Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hírekbkv. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hírekbkv. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. október 7., péntek

Demszky vallhat az Alstomról | Magyar Idők

Demszky vallhat az Alstomról | Magyar Idők

http://magyaridok.hu/belfold/demszky-vallhat-az-alstomrol-1071670/
2016. OKTÓBER 7. PÉNTEK 07:30
Baranyai Gábor

BORBÉLY LÉNÁRD: MINTHA NEM A FŐVÁROS VÁSÁROLT VOLNA METRÓKAT, HANEM A GYÁRTÓ MEGRENDELŐT

Novemberben két külön, sajtónyilvános meghallgatáson beszélhet Demszky Gábor volt főpolgármester és Aba Botond, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatója az Alstom metrószerelvények 2006-os beszerzéséről. Az ezt vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság elnöke, Borbély Lénárd lapunknak úgy nyilatkozott: a pályázatot formáló tender- és bírálóbizottságoktól nem véletlenül tartották távol az akkor ellenzékben lévő Fidesz–KDNP képviselőit.

– Milyen szakértőket hallgattak meg a keddi ülésen?
– Annak az ügyvédi irodának a képviselőjét hallgattuk meg, amely 2010 után az Alstom metrókocsik beszerzési szerződéseinek felülvizsgálatával foglalkozott. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy egy olyan új szerződést sikerült kötni, amellyel a főváros és a BKV pozíciója jelentősen javult. Meghallgattuk a BKV jelenlegi vezérigazgatóját és a DBR Metró projektigazgatóságának vezetőjét, mivel a fellelhető iratanyag egy jelentős részét tőlük kaptuk.
– Kiket hívnak legközelebb a bizottság elé, és mire kíváncsiak?
– A korábbi vezetőket, illetve az akkori döntéshozó bizottságok elnökeit. Az egész beszerzést végül a BKV igazgatótanácsa hagyta jóvá papíron, de ezt megelőzően a tender- és a bírálóbizottságokban folyt a munka. Ezekbe delegáltak fővárosi hivatalnokokat, meghívtak szakértőket, illetve az akkori kormánypártok politikusait is. Hiába volt fontos nemzetgazdasági ügy, a bizottságokban nem volt ellenzéki, Fidesz–KDNP-s politikus. Holott ezekben dőlt el, hogy az Alstom lesz a nyertes.

– Mit jelent az, hogy túlértékeltek voltak a szubjektív szempontok a metrókocsi-pályázatban?
– 2006-ban sem volt szokványos, hogy a beszerzési ár a kiírt közbeszerzésben nem érte el az értékelési összes pontszám 50 százalékát. Ezenkívül szubjektív döntési szempontokkal tették tele a pályázati kiírás anyagát. Ilyen volt az esztétika kérdése is, amely önmagában annyi pluszpontot hozott az Alstomnak, hogy az 5,5 millió euróval drágább ajánlatuk nyert. Érdekes volt a zajszint pontozása is. 40 százalékot adtak a vezetőállásban mért zajbeszűrődés szintjére, és 60 százalékban számított az utastéri érték. Miért volt így? Hisz eleve vezető nélküli kocsikat terveztek beszerezni…
– A szerződés pénzügyi részletei­ről mit tudtak meg?
– Az előleg kérdése és annak kifizetése sem volt szokványos. A közbeszerzési eljárásban még 25 százalékos előleget határoztak meg. Ez egy fordulattal, amikor a szerződést megkötötték a nyertes Alstommal, felugrott 50 százalékra. Az első 25 százalékos részlet és a következő, egy évvel később esedékes ugyanekkora tétel kifizetéséhez semmilyen munkát nem kellett felmutatnia az Alstomnak az akkori szerződés szerint. Meg is kapta a pénzt a BKV-tól.
– Miről beszéltek még a meghívottak?
– A fentiek ismeretében kapnak jelentőséget azok a BKV-s visszaemlékezések, amelyek a tárgyalások során az Alstom túlzott magabiztosságáról számoltak be. Ezen akkor változtattak csak, amikor a BKV felbontotta velük a szerződést. Ezután került a főváros olyan tárgyalási pozícióba, amellyel már jobb szerződést sikerült megkötni. Nagy szerencséje volt egyébként a fővárosnak. A szerződést eleve úgy kötötték meg, hogy jogvita esetén nem magyar, hanem francia bíróság előtt kell a fővárosnak megvédenie az álláspontját, idegen jogi környezetben. Egy magyar közbeszerzésben, ahol magyar állami, önkormányzati pénz szerepel, kiengedték az akkori döntéshozók a magyar jogi eljárás lehetőségét. Sokszor úgy lehetett érezni, mintha nem a főváros vásárolt volna Alstom metrókocsikat, hanem az Alstom vett volna magának megrendelőt.
A vizsgálóbizottsági elnök minden körülményt fel kíván tárni
Forrás: Kurucz Árpád
A vizsgálóbizottsági elnök minden körülményt fel kíván tárni

