Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vénistvánpere. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: vénistvánpere. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. szeptember 2., szerda

A teljes magyar gázimportot kiválthatná a Makó alatt rejlő kőzetgáz | Híradó

A teljes magyar gázimportot kiválthatná a Makó alatt rejlő kőzetgáz | Híradó:

Évek óta rendszeresen előkerül a sajtóban és a közbeszédben a makói gázkitermelés ügye. Az első próbafúrások óta tudható, hogy a kitermelés nagyon nagy költségekkel járna, de a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökhelyettese szerint ez a gázkincs hozhatja el a magyar energiafüggetlenséget.
Hatalmas gázkészleteket rejt a magyar föld, bár mélyen és elaprózva - viszonylag régóta tudható mindez egy nagy kiterjedésű próbafúrás-sorozat eredményeiből. Nyikos Attila, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese ennek kapcsán elmondta, hogy bár nem klasszikus, összefüggő gázmezőkről van szó, ezeket a „nem hagyományos szénhidrogéneket” is ki lehet termelni, amire világszerte egyre több példát látni. A legnagyobb magyarországi lelőhely Makó közelében található. Nevét is innen kapta: makói palagázként vonult be a köztudatba, holott valójában "tömött gázról" van szó, mivel egy sűrű homokkőrétegben szorultak meg a parányi gázbuborékok
A technika már rendelkezésre áll

A készletek rendkívül mélyen, 5-6 kilométerrel a felszín alatt találhatók, ahol mintegy 1000 bar nyomás és 260 fokos hőség uralkodik. Ezek a körülmények tíz éve még megoldhatatlan feladat elé állították volna az olajmérnököket, de mára nincs sem elvi, sem gyakorlati akadálya a kitermelésnek. "Csupán" a különösen magas költségek képviselnek visszatartó erőt. Illetve, mivel minden kút, minden helyszín és kőzetréteg más, így a technológia finomhangolásához szükség lenne még némi kutatásra és fejlesztésre is.

A kutak kialakítása rendkívül sokba kerülne, ezért nem özönlötték még el a fúrócsapatok a csongrádi területet. Míg például egy nagyjából egy kilométer mély kút fúrása Amerikában 1,2–1,5 millió dollárba kerül (aktuális árfolyamon 330-410 millió forint), addig az 5-6 kilométeres makói kutak költsége a talaj adottságaitól függően elérné a 25-50 millió eurót, azaz a 7,5-15 milliárd forintot. Ezt az óriási különbséget valamelyes ellensúlyozná, hogy a makói kutak a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint 50-60 évig is termelnének, így vissza tudnák hozni az árukat.
Sokat lendíthetne az ellátás biztonságán

Nyikos szerint persze nem lehet pusztán gazdaságilag mérlegelni egy ilyen ügyet, az ország energiaellátása stratégiai kérdés.

"Magyarország egyre kevesebb földgázt használ, de az éves 8,3 milliárd köbméteres fogyasztásunkból így is csak 1,7 millió köbmétert tudunk idehaza megtermelni. A makói mező jó eséllyel a régió legnagyobbika, így kitermelésével teljesen megszabadulhatnánk az importtól. Magyarország azonban kis piac, az itteni fúrásokban nem érdekeltek a nagy nyugati kőolajtársaságok, ezért a magyar állam részvételére lenne szükség ahhoz, hogy a makói mező kitermelhető legyen" – fejtette ki Nyikos Attila, aki szerint gazdaságilag nem lenne indokolt a teljes önellátás, de az ellátásbiztonság terén óriásit léphetnénk előre.
Alaptalan aggályok?

Sokan felvetik, hogy a megújuló energiák helyett miért a gázkitermelést kell "erőltetni". A MEKH elnökhelyettese szerint szakmai szemmel nézve nem kérdéses, hogy egyelőre szükség van a szénhidrogének kitermelésére, hogy később könnyebb legyen az átállás a zöldenergiára. A fosszilis energiahordozók közül pedig a földgáz a legtisztább.

