Blogarchívum

2011. április 29., péntek

Nem maradunk kaszinó nélkül

Elkezdődik az Euro Vegas kaszinóközpont építkezése július végéig


2011. április 29. 19:27

Megkezdődik a magyar-osztrák-szlovák hármas határ közelébe, Bezenye és Hegyeshalom határába tervezett Euro Vegas kaszinó- és szórakoztatókomplexum építése július végéig – mondta el a beruházó képviselője a bezenyei képviselőtestület pénteki ülésén. Az egy hete kiválasztott fővállalkozóval – a Porr Építőipari Kft.-vel – most nézik át és dolgozzák össze az elképzeléseket, amelyek alapján 13 hónap alatt húznák fel a kaszinót, a diszkót és a rendezvényközpontot. Fél évvel később kezdődne a szálloda építése, amely 18 hónap alatt készülne el – mondta Rada Anikó, a társaság képviselője.

Emlékeztetett arra, hogy 2009 szeptembere óta a hatályos építési engedélyek birtokában vannak, de eddig a válság miatt nem voltak megfelelőek a feltételek a pénzügyi háttér megteremtéséhez. Az utóbbi hónapokban „áll úgy a pénzügyi piac, hogy a finanszírozást meg tudjuk oldani” – mondta.
Az ülésen elhangzott: az Euro Vegas 26 millió eurónyi infrastrukturális fejlesztést jelent, az első ütem pedig mintegy 200 milliós beruházással épülne fel. 

(MTI)

2011. április 28., csütörtök

Műsorajánló és kórházlátogatás

ESTI KULISSZA – Csütörtök 18.30-18.55 Műsorajánló



Tarthatatlan, hogy rövidebb ideig és betegebben élünk európai társainknál


Az egészségügy első számú lobbistája szeretne lenni a köztársasági elnök.

Schmitt Pál csütörtök délután, országjárásának székesfehérvári állomásán, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosai és ápolói részvételével tartott konferencián arról is beszélt, tarthatatlan, hogy a magyar emberek rövidebb ideig és betegebben élnek európai társaiknál. Mint mondta, nem fog belenyugodni abba, hogy az ország kórházai ne a szeretet, a megnyugvás, valamint a szakértelem és a gondoskodás otthonai legyenek.

A köztársasági elnök szerint ahelyett, hogy az egészségügyet folyamatosan negatív jelzőkkel illetnék, a lehetőségek keresésére kell fordítani az energiát, ahogy azt például a Semmelweis Program teszi. Schmitt Pál javasolta, hogy az egészségügy kezelése ne csak a betegségek gyógyítását foglalja magában, hanem egyebek mellett a környezetvédelmet, a sportot, illetve az ember testi és lelki teljességhez szükséges területeket is.

Hosszú távon már látszik

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár beszédében úgy fogalmazott, kormányra kerülésük után azt a diagnózist állították fel, hogy a magyar egészségügy „többszörös áttételes, rosszindulatú daganatban” szenved, a szakma vezetői és dolgozói pedig radikális változtatást sürgetnek. A kormány képviselője arra kérte a kórház orvosait és ápolóit, hogy a jelenlegi rendkívül nehéz körülmények között is folytassák munkájukat, hiszen hosszú távon már látszik, hogyan lehet egy kisebb, ugyanakkor hatékonyabb egészségügyi ellátórendszert kialakítani. Szócska Miklós kijelentette továbbá, hogy a kabinet nem tervezi a megyei kórházak „államosítását”, ez csak a fővárosi egészségügyi intézmények esetében történhet meg.

Csernavölgyi István, a kórház főigazgatója ezt megelőzően a kórház épülő új szárnyát mutatta be az államfőnek, Schmitt Pál az épületet bejárva a sportsebészeten is látogatást tett.

Schmitt Pál csütörtökön reggel érkezett Székesfehérvárra, a városi közgyűlésben beszédet mondott. A késő délutáni órákban Fóton és Bicskén további egészségügyi intézményeket keres fel.

(Forrás: MTI)

Kapcsolódó cikkek

Schmitt Pál: Béke, nyugalom és igazságosság kell

2011. április 27., szerda

France: Air Traffic Controller 'Stabbed To Death' In Control Tower at EuroAirport | World News | Sky News

http://news.sky.com/skynews/Home/World-News/France-Air-Traffic-Controller-Stabbed-To-Death-In-Control-Tower-at-EuroAirport/Article/201104415980559?f=rss

Heti Válasz Online - Döntött a Fővárosi Közgyűlés

Sch. M.  - itthon@hetivalasz.hu     2011.04.27. - 21:17

Sajátos intermezzóval kezdődött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése. A napirenden először a hajléktalanok bírságolása szerepelt, ám a vitát mintegy másfél órával el kellett halasztani, mivel a napirend megszavazása előtt A Város mindenkié elnevezésű, részben hajléktalanokból álló csoport tagjai sípokkal, dobokkal, jelszavakat skandálva megzavarták a közgyűlés munkáját.

A demonstrálók "A város mindenkié" feliratú molinót emeltek a magasba, illetve "a szegények nem bűnözők", valamint "börtön helyett lakhatást" mondatokat skandáltak. A tiltakozásnak végül rendőri igazoltatás vetett véget tíz óra előtt néhány perccel. A civilek ezt követően csendben hallgatták a rendeletről kezdődő vitát, majd szintén hang nélkül vették tudomásul a 18 igennel, 3 tartózkodás mellett 12 nem szavazattal elfogadott javaslatot. Ezt követően szabálysértésnek minősül, ha valaki életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságait a közterületen tárolja. A döntést követően a tiltakozók rendben elhagyták a termet.

A szabályozással Tarlós István főpolgármester nem büntetni akar, hanem azt szeretné elérni, hogy a hajléktalanok ne lakjanak az aluljárókban. A rendelet azokkal szemben nyújt lehetőséget a fellépésre, akik a felajánlott segítség ellenére is a közterületen maradnak.

Bene Géza, A Város mindenkié csoport hajléktalan tagja annyit mondott, hogy demonstrációjukkal azt szerették volna elérni, hogy a közgyűlés vegye le a kérdést a napirendről. Véleménye szerint jelenleg Budapesten több mint kétezer embernek nem jut szálláshely, ezért azt szeretnék elérni, hogy a városvezetés munkát, valamint szociális bérlakásokat biztosítson a számukra, és ne bűnözőként kezelje őket.

Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője felszólalásában embertelennek, megalapozatlannak és életidegennek nevezte a rendeletet. Losonczy Pál (Jobbik) azt jegyezte meg, hogy sok embernek az utcai zene jelenti az utolsó mentsvárat, ezért elfogadhatatlannak tartják az ez után történő díjszedést. Kaltenbach Jenő (LMP) végrehajthatatlannak minősítette a rendeletet, amely szerinte így nem lesz alkalmas a probléma megoldására.

A közgyűlés határozata értelmében a város a továbbiakban közterület-használati hozzájárulást kérhet a szórólapozóktól és az utcazenészektől is. Az utcai zenélés esetében eddig csak akkor volt szükség engedélyre, ha az illető hangosítót is használt zenei produktumához.

Döntés született huszonhat közterület átnevezéséről is, így a Moszkva tér a jövőben Széll Kálmán tér lesz, a Köztársaság térből II. János Pál pápa tér lesz, illetve kijelölik a Margit híd budai hídfőjétől nem messze az Elvis Presley parkot. Az Aranycsapat elhunyt tagjairól, írókról, színészekről is elneveznek közterületeket. Ebben a formában is megőrzik az emlékét mások mellett Illyés Gyulának, Wass Albertnek, Görgey Artúrnak, Sinkovits Imrének és Mansfeld Péternek is. A testület döntése értelmében javasolják a Földrajzinév-bizottságnak a Lágymányosi híd átnevezését Rákóczi hídra.

Horváth Csaba szerint a városvezetés ezzel a lépésével egyszerűen csak az eddigi népszerűtlen, forráselvonó lépéseiről kívánja elterelni a figyelmet. A Moszkva tér kapcsán kiemelte, hogy nem új névre, hanem teljes rendbetételre lenne szükség. A Közgyűlés előtt megtartott sajtótájékoztatóján Kaltenbach is pótcselekvésnek minősítette az átnevezéseket. Az LMP-s politikus szerint a „budapestiek gondjai között a századik helyen sem az van, hogy miként hívják az utcákat."

A képviselők megszavazták Budapest 2011 és 2014 közötti gazdasági tervét is, amelyben öt új adónem bevezetéséről is szó esik. Az előterjesztés szerint vizsgálják a dugódíj, a vigalmi adó, a tűzoltási járulék és az ingatlan-értéknövekedési adó bevezetésének lehetőségét, illetve területfejlesztési alapot is létrehoznának.

Az előterjesztés szerint az új helyi adók kivetésének gazdaságfilozófiai alapja az, hogy ha egy gazdasági szereplőnek, vagy a lakosság bizonyos csoportjának kifejezetten a főváros pénzéből létrehozott és működtetett szolgáltatásból, adottságból származik valamilyen különleges előnye, akkor ebből Budapestnek is részesednie kell.

Tarlós István kedd este az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta, az öt új adónem bevezetése egy új adórendszer részét képezi, nem a meglévők mellé kerülnének, hanem felváltanának egyes adófajtákat.

Elfogadták a képviselők a Budapest Közlekedési Központ (BKK) villamos-beszerzési projektjéről szóló előterjesztést is, így a BKK elkezdheti összesen 96 (35 és 54 méteres) villamos, illetve 93 trolibusz beszerzését 2014-ig, a második ütemben, 2016-ig további 37 villamos érkezhet Budapestre.

Tarlós István a közgyűlés szünetében tartott sajtótájékoztatóján a tervezett dugódíjjal kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy annak bevezetése csak 2013-2014-re várható, mivel előbb meg kell teremteni hozzá a szükséges feltételeket. A 2014-ig tartó, frissen elfogadott gazdasági programról úgy vélekedett, hogy annak megvalósulásához alapfeltétel, hogy az Országgyűlés változtasson a helyi adónemeken.

