Hazafiak! Figyelem!
A holnap, 2008. december 15-én, hétfőn a parlamentben a képviselők Draskovics T. miniszter előterjesztésére azt a T/6855. számú törvényjavaslatot tárgyalják, amely az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről rendelkezne. Ez a törvényjavaslat a trianoni határokat nem csak rendészeti, közigazgatási feltételeiben hagyja jóvá, hanem lényegesen messzebb merészkedik. Megerősíti a vesztes háborúkat követő, megszállás alatt kötött békediktátumokban kijelölt határvonalat, most, amikor állítólag döntéseiben szabad, független állam Magyarország.
Ez a parlamenti döntés nem csak megerősítené, törvényesítené a területcsonkítást, hanem ráadásul olyan országokkal kötne, illetve erősítene meg határ-megállapodásokat, amelyek már nem is léteznek, - azaz amelyekkel már régen nem kellene idejét múlt szerződésekre hivatkozni - vagy olyan államokkal, amelyek csak nemrégiben alakultak, vagyis velük a határ-megállapodás ténye nem legitim, mert nem köthető semmilyen, magyar állampolgárok által jóváhagyott szerződéshez. Elképesztő gátlástalanság!
De beszéljen önmagáért a törvénytervezet:
...2008. évi....... Törvény az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről
1.§ Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista
Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való
együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28.
napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti...
Megjegyzés: Már nincs Magyar Népköztársaság (..vagy igen?..) és Román Szocialista Köztársaság. A 25 éve aláírt egyezmény tehát semmis.
...1. Cikk
(1) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatárt az 1920. évi június hó 4. napján Trianonban kelt békeszerződés 27. Cikkének 2. pontja határozza meg, melyet Párizsban az 1947. évi február hó 10-én kötött békeszerződés 1. Cikkének (1) bekezdése erősített meg. Az államhatár derékszögű koordinátákkal van meghatározva és határjelekkel van megjelölve...
Megjegyzés: Nincs olyan állam hogy Jugoszláv Szocialista Köztársaság. Megszűnt.
Kivel akartok szerződést kötni MAGYAR(?) "politikusok"?
III) A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatár Határokmányait KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1) Budapesten, 1994. november 18-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez;
2) Ljubljanában, 2001. március 1-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a szabályozott Lendva-patak térségéről;
3) Budapesten, 2003. október 2-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez;
4) Lentiben, 2005. október 20-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez.
IV) A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti államhatár Határokmányait KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
Pulában, 2000. március 31-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez.
V) A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti államhatár határokmányait KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1) Budapesten, 1996. június 28-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról;
2) Balatongyörökön, 2002. október 4-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról.
VI) A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti államhatár HATÁROKMÁNYAI
1) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten, 2004. május 21-én aláírt leírása az E és F határszakaszokról;
2) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten, 2004. május 21-én aláírt térképei az E és F határszakaszokról;
3) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának koordináta-jegyzéke az E és F határszakaszokról (elfogadva: Budapest, 2004. május 21.).
Megjegyzés:
Tisztelt barátaim, Hazafiak!
A fenti leírásban olyan országok neve szerepel, amelyek nemhogy semmiféle békeszerződésben, diktátumban nem szerepelnek, azon egyszerű oknál kifolyólag, hogy a közelmúltban alakultak meg/ujjá, ugyanakkor a trianoni döntés alapján a "magyar kormány" szerződéseket ír alá velük önhatalmúlag, a nép megkérdezése nélkül. Ez nyílt hazaárulás. Kérek minden jóérzésű magyart, a lehető leghatározottabban emelje fel hangját minden olyan nemzetellenes döntés ellen, amelyet a jelenlegi illegitim hatalom diktatórikus módon rákényszerít a nemzetre!
Tiltakozzunk!
Tatár József
Magyar Nádori Szövetség
A holnap, 2008. december 15-én, hétfőn a parlamentben a képviselők Draskovics T. miniszter előterjesztésére azt a T/6855. számú törvényjavaslatot tárgyalják, amely az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről rendelkezne. Ez a törvényjavaslat a trianoni határokat nem csak rendészeti, közigazgatási feltételeiben hagyja jóvá, hanem lényegesen messzebb merészkedik. Megerősíti a vesztes háborúkat követő, megszállás alatt kötött békediktátumokban kijelölt határvonalat, most, amikor állítólag döntéseiben szabad, független állam Magyarország.
