgáltatási) perekkel kapcsolatos jogi képviselet költségeinek előirányzata 1,02 milliárd forint. A Herzog-örökösök Amerikában 20 milliárd forintos nagyságrendű kártérítés iránt indítottak pert a magyar állammal szemben, és további restitúciós igényt is érvényesíteni akarnak, mely több milliárd forint is lehet.

Idén július végén a The New York Times adta hírül: Herzog Mór Lipót örökösei Washingtonban beperelték a magyar államot és a felügyelete alatt lévő több múzeumot, hogy visszakaphassák a néhai bankár 1944-ben, a nácik által ellopott műgyűjteményének Magyarországon található darabjait.

A felperesek nemcsak azt a 40 műtárgyat követelik vissza, amelyet kifejezetten sajátjukként azonosítanak és amelyeknek összértéke szakértők szerint több mint 100 millió dollár, hanem ügyvédjeik azt is kérik a magyar kormánytól, hogy adjon leltárt a birtokában lévő összes Herzog-műkincsről.

Herzog Mór Lipót báró Európa egyik és Magyarország leggazdagabb művészeti magángyűjteményének volt a tulajdonosa: El Greco, Id. Lucas Cranach, Zurbarán, van Dyck, Velázquez, Renoir, Monet és mások alkotásai, továbbá bútorok, faliszőnyegek, szobrok képezték a vagyonát. Volt olyan időszak, amikor az állomány 2500 műkincset számlált.

Herzog örökösei több mint két évtizede kérik jogi úton a magyar államtól, hogy szolgáltassa vissza a birtokában lévő műtárgyaikat. A Fővárosi Bíróságon 2000-ben első fokon pert nyertek, ami alapján vissza kellett volna kapniuk 12 festményt a Szépművészeti Múzeumtól és a Magyar Nemzeti Galériától.

A döntés ellen azonban fellebbezett az akkori magyar kormány, és újabb perek következtek. A Fővárosi Ítélőtábla 2008 januárjában - az 1973-as magyar-amerikai vagyonjogi szerződésre hivatkozva - jogerősen elutasította az örökösök keresetét.

Az örökösök képviselője akkor jelezte: a család nemzetközi jogi fórumokhoz fordul.

Nyilvános a Gyurcsány-cég privatizációs szerződése

Nyilvánosságra hozta az MOTIM Kft. privatizációs szerződéseit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) - tudatta a tulajdonos Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

A Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft.-t (MOTIM Kft.) megvásárló vevők (Altus Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. és GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.) beszámolója tartalmazza a privatizációs szerződésben vállalt kötelezettségek eddigi teljesítéséről szóló részletes tájékoztatást - olvasható a közleményben.

A MOTIM Zrt. a privatizáció óta eltelt időben 17,5 milliárd Ft-ot fizetett be a költségvetésbe különböző adók és járulékok formájában. A beszámolóban említett mellékletek több mint száz oldalt tesznek ki. Kijelentik: hozzájárulunk ahhoz, hogy ezen mellékletekbe az MNV Zrt. bárkinek betekintést engedjen.

Az Altus és így a MOTIM Gyurcsány Ferenc érdekeltségébe tartozik.

A kötelezettségekről készült teljesítési beszámoló itt érhető el (pdf).

Forrás: Független Hírügynökség

Százmilliónyi jutalmat osztott ki távozása előtt a Magyar Rádió elnöke

Távozása előtt összesen 162 millió forint értékben osztott ki jutalmakat Such György, a Magyar Rádió elnöke. A legalacsonyabb jutalom egymillió forint volt, többen kaptak 10 millió forint feletti összeget. A rádió nem kommentálja Such döntését.

SuchGyörgy,Fotó: MTISuch György négyéves mandátumának lejártával, július 31-ével távozott a Magyar rádió elnöki székéből, lelépése előtt viszont még mintegy 162 millió forintot osztott szét a vezető pozícióban lévő kollégák között. Tizenkét millió forintos jutalmat kapott az elnökségből Gy. István, valamint a Kossuth Rádió főszerkesztője, K. György. Ugyanennyi pénzt kapott a Petőfi Rádió főszerkesztője, Cs. János Ferenc, valamint B. Judit gazdasági igazgató, írja a kuruc.info.

