Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csángókért. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csángókért. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. január 23., szerda

Kik a csángók? Hogyan őrizhető meg a kulturájuk, magyarságuk? Beszélgetés Posch Dániellel - Netfolk: népművészet, hagyományok

Kik a csángók? Hogyan őrizhető meg a kulturájuk, magyarságuk? Beszélgetés Posch Dániellel - Netfolk: népművészet, hagyományok



- Mikor kezdett el érdeklődni a csángók iránt?
- A határon túli magyar területeken zajló élet mindig is foglalkoztatott. De volt egy meghatározó élmény az életemben, ami további lendületet adott az érdeklődésemnek.


 - Mi volt az az esemény?
- A 2004. december 5-ei népszavazás másnapján hallottam Hegyeli Attilát, aki a  csángók ügyét leginkább szívükön viselők egyike, no, őt  hallottam beszélni a Kossuth Rádióban. A riport olyan nagy hatással volt rám, hogy elkezdtem utánajárni mindannak, amit hallottam. Decemberben kezdtem el az ügybe belemélyedni, s a nászutunk júniusban már oda vezetett, vadkempingezve jártuk feleségemmel Moldvát és Erdélyt. Egészen bizonyos, hogy ez első nászutas vendégek mi voltunk arrafelé, remélem, hogy nem az utolsók.- Ez a fajta érdeklődés  a családjában hagyomány?
- Többször turistáskodtunk Erdélyben, de az a megszállottság, ami engem jellemez, azért a családtagjaimban nem volt meg.
- Változott-e Moldva az első útja óta?
- A vadkempingezős nászút óta tíznél többször jártam Csángóföldön, és látom a változást. Sok tényező hat egyszerre, de a tapasztalatom az, hogy számít, amit az egyes ember tesz.
- A változások mit jelentenek? Többet tudunk ma a csángókról mint tíz éve?
- Talán többet, de még mindig bántóan keveset.  Sajnos, ahogy a filmemen is látható.
Sokan nem is tudják, hogy Erdély határain túl élnek a  csángómagyaroknak, ahogy mi nevezzük őket.  Ők úgy mondják "nyámok", azaz rokonok vagyunk. Tudnunk kell, hogy élnek Moldvában magyarok, és mi felelősek vagyunk értük. Én ezért tevékenykedem.
- Honnan ered, mit jelent a csángó elnevezés?
- Számos érdekes feltételezés van.  Egyesek szerint a honfoglalásban részt vevő besenyő törzsek   csángur népétől ered a szó. Ezt az elméletet támasztja alá a Csíki Székely Krónika közlése arról, hogy 1049-ben a bessus-ok (besenyők) bizonyos Csángur Pál vezetésével ütöttek be Székelyföldre.
- Milyen egyéb elképzelések vannak?
- Közismert nézet, hogy a szó az elcsángálni igéből származik a szó, és a moldvai magyar népcsoport anyaországtól való elszakadására utal. A Mezőségen a fiatal kóborló legényt "cángó"-nak hívják, Nyíregyháza környékén a csángó szót "csavargó" jelentésben használják.
 - Akad más magyarázat is?
- Bőven. A csángók határőrző szerepéhez kötődő elmélet szerint a szó a "csángat", vagyis kiabál szóból ered: mikor jött az ellenség, akkor kiabáltak,"csángáltak". Ez csak néhány a sok elméletből. 
- Mi az, amit tudnunk kell a moldvai csángókról?
- A középkor óta bizonyítottan léteznek magyar települések a Kárpátoktól keletre. A középkor idején a lélekszámuk folyamatosan nőtt. Ma a moldvai csángók a román települések közt elszórtan találhatóak, még egymástól is elszigeteltek. Összeköti őket a katolikus vallás, a nyelv és a hagyományos kultúra. Érdekes, hogy ők önmagukat elsősorben katolikusként határozzák meg, nem pedig csángónak. Ez elegendő önmaguk meghatározására, hiszen ez megkülönböztette őket az ortodox románságtól, s természetes is volt számukra, hiszen azt a középkorias identitástudatot tükrözi, amely alapján a magamról, közösségemről elmondandó leglényegesebb dolog a vallás volt.
- Hol találhatóak a csángó falvak?
-  Olyan vidéken, amely szinte sosem tartozott Magyarországhoz. A csángó magyarok a Szeret, a Tatros és a Tázló folyók völgyeiben élnek, tehát Erdély határaitól keletre. Ez Budapestről számítva úgy 1000 kilométer. A moldvai Klézsén élő író, költő, néprajzos Duma-István András szerint Csángóföld maga Etelköz, de legalábbis az Etelközből érkező honfoglaló csoportok közül települtek le ott csoportok. Ezt az elméletet néhány honfoglaláskori ősmagyar lelet is alátámasztja.
-Ezek a leletek a honfoglaláskori csángó letelepedés mellett szóló érvek?
-Igen, illetve van még egy érv a honfoglalás kori moldvai magyar letelepedés mellett: ha csak kisebb csoportokban, apránként kerültek volna magyarok a Kárpátok karéján túlra, akkor rátelepültek volna a már meglévő településekre. Ez viszont gyors beolvadáshoz   vezetett volna.
-Mit kell tudunk a csángómagyarok történelméről?
- Árpád-házi királyaink a XIII. századtól, határvédelmi céllal létesítettek magyar telepeket a határsávon. A XVI. században a Szeret folyó partján a magyar települések összefüggő láncot alkottak. A Szeret folyó vonalánál volt az ország határa. A moldvai falvak feladata a határvédelem volt.
- Meddig maradt fenn e települések összefüggő láncolata?
- A XVIII. század végére fellazult a magyar települési lánc.
- Mi történt?
-A  magyarok elvándoroltak, s a helyükbe román lakosság áramlott be.
- Milyen nyelvet beszélnek a moldvai csángók?
- A csángókat nem érintette a Kazinczy nevével fémjelzett mozgalom. Messze voltak ahhoz, hogy a nyelvújítás elérje őket.  Már a reformkorban sem számoltak velük az anyaországban, elfelejtették értesíteni őket a modern, reformkorban szerveződő „kultúrnemzet” megalakulásáról is. Részben az elszigeteltségük eredménye, hogy hagyományaikban, hiedelmeikben, szokásaikban és nyelvükben máig őrzik az  ősi néprajzi kincset. A több száz éves nyelvi időutazás élményét nem lehet szavakba foglalni. Az archaikus magyar nyelv mindenkit lenyűgöz. Jellemző minden csángó nyelvjárásra, hogy szeret kicsinyítőt használni, nemcsak főnevekhez (cinkácska), hanem még határozókhoz is (messzecske). Mondok még néhány ékességet: a kicsi az morzsa, vagy kicsicske. A nyulat  fülesnek nevezik. A vékony kislányt cinkának hívják, de a cenke kutyakölyköt jelent. A csipor a fazék, a sebeske a sóska. A csángó nem mondja, hogy igen, helyette, ha egyetért valamivel, buzgón kiáltja: há-há! Ha a csángó mágáhült, akkor megéhezett. Ha a tátókád rikojtott vót, akkor az apád kiabált. Ha az ember "ott ül fenn a hegyen már 10 esztendeje", akkor évtizede a falu legmagasabb pontján lakik. A csángó láb nem elzsibbad, hanem megaluszik, és persze oldalakon keresztül lehetne sorolni a csángó kifejezéseket, szavakat még. Nagyon különlegesek és sokat elárulnak a csángó emberek nyitottságáról a köszönési szokások. Az üdvözlés vagy egy kívánság, amelyre szintén kívánság a válasz, vagy pedig nagyon bájos és közvetlen módon valamilyen érdeklődő kérdésfeltevés, amelyre egyéb ként nyilvánvaló a felelet. A legáltalánosabb köszönés az "Isten áldja meg!", amelyre "Megáld Isten!" a válasz. A moldvai csángók ma is a nyelvújítás előtti ékes magyar nyelvet beszélik.

