Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: parlament. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: parlament. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. október 23., hétfő

Wittner Mária beszéde a Parlamentben 2001-ben


8 éve [Törölt felhasználó] 0 hozzászólás

Wittner Mária beszéde a Parlamentben

halálra ítélt forradalmár és szabadságharcos beszéde, a Parlamentben, a “Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emléknapja” alkalmából,
2001 február 24.



Megilletődve állok a magyar Országházban, ahol történelmünk kimagasló személyiségei a magyar nép javára alkottak törvényeket – mint Tisza István, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. De itt alkottak törvényeket egy hamis eszme nevében is, mely egy jobb sorsra érdemes magyar nemzet elvesztésén munkálkodott.


Ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján megidézem az áldozatokat, – az élőket, a holtakat –, hogy együtt vádoljuk a szocialista köntösbe bújt hóhérainkat:

– vádoljuk őket, mert a "lenini utat" – igyekezettel – honfitársaink csontjaival kövezték ki. A világ legdrágább, legfájdalmasabb "útja" volt ez. A "továbbhaladásuk" tétje: milliónyi emberélet;

– vádoljuk őket, mert nemzetünk kiváló polgárait küldték bitófára és gyalázták meg még holtukban is;

– vádoljuk őket a Gulágon embertelen körülmények között elpusztult honfitársaim nevében;

– vádoljuk az otthonuktól megfosztott és kitelepített polgárok nevében, kiknek kiszemelt otthonukba betelepedtek, elrabolva egy élet munkáját;

– vádoljuk a recski haláltábor megkínzott, megalázott rabjainak nevében;

– vádoljuk a munkaszolgálatosok nevében;

– vádoljuk a 298-as parcella halottai nevében, az ÁVH – erőszakszervezetük – által fogva tartott, megkínzott és agyonvert emberek nevében;

– vádoljuk a 6 millió meg nem született gyermek nevében;

– vádoljuk őket a legdrágább kincs, a gyermek nevében, akitől elvették az apát, az anyát és az otthon melegét;

– vádoljuk a legfőbb érték, az ember nevében, akit egy tollvonással küldtek bitóra, vagy zártak börtönbe hosszú évekre;

– vádoljuk a megkínzott, megalázott bajtársaim nevében;– vádoljuk a sortüzek áldozatai nevében;

– vádoljuk, hogy kiölték az emberből a hitet, a reményt, a morált, egy egyszerű, tisztább élet reményét;

– vádoljuk őket Mindszenty bíborosért;– az Istenhez hu papjaiért, akiket börtönbe zártak hitükért, mert erkölcsre, hazaszeretetre nevelték népünket;

– vádolom, hogy kifosztották az országot, hogy a dolgos magyar nép munkájából, elveiket megtagadva lettek vörös kapitalisták;

– vádoljuk őket a magyar parasztok nevében, akiket megfosztottak földjeiktől, életterüktől, és így kiszolgáltatottá tették őket;

– vádoljuk őket a történelmünk meghamisításáért;

– vádolom a nyugdíjasok nevében, akiknek elrabolták a hosszú, dolgos élet gyümölcsét, bizonytalanná téve biztos, nyugdíjas éveiket;

– vádolnak az élők, és vádolnak a meggyilkolt halottak; és vádoljuk őket, mert hitünkben megcsaltak, megloptak.

Megállapítom az áldozatok nevében:
– soha nem lesznek képesek arra, hogy magyar politikusként egy nemzet felemelkedése érdekében cselekedjenek!
Itt teszem fel a kérdést: milyen morál alapján ülnek egy magyar Parlamentben még most is, és alkotnak törvényeket egy általuk tönkretett, kifosztott, megalázott nemzet számára?

A Szent Korona Tana és a magyar nemzet nevében – erkölcsi hullává nyilvánítom őket. Köszönöm szépen!



2014. május 29., csütörtök

Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai

Ők lesznek az új Orbán-kormány tagjai:

2014. május 29., csütörtök 16:04, frissítve: csütörtök 19:06 , 
'via Blog this'

Megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akiket a jövő héten hallgathatnak meg az illetékes szakbizottságok.
Orbán Viktor Semjén Zsoltot tárca nélküli miniszterré, Pintér Sándortbelügyminiszterré, Balog Zoltánt az emberi erőforrások miniszterévé,Fazekas Sándort földművelésügyi miniszterré, Hende Csabáthonvédelmi miniszterré, Trócsányi Lászlót igazságügyi miniszterré,Navracsics Tibort külgazdasági és külügyminiszterré, Varga Mihálytnemzetgazdasági miniszterré, Seszták Miklóst nemzeti fejlesztési miniszterré, Lázár Jánost pedig a Miniszterelnökséget vezető miniszterré kívánja kinevezésre javasolni az államfőnek – derül ki abból a levélből, amelyet a miniszterelnök küldött Kövér László házelnöknek a jelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban. A dokumentumot Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője juttatta el csütörtökön az MTI-hez.

A kormányfő levelében kérte az Országgyűlés elnökének intézkedését, hogy a miniszterjelölteket – akiket a miniszterelnök javaslatára az államfő nevez ki tárcavezetőknek – a feladatkörük szerint hatáskörrel rendelkező parlamenti bizottságok meghallgassák.
A tíz miniszterjelölt közül ketten nem voltak tagjai a második Orbán-kormánynak: Trócsányi László korábbi párizsi nagykövet és Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselő. Lázár János pedig eddig államtitkárként vezette a Miniszterelnökséget.

