Hétfőn van a 2009. július 4-i Erzsébet téri gárda tüntetés erőszakos feloszlatása...

...  jogellenességének megállapítása iránti per első tárgyalása      
NJSZ hír, Nemzeti Jogvédő Szolgálat,  
2010. február 19. www.nja.hu

 

Mint emlékezetes, a rendőrségi tiltó határozatok, illetve a Belváros szinte teljes lezárása miatt a Magyar Gárda és a politikai foglyok szabadon bocsátása mellett tüntetni kívánók 2009. július 4-én nem tarthatták meg tüntetéseiket Budapesten, sem a Szabadság téren, sem a Szent István téren, sem pedig a Kossuth téren.
Az ott részt venni kívánók az Erzsébet téren tartottak egy nem bejelentett, de békés ülő demonstrációt, így fejezve ki tiltakozásukat a koncepciós bírósági és rendőrségi döntésekkel szemben. A rendőrség a gyülekezési törvény ellenére a tüntetést  durván feloszlatta annak ellenére, hogy az békés jellegét végig megőrizte és egyéb oszlatási ok sem állt fenn.

 

A tárgyalás ideje 2010. február 22. (hétfő) 09:00 óra, helye a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiuma (Bp, II. ker., Csalogány u. 47-49.) fszt. 1. tárgyalóterem.
Kiss Róbert felperes, az Új Magyar Gárda főkapitánya jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

Az intézkedés során 216 embert állítottak elő- többségükben gárdistákat - , köztük Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökét és Kiss Róbertet a Magyar Gárda főkapitányát. 17 civil sérült meg, köztük súlyos sérülés is volt.

A rendőrség a feloszlatást kirívóan jogszerűtlenül és szakszerűtlen módon hajtotta végre, megsértve a jelenlevők gyülekezési jogát, személyes szabadságát, testi épségét és a szükségesség és arányosság követelményét.

A békés módon tiltakozók erőszakos kiemelését már akkor megkezdte a rendőrség, amikor tömegoszlatási felhívás nem hangzott el, békétlennek tekinthető magatartás nem volt tapasztalható. Amennyiben a bíróság megállapítja a tüntetés feloszlatásának jogellenességét, úgy a helyszínen elfogott, előállított illetve bántalmazott tüntetők kártérítési igényt érvényesíthetnek gyülekezési joguk, emberi méltóságuk és személyes szabadságuk megsértése miatt.

Az ombudsman csatolt jelentése is jogellenesnek nyilvánította a gárdisták július 4-i Erzsébet téri rendezvényének feloszlatását.

http://data.hu/url/la6k

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése is jogellenesnek nyilvánította az oszlatást.

http://data.hu/url/hv23h
 
Vona Gábort, a Jobbik Magyarországért elnökét a békésen ülő gárdisták közül rángatták ki rohamrendőrök, vitték földre, majd bilincselték meg és tartották fogva több órán át.

A hatalmas számban kivezényelt rendőrök rajta kívül még 215 személyt állítottak elő a helyszínről és legtöbbjük ellen szabálysértési eljárást indítottak. A pártelnököt jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség miatt harmincezer forint pénzbírsággal büntette meg a III. kerületi Rendőrkapitányság. Ez ellen védője Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője útján kifogással élt, azonban a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a bírságot most nemrégiben hozott végzésével hatályában fenntartotta, így most tárgyalás tartását kérte a védelem indítványozva többek között a budapesti rendőr-főkapitány tanúként történő meghallgatását.

A bíróságnak nyilvános tárgyaláson kell elbírálnia az ügyet, ennek folytán és így a teljes nyilvánosság képet kaphat arról, hogy a hatalom ma nem csak a tüntetések helyszínén lép fel sok esetben erőszakosan és a rendőrségre vonatkozó szabályokat és az irányadó emberjogi követelményeket súlyosan megsértve, de az ilyen eseteket követően számos koncepciós eljárást indítanak.
 
