Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: veresjános. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: veresjános. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 14., szerda

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Isten és a magyar igazságszolgáltatás malmai néha lassan őrölnek. De őrölnek, és ez megnyugtató. Tudom, egyesek harsány véleménye szerint a Sukoró-ügyben a múlt héten jogerősen elítélt két valamikori MNV Zrt.-vezető ártatlan, és az ügyészek, valamint a bírák a bűnösök. Hogy mi is történt valójában, és kik voltak a résztvevői az elhíresült ügynek, az lényegében megtalálható a 2009 tavaszán, a Magyar Hírlapban közreadott emlékeztető jegyzőkönyvben, amely a Nándorfehérvári teremben készült egy tervezett turisztikai, kaszinóval is megspékelt gigaberuházásról, még 2008 májusában.
Az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Ahhoz, hogy ennek a szólásnak az igazsága mérlegelhető legyen Sukoró-ügyben is, csak vissza kell nyúlni ehhez a jegyzőkönyvhöz. Ez az emlékeztető ugyanis véleményem szerint egyértelműen megmutatja, hol is kellene keresni az igazi bűnösöket.
Az akkori kormányszóvivő azt állította, hogy „a sukorói beruházást azért indította útjára a kormány, mert a 200 milliárd forintos projekt 2300 munkahelyet teremt a Közép-Dunántúlon, és jelentős külföldi tőkét vonz az országba”. A dokumentumok azonban mást mutattak: „Az eredeti tervek szerint a projekt helyszíne Albertirsa lett volna, azonban a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint egy tervezési statisztikai régióban” egyszerre csak egy személy működtethetett koncessziós jogon játékkaszinót. Ez pedig korábban Pest megyében már elkelt. Ezt nem tudhatták az izraeli befektetők, s mivel így a projekt legfontosabb része, a kaszinó, Pest megyében működésképtelenné vált, a fontos emberekkel tisztázni kellett a problémát. Végül Fejér megyében, a Velencei-tó környékén, Sukorón találtak egy megfelelő ingatlanegyüttest.
A megbeszélés résztvevőinek – Gyurcsánynak, Bajnainak, Veresnek, Tátrainak – mindegy volt, hogy melyik régióban lesz kaszinóváros, csak legyen. Így vállalták, hogy Sukoró régiójára írják ki a koncessziós pályázatot a kaszinóra mint a gigaberuházás részére. Az emlékeztető jegyzőkönyv pedig rögzítette, hogy „a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz”. Tudni kell, hogy az egész folyamatban egyedül a szerencsejáték koncessziós kiírásához kellett minisztériumi engedély, aminek megadását tehát látatlanban, előre garantálták a befektetők részére.
Úgy gondolták, az állampolgárnak Budai Bernadett majd „eladja” a Közép-Dunántúl tudatos támogatását. Meg is kísérelte. A turisztikai nagyberuházást akkor vissza nem térítendő támogatással is lehetett ösztönözni. Egyedi kormánydöntés kellett hozzá, a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-n, az ITDH-n keresztül. A támogatásnak jogszabályban meghatározott rendje volt. A befektetőnek írásban kellett bejelentenie a támogatási igényét, majd a gazdasági miniszter – a megfelelő feltételek fennállása esetén – a kormány részére javaslatot tehetett beruházási támogatás nyújtására.
A rend azonban ezúttal is felborult. A GK 2008. december 16-i ülése felhatalmazást adott az ITDH vezérigazgatójának, hogy a tárgyalások során legfeljebb folyó áron 2635 millió forint készpénztámogatást ajánljon a beruházónak. A gazdasági kabinet egy szűkített létszámú „kis kormánynak” minősült, amelynek vezetője a pénzügyminiszter volt. Azért jött létre, hogy a kormány részére a gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezze, illetőleg a gazdaságpolitikai döntéseket előkészítse. Feladatmeghatározásában azonban nem volt joga konkrét támogatási összeg meghatározására, hiszen nem „ő” volt a kormány. Hacsak úgy nem, hogy utasítást kapott a miniszterelnöktől.
Csakhogy a miniszterelnök és a kormány nem azonos! Azt is jó tudni, hogy ez a típusú támogatás csak akkor volt adható nagyberuházásra, ha az írásban ismertetett projekt kiemelt jelentőségű volt. A minősítés megadása a kormány dolga volt. Hát gyorsan meg is tette. Mégpedig előre! Jogszabályt hozott rá a Gyurcsány- kormány az utolsó ülésén. És micsoda megérzések! A jogszabály címe: a „King’s City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.”
Még sehol nem volt a koncessziós eredményhirdetés, sehol a támogatási kérelem, sehol kész, hivatalosan benyújtott projektterv, még csak egy Nándorfehérvári termi összekacsintáson és egy vélhetően bűncselekménnyel megvalósuló, az ügyészség által akkor már vizsgált földcseremutyin voltunk túl. Ennek ellenére már 2009 áprilisában biztossá vált, hogy lesz turisztikai nagyberuházás, hogy az Sukorón lesz, és King’s Citynek hívják majd. És az is biztos volt, hogy lesz vissza nem térítendő támogatás. Persze a koncesszió nyertesének is a beruházók érdekköréből illik kikerülnie. Hiszen jogszabály már volt rá. Egyébként a kormányrendeletből úgy tűnt elsőre, hogy a kormány 2009 tavaszán magától találta ki a hangzatos King’s City magyar nevet. De mi tudjuk – mert a dokumentumok bizonyítják –, hogy már 2008 elején vagy talán még korábban, 2007-ben a King’s City Mangement Kft. izraeli befektetői keresték meg a volt és a leendő miniszterelnököt javaslatukkal.
Persze a projekthez hozzátartozott a kaszinó is, de kaszinó meg nem lehetett koncessziós jog nélkül. Így a dokumentumokban szerepelt még egy kitétel: „A támogatási szerződés megkötésére mindaddig nem kerül sor, amíg a befektetők nem rendelkeznek a koncessziós joggal.” Ez első látásra majdnem megnyugtató volt. Azonban ha a sorok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a Nándorfehérvári teremben 2008 májusában Gyurcsány, Bajnai, Veres képviseletében Markó Andrea, az akkori titokminiszter, Ficsor Ádám és Tátrai, az MNV Zt. vezérigazgatója „egyöntetűen támogatták a projektet”.
Nemcsak kilógott, hanem ki is esett a lóláb. Nem lehetett kétséges, hogy a koncessziós pályázatot kinek kellene megnyernie. A jegyzőkönyv szerint: „Bajnai miniszter úr közvetlenül referál miniszterelnök úrnak.” Vagyis Bajnainak a miniszterelnöki szék átvételéig – főnöki utasítás alapján – tisztában kellett lennie minden, a projekttel kapcsolatos kérdéssel és történéssel.
De van még más érdekesség is. Akkoriban az állami tulajdonban álló ingatlanokat érintő tulajdonváltozást tartalmazó döntés joga 250 millió forint felett az MNV Zrt. erre felhatalmazott tanácsát illette meg, nem pedig az államigazgatás felső vezetőit. A nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján ugyanakkor egyértelműen úgy tűnik, hogy a később érvénytelenné nyilvánított ingatlancseréről szóló döntést a Gyurcsány–Bajnai–Markó hármas hozta meg. A koncessziós pályázat kiírásának garantálása pedig a versenysemlegesség durva megsértésének tűnik, még akkor is, ha a kormányszóvivő szerint ők nem ígérték meg a koncesszió megnyerését. De akkor hogy van az, hogy egy nappal a koncessziós pályázat első kiírása előtt jött létre – minden bizonnyal egyszerűsített cégeljárásban, egy óra alatt történő bejegyzéssel – egy KC Bidding Kft., ami a King’s City-s ajánlat rövidítésének tűnt?
A cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése és a tender kiírásának a napja azonos volt. S bár Veres technikai jellegű jogi problémára hivatkozva visszavonta a sukorói Las Vegas kaszinójának üzemeltetésére szóló kiírást, másfél hónap múlva ismét megjelenik a felhívás. Talán nem véletlen, hogy az egyetlen pályázó a KC Bidding volt. Csak a teljesen ostoba nem látja az összejátszást. S az is tény, hogy a versenysemlegesség megsértése már nem csupán szabálytalanság, hanem súrolhat bűncselekményi tényállást is.
Az elmúlt nyolc év alatt a sukorói ingatlan-csereszerződés jogerősen is érvénytelen lett, az MNV Zrt. két vezetőjét jogerősen is elítélték hűtlen kezelés kísérletéért. Az ügyletet kitalálók, az azt minden téren menedzselő és jogszabálysértések sokaságát elkövető magas beosztású támogatók – a két elítélt volt MNV Zrt.-vezetővel szemben – nem utasításra cselekedtek. Ismeretlen okoktól vezé-relve mégis érintetlenek maradtak. Most pedig börtönnel fenyegetik a büntetőperben eljáró ügyészeket és bírákat.
Úgy vélem, a jegyzőkönyv tartalma alapján minden józan eszű magyar állampolgár képes annak eldöntésére, hogy ebben az ügyben ki az ártatlan és ki a bűnös. Akár eljárás alá vonták az illetőt, akár nem. A két elítélt vezető bűnös, mert mondhattak volna nemet az utasításra, hisz annak idején a saját szememmel látott belső feljegyzések fel is hívták a vezetők figyelmét az ügy sikamlós voltára. De nem ezt tették, így nem ártatlanok. Most pedig elvitték a balhét. Hogy miért, azt csak ők tudják. Az ügy igazi bűnösei pedig, nem is kevesen, szabadlábon vannak, és mélyen hallgatnak.
A szerző jogász
CÍMKÉK: BAJNAI GORDONGYURCSÁNY FERENCKING’S CITYSUKORÓVERESS JÁNOS