A szakember a környezetvédők aggályait sem tartja jogosnak, mivel a kitermeléshez alkalmazható hidraulikus kőzetrepesztés módszerét már engedélyezték hazánkban, és nincs rá bizonyíték, hogy kárt okozhat az élővilágban vagy földrengéseket idézhet elő. A gázzáró réteg nagy mélysége ezúttal kapóra jön, hiszen a földgázt - így a repesztés helyszínét - több ezer méter választja el Makó környékén az ivóvizet, geotermikus vizet adó rétegektől.
"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is"

Mindezek fényében kérdéses, hogy e téren mit hozhat a jövő. Nyikos Attila szerint a kormány már egy fontos lépést megtett, amikor a nem hagyományos szénhidrogénekre vonatkozóan 12 százalékról 2 százalékra csökkentette a bányajáradékot. A következő lépcsőfok egy állami vállalat alapítása lehetne, ami egy pilotprojekttel felmérhetné a kitermelés pontos jellemzőit, a mérnökök és közgazdászok így már valós számokkal, költségekkel és hozamokkal számolhatnának.

A szakember szerint ennek a mintaprogramnak feltétlenül meg kell előznie "a nagy döntés" meghozatalát, de a most rendelkezésre álló adatok szerint bármennyire is drága lehet a kitermelés, tényleg aranyat érhet a makói földgáz.

"Ha ez a gázkincs lent marad a föld mélyén, mellé temethetjük a magyar energiafüggetlenséget is" – summázta Nyikos Attila.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA:

'via Blog this'

2011. március 31., csütörtök

Borbély József TEMPO Párt elnöke :,Szent István fiaihoz intézett intelmeiből

Viselkedjetek méltóként ahhoz, hogy egyszer majd magyar lesz a Világ Királya! Ez az intelem mindenkor aktuális, mivel ugyan az itthon élő magyarok közül sokan nem tudják, de a világot közvetve vagy közvetlenül mindenütt jelenleg is magyarok közreműködésével irányítják.

Ötvenezer magyar professzor él határainkon kívül, ebből ötezer csúcsprofesszor a világ országaiban elszóródva az élet minden területén. Példaként említhetjük a legnagyobbakat: Nobel - díjas tudósainkat vagy a magyar származású francia államfőt, Nicolas Sarközy-t, de a frissen megválasztott USA elnökének, Barack Obamának kormányában tevékenykedő Ország Pétert is. Az, hogy most a világ mégsem jó annak tudható be, hogy Magyarország sem jó, mert nem a jó magyarok irányítják, ezért most Magyarország nem szolgálhat példaként a világ nemzetei előtt. Hogyan is szolgálhatna, mikor történelmi alkotmányunkat a Szent Korona Tan közjogi védelmét nélkülözni volt kénytelen a nemzet. A világnak is erre lenne szüksége, mert amikor majd a világ egyetlen Szent Koronájának Tanát minden nemzet számára elérhetővé tesszük, azzal többet adunk majd az emberiségnek, mint találmányainkkal, természeti kincseinkkel, az egészséges táplálkozást szolgáló állati - és növényi génállományunkkal, az ivóvize t és a gyógyítást biztosító vízkészletünkkel és minden más többlet javainkkal együtt adtunk, adunk. A Szent Korona Tanban is vannak adókra vonatkozó törvények a tized, de csak egyszer és nincsen ÁFA, tánya meg ványa stb.