-Miért kell magyarul tanítani a csángó gyerekeket, ha ők a  legősibb, archaikus magyar nyelvet beszélő népcsoportba tartoznak?
-Nehéz erre röviden válaszolni. Tudni kell, hogy a múlt századig nagyon zárt és önfenntartó közösségek voltak ezek a falvak, s addig teljes ékességében őrizték nyelvüket és hagyományaikat. A nyelv maga falvanként is eltéréseket mutat.
- Miért?
- Mert a moldvai csángó falvak nyelvszigetek.
- Ez mit jelent?
- A nyelvsziget olyan egymással határos egynyelvű települések gyűjtőneve, melyeket idegen nyelvű környezet vesz körül.  Közben 300 éve jellemző az is, hogy az új fogalmakra román kölcsönszavat vesznek át. A környezethez való asszimiláció kezdete és üteme közösségenként igen változó.  Vannak olyan római katolikus települések, ahol már az öregek sem emlékeznek, hogy ott valaha beszéltek magyarul.
- Honnan tudjuk akkor, hogy ez így volt?
 - Ha elolvassuk az utazók feljegyzéseit, akkor megtudhatjuk, hogy az 1700-as években az adott faluban még magyar volt a közösség nyelve.
- Minden faluban ilyen a nyelvi állapot?
- Van azért néhány település, ahol csak 20 éve kezdtek románul beszélni az újszülöttekhez. E falvakban kifejezetten jó a nyelvállapot, mert bár a gyerekek első nyelve a román, de a családé még a magyar, és mindenki megtanulja azt.
- Amikor egy anyaországbeli, mondjuk pesti pedagógus magyar nyelvet és irodalmat  tanít Moldovában, akkor a sokkal színtelenebb magyar nyelvet tanítja ott?
- A tanárok hihetetlen hamar átveszik a helyi dialektust - hamar meg szoktak ők tanulni csángóul! Külön öröm hallani ! Különben  Hegyeli Attiláék kidolgoztak egy módszertant arra, hogyan tanítsák részben az "irodalmi" nyelvet és a helyi dialaktust is, merthogy Moldvában  most már visszatanításról beszélünk. Ezért vannak külön tankönyvek is Csángóföldön, hiszen rengeteg szót tökéletes másképp mondanak, pedig mi is magyarul mondjuk és ők is, csak mi sok szót már"elfelejtettünk".
- Menyire tudatosan őrzik a csángók a sajátos kultúrájukat?
- Nincs szó tudatos hagyományőrzésről. A családokban sok a gyerek, az életkörülmények igen nehezek. A kultúra ápolásában, népszokások őrzésében, átörökítésében szervezettség, tudatosság nem jellemző Ebben  nekünk kell lépnünk, megtennünk, amit kell. És  bizony hamar, mert a 24 óra vége felé járunk.  A csángók nem képesek a tudatos segítségünk nélkül, egymagukban megőrizni azt az értéket, amit nyelvük és kultúrájuk jelent.
- Mi  a fő oka a csángómagyar kultúra és nyelv  veszélyeztetettségének?
- A baj egyik oka az, hogy  nincs jelen olyan értelmiségi réteg, amely tudatosan őrizné a csángók nyelvét és kultúráját. Meghatározó a kisebbségi létforma, a globalizáció hatásai, a nemzeti identitás  hiánya,  s a politika  évszázados asszimiláló törekvései. Ezek a veszélyek felerősítik egymás hatását. Az ellenpólus pedig folyamatosan hiányzott. A magyar értelmiség az elmúlt 300 évben, mit szépítsük, egyszerűen magára hagyta a csángó magyarokat.
- Létezik- e egyáltalán  csángó identitás ?
-A katolikusság  a legfontosabb az önmeghatározásukban. Persze, ha azt prédikálja a pap, vagy azt mondják a köztiszteletben álló román tanítók, hogy „mind románok vagyunk, a románt tessék bejelölni a népszámláláson”, akkor a többség megrándítja a vállát és hát miből áll, megteszi. Nem tekinti ezt olyan fontos dolognak. Nyilván a  névcsere is az  identitástudat ellen hatott.
-Mi a névcsere?
- A születéskor kapott név megváltoztatását nevezik így. Románia egész területén az 1945–1970 között született magyarokat Andreinak  anyakönyvezték és nem Andrásnak Iosifnak a Józsefet, Floareának a Virágot és Ecaterinának a Katalint.  A modernizációt abszolút pozitívumként  tüntették fel, s ennek részeként fogadtatták el a nevek "modernizációját" is. A csángók pedig elfogadták, hogy ez a világ rendje és ez  így van jól. Ezt tudnunk kell ahhoz, hogy megértsük, miért nem küzdenek a csángók elszántan a magyar identitásért. Vannak, akik nem is tudják, hogy magyarul beszélnek, amíg magyarországi látogatóval nem beszélgetnek. Akkor megdöbbenve tapasztalják, hogy egészen jól megértik "egyikamást".
 -Hogyan   fordulhat ez elő?
- Úgy, hogy a csángó falvaknak  évszázadok óta nincsen kapcsolata a magyarság többi részével.  Közben azt tanulják, a  hogy a csángó nyelv önálló, magyartól független nyelvjárás. Hozzátartozik mindehhez, hogy Csángóföldön földi antennával nem fogható még a Duna TV sem, és nem érhető el semmiféle magyar nyelvű rádióadás sem.
- Hányan vannak ma a csángók?
- A közel 250 ezer moldvai katolikus túlnyomó többsége magyar eredetű. Ha abból indulunk ki, hogy nyelvében él a nemzet, akkor csak a magyar eredetű népcsoport harmadát tekinthetjük magyar nemzetiségűnek.  Közülük 60.000-en beszélik vagy értik a magyar nyelvnek ezt a változatát. De ennél jóval többen őrzik még lelkükben a "régies világot, vagy annak egy-egy darabkáját.
-Miért alakult ez így?
- Azért, mert kimaradtak 19. századi a nemzeti öntudatra ébredés hullámából, hiszen Magyarországhoz szinte soha nem tartoztak. Más kultúrákkal alig  érintkeztek Az asszimilációs  folyamat betetőzése a  magyar szónak a templomokból való  máig fájó száműzése, majd a magyar oktatás megszüntetése volt.
 -Mikor szüntették be az iskolákban a magyar nyelven történő oktatás?
-A csángómagyar falvak iskolarendszere a 20. század elejére alakult ki, és a kezdetektől a román volt a tanítási nyelv.  Csupán 1950-től 1956-ig  működött az iskolai magyaroktatás. Ez nem éppen hosszú idő.  A gyerekek a 90-es nem tanulhattak anyanyelvükön. Sőt, nem használhatták azt például az iskolaudvaron sem. Fenyítés járt érte ugyanis. Általános iskola után román városban tanulhatnak tovább, ahol nem népszerű magyarnak lenni. Így aztán borítékolható az identitásvesztés. A 90-évektől 2012-ig a  Moldvai Csángómagyarok Szövetségének  iskolán kívüli magyar oktatási programjában tanulhattak a gyerekek.( Az Oktatási Program  idéntől nem a Csángó Szövetség keretein belül működik.) Van azért csodás történet is, például a már említett Duma István-András esete. Ő meg tanult magyarul írni és olvasni, és ennek segítségével minden nehézség ellenére visszatalált a magyar gyökereihez. Megalapította a közel 300 klézsei gyermek magyar oktatásával, valamint szociális és kulturális tevékenységgel foglalkozó Szeret-Klézse Alapítványt, és Magyar Házat hozott létre falujában. Látható, hogy  a legfontosabb,  hogy a csángó gyerekek magyarul írni-olvasni megtanuljanak.
-Hány gyerek ért közülük magyarul?
-Legalább hatezer gyermek valamilyen szinten beszéli, vagy érti a magyar nyelv ősi, archaikus formáját, de még el sem jutott a falujukba az oktatási program.  Sajnos a szülők sem fektetnek hangsúlyt arra, hogy a gyerekük beszéljen magyarul.
 - Miért nem szorgalmazzák a szülők, hogy a gyerek magyarul beszéljen? Az érdektelenség miatt  alakult ez így?
-Nem csupán a miatt. A szülők, belátva, hogy gyermekeik érdeke ezt diktálja, igyekeznek a kicsik számára otthon is román nyelvi környezetet teremteni. Még akkor is, ha ők egymás között továbbra is anyanyelvükön beszélnek, a nagyszülők pedig sok esetben rosszul beszélik a román nyelvet. Amikor a mai szülő még gyerek volt, csak kellemetlensége származott abból, hogy nem tudott rendesen románul. Máig azt sugározza minden intézmény, hogy a csángók nyelve mindannak a szinonimája, ami ósdi, elmaradott és szegény. A román viszont a modernitást, a továbbtanulást, az előrejutást jelenti. Természetes, hogy a közösség boldogulni akar, s a gyermekének jövőt akar.
- Mi lesz a csángó nyelvvel ilyen körülmények között?
-El fog tűnni. A nyelvváltás már bekövetkezett, az archaikus csángó nyelv kihalása visszafordíthatatlan.  Moldvában mostanra minden csángó faluban románul szólnak a gyerekekhez.  Még a legjobb nyelvállapotú falvakban is úgy 20-25 éve  lezajlott a nyelvcsere. Fontos azonban, hogy ezekben a falvakban a gyerekek még az utcán, vagy a nagyszülőktől kamaszkorukra felszedik a magyar nyelvet, s értenek magyarul. Némelyik még megszólalni is hajlandó. Gyakran, hogy ha megkérdeznek egy gyereket, hogy minek jár magyarórára, azt mondja, hogy azért, hogy értse, mit beszélnek otthon a szülei.
- Hogyan alakul ilyen körülmények között az identitás? Elveszik az ügy?
- Veszett ügyről nem lenne érdemes beszélgetni. Ebben is egyetértek Hegyeli Attila barátommal: a moldvai csángó identitás most van kialakulóban. Most dől el, hogy a jövő nemzedék románnak vagy magyarnak tartja-e majd magát. Fontos lenne, hogy a csángó értelmiség visszatérjen a szülőföldjére.  Rendkívül vékony egyébként is a csángó értelmiségi réteg. Az pedig különösen ritka, hogy egy diplomát szerzett moldvai magyar hazamenjen szülőfalujába, és ott kamatoztassa tudását, s ott éljen követendő példaként. Talán most kinevelődik egy olyan csángó értelmiségi réteg, amelynek a romániai gazdasági fejlődésnek is köszönhetően lesz ereje talpra állni, és megvívni a harcot anyanyelvi és kulturális jogaiért.
-Miért kiemelten fontos a nyelv megőrzése az egész csángó kultúra megőrzése szempontjából?