2013. március 1., péntek

Százmilliós adótartozást halmozott föl az In-Kal - archiv

Százmilliós adótartozást halmozott föl az In-Kal


KK
Forrás: Hír TV
2012. szeptember 18., kedd 16:29
Százmillió forintnál is nagyobb adótartozása van az MSZP-közeli In-Kal Securitynak az adóhatóság adatai szerint.

Meghaladja a 100 millió forintot az In-Kal Security 2000 Biztonsági Kereskedelmi Szolgáltató Kft. adótartozása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai szerint. Az MSZP-közeli cég 2002 után több nagy összegű állami megbízást kapott, ezekből összesen több mint 800 millió forint közpénzhez jutott.
A többi között a honvédelmi tárca megbízásából járműveket kölcsönzött a minisztériumnak a NATO-delegáció szállításakor, valamint a HM-rendezvények idején. Az In-Kal munkatársai akadályozták meg annak a nyírbátori strandbüfének a működését, amelynek a tulajdonosa nem fogadta el a Veres János pénzügyminiszter fiai által megszabott feltételeket.

A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel - archív

A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel

 Archívum

A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel

Magyar Nemzet

2007. augusztus 17., péntek 14:01
Rejtett kamerás felvételek bizonyítják, hogy Veres János pénzügyminiszternek a nyírbátori strandon rockfesztivált szervező fiai, illetve barátjuk és üzleti partnerük nem válogatnak az eszközökben, ha érdekeik érvényesítéséről van szó. Ha kell, a zsarolástól sem riadnak vissza. Az ügy szereplői között megtalálhatjuk a Veres fiúkon kívül két konkurens büfé üzemeltetőjét és a komoly szocialista kapcsolattal rendelkező In-Kal Security biztonsági céget is.
A nyírbátori AzFeszt (Amatőr Zenekarok Fesztiválja) nevű rendezvényt negyedik éve rendezik meg a város termálfürdőjének területén. A kitelepült sörsátrak, alkalmi italmérések jó forgalomra számíthatnak, főleg akkor, ha nincs konkurencia. Márpedig a pénzügyminiszter fiai, Veres Tamás és Gábor által szervezett fesztivál helyszínén van. A strandon ugyanis működik két büfé. Mindkettő a fürdőt üzemeltető, a város tulajdonában álló Bátor Víz Kft.-vel kötött szerződést az idei nyári szezonra. A szerződés szerint a büfék a strand teljes nyitvatartási idejében működhetnek. Tehát akkor is, amikor ott éppen fesztivált tartanak. A Veres fiúk egyik jó barátja, a Nyírbátorban diszkót üzemeltető Tokai Tibor azonban ezt nem így látja.

Zavarja őt

Tokaié a fesztiválon működő legnagyobb vendéglátóegység, a versenytárs büfé – amely ráadásul olcsóbb is Tokaiénál – pedig zavarja őt. Múlt évben a kis kiadóablakos egység tulajdonosa – ahogy arról egy rejtett kamerás felvételen az ügyben érintett szereplők hosszasan beszélnek – ajánlatot kapott: vagy fizet az ötnapos fesztivál ideje alatt napi százezer forintot a szervezőknek, vagy nem engedik kinyitni. Hogy Tokai nyomatékot adjon óhajának, a beszélgetésen elhangzottak szerint fojtogatni kezdte a büfé tulajdonosát.

Barátja akcióját egyetértőleg végignézte Veres Tamás is. Minthogy a büfés nem fizetett, a fesztivált szervező Veres fiúk nem engedték kinyitni. Ennek megoldása egyszerű volt: a büféhez odarendelték a rendezvényt biztosító, a szocialistákhoz ezer szállal kötődő In-Kal Security embereit.
A lapunk birtokába került rejtett kamerás videofelvételen Veres Gábor látható és hallható, amint a büfé tulajdonosával idén is próbál egyezségre jutni. A három napja rögzített beszélgetésen szóba kerül a tavalyi erőszakos eset is. Elhangzik, hogy Veres Gábor a tavalyi incidens kompenzálásaként felajánlja a büfé tulajdonosának, hogy idén 300 ezerért békén hagyják a büfést, és engedik dolgozni. A beszélgetésből kiderül, hogy ezt az ajánlatot azért tartja indokoltnak Veres Gábor, mert a büfésnek extraforgalmat hoz a fesztivál, ezért elvárja, hogy hozzá is járuljon a költségekhez.

Garantálja a vendéglátós biztonságát

Az is kiderül azonban, hogy a tömegitatást, -etetést végző Tokai Tibornak (a Veres család barátjának) nincs ínyére a kis büfé jelenléte. Úgy tudjuk, idén azért beszélték le a diszkóst, hogy ő „tárgyaljon” a büféssel, mert Veres Gábor is erősnek érezte Tamás öccse és „a Tokai Tibi” tavalyi fellépését. Veres Gábor azt is megjegyzi a felvételen, hogy nem vállal felelősséget a tavalyi esetért. Ugyanakkor megnyugtatja a büfést: ha megkapja a 300 ezer forintot, garantálja a vendéglátós biztonságát.

Végül sikerült egyezségre jutni. Ez Veres Gábor felfogásában annyit jelent, hogy mivel a büfés nem fizet, a fesztivál vendégeit az In-Kal Security nem fogja a büféhez engedni. Hogy ez valóban így történt, azt is bizonyítják a felvételek.

