Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: taktaharkány. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: taktaharkány. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 12., szerda

Példás üzlet Taktaharkányban

Dátum: 2009.03.08., 14:22Címkék: taktaharkány, varga_lászló
http://szerencsivalasz.hu/index.php?module=news&id=171&session=2a05240c80898a55eb862a3ec3ce1e8e

Tartozások helyett jelentős vagyonnal rendelkezik a Taktaharkányi Önkormányzat. Vajon hogy csinálja? - teszi fel a kérdést a Borsod Online.
"Úgy, hogy erdőgazdálkodók vagyunk" - oldja meg a talányt Varga László, a község polgármestere. "Az elmúlt tíz évben közel háromszázötven hektár földet vásárolt az önkormányzatunk, ahová az Állami Erdészeti Szolgálat felügyeletével erdőket telepítettünk." Ez csodásan hangzik, de fölmerül a kérdés, hogy miből tették mindezt. "Utófinanszírozott támogatások segítségével" - válaszolja a polgármester. "Erdőmérnök irányítja a munkát, amit folytatni akarunk" - mondja lelkesen. "Az erdőnek hála értékteremtő, hasznos munkára tudunk embereket alkalmazni."

Varga László beszámol róla, hogy mindemellett a környékbeli önkormányzati tulajdonú legelőket is rendbe szedték, amiért földalapú támogatást kapnak minden évben. Ezeken a gazdák ingyen legeltethetnek. "A földön mezőőr segít, hogy elkerüljük a lopásokat" - folytatja. "Az emberek alkalmazásával pedig értékeket teremtünk: munkát és pénzt. A tízszeresét hozta vissza eddig a föld a vételárának. A mi önkormányzatunk nem eladott vagyontárgyakat, hogy pénzhez jusson, hanem vásárolt ugyanezért. Legutóbb egy decemberi árverésen került újabb hat hektárnyi föld a község tulajdonába."

A polgármester azt állítja: "Kevés olyan önkormányzat van, amelynek nincsenek hitelei. Nekünk nemhogy hitelünk nincs, lekötött betéteink vannak! S mindez úgy, hogy a közintézményeink fel vannak újítva! A vagyonunk pedig valóban forgalomképes. Értéke többszáz millió forint - nagyságrendekkel nagyobb, mint a néhány évvel ezelőtti vásárláskor volt. A föld a legnagyobb érték."

Forrás: boon

Kapcsolódó:

Az erőmű-botrány és a taktaharkányi ötlet a HírTV-n
Varga László taktaharkányi polgármester nyílt levele és javaslata a térség jövőjének biztosítására

ELŐZMÉNY:


Meghívó, Pesten tartózkodóknak: Varga László előadása a Magyarok Házában

Dátum: 2010.03.29., 09:40
A Herman Ottó Társaság meghívására a "Hogyan tovább?" sorozat keretében "A hosszú távon életben maradás feltétele: nem eladni, hanem venni, nem rombolni, hanem építeni!" címmel Varga László, Taktaharkány "földvásárló, erdőtelepítő" polgármester tart(ott) előadást a Magyarok Háza Széchenyi termében (Bp. V., Semmelweis út 1-3.) 2010. március 29-én (hétfőn) 18 órától.
Szeretettel várnak minden érdeklődőt. A rendezvényen Varga László zempléni ízekkel lepi meg a résztvevőket: termelők által készített tejtermékeket, valódi szerencsi csokoládét visz magával Budapestre.

Kép: nemzetifoto.hu

Kapcsolódó:

Példás üzlet Taktaharkányban
Varga László taktaharkányi polgármester nyílt levele és javaslata a térség jövőjének biztosítására

A hozzászólások nem a Szerencsi Válasz álláspontját képviselik, tartalmuktól szerkesztőségünk teljes mértékben elhatárolódik, felelősséget értük nem tudunk vállalni. Kérjük, hogy ezt tartsák szem előtt, mielőtt írnak! Az azonosítást lehetővé tevő IP-címeket soha senkinek nem adjuk ki, kizárólag rendőrségi nyomozás esetén.