 -Nem kiemelten fontos. A gyökerekhez, a nemzeti identitáshoz el lehet találni akkor is, ha a nyelv már elveszett. Ezt bizonyítja a walesiek és az írek példája. Előbbiek nyelve kihalt, de feléledt az igény a régi kultúra, a gyökerek felkutatására. A kelta reneszánsz igazi sikertörténet, valahol nekünk is reményt adhat.  Reméljük, hogy kinevelődik egy olyan tudatos csángó értelmiségi réteg, amelynek lesz ereje talpra állni, és megküzdeni anyanyelvi és kulturális jogaiért.  A 250 ezer csángó előtt példaként állhat a walesi küzdelme a nyelvéért, kultúrájáért. A walesi ugyanis egy, még a csángónál is rosszabb állapotban lévő, gyakorlatilag halott nyelv volt, amikor hosszú harc után a helyi értelmiség elérte, hogy újra tanítsák azt az iskolákban. Ma már hivatalos nyelv az államban, minden felirat kétnyelvű, sőt, walesi televízió és rádióadások is működnek.
 -Miért kell őriznünk a csángó kultúrát, ha ők maguk tudatosan nem törekszenek erre?
- Felelősségünk, hogy meddig marad meg a csángó nyelv és kultúra, és többé már nem bújhatunk ki alóla.  Az ismereteket pedig el kell juttatni minden potenciális érdeklődőhöz.
- Mi segít ebben a tevékenységben?
- Sok minden. Mindannyian észleljük, hogy egyre személytelenedik a világ, amiben élünk. Sokan érezzük, hogy az egyre nagyobb televízió, még okosabb telefon és hasonló kütyük nem helyettesítik a valódi emberi kapcsolatokat, az őszinte érzéseket. Mostanra nemzedékek nőttek úgy fel, hogy az igazi, őszinte emberi kapcsolatokat nem tapasztalták meg. Az már jó, ha valakiben tudatosul a hiány.  Valahol mindenkiben ott az eredendő igény, hogy megélje az őszinte emberi érzéseket. Ezért aztán az egészséges emberekben feltámad az igény a hagyományos emberi értékek iránt.  Ezeket a zene, az irodalom, a néphagyományok és az előbbiek „lelőhelyei” mint úticélok segítenek megtalálni. Sokan akarják megtapasztalni ezt a fajta emberi életet. Többségük csak néhány napokra tud kiszakadni a megszokott világából, de. ezek a néhány napos túrák is „függőséget okoznak.  A minőségi emberi élet iránti vágy mindenkiben ott van.
- Milyen módon teszi ismertté a csángók világát?
- Írtam egy könyvet Csángómagyarok Moldvában címmel, és éppen elkészült 2 részes filmem. Az útjaimon készült 3 részes dokumentumfilm, „A mi Csángóföldünk” bemutatja  a csángók varázslatos világát.  Az egyes részek címei: Utazás a Csángók országába; Ott, hol a nap felserken; Csángók a Feteke-tenger martján. A világhálón is rájuk lehet bukkanni. Természetesen a könyv és a film bevételének is bizonyos százalékával a moldvai Magyar Házakat támogatom. Mostanság ugyanis a Magyar Házakban folyik az iskolán kívüli magyar oktatás.
Egyelőre csak neten van fenn, de talán megy a Dunán valamikor majd. A kisvideók leírásában ott van az e-mail címem, megrendelhető, igen, postán szoktam küldeni, ha néha ráakad valaki)
-Könnyebb  az információt eljuttatni az érdeklődőkhöz ma  mint régen?
-Úgy gondoldom, hogy igen. A fiatalokat el tudjuk érni az általuk használt fórumokon Érdeklődés megvan, úgy látom, csak információ a kevés!
-A Szeretem Csángóföldet facebook oldal sikerrel alkalmazza erre a modern technika lehetőségeit.
- Egy éve működik a Szeretem Csángóföldet oldal és közel 5000   tagja van ma a csapatnak. A csoport célja, hogy segítsen a moldvai csángómagyar megmaradásban. Igyekszünk az oldalon széles körben terjeszteni az információkat, ebben a közösségi oldalak igen sokat segítenek. Szeretettel várunk a csoportban mindenkit, aki magának érzi a határon túli magyarok ügyét, és ismeri, vagy szeretné megismerni a moldvai csángókat, Csángóföldet. Mindenekelőtt a moldvai magyarok csodálatosan ékes, archaikus nyelvéről, kultúrájáról adunk számot, de szervezünk például csángóföldi csoporttúrákat is más, csángó ügyet segítő szándékú terveink mellett.  Tapasztalom, hogy a negatív reklám is reklám: ha az emberek sokat hallanak valamiről, , akkor feltámad a kíváncsiság. A médiában mostanság sok szó esett a csángókról, és még a mesterségesen gerjesztett negatív hírek is segítettek. Ha kialakul az érdeklődés csírája, az már fél siker. És mintha, mintha egyre többen lennénk, akik önzetlenül hozzá akarjuk tenni a magunkét ahhoz, hogy a magyarok újra egymásra találjanak, határon innen és túl. Mára sokunknak lett szívügye a moldvai csángómagyar kultúra fennmaradásához való személyes hozzájárulás is. Jó látni, hogy sok a jóérzésű ember, akik tenni, segíteni akarnak.   Reménykedhetünk, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerül megakadályozni a csángó kultúra végleges eltűnését.
-A „ Szeretem Csángóföldet  csapat” járt már Moldovában,  a tagok folyamatosan igénylik  a csángó –erdélyi utazásokat. Mennyiben segítik a hagyományőrzést ezek az utak?
-A faluturizmus a hagyományőrzés egyik legtisztább módja. hisz a turista "fizet" azért, közvetlenül, hogy a csángómagyar ott van a falujában, megmutatja a viseleteit, elénekli az ősi dalokat, őrzi és megosztja a hagyományokat.
-Nem amolyan hortobágyi jellegű turistacsalogatás ez?
-Ugyan! Találkozásokról beszélek, emberek szívmelengető találkozásairól.  A helyiek számára nem elhanyagolható ez a motiváció, és nem csak anyagilag. Felbecsülhetetlen a hatás, amit az vált ki, hogy Magyarországról csodálják azt, amit a környezetükben alig valaki becsül meg. Megtapasztalják, hogy ők értékeket őriznek. Így talán a fiatalok nem tüzelik a régi holmikat, mert belátják, hogy azok pótolhatatlan kincsek.
- Mit tapasztalhatunk egy ilyen úton, hogyan élik a mindennapjaikat a csángók?
- A moldvai falvakban a nagycsalád intézménye a mai napig működik. A családok beilleszkednek a fogyasztói társadalomba, de szükség van a félig önfenntartó mezőgazdaságon alapuló rendszerre, és a nagycsaládra is.
- Hogyan nevelik a gyerekeiket?
-Nagyon máshogy viszonyulnak hozzájuk, mint mi.
-Miben jelenik ez meg?
- Például abban, hogy önállóságra nevelik a gyereket, ami nagyjából annyiból áll, hogy amíg a szülő teszi a dolgát, addig a gyermek is, vagyis iskolába megy (vagy nem megy), játszik a "potoknál", bandázik a többiekkel Ha már elég idős a gyermek ahhoz, hogy dolgozzon a kertben, gazdaságban, akkor ezt elvárják tőle, viszont szinte felnőttként kezelik őket. A faluban természetesen mindenki ismer mindenkit, de így van ez a világ bármely kistelepülésén. A csángóknál azonban sokkal szorosabb kötelékek is kialakulnak a falubeliek között. Azon túl, hogy a falvak lakóinak többsége településenként 4-5-6 dinasztiához tartozik - és őrzik, észben tartják a távoli rokonsági szálakat is - van egy olyan hagyomány, hogy a születő gyermek számára sokan felajánlják a komaságot, vagyis a gyermeknek több keresztszülője is van, és ez egyfajta szociális védőháló. Rájuk ugyanis élete során bármikor támaszkodhat. A falvakban egyébként is él a hagyományos társadalmakra jellemző ősi összetartás. A közösség sosem hagyja magára az elesetteket, rászorulókat. Ezért nem találhatunk magára hagyott, kukázó utcagyereket Csángóföldön.
- Mik a további tervek?
- Szeretnénk minél több csángó falut szeretnék bekapcsolni a faluturizmusba. A természeti és a kulturális adottságok is adottak ehhez Moldvában. A vendég ősi tiszteletén alapuló vendégszeretet pedig szédítő. Önköltségi áron szervezzük ezeket az utakat. A cél az, hogy kiépüljön egyfajta kötődés az anyaországi magyarok és a moldvai csángók közt. Látom, hogy a barátságok, személyes kapcsolatok mindennél többet érnek. A saját életem is ezt példázza.
-Mi  a meghatározó élmény egy ilyen út alatt?
-  A hazatalálás érzés! Először azt hittem, csak nekem jut belőle, vagy a magamfajta éli ezt át Moldovában. De nem. Be kellett lássam, nem kell kiválasztottnak lenni ahhoz, hogy az ember megérezze ott: igen, most hazataláltam. A lelkünkben eredendően ott az igény az elveszett, igazi, emberi értékekre. Egy világra, ahol helye van a beszélgetésnek, a nyíltszívűségnek, a meleg emberi kapcsolatoknak: és ezt Erdélyben, de főleg Moldvában még meg lehet találni. Ez lenyűgöz mindenkit. Volt olyan utasom, aki  vallotta  jóval egy utazásunk után, hogy neki egyetlen Moldvában töltött nap az egész életét megváltoztatta! Könyvem utószavának címe: " Vigyázat, fertőzésveszély!",és nem véletlenül. Aki megismeri a csángó kultúrát, mentalitást, az rendszerint már nem kar úgy élni, mint előtte. 2013. május 13. – május 19.között lesz a következő utunk, címszavakban Csíksomlyó-Gyimes-Moldva túrának nevezném. Egyenlőre lehet még jelentkezni az útra. A Csíksomlyói búcsún ott leszünk, és látogatást teszünk a moldvai csángóknáltehen.jpg
-Mi  változhat, ha sokan gondolkodnak úgy és olyan aktívan, mint ön?  Megvan a változáshoz szükséges kritikus tömeg?
- Egy demokráciában mindent  a kritikus tömeg határoz meg. A moldvai csángók ügyében a kritikus tömeg, amely fordítani tud a helyzeten, még nincs meg, de sokkal többen vagyunk, mint akár néhány éve. Bizakodó vagyok. Aki időt, figyelmet szán a moldvai csángók ügyére, az már megtette az első lépést. Hiszem, hogy elérjük a kritikus tömeget, akkor is, ha az idő nagy ellenfél.