Az esethez kapcsolódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 október 12-ére a gyülekezési joggal kapcsolatos kérdésekről, megbeszéléseket kezdeményezett. Erre meghívták az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a Független Rendészeti Panasztestület képviselőit és három jogvédő szervezetet: TASZ-t, Magyar Helsinki Bizottságot és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, utóbbit Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető és Somogyi János együttműködő ügyvéd képviselte.  A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egyedüli jogvédő szervezetként mutatott rá arra, hogy a rendőrség joggyakorlata érzékelhetően a jogkorlátozás irányában mozdult el, melynek egyik korábbi megnyilvánulása volt az például, hogy 2009. március 15-én minden vonulásos rendezvényt megtiltottak. Ezen a megbeszélésen egyébként a főkapitány maga is lényegében elismerte a 2009. július 4-i feloszlatás jogellenességét.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden lehetséges eszközzel azon lesz, hogy ezt a bíróság is állapítsa meg.

Milliós kártérítés a Kruchina fivéreknek

MTI 2009. szeptember 25., péntek 18:05 | 

Milliós kártérítést ítélt meg első fokon, nem jogerősen a 2006 őszi fővárosi zavargásokkal kapcsolatos rendőri fellépés miatt a Kruchina fivéreknek a Fővárosi Bíróság pénteken.

"A magánszemélyek által a Magyar Állam ellen kártalanítás miatt a Fővárosi Bíróság előtt indított eljárásban a bíróság a mai napon ítéletet hozott, melyben kötelezte az alperest, hogy a 13 napig tartó házi őrizetre figyelemmel, 15 nap alatt fizessen meg az I. rendű felperesnek 437.110 Ft-ot, a II. rendű felperesnek pedig 400.000 Ft-ot és ennek 2007.01.03-tól járó törvényes kamatát. Ezt meghaladóan a bíróság a felperesek keresetét elutasította. Az ítélet nem jogerős" - közölte a Főváros Bíróság sajtótitkársága az MTI érdeklődésére.

Másfél éve indított húszmilliós kártérítési pert a 2006 őszi fővárosi zavargások utáni rendőri intézkedések miatt a magyar állam ellen két fiatalember.
A testvérpárt 2006 szeptember 21-ről 22-re virradóra fogták el a rohamrendőrök a Belvárosban. A fiúkat elmondásuk szerint súlyosan bántalmazták, ütötték, rúgták, gumibotozták, elektromos sokkolóval földre kényszerítették a rendőrök. Majd a bíróság mindkettőjüket házi őrizetbe helyezte, illetve később lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, amit csupán 2007 decemberében szüntettek meg.

További részletek: Ez nem Amerika, kisköcsög! [1]

A két fiatalember ellen súlyos, erőszakos bűncselekmények miatt büntetőeljárás indult, amelyet időközben megszüntettek. Ez után indították meg a polgári pert a magyar állam ellen, melyben fejenként 9-9 millió forintos nem vagyoni kártérítést és több százezer forintos vagyoni kártérítést követelnek a jogtalanul elszenvedett sérelmek miatt.

További részletek: Futni hagyták a 'két köcsögöt' [2]

A kereset szerint egyikük elvesztette külföldi munkahelyét és nem tudott beiratkozni az egyetemre, másikuk pedig külföldi ösztöndíjától esett el.
Korábbi személyes meghallgatásánál a testvérpár egyik tagja a bíróság előtt elmondta: családjuk jó hírnevén is súlyos csorba esett, hiszen környezetük úgy véli, Magyarország jogállam, ahol az embereket nem börtönzik be oktalanul, azaz ők ketten is bizonyára súlyos bűncselekményeket követtek el. A magas összegű nem vagyoni kártérítési igénnyel kapcsolatban megjegyezte: ez talán alkalmas lehet arra, hogy a magyar állam a jövőben tartózkodjék a hasonló jogsértésektől.

További részletek: Ötven év múlva is ugyanígy verni fogják önöket [3]

Egy korábbi tárgyaláson a magyar állam nevében eljáró igazságügyi minisztérium képviselője az alperes érdekének megóvása miatt nem járult hozzá perbeli nyilatkozatainak az újságírók általi rögzítéséhez és közzétételéhez, így csupán a bírói ismertetésből derülhetett ki a nagy nyilvánosság számára, hogy az állam nem ismeri el felelősségét az ügyben, s a kereset elutasítását kéri.

További részletek: Tilos fényképezni a Magyar Államot [4]

>>> Rendőri túlkapások dosszié

NJA: Képíró Sándor ügyének előzményei

Nemzeti Jogvédő Szolgálat, 2008. szeptember 24.