Elküldik a vendégeket

Balla Jánosné, Nyírbátor szocialista polgármestere szerint (aki Veres János mellett kampányolt) a fesztivál kiemelt városi rendezvény. A szervező ennek ellenére nem a város, hanem a Veres fiúk Tér Kapcsolat Alapítványa. A pénzügyminiszter gyerekei ingyen kapták használatba a helyszínt a várostól. És a jelek szerint ők diktálják a feltételeket is. Hiába kötött a büfés egész szezonra szerződést a fürdővel, annak területén a hét hátralévő részében csak akkor működhet, ha azért 300 ezer forintot fizet Veresék alapítványába. A szerdai fesztiválnyitás óta a szervezők be is váltották fenyegetésüket: a büfétől az In-Kal Security emberei elküldik a vendégeket, akiknek így csak arra nyílik lehetőségük, hogy a Veres família barátjának számító Tokai Tibor egységét látogassák.

Kormány Tibor, a termálfürdő vezetője lapunknak elmondta: nem tud arról, hogy Veres János fiai szerződést írtak volna alá a strand használatáról. Annyit közölt, hogy a szervezők „megkapták a strandot a várostól, de azért nem kellett fizetniük”. Pedig ha volna szerződés, abból kiderülne, hogy a fesztivál szervezői mit engedhetnek meg maguknak, milyen feltételeket szabhatnak a fürdővel egyébként már szerződött szolgáltatóknak.

A fürdő a száz százalékban városi tulajdonú Bátor Víz Kft.-é. Megkerestük ezért a vízműcég vezetőjét, Márku Györgyöt is. Ő többször kinyomta, illetve kikapcsolta telefonját a nap folyamán, amikor mégis felvette, későbbi visszahívást kért. A megadott időponttól kezdve viszont már ki volt kapcsolva a telefonja. Felhívtuk Veres Gábort, a pénzügyminiszter nagyobbik fiát is, aki azonban egyetlen percet sem szánt lapunkra, így tőle sem tudtuk meg, milyen tartalmú szerződés alapján használják a város tulajdonát. Veres Tamás nem vette fel a telefonját.

Van elég bajom

Természetesen megkerestük a büfé tulajdonosát is, aki annak ellenére sem kívánt az ügyről nyilatkozni, hogy elmondtuk neki: az ő sérelmét igazoló videofelvétel jutott birtokunkba. – Van elég bajom – mondta, majd letette a telefont.
A Hír TV ma esti, Célpont című műsora helyszíni riportban számol be a Veres János fiai által rendezett fesztiválról; ebben részletek láthatók majd a rejtett kamerás felvételekből is. A műsor kezdete: 21 óra 30 perc.

Részlet a büfés és Veres Gábor beszélgetéséből

Büfés (B.): – Valamit nagyon félreért… Nekem van egy olyan szerződésem, hogy én nyitva lehetek. Sőt, a tavalyi sérelem, ami engem ért, hogy a Tokai a torkom szorongatta, az apja (Tokai Tibor apja – A szerk.) meg megígérte, hogy jó előre begipszeltethetem magam…
Veres Gábor (V. G.): – Én már ezzel nem akarok foglalkozni…
B.: – De foglalkozzunk vele, mert mégiscsak botrányos volt, hogy idejön dr. Veres Jánosnak a fia, és akkor megáll mögöttük, hogy kiáll ezek mögött az emberek mögött. Hát azért… De azért bocsásson már meg a világ, hát én azért ilyen embernek a háta mögé nem állnék.
V. G.: – Nem elvitatva, hogy sérelmes Tokai Tibiékkel, de válasszuk külön ezt a történetet, mert ez nem az, amiről ön beszél.
B.: – A baj csak az, hogy én most sem vagyok nyugodt. Mert, ha kifizetem a 300 ezer forintot, akkor mondjuk… Hadd kérdezzem már meg: nekem akkor nyugtom lesz!?
V. G.: – Ezt én garantálom.
B.: – Nekem meg erre nincs 300 ezer forintom.
V. G.: – Jó. Az én olvasatomban meg úgy néz ki a történet, hogy részben, de nem elismerve, hogy nekünk ebben bármiféle felelősségünk van (tudniillik a fojtogatásban, amelyet Tokai Tibor Veres Tamás társaságában vitt véghez – A szerk.), szóval részben a tavalyi incidens miatt tettem azt a gesztusértékű ajánlatot, amit tettem.

Bodacz Balázs

2013. január 4., péntek

Sukorói mutyi: lássuk a medvét

Sukorói mutyi: lássuk a medvét

 Az eljáró bírói tanács az öt vádlott ellen indult, több mint száz tanút felsorakoztató perben márciusban további hét napon tart tárgyalást. Mivel kiemelt jelentőségű perről van szó, a bíróságnak egy hónapja volt az iratanyag tanulmányozására, és három hónapon belül ki kellett tűznie a tárgyalás időpontját – fogalmazott Sándor Géza. A Szolnoki Törvényszéket az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölte ki az ügy tárgyalására.

A vádemeléstől napjainkig

A Központi Nyomozó Főügyészség július 20-án jelentette be, hogy vádat emelt Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen. Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházása kapcsán különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, míg Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálint ellen kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntette a vád. A beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
Az ügy előzménye, hogy az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án csereszerződést kötött egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel. A csereszerződés tárgyát az állami tulajdonban lévő sukorói külterületi ingatlanegyüttes, valamint az említett üzletember tulajdonában lévő, Albertirsa és Pilis külterületén található egyes ingatlanok képezték.
Találkozott a társadalom igazságérzetével, hogy a bíróság megsemmisítette a sukorói telekcsere-szerződést – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bártfai Beatrix ügyvéd, aki a perben a magyar állam jogi képviselője volt.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2009 áprilisában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást indított az említett ingatlanok cseréjével összefüggésben. A nyomozást hivatalból rendelték el a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási vizsgálatának jelzése nyomán. Az ügyészség szerint a csereszerződésben a sukorói területeket 734,3 millió forinttal alulértékelték, míg az albertirsai és a pilisi ingatlanokat 593,5 millió forinttal túl. A főügyészség szerint így olyan szerződést hagytak jóvá, amelynek teljesülése esetén az államot több mint 1 milliárd 327 millió forint vagyonvesztés érte volna.

Schiffer jelentette fel Gyurcsányt

Schiffer András, az LMP akkori szóvivője tett feljelentést 2009 októberében Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt, arra hivatkozva, hogy a sukorói King's City beruházást kiemelt jelentőségűvé nyilvánító jogszabály előkészítése során megszegték a nyilvánosságra és az állampolgárok bevonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket. (2010. szeptember 23-án az Orbán-kormány hatályon kívül helyezte a projektet kiemelt beruházássá nyilvánító 2009-es kormányrendeletet.)

Nem Gyurcsány az egyetlen szocialista prominens, akinek a neve felmerült az ügy kapcsán, Veres Jánost idén januárban tanúként hallgatták ki. Bajnai Gordont és miniszterét is bekérették a hatóságok. Oszkó Péter az Állami Számvevőszék szerint valótlanságot állított tanúvallomásában.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2011. október 3-án hivatali visszaéléssel gyanúsította meg Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfőt a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatos büntetőügyben, majd 2012. július 20-án bizonyítottság hiányában megszüntette ellene a nyomozást. Június 13-án a Fővárosi Ítélőtábla a Fejér Megyei Bíróság elsőfokú ítéletét helybenhagyva jogerősen semmisnek mondta ki a tervezett sukorói King's City turisztikai beruházáshoz kötődő telekcsere-szerződést. A másodfokú, jogerős ítélet szerint a szerződés érvénytelenítésével vissza kell állítani az eredeti állapotot. A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett be, a Kúria azonban 2012. november 13-án szintén érvénytelennek és semmisnek mondta ki a telekcsere-szerződést, és elutasította a kérelmet.

2012. január 9., hétfő

Röviden

MNO
TV2.hu

Kézigránátot dobtak egy házra a XII. kerületben

A TV2 információit a rendőrség nem erősítette meg, de a vizsgálat tényét nem tagadták. A Tények úgy tudja, a Svábhegyen, az Eötvös úton történt az eset.