A csángókkal kapcsolatosan megjelent irodalomban elmélyedni vágyó olvasóknak ajánljuk a Kriza János Néprajzi Társaság honlapját, ahol időrendi sorrendben gyakorlatilag a teljes rendelkezésre álló szakirodalom áttekinthető. www.kjnt.hu


A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/5035554 

2012. március 22., csütörtök

MNO: Románia apostoli nunciusához fordultak a csángók

A csángó tanács küldöttsége rendszeres magyar nyelvű misék engedélyezését kérte csütörtökön Románia apostoli nunciusától – közölték az MTI-vel a küldöttség tagjai a Vatikán bukaresti külképviseletén tett látogatás után.

A jászvásári püspökséghez tartozó, moldvai csángó falvakban románul miséznek a katolikus papok, ez alól csak a magyarországi turisták számára rendezett alkalmi szertartások jelentenek kivételt.

A csángó tanács most azzal a kéréssel fordult a Vatikán romániai képviselőjéhez: segítsen elérni, hogy rendszeresítsék a magyar nyelvű szertartásokat és azokról ne tiltsák ki a csángókat


KAPCSOLÓDÓ:

Facebookon követhetik a katolikus szertartást

Első ízben közvetítenek a Facebookon katolikus szertartást, az április 1-jei alkalmat reklámozó felhívást a német katolikus egyház tette közzé.

A világ legnépszerűbb közösségi portáljának felhasználói aktívan részt vehetnek a szertartáson: javaslatokat tehetnek imákra, közbenjáró imádságokra vagy épp „kommentekkel” mondhatnak véleményt a prédikációról – tudatta a katolikus egyház szerdán Frankfurtban.

„A Szentlélek az interneten is jelen van” – mondta Dietmar Heeg atya, a 20 percesre tervezett áhítat vezetője.

A pap szeretné közelebb vinni az embereket istenhez, és modern utakon hirdetné az evangéliumot. „Ha Jézus ma élne, lenne Facebook-profilja, azon keresztül terjesztené üzenetét, és interaktív utakon folytatna párbeszédet az emberekkel” – mondta.

A szertartás április 1-jén, vasárnap 17 órakor kezdődik a kölni Maternushaus kápolnájában. A Facebook-felhasználók videoközvetítés révén követhetik nyomon.


2012. február 1., szerda

Erdély.ma: Az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket – AUDIÓ

A nemzetpolitikai államtitkárság megdöbbenéssel értesült a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) hétfői közleményéről, illetve a szervezet vezetőségének lemondásáról. Az államtitkárság szerint az MCSMSZ vezetősége cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket.

Ezt az államtitkárság hétfőn közölte az MTI-vel azt követően, hogy a moldvai magyar oktatási programot működtető Moldvai Csángómagyarok Szövetségének vezetősége közzétette: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése ellehetetlenült.

Az államtitkárság közleményében rámutatott: az MCSMSZ tizenegy éve jelentős magyarországi forrásokból tartja fenn a moldvai magyar oktatási programot. A kormány 2002 óta mintegy 360 millió forinttal, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) 2006 óta pedig 320 millió forinttal támogatta az MCSMSZ által működtetett oktatási programot. Ezenfelül az MCSMSZ jelentős romániai és nyugat-európai támogatásokat, tárgyi adományokat is kapott az oktatási program céljára – közölték.

Az államtitkárság szerint éppen ezért volt megdöbbentő Solomon Adriánnak, az MCSMSZ elnökének bejelentése; 2011 áprilisában arról tájékoztatta a nemzetpolitikáért felelős államtitkárságot, hogy az MCSMSZ mintegy 35-40 millió forintos adósságot halmozott fel az elmúlt években. Az MCSMSZ erre hivatkozással a 2011. évre a korábbi éveknek megfelelő mértékű, 70 millió forintos támogatáson felül az említett adósság kiegyenlítéséhez többlettámogatást igényelt a kormánytól.

A fentiek miatt 2011 nyarán átfogó gazdasági átvilágításról döntöttek a program fő támogatói, a magyar állam és az AMMOA. A vizsgálatot, amelyet bejegyzett romániai és magyarországi pénzügyi szakértők végeztek el, a Teleki László Alapítvány (TLA) bonyolította le. A 2011 novemberében lezárt ellenőrzés több súlyos hiányosságot tárt fel, többek között az említett 35-40 milliós adósság sem volt egyértelműen kimutatható. A vizsgálat a legfőbb hiányosságok között állapította meg, hogy az MCSMSZ nem rendelkezik a társadalmi szervezetek működésére vonatkozó megfelelő számviteli politikával, a könyvelési rendszer áttekinthetetlen, az aktuális likviditási helyzet nem megállapítható. Hiányzik a vagyonleltár, nem készült a beruházásokat megalapozó pénzügyi terv, hiányoznak a belső szabályzatok, például SZMSZ, nem érvénytelenítik a pályázatokhoz elszámolt bizonylatokat, nem különítik el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat – sorolták a közleményben.