Ez a parlamenti döntés nem csak megerősítené, törvényesítené a területcsonkítást, hanem ráadásul olyan országokkal kötne, illetve erősítene meg határ-megállapodásokat, amelyek már nem is léteznek, - azaz amelyekkel már régen nem kellene idejét múlt szerződésekre hivatkozni - vagy olyan államokkal, amelyek csak nemrégiben alakultak, vagyis velük a határ-megállapodás ténye nem legitim, mert nem köthető semmilyen, magyar állampolgárok által jóváhagyott szerződéshez. Elképesztő gátlástalanság!
De beszéljen önmagáért a törvénytervezet:
...2008. évi....... Törvény az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről
1.§ Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista
Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való
együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28.
napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti...
Megjegyzés: Már nincs Magyar Népköztársaság (..vagy igen?..) és Román Szocialista Köztársaság. A 25 éve aláírt egyezmény tehát semmis.
...1. Cikk
(1) A Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti államhatárt az 1920. évi június hó 4. napján Trianonban kelt békeszerződés 27. Cikkének 2. pontja határozza meg, melyet Párizsban az 1947. évi február hó 10-én kötött békeszerződés 1. Cikkének (1) bekezdése erősített meg. Az államhatár derékszögű koordinátákkal van meghatározva és határjelekkel van megjelölve...
Megjegyzés: Nincs olyan állam hogy Jugoszláv Szocialista Köztársaság. Megszűnt.
Kivel akartok szerződést kötni MAGYAR(?) "politikusok"?
III) A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság közötti államhatár Határokmányait KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1) Budapesten, 1994. november 18-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez;
2) Ljubljanában, 2001. március 1-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a szabályozott Lendva-patak térségéről;
3) Budapesten, 2003. október 2-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez;
4) Lentiben, 2005. október 20-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez.
IV) A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti államhatár Határokmányait KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
Pulában, 2000. március 31-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez.
V) A Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság közötti államhatár határokmányait KIEGÉSZÍTŐ ÉS MÓDOSÍTÓ HATÁROKMÁNYOK
1) Budapesten, 1996. június 28-án aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról;
2) Balatongyörökön, 2002. október 4-én aláírt Kiegészítés és módosítás a határvonal leírásához és térképeihez a D, E és F határszakaszokról.
VI) A Magyar Köztársaság és a Szerb Köztársaság közötti államhatár HATÁROKMÁNYAI
1) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten, 2004. május 21-én aláírt leírása az E és F határszakaszokról;
2) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának Budapesten, 2004. május 21-én aláírt térképei az E és F határszakaszokról;
3) A Magyar Köztársaság, valamint Szerbia és Montenegró államhatárának koordináta-jegyzéke az E és F határszakaszokról (elfogadva: Budapest, 2004. május 21.).
Megjegyzés:
Tisztelt barátaim, Hazafiak!
A fenti leírásban olyan országok neve szerepel, amelyek nemhogy semmiféle békeszerződésben, diktátumban nem szerepelnek, azon egyszerű oknál kifolyólag, hogy a közelmúltban alakultak meg/ujjá, ugyanakkor a trianoni döntés alapján a "magyar kormány" szerződéseket ír alá velük önhatalmúlag, a nép megkérdezése nélkül. Ez nyílt hazaárulás. Kérek minden jóérzésű magyart, a lehető leghatározottabban emelje fel hangját minden olyan nemzetellenes döntés ellen, amelyet a jelenlegi illegitim hatalom diktatórikus módon rákényszerít a nemzetre!
Tiltakozzunk!
