Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március15. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: március15. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. május 5., szombat

Origó és post*r: Hol voltál...?

És te hol voltál 1988. március 15-én?
http://holvoltal.postr.hu/es-te-hol-voltal-1988-marcius-15-en

Kedves olvasóink!

Izgalmas vállalkozásba fogunk, és izgalmas időutazásra, sokat ígérő játékra hívjuk önöket. A holvoltal.postr.hu szerkesztője, és a postr.hu szerkesztői ezentúl hétről hétre raknak képeket a blogra, melyeket 1988-89-ben készített Nagy Piroska, a blog egyik szerkesztője. Ezeken a képeken tömegdemonstrációk, ünnepi megemlékezések, tüntetések és azok szereplői láthatók. Mi, a blog készítői kíváncsiak vagyunk arra, hogy mit gondolnak az elmúlt húsz évről, a rendszerváltásról, az akkori időszakról, az adott eseményről ezeknek a képeknek a szereplői.
Természetesen nincs birtokunkban lista arról, hogy kik vannak a képeken, és ezért önöket, az [origo] nyilvánosságát hívjuk segítségül. Nézzék meg, emlékezzenek az akkori eseményekre, ismerjék fel diák- és munkatársaikat, kollégáikat, barátaikat, adott esetben saját magukat ezeken a húsz évvel ezelőtti felvételeken, és jelentkezzenek akár névvel, akár anonim módon a blog szerkesztőinél az alábbi email-címen: holvoltalkukacmailpontcom (a jeleket a spamrobotok miatt írtuk le betűvel, a címben természetesen az eredeti formátuma a nyarő)

Nem titkolt szándékunk, hogy ezeket a visszaemlékezésket az írók hozzájárulásával a blogban publikáljuk. Több száz felvétel van a birtokunkban, így hetente több képet közlünk, és a jelentkezők közül hetente egy személyt kisorsolunk, akik a Kieselbach kiadó ajándékát, Nagy Piroska: Az eufória évei című albumát kapják meg.

A képek jó része utcai demonstrációkon, tüntetéseken készült, az azonosításban a dátumok segíthetnek. Első sorozatunk 1988. március 15-én készült.

Ön hol volt ezen a napon? 

A nagyításhoz kattintson a képre!

A nagyításhoz kattintson a képre!

A nagyításhoz kattintson a képre!

A nagyításhoz kattintson a képre!

Ott voltak? Jelentkezzenek!

 holvoltalkukacmailpontcom


Nem jött tisztító vihar

Nagy Piroska Amerikában született magyar lány a nyolcvanas években jött Budapestre, hogy egyetemen tanuljon, majd 1987. március 15-től amatőrként végigfotózta a rendszerváltásig tartó időszak szinte valamennyi jelentős utcai eseményét. A képek több mint húsz év után rendeződtek az Eufória évei című, most megjelent könyvvé, amelyben a fotókat az azokon szereplő rendszerváltó közéleti személyiségek - Mécs Imrétől Sólyom Lászlón át Orbán Viktorig - visszaemlékezései kísérik
 * Tovább>>

http://holvoltal.postr.hu/nem-jott-tisztito-vihar












A vidó elején Kőszegh Ferenc, a végén a rendőrség.


2012. február 7., kedd

2001.03.15. MIÉP-ünnep




A 2001. március 15-i nemzeti ünnep alkalmából tartott Hősök terei több tízezres MIÉP-nagygyűlés rövid összefoglalói az akkori híradókban (Magyar ATV, Duna TV, M2) a párt hőskorából.