– Értesítették már Demszky Gábort és Aba Botondot, hogy szeretnék őket meghallgatni?
– Kértem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársait, segítsenek, hogy ne csak a sajtón keresztül hívjam meg a volt főpolgármestert és a BKV akkori vezérigazgatóját. Először a Főpolgármesteri Hivatalban és a BKV-nál rendelkezésre álló címeken keressük őket. Illetve ha a kollégáink között van valakinek egyéb elérhetősége hozzájuk, azon keresztül is keressük őket. A hivatalos meghívót eljuttatjuk hozzájuk.
– Sajtónyilvános lesz a bizottsági meghallgatásuk?
– Novemberben két külön ülésen tervezzük Demszky Gábor és Aba Botond meghallgatását. A bizottsági meghallgatások sajtónyilvánosak lesznek.
– Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt is megkérik majd, beszéljen az Alstommal fenntartott kapcsolatáról?
– A vizsgálat jelen fázisában a bizottság szeretne tisztán látni, mennyire volt előkészítve a terep a későbbi nyertesnek. Ez után lehet feltenni a kérdést: kinek állt érdekében, ki részesülhetett az ügylet hasznából.
– Az Alstomot be lehet vonni a vizsgálatba?
– A céget már vizsgálják hazai és külföldi hatóságok is. A brit korrupcióellenes hivatal jelenleg is nyomoz az ügyeikkel kapcsolatban. A bizottság feladata az, hogy rámutasson a politikusok és az általuk vezetett bizottságok döntéseire. Az Alstom meghívását jelenleg nem tervezzük.
– Megkapták-e már az első bizottsági ülésen igényelt, a brit korrupcióellenes hivatal által küldött megkeresés hiteles fordítását?
– Még nem kaptuk meg. Az első tanácskozás után elküldtük a levelünket a legfőbb ügyésznek és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is. Lázár Jánostól azt kértük, hogy a bizottság minél előbb a birtokában lehessen a levél másolatának és hiteles fordításának. A legfőbb ügyésztől a nyomozás állásáról érdeklődtünk. A bizottság már megkapta Tarlós István főpolgármester 2011 januárjában a legfőbb ügyésznek tett bejelentésével kapcsolatos dokumentumokat.
– Mikor lesz a következő ülés?
– Elfogadtuk az üléstervet, hogy tartani tudjuk a Fővárosi Közgyűlés által december 31-ig megszadott határidőt. December elején szeretnénk előzetes állásfoglalást tenni, de lehet, hogy a közgyűléstől mandátumhosszabbítást kérünk. Következő ülésünk október második felében várható.

2016. július 25., hétfő

Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők

Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők

2016. JÚLIUS 25. HÉTFŐ 05:45

A VÁLSÁG KITÖRÉSEKOR SEM FOGTÁK VISSZA A REKLÁMKÖLTÉSEKET A SZOCIALISTÁK


Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. Lapunk összegyűjtötte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél.


A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évé­ben a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.

A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben.

A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból.


KASZÁLT AZ AXEL SPRINGER


Az Axel Springer bevételei alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok.
A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.


SZOKATLAN MEGBÍZÁSOK


Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommuniká­ciós veszélyek összegyűjtéséről szólt.

Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.

2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez.

A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került.

Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.


ÜGYNÖKSÉGEKNEK JUTOTT ÖSSZEGEK


A különböző kommunikációs ügynökségeknek juttatott pénzekről beszélve érdemes kiemelni Bajnai Gordon két korábbi érdekeltségét. Abban az időben, amikor Bajnai felügyelte a már említett Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, többek között azt kellett kommunikálni, hogy mi lesz hárommilliárdnyi uniós közpénzzel. A médiavásárlásra kiírt, kicsivel több mint bruttó 1,6 milliárdot érő pályázatot a MindShare Médiaügynökség Kft. nyerte, de a keretből jutott a Café PR Kft.-nek is. Ez utóbbinak korábban a Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszterhez és Bajnai Gordonhoz köthető Webigen Rt. volt a tulajdonosa.

A Mediaedge:cia-vel a Miniszterelnöki Hivatal 2005-ben kötött kommunikációs feladatokra egy kétmilliárdos keretösszegű szerződést. A pénzből 720 millió forintot költött el ez a vállalkozás médiatervezésre és -vásárlásra. Szintén ez a cég nyert el egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kiírt tendert 800 millió forintért. Ezért a pénzért főleg a kormányzati reformokat kellett megismertetniük a választókkal.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nettó 611 millió forintos kommunikációs tenderét már a MindShare nyerte 2008-ban. Ez az ügynökség 2010 elején a Magyar Posta 400 milliós közbeszerzését vitte el, de dolgoztak például a Magyar Fejlesztési Banknak is 180 millióért.

Az 1996-ban alapított Noguchi Porter Novelli ügynökség saját honlapja szerint eddig minden évben nyereséges volt. Ehhez járulhatott hozzá többek között az, hogy a vállalkozás bonyolította egy ideig a BKV sajtótájékoztatóinak, sajtóbeszélgetései­nek, tévés szerepléseinek és interjúinak szervezését.

A WELL SEM MARADT KI


Nagyot szakított az állami pénzekből a Well reklámügynökség is, ami azért is érdekes, mert korábbi tulajdonosai között több ismert újságíró található, így Mester Ákos, Szilágyi János és Breuer Tamás is. De volt köze a céghez Gyurcsány Ferenc üzlettársának, Erdős Ákosnak is. Ő volt az, aki megvette a volt miniszterelnöktől a Perfekt Zrt.-t, és a Nemzeti Tankönyvkiadóban, valamint az Állami Nyomdában is tulajdonos lett.

A Well egyik 50 milliója tulajdonképpen a körúti villamosoknak köszönhető. A BKV 2006. március 1-jén szerződött a céggel a Combinókkal kapcsolatos teljes körű PR-tevékenységre; a megbízás az adott év október 15-ig szólt. Egy későbbi belső ellenőrzés arra jutott, hogy a szerződés teljesítése megkérdőjelezhető, a cég ettől függetlenül megkapta a 49,5 millió forintot és az áfát. A Well-lel kapcsolatban további három olyan szerződés is előkerült, amelyeknél valamilyen hiányosságot találtak. Ezek között volt pél­dául a bliccelés elleni kampány lebonyolítása nyomtatott újságokban.

A Well Kft. a Hagyó-perből sem maradt ki. Az egyik tárgyalási napon hangzott el, hogy a BKV 2006. ja­­nuár 1. és 2010. március 8. között csaknem 156 millió forintot utalt a Wellnek, több szerződés ellenértékeként. Az egyik fő érdekesség nem is ez, hanem hogy a Well 2007-ben megbízásos jogviszonyban kezdte foglalkoztatni Lelovics Ottót, aki a per ötödrendű vádlottja volt. Lelovics havi bruttó alapbére több mint egymillió forint volt.

Felmerült a cég neve egy hajléktalanokra és lecsúszott egzisztenciák­ra épített cégcsoport körül is. Ennek ügyfelei között volt a Wellen kívül a magyar Siemens-csoport és a 168 Órát kiadó Telegráf Kft. is.