Heti Válasz Online - Rettegnek az idősek Gyöngyöspatán: Leköpik, kővel dobálják őket

 

Megdöbbentő levél a Gyöngyöspatán uralkodó valódi állapotokról


>Levelet kaptunk Gyöngyöspatáról. A falu az elmúlt hetekben az országos figyelem középpontjába került, de arról kevés szó esett, hogy a feszült helyzet nem most, hanem hosszú évek során alakult ki a településen. Az alább szó szerint közölt levél erre a folyamatra, és a lehetséges megoldási módozatokra hívja fel a figyelmet.
 

Gyöngyöspata többségi társadalma fontosnak érzi, hogy a sokszor egyoldalú, felszínes híradások, nyilatkozatok mellett tájékoztassa az ország közvéleményét arról, valójában milyen folyamatok és történések vezettek az elmúlt hetekben kialakult helyzethez, és egyben rávilágítson arra is, mitől várja a feszültségek és problémák enyhülését.

A faluban több száz évig békésen élt együtt a magyar többség és a cigány kisebbség. Generációkon keresztül a mezőgazdasági termelés határozta meg a falu arculatát, adta az itt élők kenyerét. Az első problémák 15-20 évvel ezelőtt jelentkeztek, és egyre súlyosbodtak. Egyre hangosabb és agresszívebb lett egy csoport a falu lakosságán belül (nagyrészt máshonnan betelepített családok), és egyre inkább mindennapossá váltak sok család, ember számára az inzultálások és a sérelmükre elkövetett tulajdon elleni bűncselekmények. Tehát egyáltalán nem hangulatkeltésről és politikai játszmáról van csak szó, mint ahogy azt sokan hangoztatják. A problémák nem újkeletűek!

Szeretnénk világossá tenni, hogy a sajtó jelentős részében gyerekcsínynek és apróbb lopásnak titulált „ügyek" valójában mit is takarnak. A folyamatos fenyegetettség és félelem, valamint megalázottság lett része számos, főleg idős ember mindennapjainak, főként a falunak azon a részén, ami az említett, társadalmi normákat megszegő családok közelében található. Kialakult a félelemkeltésnek és bűnözésnek egy fojtogató hálója: a deviáns csoportba tartozó gyerekek, tinédzserek nappal, a miséről vagy éppen a boltból hazatérő idős embereket nyíltan szidalmazzák, sok esetben le is köpik, táskájukat rángatják, őket kővel dobálják. Majd éjszaka bemennek a kertjükbe, fészerükbe, ahonnan ellopnak kisebb és nagyobb javakat.

Lehet ezeket „apróbb lopásnak" is nevezni, de a tevékenység olyan gyakori és módszeres, hogy a végeredmény tragikus: sok létminimum közelében élő idős ember kerül lehetetlen helyzetbe, amikor éppen ellopják tűzifáját, vagy annyira fosztogatják a kertjét, hogy föl kell hagynia a termeléssel. De a legfájóbb a pszichés hatás: a folyamatos rettegés miatt a megérdemelt nyugodt öregkor helyett mindennapi félelem és létbizonytalanság lett osztályrésze sok-sok embernek.

Föl szeretnénk arra is hívni a figyelmet, hogy a pusztítás akkor is pusztítás, ha nagyon sok apró mozdulat következménye. Az említett közösségromboló csoport miatt tizenöt év alatt eltűnt, romhalmazzá és pusztasággá vált a Kecske-kő harminc hektárnyi oldala, ami előtte Gyöngyöspata „nyaralónegyede" volt hobbikertekkel, pincékkel, gyümölcsösökkel. A karókat, oszlopokat tűzifának hordták el, a pincéket föltörték, számos esetben a cserép mellett még a tetőgerendákat is elvitték, a gyümölcslopás módszerét sokszor a faágak letörése és elvonszolása jelentette. Most úgy néz ki a terület, mintha bombatalálat érte volna. A termelés leállása miatti anyagi kár is hatalmas, szerény becslések mellett is körülbelül harmincmillió forint évente, de legalább ennyire fájó veszteség, hogy Gyöngyöspata egyik legfontosabb közösségi színterét veszítette el, vészesen rövid idő alatt.

A faluban két hétig tartózkodó Szebb Jövőért Polgárőrség tevékenysége országos szintű felháborodást váltott ki, de az éremnek másik oldala is van: a falu lakóinak nagy része úgy érzékelte, hogy összességében (nyilván ebben a jelen lévő rendőri erőknek is szerepe volt) két évtizede nem érzett nyugalom és biztonságérzet volt tapasztalható. A faluközpont hídján megszűnt a gyerekbandák vámszedése (szó szerint értendő!), az idősek nyugodtan el tudtak menni misére, a postára vagy a boltba, nem kellett feléjük repülő kődaraboktól, köpésektől, szidalmaktól tartaniuk, és éjszaka is nyugodtan alhattak.

Ennél kisebb súlyú dolgok, de tény, hogy a szokásos ordibálás, kiabálás is megszűnt, valamint a lopott kábelek égetéséből származó, rákkeltő anyagokat tartalmazó füst sem rontotta a falu levegőjét. A lakosság nagy részének hozzáállását, és a már hosszú évek óta kialakult nyomást jelzi, hogy a 2800 lakosú faluban pár nap alatt 1005-en írták alá azt a petíciót, ami a Szebb Jövőért Polgárőrség helyben maradását kérte, amikor annak hatósági kiutasítása került szóba.

Tisztában vagyunk azzal, és fontosnak tartjuk deklarálni, hogy nem a helyi cigányság egésze felelős a fent leírt problémákért, számos becsületes és a közösséget építő család is él itt köztük. Ezért megértjük és sajnáljuk, ha ebben a két hétben bármilyen sérelem érte őket. De fontosnak tartjuk a nyilvánosság elé tárni, hogy sok száz ember, köztük kiemelten idősek és gyerekek, hasonló félelemben és sokszor megaláztatásban él már nem két hete, hanem sok éve. Azt szeretnénk elérni, hogy az ő problémáik se legyenek szőnyeg alá söpörve vagy bagatellizálva, hanem mind a hatóságok, mind a politika és a média segítsen rajtuk is.

Decemberben az iskolában hárman ájulásig vertek egy gyermeket, akit szülei át is írattak másik iskolába. Tettük indoklásakor azt válaszolták, szórakozásból cselekedtek. Az ilyenek miért nem érdekes hírek a jogvédők és újságírók számára? Kiemelendő az is, hogy az átlagosnál nem rosszabb bűnözési statisztikák hátterében félelem és kiábrándultság van, nagyságrendekkel több a valódi bűneset, mint amit hivatalosan lajstromba vesznek. Az egyik korábbi helyi képviselő munkájának hála egy civil gyűjtemény is született, amiben a rendőrségi statisztikáknál nagyságrendekkel több bűncselekményt dokumentáltak 2006-ban.

Csak a valódi integráció és rendfenntartás segíthet. De csakis az a fajta integráció, ami világosan különbséget tesz a közösséget építeni és az azt rombolni akaró egyének között, etnikumra való tekintet nélkül. Támogatni és segíteni kell mindenkit, aki rászorul, ha annak valódi célja a békés együttélés és az alapvető társadalmi normák betartása. De minden létező eszközzel föl kell lépni azokkal szemben, akik életmódjukkal, magatartásukkal másokat megkárosítanak.

Nyugalmat és biztonságot akar a falu, ehhez kérjük mindenki segítségét. Úgy érezzük, fordulóponthoz érkeztünk: vagy tovább erősödnek az eddigi folyamatok, és a Kecske-kői pincék után a lakóházak kerülnek sorra 5-10 éven belül, hogy cserepenként és téglánként lebontsák azokat, mint ahogyan az Ózd egyes részein, Arlón vagy sok-sok névtelen áldozattá vált észak-magyarországi kis faluban történt, vagy igazi rend szabja meg majd a mindennapokat. Csakis ekkor virágozhat föl újra a falu. A turizmus, a borászat, a gyümölcstermesztés mint perspektíva légvár marad, ha a háttérben félelemkeltő rablóbandák működhetnek.

A falu a tervek szerint földet és vetőmagot ad együttműködésre nyitott helyi cigány családoknak, hogy így fogódzót kapjanak a kiemelkedéshez. Kapát és vetőmagot is sokak adnának őszinte emberi jó szándékból és jól felfogott önös érdekből is. Vályogvető, valamint kosárfonó vállalkozás beindítása is szerepel az önkormányzat tervei között.

Gyöngyöspata segítséget vár. Nagyobb, állandó és hatékonyabb rendőri jelenlétet, szigorúbb bírósági és gyermekvédelmi gyakorlatot, a rövid hírnév elmúltával is rendet és nyugalmat a közösség minden tagja számára! Segítő kezeket kérünk, hogy segítő kezeket nyújthassunk egymásnak.

Gyöngyöspata lakossága többségének nevében, és a képviselőtestület jóváhagyásával, támogatásával, egy helyi lakos


A település képviselőtestülete is hallatta a hangját, az ő közleményüket is szó szerint közöljük:

Az utolsó szó jogán Gyöngyöspata Képviselőtestülete részéről

Gyöngyöspata Képviselőtestülete, s a ma még jelentős többségben a településen élő tisztességes emberek az utolsó szó jogán, mivel rajtunk kívül már mindenkit meghallgattak, szólunk az ország vezetőihez, a magyar közvéleményhez és a médiához.

Minden törvénytisztelő és rendet akaró embernek helye van Gyöngyöspatán, ha embertársait tiszteletben tartva tesz eleget kötelességeinek és gyakorolja jogait, óvja mindannyiunk környezetét, egészségét.

Ezt az alapvető elvárást azonban Magyarország sok száz településén éppen így megfogalmazzák, tehát ne kezelje senki elszigetelt egyedi jelenségként. E gondokat ne tartsuk Gyöngyöspata egyedi problémájának. A média, s a politikai erők, tisztelet a kivételnek, leginkább a maguk kénye-kedve szerint, pusztán önös érdekből vagy politikai tőke reményében, sokszor elferdítve, tájékozatlanul, túlzó módon nyilatkoznak, lejáratva, megbélyegezve egy ezeréves múlttal büszkélkedő települést. Értjük ez alatt a falu tisztességgel dolgozó lakóit, annak vezetőit. Mi több, nemzetközi fórum elé viszik becsmérlő módon községünk nevét, rasszistának, kirekesztőnek, megnyomorítónak bélyegezve az itt élő jó szándékú embereket.

