Blogarchívum

2008. december 7., vasárnap

Gyóni Géza: Csak egy éjszakára


Gyóni Géza:

Csak egy éjszakára...

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
A pártoskodókat, a vitézkedőket.
   Csak egy éjszakára:
Akik fent hirdetik, hogy - mi nem felejtünk,
Mikor a halálgép muzsikál felettünk;
Mikor láthatatlan magja kél a ködnek,
S gyilkos ólom-fecskék szanaszét röpködnek,

Csak egy éjszakára küldjétek el őket;
Gerendatöréskor szálka-keresőket.
   Csak egy éjszakára:
Mikor siketitőn bőgni kezd a gránát
S úgy nyög a véres föld, mintha gyomrát vágnák,
Robbanó golyónak mikor fénye támad
S véres vize kicsap a vén Visztulának.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket.
Az uzsoragarast fogukhoz verőket.
   Csak egy éjszakára:
Mikor gránát-vulkán izzó közepén
Ugy forog a férfi, mint a falevél;
S mire földre omlik, ó iszonyu omlás, –
Szép piros vitézből csak fekete csontváz.

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
A hitetleneket s az üzérkedőket.
   Csak egy éjszakára:
Mikor a pokolnak égő torka tárul,
S vér csurog a földön, vér csurog a fáról
Mikor a rongy sátor nyöszörög a szélben
S haló honvéd sóhajt: fiam… feleségem…

Csak egy éjszakára küldjétek el őket:
Hosszú csahos nyelvvel hazaszeretőket.
   Csak egy éjszakára:
Vakitó csillagnak mikor támad fénye,
Lássák meg arcuk a San-folyó tükrébe,
Amikor magyar vért gőzölve hömpölyget,
Hogy sirva sikoltsák: Istenem, ne többet.

Küldjétek el őket csak egy éjszakára,
Hogy emlékezzenek az anyjuk kinjára.
   Csak egy éjszakára:
Hogy bujnának össze megrémülve, fázva;
Hogy fetrengne mind-mind, hogy meakulpázna;
Hogy tépné az ingét, hogy verné a mellét,
Hogy kiáltná bőgve: Krisztusom, mi kell még!

Krisztusom, mi kell még! Véreim, mit adjak
Árjáért a vérnek, csak én megmaradjak!
   Hogy esküdne mind-mind,
S hitetlen gőgjében, akit sosem ismert,
Hogy hivná a Krisztust, hogy hivná az Istent:
Magyar vérem ellen soha-soha többet!
- - Csak egy éjszakára küldjétek el őket.

               (Przemysl, november.)

Forrás:
Magyar versek könyve
Szerkesztette: Horváth János
Második, bővített kiadás
Budapest, 1942
678-679. oldal

A költő adatai ugyanezen kötet 753. oldalán:
Gyóni Géza, 1884-1917. Családi nevén Áchim.
A pestmegyei Gyón szülötte; ott volt gyakornok a községházán, azután a közigazgatási tanfolyam elvégzésével
Alsódabason, a szolgabíróságnál.
A világháború jeles katonaöltője. Przemysl ostromakor, 1915-ben orosz fogságba került s a krasznojarszki
fogolytáborban halt meg.


dugo@szepi_PONT_hu
Link

24 megjegyzés :

  1. "Magyar vérem ellen soha-soha többet!
    - - Csak egy éjszakára küldjétek el őket." - Nagyon szép. Benedek István szerkesztette Rendületlenül (A hazaszeretet versei) c. köteteben ismertem meg verseit.
    " Csak törpe nép felejthet ős nagyságot,
    Csak elfajult kor hős elődöket,
    a lelkes eljár ősei sírlakásához
    S gyújt régi fénynél új szövetneket.
    S ha jelennek halványúl sugára:
    A régi fény ragyogjon fel honára!

    Garay János, 1846

    VálaszTörlés
  2. Úgy legyen! Köszönöm a verset, kedves Traviata.

    VálaszTörlés
  3. Én köszönöm, Anyusch, a szöveget is!