2009. március 15., vasárnap

A székelyek is megemlékeztek

Egy barátom hívott fel néhány napja telefonon: "Gyertek Udvarhelyre 15-én, mert nem hagyhatjuk, hogy ezen a napon csak az árulóké legyen Udvarhely, cselekednünk kell, most, vagy soha! "
Magyarországról öt autóval érkeztünk a székely anyavárosba, amely nem öltözött nemzeti színekbe sajnos ezen a márciusi napon. Csak elvétve lehetett piros-fehér-zöldet látni az utcákon, ablakokban. A város RMDSZ-es vezetése által meghirdetett hivatalos ünnepélyre a Fő téren került sor. 2-3000 lelkes "magyar" várta Bunta Levente és dr. Gyenesei István, a magyar kormány képviselőjének beszédét. A tér közepén több száz fős jól kivehető, a tömegtől különálló csoport Árpád-sávos, és nemzeti lobogókat lengetett. Bocskaiban, székelyruhában, kokárdával.
Amikor a műsorvezető felkonferálta Bunta Leventét, rövid fütyülés és bekiabálások után a csoport hátat fordított, és kivonult az ünnepély helyszínéről, le a tér másik felén lévő Turul szoborhoz. Az ősi, magyar jelkép talapzatán elhangzott Reményik Sándor vers után koszorút helyeztünk el és könnyező szemekkel elénekeltük a Székely Himnuszt. Sok döbbent tekintet kísérte e "külön" ünnepséget, volt néhány bátorító pillantás is, amely bíztató lehet a jövőre nézve.
Több civil ruhás "ünneplő" látható zavarodottsággal kapkodott telefonja után, utasítást várva a követendő eljárásra. Végül is nem történt semmi rendkívüli Székelyudvarhelyen, március 15-én. Ahogy évtizedek óta nem történik semmi. Csak fogyunk, engedünk, és marakodunk. A Turul szobornál elhelyezett koszorún ez áll: Székely Ellenállás. Néhány tucat ember akarata. Isten legyen velük.
Rába Kálmán, Kaibinger Gergő
Jobbik, Kőszeg

Megemlékezés a déli végeken


A három vezető délvidéki magyar párt közös ünnepségén emlékeztek meg vasárnap a délvidéki magyarok Bácskossuthfalván (Stara Moravica) az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról.
A sok száz embert megmozgató eseményen az idén - hosszú évek óta először - nem volt hivatalos magyar vendég. Sólyom László köztársasági elnököt várták a három vajdasági Kossuth-szobor egyikének otthont adó észak-bácskai faluba, de miután az államfő elhalasztotta az ünnepséget követő, két naposra tervezett látogatását, s csak Bácskossuthfalvára ment volna el, a vendéglátó Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége úgy döntött, hogy eltekint a meghívástól.
Vasárnapi ünnepi beszédében is kitért erre Pásztor István, a VMSZ elnöke, s azt mondta, hogy pártja vezetésének nem volt más választása, mint a Sólyom-látogatás lemondása azok után, hogy belgrádi kifogások hatására a köztársasági elnök elállt a hónapok óta tervezett, remélt vajdasági látogatásától, s most csak Bácskossuthfalvára és Szabadkára utazott volna néhány órára.
Azért kellett a meghívástól elállni, mert ha nem ezt teszik, belenyugszanak az út szerb kifogások miatti lerövidítésébe, akkor azzal lényegében elfogadják, hogy Belgrád, a szerb politika szabja meg, mit tehetnek, s mit nem a vajdasági magyarok. Nagy vívódás után született meg a döntés, amelyre nem vagyunk büszkék, s amellyel magunknak is fájdalmat okoztunk - mondta Pásztor István.
Biztos vagyok benne, hogy a történtekből levonjuk, s mások is levonják a tanulságokat. Harag nincs bennünk, csak keserűség, de ezen túl fogunk lépni, és folytatjuk a kapcsolatok építését az anyaországgal - tette hozzá a VMSZ elnöke.
Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke a Sólyom Lászlónak Belgrádból és Bukarestből küldött, a vajdasági és romániai látogatástól eltanácsoló üzenetek kapcsán a magyar államfő meghurcolását emlegette, hozzátéve, hogy mint a köztársasági elnök székelyföldi, nyergestetői kopjafaállítása bizonyítja, ebben az ügyben mégis a magyarok győztek.
A 161. évforduló ünnepségei már napok óta zajlanak a Vajdaságban. Huszonhét helyen harminckét megemlékezést tartanak, amelyekből még hétfőre is jut.
(MTI)

Vona Gábor: Kormányzó kell

Kattints rá>>

Vona Gábor: Kormányzó kell, minden egyéb kétségbeesett fuldoklás (Itt a Jobbik-elnök teljes beszéde)



Kordonok, előállítások, zavaros rendőrségi akciók – vége az ünnepnek

Este tíz órára gyakorlatilag mindenütt feloszlott a tüntető tömeg a fővárosban, miután a rendőrség több helyszínről is kiszorította az embereket. Az idei március 15-e is hasonló módon telt az utcán, mint azt 2006 ősze óta megszokhattuk nemzeti ünnepeinken. A hatalom a kordonok mögött ünnepelt.

Vasárnap estére elcsendesedett a főváros, szinte mindenütt zavartalan a forgalom. Előzőleg több bejelentett nagygyűlés és demonstráció zajlott különböző helyszíneken, ezek többnyire békésen értek véget.