  • Veres a tanú + Videó

    13 órája

    A Hír TV hírei: Megerősítette a Hír TV-nek a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője, hogy tanúként hallgatják ki Veres János volt szocialista pénzügyminisztert a sukorói telekcsere ügyében. Fazekas Géza azt mondta, jelenleg is tart a kihallgatás.

  • Szekeres, Oszkó és Veres is gyanúba keveredhet

    2011. december 29., csütörtök 12:10

    Belföld: Az elszámoltatási kormánybiztos a jövő év elején tesz büntetőfeljelentést a Malév privatizációs és visszavásárlási ügyében – ezt maga Budai Gyula erősítette meg sajtótájékoztatón Nyíregyházán csütörtökön.

  • Fenyegetőzik az MSZP

    11 órája

    Belföld: A Fidesz szóvivője szerint az MSZP parlamenti képviselőcsoportja csatlakozott az igazságszolgáltatás szereplőinek megfenyegetéséhez.

  • Hamarosan vádat emelnek Hagyóék ellen + Videó

    22 órája

    Belföld: Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ügyében napokon belül vádat emel és vagyonzárolásokat jelent be az ügyészség, mivel lejár a vádelőkészítésre fordítható legfeljebb 90 napos határidő.


Ugró Miklós
Magyar Nemzet

2012. január 10., kedd 00:01
Törvény már van a kommunista bűnök elévülhetetlenségéről, a bűnösök megbüntethetőségéről, mégsem történt eddig semmi ez ügyben.
Mert hiába van törvény, ha a végrehajtás módja még mindig fejtörést okoz a törvényhozónak, arról nem is szólva, hogy az egy Biszku Bélán kívül még nem tudják, kire vonatkozzon a törvény, hiszen a főbenjáró gaztettek elkövetői szinte mind átköltöztek már a nem általuk csinált jobb világba, a kisebb gazemberek meg többnyire élen járó rendszerváltók, példás demokraták lettek, s jórészt nekik köszönhető, hogy itt tartunk, ahol.




2011. december 14., szerda

100 milliárd került vissza az adófizetők pénzéből

http://mno.hu/belfold/100-milliard-kerult-vissza-az-adofizetok-penzebol-1037694

Egy év alatt 100 milliárd forintot szereztek vissza az állami költségvetésnek az elszámoltatásból – közölte Budai Gyula kormánybiztos Hajdúszoboszlón.

Az elmúlt egy évben 100 milliárd forintot sikerült visszaszerezni az állami költségvetésnek az adófizetők pénzéből, amely az előző kormányzat alatt különböző utakon magáncégekhez, alapítványokhoz, magánszemélyekhez került – mondta Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerdán Hajdúszoboszlón.

A Hajdú-Bihar Megyei Gazdakörök Szövetségének Téli gazdaesték elnevezésű fóruma nyitórendezvényén a politikus elszámoltatási szempontból sikeresnek nevezte az elmúlt egy évet. Szavai szerint ebben az időszakban 1300 bejelentés érkezett hozzájuk; jelenleg 32 nagy ügyben folytatnak vizsgálatot, 41 ügyben pedig büntetőfeljelentést tettek, illetve már megkezdődött a büntetőeljárás.

Címkék
elszámoltatás, Budai Gyula

Ismert, polgári per keretében szerezne vissza több, áron alul privatizált balatoni üdülőt és szállodát az állam – mondta az elszámoltatási kormánybiztos korábban.



2011. február 27., vasárnap

Műsorajánló, Hírek

Most hallható

Esti mesék

Sinkovits Vitay András-sal

18:00–19:00
Koko és barátai
Sztárok egymásközt. Kovács Kokó István műsora.

E-mail címünk: estimesek@lanchidradio.hu
Következő műsorok
Magyarok - ismétlés
19:00–20:00
Hangszemle - ismétlés
20:00–21:00
Több mai műsor »
Több heti műsor »


Kabaiék is benne vannak a HM-botrányban?


Veres János egykori üzlettársa, Kabai Károly családi cégét, a Nyír-Uncia Kft.-t is ellenőrzi az elszámoltatási kormánybiztos. A Honvédelmi Minisztériumnál kirobbant korrupciós botrány miatt a cég szerződéseit és teljesítéseit is vizsgálják majd.

Kabaiék cége Juhász Ferenc minisztersége idején közvetve több száz milliós megbízást kapott a HM-től lőszer-megsemmisítésre, a Nyír-Uncia Kft.-vel kapcsolatban álló Trend-fix Kft.-nek 900 millió jutott hasonló feladatra.

A hírTV Célpont című műsora 2008 tavaszán tárta fel: Kabai Károly a börtönből is irányította a céget, a Nyíruncia Kft.-n keresztül magas rangú tisztek tájékoztatták arról, hogy melyik laktanyát zárják be, és mennyi megsemmisítésre váró lőszer van még Magyarországon.

(hírTV)



HM-es vesztegetési ügy: további feljelentések várhatók


A HM-es vesztegetési ügy feltárását szorgalmazza az Országgyűlés honvédelmi bizottságának fideszes elnöke, Kocsis Máté is. A testület külön albizottságot állított fel az elmúlt nyolc év kormányzati intézkedéseinek kivizsgálására. Hende Csaba honvédelmi miniszter szerint további feljelentések várhatók.




Tripoli: megérkezett a magyarokért küldött különgép - Elhurcoltak egy férfit a lakásából

Megérkezett Tripoliba a Malév charterjárata a Líbiában tartózkodó 50-60 magyar állampolgárért - tudta meg a Független Hírügynökség. A mentőakció irányítását szombaton vette át a Terrorelhárítási Központ. A külügyi szóvivő a hírTV-nek megerősítette, hogy Tripoliban elhurcoltak egy magyar férfit a lakásából.



Orbán: A feje tetejéről a talpára kell állítani a dolgokat



Sokan azt gondolják, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása, a nyugdíjak biztonságba helyezése csupán egy gazdasági probléma, olyan számítási kérdés, amelyet kockás lapon meg lehet oldani. Számomra a nyugdíj ügye sokkal inkább azzal függ össze, hogy mennyire becsüljük a munkánkat, mennyire becsüljük meg a ledolgozott évek értékét, és miképp oszthatjuk meg a lehető legjobban az időskori ellátás felelősségét az egyén és a közösség között – írja Orbán Viktor miniszterelnök vasárnapi Facebook-bejegyzésében, melyben a nyugdíj témakörében válaszolt a feltett kérdésekre.





Orbán: Napirenden a büntethetőségi korhatár leszállítása


Napirenden van a büntethetőségi korhatár leszállítása, új büntető törvénykönyvet terveznek, március 6-án pedig majdnem 2 ezer új rendőr áll szolgálatba - derül ki Orbán Viktor Facebook-oldalára szombaton felrakott bejegyzésből. Orbán Viktor a bejegyzésben a közbiztonsággal kapcsolatban hozzá intézett kérdésekre válaszolt.



Nyugdíjrendszer, médiatörvény, dohányzás: kétnapos ülés a Házban


Az Országgyűlés hétfőn kezdődő kétnapos ülésén szavaznak a képviselők arról, hogy vizsgálhatja-e a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az állami nyugdíjrendszerbe visszatérők megtakarításait.



Írország: „Gyurcsányi” bukás várhat a szigetországi kormánypártra


Az utóbbi 80 év legnagyobb átalakulása történhet meg a pénteki írországi választáson, ahol könnyen lehet, hogy az eddigi vezető kormánypárt csak a harmadik helyet szerzi meg. A politikai rendszer teljes átalakulásának oka a két és fél évvel ezelőtt kezdődött gazdasági válság, amelynek révén több százezren váltak munkanélkülivé, és a korábban „kelta tigrisként” emlegetett országot csak az IMF és az EU mentette meg a teljes összeomlástól.