A jövőbeni hasonló megnyilvánulások elkerülése érdekében nyomatékkal kérjük országunk és a parlamenti pártok vezetőit, hogy helyben tájékozódjanak a tényleges helyzetről a falu vezetésétől s a helyi emberektől. Kérjük a médiát, hogy pártok és szervezetek érdekeitől mentesen, valóban függetlenül, s kerülve a szenzációhajhászást, tájékoztassák a nemzetközi és hazai közvéleményt a gyöngyöspatai történésekről.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete a továbbiakban nem járul hozzá a faluban tervezett, vagy már engedélyezett demonstrációkhoz, felvonulásokhoz, pártrendezvényekhez, s követeli, hogy a jogvédő szervezetek által gerjesztett hisztéria-hadjárat szűnjék meg!

Békét akar minden gyöngyöspatai lakos! Nyugalmat, amelyben biztonsággal végezheti mindennapi munkáját. A falu vezetése egy olyan, jogok és kötelességek egyensúlyán alapuló Magyarország példásan működő településén akar munkálkodni, ahol az ott élők mindezeket betartva és elfogadva élnek, élhetnek.

Az utolsó szó jogán: Gyöngyöspata nyugalmat, békét akar!

Gyöngyöspata, 2011. március 25.

Gyöngyöspata Képviselőtestülete

***

Kapcsolódó:
>> Megszólalt Orbán bizalmasa: Máshová vinnék a romákat <<

"...az unióban kezdik megérteni, hogy zsákutcába jutottunk. Európa húsz éven át - amióta az európai romák nyolcvan százalékának otthont adó kelet-európai országok felszabadultak
- szinte kizárólag emberi jogi problémának tekintette a kérdést. Azt mondták: nem kell a cigányokat diszkriminálni, és akkor minden rendben lesz. Ha azonban Északkelet-Magyarországon száz ember jelentkezik tíz munkahelyre, ott az élet maga egy nagy megkülönböztetés. Ráadásul a többséghez és a kisebbséghez tartozók kilátásai a nehéz sorsú keleti térségekben szinte egyformán rosszak.

- Kritizálja az uniót, amiért emberi jogi szemüvegen keresztül nézte a problémát. Magyarország viszont mintha a szociális rendszeren belül akarná letudni a cigánykérdést.

- A magyar állam alapelve sokáig az volt, hogy a romák problémáit a szociális ellátás színvonalának emelésével tudjuk megoldani. Ezt anyagilag nem bírjuk. Másrészt ma romák és nem romák tízezrei helyzetüket a változtatni akarás és képesség leghalványabb szikrája nélkül fogadják el. Berendezkedtek arra, hogy leszázalékolásból, segélyből, rokkantságból el lehet élni. Összeszámoltuk: a magyar szociális ellátórendszer 153 jogcímen folyósít támogatást rászorulóknak - mindenfajta teljesítmény elvárása nélkül. Oda jutottunk, hogy szankciók kellenek, mert sok szülő már a gyerekekről való gondoskodás felelősségét sem érzi át. Ezért iskolába járáshoz kötöttük a családi pótlék folyósítását, s hamarosan hároméves kortól kötelező lesz az óvoda. Olyan intézményrendszer is kell persze, amely nem diszkriminálja a cigány gyerekeket. De a kötelességeket elhanyagoló, automatikus támogatásokra épülő rendszer ma már a kilábalás egyik fő akadálya..."


Azt a látszatot akarták kelteni, hogy a romáknak menekülniük kell hazánkból

Alaptalan hisztériakeltés Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Azt a látszatot akarták kelteni, hogy a romáknak menekülniük kell hazánkból

Kiképzőtábor megnyitását jelentette be tegnapra Gyöngyöspatán a Véderő nevű félkatonai szervezet. Mivel a Vöröskereszt buszokkal reggel háromszáz nőt és gyermeket vitt el a településről, egyes szervezetek hisztériakeltésre használták ki az egybeesést, és világgá kürtölték, hogy evakuálták a romákat a faluból. Ezt később Selymes Erik, a segélyszervezet főigazgatója és Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője is cáfolta. Mint kiderült: a falusiak egy tervezett húsvéti üdülésre utaztak. A Véderő tábornyitását a rendőrség megakadályozta, Pintér Sándor belügyminiszter is a helyszínre utazott.

A rend törvényes őrei elvezetik a rend önjelölt őreinek vezetőjét

A hónap elején hirdette meg katonai alapismereteket oktató háromnapos gyöngyöspatai táborát a Véderő nevű félkatonai szervezet. A Magyar Vöröskereszt pedig ugyanezekre a napokra szervezett húsvéti kirándulást a helybéli, mélyszegénységben élő családoknak: százhetvenkét nőt és gyereket vittek csillebérci kirándulásra, további, körülbelül száz társukat pedig Szolnokra, egy előre tervezett húsvéti táborozásra.

A két esemény egybeesése miatt országos hisztériahangulatot keltettek tegnap: Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom országos alelnöke beszélt arról, hogy a településről ki kellett menekíteni a cigányokat. A helyszínen tartózkodott Richard Field Magyarországon élő amerikai üzletember is, aki azt állította: ő riasztotta a Vöröskeresztet, és közösen szervezték meg a romák evakuálását. Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt elnöke lapunknak tegnap mindezt cáfolta. Mint kiderült, a húsvéti táborozást előre tervezték, szó sem volt semmiféle evakuálásról. Ezt megerősítette Haraszti István, a csillebérci tábort üzemeltető kft. ügyvezető igazgatója is.

Időközben Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyar Közlönyben tegnap megjelent a szabálysértésekről szóló kormányrendelet módosítása, amelynek értelmében mindenki, aki „közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti”, százezer forintos bírsággal sújtható. Kocsis Máté, a Fidesz országgyűlési képviselője, a honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke közölte: „Az állam nem osztozik senkivel a rendfenntartás jogán.”

A rendőrség hatékonyan lépett fel a kiképzőtábor szervezőivel szemben: a nyitás előtt mindenkit távozásra szólítottak fel. Gyöngyöspatára utazott Pintér Sándor belügyminiszter is, aki a helyszínen közölte: nyolc embert állított elő a rendőrség, s várhatóan már ma bíróság elé állítják őket.

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke lapunknak tegnap este úgy nyilatkozott, hogy nem tartja szerencsés ötletnek a gyöngyöspataiak kitelepítését: „Nem ez a megoldás”. Mint mondta, kommunikációs trükknek tartja, hogy táboroztatásról vagy evakuálásról beszélünk, mert „ha a szervezők kirándulásnak mondják, a helyi cigányok pedig menekülésként élik meg az eseményeket, az semmit sem változtat a dolgokon”. Horváth Aladár szerint a tegnapi események legnagyobb haszna, hogy a kormány felismerte, szégyenletes események történnek az országban. Erről beszélt Pintér Sándor belügyminiszter is, amikor kijelentette: „Gyöngyöspatán olyan szégyenletes események történtek, amelyek nem történhettek volna meg”, majd hozzátette: „Senkinek nem volt oka arra, hogy elmeneküljön a faluból”. Pintér Sándor hangsúlyozta, a rendőrség fenntartja a rendet, és akik ezt megpróbálták megbontani, azokat előállították.


Field, a kezdeményező

Az Index szerint Richard Field amerikai üzletember kezdeményezte a gyöngyöspatai „mentőakciót”. Field egy óvoda támogatásának ügyében járt kedden a településen, ahol elmondása szerint találkozott Farkas János roma vezetővel. Tőle hallott arról, hogy a hét végén fegyveres gyakorlatozást szervez a Véderő a cigánysor mellett. Field szerint a romák úgy tudták, késekkel, lőfegyverekkel érkeznek majd a szélsőséges fiatalok a táborba. Az üzletember azt mondta, ezért kereste meg a Vöröskeresztet, és a romák szállítását ők kezdték szervezni, a buszokat a hatvani Volántól bérelték. Emlékezetes, hogy Field tavaly csaknem tizenegymillió forinttal támogatta az LMP választási kampányát. Akkor úgy fogalmazott: „A támogatást befektetésnek tekintem a magyar demokráciába, egyben a gyermekeim jövőjébe”.


Szó sem volt evakuálásról

5 perces interjú: Selymes Erik, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója

– Valóban a Vöröskereszt evakuálta a nőket és gyermekeket a településről?

– Szó sincs semmiféle evakuálásról. A Magyar Vöröskereszt szervezésében és a szervezet segélyalapjának terhére, a családok kérésére vittük táborozásra a gyöngyöspataiakat.

– A kérés indoklásában szerepelt a Véderő lőgyakorlata?

– Nem volt szükség különösebb indoklásra. A Vöröskereszt minden évszakban szervez hasonló táborokat nemcsak gyerekeknek, de nyugdíjasoknak és családoknak is. Nagyon szerteágazó a tevékenységünk, vannak táboraink, amelyekben fogyatékos és egészséges gyermekek együtt vesznek részt, de alkotó-, elsősegélynyújtó- és úszótáborokat is szervezünk.

– A tudósításokban azt olvastuk, hogy a Vöröskereszt Richard Fielddel, a Magyarországon élő amerikai üzletemberrel közösen szervezte meg a cigányok evakuálását. Részt vett Field úr esetleg a táborozás előkészítésében?

– Tudok róla, hogy Field úr ott volt tegnap Gyöngyöspatán, de a tábort a Vöröskereszt önállóan szervezte.

– Kimondhatjuk, hogy egyes szervezetek politikai okokból rájátszottak a Vöröskereszt táborára?

– Ezt nem szeretném kommentálni, mert a Vöröskereszt alapelvei közé tartozik a pártatlanság és a függetlenség.

– Miért éppen a gyöngyöspatai nőket és gyermekeket vitték most üdülésre?

– A legnagyobb rászorultság vezérelt bennünket, mert ezek mélyszegénységben élő családok, ha most nem visszük el őket erre a táborozásra, vélhetően egész évben nem tudnak üdülésre eljutni. Gyöngyöspatán már korábban jelen voltunk, az árvíz után megtisztítottuk a patak medrét, most pedig a Föld napja alkalmából az otthon maradt férfiak füvet nyírnak, bokrokat metszenek.