Mint kiemelték, a feltárt hiányosságok azt mutatták meg, hogy a nehezen áttekinthető, alulszabályozott, illetve több tekintetben hiányos könyvelés, a kiforratlan szervezeti kultúra súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat. A jelentés arra is kitért, hogy a jelenlegi szerkezetben aggályos a támogatásokból megvásárolt, illetve felépített, az MCSMSZ tulajdonában lévő ingatlanok sorsa.

Az ellenőrzés után a támogatók átlátható nyilvántartási rendszert, a naprakész könyvelést, könyvelőváltást és létszámcsökkentést kértek az MCSMSZ-től. A kéréseknek az MCSMSZ vezetősége többszöri felszólításra és csak részlegesen kívánt eleget tenni, erre tekintettel nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetőség akadályozza a támogatók által is átlátható gazdálkodási rendszer kialakítását. Ezért a magyar kormány 2012 januárjában arról döntött, hogy felkéri az MCSMSZ-t mint az oktatási program lebonyolítóját, az AMMOA-t mint az oktatási program civil támogatásainak összegyűjtőjét és továbbítóját, továbbá a TLA-t mint a moldvai magyar közösségekkel kapcsolatos kutatások, konferenciák, moldvai magyar nyelvű misék szervezőjét, levéltári dokumentumok publikálóját, hogy közösen hozzanak létre egy Romániában bejegyzett új alapítványt a moldvai magyar oktatási program támogatására. A javaslatról a nemzetpolitikai államtitkárság január 19-én tájékoztatta az MCSMSZ vezetőségét – olvasható a közleményben.

A kommünikében kiemelték: a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, így készen állnak az MCSMSZ-szel való további tárgyalásokra is. Az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak azonban véget kell vetni, „ez mindannyiunk alapvető érdeke" – olvasható.

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákoknak pedig bentlakást hozott létre Csíkszeredában.

A lemondást rögzítő dokumentum szerint Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a támogatás tervezett átszervezéséről tájékoztatta az MCSMSZ vezetőit. Az elképzelés szerint az oktatási programra szánt magyar állami támogatást már nem a csángó szövetségnek juttatnák, hanem egy olyan alapítványnak, amelyet a csángó szövetség a budapesti Teleki László Alapítvánnyal és a szintén Magyarországon bejegyzett A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvánnyal közösen hozna létre Romániában.

Hegyeli Attila, a csángó szövetség ügyvezetője az MTI-nek elmondta, forrófejű lépésnek tűnhet a lemondásuk, de nem az. Az elmúlt hetekben folytatott tárgyalásaikon minden más lehetőséget kimerítettek a probléma rendezésére. Hozzátette: „nem azért mondtunk le, hogy ezzel valamilyen döntést kikényszerítsünk. Azért mondtunk le, mert nem volt más választásunk."

MTI 
Hallgassa meg Fazakas Imola összeállítását, 
amely a Marosvásárhelyi Rádió Rádió újság című műsorában hangzott el:

Erdély.ma: Felmondott a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége

http://erdely.ma/dokumentum.php?id=109501&cim=felmondott_a_moldvai_csangomagyarok_szovetsegenek_teljes_vezetosege

A Moldvai Csángó Oktatási Programot a Moldvai Csángómagya- rok Szövetsége (MCSMSZ) alapította, bővítette és működtette az elmúlt 11 évben oly módon, hogy 0-ról 25 falura növekedett a helyszínek száma, 0-ról 2200-ra növekedett az oktatott diákok száma, közben működtettük a magyarul továbbtanuló diákokat befogadó Csíkszeredai Csángó Bentlakást, illetve sikerült 7 településen saját Magyar Házat építeni, vásárolni. Mindezt nagyon nehéz körülmények közt értük el – közben sikerült a román hatalommal, többséggel is kialakítani egy olyan viszonyt, amely a működésünkhöz szükséges (nem szeretnek, de elviselnek bennünket, hagynak működni). Idáig 61 alkalmazottal működünk, kb. 140 millió Ft-os éves költségvetéssel, amelynek felét biztosította a magyar állam, a másik felét kis támogatóktól gyűjtjük össze (keresztszülő program, 1%, cégek adománya stb.)

Az MCSMSZ támogatási szerződése a Bethlen Gábor Alapítvánnyal 2012. január 1-el lejárt, a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága részére küldött támogatási kérelmünkre választ nem kaptunk. 2012-es működésünk ellehetetlenült, mert – amint arról Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár asszony is tájékoztatott – két magyarországi alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett ez az új szervezet kapja a továbbiakban.

A két alapítvány, amely át szeretné venni a programot:
- Teleki László Alapítvány – Budapest (vezetője Diószegi László), Fidesz-közeli alapítvány
- A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány – AMMOA – Budapest (alapítója: Petrás Róbert) – ezt az alapítványt az MCSMSZ felkérésére hozták létre a magyarországi magántámogatók adományainak gyűjtésére – azóta azonban felbontottuk a velük kötött szerződést, mert visszatartották az MCSMSZ-nek szánt támogatásokat

A magyar kormány átfogó ellenőrzésnek vetette alá az MCSMSZ-t a közelmúltban, vizsgálat elvégzésére a Teleki László Alapítványt kérték fel, a vizsgálat kimutatta, hogy az elmúlt években az MCSMSZ-nél nem volt visszaélés, nem számoltunk el bizonyos tételeket több helyre, a kapott támogatásokat rendeltetésszerűen használtuk fel. Ugyanakkor több formai hiba is a felszínre került (analitikák hiánya a könyvelésben, záradékolás, forrás szerinti kimutatás a könyvelésben, éves leltározás elmulasztása stb.), ezeknek helyrehozatalát haladéktalanul elkezdtük és néhány hónap leforgása alatt teljesen kiküszöböltük (az átvilágításról készült jelentést és annak mellékleteit alább megtekinthetik).

Az MCSMSZ vezetősége tárgyalásokat kezdeményezett a KIM-el a kialakult helyzet megnyugtató rendezése érdekében, legfőbb kérésünk az volt, hogy az elért eredményeket óvjuk, ne kockáztassuk a nehezen kiharcolt előrelépéseket. Sajnos a tárgyalások nem hoztak eredményt, ugyanis az MCSMSZ vezetőségétől lehetetlent kért a két említett alapítvány és a KIM Nemzetpolitikai Államtitkársága:

- az MCSMSZ elnöke február 2-án Budapesten írjon alá egy olyan dokumentumot, amely révén a fenti két magyarországi alapítvánnyal szövetkezve legyünk társalapítói az új alapítványnak
- a két alapítvány 1000-1000 lejes (75.000 Ft) alapítói tőkéje mellé kerüljön apportként az új alapítványba az MCSMSZ teljes vagyona (száz millió forintos nagyságrend)
- az 5 fős kuratóriumban az MCSMSZ-nek egy képviselője volna

Az MCSMSZ vezetőségének azonban a szabályzatok és a romániai törvények értelmében nem áll módjában ilyen horderejű kérdésekről egyedül döntést hozni, ehhez az évente egyszer összehívandó küldöttgyűlés határozata szükséges, amelynek megszervezése az alapszabály szerint legalább egy havi előkészületet igényel.

Az MCSMSZ vezetősége azonban a küldöttgyűlés előtt sem tudná egyik változatot sem képviselni, ugyanis:

1. Ha igent mondunk, akkor az MCSMSZ oktatási programját és szellemi valamint anyagi tőkéjét át kell adni egy olyan szervezetnek, amelyben többségben vannak azok a magyarországi személyek, akik nem ismerik Csángóföldet, a moldvai helyzetet. Továbbá ebben az esetben az volna az etikus, ha azoknak a támogatóknak a beleegyezését is megszereznénk, akik ezeknek az ingó és ingatlan vagyontárgyaknak a létrejöttéhez hozzájárultak (a vagyonnak mindössze 1-2%-a magyar kormánytámogatás, a maradék érték magántámogatóktól származik, több ezer kisebb vagy nagyobb támogatóról van szó).
2. Ha nemet mondunk, akkor az MCSMSZ nem kapja meg sem a magyar kormánytól, sem az AMMOA-tól a támogatást – így ellehetetlenül a moldvai magyar oktatás és az MCSMSZ működése.

Ezért a vezetőség úgy döntött, hogy tisztségből és munkaviszonyból egyaránt felmondunk.

A mostani vezetők sok éven át legjobb tudásunk szerint szolgáltuk a moldvai magyarság ügyét, most azonban vállalhatatlan döntés elé lettünk állítva.

Tisztelettel köszönjük sok-sok barátunk és támogatónk segítségét, öröm volt Önökkel együtt dolgozni!

Köszönjük az évek során az MCSMSZ kötelékében dolgozó tanároknak is a munkát, szép volt!