A legnagyobb zavart valószínűleg most is a rendőrség okozta. Több helyszínen az egyszerű ember számára érthetetlen módon próbálták kiszorítani a tüntetőket, illetve megakadályozni, hogy eljussanak egyik helyről a másikra.

Végül is a nap folyamán több embert előállítottak. Vasárnap este háromnegyed tízre 35-re nőtt az előállítottak száma. Elfogták Budaházy Györgyöt és Toroczkai Lászlót is, őket állítólag hétfőn ki akarja szabadítani híveik egy csoportja.

Gyurcsány Ferenc csupán olyan eseményeken jelent meg, ahol a köznép nem férhetett a közelébe: reggel az ünnepélyes zászlófelvonáson a Kossuth teret kellett miatta hermetikusan elzárni kordonokkal, este pedig a Művészetek Palotájában mondott ötperces beszédet szigorúan kiválasztott közönség előtt.

A Fidesz a Várban ünnepelt, ahol Orbán Viktor mondott beszédet. Lebontottuk a régi világot, de Magyarország újjászületése elmaradt, ezért kapott lángra a szocialista szamárkóró, az ország csődben, az állam romokban, a tőzsde inog, mint részeg ember a felcsúti éjszakában – jellemezte Orbán Viktor a kialakult helyzetet.

(MNO)


Egy kis adalék a mai naphoz

Előállítások és rabosítások a Kossuth téren (+képriport és videók)
2009-03-15 11:30
hírTV

Négy fiatalembert állított elő a rendőrség a budapesti Kossuth téren, a kordonokkal hermetikusan elszigetelt Parlament épülete előtt, miközben a megközelíthetetlen téren felvonták az állami zászlót.

Videók:
   Előállítások és rabosítások a Kossuth téren
   Némán tiltakozás: "Felelős kormányt Buda-Pesten"
Galéria:
   Kattintson a képre!

A Magyar Köztársaság lobogójának felvonására csak a meghívott állami vezetőket, a diplomáciai testület tagjait és a sajtó előzetesen regisztrált munkatársait engedték be a Parlament előtti Kossuth térre. Az ünnepelni vágyó polgárok ezúttal is a kordonon kívül rekedtek. A megemlékezésen részt vettek a legfőbb közjogi méltóságok, köztük Sólyom László köztársasági elnök, Szili Katalin házelnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.

Februártól szabálysértésnek minősül, ha valaki bekiabálással akadályoz mást gyülekezési joga gyakorlásában. A rendőrség ennek megfelelően máris intézkedett a Kossuth téren, ahol kettős kordon védte az állami megemlékezést.

Tojástartó és Sztálin-könyv

A zászlófelvonás ideje alatt négy tüntetőt vettek őrizetbe, majd rabosítottak a rendőrök. Két fiatal tojástartóval és Sztálin élete című kötettel demonstrált a kordonok mögött és Gyurcsány Ferenc távozását követelték. Másik két tüntető "Felelős kormányt Buda-Pesten" transzparenssel némán tiltakozott, őket is előállították.

Elszabadultak az indulatok: a kormány ellen demonstrálókat a helyszínen más, ott álló személyek inzultálták. Egy bekiabálónak letépték a szemüvegét, és megpróbálták kézzel befogni egy kormányellenes tüntető száját.

A Garibaldi utcából egy embert azért állítottak elő, mert különféle veszélyes eszközöket, szögeket, csavarokat találtak nála. Ugyanitt egy piros autót is ellenőriztek a rendőrök, mert hangszóróval a tetején közlekedett.

A rendőri erőket a Parlament közelében található tévészékház mellett vonták össze, a mellékutcák tele vannak csapatszállító kisbuszokkal és járőrautókkal.

„Ne mutogassa ezt a sz...t” – egy rendőr a sajtóigazolványról (+videó)

Kővel dobálják a rendőröket a Nyugatinál
A Bajcsy-Zsilinszky utat szirénázó rendőrautók tagolják, a teljes harci díszben lévő rendőrök mindenkit lezavarnak az utcáról a járdára. Megjelent a vízágyú, és egy kisteherautóból folyamatosan kamerázzák a tömeget. A demonstrációk idején megszokott utcaképek Budapesten. Tudósítás percről percre.

Tekintse meg a hírTV felvételét!