MH-összeállítás

|
Hozzászólások Hozzászólások (28

Kibújt a szög a zsákból

Egymilliót megér neki. 

Gyurcsány egymillió forintot ajánlott fel a gyöngyöspatai romák segítésére

2011. április 27. 08:42

Gyurcsány Ferenc egymillió forintot ajánlott fel a gyöngyöspatai romák segítésére; a volt szocialista kormányfő ezt kedd éjszakai Facebook-bejegyzésében közölte. Gyurcsány Ferenc a pénzt "evakuálásra, szállításra, átmeneti szállásra" ajánlotta fel - olvasható a "Nácikérdés Gyöngyöspatán" című bejegyzésében. A volt miniszterelnök, "igazat adva" Lévai Júliának, a Galamus-csoport tagjának, azt írta: "Gyöngyöspatán nem cigánykérdés van, hanem nácikérdés. És egyre inkább így van és így lesz az egész országban is" - fűzte hozzá.

"Önmaguk tiszta magyarságában és mások sármagyarságában elvakultan hívő és hitüknek radikális tettekkel nyomatékot adó náci társaságok, csoportok fenyegetnek bennünket" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc, hozzátéve:

(Fenyegetőzik is:)

"Gyöngyöspata egyre mélyülő drámája nemzeti tragédiává fog pillanatokon belül válni, ha nagyon gyorsan nem cselekszünk".

 

A szocialista politikus szerint dolga van a kormánynak a rendfenntartással, "ha kell a nácizmus szelleme és gyakorlata elleni hatékonyabb fellépést segítő új jogi normák állításával".

 

"Dolga van minden demokratának, hogy ne tűrje a náci mocskot, ne tűrje magyar emberek félelembe hajszolását, félelemben tartását". Ki menjen demonstrálni, ki nyújtson jogi segítséget, ki adjon fedélt a menekültek feje fölé. Más meg segítsen pénzzel. "Én egymillió forintot ajánlok fel a gyöngyöspatai romák segítésére. Evakuálásra, szállításra, átmeneti szállásra" - fogalmazott Gyurcsány Ferenc.

 

A Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől több mint két hétig járőröztek a településen, majd az április 22-e és 24-e közötti időre a Véderő elnevezésű szervezet honvédelmi alapismereteket oktató tábort hirdetett meg a község határában, a roma telep szomszédságában lévő, Kecskekő elnevezésű területre. A tábor meghirdetett időtartamára, a Vöröskereszt közreműködésével Csillebércen, illetve Szolnok-Tiszaligeten helyeztek el 267 gyöngyöspatai roma asszonyt és gyermeket, akik vasárnap tértek vissza a faluba.

 

A Véderő táborában megjelentek közül nyolc személyt, köztük a szervezet vezetőjét, Eszes Tamást, még 22-én, pénteken őrizetbe vette a rendőrség garázdaság szabálysértés gyanújával. Ugyanakkor az Egri Városi Bíróság húsvéthétfőn, nem jogerősen megszüntette velük szemben az eljárást.

 

Kedd este verekedés tört ki a településen. A konfliktus a Véderő elnevezésű szervezet tagjai és a helyi romák egy csoportja között robbant ki, eddig pontosan nem tisztázott okból. A verekedésben négyen megsérültek, egyikük súlyosan.

 

A faluba több száz rendőrt vezényeltek, több embert elő is állítottak.

 

(MTI)


2011. április 25., hétfő

Jó Itt Site - MAGYARORSZÁG ÚJ ALKOTMÁNYA

 "Bizakodjunk kellő alázattal, hogy ez a lelket felemelő ünnep most az új kezdet esélyét hozza el kivétel nélkül minden magyar ember számára. Legyen béke, szabadság és egyetértés. Adja Isten, hogy így legyen" - zárta szavait Schmitt Pál.

 A televíziós közvetítés a Himnusz hangjaival ért véget.

1956-Erdélyi Mártírok

Rating:★★★★★
Category:Books
Genre: History
Author:Erdélyi Gyülekezet
Erdélyi Gyülekezet > 1956-os Erdélyi Mártírok

1956-os Erdélyi Mártírok

"Köd van és statárium. A kivégzőosztag
tán el se látna az elítéltig.
Egy nemzet tüdőgyulladása fő a ködben.
S egy tüdőlövés, ha köhögni mersz, már a gőztől."


Lászlóffy Aladár: Ébresztő a forradalom első reggelén

Emlékhelyek

bp301.jpgHa általánosan nem is ismert, de talán vannak, akik hallottak már 1956 erdélyi visszhangjáról. Azt már kevesebben tudják, hogy 1956-nak Erdélyben is voltak mártírjai. Azt pedig már szinte senki, hogy kik voltak és mi történt velük. Ha pedig virágot szeretnénk letenni, vagy mécsest gyújtani az emlékükre valahol, bizony sokat kell keresgélnünk. Pedig már vannak ilyen helyek.

A kommunista diktatúra erdélyi mártírjaira emlékeztet például a nagyenyedi római katolikus plébánia udvarán 1998-ban felavatott, Vencel Árpád kolozsvári szobrászművész tervezte emlékmű.

Az 56-os erdélyi áldozatokra emlékezhetünk például a gyergyószentmiklósi temetőben, Csobotfalván, Sepsiszentgyörgyön az Erzsébet parkban található 56-os kopjafánál, Baróton, vagy Brassóban az 1956-ot követő meghurcoltatások súlya alatt összeroppanva tűzhalált vállaló fiatal mártír, Moyses Márton emlékét őrző kopjafánál. A Kézdivásárhelyen, a református temetőben levő kopjafán és a Kisborosnyón álló emlékművön csak háromszéki nevek szerepelnek. Összességében elmondható, hogy az emlékművek száma örvendetesen szaporodik, viszont az összes erdélyi mártír nevét egyik sem tartalmazza.

Budapesten, a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában 1999-ben készült el az első emlékmű. Fresch Ottó Anya és gyermeke című alkotásának hátoldalára került az Erdélyben kivégzettek vagy börtönben elhunytak neve. Később a könnyebb láthatóság érdekében egy szürkegránit tömbre külön is felvésték a 23 mártír nevét. Az erdélyi születésű Erdélyi Zoltán sírköves készítette alkotás felavatására 2003. június 16-án, Nagy Imre kivégzése évfordulóján került sor.

Ezt az igencsak rövid (bár valószínűleg nem teljes) listát szeretné folytatni a budapesti Erdélyi Gyülekezet, amikor elhatározta, hogy telephelyén, a Reménység Szigetén emléket állít nekik. Az ötletet azonnal felkarolta az 1956 Alapítvány és magára vállalta az emlékmű részét képező kopjafa erdélyi mesterek általi kifaragásának és ideszállításának költségeit. Az Erdélyi Gyülekezet készítteti el a mártírok neveit tartalmazó táblát és szervezi meg az avatóünnepséget.
Megtorlások

Magyarországon kívül a legnagyobb méretű megtorlásra Romániában került sor. Az itteni pártvezetés a forradalmat használta fel a magyar kisebbség megfélemlítésére oly módon is, hogy amit nem tehettek meg 1944-45-ben, azt 1956-ban bepótolták. Börtönbe vetettek ellenzéki román értelmiségieket is. Egy másik csoportba a közös román - magyar fellépés érintettjei tartoztak. Temesváron például többségében román diákok követeltek nagyobb egyetemi szabadságot. Mintegy háromezer hallgatót tartóztattak le, 31-et ítéltek hosszabb-rövidebb börtönbüntetésre. A harmadik csoportba a magyar kisebbség, elsősorban az értelmiség tartozott.

A magyar forradalom vérbe fojtása után Romániában egyre-másra szervezték a kirakatpereket. Nemcsak az értelmiségi elit egy részét zárták börtönbe, hanem a hangadó munkásokat, a falvak legjobb gazdáit. Még tizenkét-tizennégy éves kisiskolásokat is börtönbe zártak a forradalommal való együttérzésük miatt.

A féktelen retorzió a romániai magyarságot számarányánál jóval nagyobb mértékben sújtotta.

Az erdélyi magyarok ellen négy nagy ún. "hazaárulási" per volt, ebből kettőben hoztak halálos ítéleteket. Az első a Szoboszlai Aladár (mindenki Szoboszlay-ként írja, holott ő minden saját dokumentumában, végső kegyelmi kérvényében is Szoboszlai Aladárként írta alá), római katolikus lelkész nevével jelzett kirakatper volt. Ebben kétszáz személyt tartóztattak le, majd a forradalommal való szimpátiájuk jelképeként ötvenhat személyt ítéltek el, közülük tizenegyet halálra! Tízet ki is végeztek! Az ötvenhat személy összbüntetése meghaladta az ezerháromszáz évet.

A másik a Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkész nevével jelzett harmincegy tagú érmihályfalvi csoport pere. Ez kizárólag a határmenti reformátusok ellen indult, amelyben három személyt ítéltek halálra. Később az egyik büntetését életfogytiglanira változtatták, de a másik kettőt kivégezték.

A harmadik a dr. Dobai István nevével fémjelzett "ENSZ-memorandum" per. A bűnük az volt, hogy az erdélyi magyarság jogsérelmeit el akarták juttatni az ENSZ-hez.

A negyedik a Fodor Pál csíkszeredai-csíksomlyói vasút-, híd-, útépítő mérnök vezette csoport elleni per. Ebben a perben ítélték 10 év börtönbüntetésre dr. Csiha Kálmán, 1990 utáni erdélyi református püspököt. Egyébként a per a katolikusok és a Ferenc-rendi szerzetesek ellen indult.

A kivégzések sajátos romániai tragédiájához az is hozzátartozik, hogy a családtagok ma sem tudják, hol nyugszanak szeretteik földi maradványai!

