Időkép doboz



2017. január 23., hétfő

Az ügyészség a veszprémi bírák kizárása mellett kér új eljárást a vörösiszap perben - PestiSrácok.hu

Az ügyészség a veszprémi bírák kizárása mellett kér új eljárást a vörösiszap perben - PestiSrácok.hu


A címlapfotón B. Zoltán elsőrendű vádlott látható a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalásán hétfőn, a Győri Ítélőtáblán. Fotó: MTI/Krizsán Csaba


Gyakorlatilag jogi nonszensz a Veszprémi Törvényszék ítélete a vörösiszap katasztrófa ügyében indult büntetőperben a vádat képviselő fellebbviteli főügyészség szerint: Az első fokon eljáró bírói tanács miközben a nyomozóhatóság eljárását, és a vádhatóságot illette szakmai hiányosságokkal és szabályszegésekkel, eljárási hibák során át, iratellenesen, a tanúvallomások közt szelektálva, a megalapozott szakértői véleményeket kizárva, elfogult szakértőre alapozva, helytelen tényállást állapított meg. Továbbá súlyosan megsértette az indokolás törvényi előírásait. Így foglalható össze a vádbeszéd, melyben Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész hangsúlyozta, bármennyire szeretnének érdemi felülbírálatot, az első fokon eljáró törvényszék hibáit csak egy új eljárás orvosolhatja.Az eljárási törvény súlyos megsértése miatt az első fokúítélet hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását indítványozta Fejes Péter fellebbviteli főügyészségi ügyész. Továbbá az új eljárásban kérte a Veszprémi Törvényszék bíráinak kizárását is. A vádat kezdetektől képviselő ügyész perbeszédének végén Pál apostol Timóteusokhoz írt levelét idézte: „A jó harcot megharcoltam! A pályát végigfutottam! A hitemet megtartottam!”





A vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalása hétfőn, a Győri Ítélőtáblán; Fotó: MTI/Krizsán Csaba

NEM CSELEKEDTEK


A perbeszéd részletesen kitért minden fontos bizonyítékra, ami a 15 vádlott büntetőjogi felelősségét alátámasztja és sorra vette az első fokon eljáró bírói tanács hibáit, szabályszegéseit is.

A törvényszék teljesen átvette a védelem gondolatmenetét, miszerint hibás a tervező, a kivitelezők, a polgármesterek, a mentésben résztvevők, csak az üzemeltetők, a vádlottak nem
– fogalmazott Fejes Péter. Ezzel szemben a vádirati tényállás szerint a vádlottak azzal követték el a több ember halálával járó gondatlan veszélyeztetést, hogy nem dolgoztak ki hatékony megelőzési rendszereket, nem monitoringozták a kazetták süllyedését, majd amikor azt észlelték, a tározó északi falának szivárgásával együtt, nem vizsgálták okokat. A közveszély és a következmények elhárítása érdekében nem cselekedtek, még azt sem tették meg, hogy a hatóságokat azonnal kiértesítsék a történtekről. Még ha a gátszakadást talajtörés is eredményezte, ahhoz hozzájárult a kazetta túlterhelése. Az ügyész emlékeztetett, hogy a tározó vörösiszap tározó, nem pedig víztározó, amin jelentős volt a folyadéktúltöltés. Több előzménye is volt a tragédiának, amit fel kellett volna ismerni: a tározó északi falának megsüllyedése, a lábánál megjelenő vörös foltok, majd 22 órával a gátszakadás előtt, csapadékmentes időben, a szivattyúk túlműködése. Szintén hozzájárult a katasztrófa eredményéhez a vád szerint a kazetta túltöltése, a megengedettnél nagyobb magasabb lúgtartalom. „Ha csak 300.000 köbméter folyadék ömlik ki, el sem éri Kolontárt” – fogalmazott Fejes Péter.

NEM TETTEK SEMMIT

A vádlottak azt követően sem tettek semmit, hogy kiszakadt a tározó. Bár 12 óra 14 perctől a vezetők egymást értesítik a történtekről, sem a katasztrófavédelmet, sem a mentőket, sem a környezetvédelmi felügyelőséget, sem a polgármestereket, hogy intézkedhessenek a kiürítésről. E helyett egymás után mennek ki a kazettához és távoznak. Mindez nem volt más – fogalmazott az ügyész – mint„katasztrófaturizmus és hírzárlat magas fokon”. Hozzátette, 12 óra 28 perckor, még az előtt, hogy az ár elérte volna Devecsert, Lükő László nyolcadrendű vádlott már telefonon azt közli a cég vezetőivel, hogy olyan katasztrófa történik, amire még nem volt példa Magyarországon. Az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vád szerint a legnagyobb zavart a szakértőkkel okozta. Miközben a nyomozóhatóság által felkért szakértőket, megalapozott szakértői véleményüket kizárta, e helyett olyan szakértőkre hagyatkozott, ahol még kompetenciahiány is tetten érhető. A legnagyobb abszurdum az ügyész szerint, hogy egy magán szakértőt, akit a Mal Zrt. kért fel szakvélemény elkészítésére, még csak nem is eseti szakértőként bevonva, hanem szakértő tanúként hallgatott meg. Sőt mi több, erre a véleményre alapozta az ítéleti tényállást.