Miről is van itt szó? Mindenütt a világon közjogi védelem hiánya korrupciót és ez által bankcsődöket és válságot okoz. A Sörösök vagy ahogy mostanában hívják őket a Sorosok a közjogi védelem hiányát kihasználva ellopják a nyugdíjalapunkat és a gyermekeink jövőjét is. Az úgy nevezett magyarországi 89-es rendszerváltás környékén Balázs István fuvarozta Mécs Imrét a repülőtérre mert Amerikába utazott a Soros meghívására. Mikor megjött , István ment az Imréért a repülőtérre. Visszafele betértek  István Gyömrői úti autó szerelő műhelyébe, ahol Mécs Imre megállapította, hogy István neked különb irodád van mint a Sorosnak Amerikába. Majd mondta Istvánnak, hogy gyere lépjél be az SZDSZ - be, de Balázs Úr nem lépett be, jó magyar maradt. A Sorosnak meg lett szép irodája a Mécs Imre pedig mint egy jó orrú patkány
hagyta el a süllyedő hajót és igazolt át az SZDSZ-ből az MSZP- be. Jól is mutattak tegnap együtt  Szekeressel meg  Borossal de erről most többet nem mert Temetésen voltunk, ahol a Boros nagyon nagy ívű szép búcsú beszédet mondott Béla bácsi emlékére. Csak egyszer akadt el a szava az elején amikor meglátta >>  Vén Istvánt és Balázs Istvánt együtt a gyászolók között, majd öreg barátaimmal meglátogattuk a régi sírokat a 301-es parcellában a Balázs Ferencét, Iván Kovács Lászlóét és a többi ártatlanét. Séta közben Vén Pista bácsi megállított és azt mondta, hogy jó, hogy kijöttél mert egyszer mindenkinek ki kell jönni és akkor megértetek belőle egy kicsit, de mindenki másképp élte meg az 56-ot és nem volt harag a hangjában ahogyan mondta, mint ahogy a Balázs Pisti arcán sem látszott ahogy támaszkodott az általuk állított székely kapunak mely a kopja fák előtt áll.

Kecskemét, 2009-07-24
Borbély József
TEMPO Párt elnöke

A JOG-AR, A MAGYAR APOSTOLI KIRÁLYSÁG KEZÉBEN


*** www.nemzetihirhalo.hu *************

2010. október 11., hétfő

Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!

És az oroszok majd eladják nekünk a mostani szibériai gázár duplájáért.
(Merthogy gyanúsan közel ehhez a mezőhöz épül az az állítólagos "európai gáztároló", melybe lehet, hogy nem is az oroszoktól jön majd a gáz - hanem alulról - de fizetünk érte még az orosznak is??? - olvasónktól)

Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!

Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.

Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt.

A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis odaajándékozta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.

Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné. Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.

Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a másé lesz. Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni, és amíg jogállami volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerződéseket meg is semmisítette. Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az ország egymással szembenálló erői.

Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század!!!

A (volt) Gyurcsány-kormány hallgatott a szerződés tartalmáról. Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között. Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását. A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni Azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető.
A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása. Talán vegyünk példát a horvátokról Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre, sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát. Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek. Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.

Küldd tovább mindenkinek! Tudjon róla minden Magyar!

Juhász Ágnes Katalin
FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.
1117 Budapest; Budafoki út. 54. Tel: +36 20 778 0350

*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Kapcsolódó: Vén István pere

2009. június 14., vasárnap

Az évszázad magyar pere - folytatás

A MOL csalással és koncepciós perrel szeretne 5000 milliárd eurót?


Előzénye itt>> <Vén István - kontra MOL per

  Koncepciós per a 90-es években? A Hálózat itt él közöttünk?  [2009.05.31. 14:47] 

Vén István 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t. Iratokkal állítja, hogy az olajtársaság okirat-hamisítást és csalást követett el, hogy rátegye kezét a gádorosi termálkútra. Ez jelenleg az egyetlen műszaki kapcsolat az egész geotermikus tározóval, amelyre 5 db paksi atomerőműnyi kapacitás telepíthető – teszi hozzá a feltaláló. A kút és a tározó, mint szúnyogcsípés az elefánt hátán! Sok-sok kutat kellene fúrni, azokra magyar tulajdonú erőművek épülhetnének, hogy jelentősen csökkenjen az orosz gázfüggőségünk. Kinek érdeke, hogy 15 éve nem termel a nemzeti kincs? Mindenesetre az oroszok már a MOL-ban vannak.

