Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mme. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mme. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. május 30., hétfő

MME alapján - "panellakó" cinegék :-)

10 széncinege fióka kelt ki tavasszal egy "Madárbarát panel" erkélyén

2011. május 30.

széncinege (fotó: Bajor Zoltán)

Magyarországon sok ember lakik panellakásban és többségük azt gondolja, hogy ezzel messzire került a természettől, ez azonban egyáltalán nincs így. Egy kis odafigyeléssel egész fészekaljnyi madár kelhet ki a panelek erkélyein.


A történet Budapest egyik 4. emeleti apró erkélyén zajlott tavasszal. A téli madáretetés során kékcinege, fekete rigó és az év madara, a széncinege látogatott az erkélyre. Remélve, hogy valamely cinegének megtetszik a hely, egy „B” odút helyeztek ki az erkély felső sarkába.Tél végén fekete rigók kerestek fészkelőhelyet az alig 1 négyzetméteres területen, azonban nem találták alkalmasnak egy élelmes cinegepár szerencséjére, amely február közepén vette birtokba a helyet.

2 nap múlva már elkezdtek fészekanyagot hordani az odúba, bár nem túl nagy aktivitással. Márciusban ugyan - mint területüket - már védelmezték az erkélyt, de építőanyagot továbbra is alig hordtak. Március végén aztán néhány nap alatt megépítették a teljes fészket. Rengeteg mohát, gyökérdarabot és kutyaszőrt hordtak az odúba és megkezdték a tojásrakást. Április 9-én már 10 tojás lapult a fészekben, 20-án pedig ki is kelt 10 parányi fióka.

tojásokon ülő széncinege (fotó: Bajor Zoltán)
Tojásokon ülő széncinege (fotó: Bajor Zoltán).


Ettől kezdve a szülők folyamatosan hordták a lepkehernyókat, rovarokat, amíg május 9-én mind a 10 fióka el nem hagyta az odút. Az egyikük igen nehezen birkózott meg a levegőben való manőverezéssel –hiszen eddig soha nem volt lehetősége kipróbálni- így a lefele ereszkedés nem ment neki. Ezért a 4. emeleti erkélyről indulva a 6. emeleti szemközti ház ablakpárkányára sikerült repülnie, ahonnan kétségbeesve szólongatta a szüleit. Második próbálkozásra sem sikerült eleget süllyednie, így a 4 emeletes ház tetején kötött ki, ahova az apamadár érte ment és 3. próbálkozásra már sikerült az alacsonyabb fa koronájába landolnia, ahol már mind a 9 testvére várta.

Ebből  is látható, hogy 1 db odú erkélyre történő kihelyezésével, akár 10 apró fióka is életünk részese lehet és megannyi élménnyel gazdagítja a felnőttet és gyereket egyaránt, amely egész életük során elkíséri őket. Az elmúlt 3 évben erről a parányi erkélyről, a mostani 10 fiókával együtt már 29 madárfióka repülhetett ki egy kis odafigyeléssel.

Ha kedvet kapott, hogy madárbaráttá tegye erkélyét, a következő oldalak nyújthatnak segítséget:

Kapcsolódó oldalak:


MME: Napfürdőző madarak :-)

Napfürdőző madarak a kánikulai Madárbarát kertben

2011. május 24.

Napfürdőző fekete rigó (Fotó: Orbán Zoltán).

Az első igazán meleg nyári napok beköszöntével - ilyen volt a múlt hét vége -, amikor a napsütés szinte perzsel, a külső élősködők ellen véget nem érő küzdelmet folytató madarak számára a napfürdőzés lehetősége is adottá válik. Ezt a különleges viselkedést - sok más érdekes madár "akcióval" együtt - a megfelelően kialakított Madárbarát kertben bárki megfigyelheti és segítheti.  


Madárbarát kerti itató és porfürdő (Fotó: Orbán Zoltán).
A nyári Madárbarát kert eszközei közül az itatóval kombinált
porfürdő 
forgalma a téli madáretetőéhez mérhető. Ha ezeket 
az ablak elé telepítjük, nemcsak folyamatosan nyomon
követhetjük az ide látogató madarak változatos viselkedését, 
de az ablak les érdekes felvételek készítését is 
lehetővé teszi.



Az itató környékén rövidre nyírt gyep és a porfürdő felforrósodó talaja a déli legmelegebb órákban lehetőséget kínál a madaraknak a napfürdőzésre.    

Napfürdőző fekete rigó (Fotó: Orbán Zoltán).
Ilyenkor láthatunk a füvön ...


... vagy a csupasz talajfoltokon (ilyen a porfürdő is) széttárt 
szárnyakkal és felmeresztett testtollakkal fekvő,
első pillantásra betegnek  tűnő madarakat 
(fekete rigók).


Szerencsére ezek nem sérült vagy a végüket járó, hanem éppen ellenkezőleg, az egészségük védelmével foglalatoskodó állatok. A parányi tolltetvek, vérszívó kullancsok, bolhák és kullancslegyek a tollazat sötét és kiegyenlített hőmérsékletű világát kedvelik, ami napfürdőzéskor egyik pillanatról a másikra perzselően forróvá válik, és a hősokktól elkábult vagy elpusztult kellemetlenkedő külső élősködőket a madár a napfürdőt követő tollászkodással már könnyen el tudja távolítani. 