Kilenc minisztérium a harmadik Orbán-kormányban

Mint az MNO korábban megírta, a harmadik Orbán-kabinet kilenc tárcával végzi majd a munkát. Egy parlamenti döntésnek köszönhetően minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
A Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. A kormányzati struktúra egyébként nem változik jelentősen, ha az elmúlt éveket nézzük.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium megszűnésével az igazságügy önálló tárcát kap. Ezt a Brüsszellel vívott folyamatoscsatákkal indokolta Orbán Viktor kormányfő. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát Földművelésügyivé keresztelik – a vidékfejlesztés ugyancsak a Miniszterelnökséghez kerülhet –, és a külügyi tárca neve szintén változik, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd.

A munkához keresik az embert, nem fordítva

„A munkához keressük az embert, és nem az emberhez határozzuk meg a munkát” – közölte korábban Orbán a megalakuló kormány kapcsán. Jelezte, hogy szándékai szerint az előző kabinet több tagja folytatja munkáját, de „nem mindenkinek kell pontosan ugyanazt végeznie, mint korábban”.
Az új országgyűlésnek az alaptörvény szerint a parlamenti választástól számított harminc napon belül, vagyis május 6-áig kellett megalakulnia, az új kormánynak pedig az ettől számított negyven napon belül kell hivatalba lépnie.

KDNP: megnyugtató a folyamatosság szempontja

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint megnyugtató, hogy a folyamatosság szempontja érvényesül az új kormányban – így értékelte Harrach Péter KDNP-frakcióvezető a harmadik Orbán-kabinet csütörtökön nyilvánosságra hozott névsorát az MTI-nek. Harrach Péter kiemelte: az első és a második Orbán-kormány is „kereszténydemokrata kabinetként működött”, és reményei szerint ez lesz jellemző a harmadik Orbán-kormányra is.
Az új kereszténydemokrata miniszter, a nemzeti fejlesztési tárca élére javasolt Seszták Miklós jelenléte a kormányban ennek a reményüknek a megvalósulását jelenti – mondta a frakcióvezető. Hozzátette, hogy az igazságügyi minisztériumot a jövőben vezető Trócsányi László is KDNP-tag.

Nem lepődött meg az ellenzék

A Jobbik nem remél nagy változást a kormányzati politikában a következő négy évben – mondta Dúró Dóra, a párt szóvivője. A jobbikos politikus szerint „Orbán Viktor azt a formát hozta, amire lehetett számítani”, a kormánynévsor nem okozott meglepetést.
Az LMP-nek nem okozott nagy meglepetést az új kormányzati névsor, és a párt úgy látja, hogy Lázár János „kis miniszterelnök lesz” – mondta Szél Bernadett csütörtökön az MTI-nek.
Gréczy Zsolt, a Demokratikus Koalíció (DK) szóvivője azt mondta, a névsor alapján az látszik, hogy folytatódik az ország mélyrepülése és elszigetelődése, miközben tovább burjánzik a korrupció.
Az Együtt-PM pártszövetség arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne nevezze ki miniszternek Lázár János és Seszták Miklóst.

2014. február 4., kedd

Fidesz.hu - Végleges a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek névsora

Fidesz.hu - Végleges a Fidesz-KDNP egyéni képviselőjelöltjeinek névsora:
2013.12.09
'via Blog this'

