Blogarchívum

2013. január 23., szerda

Kik a csángók? Hogyan őrizhető meg a kulturájuk, magyarságuk? Beszélgetés Posch Dániellel - Netfolk: népművészet, hagyományok

Kik a csángók? Hogyan őrizhető meg a kulturájuk, magyarságuk? Beszélgetés Posch Dániellel - Netfolk: népművészet, hagyományok



- Mikor kezdett el érdeklődni a csángók iránt?
- A határon túli magyar területeken zajló élet mindig is foglalkoztatott. De volt egy meghatározó élmény az életemben, ami további lendületet adott az érdeklődésemnek.


 - Mi volt az az esemény?
- A 2004. december 5-ei népszavazás másnapján hallottam Hegyeli Attilát, aki a  csángók ügyét leginkább szívükön viselők egyike, no, őt  hallottam beszélni a Kossuth Rádióban. A riport olyan nagy hatással volt rám, hogy elkezdtem utánajárni mindannak, amit hallottam. Decemberben kezdtem el az ügybe belemélyedni, s a nászutunk júniusban már oda vezetett, vadkempingezve jártuk feleségemmel Moldvát és Erdélyt. Egészen bizonyos, hogy ez első nászutas vendégek mi voltunk arrafelé, remélem, hogy nem az utolsók.- Ez a fajta érdeklődés  a családjában hagyomány?
- Többször turistáskodtunk Erdélyben, de az a megszállottság, ami engem jellemez, azért a családtagjaimban nem volt meg.
- Változott-e Moldva az első útja óta?
- A vadkempingezős nászút óta tíznél többször jártam Csángóföldön, és látom a változást. Sok tényező hat egyszerre, de a tapasztalatom az, hogy számít, amit az egyes ember tesz.
- A változások mit jelentenek? Többet tudunk ma a csángókról mint tíz éve?
- Talán többet, de még mindig bántóan keveset.  Sajnos, ahogy a filmemen is látható.
Sokan nem is tudják, hogy Erdély határain túl élnek a  csángómagyaroknak, ahogy mi nevezzük őket.  Ők úgy mondják "nyámok", azaz rokonok vagyunk. Tudnunk kell, hogy élnek Moldvában magyarok, és mi felelősek vagyunk értük. Én ezért tevékenykedem.
- Honnan ered, mit jelent a csángó elnevezés?
- Számos érdekes feltételezés van.  Egyesek szerint a honfoglalásban részt vevő besenyő törzsek   csángur népétől ered a szó. Ezt az elméletet támasztja alá a Csíki Székely Krónika közlése arról, hogy 1049-ben a bessus-ok (besenyők) bizonyos Csángur Pál vezetésével ütöttek be Székelyföldre.
- Milyen egyéb elképzelések vannak?
- Közismert nézet, hogy a szó az elcsángálni igéből származik a szó, és a moldvai magyar népcsoport anyaországtól való elszakadására utal. A Mezőségen a fiatal kóborló legényt "cángó"-nak hívják, Nyíregyháza környékén a csángó szót "csavargó" jelentésben használják.
 - Akad más magyarázat is?
- Bőven. A csángók határőrző szerepéhez kötődő elmélet szerint a szó a "csángat", vagyis kiabál szóból ered: mikor jött az ellenség, akkor kiabáltak,"csángáltak". Ez csak néhány a sok elméletből. 
- Mi az, amit tudnunk kell a moldvai csángókról?
- A középkor óta bizonyítottan léteznek magyar települések a Kárpátoktól keletre. A középkor idején a lélekszámuk folyamatosan nőtt. Ma a moldvai csángók a román települések közt elszórtan találhatóak, még egymástól is elszigeteltek. Összeköti őket a katolikus vallás, a nyelv és a hagyományos kultúra. Érdekes, hogy ők önmagukat elsősorben katolikusként határozzák meg, nem pedig csángónak. Ez elegendő önmaguk meghatározására, hiszen ez megkülönböztette őket az ortodox románságtól, s természetes is volt számukra, hiszen azt a középkorias identitástudatot tükrözi, amely alapján a magamról, közösségemről elmondandó leglényegesebb dolog a vallás volt.