INSOMNIA: EGYEDÜLI PÁLYÁZÓ


Százmilliókat kapott a baloldali kormányoktól az Insomnia is. Az ügynökség honlapján egyebek mellett azt írják, hogy a Közel-Keleten is vannak virágzó kapcsolataik, de „beleteszik” a kreativitásukat európai uniós és közszolgálati projektekbe is. A vállalkozás ügyfelei között volt mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet is. Ezeken kívül kapcsolatban álltak a Simor András vezette jegybankkal is, ahonnan 2010-ben 230 millió forintnyi megbízást kaptak rendezvényszervezésre és egyéb kommunikációs feladatokra.

A már említett Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézettől esett le a legnagyobb falat az Insomniának. A cég a Mindshare bevonásával 2008-ban egyedül pályázott az agrártárca uniós forrásokat népszerűsítő, nem kevesebb, mint kétmilliárdos pályázatán. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet feltételei irreálisan szigo­rúak voltak, ráadásul olyan referenciákat kértek, amelyeket csak alvállalkozók bevonásával lehetett teljesíteni.

Segítette az Insomnia sikerét Botka László szegedi polgármester is. A helyi önkormányzat egyik cége 2010-ben állapodott meg az ügynökséggel a város rehabilitációjával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ellátására. Az összesen csaknem 47 milliós keretösszegű szerződésben szerepelt egyebek mellett hűtőmágnesek készítése másfél millióért, sajtótájékoztatók szervezése kétmillióért, de a cselekvési terv is 800 ezer forintba került.

Hivatalos adatok szerint 2006 és 2010 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 84 milliárd forintot költöttek el állami hirdetésekre. Összeállításunk a teljesség igénye nélkül említette meg a legvaskosabb, esetenként pedig a legérdekesebb kiadásokat, a kisebb összegű megbízásokkal nem foglalkoztunk. Azt pedig akár költői kérdésnek is szánhatnánk, hogy a Fidesz-kormány 2010 és 2014 között hogyan úszhatta ezt meg hárommilliárddal kevesebből, holott elvileg a hirdetési piac árai is emelkedtek.

SZÁZMILLIÓK AZ ACG-NEK


A Gyurcsány-kormány Fair play című kampányát az ACG nevű ügynökség készítette. A feketegazdaság veszélyeire figyelmeztető spotok 295 millió forintba kerültek, és rossz nyelvek szerint a cég az egészet a Chio reklámjait is készítő társaságtól lopta. Akkoriban volt is egy kis adok-kapok a cégek ügyvédei között, de rövid időn belül mindketten kiadtak egy-egy bocsánatkérő közleményt.

http://magyaridok.hu/belfold/igy-folyt-el-gyurcsanyek-idejen-84-milliard-forint-861514/


2016. január 15., péntek

Holnap minden megváltozik Budán | Híradó

Holnap minden megváltozik Budán | Híradó




Szombattól kevesebb átszállással, vagy átszállás nélkül lehet utazni Budán, ugyanis január 16-án indulnak el a budai fonódó villamoshálózat megépülésével bevezetett villamosjáratok. A korábbi 17-es villamosvonalat egyesítették a 19-es, a 41-es és a 61-es vonalakkal, így észak-déli irányban egész Budát átszelő vonalak jöttek létre. Óbudáról átszállásmentes, kötöttpályás kapcsolat épült ki a Batthyány tér, a Széll Kálmán tér, a BAH-csomópont, a Móricz Zsigmond körtér, Albertfalva, valamint Kelenföld felé. Emellett számos egyéb változást is eredményez a fonódó projekt.
Több évtized után szombattól újra egységes hálózatot alkotnak a budai villamos vonalak, amivel új, átszállásmentes kapcsolatok jönnek létre Észak-, Közép- és Dél-Buda között. A megújult vonalakon vadonatúj, akadálymentes CAF-villamosok is közlekednek majd.


CAF-villamos közlekedik a Margit híd budai hídfőjénél a budai fonódó villamoshálózat tesztüzeme során. MTI Fotó: Marjai János


Holnaptól a 17-es villamos meghosszabbított útvonalon, a Margit híd budai hídfőjétől - a Széll Kálmán téren, az Alkotás utcán és a Fehérvári úton keresztül - a Savoya Parkig jár.

Megszűnik a 18-as villamos, szerepét a Hűvösvölgytől a Széll Kálmán tér-Krisztina körút-Fehérvári út útvonalon a Budafok, Városház térig közlekedő 56-os, illetve az56A villamos veszi át. Az 56-os csak hétköznap csúcsidőben jár majd, azon kívül a Móricz Zsigmond körtérig közlekedő 56A villamos szállítja az utasokat.

19-es és a 41-es villamos várhatóan március közepétől a jelenlegi dél-budai végállomásától meghosszabbított útvonalon, a Batthyány téren át a Bem rakpart-Frankel Leó út-Bécsi út vonalon a Bécsi út/Vörösvári út végállomásig közlekedik. A Clark Ádám téri munkák elkészültéig mindkét járat két szakaszon, megosztva közlekedik, mind a Bécsi út/Vörösvári úttól, mind a dél-budai végállomástól a Clark Ádám térig, ahol a Lánchíd alatti gyalogosalagúton átsétálva másik villamosszerelvényre átszállva lehet továbbutazni.

61-es villamos a Fehérvári út elejéig közlekedik, végállomása a 47-es villamos Móricz Zsigmond körtéri megállójába kerül át.
A budai fonódó villamos az Új Széchenyi Terv Közlekedési Operatív Programjának segítségével európai uniós és hazai forrásból, másfél év alatt épült meg, összesen 15,9 milliárd forintból.

Változások a buszmenetrendben is 

Véglegessé válik a 9-es busz jelenlegi, Kőbánya irányú útvonala a Nyugati pályaudvarnál: a busz a Podmaniczky utca érintése nélkül, a Szent István körútról közvetlenül a Bajcsy-Zsilinszky útra kanyarodva közlekedik.

A fonódó villamoshálózat elindulásával párhuzamosan változik a 33-as és a 133-asautóbusz menetrendje is. A 133-as busz késő este és hétvégén is közlekedik, és megáll a Budafoki út/Karinthy Frigyes út csomópontban is. A 33-as busz késő este és hétvégén sűrűbben jár.