A cikk előzménye:" Az évszázad magyar pere: 5000 milliárd eurós nemzeti kincs a tét" itt olvasható.

Megalakult az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft.


Vén István feltalálónak, akinek turbina szabadalmát 1990-ben bejegyezték, nem volt olyan volumenű tőkéje, amivel megépíthette volna a villamoserőművet a gádorosi NSZ.3-termálkútra. Ezért 1992-ben a MOL Rt.-vel kezdett tárgyalásokba, hiszen úgy tájékoztatták, hogy a termálkút az olajtársaság tulajdonában van. Nem tudta, hogy a 1990 évi LXV.tv. 107.§. (2) alapján az állami tulajdon jelentős része az önkormányzatokhoz került. „Az 1993-as bányatörvény alapján derült ki számomra, hogy ki a valódi tulajdonos” – tette hozzá Vén István, aki ekkor elhatározta, hogy megveszi a kút körüli földeket. Voltak külföldi befektetők, akik szerződtek volna Vén úrral, de csak akkor, ha feláll a cég, a projekt és a kezükbe kerül a kút a földekkel együtt. Megalapította tehát az Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft.-t (EMGV).

Kárpótlási jegyek mizériája


Vén terve az volt, hogy a megvásárolt földeket felértékelteti a föld mélyében rejlő geotermikus energiára hivatkozva, apportként beviszi a kft.-be, felemeli a törzstőkét, ami már elegendő lesz a hitelfelvételhez. A földek megvásárlásához pénzre volt szüksége, ekkor jött kapóra a kárpótlási jegyláz. 56-os múltja miatt jó kapcsolatokat ápolt a TIB-bel (Történelmi Igazságtételi Bizottság) és a POFOSZ-szal (Politikai Foglyok Szövetsége), akik segítettek abban, hogy 13 megyében jegyeket vásároljon. Előre 20%-ot fizetett ki, majd 90 nap elteltével további 100%-ot ígért, noha akkoriban jó, ha a címérték fele árában elkeltek a jegyek. Összesen 1,22 milliárd névértékben vásárolt jegyeket. Bár 700 milliót kifizetett, 1994 tavaszán fizetési késedelembe került, egyszerre több mint 3000 ember jelentette fel. Furcsa módon ugyanis egy hónap múlva bizonyos csoportok 50% alá vitték a kárpótlási jegyek árfolyamát, amit a vizsgálat 6 hónapja alatt már 18%-ra süllyesztettek, azaz az EMGV által ténylegesen mindenkinek kifizetett 20%-os előleg értéke alá. Ezzel összefüggésben érdekes adatokkal szolgál dr. Petri Edit „Kárpótlás és kárrendezés Magyarországon 1989-1998” c. műve. A szerző táblázatai szerint a „kárpótlási maffia” 30-40 milliárd forintot „keresett” az egész folyamat során.

Lecsukták


Vén Istvánt 1994 áprilisában tartóztatták le különösen nagy kárt okozó csalás bűntette miatt, hiszen a kárpótlási jegyek egy részét nem fizette meg. A nyíregyházi városi ügyészség 1994-s vádirata szerint az EMGV
 „sem az érintett földterületek tulajdonjogát, sem a kutat, sem a geotermikus energia kutatására és kitermelésére feljogosító koncessziót, továbbá a bánya-, vízügyi- és környezetvédelmi szakhatósági engedélyeket sem igyekezett megszerezni.”
Ezzel szemben már 1993 októberében együttműködési megállapodást kötött a gádorosi tsz-szel, amely szerint a „kút földterületének cseréjét a földkiadó bizottság elősegíti. (…) Vén István a tsz-nek pénzeszköz végleges átadása címen 5 millió forintot befizet.” Az 1995. júliusi adásvételi szerződésben pedig leírták, hogy Vén 1993 őszén az adásvételi előszerződés aláírásakor kifizette a 3,9 millió forint vételárat. Az ügy azért haladt ilyen lassan, mert a pénzből a szövetkezet tagosította a földeket, aztán adták el. Az átírási késedelem miatt – furcsa módon a békés megyei földhivatalok roppant lassan dolgoztak – Vén István nem apportálhatta a megvásárolt ingatlanokat, így a befektetések függőben maradása a Kft.-nél fizetési késedelmet generált. A nyomozó hatóságok miért nem vették figyelembe a nyilvánvaló dokumentumokat?