- Hol találhatóak a csángó falvak?
-  Olyan vidéken, amely szinte sosem tartozott Magyarországhoz. A csángó magyarok a Szeret, a Tatros és a Tázló folyók völgyeiben élnek, tehát Erdély határaitól keletre. Ez Budapestről számítva úgy 1000 kilométer. A moldvai Klézsén élő író, költő, néprajzos Duma-István András szerint Csángóföld maga Etelköz, de legalábbis az Etelközből érkező honfoglaló csoportok közül települtek le ott csoportok. Ezt az elméletet néhány honfoglaláskori ősmagyar lelet is alátámasztja.
-Ezek a leletek a honfoglaláskori csángó letelepedés mellett szóló érvek?
-Igen, illetve van még egy érv a honfoglalás kori moldvai magyar letelepedés mellett: ha csak kisebb csoportokban, apránként kerültek volna magyarok a Kárpátok karéján túlra, akkor rátelepültek volna a már meglévő településekre. Ez viszont gyors beolvadáshoz   vezetett volna.
-Mit kell tudunk a csángómagyarok történelméről?
- Árpád-házi királyaink a XIII. századtól, határvédelmi céllal létesítettek magyar telepeket a határsávon. A XVI. században a Szeret folyó partján a magyar települések összefüggő láncot alkottak. A Szeret folyó vonalánál volt az ország határa. A moldvai falvak feladata a határvédelem volt.
- Meddig maradt fenn e települések összefüggő láncolata?
- A XVIII. század végére fellazult a magyar települési lánc.
- Mi történt?
-A  magyarok elvándoroltak, s a helyükbe román lakosság áramlott be.
- Milyen nyelvet beszélnek a moldvai csángók?
- A csángókat nem érintette a Kazinczy nevével fémjelzett mozgalom. Messze voltak ahhoz, hogy a nyelvújítás elérje őket.  Már a reformkorban sem számoltak velük az anyaországban, elfelejtették értesíteni őket a modern, reformkorban szerveződő „kultúrnemzet” megalakulásáról is. Részben az elszigeteltségük eredménye, hogy hagyományaikban, hiedelmeikben, szokásaikban és nyelvükben máig őrzik az  ősi néprajzi kincset. A több száz éves nyelvi időutazás élményét nem lehet szavakba foglalni. Az archaikus magyar nyelv mindenkit lenyűgöz. Jellemző minden csángó nyelvjárásra, hogy szeret kicsinyítőt használni, nemcsak főnevekhez (cinkácska), hanem még határozókhoz is (messzecske). Mondok még néhány ékességet: a kicsi az morzsa, vagy kicsicske. A nyulat  fülesnek nevezik. A vékony kislányt cinkának hívják, de a cenke kutyakölyköt jelent. A csipor a fazék, a sebeske a sóska. A csángó nem mondja, hogy igen, helyette, ha egyetért valamivel, buzgón kiáltja: há-há! Ha a csángó mágáhült, akkor megéhezett. Ha a tátókád rikojtott vót, akkor az apád kiabált. Ha az ember "ott ül fenn a hegyen már 10 esztendeje", akkor évtizede a falu legmagasabb pontján lakik. A csángó láb nem elzsibbad, hanem megaluszik, és persze oldalakon keresztül lehetne sorolni a csángó kifejezéseket, szavakat még. Nagyon különlegesek és sokat elárulnak a csángó emberek nyitottságáról a köszönési szokások. Az üdvözlés vagy egy kívánság, amelyre szintén kívánság a válasz, vagy pedig nagyon bájos és közvetlen módon valamilyen érdeklődő kérdésfeltevés, amelyre egyéb ként nyilvánvaló a felelet. A legáltalánosabb köszönés az "Isten áldja meg!", amelyre "Megáld Isten!" a válasz. A moldvai csángók ma is a nyelvújítás előtti ékes magyar nyelvet beszélik.