Megszűnik a 86-os busz, szerepét Budán a 9-es busz, a Bogdáni út és a Batthyány tér között közlekedő új 109-es busz, a Batthyány tértől meghosszabbított útvonalon, szintén az óbudai Bogdáni útig közlekedő 111-es busz és a 17-es, 19-es, 41-es villamos veszi át. Igyekszenek méltóképpen búcsúztatni a 86-ost, ezért péntek délutántól késő estig nosztalgiajáratokon utazhatnak az utasok.


Nosztalgia Ikarus 180-as busz halad a Lajos utcán, Budapesten 2016. január 15-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán


Meghosszabbodik a 111-es busz útvonala, a Batthyány tértől a Kolosy téren át az óbudai Bogdáni útig közlekedik. Óbuda felől a fonódó villamosokra a Kolosy téren lehet majd átszállni.

Lerövidül a 160-as, a 260-as és a 260A busz útvonala: a buszjáratok külső végállomásuktól az óbudai rendelőintézetig közlekednek majd.

Az előzetes tervekkel ellentétben azonban nem lesz változás a 7-es, a 29-es, a34-es, a 65-ös, a 65A, a 106-os, a 134-es és a 253-as buszközlekedésében.

Segítenek a táblák és az internet 


A budai fonódó projekt keretében komplexen felújították a meglévő Frankel Leó utcai és Bécsi úti villamosvonalat is a Margit hídtól egészen a Tímár utcáig. A rekonstrukció eredményeként ezen a szakaszon korszerűsödött a vonal áramellátása, a villamospálya teljesen átépült, a Bécsi út és a Frankel Leó utca is új út- és járdaburkolatot kapott, továbbá felújították az ott húzódó közműveket. A villamosvonal felújítása érintette a környező tereket és zöldfelületeket is.

A Budapesti Közlekedési Központ azt tanácsolja, hogy mindenki figyelje a kihelyezett tájékoztató táblákat, és próbáljon az interneten is tájékozódni. Az autósoknak sem ajánlott rutinból közlekedniük. A BKK szerint néhány napba is beletelhet, míg mindenki megszokja a budai fonódó hálózat miatti változásokat.

2012. november 6., kedd

Leszámolást emlegetett a Hagyó-per vádlottja

Leszámolást emlegetett a Hagyó-per vádlottja

 Nem ismerte el bűnösségét, és politikai indíttatásúnak tartja a vádiratot R. Miklós nyolcadrendű vádlott a Hagyó Miklós és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per keddi tárgyalási napján felolvasott vallomásában.

 

R. Miklós 2007. január 7-től kommunikációs igazgatóként dolgozott a BKV Zrt.-nél, majd 2007 augusztusától kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettes lett.
A vádlott a nyomozati eljárást „politikai leszámolásként” értékelte, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy korábbi vallomásait kényszerintézkedés nélkül tette meg, azok egy részét továbbra is fenntartja, egy részét módosítja.
R. Miklóst folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével mint társtettest, valamint tízrendbeli, részben folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségével vádolják.
Tagadnak
Az október 30-i tárgyalási napon az ötödrendű vádlott L. Ottó sem ismerte el bűnösségét. Hagyó Miklós egykori főpolgármester-helyettes tagadta az ellene és társai ellen folyó per korábbi tárgyalásán a negyedrendű vádlott által a nyomozati szakban tett vallomások őt terhelő állításait a Kecskeméti Törvényszéken.
A Magyar Nemzet cikkei a témában:
„Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – interjú Balogh Zsolttal
Hagyó felemelkedése és bukása
• „És Demszky Gábornak is voltak elképesztő kérései” – interjú Antal Attilával
• „Nyakó és felesége buszokat kért kölcsön” – beszélgetés Regőczi Miklóssal
• „Halálfélelmem van tőled, Miklós” – mondta a rendőrségi jegyzőkönyv szerint Balogh Zsolt

2012. augusztus 9., csütörtök

MNO: Külföldi bűnszervezet fosztogatja a BKV-t?

http://mno.hu/belfold/kulfoldi-bunszervezet-fosztogatja-a-bkv-t-1097807

Ázsiába viszik a BKV-tól ellopott kábeleket; dolgozók is segítik a távol-keleti maffiát, amely ellen nemzetközi nyomozás folyik.

Az Blikk csütörtöki száma szerint a fél világot behálózó bűnszervezet fosztogatja a BKV-t, az egymilliárd forintot is meghaladja a kár, amelyet a tolvajok okoztak eddig csak a több mint 150 kilométer vezeték ellopásával. Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne tűnne el rézkábel a BKV hálózatából.

Múlt héten a Dunaharaszti és Millenniumtelep közötti HÉV-vonalon veszett nyoma egymillió forint értékű vezetéknek, a 8-as HÉV és a 61-es villamos vonalán pedig további 15 millió forint a kár. A rendőrség elfogott két gyanúsítottat, ám ezzel aligha tettek pontot az ügy végére. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) információi szerint ugyanis a szálak a Távol-Keletre vezetnek – írja a lap.

Az ilyen bűncselekmények száma 2007 második felétől kezdett látványosan emelkedni, a távol-keleti felvevőpiac ekkortól kezdte felvásárolni nagy mennyiségben a hulladék rezet – közölte a Blikk megkeresésére Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója. A társaság úgy értesült, egy nemzeteken átívelő bűnszervezet áll a jelenség mögött. A hálózat beszállítókra, kereskedőkre és felvásárlókra épül.

Benyújtja a parlamentnek a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a fémtörvény szigorítását – tudta meg a Magyar Nemzet Pócs János fideszes képviselőtől, aki korábban interpellációt is nyújtott be az ügyben. A kábellopások az utóbbi években csak a BKV-nál félmilliárd forintot is meghaladó kárt okoztak, ennek kapcsán a képviselő leszögezte: a „színesfémbiznisz” terén is rendet kell teremteni.

A Lánchíd rádió anyagát a színesfémlopásokkal kapcsolatban itt hallgathatja meg.