19:05: 200 rohamrendőr tartózkodik még mindig az Arany János utcai metrómegállónál. Itt már csak néhány tüntető van, viszont a téren állomásoztatnak egy könnygázvetővel felszerelt rendőrségi terepjárót és egy vízágyút is.

19.08: Az egyik hangadót kiemelték a tömegből.

19.06: Tovább folytatódik a Nyugati várójában a kergetőzés, a rendőrök hangadókat próbálnak kiemelni a megfogyatkozott tüntetők közül.

18.58: Az MNO a Nyugati pályaudvarnál tartózkodó helyszíni tudósítója este 7 óra előtt néhány perccel arról számolt be, rohamrendőrök egy csoportja üldözni kezdett néhány tüntetőt, akik viszont a pályaudvar és a Podmaniczky utca irányába szaladtak. Erre az egyik rohamrendőr azzal kezdte nyugtatni társait: „Messze vannak már, srácok!”.

18.56: A Nyugatiban a demonstrálók a rendőröket dobálják üvegekkel, kövekkel. A rendőrök üldöznek valakit, de azt nem látni, hogy azt a fiatalt-e, aki meg akarta rúgni az egyik rendőrautót. Hatalmas a rendőri készültség, 4-5 furgon jelent meg. Nagy számú rendőri jelenlét van a Nyugati külső vágányainál.

18.54: A Nyugatinál a rendőrök elkezdtek üldözni egy fiatalt, mert az megpróbált belerúgni az egyik rendőrautóba. A pályaudvarnál folyamatos a hangoskodás, 100-150 fős csoport érkezett a helyszínre, miközben a rendőrök is erősítést kaptak.

18.53: A Bajcsy-Zsilinszky úton levő rendőrsorfalnál a rendőrségi hangágyú arra szólította fel a „tömeget”, hogy a bazilika felé hagyják el a területet, azonban a bazilikánál szintén rendőrsorfal zárja el az utcát, így a rendőri felszólítás teljesen értelmezhetetlen. Ráadásul a két rendőrsorfal között már csak az újságírók tartózkodnak, így őket szorítják ki a rohamrendőrök. A hírTV tudósítójának kérdésére, hogy mégis hol lehetne elhagyni a lezárt területet, a sorfalban álló rendőrök sem tudtak válaszolni.

18.52: Az MNO tudósítója beszámol: a tüntetők kövekkel kezdték dobálni a Nyugatinál a rendőröket, de a villamosforgalom még zavartalan.

18.44: A Nyugatihoz megérkezett 6-700 tüntető.

18.41: A rendőrök megkezdték a emberek igazoltatását. Amikor a Magyar Nemzet Online munkatársa felmutatta sajtóigazolványát az egyik rendőr azt mondta: „Ne mutogassa ezt a sz...t, hanem menjen innen a f...szomba”.

18.40: A tüntetők az Alkotmány utca és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán várják be azokat, akiket a rohamrendőrök feltartóztattak az Ó utcánál. A tömeg úti célja ismeretlen, de többen a Kossuth teret emlegetik, ami természetesen le van zárva.

18.39: A tömeg a Bajcsy-Zsilinszky úton haladva ért át az Alkotmány utcához, jelenleg itt áll egy kisebb csoport, 40-50 fő. Úgy tűnik, a rendőrök „leszalámizásra” játszanak, ugyanis az elvonuló tömeget kisebb részekre osztják fel. Ebben a percben nincs összefüggő, több száz fős tömeg a láthatáron.

18.37: A Szent István bazilika előtt az egymással szemközt álló rendőrsorfalak kiszorították az embereket Bajcsy Zsilinszky útról, akik a környező utcákban hagyják el a teret. Az emberek között felháborodást keltett, hogy a hangágyukban elmondottak érthetetlenek voltak.

18.33: A tömeg „Gyurcsány takarodj!” felkiáltásokkal halad a Nagymező utcán a Bajcsy-Zsilinszky út felé. Körülbelül 3-500 főről van szó, hangosan küldik el Gyurcsányt melegebb éghajlatra. Egyelőre nem tudni, mi a célja a tömegnek, rendőröket nem látni a menet mellett.

18.28: Több rendőrnél könnygázvető van. Eltorlaszolják a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky utat, hármas sorban állva.

18.25: Rendőrsorfal mögött megjelent a kamerázó egység, a tömeg elindult az Ó utcán.

18.24: A forgalmat lezárták az Arany János utcánál mind a Deák tér, mind a Nyugati irányába.