Fejes Péter fellelbviteli főügyészségi ügyész az egész per elsőfokú megismétlésére tett indítványt; Fotó: veol.hu

TÉVESEN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS

Szelektáltak a tanúvallomások között is – állította Fejes Péter.  A vád pontosan meghatározta, mely vádpontokat mely tanúvallomások támasztják alá. Ezzel szemben a törvényszék azon tanúvallomásokról, amik nem illetek a képbe, egyszerűen nem vett tudomást – mondta Fejes Péter. Ezek közt említi Wéber Ferenc és a tűzoltók vallomását, ezek szerint Wéber a kazettánál az őt kérdező tűzoltóknak azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kazetta instabil, és túl van töltve, de a gát kiszakadását 4-6 hónappal későbbre jósolták. Ezekkel a bizonyítékokkal a törvényszék egyáltalán nem foglalkozott – jegyezte meg Fejes Péter. Mindezek tükrében a vád szerint a tévesen megállapított tényállása bizonyítékok újra értékelése nélkül nem korrigálható. Annyira súlyos eljárási hibák történtek, hogy csak egy új elsőfokú tárgyalás hozhat megalapozott ítéletet az ügyészség szerint.

ZÁRJÁK KI A VESZPRÉMI BÍRÓKAT

A vád képviseletében Fejes Péter fellebbviteli ügyészségi ügyész azt mondta, pártatlan, részrehajlás mentes, fair, az eljárási törvénynek mindenben megfelelő új eljárás lefolytatását kéri, a tanúk vallomásainak ismertetésével, új környezetvédelmi szakértő kirendelésével, szakértők ismételt meghallgatásával, szakértő tanúk meghallgatásáról szóló indítványokról új határozat hozatalával, a bizonyítékok teljes körű értékelése, ütköztetése, ok-okozati összefüggés helyes alkalmazása mellett. A vád indítványozza továbbá, hogy abüntetőeljárásból zárják ki a Veszprémi Törvényszék büntető bíráit, hiszen az eső fokú ítélet után tett nyilatkozataik alapján csak így biztosítható, hogy a társadalom pártatlanságba, ítélkezésbe vetett hite és bizalma ne sérüljön. Fejes Péter végül kitért az állítólagos politikai nyomásgyakorlásra is, mellyel gyakorta vádolták a nyomozó hatóságot és a vádat emelő ügyészséget. Mint mondta, az ügyészség az országgyűlésnek felelős. Azért nem tartoznak felelősséggel, hol, mikor, mit mond a miniszterelnök. „Ha az ügyészség hibázott volna, az szakmai tévesztés és nem politikai befolyás volna. De szilárd meggyőződésem, hogy ilyen nem történt” – hangsúlyozta Fejes Péter.
A tárgyalás a védőbeszédekkel folytatódik. Elsőként az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán cégvezető védelmében szólal fel Bánáti János ügyvéd.

2017. január 16., hétfő

Metró ügyletek - Demszky Gábor -

Demszky Gábor -> http://mno.hu/tag/demszky-gabor-8369

OLAF-JELENTÉS

Még nagyobb mértékű a korrupció a 4-es metrónál

Volt fővárosi politikus, volt MÁV- és BKV-vezérigazgató is szerepel az uniós eljárás érintettjei között