Tatár József
Magyar Nádori Szövetség
TRIANON HÁTTERE
Nemzeti történelmünk utolsó 200 éve is bővelkedik gyásznapokban: Arad 1849 Október 6, Trianon 1920 Június 4, és Budapest, 1956 November 4. Ezek között is legfájóbb Trianon, ahol a békediktátumban ezeréves történelmi országunk kétharmadát egy tolvonással elszakitották, s magyar véreinkből három és félmilliót szenvtelenül vetettek idegen uralmak fennhatósága alá, akik teljesen másnyelvű, többségében másvallásu, egyetemben idegen kultúráju és összességében ellenséges indulatu népek voltak - s ma is azok. 88 éve nem történik más mint az idegen uralom alá hajott őshonos magyarság írtása: ha lehetett népirtás, deportálás, elüldözés alkalmazásával, máskor finomultabb eszközök révén: gúnyolással, csúfolással, diszkriminációval, hátrányba helyezéssel, vagyonukból való kiforgatással, nyelvük, kultúrájuk anyanyelvi iskolázásuk megkurtitásával, vagy megtagadásával. Teszik ezt azok az oláhok, tótok és rácok akiknek védelemet, munkalehetőséget és nyugalmasabb életet biztositva nagylelküen befogadtunk - s akik ezt nem tudják nekünk megbocsátani. Sőt bizonyithatatlan elméletek alapján magunknak történelmi elsőbbséget vindikálnak a Kárpátmedencében: Az oláhok esküsznek a dákó-román folytonosság elméletére, a tótok a nagymorva birodalomra, a rácok meg azt állitják, hogy mi csak 1956-ban költöztünk a Vajdaságba!
Kik voltak nemzetünk sírásói Trianonban, milyen emberek voltak ezek, milyen háttérből jöttek s milyen indulatok forrtak bennük, hogy képesek voltak hidegvérrel egy ezeréves történelemmel rendelkező királyságot eltüntetni, mint ahogy korábban Lengyelországot tünették el háromfele darabolva, maguk között szétosztva.
Aki látta filmről a trianoni békediktátum aláírására a Trianon palotába bevezetett magyar küldöttséget - akikkel korábban nem tárgyaltak - feltünhetett neki az a felfokozottan izgatott diplomatáknak álcázott hóhérsegédek tömege, akik mint valaha a középkorban a felnégyelésre ítélt áldozat kivégzésének kínos, véres és izgalmas végrehajtásának bámulására sereglettek egybe, s akiknek izgalma pattanásig feszült: hiszen itt, most, előttük nem egy embert, hanem egy nagymultu ezeréves büszke nemzetet fognak elevenen felnégyelni!
Sleppjüktől eltekintve négyen voltak az Entente - a Szövetségesek - részéről a békecsinálók: Woodrow Wilson amerikai elnök, aki korábban a Presbiteriánus Princetoni Egyetem elnöke volt, s 14 pontos béketerve, melyben népszavazásos békét hirdetett, nagyban hozzájárult a Központi Hatalmak fegyverszüneti kéréséhez 1918 november 11-én. Terveiből csupán egy enervált Népszövetség felállitása valósult meg. A vitatott területek vonatkozásában a népszavazásból azonban semmi sem lett. Ezt felismerve a nagy fanfárral fogadott Wilson elnök aztán sértődötten hazahajózott s elmélkedhettet azon, hogy érdemes volt-e Amerikának hadbalépnie "ezek" mellett. Lloyd George brit és V.E. Orlando olasz miniszterelnököket főleg a gyarmati kérdések érdekelték: mit tudnak megszerezni a német gyarmatokból, s török uralta területekből. George Clemenceau francia miniszterelnök - a "Tigris", az Amerikát is megjárt orvos, zsurnaliszta és politikus uralta a Párizs melletti Versaillesben tartott békekonferenciákat, így a Trianonit is. Határozott célja volt Németországot elhordozhatatlan békefeltételekkel sújtani, gyarmatait elvenni, s Keletről olyan államokkal bekeriteni melyek francia befolyás alatt állnak. Ehez az Osztrák-Magyar monarchiát szét kellett trancsirozni, s nemzetiségeinek államiságot adni. Így jött létre Csehszlovákia, Nagyrománia, és a Szlovén-Szerb-Horvát Királyság, vagyis Jugoszlávia, melyek a Kis-Ententét alkották főleg a megcsonkitott Magyarország reviziós törekvéseivel szemben.