18.22: Toroczkay egy Árpád-sávos zászlóval a kezében 60-70 fővel elindult a bazilika felé. A társaságot az Arany János utcánál rohamrendőrök állították meg. A tiltakozók a rendőröket szidják. A tömegben többen csuklyát húztak magukra, vagy sállal takarják az arcukat. Operatőrök és fotósok gyűrűje kíséri a tömeget, amely megrekedt az Arany János utcai metrómegállónál. Közben megjelent a vízágyú, és egy kisteherautóból folyamatosan kamerázzák a tömeget.

18.15: A bazilikához az Arany János utca felől jelentős rendőri erők vonulnak. Jónéhány egyenruhásnál hatalmas könnygáztartály van, némelyiküknél könnygázgránátlövő puska is. A Bajcsy-Zsilinszky utat szirénázó rendőrök tagolják, a teljes harci díszben lévő rendőrök mindenkit lezavarnak az utcáról a járdára. Egy rendőrhelikopter folyamatosan köröz a terület felett. E percben nagy számú kormányellenes demonstráló skandálja a „ria, ria, Hungária” rigmusát. Ezen kívül nagy hangerővel „Gyurcsány takarodj” - felkiáltások hangzanak.

A nap korábbi eseményei – percről percre »»»


2009. március 13., péntek

Március 15. Nemzeti ünnep


http://users.atw.hu/munkacsyszfv/foto_03_15/kokarda.gif

Március 15-ét először 1927-ben nyilvánították hivatalosan Nemzeti ünnepé.

1848.március 15. előzményei :       

A párizsi forradalom híre 1848.március 1.én Pozsonyba érkezik. Kossuth március 3-án beszédet mondott. Felirati javaslatában jobbágy felszabadítást, önálló magyar kormányt, polgári reformokat, és alkotmányt követel a Habsburg Birodalom egészének. Ezt az alsó tábla el is fogadta. Az udvar az országgyűlést fel akarja oszlatni, hogy időt nyerjen István nádort és helyetteseit Bécsbe küldik, hogy ne tudja senki összehívni a felső táblát. Kossuth ekkor a pesti radikálisokhoz fordult.
Március 13-án Bécsben kitört a forradalom, ennek hírére március 14-én Kossuth 12 pontját a főrendek elfogadták. Kossuth 200 emberrel és 2 gőzhajóval Bécsbe utazik.

A bécsi forradalom híre Pesten is meggyorsította az eseményeket. Március 14-én este a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak elhatározzák, hogy követeléseiknek másnap tüntetéssel adnak nyomatékot.
Másnap Pest utcáin húszezres tömeg vonul zuhogó esőben.
A helytartótanács elfogadott minden követelést. A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait.Ferdinánddal jóváhagyassa. A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette.

Március 15-én vér nélkül győzött a forradalom Pesten. Vezetője a radikális ifjúság volt.
Az ifjak mind polgári foglalkozást űztek, és írók, újságírók voltak. Írók ,akik politizáltak, politikusok, akik írtak. Mindegyiküket jegyzi az irodalom történet.

Márciusi ifjak.

Vasvári Pál (1826–1849)
Barabás Miklós
litográfiája, 1848
Degré Alajos
(1819–1896) B. M., 1854

 


 


Petőfi,Vasvári Pál, Irinyi József,Jókai,Degré Alajos, Pálfi Albert, Lisznyai Kálmán az ismertebbek közöl, de ennél jóval többen voltak. Ők azoknak a nemzedéknek a tagjai amelyik radikális változásokat követelt.Nem volt fegyverük, erős orgánumunk, külföldi kapcsolatuk, mégis ők csinálták a forradalmat. Március 19-én már az olvasók kezében volt a Marczius Tizenötödike első száma. Miközben az Életképek -jellemző módon felcserélve a francia forradalom jelszavainak sorrendjét-címlapjára írta az Egyenlőség, szabadság, testvériség szavakat.
Első csoportjuk a Tízek Társasága.

A forradalom főbb helyszínei

Jókaiék lakása ( Petőfi és Jókai által bérelt közös lakás):
Itt írta meg Petőfi Sándor a Nemzeti dalt, és itt gyűltek össze a radikális ifjak 15-én kora reggel, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál, és Bunyovszky Gyula, hogy megbeszéljék az aznapi teendőket.