A Romániában kivégzettek névsora:

Szoboszlai Aladár római katolikus plébános 1925. január 18-án született Temesvár-Mehalán.
Kivégezték 1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében.
Ábrahám Árpád római katolikus plébános 1914. február 16-án született Sepsibükszádon.
1958. szeptember 1-jén végezték ki a Szekuritáté temesvári börtönében.
báró Huszár József földbirtokos 1913. március 9-én született Bécsújhelyen, Ausztriában.
1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Dr. Fîntînaru Alexandru ügyvéd 1895. március 25-én született Szemlakon.
1958. szeptember 1-jén végezték ki a Szekuritáté temesvári börtönében.
Orbán Károly földbirtokos 1888. július 6-án született Mezőmadarason.
1958. szeptember 1-jén kivégezték a Szekuritáté temesvári börtönében.
Lukács István magyarpécskai kereskedelmi könyvelő 1920. február 20-án született Magyarpécskán.
1958. szeptember 1-jén kivégezték a Szekuritáté temesvári börtönében.
Orbán István tisztviselő, földműves 1900. augusztus 20-án született Csíkpálfalván.
1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Tamás Dezső tisztviselő 1901. május 16-án született Alsóbarbatény-Iszkrony bányatelepen.
1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Tamás Imre tanító 1907. szeptember 7-én született Csíkszeredában.
1958. szeptember 1-jén kivégezték a Szekuritáté temesvári börtönében.
Dr. Kónya István-Béla ügyvéd 1915. június 4-én született Gyergyószentmiklóson.
1958. szeptember 1-jén a Szekuritáté temesvári börtönében kivégezték.
Sass Kálmán református lelkész 1904. április 17-én született Gálospetriben.
1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték.
Dr. Hollós István volt hadbíró százados, latin-magyar-francia szakos tanár 1906. augusztus 8-án született Érmihályfalván.
1958. december 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték.
Szígyártó Domokos molnár 1933. április 25-én született a háromszéki Ozsdolán.
1959. április 20-án végezték ki a szamosújvári börtönben.
Moyses Márton egyetemi hallgató, költő 1941. április 20-án született Sepsiszentgyörgyön.
1970. február 13-án Brassó főterén benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta önmagát. Szörnyű szenvedések után 1970. május 15-én hunyt el.
Karácsonyi István minorita szerzetes 1908. július 10-én született Aradon.
Luciu-Giurgeni-i megsemmisítő munkatáborban kukoricatörés közben hunyt el.
Pietsch Béla festőművész 1887. február 12-én született Aradon.
A galaci börtönben halt meg 1958. november 26-án.
Szörcsey Elek gazdálkodó 1890. szeptember 17-én született Torján.
Az 1958. május 30-i ítélethirdetés után nem sokkal a temesvári börtönben hunyt el.
Nagy József földbirtokos, falusbíró 1913. március 8-án született Ákoson (Szilágy megye).
1961 augusztusában hunyt el a dési börtönben.
Kertész Gábor ügyvéd gyakornok 1927. szeptember 3-án született Vajdakamaráson.
1963. február 23-án hunyt el a Văcăreşti-i börtönkórházban.
Bíró Károly munkás 1941. december 8-án született Csíkszenttamáson.
1963 nyarán a Luciu-Giurgeni-i megsemmisítő táborban Hadnagy Istvánnal együtt szökést kísérelt meg. Amikor elfogták őket, őt helyben agyonlőtték.
A névsort Tófalvi Zoltán állította össze

Ez a névsor az eddigi leghitelesebb és legteljesebb. Csak azok neve szerepel benne, akiket levéltári dokumentumokkal bizonyíthatóan halálra ítéltek, kivégeztek, vagy a börtönben agyonvertek.

Ugyanakkor feltétlenül meg kell emlékeznünk még egy csoportról, akiknek a helyzete még mindig tisztázatlan. Ez a Magyarországon kivégzett, de erdélyi származású mártírok ügye. A 225 elismert kivégzett közül ugyanis 8 erdélyi születésű! Az örmény-magyar származású Pongrácz-fivérek ugyancsak Erdélyből, Szamosújvárról telepedtek át Magyarországra. Egészen bizonyos az is, hogy még újabbakról is ki fog derülni, hogy erdélyiek. A Kádárék által elsőként kivégzettek is erdélyiek voltak: a marosvásárhelyi Dudás József és a krassó-szörényi Szabó János, a Széna tér legendás parancsnoka. Valóban ők is megérdemelnének egy külön emlékművet, legyen ez a következő feladat!

Eörsi Lászlónak a napokban megjelent kötete (1956 mártírjai. 225 kivégzett felkelő - Rubicon könyvek sorozat) szerint a 225 kivégzett közül bizonyíthatóan, az anyakönyvi adatok tanúsága szerint nyolcan voltak erdélyiek. Ez a kivégzettek közel négy százaléka. Ha mindehhez hozzászámítjuk a bírósági ítélet nélkül kivégzett tizenkét erdélyi magyart, a börtönben, a megsemmisítő táborokban agyonvertek, halálra kínzottak vagy éppen szökés közben agyonlőttek mindmáig nem pontos statisztikáját, akkor egyértelműen kijelenthetjük: az erdélyi magyarság számarányánál nagyobb véráldozatot hozott a magyar forradalom és szabadságharc eszméivel való azonosulásért!

A Budapesten és Magyarország különböző településein a forradalmi harcok élvonalában küzdő erdélyiekre azért is fokozott figyelmet kell fordítanunk, hogy pontosan érzékelhető legyen: csak egységes 1956-ról beszélhetünk!

A Magyarországon kivégzettek névsora:
Balla Pál fakitermelő 1919. január 5-én született Aradon.
1957. október 25-én végezték ki Budapesten.
Balogh László csatornatisztító 1925. június 9-én született Aradon.
1958. április 22-én végezték ki Budapesten.
Berecz György gépkocsivezető 1924. május 11-én született Kolozsváron.
1958. január 28-án végezték ki Budapesten.
Bokor János vasesztergályos 1919. október 5-én született Gyergyóújfaluban.
1958. november 6-án végezték ki Budapesten.
Dudás József technikus, mérnök 1912. szeptember 22-én született Marosvásárhelyen.
1957. január 19-én végezték ki Budapesten.
Preisz Zoltán szerszámlakatos 1925. szeptember 27-én született Marosvásárhelyen.
1957. május 7-én ítélték halálra.
Szabó János gépkocsivezető 1897. november 17-én született a Krassó-Szörény megyei Zaguzsénben.
1957. január 19-én végezték ki Budapesten.
Szabó János gépkocsivezető 1928. július 1-jén született Szamosardón.
1960. március 2-án végezték ki Budapesten.

A névsort Tófalvi Zoltán állította össze Eörsi László könyve alapján
A krónikás

Tófalvi Zoltán író és történész. Egyszemélyes intézmény Romániában. Az 1956-os romániai eseményeket kutatja immár több évtizede. Amikor a pályázati pénzek kevésnek bizonyultak, a saját vagyonát is rááldozta. Vaskos kötetekben adta ki eddigi kutatásainak eredményét. Ezekben arra tesz kísérletet, hogy az 1956-os magyar forradalomhoz kapcsolódó öt nagy romániai hazaárulási per teljes anyagát bemutatassa.

A "hazaárulási perek" (az idézőjel azért szerepel, mert a mai jogrend szerint ezek semmiképpen nem hazaárulási perek!) történetét négy kötetben dolgozta fel. Ebből megjelent három, 2009 végére kellene megjelenjen a negyedik kötet.

Az első kötet a tíz halálos ítélettel és azok végrehajtásával végződött Szoboszlai-pernek az eddig még nem közölt levéltári dokumentumokkal teljessé tett anyagát tartalmazza, amelyek révén ráláthatunk a kommunista megtorló gépezet ördögien megszervezett belső mechanizmusára.

Számunkra nem ismeretlen az a rendszer és módszerei, amellyel a proletárdiktatúra megpróbálta elnémítani, megsemmisíteni valódi és potenciális ellenzékét - bármi áron, bármilyen eszközzel. Mégis, a maguk teljességében olvasva ezeket a dokumentumokat, még rémítőbbek, még hátborzongatóbbak. A könyvben fény derül a vallatók, verőlegények idegőrlő kihallgatásainak minden embertelen módszerére, amelyeket mindaddig gyakoroltak, amíg a vallatott részéről megszületett a vádiratot igazoló beismerő vallomás.

A levéltári kutatás nem ment zökkenőmentesen, ugyanis csak tizenkét évi szakadatlan kérvényezés és kihallgatások egész sora után tanulmányozhatta át a periratokat. A kötetben a perek bemutatásánál egyrészt a kronológiai sorrend, másrészt a letartóztatottak, elítéltek száma, a per országos és nemzetközi mércével mérhető jelentősége az irányadó. A könyv lebilincselő, a kihallgatások teljes szövegét tartalmazza.

A második kötet a Sass Kálmán nevével jelzett érmihályfalvi csoport perét dolgozza fel.

A 2009 tavaszán megjelent harmadik kötet a Dobai-csoport pere. Ebben érintett Németh László, Tamási Áron, Kodolányi János, Ravasz László, Bibó István! Ez is kizárólag erdélyi reformátusok ellen indított per.

A még kiadásra váró ötödik kötet a túlélőkkel készített mélyinterjúkat tartalmazza. Ebben a szerző összeszikráztatta a hiteles levéltári dokumentumokat a véges emberi emlékezettel.

2011. április 24., vasárnap

Feltámadott

Jézus megjelenése
Mária Magdalénának

resurrection.jpg

20 A hétnek első napján pedig jó
reggel, amikor még sötétes volt,
odaméne Mária Magdaléna a sírhoz,
és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.
Mát. 28,1. Márk 16,1. Luk. 24,1.
2. Futa azért és méne Simon Péterhez
és ama másik tanítványhoz, akit Jézus
szeret vala, és monda nékik: Elvitték az
Urat a sírból, és nem tudjuk, hová tették
Őt. rész 13,23. 19,26. 21,7.