A cikk szerint Európa-szerte szinte minden ország rendőrsége szembesült a problémával. A rézkábellopási esetek visszaszorítására Nagy-Britanniában például a British Telecom és a Scotland Yard közös munkacsoportot hozott létre.

Budapesten is felállított a rendőrség egy külön nyomozócsoportot, de kevés eredménnyel, ugyanis évről évre nagyobb a kár. Tavaly augusztus elejéig 58, az idén ugyanebben az időszakban már 183 millió forinttal rövidítették meg a BKV-t.

A BKV korábban jelezte a rendőrségnek azon gyanúját, hogy a maffiát valószínűleg BKV-s dolgozók is segíthetik, a tettesek ugyanis olyan információk alapján dolgoztak, amelyeket csakis egy szűk belső kör tudhatott.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV vezérigazgatója negyedmilliós, illetve félmilliós nyomravezetői díjat ajánlott fel azoknak, akik érdemi információval segítik a kábellopások tetteseinek kézre kerítését.

2012. január 17., kedd

Gondola.hu: Íme a kormány elszámoltatási honlapja

Honlap indult a kormányzati elszámoltatásról, ahol Budai Gyula kormánybiztos közlése szerint széles körű tájékoztatást kívánnak adni a 2002–2010 közötti szocialista kormányok prominenseinek állami pénzek terhére elkövetett visszaéléseiről és a mostani kabinet vonatkozó intézkedéseiről.
2012. január 17. 11:59

Budai Gyula keddi, budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a http://elszamoltatas.kormany.hu oldalon megtalálhatók többek között a kormánybiztos feladatai és hatáskörei, a vizsgálati eredmények és a megjelent hírek. Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos jelezte: eddig 51 ügyben tettek büntetőfeljelentést.

„Az igazság az országok alapja” mottót viselő oldalon külön csoportban találhatók meg az állami vagyont érintő, a mezőgazdasági tárgyú, és a kormánybiztos kezdeményezésére indult vizsgálatok.

Budai Gyula arról is beszélt, hogy sokat vitatott kérdés volt az elmúlt 14 hónapban, hogy milyen hatáskörökkel rendelkezik a kormánybiztos, és melyek a feladatai. A honlapon megtalálható az a kormányhatározat, mely konkrétan meghatározza, milyen ügyekben, milyen jogszabályok mentén járhat el a kormánybiztos.

Ennek tisztázását Budai Gyula azért tartja fontosnak, mert az elmúlt időszakban az ellenzéki pártoktól rendszeresen „kapott megrendeléseket”, hogy milyen ügyeket vizsgáljon. Felhívta a figyelmet arra, hogy önkormányzati ügyekben az Állami Számvevőszék rendelkezik hatáskörrel.

A hírek menüpont alatt összegzik a 14 hónap sajtómegjelenéseit. A hírcsoport rendszeresen frissül. Budai Gyula ismertette a honlap legfrissebb hírét, Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatójának az FTC pályájának visszaállamosításával kapcsolatos feljelentését - olvasható a Fidesz hivatalos honlapján.

A vizsgálati eredményeink menüpont alatt olyan dokumentumok találhatóak, melyek az elszámoltatási munka elmúlt 14 hónapja alatt keletkeztek, kivéve azokat, melyek a titkos ügykezelés szabályai alá esnek. Itt vannak még annak az 51 ügynek a dokumentumai is, melyekben büntetőfeljelentést tett a kormánybiztos. A nyomozás érdekeire való tekintettel maguk a feljelentések nem kerülnek fel a honlapra.

Budai Gyula beszámolt arról is, hogy vizsgálataik három fő csoportba sorolhatók. Az egyes csoportba tartoznak azok, amelyet más kormányzati szervek végeznek, de a kormánybiztos felügyeli őket. A kormányhatározat jelöli ki, hogy ezekben az ügyekben milyen felügyeleti joga van a kormánybiztosnak, és milyen utasításokat adhat. Ebben a témakörben található a Malév Zrt. privatizációja ügyében lefolytatott vizsgálat eredményeképpen létrejött Fehér könyv, mely immár mindenki számára elérhetővé vált. A Malévval kapcsolatos vizsgálati jelentés és feljelentések nem publikusak, mert sértenék a nyomozás érdekeit.

Ugyanitt megtalálható a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatos jelentés, amely a sajtó számára már publikus - folytatta Budai Gyula, hozzátéve, ezen csoportba tartozó vizsgálatok jelentős részét a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) végzi, de a jelentések nem nyilvánosak, így ezeket nem tehették fel a honlapra - fűzte hozzá.

Budai Gyula a második csoportba a mezőgazdasági tárgyú vizsgálatokat sorolta, amelyek nagy részét még mint miniszterelnöki megbízott kezdte vizsgálni.

Budai Gyula ismertette: ezen vizsgálatok az állami földek privatizációjával, a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban történtek, de ide sorolhatóak mindazon visszaélések, amelyek az elmúlt nyolc év kormányzatához köthetőek, például a Leader Közhasznú Egyesületet, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal gépjármű és informatikai beszerzését, a Hód-Mezőgazda Zrt. privatizációját, a Mariano Kft. bérleti szerződését, a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. privatizációját érintő vizsgálatok, vagy a sukorói telekcserével kapcsolatos iratok jelentős része.

Budai emlékeztetett: a múlt hét folyamán nyilvánosságra hozta azt a feljegyzést, amely az amerikai nagykövetség első titkára, Timothy A. Betts és közte zajló beszélgetést foglalta össze. A beszélgetés jelentős részét a sukorói ingatlanüggyel kapcsolatos, valamint a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen induló esetleges büntetőeljárás részletei tették ki. A kormánybiztos elmondta, eredetileg „nem tartotta korrektnek”, hogy egy ilyen feljegyzést nyilvánosságra hozzon, de miután hivatalát több támadást érte ez ügyben, mégis a nyilvánosságra hozatal mellett döntött.