Szabó Zsolt, 2017. január 16., hétfő 18:37, frissítve: hétfő 18:50

Próbaútra induló  Alstom metrószerelvény 2013 január 14-én Budapesten, a BKK kelenföldi járműtelepén
 Próbaútra induló Alstom metrószerelvény 2013 január 14-én Budapesten, a BKK kelenföldi járműtelepén
MN-archív
Eddig összesen 167 milliárd forintos károkozást követtek el a Demszky-korszakban a 4-es metró 500 milliárd forinthoz közelítő beruházásánál. Az OLAF-jelentés részletein túl a Miniszterelnökség neveket is említett, s a dokumentum nyilvánosságra hozását tervezi.
Magyarország tizenhárom éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése, egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt a 4-es metró szerződés szerinti 452,5 milliárd forint összköltségű beruházása, ez a korábbi szocialista és liberális kormányok és az ugyanilyen színű budapesti városvezetés „mérlege” Brüsszelből nézve – ismertette hétfőn Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésének lényegét. A négy évig tartó uniós nyomozással kapcsolatban a kormánypárti politikus konkrét számadatokat, cég-, illetve személyneveket is említett: „A korrupcióval és szabálytalanságokkal érintett szerződések összege az OLAF nyomozati anyaga szerint 272,8 milliárd forint; Brüsszel azt állítja: 166,9 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint, amit uniós fejlesztésként fizettek ki hazánknak, amelyet az EB visszakövetelhet, a különbözetet a magyar központi és fővárosi költségvetés, illetve a kormánygaranciával felvett hitelek fedezik.”
hirdetés
Csepreghy az érintett társaságok közé sorolta a DBR Metró Projektigazgatóságot, a ,.-t, a Strabagot, a Siemenst, az Alstomot, a Hídépítő Zrt.-t, a Swietelskyt, az alagútfúrást végző Bamco konzorciumot és a Media Magnet Kft.-t is. „Az állomások belsőépítészetére kötött szerződések értéke elérte a 40 milliárd forintot. A vizsgálati dokumentum két személyt említ folyamatosan: Budapest 2010 előtti főpolgármester-helyettesét és A. A.-t, a BKV korábbi vezérigazgatóját” – mondta a miniszterhelyettes.
A metróberuházásért felelős főpolgármester-helyettes a 2010 előtti ciklusban nem más volt, mint a BKV-ügyben nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, volt MSZP-s Hagyó Miklós, a BKV vezérigazgatója A. A. monogrammal az elsőfokú büntetőperben másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott Antal Attila volt.
„A 4-es metró elektromosáram-ellátása kapcsán a szerződés összege 32 milliárd forint volt, s akiket ezzel kapcsolatban az OLAF megnevezett: P. L., a Media Magnet Kft. feltételezett tulajdonosa, T. I. volt MÁV-elnök és Sz. L., a Eurometro akkori vezető munkatársa” – fogalmazott Csepreghy.
A Hagyó-per tárgyalásain elhangzott vádlotti és tanúvallomások szerint a Media Magnet Puch László, az MSZP egykori pártpénztárnoka érdekeltségébe tartozott, T. I. monogrammal pedig a volt szocialista Tömpe István korábbi MÁV-elnököt jelölik, viszont ő 1997 és 1998 között töltötte be ezt a pozíciót. 
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön beszélt először a metrójelentésről, most beosztottja megerősítette: e hét csütörtökre elkészül a feljelentés, s az aktuális kormányinfón be is mutatják majd. „Az OLAF 2012. február 2-a és 2016. november 18-a között a magyar hatóságok által korábban összegyűjtött dokumentumokra, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal irataira is támaszkodva végezte el a munkát. A kabinet a nyomozati anyag angol nyelvű összefoglalóját tavaly december 14-én vette kézhez. Kiderült, a nyomozás során szorosan együttműködtek a hazai és más uniós tagállamok hatóságai, továbbá a Nemzeti Nyomozó Iroda az Egyesült Királyság felkérésére jogsegélyt is szolgáltatott. A nyomozás ideje alatt ötven személyt hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit, valamint figyelték az érintett magán- és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait. Az OLAF-jelentés összesen ötvenhét szerződésnél tárt fel szabálytalanságokat és vetette fel korrupciós bűncselekmények gyanúját, és közülük öthöz kapcsolódik az okozott csaknem 167 milliárdos kár 96 százaléka” – fejtette ki Csepreghy Nándor. Aláhúzta: „Huszonnyolc szerződés kizárólag uniós finanszírozású volt, huszonkilenc mögött a hazai és fővárosi költségvetések álltak az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitelek révén. A szabálytalanságok közé tartozik az Alstom metrókocsik beszerzése, amely részben a 2-es metró megújítását szolgálta. Ha Brüsszel később úgy dönt, hogy szankciókat alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor további tízmilliárdos tételekkel emelkedhet a magyar államnak és a fővárosnak okozott kár.”
A héten elkészül az OLAF-jelentés magyar fordítása, jogászok pedig vizsgálják a teljes körű nyilvánosságra hozásának a lehetőségét.
„Volt olyan, hogy belső információért, amely komoly ajánlattevőt segített a 4-es metró közbeszerzéseinél folytatott ajánlati eljárás során, pénzt kaptak az állam és a főváros nevében eljárók. Ez nem más, mint hivatali visszaélés és vesztegetés. Történt olyan kifizetés az állam részéről, amely mögött nem volt valós teljesítés, ez hűtlen kezelésnek minősül. Előfordult, hogy ugyanaz igazolta a teljesítést az állam képviseletében, aki egyben az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója volt. Utóbbi nemcsak összeférhetetlenséget, hanem hűtlen kezelést is jelent. Az sem volt ritka, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zártak ki a közbeszerzésből, miközben a nyertes igazolhatóan bennfentes információkhoz juthatott hozzá. Ezzel hivatali visszaélést és vesztegetést követhettek el. Közbeszerzésekkel vagy azok elhagyásával számos esetben baráti cégeket segítettek” – ecsetelte Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta, hogy Magyarország rendszerváltás óta eltelt huszonhat esztendeje legnagyobb korrupciós ügyének teljes körű feltárása össztársadalmi érdek, ezért azt tervezik, hogy a jelentést magyarra fordítás után nyilvánosságra hozzák. 
Lapunk érdeklődésére a miniszterhelyettes ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a hetedik éve zajló magyar nyomozásról, amelyet tavaly ősz óta már a Központ Nyomozó Főügyészség folytat, megkérdezik-e Polt Péter legfőbb ügyészt. Egyelőre még az sincs eldöntve, hogy ha fizetni kell, azt az eredeti metrószerződés – a magyar állam és a főváros között finanszírozás terén 79:21 százalékos – megosztása alapján terítik-e szét. Mindazonáltal a kormány tervei szerint ők csak megelőlegezhetik a büntetést, amelynek végül akár százmilliárd forintot is meghaladó összegét majd behajtják a felelősökön, de egyelőre még ennek a formája sem ismert.
Tarlós István főpolgármester (Fidesz–KDNP) péntekig alakítja ki az álláspontját az ügyben. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester a Magyar Nemzetnek korábban Lázár János elleni „jó hírnév megsértése” miatt indítandó perről beszélt. Tegnap viszont egy Facebook-bejegyzésben azt írta: „Az OLAF-jelentést, amelyre Lázárék a rágalmakat »alapozzák«, nyilvánossá kell tenni. Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik.” Szerinte „amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen, és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté.”

Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja szerint a Polt Péter vezette ügyészség megbukott, ezért pártja nevében európai szintű nyomozó- és vádhatóság felállítását szorgalmazta.