A Fidesz Országos Választmánya mai ülésén véglegesítette a 2014-es országgyűlési képviselő választáson Fidesz-KDNP támogatással induló 106 egyéni választókerületi jelöltjének névsorát.
A kormánypárt országos választmánya szerint a jelöltek mindegyike erős felelősségtudattal, megfelelő felkészültséggel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy kitartóan képviselje a magyar emberek érdekeit a következő parlamenti ciklusban. A képviselőjelöltek mindegyike elkötelezett abban, hogy megvédje Magyarország eddigi teljesítményét, és segítse a magyar családokat a további megerősödésben.
Az új választási rendszer értelmében az Országgyűlés létszáma a választásokat követően 386-ról 199-re csökken. Az új választási rendszerben a korábbi három helyett csak két ágon lehet majd mandátumot szerezni: 93 képviselőt listás választási rendszerben választanak, 106 képviselőt pedig egyéni választókerületekben. A választási rendszer egyik legfőbb változása, hogy két forduló helyett csak egy forduló lesz. Megváltoztak a jelöltállítás szabályai is. A jelöltek ajánlása ajánlóíven történik majd. A képviselőjelöltté válás feltétele 500 támogató ajánlás összegyűjtése, a korábbi 750 ajánlószelvénnyel szemben. A kampány az államfő által kitűzött választás napjától visszaszámítva az 50. napon kezdődik.
Baranya megye
Baranya 01. vk. – Pécs – Csizi Péter
Baranya 02. vk. – Pécs – Hoppál Péter Tamás
Baranya 03. vk. – Mohács – Hargitai János
Baranya 04. vk. – Szigetvár – Tiffán Zsolt
Bács–Kiskun megye
Bács 01. vk. – Kecskemét – Salacz László
Bács 02. vk. – Kecskemét – Zombor Gábor
Bács 03. vk. – Kalocsa – Font Sándor
Bács 04. vk. – Kiskunfélegyháza – Lezsák Sándor
Bács 05. vk. – Kiskunhalas – Bányai Gábor
Bács 06. vk. – Baja – Zsigó Róbert
Békés megye
Békés 01. vk. – Békéscsaba – Vantara Gyula
Békés 02. vk. – Békés – Dankó Béla
Békés 03. vk. – Gyula – Kovács József
Békés 04. vk. – Orosháza – Simonka György
Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Borsod 01. vk. – Miskolc – Csöbör Katalin
Borsod 02. vk. – Miskolc – Sebestyén László
Borsod 03. vk. – Ózd – Riz Gábor
Borsod 04. vk. – Sajószentpéter – Demeter Zoltán
Borsod 05. vk. – Sátoraljaújhely – Hörcsik Richárd
Borsod 06. vk. – Tiszaújváros – Mengyi Roland
Borsod 07. vk. – Mezőkövesd – Tállai András
Budapest
Budapest 01. vk. – I., V., VIII., IX. kerület – Rogán Antal
Budapest 02. vk. – XI. kerület –  Simicskó István
Budapest 03. vk. – II., XI., XII. kerület – Fónagy János
Budapest 04. vk. – II., III. kerület – Varga Mihály
Budapest 05. vk. – VI., VII. kerület – Rónaszékiné Keresztes Monika Mária
Budapest 06. vk. – VIII., IX. kerület –  Vas Imre
Budapest 07. vk. – XIII. kerület – Szalay Péter
Budapest 08. vk. – XIV. kerület –  Papcsák Ferenc
Budapest 09. vk. – X., XIX. kerület – György István
Budapest 10. vk. – III. kerület – Menczer Erzsébet
Budapest 11. vk. – IV., XIII. kerület – Hollósi Antal Gábor
Budapest 12. vk. – IV., XV. kerület – László Tamás
Budapest 13. vk. – XIV., XVI. kerület – Szatmáry Kristóf
Budapest 14. vk. – X., XVII. kerület – Dunai Mónika
Budapest 15. vk. – XVIII. kerület – Kucsák László
Budapest 16. vk. – XIX., XX. kerület – Földesi Gyula
Budapest 17. vk. – XXI., XXIII. kerület – Németh Szilárd István
Budapest 18. vk. – XI., XXII. kerület – Szabolcs Attila
Csongrád megye
Csongrád 01. vk. – Szeged – Bohács Zsolt
Csongrád 02. vk. – Szeged – B. Nagy László
Csongrád 03. vk. – Szentes – Farkas Sándor
Csongrád 04. vk. – Hódmezővásárhely – Lázár János
Fejér megye
Fejér 01. vk. – Székesfehérvár – Vargha Tamás
Fejér 02. vk. – Székesfehérvár – Törő Gábor
Fejér 03. vk. – Bicske – Tessely Zoltán
Fejér 04. vk. – Dunaújváros – Galambos Dénes
Fejér 05. vk. – Sárbogárd – Varga Gábor
Győr–Moson–Sopron megye
Győr 01. vk. – Győr – Simon Róbert Balázs
Győr 02. vk. – Győr – Kara Ákos
Győr 03. vk. – Csorna – Gyopáros Alpár
Győr 04. vk. – Sopron – Firtl Mátyás
Győr 05. vk. – Mosonmagyaróvár – Nagy István
Hajdú–Bihar megye
Hajdú 01. vk. – Debrecen – Kósa Lajos
Hajdú 02. vk. – Debrecen – Pósán László
Hajdú 03. vk. – Debrecen – Tasó László
Hajdú 04. vk. – Berettyóújfalu – Vitányi István József
Hajdu 05. vk. – Hajdúszoboszló – Bodó Sándor
Hajdú 06. vk. – Hajdúböszörmény – Tiba István Csaba
Heves megye
Heves 01. vk. – Eger – Nyitrai Zsolt
Heves 02. vk. – Gyöngyös – Horváth László
Heves 03. vk. – Hatvan – Szabó Zsolt
Jász–Nagykun–Szolnok megye
Jász 01. vk. – Szolnok –  Bene Ildikó
Jász 02. vk. – Jászberény – Pócs János
Jász 03. vk. – Karcag – Fazekas Sándor
Jász 04. vk. – Törökszentmiklós – Boldog István
Komárom– Esztergom megye
Komárom–Esztergom 01. vk. – Tatabánya – Bencsik János
Komárom–Esztergom 02. vk. – Esztergom – Völner Pál
Komárom–Esztergom 03. vk. – Komárom – Bertalan Judit
Nógrád megye
Nógrád 01. vk. – Salgótarján – Becsó Zsolt
Nógrád 02. vk. – Balassagyarmat – Balla Mihály
Pest megye
Pest 01. vk. – Érd – Aradszki András
Pest 02. vk. – Budaörs – Csenger-Zalán Zsolt
Pest 03. vk. – Szentendre – Hadházy Sándor
Pest 04. vk. – Vác – Harrach Péter
Pest 05. vk. – Dunakeszi –  Tuzson Bence
Pest 06. vk. – Gödöllő – Vécsey László József
Pest 07. vk. – Vecsés – Szűcs Lajos
Pest 08. vk. – Szigetszentmiklós – Bóna Zoltán
Pest 09. vk. – Nagykáta – Czerván György
Pest 10. vk. – Monor – Pogácsás Tibor János
Pest 11. vk. – Dabas – Pánczél Károly
Pest 12. vk. – Cegléd – Földi László
Somogy megye
Somogy 01. vk. – Kaposvár – Gelencsér Attila
Somogy 02. vk. – Barcs – Szászfalvi László
Somogy 03. vk. – Marcali – Móring József Attila
Somogy 04. vk. – Siófok – Witzmann Mihály
Szabolcs – Szatmár – Bereg megye
Szabolcs 01. vk. – Nyíregyháza – Petneházy Attila
Szabolcs 02. vk. – Nyíregyháza – Vinnai Győző
Szabolcs 03. vk. – Kisvárda – Seszták Miklós
Szabolcs 04. vk. – Vásárosnamény – Tilki Attila
Szabolcs 05. vk. – Mátészalka – Kovács Sándor
Szabolcs 06. vk. – Nyírbátor – Simon Miklós
Tolna megye
Tolna 01. vk. – Szekszárd – Horváth István
Tolna 02. vk. – Dombóvár – Potápi Árpád János
Tolna 03. vk. – Paks – Hirt Ferenc
Vas megye
Vas 01. vk. – Szombathely – Hende Csaba
Vas 02. vk. – Sárvár – Ágh Péter
Vas 03. vk. – Körmend – V. Németh Zsolt
Veszprém megye
Veszprém 01. vk. – Veszprém – Navracsics Tibor
Veszprém 02. vk. – Balatonfüred –  Kontrát Károly
Veszprém 03. vk. – Tapolca – Lasztovicza Jenő
Veszprém 04. vk. – Pápa – Kovács Zoltán
Zala megye
Zala 01. vk. – Zalaegerszeg – Vigh László
Zala 02. vk. – Keszthely – Manninger Jenő
Zala 03. vk. – Nagykanizsa – Cseresnyés Péter