Hatmilliós jutalmat osztott ki Such György további öt munkatársnak - köztük a Kossuth Rádió főszerkesztő-helyettesei - , négymillió forintban három fő részesült - köztük a kommunikációs iroda munkatársa -, hárommilliót hét fő, kétmilliót hat fő, másfél milliót tizenhat fő, 1 milliót tizenöt fő kapott. A jutalmazottak között főként szerkesztők és főszerkesztők találhatók, de örülhetett a humánpolitikai igazgató is, aki 1,5 millió forinttal gazdagodott.
A Magyar Rádió kommunikációs osztálya kérdésünkre, miszerint milyen indoklással kaptak többmilliós jutalmakat a munkatársak, kitérő választ adott. Mint írják: a jutalmazás a munkáltató mérlegelési körébe tartozó vezetői döntés. A Magyar Rádió Zrt.-ben ilyen jogkörrel kizárólag az elnök rendelkezett, akinek a mandátuma 2010. július 31-én lejárt. "Az ő döntését kommentálni nem áll módunkban" - szögezik le.

"Egyebekben felhívjuk a figyelmet, hogy a munkavállalók nevének és az részükre folyósított, vagy vélten folyósított juttatásoknak a közlése személyiségi, adatvédelmi jogot sérthet" - közölték válaszlevelükben.

Such Györgyöt 2006-ban választotta a Magyar Rádió elnökévé a rádiót felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A 29 tagú testület tanácskozásán 28-an adtak le érvényes voksot, ebből 19-en támogatták Such megválasztását - aki korábban a Magyar Televízió alelnöke és a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese volt - kilencen pedig ellene szavaztak, vagyis éppen a médiatörvényben minimálisan megkívánt számú szavazatot kapta az elnök.


Szerző: -bab-  

2010. november 18., csütörtök

Szapáry György lesz a washingtoni nagykövet?


Törvénymódosítás nyit utat Orbán főtanácsadójának Washingtonba

    *  MTI,
    * Index

2010. november 18., csütörtök 20:10

Kormányfői engedéllyel a jövőben hetven év felettieket is kinevezhetnek majd nagykövetnek. Így módosítaná a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt Balla Mihály, a külügyi bizottság fideszes elnöke. Ezzel washingtoni nagykövet lehet Szapáry György, Orbán Viktor 72 éves tanácsadója.

Az Országgyűlés külügyi bizottsága meghallgatta és alkalmasnak találta Szapáry Györgyöt, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadóját a washingtoni nagyköveti posztra - tájékoztatta Balla Mihály bizottsági elnök csütörtökön az MTI-t.

A fideszes politikus a Népszabadság hírét erősítette meg, hogy a kormány Szapáry Györgyöt akarja kinevezni az amerikai fővárosba a magyar diplomáciai képviselet élére, és a külügyi bizottság már meg is hallgatta.
Elmúlt hetven, mégis mehet

A meghallgatás előtt adott be módosító indítványt Balla a kormánytisztviselők jogállásáról szóló, nyáron elfogadott törvényhez. Egyetlen ponton változna a jogszabály, a jövőben 70 év felettiek is kinevezhetnének nagykövetnek, ha a kormányfő felmentést ad a korlátozás alól.

 Balla az indoklásában azt írja: a nemzetközi diplomáciai gyakorlathoz igazodóan kiemelkedő érdek, hogy a magyar állam képviseletét olyan misszióvezetők lássák el, akik jelentős szakmai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkeznek, és kiemelkedő munkásságukkal kimagasló érdemeket szereztek Magyarországnak.
Lex Szapáry

A bizottság elnöke nem nevezte meg Szapáryt, ám a washingtoni nagykövetjelölt 1938. augusztus elsején született, vagyis elmúlt már hetven. A módosítás nélkül ki sem lehetne nevezni nagykövetnek. Így már érthető, hogy Balla miért jelezte: a törvénymódosítás vitája már hétfőn megkezdődne és lehetőség szerint megtartanák a zárószavazást is.