Budai megemlítette, nyilvánosságra hozták azt az izraeli nagykövetnek írt levelet is, amelyben az iránt érdeklődött, hogy Joav Blum izraeli-magyar üzletember ellen Izraelben milyen büntetőeljárás indult ingatlanpanama tekintetében. A kormánybiztos megjegyezte, erre a több mint egy éve küldött levélre a mai napig nem kapott választ.

A harmadik csoportba Budai a kormánybiztosként indított vizsgálatokat sorolta, melyek közérdekű bejelentéseken, minisztériumoktól kapott vizsgálati jelentések alapján történtek, de ide tartozik például olyan jelentős privatizációk iratainak a vizsgálata, amit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-től, vagy más szervezetektől kaptak meg, például a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget kaszinó vizsgálati jelentése, a taszári reptérrel, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetemmel kapcsolatos jelentés.

A Genetic Immunity Kft. pályázati pénzeivel kapcsolatos vizsgálat kapcsán Budai emlékeztetett, ebben az ügyben az amerikai nagykövethez fordult tájékoztatásért, hogy a cég ellen az Egyesült Államokban milyen eljárások folynak. Hozzátette: erre a levélre szintén nem kapott választ.

Az elszámoltatási kormánybiztos pozitív példát is említett. Az Alstom vonatkozásában folytatott vizsgálat során 2011 januárjában a budapesti angol nagykövethez fordult információért, kérdéseire húsz napon belül választ kapott.

Budai a honlap legfontosabb részeként a „Kapcsolat” menüpontot nevezte meg, ugyanis – mint mondta – a mai napig számos bejelentést kapnak, melynek jelentős része névtelen, ezért döntöttek úgy, a közérdekű bejelentéseket ezentúl csak a megfelelő adatok kitöltésével lehet megtenni. A kormánybiztos konkrét adatokat is említett: 2010-ben 736, 2011-ben pedig 561 közérdekű bejelentés érkezett hozzájuk.

Budai Gyula a sajtótájékoztató végén elmondta, a vizsgálati adatok és jelentések feltöltése folyamatosan történik, így mindenki számára nyomon követhető a vizsgálati munka. Ezáltal a mind a nemzetközi, mind a hazai átláthatóság szabályainak teljes egészében eleget tudnak tenni – hangsúlyozta a kormánybiztos.

gondola összeállítás

2011. október 27., csütörtök

A fejétől bűzlik?

Link
http://bendeguz1.multiply.com/journal/item/2313

Megtudtuk:MSZP-s nagykutyára tett terhelő vallomást
Hagyó bizalmasa

A fejétől bűzlik?
































PUCH LÁSZLÓ NEVE A NYOMOZATI IRATOKBAN

A Hagyó Miklós szóvivőjeként ismertté vált Horváth Éva gyanúsítotti vallomása a Központi Nyomozó Főügyészségen (2010. február 3.)



2011. szeptember 5., hétfő

Hírek - röviden

Kocsis István távozik a BKV-tól


Azonnali hatállyal távozik a BKV éléről Kocsis István, akit a Magyar Villamos Művek (MVM) korábbi vezérigazgatójaként hűtlen kezeléssel gyanúsítanak – értesült a Magyar Nemzet.

A fővárosi cégvezető, aki a rendőrségen a Gyurcsány-kormány tagjaira tett terhelő vallomást, a főpolgármesterrel kötött egyezség alapján nem kap végkielégítést.

További részletek a Magyar Nemzet hétfői számában.

Kapcsolódó:

***

Lemondott a pesti börze elnöke


Lemondott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) elnöki tisztéről Patai Mihály, az UniCredit Bank elnök-vezérigazgatója hétfőn - értesült az MTI.

Matolcsy tárgyal a jegybankelnökkel


A kormányfő Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert bízta meg azzal, hogy személyesen egyeztessen Simor András jegybankelnökkel – közölte Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője hétfőn. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt megelőzően kezdeményezett személyes egyeztetést Orbán Viktorral annak érdekében, hogy az MNB javaslatai is eljussanak a kormányhoz a hitelesek terheinek könnyítése érdekében.

Ő tudta, hogy az eurónak sírás lesz a vége


A II. világháború utáni időszak „legfelelőtlenebb politikai kezdeményezései” közé tartozott az európai valutaunió létrehozásról szóló döntés - írta hétfőn megjelent cikkében Lord Nigel Lawson.


Lázár véleményezésre megküldte az Ab-törvény tervezetét


Eljuttatta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az alkotmánybírósági törvény tervezetét a parlamenti pártok frakcióvezetőihez, az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága elnökéhez és Paczolay Péterhez, az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéhez – közölte a kormánypárti képviselőcsoport sajtóosztálya hétfőn az MTI-vel.


A Kertész levelében foglaltak elfogadhatatlanok


Elfogadhatatlannak és menthetetlennek tartja a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke Kertész Ákos írónak az Amerikai Népszavában megjelent nyílt levelében foglaltakat. L. Simon László szerint Kertész Ákos átlépett egy határt.


Andrassew sem tiltakozik Kertész miatt


Nagyon sok mindenben nem ért egyet Kertész Ákossal, de a Magyar Nemzetnek nyilatkozva nem határolódott el tőle magyargyűlölő mondatai miatt kollégája, Andrassew Iván. Hankiss Ágnes fideszes EP-képviselő szerint ellentmondásos, hogy épp egy zsidó származású ember minősít kollektív bűnösnek egy népet, az LMP-s Schiffer András szégyenletesnek és igaztalannak nevezte az Amerikai Népszavában megjelenteket.


Gyurcsány „megvédi tisztességét”


Nincs egyetlen tanú sem, aki azt mondaná, hogy szóbeli összefoglalómat döntésként értelmezte volna. Senki nem állítja, hogy a találkozót követően akár egyetlen alkalommal tájékoztatást kértem volna az ügyről, vagy bármilyen módon sürgettem volna a döntést, vagy bárkit kértem volna annak támogatására – olvasható Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök mentelmi bizottságnak küldött levelében. Teljes nyugalommal áll vádlói elé, és nincs kétsége: meg fogja védeni igazát, tisztességét.