A politikai háttér amely meghatározta ezeket a békecsináló politikusokat a következő volt. Emlékezni kell arra, hogy a 19.-ik század a gyarmatositás százada volt. Eladdig Afrika belseje ismeretlen volt. David Livingstone (1913-1873) és H. Morton Stanley (1841-1904) felfedezései nyomán indult meg igazában véve Afrika gyarmatositása. Azt tartották, hogy valamirevaló európai ország nem lehet meg gyarmat nélkül. Az eszeveszett gyarmatositás káótikus állapotokat teremtett. Az 1884-es Berlini Konferencián állapodtak meg a nagyhatalmak arról hogyan kerülhető el a gyarmati területekért versengő európai országok közötti összeütközés. Az 1878-as Berlini Kongesszuson résztvevő nagyhatalmak Balkán sorsát igyekeztek rendezni. Bulgária, Kelet-Ruméla, Bosznia-Hercegovina, Rumánia ügyét, melyet mint királyságot akkor ismertek el. A háttérhez tartozik az 1899-ben kitört kegyetlen angol-búr háború is, mely 1902-ben a holland menekültek által évszázadokkal azelőtt alapitott Oranje Szabadállam és Transwaal Köztársaság végét jelentette Helyükbe angol gyarmat lépett. A háborúban 14 ezer fekete és angol koncentrációs táborokban 28 ezer búr vesztette életét.
E korszakra alig ismert jellemző eset volt, hogy amikor II Vilmos német császár esküvőjének terve felröppent, az angol politikusok azon törték fejüket, hogy milyen nászajádékot is adjanak Victoria királynéjük egyik unokájának? Kisütötték, hogy fejedelmi ajándék lenne, ha Afrika legmagasabb hegyét a Kilimanjarót adnák nászajándékba. Előkerültek a körzők és vonalzók - melyekkel korábban gyarmatbirodalmak határait rajzolták meg -, s kihasitották az angol gyarmati sorban levő Kenyából és Tanganyikához csatolták, az akkori német gyarmathoz, a mai Tanázánia elődjéhez.
A versailles-i békét teremtő politikusok ilyen háttérrel, ilyen politikai és erkölcsi normákkal, körzőikkel és vonalzóikkal felszerelve ültek neki meghatározni Kelet-Európa régi, nem olyan régi és új államainak határait - Clemenceau tervei alapján. Egyébként is felfogásuk az volt, hogy Bécsnél ér véget a művelt Európa. Attól Keletre mindenféle műveletlen, gyanus és veszekedő népecskék élnek akik között rendet kell tenni s legfőképpen a német hegemónia helyett francia hegemóniát, befolyást és piacot kell teremteni.
Tehát Szerbiát - a világháborút kirobbantó trónörökös-gyilkosságért - nem elitélni, hanem dícsérni és kárpótolni kellett: megkapta hát Szalovóniát, Horvátországot, Macedóniát, Hercegovinát, a Vajdaságot s a Temes vidék felét. Romániát - a gazul és orvul 1916-ban Erdélybe törőt - is jutalmazni kellett Erdéllyel, sőt a Partiummal is; összességében nagyobb területtel mint a megmaradt csonka Magyarország! Összetákolták Csehszlovákiát az ausztriai Morvaországból, Bohémiából s a magyar Felvidékből.Mitsem számitott az, hogy úgy a Rumánok, mint a Csehek és a Szerbek a megkötött tűzszünetet megtörték a történelmi Magyarország elleni fegyveres betöréssel és hóditással. Mitsem számitott az, hogy az elcsatolt részekkel 3.5 millió, nagyobbára egytömbben élő magyarságot szakitottak ki nemzetünk testéből s löktek másnyelvű, máskultúráju és ellenséges uralmak alá. Ki törtődött ezzel? Vagy azzal, hogy mit ígért Wilson elnök, vagy azzal hogy mi lesz az elcsatoltak sorsa? Úgy vélték, hogy ezek a búsmagyarok majd vagy megszokják szolgasorsukat, vagy eloldalognak csonka hazájukba, vagy hangtalanul beolvadnak. Áldottak legyenek ők, akik 88 rettenetes esztendő után is megmaradtak egytömbben!
Trianon és azt megerősitő Párizsi békediktátum 1947-ben, sem az azóta eltelt idő nem oldotta meg a most már hétfelé szaggatott és egyre porló magyar nemzet ügyét. Egyedül a Horthy korszak hozott enyhülést az 1938-as és az 1940-es bécsi, nemzetközileg is elfogadott döntésekkel, amikor jelentős magyar tömbök kerültek vissza a nemzet testéhez. Mindez Sztálin kommunista világuralmi törekvéseinek esett áldozatul a párizsi békediktátumban - de még ő is volt annyira demokrata, hogy kikötötte a Maros Magyar Autonóm Tartomány megteremtését Erdélyben!