A Fennvaló előtti felelősséggel és mindenki iránti hálával és megbecsüléssel, akivel ebben az ügyben a bizalom, tisztelet és kölcsönösség alapján együttműködtünk,

– Solomon Adrian, MCSMSZ elnök
– Hegyeli Attila, ügyvezető
– Dr. Kató Gyula, alelnök
– Pogár László, alelnök
– Bartha András, informatikus, az MCSMSZ korábbi elnöke
– Ferencz Éva, oktatási felelős
– Csillag Levente, pénzügyi igazgató
– Vajda Éva, irodavezető
– Solomon Mária, szociális ügyek felelőse, a Legyen Ön is Keresztszülő program koordinátora
– Nagy Anna, pénzügyi referens
– Szakács Károly, gazdasági felelős és adminisztrátor
– Ferencz Gabriella, továbbtanulókért felelős, kollégiumvezető

csango.ro 

2011. szeptember 24., szombat

1948-59 között a Moldvában élő csángó magyarok anyanyelvükön, magyarul tanulhattak. - wolcgamsztimbo

Rating:
Category:Movies
Genre: Documentary
wolcgamsztimbo töltötte fel ezen a napon: 2011.09.23.
Több mint 100 településen működött ez idő tájt iskola, ahol magyarul tanultak, tanítottak. Erről vallanak egykori tanítók és diákok.



2010. május 16., vasárnap

MAGYAROK - Vasárnap 19.05 – 19.55 Műsorajánló

Gyimesfelsőlok Szép-havasán a Szentlélek tiszteletére kőkápolna emeltetett a középkorban. Emberöltőkön át a moldvai csángó magyarok Szent László útján jőve itt találkoztak székely zarándok testvéreikkel Csíksomlyó Pünkösdjére igyekezvén, és itt köszöntek el egymástól visszafele vezető útjukon. A szép-havasi kápolna a nemzet egyesülésének szent helye volt – vélekedik róla Orbán Balázs – amíg Mária Terézia meg nem tiltja a moldvai csángók Erdélybe jövetelét.

MAGYAROK: 2010. május 16-án, 19.05-19.55-ig - Ismétlés

Szerkesztő: Horváth Ágnes

E-mail címünk: magyarok@lanchidradio.hu

Persze az egykor volt kápolna nyomait nem feledték az itt élők, ahogy Gergely István "Tiszti" fogalmaz :"szép ez a hely, szeretett itt lenni növény, állat és ember is." A Gyimesfelsőlokiak a budakeszi kultura alapítvánnyal összefogva úgy határoztak, hogy a régi alapokon új kápolnát emelnek a Szent Lélek tiszteletére.

Bálint Csaba azt mondja egyszerű "sárkovács", aki a szép formákon, ősi motívumokon keresztül halkan üzen nemzettársainak, a keze alól kikerülő fazekak, vázák, tálak mégis műalkotások, melyekben benne van egy eltűnőben lévő valódi mesterség gondossága, és alázatossága.

FM 100.3 online hallgatható   ITT




2010. április 18., vasárnap

Csángó Zsoltár

Most hallható

Hitvilág - ismétlés

14:00–15:00
A történelmi egyházak magazinja
Szerkesztő: Galambos István

E-mail címünk: hitvilag@lanchidradio.hu

Beszélgetés:  Faragó Annamária
a Csángó Zsoltár c. film rendezőjével

Internetes adás: http://lanchidradio.hu/%C3%A9l%C5%91_ad%C3%A1s_hallgat%C3%A1sa


2010. január 1., péntek

Vegyük meg a téglát a Gyerekek Házához a moldvai Magyarfaluban


Vegyük meg a téglát a Gyerekek Házához
a moldvai Magyarfaluban

Az Erdély.ma szerkesztősége úgy ítéli meg, hogy a moldvai csángók magyarságának megőrzése, illetve visszaélesztése mindannyiunk feladata. Ezért örömmel olvastuk a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége honlapján, hogy Moldva legkeletibb, csángók által lakott településén, Magyarfaluban szeretnének építeni egy a magyar nyelv megőrzését szolgáló Magyar Házat. Ezért úgy döntöttünk, hogy a Szövetség kezdeményezését mi is aktívan támogatjuk, és egy névvel is vállalható gyűjtést indítunk el, amelyet 2010 január 31-én zárunk le.

Adakozzunk mi téglára a magyarfalusi Gyerekek Házához! Lássuk, van-e annyi áldozatkészség az Erdély.ma olvasóiban, ami elég ahhoz, hogy „pirosban” felépülhessen a tanoda?

Az alább felajánlható pénzösszeget a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége számláira kell eljuttatni:

Asociaţia Maghiarilor Ceangăi din Moldova
Raiffeisen Bank Suc. Bacău
600045-Bacau, Str. Dumbrava Roşie nr. 2
Swift-kód: RZBRROBU
IBAN RO57RZBR0000060006776563 (ROL)
IBAN RO67RZBR0000060006776577 (EUR)
IBAN RO39RZBR0000060006776596 (USD)

A nemzetközi banki átutalások aránytalanul nagy költsége miatt a Magyarországról származó összegek számára egy ottani számlaszám is rendelkezésre áll:

A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány
2013 Pomáz, Rákóczi F. út 77.
számlaszám: 11600006-00000000-38734966 (HUF)

Forrás:

http://erdely.ma/adomany.php?ad_id=2


2009. december 7., hétfő

Usztics Mátyás tévét alapít

A színművész elárulta, hogy nagy álma a Csángó Magyar Televízió adásának elindítása. A csatorna legfontosabb feladata az volna, hogy egyáltalán tudjanak egymásról a közösségek.

Usztics Mátyás színészi karrierje csúcsán gondolt egyet, s létrehozott saját akarata, elképzelése alapján egy utazó színházat. Az  ekhós szekér helyett kisbusszal indulnak útnak immár hét éve, hogy megmutassák a határon túli  magyaroknak, kifejezetten a moldvai csángó magyaroknak: mi a színház. Az Új Néplap a sajátos „kísérlet" apropóján kérdezte a színművészt további terveiről.

Usztics Mátyás elárulta, hogy nagy álma a Csángó Magyar Televízió létrehozása. A csatornának az lenne a legfontosabb feladata, hogy egyáltalán tudjanak egymásról az ottani kisközösségek. A telefon nagyon akadozó, a hegyek leárnyékolják a térerőt - mondta el az ötletgazda, hozzátéve: az interneten keresztül viszont megteremthető lenne egyfajta közösség, hogy tudjanak egymásról, legalább virtuális módon.

A stúdiónak egy régi csángó ház adna otthont - az épületet a tulajdonosa máris fölajánlotta a célra. „Nem 24 órás adásra gondolok, hanem az őket érdeklő egymás közötti hírek továbbadására: események, találkozók, vendégfogadási lehetőségek hírelése, levelezés, könyvbemutatók, előadások" - fejtette ki Usztics Mátyás.


http://hetivalasz.hu/itthon/usztics-matyas-tevet-alapit-25534

2009. augusztus 16., vasárnap

Magyartanárokat, tanítókat várnak Csángóföldre – AUDIÓ

[ 2009. augusztus 12., 13:47 ]

  A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Bákó Megyei Tanfelügyelőség idén is tanárokat keres csángóföldi falvakba. Az eddig jelentkező 82 pedagógus zöme Magyarországról származik, közöttük egyetlenegy csángóföldi értelmiségi sincs, annak ellenére, hogy a szövetség honlapján és sok más médiumban népszerűsíti ezt a felhívást – áll a MCSMSZ közleményében, amelyben a szövetség vezetősége hangsúlyozza, a jelentkezők között elsőbbséget fognak élvezni a Csángóföldről tanulmányaik elvégzése végett elszármazott értelmiségiek.

A MCSMSZ közleménye arról is tájékoztat, hogy Somoskán, Pusztinán, Gajdáron, Szitáson, Magyarfaluban, Bákó városában, Nagypatakon, Pokolpatakon és Diószegen üresedik tanári állás, vagy pedig újabb kádert szeretnének felvenni. Ugyanakkor az oktatást több új helyszínen, így Bogdánfalván, Bahánán, Máriafalván, Szőlőhegyen, Ferdinándújfaluban is be szeretnék indítani, és ehhez – a szövetség elmondása szerint – szülőföldjük iránt elhivatott moldvai csángó értelmiségiekre van szükség.