Az európai államok többségével szemben Írország politikai életében nem okozott törést a második világháború, mivel a szigetországot egyik nagyhatalom sem szállta meg. Az ország politikai és pártrendszerének szempontjából az Ír Szabad Állam 1921-22-es létrejöttéhez kapcsolódnak az alapvető törésvonalak, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozással bizonyos szempontból elhalványultak. Igazi szociáldemokrata párt, vagy a nagy létszámú agrártársadalmat összefogó agrártömegpárt sem jött létre a nemzeti problematika dominanciája következtében. A másutt oly fontos társadalmi-gazdasági törésvonal nem vált pártszervező elemmé, mert az Ír Köztársaságot a „falusi Írország” alkotta, a fejlettebb rész Észak-Írországban maradt. Két nagy, máig meghatározó „rendszerpárt” jött létre: a Fianna Fail (FF) és a Fine Gael (FG). Mindkettő nemzeti konzervatív pártként alakult, a különbség köztük az 1921-es szerződéshez való viszonyban volt.

Mérsékelt párttá vált a Fianna Fail

Az FF, amely elvetette a szerződést, végcélként Írország teljes függetlenségét tűzte ki célul, radikális, nacionalista, a szegényebb néprétegeket megszólító populista pártként jött létre. Később pragmatikusabb politikát folytatott, de a vallási és nemzeti kérdések továbbra is fontosak voltak a számára. A pártot ma már mérsékelt jobbközép csoportosulásnak lehet tekinteni, a modern konzervativizmusra és a kereszténydemokráciára egyaránt jellemző politikai és gazdaságpolitikai vonásokkal. A legjobban 1977-ben szerepelt, amikor a voksok 50,63 százalékát szerezte meg. Az FF az ír parlamentben 1932 óta a legnagyobb párt és 1987 óta egy harminc hónapos (1994–1997) periódust leszámítva folyamatosan hatalmon van. A legutóbbi, 2007-es parlamenti választáson 41,56 százalékot összesített, amivel a 166 fős parlamentben 77 helyet szerzett.

Olvassa tovább a Magyar Nemzet Online cikkét!



Mannheimben fogták el a Viszkis egykori társát


Egy pénzkiadó automata kifosztása közben, Németországban fogták el a rendőrök a Viszkis néven elhíresült Ambrus Attila egykori bűntársát. Sass Oszkár, a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese a Blikk információit megerősítve a Független Hírügynökségnek elmondta: a magyar rendőrség információkkal segítette a német társszerveket, az együttműködésnek köszönhetően sikerült tetten érni a bűnözőt Mannheimben, egy héttel ezelőtt.



Lemondott a tunéziai kormányfő


Lemondott hivataláról vasárnap délután Mohammed Ghannouchi tunéziai miniszterelnök, miután a biztonsági erők tagjai összecsaptak Tuniszban a kormány lemondását követelő tüntetőkkel.




Műsorajánlók

DÉLELŐTTI KALAUZ – Hétfő 9.10-11.55 Műsorajánló


Vajon miért látjuk úgy sokszor, hogy a villany-, víz-, gáz-, mosógépszerelő azt érezteti, hogy szívességet tesz, azzal, hogy hajlandó nekünk dolgozni? Ön hogyan választ mestert? „Magad uram...”sok helyen saját kezükbe vették a bűnmegelőzés feladatát a helyiek.
Még az idén betilthatják a dohányzást a vendéglátóhelyeken, illetve minden zárt légterű nyilvános helyen. Ez a terv persze senkinek sem közömbös...


Ez az ország még mindig nagyon gazdag. Olyan kincseink vannak, amik szerencsére nem vagy alig herdálhatók. Jelen vannak a tájban, a szellemi képességekben egyaránt, s olykor észre sem vesszük őket. Vegyük észre. Ez a műsor ezért készült – erről szól.
"...egészen a rendszerváltásig a szovjet megszállók kezén volt a Monostori erőd, jóllehet akkoriban már harcászati jelentősége elhanyagolható volt. Nem csoda, hiszen ezt a Komárom városát, s egyben a Dunai hajóutat őrző erődrendszer, amikor építeni kezdték, a lehető legkorszerűbb volt, ám a hét évtizedig elhúzódó munkálatok egyben a modernségének sírásói lettek..."

2010. december 12., vasárnap

Hírválogatás

Lenyúlták a bankok az euromilliárdokat


A gazdasági válság következtében szétvert kelet-európai kisvállalkozásoknak szánt, milliárd eurós nagyságrendű uniós készpénzt a közvetítő bankok maguknak halmozták fel – az uniós ügyekre szakosodott Euobserver.com szakportál ezzel a drámai kezdőmondattal számolt be a prágai Bankwatch, a bankok átláthatóságát szorgalmazó csoport új jelentéséről.

Az anyagból kiderül, hogy 2008 és 2010 júniusa között a magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák kis- és középvállalatok csupán 0,001 százaléka kapott az EU által nekik szánt pénzből.
Az összesen 15 milliárd eurót azért juttatták a bankoknak, mert 2008-ban kiderült, hogy a kis- és középvállalkozások a hitelezéseket is érintő válság miatt piaci alapon nem tudtak kölcsönhöz jutni.

A gyorssegélyt elsődlegesen az Európai Beruházási Bank (EIB) szervezte oly módon, hogy a pénzt hitelösszegeket közvetítő intézményeknek – legnagyobb részben kereskedelmi bankoknak – utalta át, amelyektől azt várták, a számukra elküldött forrásokat saját összegeikkel kiegészítve adják tovább a kisvállalkozásoknak – írja a Magyar Nemzet pénteki száma, amelyből további részleteket is megtudhat.



Néhány százan vettek részt a tüntetésen

Néhány százan vettek részt az egy hete megalakult nyugdíjvédelmi szervezet demonstrációján vasárnap délután a Hősök terén. A Magyar és Önkéntes Magánnyugdíj-pénztári Tagok Érdekvédelmi Szövetségének szimpatizánsai a nyugdíjtörvény változtatásai ellen tüntettek.

A tiltakozók többségében nyugdíjasok voltak, akiket már nem érint a változtatás, de a jelenlévők azt mondták, hogy az unokáik miatt mentek el a rendezvényre. A szervezők szerint a kormány 3000 milliárd forintot vesz el 3 millió magánnyugdíjpénztár-tagtól, ami szerintük a Horthy-diktatúrát idézi. Petíciójukhoz aláírásokat gyűjtöttek, amelyeket Orbán Viktorhoz szeretnének eljuttatni.

hírTV


Orbán: Ha ez így ment volna tovább, maga alá temette volna a gazdaságot

Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, hogy az állami nyugdíjpénztárba visszalépők magánkasszában keletkezett veszteségeit megtéríti az állam. Azok pedig, akiknek hozama volt, az összeget adómentesen vehetik ki a rendszerből.

Orbán Viktor az egyik közösségi portálon válaszol a lakosság kérdéseire egy most indult sorozatban. A kormányfő megismételte: csak az állami rendszerben vezetett egyéni számla jelent garanciát. Orbán Viktor szerint a nyugdíjpénztári rendszer átalakításával kezdődött Magyarország eladósodása.

„A nyugdíjrendszer átalakításának oka az államadósság” – jelentette ki Orbán Viktor. „A kísérlet, amivel átalakították annak idején a nyugdíjrendszert, azt eredményezte, hogy az ország a feje búbjáig eladósodott. Óriási összeget kellett átutalni a magánnyugdíjpénztáraknak, a gazdaság nem termelt eleget, ezért az állam óriási hitelek felvételébe kényszerült, az pedig adóssághegy formájában nyomaszt bennünket” – fejtette ki a kormányfő, majd hozzáfűzte: „ha ez így ment volna tovább, maga alá temette volna a gazdaságot, a gyerekeink jövőjét, a mi jelenünket és a már nyugdíjban lévők nyugdíját is. Be kellett avatkozni, meg kellett ezt akadályozni”.