Trianonban és az azt megerősitő Párizsban a magyar nemzetet kollektiven büntették! Ma is e kollektív büntetés alatt vagyunk! Ezt elnézi az az Európa és a civilizált világ - amely nem ismeri el egy nép kollektiv büntetését sem. Még a német népet sem sujtották ezzel 1945 után! Mert ez ellentmond minden emberjogi törrvénynek - réginek és újnak. De ellent mond az isteni törvénynek is, melyről Szent Pál így ír: "(Isten), aki az egész emberi nemzettséget egy vérből teremtette...meghatározván...lakásuknak határait" (Apostolok cselekedete 17: 26).
A Trianoni Békediktátum ellene mond úgy az emberi, mint az isteni igazságnak és jognak. Az áldozatul odadobott magyar nemzet ezt érzi, s afelől van meggyőzödve, hogy a rájuk erőltetett békediktátumok Trianonban és megerősitve Párizsban úgy az embernek mint egyénnek s mint nemzetnek természeti jogaival s ezenfelül az Isten által adott, tehát isteni jogok teljes semmibevételével hozattak. Mindezen nem segít sem erőszakos elfojtás, sem szőnyeg alá söprés, sem semmiféle megkerülés, sem tudatos semmibevevés, sem annak idővel történő elhalása de még nevelés sem. Amig ennek a gyalázatnak történelmi helyreigazitása megnem történik ne várja senki, hogy az olyannyira áhitott igazi béke kora köszönt majd be a Kárpátmedencébe!
Edmonton, 2008, június 4.
Nemzeti történelmünk utolsó 200 éve is bővelkedik gyásznapokban: Arad 1849 Október 6, Trianon 1920 Június 4, és Budapest, 1956 November 4. Ezek között is legfájóbb Trianon, ahol a békediktátumban ezeréves történelmi országunk kétharmadát egy tolvonással elszakitották, s magyar véreinkből három és félmilliót szenvtelenül vetettek idegen uralmak fennhatósága alá, akik teljesen másnyelvű, többségében másvallásu, egyetemben idegen kultúráju és összességében ellenséges indulatu népek voltak - s ma is azok. 88 éve nem történik más mint az idegen uralom alá hajott őshonos magyarság írtása: ha lehetett népirtás, deportálás, elüldözés alkalmazásával, máskor finomultabb eszközök révén: gúnyolással, csúfolással, diszkriminációval, hátrányba helyezéssel, vagyonukból való kiforgatással, nyelvük, kultúrájuk anyanyelvi iskolázásuk megkurtitásával, vagy megtagadásával. Teszik ezt azok az oláhok, tótok és rácok akiknek védelemet, munkalehetőséget és nyugalmasabb életet biztositva nagylelküen befogadtunk - s akik ezt nem tudják nekünk megbocsátani. Sőt bizonyithatatlan elméletek alapján magunknak történelmi elsőbbséget vindikálnak a Kárpátmedencében: Az oláhok esküsznek a dákó-román folytonosság elméletére, a tótok a nagymorva birodalomra, a rácok meg azt állitják, hogy mi csak 1956-ban költöztünk a Vajdaságba!
Kik voltak nemzetünk sírásói Trianonban, milyen emberek voltak ezek, milyen háttérből jöttek s milyen indulatok forrtak bennük, hogy képesek voltak hidegvérrel egy ezeréves történelemmel rendelkező királyságot eltüntetni, mint ahogy korábban Lengyelországot tünették el háromfele darabolva, maguk között szétosztva.
Aki látta filmről a trianoni békediktátum aláírására a Trianon palotába bevezetett magyar küldöttséget - akikkel korábban nem tárgyaltak - feltünhetett neki az a felfokozottan izgatott diplomatáknak álcázott hóhérsegédek tömege, akik mint valaha a középkorban a felnégyelésre ítélt áldozat kivégzésének kínos, véres és izgalmas végrehajtásának bámulására sereglettek egybe, s akiknek izgalma pattanásig feszült: hiszen itt, most, előttük nem egy embert, hanem egy nagymultu ezeréves büszke nemzetet fognak elevenen felnégyelni!