Ez a procedúra azonban a madarak számára is könnyen, a mérettől függően néhány tíz másodperc vagy egy-két perc alatt életveszélyessé válthat. Ezért, amint az az alábbi videón is látható, a végzetes hőguta elkerülése végett lihegéssel próbálják hűteni magukat (a tollazat miatt nem tudnak izzadni), majd amikor már ez sem segít, meg kell szakítaniuk a napozást és árnyékba húzódnak, ahol tollászkodással teszik teljessé a viselkedés higiéniai hatását.




A madarak előszeretettel napfürdőznek a számukra ismerős környezetet jelentő itató közelében, ahol bármikor ihatnak és felfrissíthetik, lehűthetik magukat egy alapos vízfürdővel. Ilyenkor számos érdekes, sőt vicces jelenetnek lehetünk szemtanúi.

Az alábbi felvételen egy olyan bátortalan csicsörke látható, aki nem mert beleállni az itató alig öt centiméter mély vizébe, és ezért a peremen körbe-körbe ugrálva "kívülről" próbálta - kevés sikerrel - benedvesíteni a magát. A viselkedés külön érdekessége, hogy izgatott és félénk magatartásával a vele együtt az itatóhoz látogató, máskor az itató közepén fürdőző verebeket is elbizonytalanította.   




Még ennél is beszédesebb volt annak a fekete rigó fiókának az esete, aki az egyik szülő madár vezetésével (a hímével, a tojó már az új fészekalj tojásain ül a kert egy másik részén), a testvérei társaságában kereste fel az itatót. Itt a fiatal állat ránk, emberekre is jellemző megfigyeléses tanulással egy mezei verebet, majd a fajtársait figyelve próbálta elsajátítani a fürdés megfelelően kivitelezett mozdulatait.

Először nem igazán értette meg, hogy ehhez bele kell állnia a vízbe, és az itató mellett a fűben "fürdött", de az eseménysor végére rájött a trükkre, és egy életre megtanulta az ilyenkor teendőket. A felvétel egyben azt is bemutatja, hogy a fészket elhagyó fiókákat a felnőtt madarak heteken át, még azt követően is tanítgatják, amikor már nem vagy csak elvétve etetik őket.




Itatót és porfürdőt kihelyezni soha nem késő! Egy-egy 40-50 cm átmérőjű műanyag virágalátét mindkét célra tökéletesen megfelel, és a madarak akár már órák alatt is felfedezik és "belakják" ezeket.


http://www.mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/1455-napfurdozo-madarak-a-kanikulai-madarbarat-kertben.html


2011. május 19., csütörtök

Bővült az MME web kameráinak száma:

újra közvetít a fecske és elindult a gyöngybagoly, valamint az odú kamera is

2011. május 18.

Gyöngybagoly fészekkamera képe.

A fészek web kamerák segítségével nemcsak a kutatók, de a nagyközönség is szemtanúja lehet olyan eseményeknek, melyek az előtt tőlünk rejtve zajlottak le. A kamerák védelmi szerepe sem elhanyagolható, mert bármilyen krízis (szélsőséges időjárási események, ragadozók rájárása a fészekre, fészekrongálódás stb.) van esély időben beavatkozni.


Éppen ezért egyre több ilyen kamera rendszerbe állításán dolgozunk, amit jelentősen segítenek az egyesületnek felajánlott adó 1% bevételek. Köszönet ezért minden felajánlónak!

A nagyhalászi fehér gólya fészekkamera képe.
Zalaistvándi gólya fészekkamera képe.
Fecske fészekkamera képe.

Nagyhalászi gólya >>

Zalaistvándi gólya >>
Füsti fecske >>



Vörös vércse kamera képe.
Gyöngybagoly fészekkamera képe.
Odúkamera képe.
Vörös vércse >>
Gyöngybagoly >>
'B' odú >>



Kerecsensólyom fészekkamera képe.


Vörös vércse >>



A képekre kattintva elérheti a kamerák képét. A 'B' odúba szerelt kamera egyelőre "nem mutat semmit", mivel a madarak még nem költöztek be ide. Ez viszont azért teszi izgalmassá a megfigyelést, mert esélyünk van arra, hogy mi pillantsuk meg az első fészeképítő anyagokkal megérkező madarakat, amire a június-júliusban kezdődő második költési időszakban még jó esély van.

A kamerák fele éjszakai is élvezhető képet ad, így az ilyenkor dolgozok, fent lévők a sötétség óráiban is megfigyelhetik a madarak viselkedését.

A kamerákat kezelő MME Monitoring Központ nyíregyházi munkatársainak rengeteg befektetett munkája ellenére előfordul, hogy valamelyik kamera képe hálózati probléma vagy az elektromos rendszerek meghibásodása miatt időlegesen nem elérhető - a hír közzétételekor éppen a gyöngybagoly kamera "szállt el" -, ilyenkor türelmüket és megértésüket kérjük, dolgozunk a hiba elhárításán. 

http://www.mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/1451-bovult-az-mme-web-kamerainak-szama-ujra-kozvetit-a-fecske-es-elindult-a-gyongybagoly-valamint-az-odu-kamera-is.html

2011. május 2., hétfő

MME - Fülemülék éjszakája - Madarak és Fák Napja

az MME országos rendezvénye

Minden év májusában


Rendezvény helyszínek listája 2011 >>


A világ első Madarak és Fák Napja rendezvényt a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg Magyarországon 1902-ben. Az ünnep hivatalossá Herman Ottó közreműködésével vált 1906-ban, amikor gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletben írta elő a Madarak és Fák Napja megszervezését minden iskola számára. Azóta is ez a legszélesebb körben megtartott madár ünnep Magyarországon, amihez az MME kész program blokkot kínál a Fülemülék éjszakája keretében.