Nagy a csend Rohác kiadatási kérelmére


Nincs még válasz a Jozef Rohác ellen indított büntetőeljárásban az újabb kiadatási kérelemre, a szlovák hatóságok immár több mint egy hónapja tanulmányozzák a gyanúsított ügyeit vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) által megküldött iratokat.



„A játékok ideje lejárt Washingtonban”


Vissza kell hozni az amerikaiakat a termelésbe, és itt az ideje, hogy a kongresszus tegyen is ennek érdekében – jelentette ki hétfőn Detroitban Barack Obama elnök a munka amerikai ünnepe alkalmából elmondott beszédében.

Barack Obama megismételte, hogy szeptember 8-án a kongresszusban javaslatokat terjeszt elő a gazdaság élénkítésére, a munkahelyek számának növelésére. Előrevetítve ennek részleteit rámutatott, hogy Amerika-szerte rengeteg híd és út vár újjáépítésre és hogy számos építőmunkás vár a lehetőségre.

„Meglátjuk, hogy a republikánusok is a pártjuk fölé helyezik-e az országot. A játékok ideje lejárt Washingtonban, itt az ideje a cselekvésnek, és annak hogy Washington a munkával foglalkozzon” – jelentette ki az elnök.    


Romániában is folyhattak kegyetlen kihallgatások


Az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa szerint Európában három országban – Lengyelországban, Romániában és Litvániában – tartott fenn titkos börtönöket a CIA a terrorizmus elleni harc jegyében.

Thomas Hammarberg, a strasbourgi székhelyű, főként emberi jogi kérdésekkel foglalkozó összeurópai szervezet emberi jogi biztosa hétfőn tett közzé összegzést arról, hogy a rendelkezésére álló adatok szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség milyen titkos műveleteket hajtott végre Európában 2001 végétől kezdve, attól fogva, hogy a világ különböző pontjain terrorizmussal gyanúsított személyeket ejtett foglyul. Hammarberg szerint a titokban folytatott vallatással nyert információk értéke megkérdőjelezhető, az viszont kétségtelen, hogy ez a titkos tevékenység az emberi jogok súlyos sérelmével járt.

A CIA az Egyesült Államok területén kívül legkevesebb hét helyen – ezen belül a három említett európai országban – létesített titkos börtönt, ahol „továbbfejlesztett kihallgatásnak” vetettek alá személyeket. Ez nemritkán kimerítette a kínvallatás fogalmát: a magánzárkában elkülönítve tartott foglyok alvásmegvonást, számos kegyetlenkedést, egyebek közt a látszólagos vízbe fojtás technikájának alkalmazását szenvedték el. A különböző titkos börtönöket megjárt foglyokat évek elteltével sem állították bíróság elé – ők végül rendszerint a kubai területen található guantánamói amerikai támaszpontbörtönben kötöttek ki.

Nem vettek részt, „csak” felhatalmazást adtak

Lengyelországban 2002. december 5-én kezdte meg működését a CIA titkos börtöne: ezen a napon érkezett Szymany repülőterére az a gép, amely Bangkokból hozott két „nagy értékű foglyot”. Később, 2003 folyamán újabb foglyok érkeztek Lengyelországba, köztük olyanok, akik a feltételezések szerint részt vettek a 2001. szeptember 11-i merényletek kitervelésében. A lengyelek nem vettek részt a foglyok kihallgatásában, de nyilvánvalóan megadták a legfelsőbb szintű politikai felhatalmazást, valamint bizonyos mértékű titkosszolgálati támogatást is nyújtottak – hangsúlyozta Hammarberg.

Az ET emberi jogi biztosa szerint Bukarest közelében 2003. szeptember 23-án kezdett működni a titkos börtön – közvetlenül azután, hogy a lengyelországit bezárták. A lengyelországi fogvatartottak közül legkevesebb egyet bizonyítottan átszállítottak a romániai Baneasa repülőtérre. A CIA romániai tevékenysége két évig folytatódott. A román hatóság vajmi kevés hajlandóságot mutatott utóbb a történtek feltárására – állapította meg Thomas Hammarberg. Az emberi jogi biztos szerint a harmadik érintett európai ország, Litvánia valamivel több szándékot mutatott a tények utólagos tisztázására, bár homályban maradtak fontos kérdések a litvániai CIA-tevékenység kiterjedését illetően.

Soha többé nem ismétlődhet meg

A „terrorizmus elleni háború” csúcsidőszakában a három említett ország rendkívüli felhatalmazást adott az amerikaiaknak, teljes titoktartást biztosítva számukra – emlékeztetett Hammarberg, és úgy vélekedett: a történtekkel kapcsolatban fel kellene fedni a teljes igazságot, és garanciákat kellene nyújtani arra, hogy a titkosszolgálatok között ilyenfajta emberi jogsértő együttműködés soha többé nem ismétlődhet meg.

(MTI)








2011. augusztus 31., szerda

2014-re megújulhat a Széll Kálmán tér


Link

http://www.lanchidradio.hu/belfold/2014re_megujulhat_a_szell_kalman_ter_20110831

Elfogadta a budapesti Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepciót szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Szintén döntöttek arról, hogy módosították a Móricz Zsigmond körtér területrendezését, és a jelenleg folyó munkákat azonnal felfüggesztik.

Elfogadta a budapesti Széll Kálmán tér átépítésével kapcsolatos koncepciót szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés. Hutiray Gyula főpolgármester-helyettes előterjesztését a képviselők 24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett fogadták el. Az előterjesztő a vitában azt hangsúlyozta, hogy a korábbi több tízmilliárdos tervekkel ellentétben a pár milliárd forintból megvalósítható programmal szeretnék megoldani a Széll Kálmán tér területrendezési problémáját.

Somfai Ágnes (LMP) azt sérelmezte, hogy hivatalosan nem értesült a koncepciótervekről, és hiányolta az ötletpályázat kiírását. Hozzátette: a javasolt koncepciót támogatják. Bihary Gábor (MSZP) úgy véli, szerény javaslatról van szó, „az előterjesztő mert kicsit álmodni”. Szerinte abban az esetben, ha e koncepció alapján valósul meg a Széll Kálmán tér felújítása, akkor a közlekedési csomóponton kívül építészeti és köztéri „értékei” nem lesznek a három kerület határán elhelyezkedő térnek.