2017. január 15., vasárnap

Elhunyt Olofsson Placid | Magyar Kurír - katolikus hírportál

Elhunyt Olofsson Placid | Magyar Kurír - katolikus hírportál



2017. január 15. vasárnap 23:16

Életének 101., papságának 78. évében 2017. január 15-én, vasárnap este visszaadta lelkét Teremtőjének Olofsson Placid atya, bencés szerzetes – tájékoztatta szerkesztőségünket Urr Ipoly OCist plébános-házfőnök.

Olofsson Károly, szerzetesi nevén Olofsson Placid 1916. december 23-án született Rákosszentmihályon.

Édesapja, Olofsson Gusztáv középiskolai tanár volt Budapesten, édesanyja, Reihardt Jusztina tolnai sváb családból származott. Kisgyermekkorát Rákosszentmihályon töltötte, 1926-ban költöztek be a fővárosba. Az elemi iskola négy évének elvégzése után a nyolcosztályos budapesti Szent Benedek Bencés Gimnáziumba iratta be édesapja, ahol külön engedéllyel tizenhat és fél évesen érettségizett. Osztályfőnöke a neves bencés szerzetes, Szunyogh Xavér Ferenc volt. Középiskolás korában nagy hatást gyakorolt rá a tanintézmény és a cserkészet szellemisége. 1931-től részt vett az 1933-ban Gödöllőn rendezett világdzsembori előkészítésében.

Miután leérettségizett, 1933-ban belépett a Szent Benedek-rendbe. Pannonhalmán teológiát, a müncheni Lajos Miksa Egyetemen német nyelvet tanult 1935-től. Ezt követően Magyarországon magyar–német–bölcselet szakos tanári oklevelet és doktorátust szerzett 1939-ben. Ugyanezen évben szentelték pappá.

Egy évig káplánként működött Győrszentivánban, innen hívták be mint tartalékos főhadnagyot tábori lelkészi szolgálatra. 1941-től tizenegy hónapig szolgált a komáromi hadikórházban. Mivel beszédeiben a közkatonákat védte egyes tisztek megengedhetetlen viselkedésével szemben, 1942-ben lefokozták és leszerelték. Ezt követően a rend soproni, majd pápai gimnáziumában tanított.

1945 augusztusában rendi elöljárói abba a budapesti gimnáziumba helyezték át, ahol korábban ő is tanult, és ezzel egyidőben a Slachta Margit-féle Szociális Testvérek Társasága egyházi tanácsadójának nevezték ki. Mivel részt vett az akkori választási küzdelmekben, a baloldali újságok sajtóhadjáratot indítottak ellene. A főapát ezért áthelyezte Pannonhalmára, remélve, hogy így kevesebb figyelem irányul rá. Itt tartóztatták le 1946. június 5-én.

Néhány hétig az Államvédelmi Hatóság emberei hallgatták ki és próbáltak vallomást kicsikarni belőle egy nagyszabású koncepciós per megindításához, majd szovjet kihallgatók kezére adták. A szovjet katonai bíróság koholt vádak (terrorcselekmény) alapján a Szovjetunió munkatáboraiban letöltendő tíz évig tartó szabadságvesztésre ítélte, a Gulágra internálták (1946). Hamarosan itt is megtalálta életcélját: „Én nem diákokat fogok tanítani, ahogy elterveztem. Nekem az lesz a dolgom, hogy tartsam a lelket a fogolytársaimban. Ez volt a hivatásom a lágerben tíz évig. Ezért voltam én a legboldogabb ember az egész Szovjetunióban, mert rám talált az életfeladatom.”

1955 novemberében térhetett haza Magyarországra. Szabadulását követően nem kapott működési engedélyt sem papként, sem pedig tanárként. Kezdetben fizikai munkás volt egy pesterzsébeti ládagyárban, majd tizenkét évig az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetben (ORFI) dolgozott betegszállítóként, később mosodai munkásként, végül mosodavezetőként. 1969-től a Korányi-szanatórium mosodájának vezetésével bízták meg, innen ment nyugdíjba 1977-ben.

Papi hivatását sokáig csak titokban gyakorolhatta. A hetvenes évek közepétől kisegítő lelkészként működött a Budai Ciszterci Szent Imre Plébánián.

2014-ben platinamiséjét ünnepelhette a pannonhalmi Szent Márton-bazilikában.

2016. október 23-án átvette a Magyar Becsület Rend kitüntetést.

Placid atya kérésére 2016. december 18-án, szeretett plébánia közössége szervezésében, a budai ciszterci Szent Imre-templomban hálaadó szentmisét mutattak be élete száz éve kegyelmeiért.
A budai ciszterci Szent Imre-plébánia, ahol a hetvenes évek elejétől volt 35 éven át kisegítő lelkész Placid atya, hálaadó szentmisén ünnepelte 100. születésnapja alkalmából, 2016. december 18-án szeretett papját.