 Vendégek érkeznek a 2009. évi Fülemülék éjszakája rendezvényre
a főváros Margitszigeten.


Miért pont a fülemüle?
A fülemüle a világ egyik legszebb énekhangú madara. További különlegessége, hogy a hímek nem csak napközben, de a költési időszak első felében egész éjszaka énekelnek, s mivel ez a sűrű bokrosokban költő, jellegtelen, olajbarna színű, vöröses farkú madár a belvárosokban is (például a fővárosi Margitszigeten) megtelepszik, rengeteg ember találkozhat velük.

 
 A fülemüle a bokros területek rejtőzködő életmódú, jellegtelen színű madara
ritkán kerül szem elé, de gyakran hallatott gyönyörű hangjának
köszönhetően sokan "találkozhatunk" velük (Fotó: Ódri Attila).


Hosszú távú vonuló, a telet Afrika trópusi területein tölti. A tavaszi vonulási csúcs április vége, május elejére esik, a hímek ezt követően szinte azonnal énekelni kezdenek, késő délutántól kora estig nagyszerű koncerttel várva a Madarak és Fák Napja ünnep résztvevőit.


Hogyan zajlanak a Fülemülék éjszakája rendezvények?
A program késő délután 17-18 h körül, tehát még világosban, az érdeklődők gyülekezésével kezdődik a meghirdetett, többségében könnyen megközelíthető települési helyszíneken. Amint összegyűlik 15-20 fő, madarász terepi vezetőinkkel folyamatosan indulnak a madármegfigyelő csoportok egészen 20-21 h-ig.

Bár a rendezvény fő attrakcióját a  fülemülék koncertje jelenti, a májusi estéken számos más madárfaj: rigók, vörösbegy, poszáták képviselői is énekelnek, így folyamatosan van mit hallgatni. Ráadásul ebben az időszakban már sok madárnak fiókás fészekaljai vannak, ezért az időben érkezőkkel többnyire etető madarakat is meg tudunk figyelni, egészen a nappali világosság utolsó perceiig.  A csoportvezetők a rövid, nem kimerítő, sétáló sebességű túra közben folyamatosan felhívják a figyelmet a kínálkozó látnivalóra, mesélnek a madarakról, beszélgetnek a vendégekkel, és természetesen kérdezni is lehet tőlük.

Amint az esti szürkület teljes sötétségbe fordul, a többi madár elhallgat és rázendítenek a fülemülék. Ilyenkor a hímek se látnak, se hallanak, nemigen zavartatják magukat, ezért a csoportok nem ritkán 2-3 méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneklést.

A program 21-22 h körül zárul, mert ilyenkor a fülemülék néhány órára elhallgatnak, rövid pihenőt tartanak, hogy aztán éjféltől hajnalig folytathassák szerenádjukat.

 
 A Fülemülék éjszakája rendezvények ...
 
 
 ... késő délután, még világosban kezdődnek, ...
 

 ... így a hallgatózás mellett lehetőség van a ...
 

 ... madarak megfigyelésére is, ...
 
 
 ... gyakran olyan közelről, hogy az még a vendégekkel érkező
kutyus figyelmét is felkelti. ...
 

 ... Akinek van távcsöve, érdemes elhozni, mert ezek fényereje
jobb, mint az emberi szemé, így az ...

 

 ... esti szürkületben is jól megfigyelhetők a madarak (feketerigó). A
képek a 2009. évi Budapest margitszigeti Fülemülék éjszakáján
készültek (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).
 

Ideális program Madarak és Fák Napja rendezvényhez!
A könnyű megközelíthetőség, a sok természetes látni- és hallanivaló, a szakértői túravezetés, a tantermen kívüli környezet a Fülemülék éjszakája programot ideális Madarak és Fák Napja rendezvényt jelent.

Ezért az MME a kisgyerekes családok, a baráti társaságok és az idősebbek mellett megkülönböztetett szeretettel várja óvodák és iskolák részvételét a programjainkon!

Az MME a Madarak és Fák Napja rendezvényeket szervező oktatási intézményeket ingyenesen küldött kiadványokkal, szóróanyagokkal is segíteni kívánja, a részletekről a következő oldalunkon olvashat >> 


Nem kell érteni a madarakhoz!
Rendezvényeinken alapelv, hogy a részvételnek nem feltétele a madártani ismeret! Felkészült terepi vezetőink, környezetpedagógusaink minden érdeklődőt szeretettel várnak, és gondoskodunk a szükséges madarász felszerelésről is!


Hol tájékozódhatom?
Az MME helyi csoportjai, önkéntesei és aktivistái által az ország minden régiójába meghirdetett helyszínek, programok, és a további információért kereshető szervezők listáját az egyesület központi irodája állítja össze, és teszi közzé a honlap program oldalán április közepétől. További központi információ e-mailben is kérhető itt. Akinek nincs Internet hozzáférése, telefonon érdeklődhet az egyesület központi telefonszámán (06-1/275-6247).


Miként vehetek részt?
A programokra nem szükséges előzetesen jelentkezni, elég a választott helyszínre jönni a megadott időpontban. További információ a szervezőknél kérhető. Nagyobb létszámú óvodai csoportok, iskolai osztályok vagy egész iskolák részvétele esetén azonban javasoljuk az előzetes egyeztetést!