LEGNÉPSZERŰBB HÍREINK

2014.01.28MAGYARORSZÁG KIÁLL A SAJÁT ÉRDEKEIÉRT

2013. július 28., vasárnap

Ferenc Kumin

Ferenc Kumin:

'via Blog this'













2013. június 21., péntek

MNO: Fazekas: Atombiztos védelmet nyújt a magyar földnek az új törvény

A magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia – mondta a vidékfejlesztési miniszter pénteken a Parlamentben a földforgalmi törvény elfogadása után.


A magyar gazdákból alakult helyi földbizottság hagyhatja jóvá az adásvételeket, így a helyi közösségnek van egy erős ellenőrző szerepe a helyi földvásárlásokkal kapcsolatban – közölte újságírókkal Fazekas Sándor, hozzátéve: továbbá hatósági engedélyezéshez kötött a földvétel Magyarországon. Vizsgálja a hatóság például, hogy a gazdálkodó helyben lakik-e, valamint földműveléssel foglalkozik-e. Egyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) első helyi elővásárlási joga van – mondta. „Atombiztos védelmet nyújt a magyar földnek az új földtörvény” – összegzett Fazekas Sándor, aki szerint pénteken az Országgyűlés Európa egyik legerősebb szabályát alkotta meg ezen a területen.
A földtörvényről még
A tervekkel ellentétben nem név szerinti, hanem gépi szavazással fogadta el az Országgyűlés pénteki ülésén – 253 igen és 17 nem szavazattal, tartózkodás nélkül – az új földtörvényt, miközben a Jobbik-frakció tagjai az elnöki pulpituson állva azt skandálták: „hazaárulók!”

Kevés olyan vitatott tervezet látott napvilágot az Orbán-kormány elmúlt három évében, mint az új földtörvényé. A zsebszerződések világának felszámolásáról, a helyi földbizottságok felállításáról, a földvásárlás módjáról és a kis- és középbirtokrendszer létjogosultságáról Simon Attilát, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát kérdezte az MNO.

Arra az újságírói felvetésre – az ellenzék véleményét idézve –, hogy az Országgyűlés nem működött házszabályszerűen, amikor a törvényről szavaztak, a tárcavezető azt mondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem jogosult ezzel kapcsolatban állást foglalni. „Az Országgyűlés a rá vonatkozó törvények és rendelkezések szerint dolgozik” – fogalmazott a miniszter. A földtörvénnyel kapcsolatos heves ellenállást firtató kérdésre Fazekas Sándor azt válaszolta: az elmúlt napokban a törvény miatt kilátásba helyezett demonstrációk „hamvába holt” kísérletek voltak. „Úgy látom, a magyar gazdatársadalom nyugodtan, megelégedéssel fogadja a földtörvényt. Tisztában van annak hatásaival, tisztában van azzal, hogy a földpiac első számú szereplője a földműves lesz a jövőben. A helyben lakó földműves lesz jogosult arra, hogy földet vásároljon” – mondta. Hozzátette: a törvény szövegét kell nézni, azt kell elolvasni, bármilyen más dolog inkább a politikai küzdőtér eseménye.
Emlékeztetett: az Országgyűlés által elfogadott földforgalmi törvény a családi gazdaságokat erősíti. A helyi földmozgásokat a családi gazdaságok fejlesztésére lehet felhasználni, ugyanis helyben lakó gazdálkodók választják meg azt a földbizottságot, amely dönt a helyi földvásárlásról. A családi gazdaságokat erősíti a 300 hektáros földvásárlási maximum; az 1200 hektáros földbérleti maximum szintén az agrárközéposztályt erősíti. Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein. Hozzátette: meggyőződése, hogy a föld esetében a törvényalkotó helyesen járt el, amikor megvédte a magyar nemzeti tulajdont.
A parlament pénteken több kérdésben is szavazott. Ennek értelmében július 1-jétől csökken a szennyvízszippantás ára. Törvényt fogadtak el a büntetőeljárások gyorsítása érdekében. Elfogadták az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait, valamint arról is határoztak, hogy képviselők hivatalának elhelyezésére is indulhat kisajátítás. Az éjszakai szórakozóhelyek augusztustólfelügyeleti díjat is fizethetnek az önkormányzatoknak.