-Miért kell magyarul tanítani a csángó gyerekeket, ha ők a  legősibb, archaikus magyar nyelvet beszélő népcsoportba tartoznak?
-Nehéz erre röviden válaszolni. Tudni kell, hogy a múlt századig nagyon zárt és önfenntartó közösségek voltak ezek a falvak, s addig teljes ékességében őrizték nyelvüket és hagyományaikat. A nyelv maga falvanként is eltéréseket mutat.
- Miért?
- Mert a moldvai csángó falvak nyelvszigetek.
- Ez mit jelent?
- A nyelvsziget olyan egymással határos egynyelvű települések gyűjtőneve, melyeket idegen nyelvű környezet vesz körül.  Közben 300 éve jellemző az is, hogy az új fogalmakra román kölcsönszavat vesznek át. A környezethez való asszimiláció kezdete és üteme közösségenként igen változó.  Vannak olyan római katolikus települések, ahol már az öregek sem emlékeznek, hogy ott valaha beszéltek magyarul.
- Honnan tudjuk akkor, hogy ez így volt?
 - Ha elolvassuk az utazók feljegyzéseit, akkor megtudhatjuk, hogy az 1700-as években az adott faluban még magyar volt a közösség nyelve.
- Minden faluban ilyen a nyelvi állapot?
- Van azért néhány település, ahol csak 20 éve kezdtek románul beszélni az újszülöttekhez. E falvakban kifejezetten jó a nyelvállapot, mert bár a gyerekek első nyelve a román, de a családé még a magyar, és mindenki megtanulja azt.
- Amikor egy anyaországbeli, mondjuk pesti pedagógus magyar nyelvet és irodalmat  tanít Moldovában, akkor a sokkal színtelenebb magyar nyelvet tanítja ott?
- A tanárok hihetetlen hamar átveszik a helyi dialektust - hamar meg szoktak ők tanulni csángóul! Külön öröm hallani ! Különben  Hegyeli Attiláék kidolgoztak egy módszertant arra, hogyan tanítsák részben az "irodalmi" nyelvet és a helyi dialaktust is, merthogy Moldvában  most már visszatanításról beszélünk. Ezért vannak külön tankönyvek is Csángóföldön, hiszen rengeteg szót tökéletes másképp mondanak, pedig mi is magyarul mondjuk és ők is, csak mi sok szót már"elfelejtettünk".
- Menyire tudatosan őrzik a csángók a sajátos kultúrájukat?
- Nincs szó tudatos hagyományőrzésről. A családokban sok a gyerek, az életkörülmények igen nehezek. A kultúra ápolásában, népszokások őrzésében, átörökítésében szervezettség, tudatosság nem jellemző Ebben  nekünk kell lépnünk, megtennünk, amit kell. És  bizony hamar, mert a 24 óra vége felé járunk.  A csángók nem képesek a tudatos segítségünk nélkül, egymagukban megőrizni azt az értéket, amit nyelvük és kultúrájuk jelent.
- Mi  a fő oka a csángómagyar kultúra és nyelv  veszélyeztetettségének?
- A baj egyik oka az, hogy  nincs jelen olyan értelmiségi réteg, amely tudatosan őrizné a csángók nyelvét és kultúráját. Meghatározó a kisebbségi létforma, a globalizáció hatásai, a nemzeti identitás  hiánya,  s a politika  évszázados asszimiláló törekvései. Ezek a veszélyek felerősítik egymás hatását. Az ellenpólus pedig folyamatosan hiányzott. A magyar értelmiség az elmúlt 300 évben, mit szépítsük, egyszerűen magára hagyta a csángó magyarokat.
- Létezik- e egyáltalán  csángó identitás ?