Sleppjüktől eltekintve négyen voltak az Entente - a Szövetségesek - részéről a békecsinálók: Woodrow Wilson amerikai elnök, aki korábban a Presbiteriánus Princetoni Egyetem elnöke volt, s 14 pontos béketerve, melyben népszavazásos békét hirdetett, nagyban hozzájárult a Központi Hatalmak fegyverszüneti kéréséhez 1918 november 11-én. Terveiből csupán egy enervált Népszövetség felállitása valósult meg. A vitatott területek vonatkozásában a népszavazásból azonban semmi sem lett. Ezt felismerve a nagy fanfárral fogadott Wilson elnök aztán sértődötten hazahajózott s elmélkedhettet azon, hogy érdemes volt-e Amerikának hadbalépnie "ezek" mellett. Lloyd George brit és V.E. Orlando olasz miniszterelnököket főleg a gyarmati kérdések érdekelték: mit tudnak megszerezni a német gyarmatokból, s török uralta területekből. George Clemenceau francia miniszterelnök - a "Tigris", az Amerikát is megjárt orvos, zsurnaliszta és politikus uralta a Párizs melletti Versaillesben tartott békekonferenciákat, így a Trianonit is. Határozott célja volt Németországot elhordozhatatlan békefeltételekkel sújtani, gyarmatait elvenni, s Keletről olyan államokkal bekeriteni melyek francia befolyás alatt állnak. Ehez az Osztrák-Magyar monarchiát szét kellett trancsirozni, s nemzetiségeinek államiságot adni. Így jött létre Csehszlovákia, Nagyrománia, és a Szlovén-Szerb-Horvát Királyság, vagyis Jugoszlávia, melyek a Kis-Ententét alkották főleg a megcsonkitott Magyarország reviziós törekvéseivel szemben.
A politikai háttér amely meghatározta ezeket a békecsináló politikusokat a következő volt. Emlékezni kell arra, hogy a 19.-ik század a gyarmatositás százada volt. Eladdig Afrika belseje ismeretlen volt. David Livingstone (1913-1873) és H. Morton Stanley (1841-1904) felfedezései nyomán indult meg igazában véve Afrika gyarmatositása. Azt tartották, hogy valamirevaló európai ország nem lehet meg gyarmat nélkül. Az eszeveszett gyarmatositás káótikus állapotokat teremtett. Az 1884-es Berlini Konferencián állapodtak meg a nagyhatalmak arról hogyan kerülhető el a gyarmati területekért versengő európai országok közötti összeütközés. Az 1878-as Berlini Kongesszuson résztvevő nagyhatalmak Balkán sorsát igyekeztek rendezni. Bulgária, Kelet-Ruméla, Bosznia-Hercegovina, Rumánia ügyét, melyet mint királyságot akkor ismertek el. A háttérhez tartozik az 1899-ben kitört kegyetlen angol-búr háború is, mely 1902-ben a holland menekültek által évszázadokkal azelőtt alapitott Oranje Szabadállam és Transwaal Köztársaság végét jelentette Helyükbe angol gyarmat lépett. A háborúban 14 ezer fekete és angol koncentrációs táborokban 28 ezer búr vesztette életét.
E korszakra alig ismert jellemző eset volt, hogy amikor II Vilmos német császár esküvőjének terve felröppent, az angol politikusok azon törték fejüket, hogy milyen nászajádékot is adjanak Victoria királynéjük egyik unokájának? Kisütötték, hogy fejedelmi ajándék lenne, ha Afrika legmagasabb hegyét a Kilimanjarót adnák nászajándékba. Előkerültek a körzők és vonalzók - melyekkel korábban gyarmatbirodalmak határait rajzolták meg -, s kihasitották az angol gyarmati sorban levő Kenyából és Tanganyikához csatolták, az akkori német gyarmathoz, a mai Tanázánia elődjéhez.