    VálaszTörlés
  4. Bocsáss meg, Gabriella, tartozom egy "malaccal"!:)) Anyuschtól jőve úgy látszik a gondolatok még ott "libegtek"!

    VálaszTörlés
  5. Kedves János, rám nézve nem sértés, ha Anyusch-sal tévesztesz össze. :-)))
    Én egy "levendula illatú" "Anyóka" vagyok. ;-)))

    VálaszTörlés
  6. Kedves vagy, de én csak a kellemes "illatot" érzem!:)))

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm szépen!
    Link lesz belőle!
    Levendulaillatú!

    VálaszTörlés
  8. a versen fel is háborodtak a pesten maradott papírbakancsgyártók, hadiszállítmányozók és irodalmi impresszáriók (utóbbiak közül ignotus, hatvany, fenyö miksa) -
    hát igen, háborodni mindig is nagyon tudtak, a hazáért meghalni annál kevésbé...

    VálaszTörlés
  9. Próbálták ezt a verset háborúellenes értelemben fölhasználni, pedig ezt a háborút mi nem akartuk, de ha ránk kényszerítették, becsülettel végigverekedjük. (Somogyváry)
    Gyóni hadifogságbeli versei közül ezt mellékelem, március 15-én is szavalható:

    Gyóni Géza: A márciusi akarat



    Még itt is él õ, még itt is arat
    A hó alatt, a jég alatt;
    Sziklákat váj és töri a falat, -
    Testvér, testvérem, - itt is él
    A márciusi áldott akarat.

    Napfényre vágyni jégburok alól
    A füvek lelke, mondd, kitõl tanul?
    S hogy kelyhét a napnak kitárja,
    Ki kényszeríti rá a gyöngyvirágra?
    Ki pattant rügyet a fa gallyán?
    S a sebzett törzs, a bús aggastyán,
    Kinek parancsát hajtja végre,
    Mikor friss vesszõt küld ki a napfényre?
    Fában, gyökérben, földben, föld alatt
    Mindenütt õ él, õ vet, õ arat;
    Testvér, testvérem, hisz látod magad:
    Burkokat tör és minden bús falat
    A márciusi akarat.

    Napfényre jutni, mint a réti fû;
    Lelket kitárni, ó mily gyönyörû;
    Megfényesülni, mint a színarany;
    Kívánni, ami mocsoktalan;
    Napban fürödni tiszta hajnalon;
    Rettegni, ami szenny, alom;
    Sóvárogni egy tisztább lakot,
    Hol nincs gonosz szív, nincs csak meghatott;
    Nincs önzés, testvért gázoló,
    S boldog partot mos a folyó;
    Hol ember teste nem piaci jószág,
    S egy Isten parancsol: a Jóság;
    Hol a legszebb szó: adni, adni, adni
    És egy a törvény: testvérül fogadni.

    Testvér, testvérem, hol legyen e hon,
    Melyrõl rab éjen álmodom?
    Testvér, testvérem, nagy messze, ahol
    A szent fák ága most vérbe hajol,
    Kárpátok ölén, szent folyók felett
    Veri már fényét ez a kikelet.

    Testvér, kit zárnak bús börtön-falak,
    Testvér, testvérem, el ne hagyd magad!
    Hisz itt is él õ és arat
    A hó alatt, a jég alatt -
    Csak szívvel néki add magad,
    S börtön alján is vigaszod marad,
    Mert öröktõl volt és munkál örökre
    Szebb napra vágyó tavaszodás lelke:
    A márciusi áldott akarat.

    VálaszTörlés
  10. Köszönöm a márciusi verset. Külön blogbejegyzést érdemel.

    VálaszTörlés
  11. Ha lesz időm, begépelem a Szent Jobbhoz írt himnuszát, azt se köszönik meg a mai hadiszállítók...

    VálaszTörlés
  12. Remélem, már beenged a multi a saját blogomba, mert napközben hiába írtam be, a végén mindig kidobott, mint macskát sz...
    Nagyon jó, ha olvashatunk még Gyóni Gézától, mert az írásait ugyancsak "pult alá" rejtették. Előre is köszönöm.