Mit vigyek magammal?
Májusban még hűvösek lehetnek az éjszakák, ezért fontos a réteges öltözködés, a hirtelen érkező zápor ellen is védő ruházat vagy esernyő. Nyár elején már a szúnyogok is aktívak, ezért érdemes szúnyogriasztóval is felszerelkezni. Akinek van távcsöve, jó ha elhozza, és a rendezvényen természetesen fotózni, videózni is lehet.


Nézze meg a Fülemülék éjszakája program fővárosi
rendezvényéről készült felvételt (Forrás: YouTube).


Kapcsolódó hírek

2011. február 25., péntek

Idén összeomolhat az állami természetvédelem?

http://www.mme.hu/component/content/article/15-legfrissebb-hirek/1350-iden-oesszeomolhat-az-allami-termeszetvedelem.html

Idén összeomolhat az állami természetvédelem?

2011. február 25.

MME logo

A teljes hazai természetvédelmi igazgatás összeomlását eredményezheti, ha a Vidékfejlesztési Minisztérium – nyilvánosságra került tervei szerint – több mint 40 százalékkal csökkenti a nemzeti parkok amúgy is szűkös támogatását. A korábbi, 3 milliárd forintos költségvetési juttatás 1,7 milliárdra való csökkentése esetén 2011-től gyakorlatilag megszűnne a természet állami szintű védelme.


A kormány tavaly még a természetvédelmi őrszolgálat megerősítését ígérte, idén már lehet, hogy senki sem tud gátat szabni a természetvédelmi károkozásnak, az illegális hulladéklerakásoknak vagy fakivágásoknak.

A Levegő Munkacsoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF Magyarország döbbenettel értesült arról, hogy a kormány a nemzeti parkok költségvetésének több mint 40 százalékát zárolni tervezi és ezek mellett a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségeknél is az átlagosnál jelentősebb zárolásokat helyezett kilátásba. A fenti civil szervezetek azzal a kéréssel fordulnak a vidékfejlesztési miniszterhez, hogy álljon el ettől a szándéktól és a környezet- és természetvédelem területét ne sújtsák újabb elvonásokkal, mert ez működésképtelenséghez vezet, ami beláthatatlan és visszafordíthatatlan következményekkel jár.

Az önálló környezetvédelmi tárca beolvasztása a Vidékfejlesztési Minisztériumba, a természetvédelmi helyettes államtitkárság összevonása a környezetvédelmivel és nemzeti parkok költségvetési támogatási arányának folyamatos csökkenése az elmúlt években már eddig is jelentős működési nehézségeket okozott a természetvédelemben. Ez a mostani lépés azonban pótolhatatlan veszteségeket okoz mind a jelenlegi mind a jövő nemzedékek számára. A nemzeti parkok által végzett munka értékét nem lehet forintosítani. Ha működésképtelenné válnak, a károkozások száma a többszörösére nő, annak helyreállítási költségei pedig nagyságrendekkel meghaladják a megelőzés forrásigényét. Ezekre a problémákra, illetve az intézményrendszer megerősítésének és támogatás növelésének szükségességére a civil szervezetek a kormány megalakulásakor már felhívták a figyelmet.

A környezetvédő társadalmi szervezetek már számos konkrét javaslatot tettek a kormánynak, amelyek megvalósításával úgy lehet csökkenteni az államháztartási hiányt, hogy az egyaránt javítja a környezet állapotát és a nemzetgazdaság versenyképességét, továbbá növelik a foglalkoztatottságot. Tehát az államháztartási hiánycél betartása nem lehet indok arra, hogy további forrásokat vonjanak el a környezet- és természetvédelemtől, rontva a lakosság életkörülményeit, veszélyeztetve biztonságát, jövőjét.

A civil szervezetek kérik a vidékfejlesztési minisztert, hogy ne írja alá a hazai környezet- és természetvédelem halálos ítéletét!

MME: Helyezzünk ki odúkat az év madarának!


Helyezzünk ki odúkat az év madarának!


Kiemelt hírünk

Fészkén ülő széncinege (Fotó: Bajor Zoltán).

Bár még javában tart az etetési időszak, derült, napsütéses napokon már énekelnek a cinegék, ezzel is jelezve, hogy közeledik a költési időszak. Ahhoz, hogy ez a lehető legsikeresebb legyen számukra, szükségük van fészekodúra, ahol megépíthetik mohából és szőrből készült fészküket. A megfelelő fészkelőhelyek száma korlátozott, ezért fontos, hogy minél több helyre kerüljenek ki mesterséges odúk. A közhiedelemmel ellentétben ezeket nem csak kertvárosi környezetben, de akár panelházak erkélyén és ablakában, több emelet magasságban is elfoglalják a madarak.  


Milyen a megbízható minőségű madárodú?
A mesterséges odúkkal szemben támasztott legfontosabb természetvédelmi vonatkozású követelmény a megbízhatóság. Az elmúlt több mint egy évszázad tapasztalatai alapján - minden szempontot figyelembe véve - a 2-2,5 cm vastag fenyődeszkából készült odúk felelnek meg leginkább a minőségi, biztonsági és ár/érték arány elvárásoknak.