Varga László taktaharkányi polgármester nyílt levele és javaslata a térség jövőjének biztosítására


A szociális törvény módosításával kapcsolatos aggályaimat fogalmaztam meg azért, mert a módosítások - véleményem szerint - hátrányosan érintik az ország szinte valamennyi önkormányzatát, de leginkább a kistelepülések további működését veszélyeztetik. Amennyiben a szociális törvény módosítása elfogadásra kerül, a rendszeres szociális segélyezési rendszer, az ezzel kapcsolatos foglalkoztatás gondot jelenthet a települések számára. Taktaharkány települést említve példaként, a 4100 lakosú nagyközségben kb. 340 rendszeres szociális segélyezett van. A tervezet szerint 9 hónapig tartó foglalkoztatást kellene biztosítanunk számukra. Ez egy ilyen nagyságú, vagy még kisebb településen megvalósíthatatlan.
Magyar Országgyűlés
Önkormányzati és Területfejlesztési
Bizottsága
Gy. Németh Erzsébet elnök
BUDAPEST
Pf. 2.
1357

Tisztelt Elnök Asszony!

   Amikor 2008. november 12-én meghívottként részt vehettem az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság ülésén, biztatást kaptam arra vonatkozóan, hogy további javaslataimat, ajánlásaimat küldjem meg a bizottság részére.
Akkor a szociális törvény módosításával kapcsolatos aggályaimat fogalmaztam meg azért, mert a módosítások - véleményem szerint - hátrányosan érintik az ország szinte valamennyi önkormányzatát, de leginkább a kistelepülések további működését veszélyeztetik.
Amennyiben a szociális törvény módosítása elfogadásra kerül, a rendszeres szociális segélyezési rendszer, az ezzel kapcsolatos foglalkoztatás gondot jelenthet a települések számára. Taktaharkány települést említve példaként, a 4100 lakosú nagyközségben kb. 340 rendszeres szociális segélyezett van. A tervezet szerint 9 hónapig tartó foglalkoztatást kellene biztosítanunk számukra. Ez egy ilyen nagyságú, vagy még kisebb településen megvalósíthatatlan.
Ezen probléma áthidalásaként, egyik lehetséges megoldásaként az alábbi javaslattal élek.
   Az Országgyűlés 48/2002.(VII.19.) OGY határozatában földbirtok-politikai irányelvként szerepel a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatása, illetve a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítése, a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítése, támogatása, esetenként végrehajtása.
   A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. tv. 1.§ (1) bekezdésében foglaltak szerint "Az állam ezeket a földeket mezőgazdasági és erdőgazdálkodási céllal részben vagyonkezelés, részben más jogcímen történő használatba adással hasznosítja..."
   Az irányelvek és a törvény figyelembe vételével javaslom, hogy a Magyar Állam a tulajdonában álló, a Nemzeti Földalaphoz tartozó, erdőgazdálkodásra, erdőtelepítésre alkalmas földterületeket vagyongazdálkodási, vagyonkezelési céllal ingyenesen adja át az önkormányzatoknak, hozzájárulva ezzel a közfoglalkoztatás színvonalának emeléséhez. Mindannyian tudjuk, hogy a közhasznú, közcélú munka nincs definiálva, ezek hatékonyságát évek óta senki nem vizsgálta. Legyen az a cél, hogy ezzel a foglalkoztatási formával értelmes, értékteremtő, valóban hasznos munkát tudjunk végeztetni a munkájukat elvesztett, de munkavégzésre hajlandó polgárokkal, de megfelelő tevékenységet tudjunk biztosítani az alulképzett, szakmával, esetleg 8 általános iskolai végzettséggel sem rendelkező munkaerő számára.    Az 1990-es évektől egyre fogy az ország erdőállománya. A privatizáció során az erdőterületeket felvásárolták, letermelték, az újbóli szakszerű telepítés nagyon sok esetben elmaradt.
Az általam vezetett Taktaharkány nagyközségre nem ez a jellemző. Amíg nagyon sok önkormányzat az egyre nehezebbé váló gazdasági helyzetben értékesíti területeit, ingatlanait, addig mi mezőgazdasági földterületeket, erdőterületeket, legelőket vásárolunk, erdőket telepítünk, így tudunk biztosítani 20-30 embernek hasznos munkát kora tavasztól késő őszig. Tapasztalataink szerint - megfelelő szakember irányításával és ellenőrzésével - jó minőségű munkát tudnak végezni az erdőművelés során.