A Pilvax:
Jókaiék lakásából a Pilvax kávéházba ment át a kis csoport ahol már többen vártak rájuk.Miután Jókai felolvasta a kiáltványt, Petőfi pedig elszavalta a Nemzeti dalt, a lelkes forradalmárok elindultak, hogy maguk mellé állítsák az egyetemi ifjúságot.

A Landerer nyomda :
Az egyetemisták nagy lelkesedéssel csatlakoztak Petőfiékhez, így a több százas tömeg  együtt indult a Landerer nyomda felé. Petőfiék a két kéziratot akarták kinyomtatni de cenzori engedély nélkül ezt nem lehetett. A nyomda tulajdonosa a nyomtatást nem engedélyezte, de javasolta , hogy foglalják le az egyik nyomda gépet.
Míg a nyomda gép dolgozott Jókai és Vasvári közben lelkesítő beszédet tartott a tömegnek, majd délután 3-ra népgyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé.

http://www.kultura.hu/img/upload/200703/landerer.jpg

Nemzeti Múzeum :
A gyűlés végeztével a forradalom vezérei a tömeggel együtt a Városháza elé vonultak, hogy a városi tanáccsal aláírassák a 12 pontot .
( Ma a helyén az ELTE épülete áll.)

http://www.papiruszportal.hu/feltolt/Image/muzeumok/nemzeti/mnm_muzeumok_majalisa_07.05.17.jpg

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2004/exkluziv/2004-03-21_12-pont.jpg )

Nemzeti dal
zenei hanganyag

Talpra magyar, hí a haza!                         
Itt az idő, most vagy soha!                         
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

(Pest, 1848. március 13.)


Helytartótanács :
A már húszezres nagyságra nőtt tömeg a dunán átkelve felment a várba,a Helytartótanácshoz. A tanácsterembe ahol épp gyűlést tartottak , egy 14 tagú küldöttség lépet be élén Petőfivel és Jókaíval. A korabeli beszámolók szerint a tanácsbeli urak annyira megrémültek a tömeg láttán, hogy azonnal teljesítették a küldöttség kéréseit : a sajtó felszabadítását, a cenzúra eltörlését és Táncsics szabadon bocsájtását. A katonaságot utasították, hogy semmi esetre se lépjenek fel a tömeggel szemben.

Táncsics börtöne :
Hivatalos iratokkal a kezükben az ifjak a József kaszárnya felé vették az irányt, ahol Táncsics Mihály raboskodott. A forradalmárok börtönéből kiszabadított Táncsicsot egy lovaskocsira ültették, és a lovakat kifogva a kocsit az ifjúság vontatta át Pestre.

Nemzeti színház :

A színház aznap estére  Katona József Bánk Bánját tűzte műsorra, az örömittas tömeg azonban Táncsicsot követelte így az előadás félbeszakadt. A kedélyek lecsillapítására Egressy Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig beszédet mondott.
Bánk Bán-Simándi József

Az 1848-49-es magyar szabadságharc
-A bécsi udvar rákényszerült, hogy a magyar országgyűlés határozatait V.Ferdinánddal jóváhagyassa.A törvényeket a király április 11-én ünnepélyes keretek között szentesítette. Megvalósult az örökváltság, a választójogot alacsony vagyoni határhoz kötötték, megszűnt a cenzúra.
- Batthyány Lajos, az Ellenzéki Párt elnöke, kijelölt miniszterelnök április elsejére megalapította a kormányt. A miniszterek többsége az Ellenzéki Párt vezetői közül került ki . Deák Ferenc az igazságügyi, Szemere Bertalan a belügyi, Eötvös József a vallás és oktatásügyi, Klauzál Gábor a földművelődés és iparügyi, Kossuth Lajos a pénzügyi, Széchenyi István a közmunkaügyi, Mészáros Lázár hadügyminiszter lett.


Májusban felállítottak tíz honvédzászlóaljat, majd Kossuth július 11-i javaslatára az országgyűlés egyhangúan megszavazott 200 ezer katonát. A magyarországi parasztság soknemzetiségű volt, a mozgalmakban a parasztok még is nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek. A túlnyomó részben nemzetiségek lakta országrészek nemzetiségi mozgalmai is paraszti követelésekkel indultak. A nemzetiségeknek értelmisége is volt, akik követelték az őket megillető hasonló jogokat. A Batthyány-kormány azonban arra az álláspontra helyezkedett, hogy Magyarországon csak egy politikai nemzet van. A nemzetiségi vezetők egyre inkább Bécs felé fordultak.