Orbán Viktor főtanácsadója, a közgazdász Szapáry György volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, Belgiumban szerzett közgazdasági diplomát. 1967-től dolgozott Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál, 1990-ben tért vissza Magyarországra, az IMF magyarországi megbízottja volt 93-ig, innen váltott az MNB-be. 2008-ban kérte fel Orbán Viktor a Fidesz elnökeként, hogy építse ki a párt nemzetközi gazdasági kapcsolatrendszerét.
Ritka a hetven feletti nagykövet

A Szapáryról szóló szavazáson a külügyi bizottságban egyébként csak a Jobbik szavazott nemmel. Az MSZP tartózkodott, ahogyan a nagykövetek kinevezésénél mostanában mindig, ezzel tiltakoznak a sorozatos - szerintük politikai hátterű - diplomáciai személycserék miatt. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor lapunknak elmondta: Szapáry személye ellen nincs kifogásuk, szerintük alkalmas a kulcspozíció betöltésére. Az viszont a kormányt minősíti, hogy nem sikerült a törvényi feltételeknek megfelelő jelöltet találniuk.

A hetvenéves korhatár egyébként Szabó szerint általános a nemzetközi diplomáciában, olyan országokban tesznek kivételeket, mint a balti államok, ahol a függetlenség viszonylag korai kivívása miatt kevés a diplomata. Szabó nem emlékszik arra, hogy 98 óta lett volna hetven feletti nagykövete Magyarországnak.

Szapáry a jövő év elején foglalhatja el posztját.

KAPCSOLÓDÓ:
Szapáry: reformok indulnak jövőre és kisebb lesz a hiány




A Jászság Népi Együttes fiatal táncosai haltak meg hajnalban Budapesten

A Jászság Népi Együttes fiatal táncosai haltak meg hajnalban Budapesten, amikor autójukkal frontálisan ütköztek egy teherautóval a Lágymányosi hídon. A tragédia oka, hogy a sofőr rossz helyen hajtott fel a hídra.
2010. november 18

Hatan ültek abban a Ford Fiestában, amely hajnalban balesetet szenvedett a Lágymányosi hídon. A szoljon.hu azt írja, hogy a fiatalok táncoktatáson voltak a fővárosban, és utána ott maradtak a táncházon is. Innen indultak hazafelé, amikor a tragédia történt. Az internetes lap szerint nem először jártak arra, a fiatal sofőr számára nem volt ismeretlen a környék.

A baleset következtében a személygépjárműben tartózkodó fiatalok közül hárman — két 19 éves lány, valamint egy 17 éves fiú — a helyszínen életüket vesztették, a 18 éves járművezetőt és további két utasát, egy 31 éves férfit, aki súlyos, életveszélyes állapotban volt és egy 20 éves fiatalembert a mentőszolgálat munkatársai kórházba szállították.

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője elmondta, hogy a sofőr a jászberényi mentőállomás próbaidős dolgozója.
Jászberény két középiskolája, a Lehel Vezér Gimnázium és a Terplán Zénó Szakközépiskola homlokzatán reggel óta fekete zászlók lengnek. Az elhunyt tizenhét esztendős fiú a szakközépiskola tanulója volt, míg a tizenkilenc esztendős lányok múlt évben végeztek a gimnáziumban.
További képek >>>

További képek >>>

Néhány órával a szörnyű baleset után Szabó Tamás, Jászberény polgármestere elmondta, hogy a város vezetése mély megdöbbenéssel értesült a Jászság Népi Együttes táncosainak haláláról és a későbbiekben konzultálnak arról, hogy a város milyen segítséget nyújthat az elhunytak családjainak, a népi együttesnek.

Szűcs Gábor a népi együttes művészeti vezetője pedig elmondta, hogy pénteken este nyolc órakor a népi együttes Víz utcai székházánál egy-egy emlékmécses meggyújtásával róhatják le kegyeletüket...