3. Kiméne azért Péter és a másik tanít−
vány, és menének a sírhoz.
Luk. 24,12.
4. Együtt futnak vala pedig mindket−
ten: de ama másik tanítvány hamar
megelőzé Pétert, és előbb juta a sírhoz;
5. És lehajolván, látá, hogy ott vannak
a lepedők; mindazáltal nem megy vala
be. rész 19,40.
6. Megjöve azután Simon Péter is
nyomban utána, és beméne a sírba:
és látá, hogy a lepedők ott vannak.
rész 11,44. Csel. 3,13.
7. És a keszkenő, amely az Ő fején
volt, nem együtt van a lepedőkkel,
hanem külön összegöngyölítve egy
helyen.
8. Akkor aztán beméne a másik tanít−
vány is, aki először jutott a sírhoz, és
lát és hisz vala.
9. Mert nem tudják vala még az Írást,
hogy fel kell támadnia a halálból.
Zsolt. 2,7. 16,10. Mát. 16,21. Csel. 13,34.
10. Visszamenének azért a tanítvá−
nyok az övéikhez.
11. Mária pedig kint állt a sírnál sírva.
Amíg azonban siránkozék, behajol vala
a sírba; Márk 16,5.
12. És láta két angyalt fehér ruhában
ülni, egyiket fejtől, másikat lábtól, ahol
a Jézus teste feküdt.
13. És mondának azok néki: Asszony,
mit sírsz? Monda nékik: Mert elvitték
az én Uramat, és nem tudom, hova
tették Őt.
14. És mikor ezeket mondotta, hátra−
fordula, és látá Jézust ott állani, és nem
tudja vala, hogy Jézus az. Márk 16,9.
15. Monda néki Jézus: Asszony, mit
sírsz? Kit keresel? Az pedig azt gondol−
ván, hogy a kertész az, monda néki:
Uram, ha te vitted el Őt, mondd meg
nékem, hová tetted, és én elviszem Őt.
16. Monda néki Jézus: Mária! Az
megfordulván, monda néki: Rabbóni!
Ami azt jelenti: Mester! Mát. 23,8−−10.
17. Monda néki Jézus: Ne illess
engem; mert nem mentem még fel az
én Atyámhoz; hanem menj az én
atyámfiaihoz és mondd nékik: Fel−
megyek az én Atyámhoz és a ti Atyá−
tokhoz, és az én Istenemhez, és a ti
Istenetekhez. Róm. 8,29. Zsid. 2,11.
18. Elméne azért Mária Magdaléna,
hirdetvén a tanítványoknak, hogy látta
az Urat, és hogy ezeket mondotta néki.
Mát. 28,10. Ef. 1,17. 1Pét. 1,8.

Jézus megjelenik a tizenegynek

jesus_teaching_a_new_commandment.jpg

19. Mikor azért este volt, azon a
napon, a hétnek első napján, és mikor
az ajtók zárva voltak, ahol egybegyűltek
a tanítványok, a zsidóktól való félelem
miatt, eljöve Jézus és megálla a közé−
pen, és monda nékik: Békesség nék−
tek! Márk 16,14. Luk. 24,36. 1Kor. 15,5.
20. És ezt mondván, megmutatá né−
kik a kezeit és az oldalát. Örvendezé−
nek azért a tanítványok, hogy látják vala
az Urat. Ésa. 11,2. 61,1.
21. Ismét monda azért nékik Jézus:
Békesség néktek! Amiként engem
küldött az Atya, én is akképpen kül−
delek titeket. rész 17,18. Mát. 28,18.
22. És mikor ezt mondta, rájuk le−
hele, és monda nékik: Vegyetek Szent
Szellemet: rész 16,7. Csel. 1,8. 1Ján. 4,4.
23. Akiknek bűneit megbocsátjátok,
megbocsáttatnak azoknak; akikéit meg−
tartjátok, megtartatnak.
Mát. 16,19. 18,18. Márk 16,16−−20.
24. Tamás pedig, egy a tizenkettő
közül, akit Kettősnek hívtak, nem volt
ővelük, amikor eljött Jézus. rész 11,16.
25. Mondának azért néki a többi tanít−
ványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda
nékik: Ha nem látom az Ő kezein a
szegek helyeit, és be nem bocsátom
ujjaimat a szegek helyébe, és az én
kezemet be nem bocsátom az Ő oldalá−
ba, semmiképpen el nem hiszem.
26. És nyolc nap múlva ismét bent vol−
tak az Ő tanítványai, Tamás is ővelük.
Noha az ajtó zárva volt, beméne Jézus,
és megálla a középen, és monda: Bé−
kesség néktek! Ésa. 9,7. Kol. 1,20.
27. Azután monda Tamásnak: Hozd
ide a te ujjadat és nézd meg az én kezei−
met; és hozd ide a te kezedet, és bo−
csássad az én oldalamba: és ne légy
hitetlen, hanem hívő. 1Ján. 1,1. 1Tim. 1,17.
28. És felele Tamás és monda néki:
Én Uram, és én Istenem! Zsolt. 73,25. 26.
29. Monda néki Jézus: Mivelhogy
láttál engem, Tamás, hittél: boldogok,
akik nem látnak és hisznek. 1Pét. 1,8.
30. Sok más jelt is tett ugyan Jézus az
Ő tanítványai előtt, amelyek nincsenek
megírva ebben a könyvben; rész 21,25.
31. Ezek pedig azért írattak meg,
hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisz−
tus, az Istennek Fia, és hogy ezt
hívén, életetek legyen az Ő nevében.
Róm. 15,4. 1Pét. 1,9. 1Ján. 5,10−−13.


2011. április 21., csütörtök

Hírtallózó

Húsvéthétfő délben lesz az ünnepélyes aláírás


Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én délben, a televízió nyilvánossága előtt a Sándor-palotában írja alá Magyarország hét elején elfogadott új alaptörvényét.


Václav Klaus: Az alkotmány minden ország belügye



Václav Klaus cseh államfő szerint az alkotmány kulcsfontosságú dokumentum, s mint ilyen, minden ország teljes tulajdona.


Megszűnnek az egyéni körzetek?



Kósa Lajos szerint az új választójogi törvény központi kérdése az, hogy mi lesz az egyéni választókerületek sorsa a következő voksoláson. A Fidesz ügyvezető alelnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta, egyelőre spekuláció és a fantázia szüleménye a jövőbeli egyfordulós rendszer.


Fogjon össze a magyarság az emlékhelyek védelme érdekében!



Közös húsvéti felhívással fordult a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsa (EMT) a Kárpát-medencei magyarsághoz, fogjon össze a régióban található magyar emlékhelyek megvédéséért, és emelje fel szavát a szoborgyalázások ellen.


Tarlós: Hamarosan lejár az idő


Tarlós István közlése szerint, ha napokon belül nem születik döntés, vagy nem mozdul el a holtpontról a budai fonódó villamoshálózat-projekt ügye, akkor Budapest nem valósítja meg a beruházást; a főpolgármester erről csütörtökön, egy budapesti konferenciát követő sajtótájékoztatón beszélt.


Gyurcsány alapítványa megint tízmilliókat osztogat



Sok millió forintos mentőövet dobott több balliberális médiumnak – immár nem először – az MSZP pártalapítványa, a Gyurcsány Ferenc által vezetett Táncsics-alapítvány. A megsegítettek között van a 168 Óra, a Népszava, a Stop.hu, a Mozgó Világ és az Egyenlítő folyóirat is.


Hunvald beszél: Szabó Zoltán idején kezdtek el befektetőket keresni



Hunvald György, Erzsébetváros volt szocialista polgármestere folytatta vallomását az ingatlanpanama-ügy csütörtöki tárgyalási napján a Fővárosi Bíróságon. A volt MSZP-s polgármester korábban azt mondta, hogy minden kérdésre válaszol, ha megtette részletes vallomását.


Borovszky-ügy: jön a másodfok



Másodfokon tárgyalja a Fővárosi Ítélőtábla Borovszky Tímea volt minisztériumi főosztályvezető vesztegetési ügyét. Az asszonyt első fokon a Fővárosi Bíróság tavaly két évi próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte.


Eljárás indul az RTL és a TV2 SMS-szavazásai miatt



Egyeztetési eljárást kezdeményezett Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos a TV2 és az RTL Klub több műsorának SMS szavazásai miatt.
A biztos csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, hogy az RTL Klub X-faktor és ValóVilág, valamint a TV2 Megasztár műsorainak szavazási rendjét kifogásoló panaszok ügyében a Mint írta: az érintett műsorok kapcsán az elmúlt hónapokban közel félszáz olyan bejelentés érkezett, amelyekben a nézői szavazások lebonyolításának rendjét, azok szembetűnő irányítottságát, ellenőrizhetetlenségét kifogásolták, és megkérdőjelezték az eredmény valóságtartalmát.


Megkötöztek és brutálisan agyonvertek egy idős házaspárt Szikszón


Egy idős házaspárt gyilkoltak meg a hétfő és szerda közötti időszakban a szikszói József Attila utcában. A rendőrség egyelőre hírzárlatot rendelt el, ám az MNO birtokába jutott információk szerint ismerősök vethettek véget a 84 éves bácsi és hasonló korú felesége életének.

Pintér Sándor megszólalt a tiszavasvári csendőrség ügyében«

(Animare)

A belügyminiszter szerint az állami főhatalom gyakorlása nem kerülhet magán- vagy pártkézbe.

Elolvasom a teljes cikket...

Önkormányzati tartozások: kilakoltatások kezdődtek


Hosszú szünet után ismét megkezdődtek az országban a kilakoltatások. Egyelőre csak az önkormányzati tartozásoknál van lehetőség ilyen eljárásra. A végrehajtók eddig minden esetben üres lakásokat találtak.


Kilakoltatás: felgyújtotta lakását, majd kiugrott a nyolcadikról

Galériához katt a képre
(Híradó.hu)
A férfihoz egy végrehajtó és három rendőr érkezett csütörtök délelőtt, az öngyilkos-jelölt férfit életveszélyes sérülésekkel a Honvéd kórházba vitték. A tűz miatt több rendőr füstmérgezést szenvedett - tudta meg a hirado.hu.





Százötven méteres sor alakult ki csütörtök este a Petőfi híd budai hídfőjénél lévő Zöld Pardon bejáratánál. A szórakozóhely azelőtt nyitott ki, hogy az újbudai képviselő-testület döntött volna az ügyében. Végül a ZP és a Cafe del Rio is megkapta a közterület-használati engedélyt.