Placid atya homíliája a búcsúzó üzenete volt. „Tavaly nem mertem ígérni, hogy találkozunk még” – kezdte beszédét egy őt egészségében megpróbáló nehéz évet követően. „Most nem győzök hálát adni a Jóistennek, hogy megajándékoz mindennap egy fél óra olyan csodálatos idővel, amikor nem tudom, itt vagyok-e egyáltalán. Megélhetem az utolsó vacsora megjelenésének csodáját, amikor a szobámban az íróasztalomnál misézhetek.” Placid atya három „csodáról” beszélt, amit a szentmise – melyben benne foglaltatik Krisztus keresztáldozata, a mi „legnagyobb kincsünk” – jelent. Megünnepelhetjük az utolsó vacsora megjelenését, tudhatjuk, hogy a kenyér színe alatt szentségi valóságában jelen van a megváltó Krisztus, és mi mindannyian a legbensőségesebben érintkezhetünk vele. „Ez a három csoda valósul meg mindennap a szentmisében, és ez a csoda messze felülmúlja a beteggyógyításokat, a halottfeltámasztásokat, a kenyérszaporításokat. Itt maga a megváltó Jézus érintkezik a legközvetlenebbül velem.” Ez ad erőt számára az egész naphoz 100 esztendősen, olyan élet után, mint ami az osztályrésze volt. „Isten olyan csodálatosan szeret, hogy mindennap a szívembe jön a szentmisén a szentáldozásban.”
Az életrajzi adatok forrása: Wikipedia
Fotó: Lambert Attila
Magyar Kurír
(ki)

2017. január 14., szombat

Vörösiszap-ügy: „A profitot privatizálni, a veszélyt és a kárt államosítani!” elve érvényesülhet a büntetőjogban? - Dr. Morvai Krisztina felszólalása (videóval)

Vörösiszap-ügy: „A profitot privatizálni, a veszélyt és a kárt államosítani!” elve érvényesülhet a büntetőjogban? - Dr. Morvai Krisztina felszólalása (videóval)
A vörösiszap-ügyben született elsőfokú büntetőítéletről tartott pódiumbeszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézete. Az előadók teljes mértékben egyetértettek a Veszprémi Törvényszék ítéletével, amelyben minden vádlottat, minden vádpont vonatkozásában felmentett, azaz azt állapította meg, hogy a vádlottakat a történtekért nem terheli büntetőjogi felelősség. Egyedül Dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, egyetemi docens fogalmazott meg kételyeket. Felszólalásában azt a kérdést tette fel: Mi a büntetőjogban kiemelkedő fontosságú „gondossági mérce”, azaz a „tőle elvárható figyelem és körültekintés” azoknál a cégvezetőknél, akik egy ilyen veszélyességű üzem irányítását vállalták fel, s akik hatalmas személyes hasznot, profitot realizálnak? Hasonlóképpen rámutatott a „concausa”, azaz az ún. „együttható okok” jelentőségére a büntetőjogban, amelynek lényege, hogy valamely magatartás vagy mulasztás és a bekövetkező eredmény közötti okozati összefüggés akkor is megállapítható, ha a bekövetkező káros eredménynek (például katasztrófa, közveszély, halál) más közreható oka is volt. Azaz: például a cégvezetők mulasztások miatti büntetőjogi felelősségét önmagában nem zárja ki az, hogy tervezési hiba is történt vagy esetleg a hatóságok is hibáztak. Az elsőfokú ítéletet e vonatkozásban is hiányosnak találta. Még a másodfokú ítélethozatal előtt - tekintettel arra, hogy az elsőfokú ítélettel egyetértők számos megnyilatkozást tettek már közzé - a „másik oldal” képviseletében Morvai Krisztina hamarosan nyilvános előadást fog tartani a vörösiszap-ügy büntetőjogi aspektusairól - némileg más megvilágításban... Az időpontot és a helyszínt hamarosan közöljük.

2016. november 10., csütörtök

Trump mint Kennedy az elit és az új világrend ellen - YouTube

Trump mint Kennedy az elit és az új világrend ellen - YouTube

Közzététel: 2016. nov. 2.
Clinton – Trump.
- Donald Trump nyíltan vállalta fel a harcot az új világrend vezetőivel. Multinacionális vállalatok, nemzetközi bankok, korrupt politikusok, kiket Clinton-ék képviselnek, igyekeznek megerősíteni befolyásukat a világban, hogy dollár milliárdokat vágjanak zsebre és más nemzetekre erőltessék akaratukat.
- Donald Tramp választási videója Alex Jones műsorában.
Forrás: The Alex Jones Channel
https://www.youtube.com/watch?v=t3PgJ...

2016. október 7., péntek

Demszky vallhat az Alstomról | Magyar Idők

Demszky vallhat az Alstomról | Magyar Idők

http://magyaridok.hu/belfold/demszky-vallhat-az-alstomrol-1071670/
2016. OKTÓBER 7. PÉNTEK 07:30
Baranyai Gábor

BORBÉLY LÉNÁRD: MINTHA NEM A FŐVÁROS VÁSÁROLT VOLNA METRÓKAT, HANEM A GYÁRTÓ MEGRENDELŐT

Novemberben két külön, sajtónyilvános meghallgatáson beszélhet Demszky Gábor volt főpolgármester és Aba Botond, a BKV Zrt. akkori vezérigazgatója az Alstom metrószerelvények 2006-os beszerzéséről. Az ezt vizsgáló fővárosi ideiglenes bizottság elnöke, Borbély Lénárd lapunknak úgy nyilatkozott: a pályázatot formáló tender- és bírálóbizottságoktól nem véletlenül tartották távol az akkor ellenzékben lévő Fidesz–KDNP képviselőit.