2010. november 17., szerda

Alföldi lemondta a román nemzeti ünnepet - Elhalasztották demonstrációjukat a devecseriek

Alföldi lemondta a román nemzeti ünnepet


Alföldi Róbert visszavonja a teátrum bérlésére vonatkozó szóbeli megállapodást a Budapesti Román Kulturális Intézettel. A Nemzeti Színház főigazgatója délután még azt írta közleményében, hogy szerinte elősegítheti a két ország közeledését, hogy a románok nemzeti ünnepén, ami egyébként Nagy-Románia megalakulásának és Erdély Romániához való csatolásának 92. évfordulója a színházban tartsák a magyarországi fő rendezvényt.

Mégsem lesz állófogadás a Nemzeti Színházban [1] november 30-án este.

Alföldi Róbert igazgató szerdán este az MTI-n keresztül tudatta, hogy visszavonja megállapodását a Budapesti Román Kulturális Intézettel, jóllehet, a román nagykövet már szétküldte a meghívókat a nemzeti ünnepére.

A szomszédos országban ezen a napon Erdély Romániához csatolását ünneplik, amit 1918 december elsején mondtak ki Gyulafehérváron. A terv az volt, hogy a Nemzeti Színházban november 30-án este előadás és állófogadás lesz az ünnep alkalmából...

Tovább>>
http://index.hu/belfold/2010/11/17/alfoldi_lemondta_a_roman_nemzeti_unnepet/

Elhalasztották demonstrációjukat a devecseriek


Hónap végéig elhalasztották a péntekre tervezett demonstrációt a devecseriek, erről a lakossági fórumon született megegyezés. Arra várnak, hogy egy héten belül megígérjék nekik: Orbán Viktor egy héten belül ellátogat hozzájuk.

Csenki Géza, a demonstráció főszervezője a lakossági fórumon elmondta: ha konkrét ígéretet kapnak arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy héten belül eljön hozzájuk személyesen, akkor nem tartanak tüntetést. A látogatásról egy héten belül választ várnak. Előrevetítette, ha nem lesz gyorsan változás, "nem tudják megállítani" az embereket...
Tovább>>

http://index.hu/belfold/2010/11/17/elhalasztottak_demonstraciojukat_a_devecseriek/

Hírek röviden

A kormányváltás után is figyelték Budai magánéletét Gyurcsányék? (+videó)


A Gyurcsány- és a Bajnai-kormány a titkosszolgálatokat az akkori ellenzék megfigyelésére használta fel – közölte szerdán újságírók előtt az elszámoltatási kormánybiztos. Budai Gyula a Budapesti Nyomozó Ügyészségen tett szerdai tanúkihallgatásán tudta meg, hogy a Benedek Fülöp korábbi agrárminisztériumi szakállamtitkárnál tartott házkutatás során megfigyelésekről szóló dokumentumokat találtak a nyomozók. Budai úgy véli: az MSZP árnyék-titkosszolgálatot működtet.


Tarlós: Budapest hagyatéka súlyos


A rend helyreállítását nevezte a legfontosabb feladatnak Tarlós István főpolgármester a főváros napján tartott ünnepi közgyűlésen, ahol elismeréseket adott át. Mint mondta, a rendhez pénzügyi háttér, racionális gondolkodás és kommunikáció, valamint példaképek kellenek. Kitért arra is, hogy a főváros megalakulásának idejéhez hasonlóan ma is súlyos hagyatéka van Budapestnek, említve a BKV-t és a 4-es metrót.


Távolról sincs még vége, pedig már egy éve nyomoznak


Több mint egy éve tart a nyomozás a váci Jávorszky Ödön kórház gazdálkodása kapcsán, az ügyben már a szakértői jelentések is elkészültek, de közben újabb bizonyítékok kerültek elő a számvitel rendjének megsértése miatt indult nyomozásban. A nyomozás emiatt tovább húzódik, egyelőre továbbra sincs gyanúsított.


Gyanúsított lett a MIÉP–Jobbik a Harmadik Út társelnöke?