2013. június 13., csütörtök

Urbanista.blog: Olyan épületmaradványokat találtak, amelyeket meg kell menteni

földalatti
Bár a legtöbb figyelmet azért kapta a napokban a Kossuth tér, mert az épülő mélygarázs gödrét fel kellett tölteni vízzel, történt ám ott más izgalmas dolog is. Olyan, ami ráadásul nem csak hetekig marad hír, de évtizedekre meghatározhatja a tér arculatát. Előkerült ugyanis Európa első légkondicionált épületének hűtőrendszere.
Az Országház volt ugyanis az első mesterségesen hűtött középület Európában. Az egykori jéghűtésről én is írtam már: "ennek az volt a lényege, hogy úgynevezett légkutakba elhelyezett jéggel légkondicionálták az épületet. (A félreolvasást megelőzendő, nem légutakról, hanem légkutakról van szó, vagyis nem a képviselők szopogatnak jégkockákat)."
Azt azonban mostanáig nem tudtam, hogy nem ez volt az első megoldás. Az eredeti konstrukcióban két téren elhelyezett szökőkút légpermetén át jutott a levegő egy alagútba, azon keresztül pedig az Országházba. Nem csak a víz, de a hosszú folyosó pincehidege is klimatizálta a levegőt.
Azután amikor 1927-ben átrendezték a teret, felállították Kossuth szobrát, a szökőkutak útban voltak, elbontották. Vízpermet nélkül nem hűtött  többé a berendezés, új megoldás után néztek - ekkor épült meg az ismert jéghűtő.
Az egykori hűtőrendszer sorsáról senki nem tudott semmit, de a tér rendezésekor felmerült, hogy talán meg van még belőle valami. A Steindl Imre Programot vezető Wachsler Tamásék próbaképp kicsit "megkapirgálták" a feltételezett helyet, és kiderült, hogy a téglával kirakott földalatti építmény ma is megvan, csak feltöltötték földdel, az Országház alá vezető járatát pedig elfalazták.
Mivel az eredeti tervekben nem szerepelt ez az építmény, kisebb harcot indítottak a tervek módosításért. Úgy néz ki sikerrel. Ha minden igaz, az alagútban berendezett lapidáriumnak - vagyis kőtárnak - lesz majd ezen a ponton vége, felül pedig alighanem üvegbetonnal fedik le.
Az alábbi és a nyitóképen (mindkettő Wachsler Tamás fotója a Flickr-ről) jól látszik az egykori kútház szerkezete.
kútház
A szemben levő fal az egykori alagutat zárja el. Azért ilyen szép íves, hogy ellentartson a földtömeg nyomásának.  A kútház közepén oszlop állt, mely abban a nyolcszögformára faragott kőben végződött. Onnan indultak azután a téglával rakott boltívek: ezek kezdeménye látható a kép közepén.
Nálam szokás szerint csak telefon volt, szóval az alábbi fotók csak dokumentumértékűek, de a lényeg látszik rajtuk. Az elsőn Pápay Balázs, építész látható a zárókőnél.
IMG 20130605 082648
Az alábbi két képet pedig csak a méretek szemléltetésére tettem be. Ugyanis igazán csak az épp fényképező Wachsler Tamással látszik, milyen hatalmas is a nélküle nem is olyan mélynek látszó egykori kútház.
IMG 20130605 081616
IMG 20130605 081756
Egy kattintás és nem maradsz le a friss posztokról:

2012. január 31., kedd

Az elhallgatott bűnök súlya rombolja Magyarországot

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/hirek/az-elhallgatott-bunok-sulya-rombolja-magyarorszagot

2012. január 31. 16:55

Az országgyűlés határozati javaslatot fogadott el a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről. Párhuzamosan ezzel tudományos szimpóziumot rendezett a Konrad Adenauer Alapítvány és a KDNP „A kommunizmus bűnei” Munkacsoportja.

Magyarország nem is olyan régen még nem a szent korona, hanem az Andrássy út 60. országa volt – kezdte beszédét Réthelyi Miklós Márai Sándor gondolatainak. A kommunizmus sajátossága volt a nácizmussal szemben az, hogy bár nem vállalta fel nyíltan a terrort, de ettől még az állandó, bujtatott elnyomást és megfélemlítést tették a rendszer alapjává – szögezte le Réthelyi Miklós, hozzátéve: a kommunista diktatúra kitelepítései egyszerre voltak megelőző és megtorló intézkedések. A kommunisták célja egyértelműen az ezeréves Magyarország szövetének szétszakítása volt – húzta alá a miniszter. Úgy gondolták ugyanis – szögezte le -, hogy ha kihúzzák a tartószálakat – kitelepítik a gazdákat, szétzúzzák az arisztokráciát, ellehetetlenítik a polgárságot, megtámadják az egyházat – akkor darabjaira hullik ez a szövet.

fotó: Botár Gergely

Egy 1951-ben készült kitelepítési statisztika szerint Budapestről többek között 21 egykori minisztert, 25 államtitkárt, 812 magasrangú állami tisztségviselőt, számtalan gyárost és volt katonatisztet vittek el – tájékoztatott a miniszter felhívva arra a figyelmet, hogy az akció legfőbb célja a polgári elit lefejezése volt.

Réthelyi Miklós hangsúlyozta, hogy hiába készült számos feltáró jellegű munka, dokumentum és játékfilm az utóbbi időben a kommunista időszak bűneiről, azonban még mind a mai napig nem beszéltük ki a témát. Az elhallgatott bűnök súlya azonban ránk nehezedik – fogalmazott – és rombolja fiatal demokráciánkat. A most elfogadott országgyűlési határozat segíthet a nemzeti önismeret és a kiengesztelődés elősegítésében – zárta beszédét a nemzeti erőforrás miniszter.

Réthelyi Miklós (fotó: Botár Gergely)

A munkacsoport célja nem a tettesek büntetőjogi felelősségre vonása, az ügyészség feladata lesz ezt megtenni, s eldönteni a feltárt tények tükrében, hogy vádat emel-e, avagy sem – mondta el nyitóbeszédében Eötvös Péter, a KDNP „Kommunizmus bűnei” munkacsoportjának tagja a munkacsoport tevékenységének lényegéről. Az ő céljuk annyi – fogalmazott -, hogy bemutassák a múlt bűneit, azokat, akik elkövették őket, és azt az ideológiát, melynek nevében véghez vitték tetteiket. Rámutatott, hogy bár a tettesek többsége már nincs az élők sorában, bűneik – mivel emberiség ellen elkövetett bűnöknek minősülnek – nem évülnek el soha.