Mesterséges madárodú lóg egy faágról (Fotó: Orbán Zoltán).Mesterséges madárodú lóg egy faágról (Fotó: Orbán Zoltán).
A fenyő-, esetleg akácdeszkából készült, festett vagy lenolajjal
lekezelt odúk, különösen, ha a tetejük bádoglemezzel
vagy kátránypapírral szigetelve is van,
akár évtizedekig
szolgálják a madárvédelmet.

Mesterséges madárodú lóg egy faágról (Fotó: Orbán Zoltán).
Ezzel szemben a gyengébb, nem vízálló anyagokból készült odúk
- mint amilyen a képen látható, farostlemez anyagú - jó
esetben is csak egy-két évig húzzák, és nagy a veszélye annak,
hogy a fészkek, fiókák súlya alatt szakadnak le.


A barkácsáruházakban és hasonló helyeken kapható színes, gyakran mókás kinézetű madár házikókról sokszor azt sem lehet eldönteni, hogy etetők vagy költőodúk-e, ráadásul gyakran etetőként árusítanak kerek röpnyílású eszközöket, melyek teteje nem nyitható, ezért ezek nem takaríthatóak, tehát fészkelőhelynek sem alkalmasak.


Milyen odú kell a széncinegének?
A 2011-es év madara számára a kerek röpnyílású "B" típusú odú a legmegfelelőbb (az "A" típus szűk bejáratán nem fér be, ez a kisebb testű kék és a barát cinege számára készült), de beköltözik a seregélyek "D" odújába is.

A letölthető odútípus táblázat a leggyakrabban alkalmazott odútípusok alap adatait, köztük az elkészítéshez szükséges alapterület, magasság és röpnyílás méreteket, valamint a kihelyezési magasságot mutatja be.

A táblázatban ismertetett alaptípusok mellett számos egyéb mesterséges odú, és a madarak megtelepítését segítő eszköz, megoldás létezik. Ezekről tájékozódhat odú honlap oldalunkon.


Hogyan kell kihelyezni az odúkat?
A hagyományos, kerek röpnyílású „A-B” és „D” odúk esetében a kihelyezési magasság a talajszinttől számított 2-8 m között van (természetesen ha emeletes házon alkalmazzuk ezeket, magasabban is lehetnek). Ezek az odúk függesztettek, drót és szükség esetén kampó segítségével faágra, ágcsonkra akasztva telepítendők. A kihelyezésnek nem kell feltétlenül a fatörzs közelében történnie, az odúk megfelelően erős ágakra is függeszthetők, a lengő mozgás a madarakat nem zavarja. A Madárbarát panelben történő alkalmazáshoz a következő két írás ajánl részletes tanácsokat:


Általános javaslat, hogy az odúk röpnyílása lehetőleg ne az északi félkör felé nézzen, mert ezeknél nagyobb esély van a beázásra, ami a hideg széllel együtt hátrányosan befolyásolja az odúk mikroklímáját, különösen télen, amikor a cinegék előszeretettel éjszakáznak akár csoportosan is ezekben.


Mit kell tenni az odúkkal kihelyezés után ?
A legtöbb kisebb testű madárfajnak általában évente két, ritkán három fészekalja is van, és többnyire minden költés számára új fészket készítenek, aminek praktikus okai vannak: a fészkek fizikai rongálódása a kotlás és az etetés során, a ragadozók általi ismertség, az ürülékkel és toll tok „korpával” való szennyeződés, élősködők megtelepedése a fészekanyagban. Az odúlakó énekesek esetében ezekhez járul még, hogy a behordott fészekanyag miatt a költőüreg fizikailag feltöltődik. Utóbbira szemléletes példa a házi és a mezei veréb, mely madarak egy-egy fészke is teljes mértékben kitölti az odúk belső terét. Ezért a rendszeres odúellenőrzések egyik legfontosabb oka a régi fészkek eltávolítása. Ha tehetjük, a tavaszi-nyári időszakban havonta legalább egyszer nézzünk be az odúkba, és ha láthatóan használt: szennyezett, ellapult fészket találunk, azt dobjuk ki.

Attól függetlenül, hogy nyáron megtettük-e, a költési szezon végén, szeptember tájékán mindenképpen ellenőrizzük és takarítsuk ki az odúkat, vágjuk le a besűrűsödött ágakat. Az odúkat a madarak nem csak a költési, de a telelési szezonban is előszeretettel használják. A fagyos éjszakákon, különösen, ha több madár együtt húzza meg magát az odúkban, a zárt tér szélvédettebb, melegebb búvóhelyet jelent. A téli odúhasználat legbiztosabb jele az éjszakázó madarak felhalmozódó ürüléke, amit időnként érdemes kiönteni. Alkalmanként előfordul, hogy egy-egy legyengült vagy beteg madár az odúban pusztul el, akár lehetetlenné téve a további éjszakázást, ezért a télen tovább folytatott havi odúellenőrzés és –takarítás fontos a madarak jóléte szempontjából. További odúkarbantartási tanácsok >>  

Odútisztítás (Fotó: Orbán Zoltán).
A régi fészkeket (seregély fészek) a költés
végén, de legkésőbb ősszel el kell távolítani.


Mit tegyünk, ha a madarak nem költöznek be a kihelyezett odúkba?
Gyakran előfordul, hogy a kihelyezett mesterséges odúkat a madarak akár éveken át sem foglalják el. Ennek egyik legvalószínűbb oka, azon kívül, hogy az adott fajok nem élnek a környéken, az lehet, hogy annyi természetes odú, épület rés van a közelben, ami miatt a madarak csak hosszabb idő elteltével találnak rá az odúinkra.