Hallgassa meg a Príma Rádió munkatársa, Szabó Attila által készített interjút
Farkas-Ferencz Endrével, az MCSMSZ Keresztszülő-programjának felelősével:

Magyartanárokat, tanítókat várnak Csángóföldre – AUDIÓ

(Megjegyzés: Nem találtam a cikknél a hanganyagot)

2009. július 14., kedd

Moldvai csángók szövetségének felhívása

Rating:★★★★★
Category:Other
Felhívás a csángó értelmiségiekhez
http://1szathmary.multiply.com/journal/item/180/180

A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Bákó Megyei Tanfelügyelőség idén is tanárokat keres csángóföldi falvakba. Annak ellenére, hogy az MCSMSZ honlapján és sok más médiumban népszerűsíti ezt a felhívást már több hónapja; és annak ellenére, hogy a felhívásban is világosan kiemeltük, hogy a jelentkezők közt elsőbbséget fognak élvezni a Csángóföldről tanulmányaik elvégzése végett elszármazott értelmiségiek...

2009. március 4., szerda

Püspöki levélváltás a csángók ügyében

Püspöki levélváltás a csángók ügyében

Tőkés lászló erdélyi református püspök levelet írt Petru Gherghel jászvásári katolikus püspöknek a csángó magyarok anyanyelvi oktatsával kapcsolatban. Tanulságos a két levelet összehasonlítani, itt most mindkettőt közöljük.

Tőkés László levele:

Főtisztelendő Püspök úr!

Engedje meg, hogy Krisztusba vetett hitünk közösségében, a keresztyéni testvéri őszinteség szellemében, ezúton – nyilvános formában – keressem meg Önt, a legutóbb, a Bákó megyei Szitás faluban történtek ügyében. Az ottani plébános valóságos ellenséges hadjáratot indított a magyar nyelv iskolán kívüli, semmilyen törvénybe nem ütköző oktatása ellen – olyannyira, hogy még a ministrálástól is eltiltotta azokat a gyermekeket, akik magyarórára járnak. Ez nem az első hasonló eset Főtisztelendőséged egyházmegyéjében, a csángómagyar gyülekezetekben.

Ez az eset, illetve bánásmód mindenekelőtt közös keresztyén hitünknek, a szeretet evangéliumi parancsolatának mond ellent. Lehetetlen és minden igaz hitű
keresztény ember számára elfogadhatatlan, hogy Krisztus szolgái magyarellenes érzéseket szítsanak híveik között, akik semmi egyebet, semmi rosszat nem akarnak, hanem csak azt, hogy atyáik nyelvét megtanulják, és ezen a nyelven dicsérjék az Istent.
Másodsorban az ellen az intolerancia ellen emelem fel a szavam, amely szögesen ellentmond az európai vallási türelem és a Főtisztelendőséged Egyháza által is hirdetett ökumenikus testvériség szellemének, illetve – ezzel együtt – az EU-tagország Románia törvényeinek.

Európai parlamenti képviselőként hadd említsem meg, hogy Románia maga is ratifikálta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját, melynek értelmében a csángómagyarok nyelvét mind kisebbségi, mind regionális minőségében teljes védelem illeti meg – arról nem is beszélve, hogy a magyar, a román nyelvvel egyenrangú módon, az egyesült Európa egyik hivatalos nyelve. Ráadásul az sem elhanyagolható körülmény, hogy az európai többnyelvűség és multikulturális politika főfelelőse az Európai Bizottságban éppen a mi hazánkfia, Leonard Orban főbiztos.

Főtisztelendő Püspök úr!

Mindezeket figyelembe véve, tisztelettel kérem, hogy vegye személyes védelmébe a magyar nyelvtanulásért meghurcolt szitási gyermekeket és családokat, és vegye elejét annak, hogy bármelyik moldvai csángó gyülekezetében hasonló önkényes túlkapások és nacionalista visszaélések történhessenek.

Úgy ítélem, hogy ezek az ügyek méltán tarthatnak számot a Szentszék, valamint az Európai Unió érdeklődésére. Viszont erre semmi szükség nincsen, hogyha ezt a súlyos problémát – az anyanyelv iskolai és egyházi használatának a kérdését – idehaza meg tudjuk oldani. Kész vagyok bármikor találkozni a Főtisztelendő Püspök úrral, hogyha ezzel használni tudok a csángók ügyének megoldásában és egyházi kapcsolataink építésében.

Isten gazdag áldását kérve a Püspök úr életére és szolgálatára, szeretettel küldöm testvéri jókívánságaimat – in Christo:

Tőkés László püspök
EP-képviselő

 

 

Petru Gherghel levele:

 

Tőkés László püspök úr!

Az Ön 2009. február 9-én, e-mailben küldött levelére válaszolva szeretném elmondani, hogy megleptek az abban felsoroltak, akárcsak az, hogy önt foglalkoztatják a Jászvásári Egyházmegye római katolikus hívei, és amint az természetes volt, helyszíni vizsgálatot rendeltem el.

Küldöttünk megállapításai, akárcsak a helybéli plébános, a szitási (Nicoreşti) közösség által nagyra tartott lelkipásztor, Inocenţiu Arcana írásos nyilatkozata azt mutatják, hogy senki sem ellenzi az iskolai, törvényes keretek közötti, szervezett magyarórát, ha ezt kérik és ez szükséges, ahogyan senki sem ellenzi az angol, francia, német, olasz stb. nyelvórák megtartását sem. Az iskolai tantervet a tanügyi előírásoknak és az iskola, valamint a közösség valós szükségleteinek megfelelően állítják össze.

Ami a szitási plébános és más, ön által említett papok viszonyulását illeti, nem igazolódott, hogy létezne „egy valódi ellenséges kampány a magyar nyelvű oktatás ellen”. Inkább az figyelhető meg, hogy a plébános lelkipásztori gondossággal őrködik a reá bízott egyházközségben a hívek nyugalma, erkölcse és hite fölött.

Az említett egyházközségben végzett elemzések nem mutatták ki, hogy a plébános valamely nyelv tanulását ellenezné, legkevésbé a magyar nyelvét, főleg, mivel a településről sokan Magyarországon dolgoznak. A megkérdezett hívek sem úgy értékelték, hogy a plébános fellépett volna a nyelv ellen, hanem a faluba érkezett két személy munkamódszereitől óvta őket, amelyek gyanakvást keltettek és keltenek.

Egyébként természetes, hogy a magyarokat testvéreinknek érezzük, akikhez nemcsak a történelmi konjunktúra révén kötődünk, hanem a földrajzilag és a felekezetileg is. Hasonlóképp meggyőződésem, hogy mindenkinek joga van saját nyelvén dicsérni az Urat, és főképp – remélem, egyetért –, hogy az embereket akként kell tisztelni, aminek magukat vallják. Igaz, ön szitási és más falvakbeli „csángó magyarokról” beszél, de a román állam által végzett népszámlálások azt mutatják, hogy ők nagy többségükben románnak és katolikusnak vallották és vallják magukat.

Remélem továbbá, hogy egyetért velünk abban, hogy az embereket más, kívülről érkezett személyeknek nem kell uszítaniuk, és nem jó feldúlni nemzetiségükre vagy az általuk beszélt nyelvre vonatkozó meggyőződéseiket. Nagy tisztelet jele lenne megbízni nyilatkozataikban, abbéli képességükben, hogy megtartsák szokásaikat, megőrizzék hitüket és békességben éljenek mindenkivel.

Nem hiszem, hogy nyelvjárásuk vagy az általuk beszélt nyelv megőrzésében szolgálatot tesznek nekik, amikor kívülről más értékeket ajánlanak nekik, mint amelyeket éreznek és kinyilvánítanak.

Egyébként a Jászvásári Egyházmegyében nekünk nincsenek „csángó magyar” egyházközségeink, ahogyan ön levelében kijelenti, hanem mindig is római katolikus hívek alkotta egyházközségeket emlegettek. Tehát a mi kötelességünk az, hogy azon a nyelven szolgáljuk hívő népünket, amelyet mindannyian ismernek, tiszteletben tartva minden más nyelvet, amelyet használnak, jól tudva, hogy a Katolikus Egyház nem kötődik egyik vagy másik nyelvhez, hanem valamennyit Isten ajándékaként értékeli.

Továbbá úgy hiszem, kötelességünk – a hagyományok, a kulturális örökség és a hit megőrzése mellett – felszámolni a tájainkon élők közül sokakat sújtó szegénységet: a rossz utakat, az embert megillető életvitelhez szükséges korszerű eszközök hiányát, a kezdetleges eszközökkel zajló földművelést, az otthonuktól kényszerűen távol vállalt munkát családjuk fenntartása érdekében, valamint azt, hogy nehezen elérhetőek számukra a különféle iskolák és a mai társadalombeli funkciók stb. Mindezek egyformán fájdalommal töltenek el és foglalkoztatnak.