Zuroff úr, a jeruzsálemi Simon Wiesenthal iroda igazgatója a magyarországi zsidószakértők által is bírált az „utolsó esély” ún. nácivadász akció keretében Dr. Képíró Sándor személyében háborús bűnöst vélt találni, s így emberek tömeges kivégzésével vádolja. Ezek úgy foglalhatók össze, hogy: 1942-ben, az 1941-ben Magyarországhoz visszacsatolt Újvidék városában csendőrtisztként részt vett zsidók és szerbek kivégzésében és kivégeztetésében, hogy részt vett továbbá a délvidéki zsidó deportálások lebonyolításában 1944-ben,s hogy a felelősségrevonás elől 1944-ben a nemzetiszocialista Németországba menekült, s hogy 1946-ban háborús bűncselekmény miatt elítélték.
Ennek kapcsán azt állítja, hogy Dr. Képíró Sándor a harmadik legkeresettebb háborús bűnös Dr. Efraim Zuroff tízes listáján. Számos alkalommal közöltük és bizonyítottuk, hogy dr. Képíró nem követett el bűncsekményt, terhére elkövették a hamis vád bűntettét, s folyamatosan elkövetik a rágalmazás bűntettét.

2008. augusztus 26-án kérelemmel fordultunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A kérelemben dr. Képíró előadta, hogy „A Magyar Köztársaság azáltal, hogy ügyészsége a sérelmemre elkövetett hamis vád bűntette miatt az eljárást, a bűntett elkövetőjének kihallgatását és felelősségrevonását mellőzi, állítólagos háborús bűntett gyanúja miatt folytatott eljárásában engem sem tanúként, sem gyanúsítottként nem hallgat ki, ezért nekem az eljárásban semmilyen jogom nincsen; de ugyanakkor erre az eljárásra, mint alapeljárásra hivatkozva nem emel vádat a hamisan vádolóval szemben, továbbá azzal, hogy az alaptalan feljelentést nem utasította el, s ezzel nem nyitotta meg a hamisan vádoló felelősségre vonásának lehetőségét, s mert nem tesz eleget a nyomozás ügyészségi hatáskörbe vonására irányuló, a hatékony, gyors eljárást szorgalmazó indítványomnak, a sajtóban megjelent rágalom helyreigazítását csak fogyatékosan teszi lehetővé, ezáltal nem tartja tiszteletben az Alkotmány 57.§ (2) bekezdésében alapjogként elismert ártatlanság vélelmét, megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. Cikk - Tisztességes tárgyaláshoz való jogról szóló rendelkezéseit, amelyek szerint „Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően.” Ezzel ugyanis súlyosan sérül emberi méltósághoz való jogom, mert ha időben hozza meg döntését az ellenem tett feljelentésről, majd az én feljelentésem alapján hatékonyan jár el, ezzel megszűnt volna a tömegtájékoztatási eszközökben való folyamatos hamis vádolásom látszólagos jogalapja. Emberi méltóságom megsértése miatt igényelt jogorvoslattól való megfosztásom végső soron a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati döntésével, valótlan ténymegállapításra
alapítva (mert a bíróság tagadja azt az egyértelmű, a sajtóközleményben világosan kifejezett állítást, hogy dr.Képíró Sándor nemcsak dr. Zuroff szerint, hanem a lap szerint is háborús bűnös; noha a magyar jog a valótlan tény más forrásra hivatkozó híresztelését is tiltja ) sérti becsülethez és emberi méltósághoz való jogomat, s ebből következőleg a fair eljárás elvét.”
Ezzel egyben sérelmet szenved a 8. Cikk - Magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogról szóló rendelkezés, amely szerint „Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.”Számos telefonhívás és zaklatásszerű kérdezősködés lélekromboló hatását is el kell viselnem.
Hiszen a leírt eljárási mód, egy részvételem nélkül folytatott, jelenleg külföldi államtól kért adatszolgáltatás miatt beláthatatlan ideig függőben lévő eljárás miatt a hamisan vádoló felelősségre vonásának mellőzése (az ügyészség saját szervezetéből megtehető feljelentés meg nem történte miatt) szándékerősítőleg hat nevemnek és képmásomnak a legsúlyosabb bűntettekkel összefüggésben szerepeltetéséhez, ezzel nyugtalanságot keltve nemcsak bennem, hanem családtagjaimban, ismerőseimben és lakókörnyezetemben is.
A leírtak szerint, mert a jogsértések miatt mindeddig semmilyen érdemleges hatósági intézkedés nem történt, sérül az Egyezmény 13. cikkében foglalt hatékony jogorvoslathoz való jogom is.
Tekintettel arra, hogy az 1881-ben létrejött, nagy nemzetközi elismerésnek is örvendő Magyar Királyi Csendőrség hivatásos századosa voltam, s a velem kapcsolatos rágalmak erre az 1945-ben szovjet megszállás alatt megszüntetett testületre is rossz fényt vetnek, szembetűnő, hogy nem kapom meg azt a védelmet, amit minden civilizált országban vagy Magyarországon 1945 után megkapnak a rendvédelmi szervezetek (volt) tagjai az e minőségükben őket érintő cselekményekkel szemben. Ez alapot ad az Egyezmény 14. Cikke - megkülönböztetés tilalma megsértésének feltételezésére.”
A Kossuth rádió szeptember 24-i híre szerint:
„Legalább 2000 szerbet és zsidót öltek meg magyar katonák és csendőrök 1942-ben a szerbiai Újvidéken. A jeruzsálemi Wiesenthal Központ szerint a gyilkosok között volt Képíró Sándor is, 42 embert ölt meg a vád szerint. A magyar hatóságok eddig nem léptek az ügyben, a Wiesenthal Központ ezért a szerbeket kérte, hogy vizsgálják ki az ügyet, a szerbek pedig ma kezdeményezték a férfi kiadatását.”
Felelősen kijelenthető, hogy a kiadatásnak semmilyen feltétele nincsen meg, mert a hatályos magyar jog szerint magyar állampolgár kiadását meg kell tagadni, míg a nemzetközi jog szerint meg lehet tagadni. A leglényegesebb azonban az a körülmény, hogy dr. Képíró nem követett el bűncselekményt, erre vonatkozóan tudomásunk szerint immáron két esztendeje, amióta a rágalomhadjárat tart, semmilyen bizonyítékot nem tudtak előterjeszteni a hamisan vádolók.
A Képíró ügy lesz a nácivadász akció egyik legnagyobb kudarca.