Csath: Nem kell megijedni a hitelminősítőktől

Megkérdőjelezhető a hitelminősítők függetlensége – állítja az MNO-nak Csath Magdolna. A közgazdász szerint az eddig fennálló rendszer „munka és kockázat nélkül” piacot és jó profitot biztosított azoknak a külföldi bankoknak és biztosítóknak, amelyek a kötelezővé tett magán-nyugdíjbiztosítási rendszer haszonélvezőivé váltak. A közgazdász szerint figyelni kell a hitelminősítőkre, de nem kell túlságosan megijedni.

Többször is beigazolódott, hogy a hitelminősítő intézetek részei a pénzvilágnak, ez pedig megkérdőjelezi a függetlenségüket. Csath Magdolna mindehhez még a szakmaiság területén is kérdőjeleket lát. Hiszen röviddel a pénzügyi válság kitörése előtt a hitelminősítők tökéletesen megbízható, jól működő intézményeknek minősítették azokat a bankokat, amelyek főszerepet játszottak a válság kirobbanásában.

Mint ismert, a Moody’s a hét elején leminősítette Magyarországot. A várt egy helyett kettővel rontották a minősítést. A leminősítés mértékén a piaci elemzők is meglepődtek.

A közgazdász szerint nem elsősorban a válságadók váltották ki a hitelminősítő „haragját”, hanem a kormányzat magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatos döntései. A szakember kiemelte: elképesztően magasak ezeknek a pénztáraknak a működési költségei.


Sukoró, Álomsziget: Veres tagad


Nem számít rá a szocialista Veres János, hogy a kaszinó-beruházások miatt beidézi majd az ügyészség. A volt pénzügyminiszter tagadja, hogy szabálytalanul nyilvánította volna a kormány kiemelt beruházássá a sukorói, illetve a Hajógyári-szigetre tervezett Álomsziget beruházást. Az ügyészség mindkét esetben hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoz.

A Hajógyári-szigetre tervezték a kaszinóvárost: szállodákat és játéktermeket építettek volna. Az Álomszigetet a Sukoróival együtt egyik utolsó intézkedéseként nyilvánította kiemelt beruházássá a Gyurcsány-kormány. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálata szerint mindkét esetben törvénytelenül. Az ügyben az elszámoltatási kormánybiztos tett feljelentést, hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával.

Gyurcsány Ferenc volt pénzügyminisztere tagadja, hogy szabálytalanul járt el a kormány, és hogy a terület privatizációjánál kétmilliárd forintos vagyoni hátrány érte az államot. „Teljesen téves az, amit Budai úr mond, és teljesen téves az, amit bármilyen más hivatal ilyen tekintetben megállapít. El kell olvasni a jogszabályokat” – mondta Veres János a hírTV-nek. A volt pénzügyminiszter azt mondta, nem számít rá, hogy beidézi az ügyészség.

A KEHI részjelentése szerint az akkori ÁPV Rt. az ingatlanvagyont is magába foglaló üzletrészt az értékbecslés ellenére 1,4 milliárd forinttal olcsóbban 4,6 milliárd forintért adta el a beruházónak, a területet a vállalkozó később csaknem kétszer ekkora – 8,5 milliárdos – jelzáloggal terhelte meg.

December 3-án hűtlen kezelés gyanúja miatt a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el az ügyben. Fazekas Géza, az ügyészség szóvivője a nyomozás érdekeire hivatkozva részleteket nem árult el.

A Gyurcsány-kabinet rendeletét az Orbán-kormány októberben hatályon kívül helyezte.

hírTV

KAPCSOLÓDÓ:

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség dönt arról, hogy megindítja-e a nyomozást a pénzügyminiszter fiai ellen. Veres János gyerekeit egy magánszemély jelentette fel zsarolás és más bűncselekmények gyanújával a nyírbátori rendőrkapitányságon, amely - bűncselekmény hiányára hivatkozva - megtagadta a nyomozást.


A feljelentő azonban panasszal élt, amit a megyei főügyészségnek 15 napon belül kell elbírálnia. Augusztusban a Hír Televízió rejtett kamerás felvétellel igazolta, hogy Veres János fiai a nyírbátori strandon rendezett zenei fesztivál idejére 300 ezer forintot követeltek attól a büféstől, akinek az egész szezonra szerződése volt a fürdővel.

(Hír tv)

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=425656&rvt=2


Belföld
A Veres fiúk esete a nyírbátori büféssel
2007. augusztus 17. 14:01


 
Magyar Nemzet
Rejtett kamerás felvételek bizonyítják, hogy Veres János pénzügyminiszternek a nyírbátori strandon rockfesztivált szervező fiai, illetve barátjuk és üzleti partnerük nem válogatnak az eszközökben, ha érdekeik érvényesítéséről van szó. Ha kell, a zsarolástól sem riadnak vissza. Az ügy szereplői között megtalálhatjuk a Veres fiúkon kívül két konkurens büfé üzemeltetőjét és a komoly szocialista kapcsolattal rendelkező In-Kal Security biztonsági céget is.

A nyírbátori AzFeszt (Amatőr Zenekarok Fesztiválja) nevű rendezvényt negyedik éve rendezik meg a város termálfürdőjének területén. A kitelepült sörsátrak, alkalmi italmérések jó forgalomra számíthatnak, főleg akkor, ha nincs konkurencia. Márpedig a pénzügyminiszter fiai, Veres Tamás és Gábor által szervezett fesztivál helyszínén van. A strandon ugyanis működik két büfé. Mindkettő a fürdőt üzemeltető, a város tulajdonában álló Bátor Víz Kft.-vel kötött szerződést az idei nyári szezonra. A szerződés szerint a büfék a strand teljes nyitvatartási idejében működhetnek. Tehát akkor is, amikor ott éppen fesztivált tartanak. A Veres fiúk egyik jó barátja, a Nyírbátorban diszkót üzemeltető Tokai Tibor azonban ezt nem így látja.

Zavarja őt

Tokaié a fesztiválon működő legnagyobb vendéglátóegység, a versenytárs büfé – amely ráadásul olcsóbb is Tokaiénál – pedig zavarja őt. Múlt évben a kis kiadóablakos egység tulajdonosa – ahogy arról egy rejtett kamerás felvételen az ügyben érintett szereplők hosszasan beszélnek – ajánlatot kapott: vagy fizet az ötnapos fesztivál ideje alatt napi százezer forintot a szervezőknek, vagy nem engedik kinyitni. Hogy Tokai nyomatékot adjon óhajának, a beszélgetésen elhangzottak szerint fojtogatni kezdte a büfé tulajdonosát.

Barátja akcióját egyetértőleg végignézte Veres Tamás is. Minthogy a büfés nem fizetett, a fesztivált szervező Veres fiúk nem engedték kinyitni. Ennek megoldása egyszerű volt: a büféhez odarendelték a rendezvényt biztosító, a szocialistákhoz ezer szállal kötődő In-Kal Security embereit.
A lapunk birtokába került rejtett kamerás videofelvételen Veres Gábor látható és hallható, amint a büfé tulajdonosával idén is próbál egyezségre jutni. A három napja rögzített beszélgetésen szóba kerül a tavalyi erőszakos eset is. Elhangzik, hogy Veres Gábor a tavalyi incidens kompenzálásaként felajánlja a büfé tulajdonosának, hogy idén 300 ezerért békén hagyják a büfést, és engedik dolgozni. A beszélgetésből kiderül, hogy ezt az ajánlatot azért tartja indokoltnak Veres Gábor, mert a büfésnek extraforgalmat hoz a fesztivál, ezért elvárja, hogy hozzá is járuljon a költségekhez.