Az országgyűlési határozati javaslatról

Réthelyi Miklós és Navracsics Tibor december végén országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a parlamentnek a kommunista diktatúrában kitelepítettek és az őket befogadók emlékének megörökítése érdekében. Az indítványuk szerint az Országgyűlés a Rákosi-rendszer által elkövetett tömeges kitelepítések és deportálások 60. évfordulója alkalmából hozna határozatot, kimondva, hogy szükségesnek tartja a méltó megemlékezést a kommunista önkény áldozatairól, és fontosnak ítéli a totális diktatúrák kegyetlenségeire való emlékeztetést.

Réthelyi Miklós (fotó: Botár Gergely)

A javaslat egyszerre akar megemlékezni a kitelepített budapestiekről és vidékiekről, az őket befogadó családokról, valamint azokról, akiket az egykori jugoszláviai és osztrák határsávból, vidéki nagyvárosokból és kisebb településekből zárt, alföldi kényszermunkatáborokba telepítettek. A javaslat célja az, hogy felhívja a figyelmet arra: fontos megemlékeznünk a magyarság e történelmi tragédiájáról, a kommunista önkényuralom embertelenségéről, a kitelepített és meghurcolt honfitársaink tragikus sorsáról.

Történelmi háttér

Az első és talán az összes közül a legnagyobb tömegű magyarországi népességet érintő kitelepítés 1950. június 22-ről 23-ra virradó éjjel vette kezdetét, amikor a déli határsávból elszállították a vezetés számára "osztályidegennek" számító embereket. A deportálások célpontja a hortobágyi puszta volt. Ezzel egy időben Budapesten is megindultak a tisztogatások, melyek néhány hónap alatt, 1951 nyarán zajlottak le. A fővárosból kitelepített családokat vidéken, összezsúfolva, kulákok házaiban helyezték el.

(kormany.hu)

2011. október 11., kedd

Forradalmi átépítés a Kossuth téren

(Meg egyebek...)
2011, október 10 - 17:33 Barikád.hu

A kormány tervei szerint 2012-ben megkezdődnek a Kossuth tér átépítési munkái, melyeket a tervek szerint 2014 márciusára be is kell fejezni. Két és félmilliárd forintos költségvetés: látványberuházás?

Kossuth tér Parlament

A 2012-es költségvetési törvény-tervezete már tartalmazza azt az összeget, melyet a kormány az Országház körül futó tér teljes megújítását célozza. A tervek szerint 530 millió forint a felszíni parkolót kiváltandó mélygarázs építésére, 845 millió egy parlamenti látogató központ létesítésére (?), míg 1 milliárd 25 millió forint a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójára lett betervezve.

Az előterjesztést Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István jegyezték, utóbbi azóta alkotmánybíró lett.

Károlyi MihályGr. Tisza István

A tervek szerint a régi szobrok is visszakerülnének helyükre, Károlyi Mihály alakját ugyanis csak 1952-ben állították, előtte ott az 1918-as forradalomnak nevezett puccs áldozatának, gróf Tisza Istvánnak állt szobra.

A probléma a költségeknél kezdődik, mert az már most jól látható, hogy 530 millió forintból nem lehet mélygarázst építeni - a metró közelsége, a Parlament műemlék mivolta, meg a Duna közelsége miatt speciális tervezési, műszaki eljárásokra van szükség, tehát az összeg legfeljebb az engedélyezésekre futja. Tovább bonyolítja a helyzetet az Országház kiemelt biztonságának kérdése, hiszen nyilvános mélygarázst itt gyakorlatilag lehetetlen üzemeltetni, annyira időigényes lenne, hiszen minden lehajtó gépjárművet tűzszerészeti vizsgálatnak kellene alávetni.

A Kossuth tér egyébként jelenleg a Főváros kezelésében áll, de már évek óta tervben volt, hogy azt átadja az Országgyűlés Hivatalának.

Egy biztos: Kossuth Lajos nagy forradalmár volt, s a Fidesz-KDNP sem akar elmaradni mögötte, legalábbis a látványberuházások terén. Mert az nyilvánvaló, hogy tervezett költségek a kivitelezés végére elérhetik, sőt meg is haladhatják az ötmilliárd forintot. Ismerve a magyar államháztartás nehézségeit felmerül a kérdés: ez most mindenképpen időszerű?

Cs.G.

Kapcsolódó:
   Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben (Index)
   Lesújtó elemzés született a Demszky-rezsim korszakáról - a bűnös még mindig szabadlábon (Kuruc.info)


*************************

Pataky Attila a devizahitelesek Robin Hoodja?

Forradalmi átépítés a Kossuth téren

2011, október 10 - 17:33 Barikád.hu

A kormány tervei szerint 2012-ben megkezdődnek a Kossuth tér átépítési munkái, melyeket a tervek szerint 2014 márciusára be is kell fejezni. Két és félmilliárd forintos költségvetés: látványberuházás?


A 2012-es költségvetési törvény-tervezete már tartalmazza azt az összeget, melyet a kormány az Országház körül futó tér teljes megújítását célozza. A tervek szerint 530 millió forint a felszíni parkolót kiváltandó mélygarázs építésére, 845 millió egy parlamenti látogató központ létesítésére (?), míg 1 milliárd 25 millió forint a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójára lett betervezve.

Az előterjesztést Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője és Balsai István jegyezték, utóbbi azóta alkotmánybíró lett.


A tervek szerint a régi szobrok is visszakerülnének helyükre, Károlyi Mihály alakját ugyanis csak 1952-ben állították, előtte ott az 1918-as forradalomnak nevezett puccs áldozatának, gróf Tisza Istvánnak állt szobra.