A helyben való foglalkoztatás hozzájárul a településhez való kötődés erősítéséhez, megállítja a vidékről városba történő elévándorlást, a kistelepülések elnéptelenedését.    De nemcsak az emberi oldala fontos ennek a javaslatnak. A folyamatos erdőtelepítés környezeti hatásai néhány év múlva pozitív hatást váltanak ki a levegőtisztaság javulása, a talajerózió megállítása kérdésében.
A médiában szinte naponta halljuk, hogy szabálysértések, bűncselekmények következtében folyamatosan fogyatkozik az ország erdőállománya. Mint ahogyan azt mindannyian tudjuk, a lakosság jelentős része fát használ fűtésre, nem kifejezetten a földgáz árának drasztikus emelkedése miatt. Ha a településeken olyan munkát biztosítunk az emberek részére, mellyel értéket teremtenek, saját munkavégzésük során tapasztalják meg ezen munkák nehézségét, megtanulják becsülni a munkával létrehozott "terméket", esetleg közreműködnek annak megóvásában is.
A nemzeti vagyonkezelő Ügynökség folyamatosan értékesíti az állami földeket. Az árveréseken a kisgazdálkodók, a családi gazdaságok, az értékesíteni kívánt földterület szomszédságában lakó egyszerű gazdák sok esetben vásárlóként számításba sem jöhetnek, hiszen a tőkeerős spekulánsok, nagybirtokosok vannak jelen az értékesítés folyamatában. Olyan emberek juthatnak hozzá értékes földterületekhez, akiknek semmilyen kötődésük nincs a településekhez, anyagi haszonszerzés céljából a földet továbbértékesítik, nem teremtenek munkahelyet. 2011-től megnyílik a földpiac a külföldiek előtt is, mely ismét jelentősen megnehezítik a magyar kisgazdák, termelők földhöz való jutását, de jelentheti ez azt is, hogy néhány éven belül többszörösére emelkedik a termőföld értéke. Ebből adódóan azok járnak majd jól, akik nem termelési, hanem befektetési céllal vásárolnak földeket, erdőket, legelőket, így Európa egyik legjobb minőségű termőföldje kereskedelmi árucikk lesz csupán.
   Tisztában vagyok azzal, hogy - ha ez a javaslat pozitív véleményt vált is ki a jogszabályalkotókban - megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. Meg kell teremteni a jogszabályi hátteret, de fel is kell erre készülnie mind az önkormányzatoknak, mind a Magyar Államnak, mint a földterületek tulajdonosának. Javaslom ezért, hogy a szerencsi kistérség, mint az ország 33 leghátrányosabb kistérségeinek egyike legyen első ennek a projektnek a megvalósításában, szolgáljon mintául a további gyakorlat kialakítása során. Az országos adatok bizonyítják, hogy vidékünkön a legmagasabb arányú a munkanélküliség, ezen belül is a képzetlen munkaerő aránya a legmagasabb.
Sajnos a térség, a Taktaköz, a Harangod-vidéke, hagyományosan mezőgazdasági jellegét lassan elveszíti, egyre több a parlagon hagyott földterület, jellemző az elszegényedés. Megjelent a munkaerőpiacon a Szerencsi Cukorgyár bezárása miatt "felszabaduló" munkaerő, új munkahelyek nem létesülnek, ezek az emberek bekerülnek a munkanélküli ellátásba, ahonnan, mint tudjuk újra kikerülni nagyon nehéz. Ezzel a lehetőséggel évekre tudnánk munkát biztosítani az itt élő emberek jelentős hányadának. A kísérleti projekt tapasztalatai alapján ki lehet majd dolgozni az egész országra vonatkozó megvalósítási tervet.

   Természetesen ezt a feladatot csak megfelelő szakértelemmel, tapasztalatokkal rendelkező szakemberek irányításával lehet megvalósítani, az erdőgazdálkodás során a jó gazda gondosságával kell eljárni. A javaslat esetleges támogatása esetén szívesen állok rendelkezésre, hiszen hosszú évek erdőművelési tapasztalata áll mögöttünk.

   Kérem Elnök Asszonyt és a bizottság tagjait, gondolják át és vitassák meg ezt a lehetőséget. Megvalósulása esetén közvetett módon a Magyar Állam lehetne az egyik legnagyobb foglalkoztató, összefogásban a településekkel.

      Tájékoztatom Elnök Asszonyt, hogy egyidejűleg megküldöm javaslatomat Szűcs Erika miniszter asszonynak, valamint az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság valamennyi tagjának.

További munkájukhoz kívánok sok sikert!

Taktaharkány, 2008. november 19.

Tisztelettel:

Varga László
polgármester

Kapcsolódó: VIDÉKEN (IS) VAN ÉLET - TAKTAHARKÁNYBAN LEGALÁBB IS VAN

http://olevendula.multiply.com/calendar/item/10235