-A katolikusság  a legfontosabb az önmeghatározásukban. Persze, ha azt prédikálja a pap, vagy azt mondják a köztiszteletben álló román tanítók, hogy „mind románok vagyunk, a románt tessék bejelölni a népszámláláson”, akkor a többség megrándítja a vállát és hát miből áll, megteszi. Nem tekinti ezt olyan fontos dolognak. Nyilván a  névcsere is az  identitástudat ellen hatott.
-Mi a névcsere?
- A születéskor kapott név megváltoztatását nevezik így. Románia egész területén az 1945–1970 között született magyarokat Andreinak  anyakönyvezték és nem Andrásnak Iosifnak a Józsefet, Floareának a Virágot és Ecaterinának a Katalint.  A modernizációt abszolút pozitívumként  tüntették fel, s ennek részeként fogadtatták el a nevek "modernizációját" is. A csángók pedig elfogadták, hogy ez a világ rendje és ez  így van jól. Ezt tudnunk kell ahhoz, hogy megértsük, miért nem küzdenek a csángók elszántan a magyar identitásért. Vannak, akik nem is tudják, hogy magyarul beszélnek, amíg magyarországi látogatóval nem beszélgetnek. Akkor megdöbbenve tapasztalják, hogy egészen jól megértik "egyikamást".
 -Hogyan   fordulhat ez elő?
- Úgy, hogy a csángó falvaknak  évszázadok óta nincsen kapcsolata a magyarság többi részével.  Közben azt tanulják, a  hogy a csángó nyelv önálló, magyartól független nyelvjárás. Hozzátartozik mindehhez, hogy Csángóföldön földi antennával nem fogható még a Duna TV sem, és nem érhető el semmiféle magyar nyelvű rádióadás sem.
- Hányan vannak ma a csángók?
- A közel 250 ezer moldvai katolikus túlnyomó többsége magyar eredetű. Ha abból indulunk ki, hogy nyelvében él a nemzet, akkor csak a magyar eredetű népcsoport harmadát tekinthetjük magyar nemzetiségűnek.  Közülük 60.000-en beszélik vagy értik a magyar nyelvnek ezt a változatát. De ennél jóval többen őrzik még lelkükben a "régies világot, vagy annak egy-egy darabkáját.
-Miért alakult ez így?
- Azért, mert kimaradtak 19. századi a nemzeti öntudatra ébredés hullámából, hiszen Magyarországhoz szinte soha nem tartoztak. Más kultúrákkal alig  érintkeztek Az asszimilációs  folyamat betetőzése a  magyar szónak a templomokból való  máig fájó száműzése, majd a magyar oktatás megszüntetése volt.
 -Mikor szüntették be az iskolákban a magyar nyelven történő oktatás?
-A csángómagyar falvak iskolarendszere a 20. század elejére alakult ki, és a kezdetektől a román volt a tanítási nyelv.  Csupán 1950-től 1956-ig  működött az iskolai magyaroktatás. Ez nem éppen hosszú idő.  A gyerekek a 90-es nem tanulhattak anyanyelvükön. Sőt, nem használhatták azt például az iskolaudvaron sem. Fenyítés járt érte ugyanis. Általános iskola után román városban tanulhatnak tovább, ahol nem népszerű magyarnak lenni. Így aztán borítékolható az identitásvesztés. A 90-évektől 2012-ig a  Moldvai Csángómagyarok Szövetségének  iskolán kívüli magyar oktatási programjában tanulhattak a gyerekek.( Az Oktatási Program  idéntől nem a Csángó Szövetség keretein belül működik.) Van azért csodás történet is, például a már említett Duma István-András esete. Ő meg tanult magyarul írni és olvasni, és ennek segítségével minden nehézség ellenére visszatalált a magyar gyökereihez. Megalapította a közel 300 klézsei gyermek magyar oktatásával, valamint szociális és kulturális tevékenységgel foglalkozó Szeret-Klézse Alapítványt, és Magyar Házat hozott létre falujában. Látható, hogy  a legfontosabb,  hogy a csángó gyerekek magyarul írni-olvasni megtanuljanak.