2011. április 19., kedd

Jó Itt Site - Gyurcsány Ferenc megszervezi a demokratikus ellenzéket

http://anyusch.multiply.com/journal/item/5663

Hangya Szövetkezet? „Munka mindenki megelégedésére”

Ismétlés: este 10 óra után

SZALDÓ – Kedd 22 óra után Műsorajánló

– Ilyen jobbára csak az álmokban létezik. A szocializmussal elköszönő teljes foglalkoztatást ugyanis egy olyan modell követte, amelyben a termelési lehetőségeket átadták a hatékony, ennek következtében kevesebbet foglalkoztató tőkének. Aki azonban kikerült a munkából az elégedetlen és sok esetben eltartott lett…

SZALDÓ: 2011. április 19-én 13.05-13.55 - Műsorajánló

Szerkesztő-műsorvezető: Kovács Anita

E-mail címünk: szaldo@lanchidradio.hu

…Most a munkahelyek visszaépítése a cél, de ez nehezebb mint annak idején a felszámolásuk volt. Ráadásul ma is elsöpör minden érvet a profit igény. Hogyan lesz hát több munkahely?

A műsorban megszólal a vidékstratégiai koncepció kapcsán: Patay Vilmos fideszes képviselő, Szabó Zoltán, a Hangya Szövetkezeti Mozgalom ügyvezető igazgatója. A szakoktatást befolyásolni kívánó Regionális Képzési és Fejlesztési Bizottságok részéről Kajos László, az
IPOSZ szakértője. A munkaerőpiac hosszú távú alakulását mutató új előrejelzés kidolgozói nevében: Dr. Cseres Gergely Zsombor, a MTA Közgazdaságtudományi Intézetének kutatója. A jelenlegi magyarországi és európai béreket összehasonlító Workania.hu internetes állásportál tapasztalatait a szervezet szóvivője, Ficza János mondja el.

2011. április 15., péntek

The Empire State Building Gets Zapped, 1950s - Outrageous Lightning Strikes - Photo Gallery - LIFE

http://www.life.com/gallery/24641/image/3302146/outrageous-lightning-strikes#index/0

Előre kitervelte a csepeli iskola vezetőjének meggyilkolását

Végignézte kollégája haláltusáját?
Szerelmi szál a csepeli kettős gyilkosságban

Előre kitervelte a csepeli iskola vezetőjének meggyilkolását Deme Gábor volt szocialista politikus és bűntársa - áll a vádiratban. E szerint Deme volt élettársa is közrejátszott abban, hogy kiderüljön az a több millió forintos sikkasztás, ami a kettős gyilkossághoz vezetett.





A Magyar Nemzet a vádiratra hivatkozva azt írta: a volt MSZP-s elnökségi tag élettársa szakításuk után munkahelyén átköltözött a későbbi áldozat irodájába. K. Ildikó ezután tájékoztatta arról Takács Lászlót, hogy Deme Gábor többször is elvett az alapítványi támogatásként befizetett összegekből. Az intézmény vezetője ezt követően akarta kirúgni a férfit, aki később vele és K. Tamás elsőrendű vádlottal beszélt meg találkozót. A vádirat szerint K. Tamás először Takács Józsefet lőtte le, majd egy másik tanárt, Papp Lászlót, aki több mint 10 percig szenvedett halála előtt. Deme Gábor a kollégája haláltusáját végignézte. (da)

hírTV

Kapcsolódó cikkek:
Sötét foltok a szocialistákhoz köthető rémtett körül
(2011-02-18)
Megdöbbentő fordulat a csepeli mészárlás ügyében?
(2010-11-05)
A szilvesztert is rács mögött tölthetik Deméék
(2010-11-04)

„Ha valami történik velem, az az MSZP-hez köthető bűnözői körök műve” (+videó)

2011-04-15 20:57
„Ha valami történik velem, az az MSZP-hez köthető bűnözői körök műve” (+videó)
Hajtóvadászatot indított 2006-ban az In-Kal az őszödi beszéd „feltételezett” kiszivárogtatója ellen – erre a kormányüdülő egyik dolgozójának korabeli levele a bizonyíték.




  Videók:
„Ha valami történik velem, az az MSZP-hez köthető bűnözői körök műve”
Az üdülő hangtechnikusát állítólag azzal zsarolták, vállalja magára a „balhét” – mivel az In-Kal nem tudta kideríteni ki szivárogtatta ki a beszédet. Elmondása szerint azzal is fenyegették, hogy a bankszámlájára egy nagyobb összeget utalnak, mintha az lenne a kiszivárogtatás honoráriuma. A férfi ezek után levelében azt írta, „ha valami történik velem vagy családtagjaimmal, az az MSZP-hez köthető bűnözői körök műve”. Az, hogy mi volt a „fegyveresek” szerepe az akcióban a Célpont ismétléséből kiderül szombaton 17.30-tól. (lm)

hírTV
*********************************************************************************
Kérdés: Akkor mi a helyzet Brády Zoltánnal?
Kapcsolódó :
BRÁDY ZOLTÁN, GYURCSÁNY ÉS A TERRORISTÁKBrdy ZoltnMost viszont gondolkozzunk el egy picit Brády elvtárs viselt dolgain is, aki 1988-ban elsőként (!) kapott engedélyt magánlap indítására, ami azért nem semmi, ha figyelembe veszük azt, hogy Grósz Károly és az MSZP csahosai akkor még „fehérterrorral” fenyegették a magyar lakosságot, aztán nem fehér lett a terror, hanem vörös és zsidó! Amikor 2006-ban Csótány és véreskezű ávós  bandája lőtte a magyar népet. Tehát igyuk Brády elvtárs minden szavát, hogyan meséli el az Öszödi Böszve véres tervét...
Kép: Brády Zoltán, a nagy konspirátor

Bolíviáig vezet az őszödi szál

A Kapu főszerkesztője szerint Szilvásy György és Kiss Péter szivárogtatta ki Gyurcsány Ferenc beszédét
Kiss Péter és Szilvásy György köre volt az, amely a pár napja Bolíviában meggyilkolt Rózsa-Flores Eduardo és a Kapu című folyóirat közreműködésével nyilvánosságra akarta hozni az őszödi beszédet. Gyurcsány Ferenc reakcióiból azonban nyilvánvalóvá vált, hogy erről ő is tudott – állítja a lapunknak adott interjúban Brády Zoltán, a lap főszerkesztője.

Brády Zoltán: Eduardo beállított hozzám nyolc CD-vel és azt mondta: „Ez Őszödön készült, hallgasd meg!” 

– Hogyan jutott el önökhöz az őszödi beszédről készült hangfelvétel?

– Szeptember első napjaiban Eduardo beállított hozzám nyolc CD-vel, és azt mondta: "Ez Őszödön készült, hallgasd meg!" A felvétel alapján nyilvánvaló volt, hogy központi mikrofonos, profi felvétel, tehát valaki belülről szivárogtatta ki. Kérdeztem tőle, hogy ezt valamelyik elvtárs adta-e neki. Azt válaszolta, igen. Több főszerkesztőt is felhívtam, de senki sem vállalta, hogy leadja az anyagot. Volt, aki azt mondta, hogy hamisítvány. Ott álltunk leforrázva, Eduardo nagyon csalódott volt. A végén kitalálta, hogy van kapcsolata a Magyar Rádióhoz, juttassuk el oda. Így került nyilvánosságra. Én tudtam, hogy Kiss Péter vagy Szilvásy György, illetve az ő körük áll a háttérben. Ezt tavaly le is írtam, és senki nem perelt be. Mindenesetre miután nyilvánosságra került az anyag, és kiderült, hogy tőlünk származik, hadjárat indult ellenünk. Azzal vádoltak bennünket, hogy hazaárulók vagyunk, és polgárháborút akarunk kirobbantani Magyarországon. Eduardónak ekkor lett elege az egészből.

– Miért ? kapta a felvételt?
– Eduardo volt az ELTE-n az utolsó KISZ-titkár, kiváló kapcsolatai voltak a párton belül, tulajdonképpen azokkal nőtt fel, akik most az MSZP vezetésében ülnek. Azt remélték, hogy az ő, illetve az én segítségemmel nyilvánosságra lehet hozni az anyagot. Egyébként itt is van egy ferdítés. Amikor ő KISZ-vezető volt, akkor alakultak az ellenzéki pártok. Fel is hívták, hogy szeretnének az egyetemen ifjúsági szervezeteket létrehozni. Ő ebbe azonnal belement. Azután egyszer csak felhívta Gyurcsány, és számon kérte, amiért az ellenséget beengedi az egyetemre. Eduardo ordibált vele, és öt perc múlva kilépett a KISZ-ből.

– Mi volt az eredeti célja a beszéd kiszivárogtatásának?
– A két lehetőség: vagy megbuktatni vele Gyurcsányt, vagy olyan "gumicsontot" adni a nép szájába, amelyen elrágódhat egy évig.

– Csakhogy Gyurcsány hihetetlenül felkészülten reagált, amikor nyilvánosságra került az anyag.

– A felvétel május végén készült, és mi szeptemberben kaptuk meg. Ez idő alatt nyilván történt valami, rágódtak rajta, hogy mit csináljanak vele, és ezek szerint valaki elárulta a miniszterelnöknek, hogy mi a helyzet. Innentől nyilvánvalóvá vált, hogy a gumicsonttaktikát követik. Mikor meghallottam, hogyan beszél Gyurcsány, akkor egyértelmű lett, hogy minket is átvágtak.

– Gyurcsány Ferenccel együtt hozták tehát nyilvánosságra, vagy csak tudott róla a kormányfő, hogy ez megtörténik?

– Ezt nem tudjuk. Ez hazárdjáték volt, de bejött nekik.

– Lehet-e bármilyen összefüggés Eduardo lelövése és az őszödi beszéd kiszivárogtatása között?

– Az biztos, hogy nagy hiba volt Eduardótól, amikor nyilvánosan bejelentette a távozását, bár azt nem mondta meg, hogy hova megy. Mások tisztelik halála után is, a magyar külügyminisztérium a füle botját se mozdítja. Két héttel a halála előtt azt írta, hogy már szorongatja az orosz titkosszolgálat. A gyilkosait az idegesítette, hogy tizenhét világlapot tudósított a bolíviai helyzetről. Nem készültek támadásra, Santa Cruzba pihenni mentek. Már a bolíviaiak is elismerték, hogy semmi nem igaz a vádakból.

– Kedden levetít a Magyar Televízió egy Rózsa-Floresszel készült interjút. Tartalmazhat további meglepetéseket?