Ítélet várható a 2006. őszi "tömegoszlatási-perben"

Grespik László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja 

2006. november 7-én, több mint 200 tüntető képviseletében keresetet nyújtott a BRFK ellen annak érdekében, hogy a 2006. október 23-án tartott budapesti tüntetések feloszlatásának jogellenességét állapítsa meg a bíróság.

A történelmi jelentőségű perben a következő tárgyalást 2009. szeptember 14-én 9.00 órai kezdettel

kerül sor a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégiumában, a Csalogány utca 47-49. szám alatt a földszinten található tárgyalóban.

A tárgyaláson nagy valószínűséggel a bizonyítási eljárás befejezésre kerül, perbeszédek és ítélet várható, ezért minden érintettre és érdeklődőre számítunk a tárgyaláson.

(NJA)

Kapcsolódó:
http://szentkoronaradio.com/segitseg

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat választási jogsegélyszolgálata

...
a június 7-i európai parlamenti választáson

A Nemzeti Jogvédő Szolgálata közhasznú civil jogvédő szervezetként jogsegélyszolgálatot működtet a 2009. június 7-én megtartandó európai parlamenti választás során 2009. június 7-én és 8-án (vasárnap és hétfő). Választással kapcsolatos bármely visszaélésre, csalásra utaló esemény bejelenthető, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászai segítséget és tájékoztatást adnak az ilyen esetekben.
Az ingyenes jogsegélyszolgálat a választók számára a következő elérhetőségeken keresztül érhető el:

Mobiltelefon: (06 - 30)54-94-167
Elektronikus levélküldés: njsz@nemzetijogvedo.hu
A levél küldése előtt feltétlenül szükséges a telefonon történő kapcsolatfelvétel!