A probléma a költségeknél kezdődik, mert az már most jól látható, hogy 530 millió forintból nem lehet mélygarázst építeni - a metró közelsége, a Parlament műemlék mivolta, meg a Duna közelsége miatt speciális tervezési, műszaki eljárásokra van szükség, tehát az összeg legfeljebb az engedélyezésekre futja. Tovább bonyolítja a helyzetet az Országház kiemelt biztonságának kérdése, hiszen nyilvános mélygarázst itt gyakorlatilag lehetetlen üzemeltetni, annyira időigényes lenne, hiszen minden lehajtó gépjárművet tűzszerészeti vizsgálatnak kellene alávetni.

A Kossuth tér egyébként jelenleg a Főváros kezelésében áll, de már évek óta tervben volt, hogy azt átadja az Országgyűlés Hivatalának.

Egy biztos: Kossuth Lajos nagy forradalmár volt, s a Fidesz-KDNP sem akar elmaradni mögötte, (...). Mert az nyilvánvaló, hogy tervezett költségek a kivitelezés végére elérhetik, sőt meg is haladhatják az ötmilliárd forintot. Ismerve a magyar államháztartás nehézségeit felmerül a kérdés: ez most mindenképpen időszerű?

Cs.G.

Kapcsolódó:
   Demszky elismerte felelősségét a BKV-ügyben (Index)
   Lesújtó elemzés született a Demszky-rezsim korszakáról - a bűnös még mindig szabadlábon (Kuruc.info)


*** www.nemzetihirhalo.hu ***

2011. június 27., hétfő

Megválasztotta az Alkotmánybíróság öt új tagját hétfőn az Országgyűlés.

A képviselők titkos szavazással – szeptember 1-jei hatállyal – választották alkotmánybíróvá a kormánypártok jelöltjeit: Balsai István fideszes országgyűlési képviselőt, az Antall-kormány volt igazságügy-miniszterét, Pokol Béla egyetemi tanárt, Szalay Péter ügyvédet, Szívós Máriát, a Fővárosi Bíróság tanácselnökét és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövetet, nemzetközi magánjogászt.

A voksolás eredménye szerint Dienes-Oehm Egon 268 igen és 78 nem, Balsai István 265 igen és 81 nem, Pokol Béla 298 igen és 50 nem, Szalay Péter 263 igen és 85 nem, Szívós Mária pedig 263 igen és 82 nem szavazatot kapott. Az eredmények ismertetése után a megválasztott alkotmánybírók esküt tettek, majd aláírták az esküokmányt.

Az MSZP már korábban közölte, nem támogatja az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt megválasztását. Az ellenzéki párt képviselői a voksolás eredményének ismertetésén sem vettek részt. A Jobbik – a párt alelnökének korábbi szavai szerint – egyedül Pokol Béla alkotmánybíróvá választását támogatta, a másik négy jelöltet „pártkötődésük” miatt nem. A megválasztott alkotmánybíróknak Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a jelen lévő frakcióvezetők gratuláltak. Az LMP képviselői nem vettek részt az alkotmánybírák megválasztásában, a szavazólapokat sem vették fel, az eredmény ismertetésén azonban jelen voltak.

Az Ab elnökét és tagjait jelölő eseti bizottság múlt hétfőn terjesztette a Ház elé az alkotmánybíró-jelöltek névsorát tartalmazó javaslatát. A testületben az öt kormánypárti alkotmánybíró-jelölt kapta meg a szükséges támogatást. Közülük négyet a Fidesz jelölt, egyet, Dienes-Oehm Egont, a KDNP. A tizenöt tagú jelölőbizottságban – amelyben nyolc képviselő fideszes, kettő KDNP-s, kettő MSZP-s, kettő jobbikos, egy pedig LMP-s – legalább nyolc igen szavazatot kellett kapnia az alkotmánybíró-jelölteknek ahhoz, hogy a parlament szavazhasson róluk.

Az Országgyűlés korábbi döntése értelmében szeptember 1-jétől a jelenlegi 11 helyett 15 tagja lesz az Ab-nek, ahogyan azt a 2012. január 1-jétől hatályos alaptörvény kimondja. A parlament azért választott öt alkotmánybírót, mert egy poszt jelenleg is betöltetlen. Az új alkotmánybírók mandátuma – az eddigi kilenc helyett – tizenkét évre szól. Az Ab létszámbővítését kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy így a testület ledolgozhatja az évek alatt felhalmozott ügyhátralékát, és minél rövidebb időn belül elbírálhatja azoknak az indítványait, akik az új alaptörvény alapján már nem kérhetnek normakontrollt az Ab-től.

„Ez teszi lehetővé, hogy az alaptörvény alapján kibővített hatáskörű – az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő ügyteherrel rendelkező – testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit” – írták korábban a fideszes előterjesztők.

Az alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. Emiatt a most megválasztott alkotmánybírák közül Balsai Istvánnak le kell mondania országgyűlési képviselői posztjáról, s így Budapest II. kerületében – ahol a politikus tavaly áprilisban egyéni mandátumot szerzett – időközi választást kell majd tartani.

Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmányügyi bizottság múlt keddi üléséről, amelyen a testület meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket, akik előző nap a jelölőbizottságban megkapták a szükséges támogatást. A két ellenzéki párt képviselője – Ipkovich György az MSZP, illetve Schiffer András az LMP részéről – azzal indokolta a kivonulást, hogy az ellenzéki pártok által alkotmánybírónak javasoltakat nem támogatták a jelölőbizottságban, emiatt őket az alkotmányügyi bizottság már meg sem hallgatta. Ipkovich György ezt az eljárást szégyenletesnek és a demokrácia sárba tiprásának nevezte, Schiffer András pedig viccnek és cirkusznak minősítette.