– Milyen szakértőket hallgattak meg a keddi ülésen?
– Annak az ügyvédi irodának a képviselőjét hallgattuk meg, amely 2010 után az Alstom metrókocsik beszerzési szerződéseinek felülvizsgálatával foglalkozott. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy egy olyan új szerződést sikerült kötni, amellyel a főváros és a BKV pozíciója jelentősen javult. Meghallgattuk a BKV jelenlegi vezérigazgatóját és a DBR Metró projektigazgatóságának vezetőjét, mivel a fellelhető iratanyag egy jelentős részét tőlük kaptuk.
– Kiket hívnak legközelebb a bizottság elé, és mire kíváncsiak?
– A korábbi vezetőket, illetve az akkori döntéshozó bizottságok elnökeit. Az egész beszerzést végül a BKV igazgatótanácsa hagyta jóvá papíron, de ezt megelőzően a tender- és a bírálóbizottságokban folyt a munka. Ezekbe delegáltak fővárosi hivatalnokokat, meghívtak szakértőket, illetve az akkori kormánypártok politikusait is. Hiába volt fontos nemzetgazdasági ügy, a bizottságokban nem volt ellenzéki, Fidesz–KDNP-s politikus. Holott ezekben dőlt el, hogy az Alstom lesz a nyertes.

– Mit jelent az, hogy túlértékeltek voltak a szubjektív szempontok a metrókocsi-pályázatban?
– 2006-ban sem volt szokványos, hogy a beszerzési ár a kiírt közbeszerzésben nem érte el az értékelési összes pontszám 50 százalékát. Ezenkívül szubjektív döntési szempontokkal tették tele a pályázati kiírás anyagát. Ilyen volt az esztétika kérdése is, amely önmagában annyi pluszpontot hozott az Alstomnak, hogy az 5,5 millió euróval drágább ajánlatuk nyert. Érdekes volt a zajszint pontozása is. 40 százalékot adtak a vezetőállásban mért zajbeszűrődés szintjére, és 60 százalékban számított az utastéri érték. Miért volt így? Hisz eleve vezető nélküli kocsikat terveztek beszerezni…
– A szerződés pénzügyi részletei­ről mit tudtak meg?
– Az előleg kérdése és annak kifizetése sem volt szokványos. A közbeszerzési eljárásban még 25 százalékos előleget határoztak meg. Ez egy fordulattal, amikor a szerződést megkötötték a nyertes Alstommal, felugrott 50 százalékra. Az első 25 százalékos részlet és a következő, egy évvel később esedékes ugyanekkora tétel kifizetéséhez semmilyen munkát nem kellett felmutatnia az Alstomnak az akkori szerződés szerint. Meg is kapta a pénzt a BKV-tól.
– Miről beszéltek még a meghívottak?
– A fentiek ismeretében kapnak jelentőséget azok a BKV-s visszaemlékezések, amelyek a tárgyalások során az Alstom túlzott magabiztosságáról számoltak be. Ezen akkor változtattak csak, amikor a BKV felbontotta velük a szerződést. Ezután került a főváros olyan tárgyalási pozícióba, amellyel már jobb szerződést sikerült megkötni. Nagy szerencséje volt egyébként a fővárosnak. A szerződést eleve úgy kötötték meg, hogy jogvita esetén nem magyar, hanem francia bíróság előtt kell a fővárosnak megvédenie az álláspontját, idegen jogi környezetben. Egy magyar közbeszerzésben, ahol magyar állami, önkormányzati pénz szerepel, kiengedték az akkori döntéshozók a magyar jogi eljárás lehetőségét. Sokszor úgy lehetett érezni, mintha nem a főváros vásárolt volna Alstom metrókocsikat, hanem az Alstom vett volna magának megrendelőt.
A vizsgálóbizottsági elnök minden körülményt fel kíván tárni
Forrás: Kurucz Árpád
A vizsgálóbizottsági elnök minden körülményt fel kíván tárni

– Értesítették már Demszky Gábort és Aba Botondot, hogy szeretnék őket meghallgatni?
– Kértem a Főpolgármesteri Hivatal munkatársait, segítsenek, hogy ne csak a sajtón keresztül hívjam meg a volt főpolgármestert és a BKV akkori vezérigazgatóját. Először a Főpolgármesteri Hivatalban és a BKV-nál rendelkezésre álló címeken keressük őket. Illetve ha a kollégáink között van valakinek egyéb elérhetősége hozzájuk, azon keresztül is keressük őket. A hivatalos meghívót eljuttatjuk hozzájuk.
– Sajtónyilvános lesz a bizottsági meghallgatásuk?
– Novemberben két külön ülésen tervezzük Demszky Gábor és Aba Botond meghallgatását. A bizottsági meghallgatások sajtónyilvánosak lesznek.
– Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnököt is megkérik majd, beszéljen az Alstommal fenntartott kapcsolatáról?
– A vizsgálat jelen fázisában a bizottság szeretne tisztán látni, mennyire volt előkészítve a terep a későbbi nyertesnek. Ez után lehet feltenni a kérdést: kinek állt érdekében, ki részesülhetett az ügylet hasznából.
– Az Alstomot be lehet vonni a vizsgálatba?
– A céget már vizsgálják hazai és külföldi hatóságok is. A brit korrupcióellenes hivatal jelenleg is nyomoz az ügyeikkel kapcsolatban. A bizottság feladata az, hogy rámutasson a politikusok és az általuk vezetett bizottságok döntéseire. Az Alstom meghívását jelenleg nem tervezzük.
– Megkapták-e már az első bizottsági ülésen igényelt, a brit korrupcióellenes hivatal által küldött megkeresés hiteles fordítását?
– Még nem kaptuk meg. Az első tanácskozás után elküldtük a levelünket a legfőbb ügyésznek és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek is. Lázár Jánostól azt kértük, hogy a bizottság minél előbb a birtokában lehessen a levél másolatának és hiteles fordításának. A legfőbb ügyésztől a nyomozás állásáról érdeklődtünk. A bizottság már megkapta Tarlós István főpolgármester 2011 januárjában a legfőbb ügyésznek tett bejelentésével kapcsolatos dokumentumokat.
– Mikor lesz a következő ülés?
– Elfogadtuk az üléstervet, hogy tartani tudjuk a Fővárosi Közgyűlés által december 31-ig megszadott határidőt. December elején szeretnénk előzetes állásfoglalást tenni, de lehet, hogy a közgyűléstől mandátumhosszabbítást kérünk. Következő ülésünk október második felében várható.