Felhívjuk a bejelentést tevő állampolgárok figyelmét, hogy kifogást csak bizonyíték beterjesztésével fogad el az illetékes választási bizottság, bizonyíték hiányában nem tárgyalnak kifogásokat! Ezért kérjük, hogy panaszaikat támasszák alá tanúk írásos igazolásával, illetve fényképek, videofelvételek elkészítésével vagy egyéb más bizonyítékkal, (okiratokkal stb.). Minden gyanús esetet jegyzőkönyveztetni kell a szavazatszámláló bizottságnál, és a jegyzőkönyv másolatát el kell kérni. Amennyiben ennek az igénynek a szavazatszámláló bizottság nem tesz eleget, ezt is jelentsék be és az illetékes területi választási bizottságnak és a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak! Amennyiben országos kihatású választási visszaélésre utaló jelet észlelnek, úgy azt az Országos Választási Bizottság felé kell bejelenteni, a tények és bizonyítékok pontos megjelölésével. A kifogást a legrövidebb időn belül, azaz 1 napon belül, meg kell fogalmazni és be kell nyújtani a helyileg illetékes területi válasz tási bizottsághoz. Az elsőfokú eljárásban nem kötelező az ügyvédi képviselet. Fontos szabály, hogy a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntése ellen egy napon belül benyújtandó önálló fellebbezésnek van helye, amelyet az Országos Választási Bizottság - a választás eredményének megállapítását megelőzően - bírál el.
További részletek: www.valasztas.hu honlapon.

Bejelentéskor kérjük pontosan adják meg, melyik szavazókörben, annak közelében vagy egyéb más helyen ill. más módon tapasztaltak rendellenességet, továbbá a bejelentést tevő (választó) nevét, címét és telefonszámát, hogy a bejelentőt vissza tudjuk hívni személyes megbeszélés egyeztetése céljából, illetve ha faxon vagy e-mailen történt bejelentés, akkor a még szükségesnek bizonyuló adatok egyeztetésére.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat honlapján (www.nja.hu) megtalálhatóak a korábbi választások során benyújtott beadványaink és az arra született válaszok, állásfoglalások, határozatok.

A választások tisztaságának megőrzése mindannyiunk közös érdeke!

Budapest, 2009. június 5.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

NJSZ munkacsoport alakult a nemzeti vagyon jogi védelmére

Dr. Gaudi Nagy Tamás és 70 nemzeti érzelmű ügyvéd nevével fémjelzett, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által a sajtónak ma leadott hír:     2009-02-04: Politika   

    NJSZ  munkacsoport alakult a nemzeti vagyon jogi védelmére

    A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakmai munkacsoportot alakított a nemzeti vagyon védelmét szolgáló jogi lépések megtétele érdekében.  A csoport megalakulásának és a munka azonnali megkezdésének időszerűségét elsősorban AZ adja, hogy megjelent AZ elmúlt időszak felháborító privatizációs gyakorlatáról szóló kormányjelentés. Ezen túlmenően sürgetővé teszi a nemzeti jogvédők fellépését AZ ország egyre nyomasztóbb eladósodása s ehhez kapcsolódóan a nemzeti vagyon elzálogosítása, valamint a Magyar termőföldre, a vízkincsünkre s a nemzet más pótolhatatlan javaira leselkedő veszély. A munkacsoport egyrészt a múltban elkövetett, a nemzeti vagyon elherdálását eredményező jogsértéseket kívánja feltárni és orvosolni, másrészt a jövőre nézve a megmaradt nemzeti vagyon védelmének jogi kereteit fogja kidolgozni, s érvényesülésüket kikényszeríteni. A jogellenes privatizációs ügyletek felülvizsgálata érdekében elsősorban próbaperek indítására kerül majd sor, míg a megmaradt nemzeti vagyon védelmében  olyan vagyon törvénytervezet kidolgozására, szakmai és politikai elfogadtatására, amely hatékonyan akadályozhatja meg a megmaradt nemzeti vagyon eladását. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédein kívül külső szakértők is dolgoznak a munkacsoportban, így Dr. Bencze Izabella, aki a szakterület első számú hazai szakértője, s aki a csoport szakmai irányítását vállalta, valamint Dr. Morvai Krisztina, aki a kérdéskör emberi jogi és büntetőjogi összefüggéseinek feltárásán dolgozik.

