Rovásírás KITEKINTŐ A Szent Korona lappangó titkai
A Szent Korona lappangó titkai
A Szent Korona kutatása életre szóló, gyönyörűséges feladat - nyilatkozta a Demokratának Németh Zsolt, a fizikai tudományok kandidátusa.
Tudósként mit gondol, milyen módszerrel készülhettek a Koronán lévő zománcképek díszítései, alakjai, parányi feliratai, hiszen még nagyítóval is alig kivehetők?
Jermine professzor, a zománcképek legkiválóbb grúz szakértője szerint rövidlátó szerzetesek közül választották ki a tehetségeseket és őket képezték ki a zománclemez készítés művészetére. Náluk sokkal kisebb a tisztánlátás távolsága, mint az ép látásúaknál és szabad szemmel látják azt, amihez másnak nagyítóra van szüksége.
A Szent Korona sérüléseinek és átalakításának krónikája című néhány hónapja megjelent könyvében is olvassuk, hogy megdöbbentően sok rajta az átalakítás, ezekről mégis szinte alig akadnak feljegyzések, dokumentumok.
Ez mutatja, hogy a változtatások nem jó szándékkal történtek, hiszen akkor nem kellett volna azokat titkolni. Éppen a leglényegesebb átalakításokról, sérülésekről nincsenek dokumentumok, ami a Korona felügyeletével megbízottak nemtörődömséget is mutatja. 1608 előttről bizonyító erejű ábrázolásunk nincs a Koronáról, a meglévő képekből kell kikövetkeztetnünk a változtatásokat.
Mi indokolhatta ezeket a változtatásokat? Tudjuk-e, vagy csak feltételezzük, hogy miért Kón(sztantinosz), Dukász, Geóbitzász zománcképeit helyezték a korábbiak helyére?
A változtatások valószínű oka, a Szent Korona képi üzenetének és ezzel együtt az erőrendszernek az átprogramozása, ezek megtörténte azonban csak viszonylag tág időhatárok közé tehető. Arra is csupán feltételezések vannak, hogy miért éppen ezek a képmások kerültek az eredetiek helyére.
Azt írja, hogy a csüngőkben lévő almandin a hun ötvösség kedvelt ékköve volt, amit megtalálunk az avar és honfoglalás kori magyar ötvösségben is, de azt követően megszűnt. Lehet-e ebből következtetni a Korona készítésének időpontjára?
Ebből inkább arra a kultúrkörre lehet következtetni, ahol a Korona készült.
Mit tudunk a Korona csüngőiről?
A Koronához eredetileg öt lánc és csüngő tartozott, ezek az abronccsal egyanyagú, ahhoz keményen forrasztott fülekkel rögzültek. Abban viszont nem lehetünk biztosak, hogy ez az öt lánc és csüngő eredeti, a fülecskékbe ugyanis bármit be lehetett fűzni. A másik négyről biztosan tudjuk, hogy nem eredeti, mert utólag fúrták át az abroncsot.
A csüngők rendszerét meglehetősen felforgatták, szinte egyik lánc és csüngő sincs az eredeti helyén.
Ismerjük-e az adott korok ötvösmesterségének fogásait, hiszen a piramisok építését is sok esetében napjaink építészeti módszereivel akarják megmagyarázni?
Mivel az ötvös szakma technológiai része viszonylag keveset változott, legfeljebb kisegítő eszközök, mint például nagyító, elektromos kemence teszi könnyebbé a munkát, sokat tudunk arról is, hogy ezer évvel ezelőtt milyen módszerrel dolgoztak a mesterek. Ismerjük Theofilosz szerzetes ötvösségről szóló "tankönyvét" 1120-ból, melyben számos munkafolyamatot leír, egy kunszentmártoni avar kori sírból pedig olyan ötvösszerszámok kerültek elő, amelyek nagyon hasonlatosak a mostaniakhoz.
Müller Lajos pesti aranyműves 1867 áprilisában Ferenc József koronázáshoz hozta használható állapotba a Koronát, de ónozta, amit Ön megállíthatatlan "mérgezésnek" tekint. Valóban végzetes hiba történt?