[2009.05.31. 14:47]
Vén István 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t. Iratokkal állítja, hogy az olajtársaság okirat-hamisítást és csalást követett el, hogy rátegye kezét a gádorosi termálkútra. Ez jelenleg az egyetlen műszaki kapcsolat az egész geotermikus tározóval, amelyre 5 db paksi atomerőműnyi kapacitás telepíthető – teszi hozzá a feltaláló. A kút és a tározó, mint szúnyogcsípés az elefánt hátán! Sok-sok kutat kellene fúrni, azokra magyar tulajdonú erőművek épülhetnének, hogy jelentősen csökkenjen az orosz gázfüggőségünk. Kinek érdeke, hogy 15 éve nem termel a nemzeti kincs? Mindenesetre az oroszok már a MOL-ban vannak.

Hazudott a MOL?


1994 márciusában a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrkapitányság felkérte a MOL-t, hogy nyilatkozzanak a termálkút tulajdonjogával kapcsolatban.
MOL-válasz: „Az 1991-92-ben történt átszervezések eredményeként létrejövő MOL Rt. a jogelőd minden tulajdonát – így összes kútját és lemélyített fúrását is – apportként örökölte. A Nagyszénás-3. sz. fúrás ma is a MOL Rt. tulajdonát képezi.”
Másodsorban a MOL bagatellizálni akarta az NSZ.3 kút jelentőségét, hogy nevetségessé tegye Vén István terveit:
 „Véleményünk szerint a grandiózus tervnek, a vállalkozásnak több erősen kérdéses műszaki-gazdasági problémája van.”
Csak akkor a MOL miért alapította meg az ún. Geotermia Projektet, és 1995 végén miért kötött szerződést egy amerikai céggel, hogy a terület geotermális lehetőségeit felmérje? Az elkészült tanulmány szerint 64 MW-os erőmű telepíthető a kútra, a megtérülési idő pedig csak 5 év.


Bejegyezték a MOL bányaszolgalmi jogát


Vén Istvánt 1995 őszén csalás miatt 9 évre ítélték, amit 1996 elején hét évre mérsékeltek. Eközben 1997-ben a MOL megállapodást kötött a Kőolajkutatóval, a MOL bányaszolgalmi jogot jegyeztetett be az NSZ.3 kútra. Az indoklás roppant „zavaros”, eszerint a MOL a kút kezelője, bár hogy ez jogi értelemben mit takar, nem lehetett tudni. Sőt 1997 őszén a Békés Megyei Földhivatal saját adatait meghamisítva azt mondja: „A korábban is bányaszolgalmi joggal védett kutak tulajdonosává a MOL Rt. vált.” Vén nem hagyta magát, barátai, rokonai – míg ő börtönben volt – újabb társaságot alakítottak Geopower 2000 Kft. néven, amely tárgyalásokba bocsátkozott a MOL-lal. Az olajtársaság arról tájékoztatta a Geopowert, hogy ők az NSZ.3 kútnak csak kezelői és nem tulajdonosai, így azt a Geopowernek nem is tudják eladni. A MOL tehát már 1997-ben tudatában volt annak, hogy a büntetőeljárásban Vén István terhére hamisan tanúzott, de ezt a mentő körülményt nem siettek közölni a hatósággal.

Összejátszottak?