(Forrsás: MTI)

Kapcsolódó cikkek

2011. május 29., vasárnap

Elhunyt Mádl Ferenc

Nyolcvanéves korában elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az 1931-ben született Mádl Ferenc 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993-94-ben művelődés- és közoktatási miniszter, 2000 és 2005 között pedig a Magyar Köztársaság elnöke volt.

Nyolcvanéves korába elhunyt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök. A Széchenyi-díjas jogtudós Bándon született 1931-ben, tanulmányait a Pécsi egyetemen majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte, majd a Strasbourgi Egyetemen képezte magát tovább. 1956-tól dolgozott a Magyar Tudományos Akadémiánál, emellett az ELTE tanszékén oktatott. Tagja volt a Harvardi Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Akadémiának és az Európai Tudományos és Művészeti Akadémiának is.

Schmitt Pál államfő csendes tiszteletadást tart vasárnap este hat órakor Mádl Ferencnek a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) előtt elhelyezett fényképénél – közölte a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetője az MTI-vel. Schmitt Pál mély fájdalommal értesült a volt államfő haláláról, és még a mai napon személyesen részvét nyilvánítja a családnak – közölte Kiss Norbert. A hivatalvezető tájékoztatása szerint a helyszínen Schmitt Pál ír be elsőként a volt államfő részvétnyilvánító könyvébe. Csendes megemlékezésre vasárnap este kilenc óráig és hétfőn reggel nyolctól ugyancsak este kilenc óráig van lehetőség a Köztársasági Elnöki Hivatal előtt.

Több mint kétszáz tanulmányt és húsz szakkönyvet publikált, 1999-ben Széchenyi-díjat kapott. Az Antall-kormányban kinevezték Európa-ügyi és a tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszterré, 1996 és 2000 között a konzervatív Magyar Polgári Együttműködés Egyesület elnökeként tevékenykedett, emellett az első Orbán-kormány tudományos tanácsadó testületének tagja volt. 2000-ben az Független Kisgazdapárt jelölte köztársasági elnöknek, ez év júniusában az Országgyűlés megválasztotta Göncz Árpád utódjaként köztársasági elnökké a harmadik fordulóban.

Kiss Norbert, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője az MTI-vel közölte: „Mádl Ferenc volt köztársasági elnök vasárnap nem sokkal 13 óra után megtért teremtőjéhez”.

Orbán: Megrendülten állunk

"Megrendülten állunk a hír hallatán. Nyugodjék békében!" - írta Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halálának hírére Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap. A kormányfő a Facebookon tett közzé bejegyzést egy órával az után, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal közölte az MTI-vel: elhunyt a volt államfő.

Semjén: Az egész nemzet tisztelte a volt államfőt

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) együttérzéssel osztozik Mádl Ferenc családjával és mindazokkal, akiket fájdalommal tölt el a korábbi államfő elvesztése. Semjén Zsolt vasárnap az MTI-nek azt mondta, hogy Mádl Ferenc szerény, szeretetre méltó személyiségét az egész nemzet tisztelte.

"Tiszteletre méltó életmű volt az övé, keresztény emberként a jog tudományában való kiemelkedő jártasságával szolgálta hazáját" - fogalmazott a KDNP elnöke. Semjén Zsolt felidézte, hogy Mádl Ferenc akkor kezdte meg államfői megbízatását, amikor Magyarország Szent István nagy művének, a keresztény magyar államiságnak a millenniumára emlékezett. "Emléke segít bennünket abban, hogy hazánkat mindenekfelett, minden magyar ember érdekében szolgáljuk" - emelte ki a KDNP elnöke.

Példakép

Mádl Ferenc élete és munkája példa volt mindannyiunk számára – közölte a Fidesz a volt köztársasági elnök halálának hírére. A kormánypárt az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: mély megrendüléssel értesültek Mádl Ferenc haláláról. A Fidesz a korábbi államfő családjának és hozzátartozóinak őszinte részvétét fejezi ki. „Fájdalmukban és gyászukban osztozunk, hiszen Mádl Ferenc élete és munkája, a nemzetért és az országért tett szolgálata példa volt mindannyiunk számára. Nyugodjék békében” – zárul a kommüniké.

Tarlós István főpolgármester megdöbbenéssel értesült arról, hogy meghalt Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, aki a múlt héten lett Budapest díszpolgára – írta a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója vasárnap. Szűcs Somlyó Mária közölte: a főpolgármester őszinte részvétet nyilvánítja a családnak.

Az LMP Mádl Ferenc érdemeit méltatta

Az LMP az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében azt írta: Mádl Ferenc a nemzetközi magánjog professzoraként, majd az első szabadon választott kormány tagjaként elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyarország európai integrációjában, az Antall-, majd a Boross-kormány kultuszminisztereként pedig a kultúrharcos hangulat enyhítésére törekedett. A Lehet Más a Politika részvétnyilvánító közleményében úgy fogalmazott: a volt köztársasági elnök saját meggyőződéséből fakadóan következetesen érvényesítette az alkotmányos szempontokat az őt elnöki székbe segítő parlamenti többséggel szemben is. Az LMP részvétét fejezte ki Mádl Ferenc családjának, valamint a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek, amelynek a korábbi államfő alapító elnöke volt.

A Jobbik az MSZP is részvétét fejezte ki

Részvétét fejezte ki a Jobbik Mádl Ferenc halála miatt az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében. Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt írta: a Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte részvétét fejezi ki Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halála miatt. Az ellenzéki párt a gyászoló családot, barátait, tisztelőit együttérzéséről biztosította.

Őszinte részvétünket és mély fájdalmunkat szeretnénk kifejezni Mádl Ferenc volt köztársasági elnök halálhíre hallatán – írja közleményében Mesterházy Attila, az MSZP frakcivezetője.

(hírTV, MTI)