-Délvidéken júniustól egymást követték a véres összecsapások a szerb fölkelőkkel. Horvátországban Jellasics készülődése is Magyarország ellen irányult. A horvát autonómiát, a belső nyelvhasználatot elismerte a magyar vezetés, de az erős horvát mozgalom nem érte be ennyivel, az események itt is fegyveres összeütközés felé fejlődtek.

-Augusztus végén a királyi leirat követelte a magyar hadügy és pénzügyminisztérium beolvasztását a bécsi minisztériumokba.

-Szemere királyi szentesítés nélkül elrendelte az újoncozást.

-Megkezdték a Kossuth-bankó kibocsájtást.

-Szeptember 15-én az országgyűlés eltörölte a szőlődézsmát.

- A liberális nemesség az önkéntes alávetés helyett az önvédelmi harcot választotta.

-A miniszterek, Szemere, Kossuth és Mészáros kivételével lemondtak. Szeptember közepén az ügyeket ideiglenesen továbbvivő kormány mellé hattagú bizottságot: az Országos Honvédelmi Bizottmányt választották, melynek elnöke : Kossuth.

-Szeptember 11-én Jellasics császári altábornagy 35 ezer főnyi seregével átlépte a Drávát. A gyenge magyar csapataink visszahúzódtak, s a volt császári tisztek kardcsapás nélkül feladták csaknem az egész Dunántúlt. Jellasics Pest felé igyekezett, Pest azonban készülődött, a város határaiban erődítési munkálatok folytak. Az udvar által tejhatalmú biztossá kinevezett, de a magyar országgyűlés által el nem ismert gróf Lamberg Ferenc Pestre utazott. A hajóhídon felismerték, s felkoncolták. A táborba érkezett országgyűlési küldöttek arra kényszerítették Móga altábornagyot, hogy megütközzék Jellasics seregével. Erre szeptember 29-én került sor Pákozd és Sukoró között, ahol jórészt újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre. Jellasics fegyverszünetet kért, mely alatt Győrön át elhagyta az országot.

-Október 4-én V:Ferdinánd feloszlatta az országgyűlést, s Jellasicsot kinevezte Magyarország katonai biztosává. Latour hadügyminiszter kiadta a parancsot, hogy valamennyi határ mentén álló császári erő intézzen támadást Magyarország ellen. Erre azonban nem került sor a bécsi nép fölkelése miatt. Móga tábornok követte a visszavonuló Jellasicsot, s október 30-án a magyar sereg átlépte a Lajtát. Az összpontosított császári erők azonban ezen a napon visszaverték a magyar erőket.

- 1848.december 2-án V.Ferdinándot a kamarilla lemondatta. A 18 éves Ferenc Józsefet nyilvánították ki osztrák császárrá és magyar királlyá.

-Windischgratz vezetésével a császári fősereg 44 ezer katonájával Magyarországra érkezett. Vele szemben csak 25 ezer főnyi magyar sereg állott Görgey Artúr vezetésével. Galíciából betört Schlick hadteste, s elfoglalta Kassát és Miskolcot. Puchner szebeni főparancsnok elfoglalta Kolozsvárt.
Görgey Pozsony térségéből Pest felé húzódott harc nélkül. Percel Mór december 31-én Mórnál megütközött Windischgratz seregével, de a többszörös túlerő legyőzte őt.
A pesti haditanács a Debrecenbe vezető út védelmét Perczelre bízta.
Görgey Vác felé indult, majd nyugatra Windischgratz hátát fenyegetve, hogy visszatartsa Debrecen elleni támadásától.

- A Honvédelmi Bizottmánnyal az országgyűlés átköltözik Debrecenbe.
Batthyány és Deák Bicskén felkeresi Windischgratzet, ő azonban Batthyányt egyáltalán nem, Deákot meg csak magánemberként fogadja. Windischgratz feltétel nélküli megadást követelt.

-Az erdélyi hadsereg új főparancsnoka Bem József karácsonyra visszaszerezte Kolozsvárt. Január 13-án Marosvásárhelyen, január 17-én Gálfalvánál, február 9-én Pisknél Puchner vereséget szenvedett tőle.

-1849.február 5-én Guyon Richárd hadosztálya áttört a Branyiszkói-hágón.
Klapka György Tokajnál megállította Schlicket. Percel kiverte Windischgratz elővédjét Szolnokról.