2016. szeptember 29., csütörtök

18 + Az ordításnál is rosszabb volt, ha tapogatott

Az ordításnál is rosszabb volt, ha tapogatott

Három kiskorú tanúból csak egy volt képes korábbi tanárja szemébe nézni: szerdán folytatódott a 36 rendbeli szexuális zaklatással vádolt B. Tamás pere. Gyomorforgató részletek és kérdések hangzottak el a csepeli Burattino iskolában történtekkel kapcsolatban, ahol az is kiderült, mit rejtett a macsós fellépésű testnevelő álcája.

(...)
Csupán egy, matematika-fizika szakos pedagógus jegyezte meg, hogya nevelő csicskáztatta a kicsiket, durván beszélt velük, lelki terrorban tartotta őket."Kitépem a beledet, kis köcsög" - idézte a tanú B. Tamás egyik, diákjához intézett mondatát...

(...)

A vezetőszáron tartott, fekete melegítős tanár szinte az egész tárgyalás idején érzelemmentes maradt. Csak egyetlen alkalommal mutatott megindulást, amikor egy vallomás szerint anyja nyilvánosan hülyének nevezte őt.B. Tamás ekkor először megdöbbent: szinte levegőt sem kapott...forrás: http://www.origo.hu/itthon/20160929-az-orditasnal-is-rosszabb-volt-ha-simogatott-pedofilia-burattino-testnevelo-zaklatas-eroszak.html

gondola.hu - Pedofília miatt lecsuktak egy volt MSZP-s képviselőt

gondola.hu - Pedofília miatt lecsuktak egy volt MSZP-s képviselőt

A Csepel.info robbantotta a hírt, mely szerint pedofil bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásba került S. Miklós, a csepeli MSZP korábbi önkormányzati politikusa. Nem először érte ilyen vád, a lap információi szerint szerint már a börtönt is megjárta.
S. Miklós első komoly pedofil botránya 1998-ban volt, akkor egy önkormányzati rendezvényen próbált egy kisfiúval szexuális kapcsolatot létesíteni. Nem sikerült. A politikust elverte a gyerek apja, aki utána rendőrségi feljelentést tett. A csepeli MSZP vezetése botránytól tartva ez után lemondatta S. Miklóst a képviselő-jelöltségről. Helyette az a Takács József lett a párt jelöltje, akit később frakciótársa, Deme Gábor és társa gyilkoltak meg. S. Miklós kezét azonban nem engedte el a párt. ...
Forrás:
http://gondola.hu/hirek/194119

2016. szeptember 15., csütörtök

2016. szeptember 12., hétfő

Megdöbbentőnek tartja a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke Szilvásy Györgyék felmentő ítéletét - PestiSrácok.hu

Megdöbbentőnek tartja a Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke Szilvásy Györgyék felmentő ítéletét - PestiSrácok.hu

http://pestisracok.hu/megdobbentonek-tartja-nemzetbiztonsagi-bizottsag-alelnoke-szilvasy-gyorgyek-felmento-iteletet/

2016-09-08


Megdöbbentőnek tartja a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori vezetőit és a Gyurcsány-kormány volt titkosszolgálati miniszterét, Szilvásy Györgyöt is érintő, kémbotrány néven elhíresült büntetőper elsőfokú, felmentő ítéletét Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke. A Fidesz politikusa annak fényében lepődött meg igazán, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásyékat. Ugyancsak rácsodálkozott a törvényszék döntésére Gulyás József, a bizottság korábbi, SZDSZ-es tagja is, aki szerint az ügyben olyan súlyos szakmai hibák, szabálytalanságok történtek, hogy ennek valamilyen következménye kellett volna, hogy legyen. 
Ismert, a Kaposvári Törvényszék nem jogerősen, első fokon  felmentette a kémper vádlottjai a csütörtökön meghozott határozatában. Az ügyészség Galambos Lajosnyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekményekkel vádolta meg.
szilvasy-mno.hu_
Gyurcsány volt titokminiszterét kémkedésre való felbujtással vádolják. fotó: mno.hu