Reménykedve, hogy Önnek – tisztségei birtokában – sikerül nagyobb mértékben hozzájárulnia a szegénység és nyomorúság felszámolásához ezeken a vidékeken, híveink életkörülményeinek javításához és fejlesztéséhez, és bízva abban, hogy ezekről az áldásos dolgokról még beszélgethetünk, kívánom önnek Isten áldását és kegyelmét.

Tisztelettel és testvéri szeretettel:

Petru Gherghel
jászvásári püspök


Forrás:  http://www.zarandok.hu/?m_id=45&m_op=view&id=3915

2008. december 9., kedd

Érik a cseresznye - Csángó dal




Köszönet érte phiadogtaynak

Csángó népdal

 

Érik, érik a cseresnye,
Kondorodik a
levele hej hej hej
Minél inkább kondorodik,
Annál inkább pirosodik hej hej
hej

Megfogtam az ökör (eke?) szarvát,
Szántsam fel e kertem (alját)
hej hej hej
Hogy ne nőjjön gyalog bodza,
Gyalog bodza kerti rózsán hej hej
hej

Kerti rózsám hajlonkozik,
Én szeretőm gondolkozik hej hej
hej
Minél inkább gondolkozik,
Annál inkább pirosodik hej hej
hej

2008. november 1., szombat

Nyisztor Tinka - az első doktori címet szerző moldvai magyar


2008-10-30. 17:45

Dr. Nyisztor Tinka<br>(Fénykép: archív)
Dr. Nyisztor Tinka
(Fénykép: archív)
Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Múzeum körúti részlegében a moldvai Pusztinában élő Nyisztor Tinka 2008. október 29-én summa cum laude minősítéssel nyilvánosan megvédte doktori disszertációját. Személyében ő az első moldvai csángómagyar, aki ezt a tudományos címet elérte. A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiájával foglalkozó disszertációt a bírálók szakmai szenzációnak nevezték.

A zsúfolásig megtelt egyetemi tanácsteremben – az anyaországi „nemzeti” sajtó képviselőinek szinte

Moldvai magyarok a csíksomlyói búcsún<br>(Fényképek: Mikó Áron)
Moldvai magyarok a csíksomlyói búcsún
(Fényképek: Mikó Áron)
teljes távolmaradása mellett – a hivatalosan felkért, az etnográfia terén elismert bírálók méltatták és elemezték Nyisztor Tinka Hétköznapok és ünnepnapok – A moldvai magyarság táplálkozásának etnográfiája címet viselő disszertációjának egyes fejezeteit és az újdonság erejével ható témaválasztását.

A tudós bírálók egyenesen szakmai szenzációnak nevezték a disszertációt, amelyet szerintük némi módosítás után minél előbb könyv formájában is hozzáférhetővé kellene tenni a nagyközönség és a szakma számára.

Nyisztor Tinka moldvai magyar parasztok gyermekeként született a színmagyar, székely eredetű Pusztina faluban, amelyről disszertációja bevezetőjében a következőt írja: „Pusztina a Keleti-Kárpátok gyimesi átjárójától 70 kilométerre, a Tázló folyócska bal partján fekszik, s a falu lakossága az 1994-es

Itatás a Tázlón Pusztina határában
Itatás a Tázlón Pusztina határában
népszámlálási adatok szerint 700 családot alkotó 2070 fő. Maguk a pusztinaiak azonban ennél jóval többre, mintegy ötezerre becsülik a lélekszámukat, nem téve különbséget az állandóan a faluban lakók és az elszármazottak, a városban élők között”.

A tudósítás keretei nem teszik lehetővé azt, hogy bővebben szóljunk Nyisztor Tinka disszertációs témaválasztásának gazdagságáról. Csak címszavakban említjük meg, hogy a disszertációban többek között olvashatunk a moldvai, s elsősorban az úgynevezett „székelyes” csángók keresztelő ünnepi, lakodalmas és halotti toros étrendjéről, annak kialakulásáról és a hozzájuk fűződő szokásokról.

Pusztinai ház kapuja
Pusztinai ház kapuja

A bírálók és a hallgatóság érdeklődését leginkább felkeltette a moldvai, úgynevezett „székelyes” csángómagyarok jellegzetes, Magyarországon ismeretlen eledele, a galuska. A disszertációból az anyaországiak is megtudhatják, hogy a galuska nem azonos az ő főtt tésztájukkal. A moldvai „székelyes” csángók galuskája ugyanis a böjtösen elkészített töltött káposzta (románul: sarmale), amikor is a húst különféle zöldségekkel, így például paprikával, káposztával, sárgarépával, zellerrel helyettesítik. Ebbe a

A Szent István templom Pusztinában
A Szent István templom Pusztinában
galuskába a szokásosnál több kását (rizst) tesznek, és többnyire nem káposztalevélbe, hanem szőlő-, sóska és egyéb levélbe göngyölik.

Nyisztor Tinka az első moldvai magyar, aki ilyen magas tudományos rangot és címet szerzett. A jelenleg is a Bákó város közelében fekvő Pusztinában élő és számos magyarságmentő társadalmi feladatot is vállaló néprajzkutató az általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a gimnáziumot pedig Mánfalván (románul: Moinesti) végezte. A háromszéki Sepsiszentgyörgyön 1979-től több mint egy évtizedig élt és dolgozott előbb darukezelőként, majd adminisztratív munkakörben. Kenyérkereső munkája mellett néprajzot tanult Kósa-Szánthó Vilmának, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum muzeológusának irányítása mellett.

Budapestre 1990-ben érkezett és egy esztendőn át magyar állami ösztöndíjjal tanult a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. Az ELTE néprajz szakát 1991-1996 között végezte, majd több tudományos társaság mellett tagja lett a Magyar Néprajzi Társaságnak és a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak.

Az erdélyi és az anyaországi intézményes magyarság szégyenére Nyisztor Tinka diplomával a zsebében a

Szent István felajánlja a Szent<br>Koronát - Benczúr Gyula<br>festményének másolata<br>a pusztinai templom főoltárán
Szent István felajánlja a Szent
Koronát - Benczúr Gyula
festményének másolata
a pusztinai templom főoltárán
képességeinek és tudásának megfelelő munkát valójában máig nem kapott. Pusztinára hazatérve hosszú évekig nagy odaadással ápolta és felgyógyította az agyvérzésben lebénult édesanyját, ami sokáig késleltette a doktori disszertáció megírását és megvédését.

Néprajzkutatói tevékenysége mellett 2001-ben Pusztinában az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület (EMKE) égisze alatt megalakítja a Szent István Egyesületet, amelynek ma is ő az elnöke. A római katolikus egyház janicsárlelkű papjai által is folytatott elrománosítás feltartóztatására Pusztinában tető alá hozta a Magyar Házat. Szervezi a magyar nyelvű miséket és rózsafüzér imádságokat, ami azt is jelenti, hogy szinte mindennap meg kell vívnia küzdelmét az egyháziakkal. De közben Rómába is elment, hogy a Vatikánban próbálja kijárni a moldvai magyarok magyar nyelvű misézésének engedélyezését.

Nyisztor Tinka – mostmár a doktorátusi cím viselőjeként – a közeli napokban Budapestről ismét hazatér a Keleti-Kárpátokon túli Moldvába, ahol tovább folytathatja az Erdélyből nézve is sokszor bizony szélmalomharcnak tűnő küzdelmét a moldvai magyarság anyanyelvének és nemzettudatának megőrzéséért a jászvásári püspökkel, a Bukarestben akkreditált pápai nunciussal és a falujabeli kollaboránsokkal.

Mikó Áron – Kuruc.info

Moldvai magyarok magyar nyelvű misézést követelnek Csíksomlyón
Moldvai magyarok magyar nyelvű misézést követelnek Csíksomlyón

Kapcsolódó:

Egy videó a csángókról

Székelyföldi kérdés: miért fontosabb Erdő Péternek az indiaiak és az irakiak ügye, mint a csángóké?

Nem állt ki a csángók mellett Erdő Péter

Végveszélyben a csángómagyarok

Bérmálkozás vagy magyar nyelv - Klézsén a kettő kizárja egymást, pellengér és megfélemlítés Lujzikalagorban

Tőkés Moldvában: nem sokat tettek a csángókért a katolikusok

Magyar EP-képviselők tiltakoznak a csángók megfélemlítése miatt

Újabb, abszurd trükk: magyar helyett olaszt tanítanak anyanyelvként a csángó gyerekeknek

Tovább zaklatják a magyarul tanuló csángókat

Egy csángó asszony mártírhalált halt magyar imádságáért

Csángóknak magyarul kuss!

Pusztinai csángók magyar miséért a Vatikánban

RMDSZ-es gáncsolja a csángók magyar oktatását