Ilyen esetben a legjobb, amit tehetünk, hogy egy-két odút az egyéb madárbarát kerti eszközök: itató, porfürdő, téli etető közelébe helyezünk ki, így a madarak nagyobb valószínűséggel fedezik fel és vésik emlékezetükbe ezeket, különösen akkor, ha benne is éjszakáznak.


Hol szerezhetők be garantált minőségű madárvédelmi eszközök?
Az MME Természetbarátok boltját azért hoztuk létre, hogy a Madárbarát kert program résztvevői, a madárvédők örvendetesen bővülő lakossági tábora számára biztosítsuk a madárvédelmi eszközöket és szakkönyveket. A bolt nem csak internetes (csomagküldő) áruházként működik, de kedden és szerdán 10-16 h közötti nyitva tartással is várjuk az érdeklődőket. A bolt címe, elérhetőségei és megközelítése:


Cím: Budapest XII. kerület, Költő u. 21 (Jókai kert).
Postacím: 1536 Budapest, Pf. 283
GPS-koordináták: 47º29'51.80"É - 18º59'36.21"K
E-mail: mmebolt@mme.hu
Mobil: 20/969-7778
Tel: 1/275-6247 / 122
Fax: 1/391-7794

A bolt weboldala/csomagküldő szolgálata elérhető itt >>


Megközelítés:
A Moszkva térről induló 90 és 90A vagy a Boráros térről induló 212-es busszal a Költő u-i megállóig. A buszról leszállva balra, egyenesen felfelé kell tartani, majd az iskola előtti zebrán átkelve jobbra, egyenesen az élelmiszer bolt mellett kb. 200 m-t kell sétálni. A Jókai kert kovácsoltvas kapuján autóval úgy lehet be- és kijutni, ha a menetirány szerinti bal oldalon lévő jelzőoszlopon a csengő megnyomásával bejelentkezünk; gyalogosan a kiskaput használhatjuk, ami munkaidőben folyamatosan nyitva van. Az MME központi iroda és a Természetbarátok Boltja a bekötő út végén, a vadszőlővel befuttatott egyszintes tégla- és faépületben található (lásd fotók).

Az MME központi irodája környékének térképe.


Kövesse nyomon élőben webkamerás etetőink életét!


A kamerákat a képekre kattintva vagy a Napi madárvédelem és a
Környezeti nevelés menüpontok alatt elérhető Webkamera oldalon
keresztül érheti el.
Köszönjük a látogatást és a képeket, jó
szórakozást kívánunk a megfigyeléshez!

2011. január 21., péntek

Szemlézés a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület oldaláról

Az idén is meghirdetik a Madarak és Fák Napja Országos Versenyt

2011. január 13.

Jégmadár (fotó: Lóki csaba)

Az idén is meghirdetik a Madarak és Fák Napja Országos Versenyt. A megmérettetésre 10-14 éves tanulókból álló, háromfős csapatok jelentkezhetnek.
Nevezési határidő:
2011. március 20. a területi központoknál.


Akár 2 millió kóbor macska is pusztíthatja az etetők madarait!

2011. január 15.

Házi macska figyel egy kerítés lécei között.

Az ember sokat köszönhet nekik, ezért is szomorú, hogy nem tartjuk be a felelős állattartás szabályait, melynek köszönhetően akár több milliós kóbor macska állomány tizedeli a védett madarakat,  miközben az emberre veszélyes betegségeket is terjesztenek. Az állatvédők folyamatosan megpróbálják felhívni a figyelmet a felelős társállattartás, mindenekelőtt a szükségtelen szaporulat elkerülésének fontosságára, amit természetvédelmi érvek és a saját egészségvédelmünk is alátámaszt.


A mediterráneum helyett Magyarországon - áttelelő barátposzáták az etetőn

2011. január 17.

Fekete sapkás hím barátposzáta alma etetőn (Fotó: Orbán Zoltán)

A barátposzáta a leggyakoribb bokorposzáta fajunk, melynek éneke a fülemülékéhez mérhető. Ez a kecses mozgású madár a belvárosi bokrosokban is megél, fészkét az ágak közé rejti. A hazai állomány vonuló, a tél közepén a mediterráneumban vagy még délebbre, Afrika szavannáin találkozhatunk csak velük - mármint a papírforma szerint.


Készítsünk együtt odút az MME Bükki helyi csoportjának szervezésében

2011. január 19.

B-odú (Fotó: Orbán Zoltán)

Az MME Bükki helyi csoportja madárodú készítésre hívja a madárbarátokat 2010. január 22-én szombaton délelőtt 9:30 órától. A résztvevők a barkácsolás mellett egy kis előadás keretében megismerkedhetnek kertjeink madaraival és a Madárbarát Kert programmal.


Folytatódik a kerecsensólyom védelmi program

2011. január 19.

Kerecsnsólyom (Fotó: Bagyura János)

Az Európai Unió LIFE + Nature alapjának támogatásával folytatódik a nagyszabású kerecsensólyom védelmi projekt. A 2010-ben jelentős eredményekkel zárult magyar-szlovák programhoz, most Bulgária és Románia is csatlakozik.


Ha nincs cinkegolyó ... - alternatív megoldások az etetőn

2011. január 20.

Vaj etetőkocka

A faggyú és mag keverékéből álló cinkegolyó etetőanyag gombócok a nagyobb városokban ma már gond nélkül beszerezhetők. Igen ám, de mit tehetünk akkor, ha nem elérhető vagy éppen kifogytunk ebből a nélkülözhetetlen eleségből?