– Nem, ez csak általános búcsú Magyarországtól.
Baranya Róbert

forrás: magyarhirlap.hu
Kép: Rózsa Flores és a számítógépes professzora




Kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy amit Brády főleg a nyilatkozat vége felé mond, az tele van tömény hazugságokkal, amikor Eduka boliviai túráját mesélgeti. Ő pontosdan előre tudott mindenről Edukával kapcsolatban, hiszen szoros kapcsolatban voltak évekig.

Műsorajánló - Hírek röviden

130 milliót vitt eddig a holokausztper


Leghamarabb egy hónap múlva dől el, hogy jogosult-e a chicagói bíróság a holokauszt-túlélők és rokonaik egy csoportja által több magyar bank ellen tavaly előterjesztett kereset elbírálására.

Az MNB jogi védekezésre kifizetett költségei már március végén meghaladták a százharmincmillió forintot. A többi érintett hazai pénzintézet mindent megtesz azért, hogy a bíróság végül visszadobja a keresetet.

A felperesek az 1944-es árfolyamon számolt kétmilliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ez a mai értékén kamatokkal együtt meghaladja a 13 834 milliárd forintot. Egy elmarasztaló ítélet megroppantaná a magyar állam költségvetését, és hosszú időre ellehetetlenítené hazánk gazdaságát. Gyűjtőperről lévén szó, a jövőben további sok tízezer, a holokausztban vagyonát veszített család értékeit követelhetik vissza a bankoktól – részletek a Magyar Nemzet pénteki számában.

(Magyar Nemzet)



Katasztrofális hatása lehet a 120 milliárdos elvonásnak


A Magyar Kórházszövetség azt reméli, hogy az ország gazdasági növekedésének függvényében a kormány felülvizsgálja a Széll Kálmán-tervben szereplő gyógyszer-ártámogatási elvonásokat. A szervezet állásfoglalása szerint a tervezett pénzkivonás az egész ágazatra nézve katasztrofális hatást generálhat, s közvetve a betegeket is hátrányosan érinti.



Tiszacsege teljesen eladósodott, a polgármester és az alpolgármester szerdán lemondott - írja a Hajdú-bihari Napló. Nem kapnak fizetést a köztisztviselők, mivel a település nem tudja rendezni adósságát. Tavaly augusztusban adták át az új óvodát, amelyre több száz millió forintot nyertek, a pályázati összeg azonban máig nem érkezett meg. Muszáj volt a költségeket kifizetni, ezért hitelt vettek fel, amelynek visszafizetési határideje április vége.



Hiába az euróválság, célunk megmaradt



Az euróválság ellenére Magyarország továbbra is azt tervezi, hogy csatlakozik az eurózónához, ám egyelőre korai lenne arról beszélni, hogy mikor – mondta Martonyi János a Handelsblatt című napilapnak.


A Jobbik kilépne az EU-ból (+videó)


Kilépne az Európai Unióból és újratárgyalná az államadósságot a Jobbik. A többi között ez szerepel a nemzeti radikálisok IV. Béla-tervében, amelynek főbb elemeit a Jobbik elnöke ismertette.



A nemzetnek szembesülnie kell azzal, mit vesztett el a vészkorszak idején

Mondhatjuk, hogy nem foglalkozunk a történelemmel, de nem kerülhetjük el, és nem is szabad elkerülnünk a vele való szembesülést – hangsúlyozta Hende Csaba honvédelmi miniszter pénteken, az egykori győri zsinagóga kertjében, a vészkorszak áldozatául esett győri gyermekek emlékoszlopánál rendezett megemlékezésen.



Fazekas: Telitalálat, hogy napirendre került ez a téma

Az édesvízi halgazdálkodás fontos ágazat

Fazekas Sándor szerint telitalálat volt, hogy az édesvízi halgazdálkodás témakörét sikerült napirendre vetetni az uniós miniszterek tanácsában. A vidékfejlesztési miniszter ezt pénteken mondta az MTI-nek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren.


Gyanúsítottként hallgatták meg Szilvásyt (+videó)


Gyanúsítottként hallgatják ki Szilvásy Györgyöt a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A Gyurcsány-kormány titokminisztere ellen most hamis tanúzás miatt indult büntetőeljárás a Benedek Fülöp ellen folytatott perrel összefüggésben.



Szűcs Erika nem emlékszik, vagyis nem tud róla (+videó)

Szűcs Erika egykori szociális és munkaügyi minisztert hallgatta meg pénteken a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai ingatlanpanama ügyében. A miniszter a csütörtökön kérdezett egykori kormánytagokhoz hasonlóan azt állította: nem emlékszik, hogy szóba került volna az ingatlanértékesítés a dobogókői kabinetülésen.



60:40 arányban osztoszkodtak a helyi MSZP-vel Gálék (+videó)



Az erzsébetvárosi ingatlanpanama elsőrendű vádlottjának meghallgatásával folytatódik a Hunvald-per a Fővárosi Bíróságon. Gál György vallomása kedden kezdődött, akkor az ingatlanügyekről kérdezték. A kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori SZDSZ-es elnöke ártatlannak vallotta magát, és azt állította, hogy a lakók érdekében adták el a kerületi házakat.



Szekerest is meghallgatták – „Nincs szükségem védelemre”


Tanúk meghallgatásával folytatódik a tárgyalás a moszkvai ingatlanpanama ügyében a Központi Nyomozó Főügyészségen. A helyszínen Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter is megjelent, őt is meghallgatták. A nyomozó ügyészségen délben Hiller István meghallgatása zajlott.



Bajnait biztonsági őrök kísérték az ügyészség épületébe (+videó)

Bajnai Gordon volt miniszterelnököt is meghallgatta a Központi Nyomozó Főügyészség a moszkvai magyar kirendeltség eladásával kapcsolatban – jelenti a Hír TV helyszíni tudósítója. Korábban Hiller István és Szekeres Imre volt szocialista minisztereknek is felelniük kellett az ügyészségen.


Hunvald beszél: „Az ingatlanbecslés szakkérdés”

„Az ingatlan értékbecslése szakkérdés még a Hunvald-ügyben is” - jelentette ki a vád állításait tagadva Hunvald György a csütörtök délután megkezdett – többnaposra tervezett – vallomása elején.



4,2 milliárdot öntöttek bele a MÁV felmosóvizébe


A MÁV-nál az elmúlt nyolc évben közbeszerzés nélkül, 4,2 milliárd forintos kiadási költséggel végzett takarítási munkákat tette szóvá csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a kereszténydemokrata Spaller Endre, aki szerint az ügyben MSZP-s politikusok is érintettek. A kormánypárti képviselő elmondta: a MÁV vizsgálóbizottságában 2002 és 2010 között három cég tevékenységét vizsgálták meg, és kiderült, hogy a VAKO Kft., a Szemafor-Clean Kft., és a Tip-Top Kft. egyaránt közbeszerzés nélkül végzett takarítási munkákat. Kitért arra is, hogy az egyik érintett cég, a Szemafor-Clean Kft. tulajdonosa Böröcz István egykori szocialista önkormányzati képviselő, és Papp Győzőné, akinek férjét a nagykanizsai MSZP egyik prominensének tartják.



Rendőrök jártak a napokban a nyíregyházi Jósa András Kórházban, ahol iratokat foglaltak le. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte: sikkasztás miatt nyomoznak az intézményben. Olyan hírek is felröppentek, hogy vezetőket vettek őrizetbe, de ezt a rendőrség cáfolta.



A nyomozás miatt lőtte fejbe magát az igazgató?

Nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés miatt nyomoz a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság a győri városgazdálkodási vállalatnál történt, korábbi gazdasági tranzakciók miatt.



Elmaradt a vádemelés a 2006-os fogolykínzások ügyében


Nem emel vádat a 2006-os fogolykínzások ügyében a Budapesti Katonai Ügyészség, a nyomozást bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntették.
A nyomozást a Hír Televízió Célpont című műsorának riportja után rendelték el hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás gyanújával. A Célpontnak egy volt börtönőr mondta el, hogy a 2006 őszén előállított kormányellenes tüntetőknek a Nagy Ignác utcai fogda udvarán órákig kellett egymáshoz bilincselve állniuk, és aki ellenállt, azt megverték.



Nem mentesülhetnek azonnal Révész vélt megverői


"...A Fővárosi Ítélőtábla csütörtök délelőtti tárgyalásán Bóta László ügyész idézte a rendőrség szolgálati szabályzatából, hogy gumibot csak aktív ellenállás esetén alkalmazható, az elöljáró pedig köteles közbelépni, ha az intézkedés törvényellenes. Az ügyész kijelentette: ilyen rendőrökre nincs szüksége a társadalomnak. Végül felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta és visszavonta az úgynevezett előzetes mentesítésre vonatkozó indítványát. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az esetleg elítélt vádlottak nem mentesülhetnek azonnal az ítélet megszületése pillanatában a büntetett előélet joghátrányai alól. ..."


22 érintettje van a semmisségi törvénynek

Huszonkét (?!) embert érint a semmisségi törvény – derül ki a Legfőbb Ügyészség honlapján közzétett, a 2006. őszi eseményekkel kapcsolatos eddigi vizsgálatokat áttekintő összefoglalóból.



Előállítottak két készenlétist a Keletinél?

Szóváltásba, majd dulakodásba keveredett két készenléti rendőr csütörtök este a Keleti pályaudvaron. Úgy tudni, egy ember könnyebben meg is sérült, a két rendőrt pedig előállították.



Orbán: Az államnak kell garantálnia a védelem jogát

A XXI. századi Európában; a védelem jogát, a polgárok védelemhez való jogát az államnak kell garantálnia – mondta el csütörtökön Orbán Viktor miniszterelnök a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület hajdúhadházi tevékenysége kapcsán. A következő fél évben újabb ezernyolcszáz rendőrt állítunk munkába – fogalmazott Orbán Brüsszelben.



A piricsei támadás napjáig figyelték Kiss Istvánt?

A korábbi hivatalos közlésekkel ellentétben még titkosszolgálati megfigyelés alatt állt a romagyilkosság-sorozat másodrendű vádlottja, Kiss István az első támadások idején.