-Kossuth Dembinszky Henriket nevezte ki a magyar sereg fővezérévé.
Dembinszky 1849. február 26-27-én Kápolnánál ellentámadást indított, ahol a várt síker elmaradt. Görgey az elégedetlenkedő tisztek élére állt, s Dembinszkynek megtagadta az engedelmességet. Kossuth a táborba érkezvén látta, hogy mindenki Görgey mellett áll, a Dembinszkyt alkalmatlannak találják a sereg vezetésre. Kossuth ekkor Görgeyre bízta a fősereget.

-1849.március 4-én Olmützben alkotmányt adtak ki (oktrojált,kényszerített),melyben Magyarország elveszti függetlenségét, s Bécs Magyarországot egyszerű tartományként sorolja be.

-1849.április 2-án Gáspár András Hatvannál megverte Windischgratzet. Ezután a fősereg április 4-én Tápióbicskénél, április 6-án Isaszegnél, április 10-én Vácnál, április 19-én Nagysallónál, április 23-án Komáromnál aratott győzelmet.
Az Isaszegi ütközet után Bécs leváltja Windischgratzet, de a helyébe került Welden sem jár több sikerrel.

-Április 23-án Pest felszabadul.

-1849.április 14-én Kossuth Debrecenben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, Magyarország függetlenségét.

-Ferenc József segítséget kér I. Miklóstól, ki május 9-i kiáltványával tudatta, hogy segít.
Június elején megkezdi támadását 200 ezer katonával, a császári sereg Haynau vezetésével 160 ezer katonával. Vele szemben a magyar sereg csak 170 ezer katonából állt.

-1849.júliusában elfogadták azt a tervet, hogy először dél-keleten verik ki az orosz csapatokat, majd nyugaton a császári erőket. Kossuth Dembinszkyt nevezi ki a fősereg élére. Bem július 31-én Segesvárnál vereséget szenved, ezért menekülni kényszerül. Kossuth Dembinszkyt leváltja, helyébe Bem kerül. Augusztus 9-én Bem vereséget szenved Haynautól Temesvárnál. A magyar fősereg szétesett, csak Görgey serege volt az egyetlen harcképes.

-Kossuth augusztus 11-én lemond, s átadja a hatalmat Görgeynek.

Görgey a világosi-síkon augusztus 13-án feltétel nélkül letette a fegyvert.

-A komáromi vár 20 ezres seregével, Klapka vezetésével nem adta meg magát. Kiharcolta a várban tartózkodó katonai és polgári személyek bántatlanságát, s csak így tette le a fegyvert október 2-án.

- Október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd főtisztet.

Lőpor és golyó általi halált halt
-Lázár Vilmos  főtiszt
-Gróf Dessewffy Arisztid tábornok
-Kiss Ernő   tábornok
-Schweidel József  tábornok

Kötél általi halállal halt
- Lovag Poeltenberg Ernő  tábornok
- Török Ignác  tábornok
- Lahner György  tábornok
- Knezic Károly  tábornok
- Nagysándor József  tábornok
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly  tábornok
- Aulich Lajos  tábornok
- Damjanich János  tábornok
- Gróf Vécsey Károly  tábornok

Aradi vértanúk 2

Barabás Miklós: A 13 aradi vértanú - litográfia
Széchenyi István. Szerkesztette: Fenyő Ervin.
Helikon Kiadó, Budapest, 1991, 105. kép.
Fotó: Gyarmathy László
Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Képcsarnok, Budapest

 


- Pesten agyonlőték Batthyányt.

http://www.leveltar.fejer.hu/konyvek/kozlemeny_23/images/kep_15.jpg

A várfogságra ítéltek száma megközelítette a négyszázat.

Akikre még  emlékezünk :
Gábor Áron

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/3/38/G%C3%A1bor_%C3%81ron_r%C3%A9z%C3%A1gy%C3%BAja.jpg/220px-G%C3%A1bor_%C3%81ron_r%C3%A9z%C3%A1gy%C3%BAja.jpg

Gábor Áron műhelyében készült ágyú .

457. A kézdivásárhelyi ágyúöntöde. Előtérben áll Gábor Áron

457. A kézdivásárhelyi ágyúöntöde. Előtérben áll Gábor Áron

 

- Petőfi Sándor -

 MAGYAR VAGYOK

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
Ha vert az óra  odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! a második szomszédig
Alig hogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szűlőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!

(Pest, 1847. február.)


Forrás: (magyae-irodalom elte.hu)

Összeállította : Kovácsné Révész Zsuzsanna