    VálaszTörlés
  13. Köszi. Ezek a gondolatok újra életet kaptak, mint Wass Albert versei.
    Talán a hatás most a legnagyobb?

    VálaszTörlés
  14. Örök érvényűnek bizonyulnak a sorai?
    Bizonyos értelemben nem bánnám, ha már elavultak volnának...

    VálaszTörlés
  15. Gyóni Géza: A Dicsőséges Jobbhoz

    Dicsőséges Jobb, Szent István keze,
    Rád néz a vészben Árpád nemzete.
    Földünk és fajtánk zsarolói ellen
    Ott voltál velünk minden küzdelemben.
    A muhi pusztán és Mohács alatt,
    Hogy e nemzetnek magja nem szakadt,
    S szét nem szórták, mint pelyvát a szelek,
    Dicsőséges Jobb, hála teneked.
    Tébolyult bolygón kong a halál-óra
    És megnyílott a népek koporsója.
    Ki mondja meg: a rontás ereje
    Holnapra kelve kit fektet bele?
    Ó minket is, lásd, erre szánt az ellen.
    Eltipró árja zúdul ránk veszetten.
    Kárpátok ölében ősi templomodra
    Csóvát hajítni készen áll a csorda.
    Dicsőséges Jobb, amelyet alkottál
    Nem hagyhatod, hogy rom legyen az oltár.
    Mozdulj meg Szent Jobb, ím hozzád repítnek
    Forró fohászt a nyomorgatott szívek.
    Dicsőséges Jobb, magyarok vezére,
    Szálljon erőd a vezérek kezébe.
    S mit annyi balkéz oly balogul tartott,
    Dicsőséges Jobb, te fogd meg a kardot.
    Hogy látva lássa a halálos ellen:
    Nem áshat oly sírt, melybe elföldeljen.
    S ha temető lesz már a világ végig,
    Fejfáink is a szabadságot védik.
    Dicsőséges Jobb, ó vezesd e népet,
    Melyet romlásra annyiszor ítéltek.
    S ne hagyd, hogy amely annyi mártírt nemzett,
    Idegen földön bujdossék e nemzet.
    Reánk borultán a vak sötétnek
    Mi rabságunkban is te légy szövétnek.
    S kik megbűnhődtük minden bűneinket,
    Dicsőséges Jobb, most te vezess minket!

    (nem kellett gépelnem, elküldött leveleimben - hála a gmail tárhelye terjedelmének - megtaláltam, 2006. augusztus 20-án szavalta egy fiú, neki küldtem át)

    VálaszTörlés
  16. Ha jól tudom, a papírbakancsgyártók köréből került ki az a bizonyos Róbert Bácsi, aki a szegény-konyhája miatt vált nevezetessé.

    VálaszTörlés
  17. Köszönöm, újabb Gyóni Géza verssel tettél gazdagabbá.

    VálaszTörlés
  18. Ez egy roppant értékes oldal, megrendülve olvasom verseit - a XIX. századi Garay-idézet is nagyon megfogott: "szövetneket": micsoda szó, micsoda gondolat, micsoda igazság a mondandója...
    Két esztendövel ezelött ott voltam a Mátyás Templom-i megemlékezésen: majd` hetven évet száguldottunk vissza idöben és térben: olyan pompázatos és fölemelö volt a mise, amilyen csak Horthy idejében lehetett: agg huszárok vonultak történelmi zászlók alatt, egy nagyszámú fúvószenekar játszott az oltár mellett, leírhatatlan hatást keltve. A templom színültig telt, alig akaródzott a mise végeztével elhagyni...Dobai Miklósnak köszönhettük a meghívót akkor is. Sajnálom, Caca, hogy hétföre esik a megemlékezés.

    VálaszTörlés
  19. Én is sajnálom Katica, szívesen részt vettem volna rajta.

    VálaszTörlés
  20. Oh send all of them here only for a lonely night
    Those who bring discontent, those waving the flag high
    Send them all for a lonely night
    The annointed who preach we shall not forgo - Send them
    When the death machines play their song above
    And the night fog hatches its invisible seed -Send them
    When killer lead swallows fly, swarm and breed.

    VálaszTörlés