Gyanúsítottként hallgatta ki a vám- és pénzügyőrség Kovács Dávidot, a MIÉP–Jobbik a Harmadik Út pártszövetség gazdálkodásának ügyében – tudta meg a Független Hírügynökség. Az üggyel kapcsolatban 2009 augusztusában indult nyomozás, az ügyészség a vám- és pénzügyőrséget bízta meg a számvitel rendjének megsértése kapcsán indított vizsgálattal. Kovács Dávid a 2006-os választásokra alakult pártszervezet társelnöke volt Csurka István mellett.


Hagyó a rács mögött fog telelni


A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította a volt szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatását. A gyanúsított legkorábban februárban szabadulhat.

KAPCSOLÓDÓ:

Előzetesben marad Benedek Fülöp és Hagyó

http://index.hu/belfold/2010/11/17/elozetesben_marad_benedek_fulop_es_hagyo/

Jogerőssé vált Benedek Fülöp volt agrárállamtitkár előzetes letartóztatása, melyet még november ötödikén rendelt el a Budai Központi Kerületi Bíróság. Az előző kormány agrárminisztériumának egykori szakállamtitkárát jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és magánokirat-hamisítás gyanújával vették őrizetbe, de az előzetes letartóztatás ellen fellebbezett. A Pesti Központi Kerületi Bíróság meghosszabbította a volt szocialista főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatását is.

A Fővárosi Bíróság hétfőn helybenhagyta Benedek Fülöpre vonatkozó határozatot, így az jogerőssé vált. Azért rendelték el a kényszerintézkedést, mert a nyomozás adatai szerint Benedek Fülöp a kapcsolatrendszerét felhasználva megpróbálta meghiúsítani a bizonyítási eljárást. A bíróság szerint fennáll a veszélye, hogy ha szabadon hagynák a férfit, akkor is folytatná az eljárás sikerét veszélyeztető tevékenységet.

Benedek Fülöp a gyanú szerint 2005 és 2007 között jogosulatlanul szervezett meg különböző protokoll vadászatokat, illetve 2006-ban a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel fizettette ki a saját céljaira megrendelt facsemetéket. Ehhez fiktív tanácsadói szerződéseket kötött. Ezzel a vagyonkezelői kötelezettségét szándékosan megszegve - részben felbujtóként - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek több mint 30 millió forint kárt okozott. Benedek Fülöp kihallgatásán vallomást tett, de tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el.

A volt szakállamtitkárnak egyébként nem ez az első ügye: tavaly decemberben első fokon, nem jogerősen másfél év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre és 3 millió forint pénzbüntetésre ítélte a bíróság. A végzés szerint nyomást gyakorolt földhivatali vezetőkre, hogy minősítsenek át egy pákozdi állami földterületet, hogy azután el lehessen adni. Az első fokú ítélet kimondása után Benedek Fülöp bejelentette távozását a vagyonkezelőtől. A gyanúsított legkorábban februárban szabadulhat.


A kastélyparkban is bevetik a „csodaszert”


Devecserben a kastélypark és a fák megtisztításához is bevetik a dudarit nevű talajjavító anyagot. Eddig 30 hektárnyi termőföldön szórták szét a föld mélyéről bányászott ásványt, amelyhez humuszt adva újra termővé tehető a talaj.


Privatizációs felülvizsgálat kolontári tapasztalatok alapján

Környezetvédelmi szempontok alapján vizsgálnák felül az elmúlt 20 év privatizációs szerződéseit kormánypárti politikusok. Papcsák Ferenc fideszes, illetve Nagy Andor és Pálffy István kereszténydemokrata képviselők a kolontári katasztrófa tanulságait levonva terjesztették be határozati javaslatukat.

A szuverenitás feladása az euróövezet megmentésének ára? (+videó)


Határozott és összehangolt lépéseket ígér az Európai Unió pénzügyi stabilitásának megőrzésére Jean-Claude Juncker, az euróövezet vezető pénzügyére. Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos szerint a gazdaság fenntarthatósága nemzeti hatáskörbe tartozik, de ha az unió pénzügyi stabilitása forog kockán, akkor közösen kell cselekedni. Az ír pénzügyminiszter kötelezte magát arra, hogy hazája együttműködik az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).