Igen, és mindezt már Szvetnik Joachim ötvösmester is leírta három évtizeddel ezelőtt. Már az ókorban is tudták, hogy az ón "megmérgezi" az aranyat, azt be sem volt szabad vinni aranyműves műhelyek öntödéjébe. Az ón az aranylemez felületére diffundál, ott ötvözet képződéséhez vezet, ami a forrasztott felületet merevvé és könnyen olvadóvá teszi. Szobahőmérsékleten ez a szétterjedés igen lassú folyamat, akár évezredekig is eltarthat, ha azonban tűz ütne ki
és felmelegítené a Koronát, mindez egy-két perc alatt is lezajlana, ami végzetes következményekkel járna.
Az Ön vizsgálatainak melyek a legfontosabb eredményei?
Szelényi Károly nagyszerű fényképeit használva geometriai és matematikai módszerek segítségével igazoltam, hogy a három uralkodókép nem annak a kéznek a műve, amely az abroncs biztosan eredeti zománcképeit készítette, sőt, hogy a két császárképet más alkotta, mint Geóbitzász ábrázolását. Tényként állapíthattam meg, hogy a Dukász-kép nem lehetett eredeti a Koronán. Ezt már számos alternatív kutató kijelentette, következtetésüket elsősorban arra alapozva, hogy az sokkal gyatrább munka, mint a szentek és arkangyalok képmásai. Az akadémikus Korona-kutatás gondolatrendszerében, mely szerint a Korona és ékítményei különböző helyen és időben készültek, ez azonban nem döntő érv. A Dukász-kép utólagos felhelyezését az bizonyítja, hogy az 1790-es és 1792-es ábrázolások tanúsága szerint akkor még nem voltak benne a szegecsek. Ezek behelyezése előtt a mögötte lévő keretbe nem férő képet csak alulról tartotta egy keményforrasztott rögzítés, az ún "papucs". A Szent Koronát négyszer vizsgáló Papp László ötvösmester szerint ezzel a rendkívül gyenge rögzítéssel több száz évig nem maradhatott volna a helyén, tehát Dukász Mihály képmása szükségszerűen kései jövevény a Koronán. Egy zománckép a keretben van a "helyén". Semmilyen ábrázolás nem mutatja, és írásos feljegyzés sem említi a három jelenleg látható uralkodóképet 1790 előtt. Éppen ellenkezőleg, Révay Péter koronaőr 1613-ból származó tudósítása a Szűzanya képmását említi a hátsó oromzaton, és II. Mátyás koronázási emlékérméjén egy, a keretébe beférő zománcképet látunk, ami nem lehet a Dukász-kép.
Nagyon fontos, hogy a Korona három legsúlyosabb, pánttöréssel járó sérülését sikerült időrendi sorrendbe raknom, és kettőt közülük viszonylag szűk időszakra behatárolnom.
Mit sikerült megállapítania a pánttörésekkel, ékkőcserékkel kapcsolatban?
A Mű legsúlyosabb, három pánt áttörésével is járó és a Bock-féle 1857-es koronaábrázolásokon is látható sérülése a XIX. század közepén történt, míg a legkorábbi 1790 előtt. Ezt onnan tudjuk, hogy a Johann Nepomuk Schauff által II. Lipót 1790. november 15-i koronázását követően készült ábrázoláson a hátsó pántot már ferdén áttörve látjuk. Jó néhány ékkő- és gyöngycsere időpontját is sikerült meghatároznom, volt, amit napra pontosan. Táblázatba foglaltam, hogy milyen eredeti elemek hiányoznak ma a Koronáról, mik a cserélt elemek. Megállapítottam, hogy a sérülések és átalakítások száma sokkal több annál, mint amit a közvélemény feltételez, illetve az akadémikus kutatás hajlandó tudomásul venni.
Mely vizsgálatok váratnak még magukra? 1981-ben példádul Dave Buckton felajánlotta a színképelemzést, ami azóta sem történt meg.