Garantálja a vendéglátós biztonságát

Az is kiderül azonban, hogy a tömegitatást, -etetést végző Tokai Tibornak (a Veres család barátjának) nincs ínyére a kis büfé jelenléte. Úgy tudjuk, idén azért beszélték le a diszkóst, hogy ő „tárgyaljon” a büféssel, mert Veres Gábor is erősnek érezte Tamás öccse és „a Tokai Tibi” tavalyi fellépését. Veres Gábor azt is megjegyzi a felvételen, hogy nem vállal felelősséget a tavalyi esetért. Ugyanakkor megnyugtatja a büfést: ha megkapja a 300 ezer forintot, garantálja a vendéglátós biztonságát.

Végül sikerült egyezségre jutni. Ez Veres Gábor felfogásában annyit jelent, hogy mivel a büfés nem fizet, a fesztivál vendégeit az In-Kal Security nem fogja a büféhez engedni. Hogy ez valóban így történt, azt is bizonyítják a felvételek.

Elküldik a vendégeket

Balla Jánosné, Nyírbátor szocialista polgármestere szerint (aki Veres János mellett kampányolt) a fesztivál kiemelt városi rendezvény. A szervező ennek ellenére nem a város, hanem a Veres fiúk Tér Kapcsolat Alapítványa. A pénzügyminiszter gyerekei ingyen kapták használatba a helyszínt a várostól. És a jelek szerint ők diktálják a feltételeket is. Hiába kötött a büfés egész szezonra szerződést a fürdővel, annak területén a hét hátralévő részében csak akkor működhet, ha azért 300 ezer forintot fizet Veresék alapítványába. A szerdai fesztiválnyitás óta a szervezők be is váltották fenyegetésüket: a büfétől az In-Kal Security emberei elküldik a vendégeket, akiknek így csak arra nyílik lehetőségük, hogy a Veres família barátjának számító Tokai Tibor egységét látogassák.

Kormány Tibor, a termálfürdő vezetője lapunknak elmondta: nem tud arról, hogy Veres János fiai szerződést írtak volna alá a strand használatáról. Annyit közölt, hogy a szervezők „megkapták a strandot a várostól, de azért nem kellett fizetniük”. Pedig ha volna szerződés, abból kiderülne, hogy a fesztivál szervezői mit engedhetnek meg maguknak, milyen feltételeket szabhatnak a fürdővel egyébként már szerződött szolgáltatóknak.

A fürdő a száz százalékban városi tulajdonú Bátor Víz Kft.-é. Megkerestük ezért a vízműcég vezetőjét, Márku Györgyöt is. Ő többször kinyomta, illetve kikapcsolta telefonját a nap folyamán, amikor mégis felvette, későbbi visszahívást kért. A megadott időponttól kezdve viszont már ki volt kapcsolva a telefonja. Felhívtuk Veres Gábort, a pénzügyminiszter nagyobbik fiát is, aki azonban egyetlen percet sem szánt lapunkra, így tőle sem tudtuk meg, milyen tartalmú szerződés alapján használják a város tulajdonát. Veres Tamás nem vette fel a telefonját.

Van elég bajom

Természetesen megkerestük a büfé tulajdonosát is, aki annak ellenére sem kívánt az ügyről nyilatkozni, hogy elmondtuk neki: az ő sérelmét igazoló videofelvétel jutott birtokunkba. – Van elég bajom – mondta, majd letette a telefont.
A Hír TV ma esti, Célpont című műsora helyszíni riportban számol be a Veres János fiai által rendezett fesztiválról; ebben részletek láthatók majd a rejtett kamerás felvételekből is. A műsor kezdete: 21 óra 30 perc.

Részlet a büfés és Veres Gábor beszélgetéséből

Büfés (B.): – Valamit nagyon félreért… Nekem van egy olyan szerződésem, hogy én nyitva lehetek. Sőt, a tavalyi sérelem, ami engem ért, hogy a Tokai a torkom szorongatta, az apja (Tokai Tibor apja – A szerk.) meg megígérte, hogy jó előre begipszeltethetem magam…
Veres Gábor (V. G.): – Én már ezzel nem akarok foglalkozni…
B.: – De foglalkozzunk vele, mert mégiscsak botrányos volt, hogy idejön dr. Veres Jánosnak a fia, és akkor megáll mögöttük, hogy kiáll ezek mögött az emberek mögött. Hát azért… De azért bocsásson már meg a világ, hát én azért ilyen embernek a háta mögé nem állnék.
V. G.: – Nem elvitatva, hogy sérelmes Tokai Tibiékkel, de válasszuk külön ezt a történetet, mert ez nem az, amiről ön beszél.
B.: – A baj csak az, hogy én most sem vagyok nyugodt. Mert, ha kifizetem a 300 ezer forintot, akkor mondjuk… Hadd kérdezzem már meg: nekem akkor nyugtom lesz!?
V. G.: – Ezt én garantálom.
B.: – Nekem meg erre nincs 300 ezer forintom.
V. G.: – Jó. Az én olvasatomban meg úgy néz ki a történet, hogy részben, de nem elismerve, hogy nekünk ebben bármiféle felelősségünk van (tudniillik a fojtogatásban, amelyet Tokai Tibor Veres Tamás társaságában vitt véghez – A szerk.), szóval részben a tavalyi incidens miatt tettem azt a gesztusértékű ajánlatot, amit tettem.

Bodacz Balázs


Baráti támogatókA pénzügyminiszter fiai által szervezett fesztivál támogatói között szoros szocialista kötődésű vagy állami tulajdonban lévő, így részben a kormánytól függő szervezetek nevei is megtalálhatók. Ilyen a Táncsics Alapítvány, amelyet az MSZP hozott létre. A támogatók között van az – egyelőre még – állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. és a Magyar Villamos Művek Zrt. is. Ezenkívül nem megbízott partnerként, hanem támogatóként jelenik meg az izraeli és szocialista kötődésekkel is rendelkező In-Kal Security biztonsági cég is, amely számos állami megbízást kapott a jelenlegi hatalomtól. Nyírbátor kormánypárti vezetése is igyekszik kedvében járni a pénzügyminiszter fiainak: a város kiemelt rendezvényként tekint a Veres-féle fesztiválra, ezért ingyen biztosítja ahhoz a nagy értékű infrastruktúrával felszerelt helyszínt.



Kapcsolódó cikkek

2010. február 9., kedd

880 milliárd Forint befektetés Indonéziában

Hol a pénz???
(Olvasói körlevél)

2005-ben a fidesz cinkosan hallgatott Gyurcsány és Kóka általi 880 milliárd Forint közpénz kilopásából az országból!

A Gyurcsány kormány nem tud elszámolni 900-1000 milliárd forinttal. Erről több elemzés is napvilágot látott már. Az ellenzék csak halkan tette föl a kérdést, hogy hol a pénz? A legátfogóbb elemzés erről a Heti Válasz hasábjain jelent meg. A dolog itt még nem ér véget. A megszorítások költségvetésében is van további 500 milliárd forint, amelyről Veres János nem hajlandó elárulni, hogy mire akarják elkölteni.