Az elfogadott előterjesztés szerint 2010-ben 3 milliárd forintot különítettek el a tér felújítására, a térség közösségi közlekedési kapcsolatainak fejlesztésére, a fogaskerekű felújítására, annak a Széll Kálmán térre való vezetésére. (?!)

A január 31-i közgyűlésen megszavazták, hogy készüljön koncepció a Széll Kálmán tér – a volt Moszkva tér – átrendezéséről, azt végül a Főmterv készítette el. A koncepció lényege, hogy a felújítás ütemezését, nagyságrendjét tisztázzák mind közlekedési, mind városépítészeti szempontból.

A koncepcióterv tartalma szerint az első ütemben átalakítanák a gyalogosfelületeket, megújítanák az utcabútorokat és akadálymentesítik a teret, mozgólépcsőket helyeznének el a Várfok utca irányában. Emellett a gyalogoskapcsolatokat is fejlesztenék több zebra kijelölésével. A közlekedés szempontjából fontos elem, hogy a kerékpáros-közlekedési kapcsolatokat javítanák, illetve csökkentenék a közösségi közlekedés helyigényét; a tér forgalmi kapacitásait nem növelnék, de ennek csökkentése sem cél.

A metróállomás teljes átépítése is szándékában áll a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) és a városvezetésnek is, a kereskedelmi funkciókat ellátó épületszárny bontásával együtt. A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása szintén kiemelt feladat, a budai fonódó villamosvonalak projektjének Széll Kálmán téri ágát szeretnék megvalósítani, illetve az átszállási kapcsolatokat javítanák. A munkálatok első üteme a számítások szerint 2,5-3 milliárd forintba kerül, de a későbbi munkákhoz 1,5 milliárdos fővárosi forráskiegészítés szükséges a kivitelezés 2013-as beindításához. A BKK tervei szerint az első ütem kivitelezési munkálatai várhatóan 2014-ig fejeződhetnek be.

Egy évvel csúszik a körtér átadása

Módosul a Móricz Zsigmond körtér területrendezése, a jelenleg folyó munkákat azonnal felfüggesztik, miután a képviselők elfogadták az erre vonatkozó előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A javaslatot 34 igen szavazattal egyhangúlag szavazták meg.

Az elfogadott javaslat szerint a Móricz Zsigmond körtéren a 4-es metró építkezésével kapcsolatos felszíni rendezés korábbi terveit egy korábbi közgyűlési döntés nyomán felülvizsgálta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), és új alternatívákat fogalmazott meg. A szakemberek azt javasolják, hogy a körteret úgy építsék át, hogy megszűnjön a Fehérvári út felől a gépjárműforgalom, és a Váli utca és a 6-os villamos végállomása között díszburkolattal ellátott gyalogoszónát alakítsanak ki. Északról továbbra is biztosított marad a járműforgalom, a módosítások a buszforgalmat nem érintik.

A módosítás miatt mintegy egy évvel csúszik majd a körtér átadása, így csak 2012 közepére valósulhat meg, és a becslések szerint 420-430 millió forintos többletköltség jelentkezik. Ezzel szemben viszont javulnak a kerékpáros- és gyalogoskapcsolatok. Jelenleg az előterjesztés szerint a tér 4-es metró állomásához kapcsolódó felszínrendezés munkálatai 90 százalékos készültségi szinten vannak, ezért szükséges a kivitelezés azonnali felfüggesztése. A döntés után a Budapesti Közlekedési Központ és a DBR Metró Projekt Igazgatóság további részletes vizsgálatokat fog elvégezni a jogi, pénzügyi és ütemezési következményekről.

Átadják a társaságot a BKK-nak

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) tulajdonába kerül a Budapest Szíve Nonprofit Kft., miután a Fővárosi Közgyűlés szerdán 19 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta az erről szóló előterjesztést. A fővárosi önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló társaságot 11,3 millió forintért adják át a BKK-nak szeptember 30-i határidővel.

A tulajdonosi jogok átruházását a városvezetés azzal indokolta, hogy a Budapest szíve program projektjei nagymértékben kötődnek a főváros közlekedési rendszereihez, így a projektek szakmai előkészítése és lebonyolítása szorosan kapcsolódik a közlekedési társaság szakmai feladatainak ellátásához.

(MTI)


2011. augusztus 28., vasárnap

MŰSORAJÁNLÓ - Hírek röviden

***

Újraépíteni mindazt, amit a balsors és a köztünk élő léhák, önzők leromboltak


A magyarság megmaradása a nemzeti érdek feltétlen követésének köszönhető, és erre az erőre ma is nagy szükség van – fogalmazott Mohácson Kövér László házelnök.
- Létünket, hazánkat, kultúránkat csupán annak köszönhetjük, hogy harminchat emberöltő alatt végtére is a jobbakból voltak többen. Mindig akadtak elegen, akik képesek voltak áldozatokat hozni azért, hogy újraépítsék mindazt, amit balsors, idegen erők és a közöttünk élő léhák, gyávák, önzők és árulók leromboltak – fogalmazott az Országgyűlés fideszes elnöke vasárnap a Mohácsi Történelmi Emlékhely új fogadóépületének átadási ünnepségén.


***

„Nem azért nem tudom megmondani, mert államtitok, mert egyébként államtitok...” (+videó)


Az előző ciklusra visszanyúló lehallgatási botránnyal, az úgynevezett UD-üggyel összefüggésben hallgathatták ki a katonai ügyészek a szocialista Vadai Ágnest, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának jelenlegi elnökét. Ezt feltételezi a hatósági nyilatkozatok alapján az időközben tönkrement vagyonvédelmi vállalkozás jogi képviselője. Vadai Ágnes részleteket továbbra sem közöl, és ellentmondásosan nyilatkozik.

***

Készül a Szíven szúrt ország II


Készül a Szíven szúrt ország című film második része, 2012-ben bizonyosan látható lesz a mozikban - mondta Kálomista Gábor, a film producere az MTI-nek.


***