    

    Bővebben: http://nja.hu/index.phpoption=com_content&task=view&id=535&Itemid=1

Milliós kártalanítások 2006 őszi áldozatoknak,

Milliós kártalanítások 2006 őszi áldozatoknak,
a rendőrség azonban továbbra sem hajlandó a peren kívüli jóvátételre
2008. szeptember 05.
NJSZ hír, 2008. szeptember 5., Nemzeti Jogvédő Szolgálat, www.nja.hu
(Magyar Nemzet, 2008. 09.05, Pilhál Tamás cikke nyomán)

Perbeli részegyezséget kötött tegnap az igazságügyi és rendészeti minisztérium egy 2006 őszén előzetes letartóztatásba helyezett áldozattal. A magyar állam képviseletében eljáró rendészeti tárca eszerint egymillió forint és kamatai összegű kártalanítást fizet nyolc napon belül a fiatalembernek, akit sok más Gyurcsány távozását követelő tüntetőhöz és békés járókelőhöz hasonlóan szeptember 20-án "vadászott le" a rendőrség a Nagykörúton, majd közel két hónapig előzetes letartóztatásban tartották csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak gyanújával. A férfi ellen utóbb megszűntették az eljárást, így az nem kérdéses, hogy az államnak kötelessége őt kárpótolni, csupán annak összegszerűsége vitatható.

A károsultat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás képviseli. Összesen négymillió forintos kártalanítást követel a meghurcolt fiatal, ezért az egymilliós részegyezségi ajánlatot elfogadták, a fennmaradó követelésről a már folymatban levő perben a bíróság dönt. A rendészeti tárca hozzállása meglepően korrekt volt, és ha a rendőrség csak fele ennyire lenne nyitott a megegyezésekre, már számos megcsonkított, fél szemére megvakított, jogtalanul bebörtönzött áldozat kapott volna kártérítést. Ez a gyakorlat felelne meg az ENSZ Kínzás Elleni Bizottsága által még 2006 őszén kiadott ezirányú ajánlásnak is.

Eközben egy első fokon jogerőre emelkedett bírósági ítélet nyomán az állam a napokban kártalanította azt a két fiatal lányt, akiket ugyancsak 2006 szeptemberében tartottak jogtalanul fogva közel két hétig. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédje, Balsai Szabolcs által képviselt Cs. Lívia 1,1, míg G. Laura egymillió forintot kapott a kamatokkal együtt. A zavargások idején még csupán 19 éves lányok esete nagy vihart kavart 2006 őszén, különösen miután kiderült, hogy sokakkal együtt a közszolgálati Magyar Rádió épületének udvarára hurcolták őket a rendőrök, ahol ütlegelték és szidalmazták őket, majd közel két hétig előzetes letartóztatásban voltak csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak gyanújával. Az eljárást végül az ügyészség bizonyítottság hiányában megszüntette.

Emlékezetes, hogy az elsőfokú bíróságok futószalagon, a vonatkozó jogszabályok durva megsértésével helyeztek előzetes letartóztatásba közel kétszáz, tüntetésekkel összefüggésbe hozott, sok esetben szintén "levadászott" embert 2006 szeptemberben. Ezen döntések közel 90 %-át utóbb a Fővárosi Bíróság megváltoztatta megalapozatlannak minősítve azokat.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő ügyvédei a 2006 őszi tüntetések miatt eljárás alá vont hetven embernek adtak, adnak jogi védelmet büntető- és szabálysértési eljárásokban (többségüket már felmentették vagy ez eljárásokat megszüntették) és több mint húsz 2006 őszén meghurcolt áldozat jóvátételi ügyében járnak el. (Részletek itt.)

Eddig már a 2006 őszi rendőri brutalitás és önkényes fogvatartás miatt öt károsult ügyében született a rendőri szerveket kártérítésre kötelező elsőfokú ítélet (Részletek itt.)

Ennek ellenére a rendőrség továbbra sem hajlandó egyezségkötésre (Részletek itt.) a 2006. őszi tömeges rendőrségi jogsértések miatti kártérítési ügyekben. Az egyezségi tárgyalások az ügyek döntő részében eredménytelenül lezárultak, még egy kilőtt szemű fiatalember esetében folyik egyeztetés az ombudsman közvetítésével. Mindezért a közeljövőben újabb kártérítési perek indulnak a felelős rendőri testületek ellen. Bízunk benne, hogy a mostani esetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendőrség is változtat álláspontján, és a jogsérelmek terheit hurcoló áldozatok mielőbb méltányos jóvátételben részesülnek a jogállami elvek érvényesülése érdekében.

*** www.nemzetihirhalo.hu *************