Megvan a szocialista-szabad demokrata kormány által elsíbolt pénz egy része

880 milliárd Forint befektetés Indonéziában

Az ebben a cikkben olvasható információk már megjárták a Magyar Nemzetet, a HírTV-t és a Fideszt is, s bár a dolog szerény véleményem szerint egyértelmű, mégsem látott napvilágot ez az információ. A média részéről érthető a dolog, mert az oknyomozó újságírást a médiatörvény teljesen ellehetetlenítette. A Fidesz prominensei részéről azonban nem világos, hogy annak ellenére, hogy már a 2006-os országgyűlési választások előtt el lett juttatva hozzájuk az anyag, miért nem kezdtek semmit az anyaggal. 2006 nyarán végül megtudtam, hogy egy Fideszes parlamenti képviselő ősszel, amikor már mindenki jelen van és a média is figyel, interpellálni akarta az ezen az oldalon található információkat. Próbálkozásaim csak azzal az eredménnyel járrtak, hogy végül részben elterjedt az infó. Tegnap előtt adott ki ugyanis a Jobbik egy közleményt [5] a témában. Innentől kezdve nincs miért tovább titkolóznom. Lássuk miről is van szó:

Egy cikk a Jakarta Post-ból

Egy rendkívül érdekes múlt évi tudósításra [6] akadt 2006 márciusában egy barátom az indonéziai Jakarta Post-ban. Elküldte nekem azzal, hogy fordítsam le a tartalmát, de fogalma sem volt, hogy mibe nyúlt. A cikk egy olyan előzetes megállapodás aláírásáról számol be, melynek kapcsán "magyar befektetők" 4 milliárd dollárt azaz a 2006 áprilisi árfolyamon számolva 880 milliárd forintot fektetnek be Dél-Szumátrában, és egy erről szóló megállapodást írtak alá az Indonéz kormánnyal. Az aláíráskor jelen voltak Gyurcsány Ferenc és Kóka János. Történt mindez 2005 júliusában. Még mielőtt azt gondolná bárki, hogy a "milliárd" szó elírás, közlöm, hogy minden forrás kivétel nélkül ugyanezt az összeget említi, ráadásul az eredeti cikkben szó van milliókról is, tehát kizárt az elírás. Az anyanyelvi hír is úgy szól, hogy "Hongaria Tanam 4 Miliar Dollar AS di Indonesia", márpedig a bahasa nyelvben (indonéz) a milliót "juta"-nak mondják.

A Jakarta Post cikkében egy ponton Dél-Szumátra kormányzója, miközben Gyurcsánnyal való találkozásra kíséri az Indonéz elnököt megjegyzi:

"Ez a 4 milliárd dollár befektetés óriási áttörés a számunkra. Szokásos esetben a központi kormányzat dönt térségünk minden jelentős gazdasági tevékenységét illetően. Most azonban egyedül határozzuk meg a dolgokat."

Ha 4 millióról lenne szó azt semmiképp nem nevezné a kormányzó "áttörésnek", ráadásul ugyanabban a cikkben említést tesznek milliókról is, amikor arról tájékoztatnak, hogy amúgy a magyar kormány 25 millió dolláros "soft loan-t" (kedvezményes kamatozású kölcsönt) adott autópálya építésre az Indonéz államnak. Gyurcsány miniszterelnök ezenfelül informatikai termékeket és szolgáltatásokat ajánlott fel, valamint katonai felszerelést. Ez utóbbira még visszatérek.

Mi történhetett tehát?

Időrend

2005 elején Gyurcsányék nagylelkűen átutaltak 4 millió dollárt az indonéz kormánynak, azzal a címkével, hogy a cunami áldozatainak szánják. Emlékezetes, hogy szinte ezzel egyidőben az erdélyi árvízkárosultaknak egyetlen árva fillért sem adott a szocialista kormány.

2005 július végén aztán ismét beállítanak Indonéziába immáron 4 milliárd dollár ígéretével és 25 millió dollár soft loannal (kedvezményes kamatozású kölcsön), melyről az a hivatalos hír, hogy autópálya építésre adják. Akinek a számok nem világosak, elárulom, hogy 25 millió dollár (5.5 milliárd Forint) nevetségesen kevés ahhoz, hogy autópályát építsenek belőle. 3 km-nél hosszabbra ebből az összegből egészen egyszerűen nem futja. Arra viszont bőven elegendő ez a pénz, hogy korrumpálják vele egy másik (úgyszintén korrupt) kormány tisztviselőit. A 4 millió cunamis dollár véleményem szerint csak egy előleg volt, amiből egy árva centet sem láttak a cunami áldozatai. A 25 millió pedig nem egy soft loan, hanem a vesztegetési pénz további kialkudott része volt. Ez biztosította be, hogy az egyébként politikailag elég zűrös országban a tisztségviselők kellően le legyenek fizetve ahhoz, hogy többé szóban se említsék azt a 4 milliárdot, amit Gyurcsány, Kóka, és a még egy tucat jelen l évő ember tettek zsebre.

A magyar internetes sajtóban mindössze egyetlen helyen az fn.hu-n tesznek említést az ügyről, ott viszont az összegek nem stimmelnek. "Csupán" 350 millió dollárról írnak a cikkben 4 milliárd helyett. Tekintve, hogy a sokkal kisebb összeggel támogatott vakcina ügyben szinte naponta tájékoztatgattak egy időben, ha ez valóban "befektetés" lenne, folyton azt nyomnák a médiából, hogy milyen ügyesek. Ezzel szemben itt csak elhallgatással találkozunk. Felmerül viszont a cikkben az egyik az ügyben szereplő cég neve, a Diagon Kft-jé, melynek nem csak a tevékenységi köre de a gazdagodása is úgymond érdekes, akár egy külön tanulmányt lehetne róla írni. A cég ügyvezetője az a Kern József, aki Kollányi Gáborral együtt többségi tulajdonosai a Hospinvest Rt-nek, mely Körmenden és Kiskunhalason azokat a kórházakat működteti, melyeket közül a körmendit sikerült csak privatizálniuk maguknak, a kiskunhalasi eladását végül 2001-ben Mikola István meghiúsította.

Végül a vagy.hu-n találtam egy írást [7], melyből kiderül, hogy "Kern remek kapcsolatokat ápol szocialista politikusokkal, legutóbb tagja volt annak az üzletemberekből álló csoportnak, amely Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt kísérte el délkelet-ázsiai útjára." Többet erről az útról az írás nem beszél, ellenben ugyanott egy másik cikkből [8] azért képet kaphatunk arról, hogy ki is ez a Kern József.

Befektetés?!

A média az ügyet tekintve mindenhol befektetésről számol be. Ez Indonéziát ismerve eleve felettébb szokatlan dolog lenne. Ismeretes, hogy Indonéziában fegyveres bandák garázdálkodnak és szeparatista mozgalmak robbantgatnak. Ebben az országban 8 éve még pogromokat tartottak a Kínaiakkal szemben, és az iszlámizmus egyre nagyobb teret hódít. Szumátra északi részét jelenleg is az iszlámisták uralják.

Indonézia mind politikai, mind vallási, mind közbiztonsági, mind pedig katonapolitikai szempontból zűrös és instabil helynek számít a világban. Azokról a cégekről, melyek egy ilyen országban fektetnek be, joggal feltételezhető, hogy nem legális gazdasági elképzeléseik vannak, vagy a vezetőik félnótásak.

Lényeges még, hogy Indonézia a környéken közismert agresszornak számít. Lásd pl. Kelet-Timor és Nyugat-Pápua esetét. Az ország saját, soha véget nem érő polgárháborújában csak az jelentett az embereknek egy lélegzetvételnyi békét, amikor a cunami után a felek tűzszünetet tartottal egy rövid ideig. Ennek az országnak kínált katonai felszerelést Gyurcsány Ferenc a Jakarta Post tudósítása szerint.

Elviekben, és papíron tehát Indonéziában van az magyar adófizetők pénze. De ki lehet-e egyáltalán magyarázni a fentieket? Kétlem. Gyurcsányék soha nem fognak tudni számot adni arról, hogy ki és miért fektet be közel kilencszázmilliárd forintot egy totálisan zűrös országban. Strómanok segítségével elloptak az adófizetők pénzéből 900 milliárd forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy bűnözőnek kell tekintenünk a szocialisták miniszterelnökét, Kóka Jánost, és minden strómant, aki érintett az ügyben.

Az írásom nyilvánosságra hozatalának időpontja: 2006.08.26

*** www.nemzetihirhalo.hu *************