A versailles-i békét teremtő politikusok ilyen háttérrel, ilyen politikai és erkölcsi normákkal, körzőikkel és vonalzóikkal felszerelve ültek neki meghatározni Kelet-Európa régi, nem olyan régi és új államainak határait - Clemenceau tervei alapján. Egyébként is felfogásuk az volt, hogy Bécsnél ér véget a művelt Európa. Attól Keletre mindenféle műveletlen, gyanus és veszekedő népecskék élnek akik között rendet kell tenni s legfőképpen a német hegemónia helyett francia hegemóniát, befolyást és piacot kell teremteni.
Tehát Szerbiát - a világháborút kirobbantó trónörökös-gyilkosságért - nem elitélni, hanem dícsérni és kárpótolni kellett: megkapta hát Szalovóniát, Horvátországot, Macedóniát, Hercegovinát, a Vajdaságot s a Temes vidék felét. Romániát - a gazul és orvul 1916-ban Erdélybe törőt - is jutalmazni kellett Erdéllyel, sőt a Partiummal is; összességében nagyobb területtel mint a megmaradt csonka Magyarország! Összetákolták Csehszlovákiát az ausztriai Morvaországból, Bohémiából s a magyar Felvidékből.Mitsem számitott az, hogy úgy a Rumánok, mint a Csehek és a Szerbek a megkötött tűzszünetet megtörték a történelmi Magyarország elleni fegyveres betöréssel és hóditással. Mitsem számitott az, hogy az elcsatolt részekkel 3.5 millió, nagyobbára egytömbben élő magyarságot szakitottak ki nemzetünk testéből s löktek másnyelvű, máskultúráju és ellenséges uralmak alá. Ki törtődött ezzel? Vagy azzal, hogy mit ígért Wilson elnök, vagy azzal hogy mi lesz az elcsatoltak sorsa? Úgy vélték, hogy ezek a búsmagyarok majd vagy megszokják szolgasorsukat, vagy eloldalognak csonka hazájukba, vagy hangtalanul beolvadnak. Áldottak legyenek ők, akik 88 rettenetes esztendő után is megmaradtak egytömbben!
Trianon és azt megerősitő Párizsi békediktátum 1947-ben, sem az azóta eltelt idő nem oldotta meg a most már hétfelé szaggatott és egyre porló magyar nemzet ügyét. Egyedül a Horthy korszak hozott enyhülést az 1938-as és az 1940-es bécsi, nemzetközileg is elfogadott döntésekkel, amikor jelentős magyar tömbök kerültek vissza a nemzet testéhez. Mindez Sztálin kommunista világuralmi törekvéseinek esett áldozatul a párizsi békediktátumban - de még ő is volt annyira demokrata, hogy kikötötte a Maros Magyar Autonóm Tartomány megteremtését Erdélyben!
Trianonban és az azt megerősitő Párizsban a magyar nemzetet kollektiven büntették! Ma is e kollektív büntetés alatt vagyunk! Ezt elnézi az az Európa és a civilizált világ - amely nem ismeri el egy nép kollektiv büntetését sem. Még a német népet sem sujtották ezzel 1945 után! Mert ez ellentmond minden emberjogi törrvénynek - réginek és újnak. De ellent mond az isteni törvénynek is, melyről Szent Pál így ír: "(Isten), aki az egész emberi nemzettséget egy vérből teremtette...meghatározván...lakásuknak határait" (Apostolok cselekedete 17: 26).
A Trianoni Békediktátum ellene mond úgy az emberi, mint az isteni igazságnak és jognak. Az áldozatul odadobott magyar nemzet ezt érzi, s afelől van meggyőzödve, hogy a rájuk erőltetett békediktátumok Trianonban és megerősitve Párizsban úgy az embernek mint egyénnek s mint nemzetnek természeti jogaival s ezenfelül az Isten által adott, tehát isteni jogok teljes semmibevételével hozattak. Mindezen nem segít sem erőszakos elfojtás, sem szőnyeg alá söprés, sem semmiféle megkerülés, sem tudatos semmibevevés, sem annak idővel történő elhalása de még nevelés sem. Amig ennek a gyalázatnak történelmi helyreigazitása megnem történik ne várja senki, hogy az olyannyira áhitott igazi béke kora köszönt majd be a Kárpátmedencébe!
Edmonton, 2008, június 4.
A név szerinti szavazással mit érünk el?
VálaszTörlésFutkos a hátamon a hideg......borzasztó volt elolvasni.
VálaszTörlésTudjuk már meg, hogy ki árusítja a hazánkat!