Madárcsempészeket fogtak Kiszombornál - az MME gratulál a határrendészeknek

2011. január 20.

Fotó: Endrédi Lajos gyűjteményvezető

Egy cseh rendszámú autót ellenőriztek a határrendészek Kiszombornál hétfőn, a hajnali órákban. A kocsiban 36 afrikai madárra, köztük különböző fajokhoz tartozó keselyűkre és majdnem egy tucatnyi sasra bukkantak - olvasható a Vidékfejlesztési Minisztérium közleményében.


Etessük a verebeket is! – új idők új szemlélete a Madárbarát kert programban


Kiemelt hírünk

Etetési időszakban sokan panaszkodnak arra, hogy "a verebek eleszik az eleséget az értékes madarak elől". Néhány évtizeddel ezelőtt annyi volt még belőlük, hogy széles körben alkalmaztak verébmentes odúkat és etetőket. Azonban kevesebb, mint egy emberöltő alatt  sokat romlott a helyzet, Európa jelentős részén a verebeknek ma már  ritkának számítanak. Magyarország szerencsére még nem tart itt, verebeink állománya nem csökken, ez a stabilitás azonban csak odafigyeléssel, gondoskodással tatható fent, melynek fontos részét képezi a téli etetés is.


A 2011. év madara - a széncinege

"...ennek a madárnak a megmaradásában, "gyakori" besorolású állománynagyságának megőrzésében rendkívül nagy szerepe volt és van a lakosságnak. A sok ezer kihelyezett mesterséges odú, a sok tízezer téli madáretető – nemcsak a kertvárosi és agrárterületeken, de a lakótelepeken is – mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a széncinege ilyen sikeres tud lenni. Ezzel a példával erőt és hitet szeretnénk adni mindenkinek, bemutatva, hogy ha mindenki minden nap belerakja a maga kövecskéjét környezetünk védelmébe, akkor, és csak akkor van esély megőrizni, megvédeni azt, amink van.


Az MME javaslata - természetvédelem partnerségben a lakossággal
Az MME véleménye szerint az élőhelyek, az állat- és növényfajok, a környezet védelmében a lakosság nem kerülhető meg, nem hagyható figyelmen kívül. Az emberek nem pusztán leküzdendő problémaforrást, nem megregulázandó kívülállók tömegét jelentik, hanem - megfelelő kommunikáció és partnerséget lehetővé tevő programok kidolgozása esetén - nélkülözhetetlen és megkerülhetetlen szereplői.

Ezért amellett, hogy a különböző faj- és területvédelmi programjaink alapvető részét képezi a gazdák és a helyi lakosság bevonása, tájékoztatása és segítése, majd' egy évtizede elindítottuk a Madárbarát kert programot is, ami a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény:..."
Tovább>>



2011. január 8., szombat

Újra lehet pályázni a "Zöld Óvoda" címre

2011. január 7.


A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Vidékfejlesztési Minisztérium meghirdette a "Zöld Óvoda 2011" pályázatot. A beadási határidő 2011. február 24.



A pályázati feltételekről bővebben olvashat a Wekerle Sándor Alapkezelő honlapján

Kapcsolódó oldalak

Madarász ovi program >>


Mi okozhatja a tömeges madárpusztulásokat?


2011. január 7.

Elhullott szürkebegy fekszik a fűben.

A napokban a tengerentúlról és Svédországból is érkeztek hírek tömeges madárpusztulásokról. A szakértők szerint a madarak megriadhattak valamitől (talán a szilveszteri petárdáktól) és ezért repültek neki az épületeknek, fáknak, elektromos vezetékeknek vagy akár egymásnak.

Az első eset Arkansas állam Beebe városkájában történt. Itt több ezer – egyes adatok szerint ötezer – madár pusztult el szilveszter éjszakáján. Az illetékes Vadászati és Halászati Hatósága vizsgálatot indított a kis területre koncentrálódó tömeges pusztulás okának felderítésére. Néhány nappal később Louisiana államban találtak nagyjából ötszáz madártetemet. Majd ezt követően a svédországi Göteborgtól 150 kilométerre északkeletre elterülő kisváros, Falköping egyik utcáján szerdára virradó éjjel jelentős számú csókatetemet találtak. Bár az okokat már keresik, biztosat csak a laborvizsgálati eredmények ismeretében mondhatnak a helyi szakértők.

Hazai körülmények között az MME szakemberei nem ismernek olyan esetet, ahol tömeges madárpusztulást okozott volna tűzijáték, vagy halastavaknál, mezőgazdasági területeken alkalmazott madárriasztási módszer. Ezzel szemben tömeges madárpusztulásról vannak adataink a szabad légvezetékek még nem madárbarát oszlopain, áramütés miatt. Az utóbbi időben elharapódzó mérgezés szintén okozott tömegesnek nevezhető madárpusztulást, különösen a ragadozómadarak körében. Az üvegfelületeknek, járműveknek, vonatoknak repülő madaraknak is kicsi a túlélési esélyük. Vízimadarak tömeges pusztulást okozhatja az úgynevezett botulizmus, mely egy baktérium által termelt méreg következtében lép fel. Ugyanakkor tudomásunk van néhány olyan esetről is, amikor az emberi zavaró hatása miatt (vadászat, pusztai tűz, repülőgépes növényvédelem), stresszes állapotba került egy-egy madár és szabad légvezetéknek repült és elpusztult, vagy megsérült, de ezek szerencsére nem öltöttek tömeges méreteket.