2002-ben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Békés megyei kirendeltsége úgy nyilatkozott, hogy
a „kút nem képezi a Magyar Állam tulajdonát, amelynek a KVI vagyonkezelésében kellene lennie.”

 Az ÁPV Rt. ellenben 2003-ban úgy tájékoztatta a Geopowert, hogy
az „Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Tv. 109. § alapján a termálkút a Magyar Állam tulajdonában van, a vagyonkezelést pedig a KVI végzi. A KVI megerősítette a MOL véleményét.”

Pedig egy évvel korábban azt mondta a KVI, hogy nem övék a kút. A tulajdoni lap alapján a termálkút a földdel együtt Vén Istváné 1995 óta, akkor vette meg Gádoros önkormányzatától.

Újabb elutasítás


2001-ben Vén kiszabadult a börtönből. Közben próbálták elárverezni a földeket, ám az orosházi bíróság érvénytelenítette az eljárásokat. 2003-ban Vén pert indított a MOL, a Kőolajkutató és a KVI ellen, ám a Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy az NSZ.3 kút az állam tulajdonát képezi. A bíróság ítélete „meglepően furcsa” olvasva a beterjesztett iratokat. Vén úr által vélt MOL-bűncselekmények tekintetében a hatóságok „elévülésre tekintettel” megtagadták a nyomozást.
A MOL ráadásul azt írta a Geopowernek 2004-ben, hogy
 „már maga a kezelői megbízás fogalma is ismeretlen előttünk, nem emlékszünk arra (sic!), hogy valaha is úgy nyilatkoztunk volna, hogy nekünk bármiféle kezelői megbízásunk lenne bárkitől is az állami tulajdonban lévő kutakra nézve.”
Érdekes jogi evolúció zajlott tehát: 1994-ben még a MOL a tulajdonos állításuk szerint, később már csak kezelői a kútnak, ezért kapták meg a bányaszolgalmi jogot a Kőolajkutatótól, aztán már az sem. 2008-ban a 20 hektáros gádorosi ingatlant az „f” alrészletét képező termálkúttal és a MOL Rt. bányaszolgalmával terhelten 7,5 millió forintért, azaz a 650 aranykorona valós értékének 1/3-áért árverezték el. A termálkút több milliárdos értékéről szó sem esett! Azonban megtámadták az eljárást, így most áll az ügy.

A MOL csalással és koncepciós perrel szeretne 5000 milliárd eurót?

Koncepciós per a 90-es években? A Hálózat itt él közöttünk?

[2009.05.31. 14:47]

Vén István 20 milliárd forintos kártérítésre perli a MOL-t. Iratokkal állítja, hogy az olajtársaság okirat-hamisítást és csalást követett el, hogy rátegye kezét a gádorosi termálkútra. Ez jelenleg az egyetlen műszaki kapcsolat az egész geotermikus tározóval, amelyre 5 db paksi atomerőműnyi kapacitás telepíthető – teszi hozzá a feltaláló. A kút és a tározó, mint szúnyogcsípés az elefánt hátán! Sok-sok kutat kellene fúrni, azokra magyar tulajdonú erőművek épülhetnének, hogy jelentősen csökkenjen az orosz gázfüggőségünk. Kinek érdeke, hogy 15 éve nem termel a nemzeti kincs? Mindenesetre az oroszok már a MOL-ban vannak.

A MOL-nak kell bizonyítania


Vén István 2008 júliusában a Pp. 260. § (1) a) és b) pontjai alapján perújítási kérelmet terjesztett elő, amiben azt is írja:
 „az NSZ.3-as mélyfúrás jogi helyzetét speciálisan az 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról rendezi: „az ingatlan tulajdonosának tulajdonában vannak: az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások; jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül lévő és saját célt szolgáló vízi létesítmények.”