VálaszTörlés"Neveket akarok hallani..."
T/6855
VálaszTörlésAz államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről
Iromány adatai
Állapot részletes v.-ra bocsátásra vár
Benyújtó(k) kormány(igazságügyi és rendészeti miniszter)
Típus törv.j. nemzetk. szerződésről
Főtípus törvényjavaslat
Jelleg új
Benyújtva 2008.11.21.
Állapot részletes v.-ra bocsátásra vár
Megjegyzés 5-8. számú mellékletek terjedelmi okok miatt nem jeleníthetők meg
Benyújtó(k) kormány(igazságügyi és rendészeti miniszter)
Irományszöveg szöveges PDF
http://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_irom.irom_adat?p_ckl=38&p_izon=6855
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/6855. számú törvényjavaslat
az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről
Előadó: Dr. Draskovics Tibor
igazságügyi és rendészeti miniszter
Budapest, 2008. november
2008. évi....... törvény az államhatárt, az államhatár vonalának megállapítását tartalmazó egyes nemzetközi szerződések és határokmányok kihirdetéséről
1.§ Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. október 28. napján aláírt Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) e törvénnyel kihirdeti. (Az Egyezmény a Magyar Köztársaság vonatkozásában 1986. június 23-án nemzetközi jogilag hatályba lépett.)
2.§ Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
"EGYEZMÉNY
a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya között, a magyar-román államhatár rendjéről, határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Román Szocialista Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Szerződő Felek) attól az óhajtól vezetve, hogy a két szocialista állam között a baráti és jószomszédi kapcsolatokat továbbfejlesszék, megállapítsák az államhatár rendjét és határkérdésekben erősítsék az együttműködést és a segítségnyújtást, elhatározzák ennek az Egyezménynek a megkötését.
Ebből a célból Meghatalmazottaikká kinevezték:
a Magyar Népköztársaság Kormánya Tóth Imre vezérőrnagyot, a Belügyminisztérium Határőrség országos parancsnokát, a Román Szocialista Köztársaság Kormánya Constantin Calinoiu vezérőrnagyot, a Nemzetvédelmi Minisztérium határőr csapatok parancsnokát, akik a jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következőkben állapodtak meg:
I. Fejezet
(A 2006. évi LXXXV. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság és Románia között a magyar-román államhatár rendjéről, az együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben, 2005. október 20-án aláírt Szerződés 25. cikk (4) bekezdése hatálybalépésének napjától - 2007. január 6-tól - e fejezet rendelkezéseit nemzetközi jogilag hatályon kívül helyezte.)
Általános rendelkezések
(...)
http://www.parlament.hu/irom38/06855/06855.pdf
Itt olvasható még néhány dolog, csak a törvényt másoltam ide Neked, a többi itt van: http://anyusch.multiply.com/journal/item/760/Nem_Nem_Soha?replies_read=20
VálaszTörlésIgen, köszi, olvastam. Szóval meglátjuk, mekkora a bátorság. Egyáltalán fogja-e indítványozni valaki a név szerinti szavazást?
VálaszTörlésMost nagy blama lesz sunnyogni.
Sunnyogni fognak, a vérükben van:-((
VálaszTörlésMiért van erre egyáltalán szükség?
VálaszTörlésBocs, de interneten Ti is megnézhetitek,
VálaszTörléshttp://www.parlament.hu/internet/plsql/ogy_szav.szav_irom?P_CKL=38&P_DATUM_TOL=2008.12.15&P_DATUM_IG=2008.12.15
december 15-én rengeteg dologról szavaztak - fél perc volt két szavazás közt - de ez nem volt közte.
Amúgy: Horthy Miklós Magyarországa is tudomásul vette a diplomáciai realitásokat, aztán titokban nem tartotta be. Pl. Gyapjúszállítmányként várakozó lőszeres vonatok - Fekete István is őrzött ilyet.
Nyugat-magyarországi felkelőket a csendőrök kikisérték Sopron határába és ott átadták nekik a saját fegyverüket. Ezért vannak hagyományőrző csendőrök Sopronban.
De! Külsőleg alávetették magukat Trianonnak.
Tanulság:
Kedves Anyusch, kedves Ólevendula, óvatosabban a riasztással...