Etető webkamerákkal is megfigyelhetjük az év madarát

Kiemelt hírünk

Az elmúlt években egyre gyakrabban alkalmazunk webkamerákat, melyekkel a nagyközönség is bepillanthat a madarak életének rejtett mozzanataiba. A széncinege évhez kapcsolódva most két, etetőhöz kihelyezett kamerát is elindítottunk.


Ha van egy kis ideje, figyelje ezek képét és készítsen pillanatfelvételt (jobb egérgomb vagy PrintScreen klaviatúra billentyű) a megfigyelt érdekes madarakról, eseményekről, majd töltse fel és ossza meg az érdeklődőkkel az MME Facebook oldalán. Akinek szerencséje van, harkályokat és szajkókat, de akár vadászó héját vagy karvalyt is láthat.



A kamerákat a képekre kattintva vagy a Napi madárvédelem és a
Környezeti nevelés menüpontok alatt elérhető Webkamera oldalon
keresztül érheti el.
Köszönjük a látogatást és a képeket, jó
szórakozást kívánunk a megfigyeléshez!

2010. augusztus 5., csütörtök

MME: Kirepülés előtt a webkamerás füsti fecske fészekalj - nézze meg őket Ön is élőben!

A kedvezőtlen időjárás ellenére már a második fészekalj fiókái nevelődnek a Nyíregyháza-Sóstói Múzeumfalu webkamerás füsti fecske fészkében. A négy tegnap meggyűrűzött fióka várhatóan a hét vége felé repül ki, ezért ezek utolsó napok arra, hogy az idei nyáron élő egyenesben kövessük nyomon a fészek életét.

Az első költés három fiókája június 16-án repült ki, de néhány napon keresztül ez után is vissza-visszatértek a fészek biztonságába. Ezt követően a pár - a faj életmódjának megfelelően - a környéken maradva tovább gondozta a mind önállóbbá váló, vadászni tanuló utódokat, majd alig másfél héttel a kirepülés után, június végén belekezdtek a második költésbe.

Öt tojást raktak (naponta egyet-egyet) és az utolsó lerakását követően 12-13 napon át melengették ezeket. Ilyenkor a tojók hasáról (kisebb mértékben a hímekéről is) kihullanak a pehelytollak, hogy a madár testének melege akadálytalanul átadódhasson a tojásoknak. A kotlófot kialakulására azért van szükség, mert a toll a legjobb természetes hőszigetelő anyag, ezért ha tollas hassal kotlanának a madarak, a hidegen maradó tojásokban nem indulna meg az embriók fejlődése. A kikeléskor teljesen csupasz fecske fiókák mintegy három hetet töltenek a fészekben, ennyi idejük van arra, hogy a babszemnyiről felnőtt méretűre fejlődjenek, kinőjenek a tollaik, kialakuljanak a repülőizmaik és elhagyják a fészket. A második költés fiókáinak azért is kell "sietnie", mert alig néhány hét áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megtanuljanak önállóan vadászni, és felhalmozzák az őszi vonuláshoz nélkülözhetetlen zsírtartalékot.


A fészek életét nyomon követő webkamera (a kép felső szélén) nem
zavarja a madarakat.



 A költőpár tojó tagja a hímeknél rövidebb farokvillájáról ismerhető fel
(Fotó: Nagy Károly).



A mai napon készült felvételen jól látszik a négy fióka hatalmasra tátható
sárga csőre. Ez a méret és szín sorsdöntő fontosságú, mivel a
tátogó színes szájbélés váltja ki és tartja szinten a
szülők eleséghordó, etető viselkedését.
A képre kattintva Ön is ellátogathat a webkamera-oldalra!
(Fotók: MME archívum, szöveg: Orbán Zoltán)


 Látogassa meg Ön is az Európában egyedülálló lakossági fecske oldalt
és segítse védelmüket azzal, hogy feltölti fecske megfigyeléseit
.
Köszönjük!

Kapcsolódó cikkek, oldalak 



Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Erősebb természetvédelmi intézményrendszert!

- Nyílt levél a vidékfejlesztési miniszternek

2010. augusztus 5.
A biodiverzitás évében a természetvédelem ereje nem gyöngülhet, sokkal inkább erősíteni kellene azt. Három országos természetvédelmi civil szervezet (MME, MTVSZ, WWF) ezzel az üzenettel fordult nyílt levélben a vidékfejlesztési miniszterhez.

Az Európai Unió 2010-re kitűzött célja – a biodiverzitás csökkenésének megállítása – távol van a megvalósulástól, a fajok kipusztulásának üteme ma a természetesnek az ezerszerese. Hazánk természeti értékeinek megőrzéséhez alapvetően szükséges a mainál is erősebb természetvédelmi intézményrendszer kialakítása, fenntartása.

Az elmúlt hetekben ugyanakkor ezzel ellentétes, a természetvédelmi őrszolgálat átalakítására vonatkozó elképzelések láttak napvilágot a sajtóban. A szervezetek ezek kapcsán nyílt levélben arra kérik a minisztert, hogy a teljes intézményrendszer és az általa ellátandó feladatok alapos áttekintése nélkül nélkül ne hozzon egyedi döntést ebben a kérdésben sem.

A civil szervezetek nyílt levelét elolvashatja itt >> (PDF)


http://mme.hu/kezdlap.html