Számomra igazán izgalmas az lenne, hogy a jelenleg kissé hátradöntött Krisztus képet ki lehetne egyenesíteni és ezzel az eredeti állapotába kerülne. Ennek nyomán meg lehetne vizsgálni a mögötte lévő lemeztöredék eredetiségét. Az 1792-es Koller József-féle Korona-vizsgálatkor a Megváltó még egyenesen álló képe mögött ARTHOLO feliratot lehetett kiolvasni. Az 1983-as aranyműves vizsgálat során ezt már csak tükrök segítségével tudták kiolvasni, viszont megállapították, hogy a felirat alatt nincs semmi, a zománckép többi része hiányzik. Kérdés, hogy az ARTHOLO feliratot hordozó töredék az eredeti Bertalan(Barhtolomeus)-kép része-e vagy csak egy, az eredeti kép ellopását álcázó pótlék. Ez például eldönthető lenne a felirat és az eredeti zománcképeken használt betűk típusának összevetése nyomán. Alaposabban meg kéne vizsgálni a Korona tetején lévő ékköveket is! Közülük hatról igazolni tudtam, hogy cserélték, és a többi esetében is jó lenne bizonyosságot szerezni eredetiségükről vagy másodlagosságukról. További tanulmányozást igényel a Krisztus-kép, melyről igazolni tudtam, hogy más kéz műve, mint az abroncs eredeti képei. Viszonylag könnyen elvégezhető lenne az eredeti és a cserélt zománcképek színeinek összehasonlítása egy standard színskála segítségével. David Buckton ezt ajánlotta föl harminc évvel ezelőtt. Ezzel együtt az esetleges további közvetlen vizsgálatoknál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az elvégzendő vizsgálat által nyerhető eredmény arányban áll-e a Korona bolygatásával.
Tervez-e további kutatást vagy ezzel a két könyvével mindent elmondott?
Az első könyvem befejezése után még a másodikra sem gondoltam, most viszont úgy érzem, hogy ez a kötet csupán vessző a mondatban, ami új felismerésekkel folytatódik. Ki tudja, milyen felhasználható adatok kerülnek még elő? A Szent Korona kutatása életre szóló, gyönyörűséges feladat.
Szakács Gábor
Fénykép: Somfai Sándor
Lexikon:
Németh Zsolt
Született 1958-ban Budapesten
Iskolái: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Purdue University
Tudományos fokozatai: a fizika tudomány kandidátusa (1988)
Kiadványai: A Képes Krónika miniatúráinak átfogó elemzése (2005),
A magyar Szent Korona (2007), Az Őrség Árpád-kori templomai (2009, Simon Attilával társszerzőségben), A Szent Korona sérüléseinek és átalakításának krónikája (2010)
Családi állapota: nős
Magyar Demokrata 2011/34.
Kapcsolódó hanganyag:
A műsor később a Lánchíd rádió oldaláról archív felvételként is hallgatható, vagy letölthető lesz,tehát aki épp nem lesz otthon,nem ér rá,nincs ideje,később az is meg tudja hallgatni, ha érdekli a téma, utóbbinak lehetőségéről később lehet majd értesülni ezen esemény alatt!Zsoltról:
http://www.rovasirasforrai.hu/Kitekinto/A-Szent-Korona-lappango-titkai.htm
A Szent Korona könyvről:
A könyvben friss szemmel tekintek a Koronára, ami azonban nem vad hipotézisekkel való előhozakodást jelent.
A Koronára vonatkozó tények benne szerepelnek a könyvben, s ezek alapján logikus következtetéseket vonok le.
A logika éles fegyverével a kézben messzire lehet eljutni az igazság megismerésében.
Tisztelettel kezelek minden olyan megállapítást, ami tényt közöl, hacsak nincs rá nyomós okom, hogy azt kétségbe vonjam, ugyanakkor megvizsgálom a belőlük levont következtetéseket.
Respektálom minden koronakutató társamat, függetlenül attól, hogy milyen nézeteket vall a Koronáról, mindaddig, amíg nem kapom egyértelmű és vitathatatlan hazugságon”.
(A szerző)
*
„A MAGYAR SZENT KORONA” című ezen kiadványt korhatártól függetlenül ajánljuk minden magyar embernek, a Koronával részletesebben és az eddigiekhez képest másféle szemszögből, megközelítésből is ismerkedni kívánó olvasóinknak.
Figyelembe ajánlás még:
Németh Zsolt könyvei a Szent Koronáról
http://bookline.hu/product/home.action?id=66417&type=22&_v=A+magyar+Szent+Korona
vagy
http://www.magyarmenedek.com/products/1623/A_magyar_Szent_Korona_-_Nemeth_Zsolt.htm
Tulajdonos Szombathelyi Tamás
Kategória Egyéb
Típus Publikus
Kezdés 2013. január 6. 19:00
Befejezés 2013. január 6. 20:00
Helyszín Lánchíd rádió online