A BÍRÓSÁG SZERINT NEM TÖRTÉNT KÉMKEDÉS

Az ügyészség bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása miatt fellebbezett a döntés ellen, a védők pedig tudomásul vették a nem jogerős ítéletet. Molnár Lajos,Galambos Lajos ügyvédje a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel a vádlottakat, illetve osztotta a védelem álláspontját éskimondta, hogy ebben az ügyben „sem kémkedés, sem kém nem volt” Molnár Lajos hozzátette, a megismételt eljárás körültekintő és tisztességes volt. Sebes PéterSzilvásy György védője szintén azt nyilatkozta portálunknak, hogy a törvényszék megállapította, egyik vádlott sem követett el bűncselekményt. Az ügyvéd szerint a tárgyaláson elhangzott az is, hogy a bíróság nem azt mondta, hogy ami a vádiratban van, az nem igaz, hanem, hogy az nem bűncselekmény. A volt titokminiszter képviselője hangsúlyozta még, hogy az ügyész ugyanazt a vádbeszédet mondta el, mint amit korábban a Debreceni Törvényszéken is előadott, annak ellenére, hogy ebben az eljárásban több új tanút is meghallgattak.  Zamecsnik Péter, Laborc Sándor ügyvédje is elégedett az ítélettel. A PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott, hogy azért is örül ennek a döntésnek, mivel már az eljárás kezdete óta meg volt arról győződve, hogy  a vádlottak nem követtek el bűncselekményt. Hozzátette:jogerős döntés az ügyben csak valamikor a jövő évben várható.
nemeth atv
A Nemzetbiztonsági Bizottság alelnöke is megdöbbent Szilvásyék felmentésén. Fotó: atv.hu

NÉMETH SZILÁRD MEGDÖBBENT AZ ÍTÉLETEN

Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke röviden csak úgy kommentálta a PestiSrácok.hu-nak a Kaposvári Törvényszék határozatát, hogy “az mindig önmagáért beszél, ha egy ellenzéki politikust felment a bíróság”Németh Szilárd, a  bizottság alelnöke azonban portálunknak úgy nyilatkozott, hogy megdöbbentőnek tartja a törvényszék ítéletét, különösen annak fényében, hogy a bíróság bűncselekmény hiányában mentette fel Szilvásy Györgyéket. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, addig nem szeretne erről az ügyről bővebben nyilatkozni, amíg a bizottság nem ismeri meg a kémper ítéletének írásba foglalt indokolását. Meglepte a felmentő ítélet Gulyás Józsefet, a Nemzetbiztonsági Bizottság korábbi SZDSZ-es tagját, aki szerint ebben az ügyben olyan súlyos szakmai hibák, szabálytalanságok történtek, hogy ennek valamilyen következménye kellett volna, hogy legyen. Hozzátette, hogy az eljárást természeténél fogva ugyan nem ismerheti teljes részletességében, de a nyilvánosságban megismerhető információk alapján rácsodálkozott az elsőfokú, felmentő ítéletre. Gulyás József kiemelte még, úgy látja, hogy a ciklusváltást követő szolgálati vezetés és az ügyészség munkája csak arra volt elegendő, hogy “megpiszkáljanak egy ügyet, de úgy tűnik, hogy az orosz szállal is rendelkező ügyben mintha nem fűződne érdek a teljes körű feltáráshoz"
kémügy
A Debreceni Törvényszék három éve börtönbüntetésre ítélte Szilvásy Györgyöt és az NBH volt vezetőit. Fotó: MTI

EGYSZER MÁR ELÍTÉLTÉK SZILVÁSYÉKAT

Érdemes megemlíteni, hogy a Debreceni Törvényszék ugyanakkor 2013. július 5-én kihirdetett elsőfokú ítéletében még elmarasztalta Szilvásyt és az NBH volt vezetőit. Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, elsőrendű vádlottat akkor kémkedésért 2 év 10 hónap börtönre ítélte a bíróság. Szilvásy György másodrendű vádlott, a Gyurcsány-kormány titokminisztere felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönt kapottLaborc Sándor volt dandártábornok, negyedrendű vádlottat az elsőfokú bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás miatt egy év börtönre ítélte, melynek végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette. P. László harmadrendű vádlottat viszont, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát az államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék. Az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla 2015 júniusábanmegalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítette az elsőfokú, elmarasztaló ítéletet és új eljárás lefolytatására utasította a Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsát, amely tavaly novemberben kezdte tárgyalni a büntetőügyet.

ÁLLAMTITKOK KERÜLHETTEK OROSZ KÉZBE

Noha a büntetőügy minden részletét államtitokká minősítették, korábban más lapok mellett a Magyar Nemzet írt bővebben az ügy hátteréről. Eszerint a feljelentést vélhetőleg a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és az Alkotmányvédelmi Hivatal tette 2011 tavaszán, a nyomozás 2011 júliusában kezdte el a Budapesti Katonai Ügyészség(BKÜ) államellenes bűncselekmények gyanúja miatt. A Magyar Nemzet szerint az NVSZ olyan bizonyító erejű dokumentumokkal rendelkezett, amelyek igazolják, hogy a Gyurcsány-kormány idején az akkori Nemzetbiztonsági Hivatal egyes vezetői tudtával a magyar elhárítás kényes adatai kerültek orosz kézbe, állítólag a MOL megszerzése érdekében. A lap szerint az NVSZ egy olyan fedett akció részleteit derítette fel, amelyben az NBH Liszt Ferenc repülőtéren szolgáló munkatársai a reptér védelmét ellátó Zömök Kft. embereivel együttműködve lehetővé tették, hogy poligráfos ellenőrzéssel megbízott oroszok és eszközeik feltűnés nélkül érkezzenek majd távozzanak. A PestiSrácok.hu összeállítását a kémperről ITT olvashatja el.
http://pestisracok.hu/borton-a-titkosszolgalati-vezetoknek-kemper-kiskate/
Címlapfotó: MTI


nemeth atv