A Fővárosi Bíróság 2009. szeptember 29-ére tűzte ki a per első tárgyalását, amelynek tárgya:

1. A MOL és Kőolajkutató közötti „megállapodás” semmisségének megállapítása,

2. A MOL Rt. bányaszolgalmának törlése,

3. A MOL Rt. kötelezése 20 milliárd forint kártérítés megfizetésére.

Az idéző végzése szerint
„az alperesnek (MOL Rt.) legkésőbb a tárgyaláson nyilatkoznia kell, és elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. Az ügyre vonatkozó okiratait pedig be is kell mutatnia.”
Somlyai Dóra
, a MOL magyarországi kommunikációs igazgatója kérdésünkre nagyon szűkszavúan elmondta: „a bíróság még nem döntött, hogy elfogadja-e a perfelújítási kérelmet, csupán a tárgyalást tűzte ki. A bíróság 2003-ban másodfokon is jogerős ítéletében elutasította Vén István kérelmét. Azóta semmilyen új körülmény nem merült fel, mely alapot teremtene az újabb tárgyalásoknak. Folyamatban lévő ügyről további információval nem szolgálhatunk.”

Kié lesz a nemzeti kincs és a hatalom?


„Csak abban bízhatok, hogy a bíróság leállítja ezt a bűncselekmény-folyamatot. Ha igen, akkor rövid időn belül elkészülhet az 5 MW-os villamoserőmű.” – mondta Vén István. Kié lesz végül a termálkúttal „műszaki kapcsolatban” álló irdatlan geotermikus tározó energiája, a belőle származó pénz, és a hatalom? Hiszen ahhoz még jó néhány kutat kellene fúrni.
 A MOL csupán 2008-ban alapította Cege Zrt. néven közös vállalatát egy ausztrál céggel geotermikus energia kiaknázásra. Érdekes egybeesésként a gádorosi termálkutat is tavaly árverezték. 15 évig mit csinált a MOL? Vén Istvánnak már 1990-ből bejegyzett szabadalma van ez ügyben, akkoriban kanadai és izraeli befektetőknek jó lett volna az a technológia. A MOL közben titkos tárgyalásokat folytatott nyugati cégekkel a 90-es évek közepén. Hogyan érvényesülhetnek a magyar nemzeti érdekek? Hogyan szűnhetne meg Magyarország egyoldalú orosz gázfüggősége?

 
A HÁLÓZAT gátolja a geotermikus energia kitermelését?

Vén István 2004-es vádindítványában ügyészek, főügyész, bírók, rendőrök ellen tett feljelentést:
 „Már 1957-1990 között kiépítették az ország energiafüggőségének rendszerét, amelyet utódaik most is devizaszivattyúként működtetnek. A kikényszerített energiaimport ma kb. 10 millió tonna kőolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év. (…)

1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége alatt egy világgazdasági jelentőségű geotermikus tározórendszer van (kb. 10 milliárd tonna kőolaj-egyenérték), amelyhez az egyetlen műszaki kapcsolat az NSZ.3 mélyfúrás. A mező kitermelésével több ezer MW villamos- és hőenergia-termelő kapacitást építhetnénk ki, az olcsó áram korlátlan exportjának lehetőségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásra alapított termelés pedig csökkenthetné/kiválthatná az ország végleges eladósodásához vezető olaj és földgáz importot.

„Rendszerváló kormányok” tisztségviselőjének megtévesztésével a HÁLÓZAT ezért akadályozta folyamatosan az NSZ.3-as mélyfúrásra telepíthető villamoserőmű létrejöttét. (…) A vádlottak célja nem csak a geotermikus energia hasznosításának megakadályozása és a kárpótlási jegyek árfolyamának letörése, hanem a termálkút tulajdoni helyzetének erőszakos megváltoztatása volt. (…) Az ügyészség tíz éve szabotálja az általam alapított Első Magyar Geotermikus Villamoserőmű Kft. 5000 ügyfelének és a kárpótoltak szélesebb körének büntetőjogi védelmét.”