-Hány gyerek ért közülük magyarul?
-Legalább hatezer gyermek valamilyen szinten beszéli, vagy érti a magyar nyelv ősi, archaikus formáját, de még el sem jutott a falujukba az oktatási program.  Sajnos a szülők sem fektetnek hangsúlyt arra, hogy a gyerekük beszéljen magyarul.
 - Miért nem szorgalmazzák a szülők, hogy a gyerek magyarul beszéljen? Az érdektelenség miatt  alakult ez így?
-Nem csupán a miatt. A szülők, belátva, hogy gyermekeik érdeke ezt diktálja, igyekeznek a kicsik számára otthon is román nyelvi környezetet teremteni. Még akkor is, ha ők egymás között továbbra is anyanyelvükön beszélnek, a nagyszülők pedig sok esetben rosszul beszélik a román nyelvet. Amikor a mai szülő még gyerek volt, csak kellemetlensége származott abból, hogy nem tudott rendesen románul. Máig azt sugározza minden intézmény, hogy a csángók nyelve mindannak a szinonimája, ami ósdi, elmaradott és szegény. A román viszont a modernitást, a továbbtanulást, az előrejutást jelenti. Természetes, hogy a közösség boldogulni akar, s a gyermekének jövőt akar.
- Mi lesz a csángó nyelvvel ilyen körülmények között?
-El fog tűnni. A nyelvváltás már bekövetkezett, az archaikus csángó nyelv kihalása visszafordíthatatlan.  Moldvában mostanra minden csángó faluban románul szólnak a gyerekekhez.  Még a legjobb nyelvállapotú falvakban is úgy 20-25 éve  lezajlott a nyelvcsere. Fontos azonban, hogy ezekben a falvakban a gyerekek még az utcán, vagy a nagyszülőktől kamaszkorukra felszedik a magyar nyelvet, s értenek magyarul. Némelyik még megszólalni is hajlandó. Gyakran, hogy ha megkérdeznek egy gyereket, hogy minek jár magyarórára, azt mondja, hogy azért, hogy értse, mit beszélnek otthon a szülei.
- Hogyan alakul ilyen körülmények között az identitás? Elveszik az ügy?
- Veszett ügyről nem lenne érdemes beszélgetni. Ebben is egyetértek Hegyeli Attila barátommal: a moldvai csángó identitás most van kialakulóban. Most dől el, hogy a jövő nemzedék románnak vagy magyarnak tartja-e majd magát. Fontos lenne, hogy a csángó értelmiség visszatérjen a szülőföldjére.  Rendkívül vékony egyébként is a csángó értelmiségi réteg. Az pedig különösen ritka, hogy egy diplomát szerzett moldvai magyar hazamenjen szülőfalujába, és ott kamatoztassa tudását, s ott éljen követendő példaként. Talán most kinevelődik egy olyan csángó értelmiségi réteg, amelynek a romániai gazdasági fejlődésnek is köszönhetően lesz ereje talpra állni, és megvívni a harcot anyanyelvi és kulturális jogaiért.
-Miért kiemelten fontos a nyelv megőrzése az egész csángó kultúra megőrzése szempontjából?
 -Nem kiemelten fontos. A gyökerekhez, a nemzeti identitáshoz el lehet találni akkor is, ha a nyelv már elveszett. Ezt bizonyítja a walesiek és az írek példája. Előbbiek nyelve kihalt, de feléledt az igény a régi kultúra, a gyökerek felkutatására. A kelta reneszánsz igazi sikertörténet, valahol nekünk is reményt adhat.  Reméljük, hogy kinevelődik egy olyan tudatos csángó értelmiségi réteg, amelynek lesz ereje talpra állni, és megküzdeni anyanyelvi és kulturális jogaiért.  A 250 ezer csángó előtt példaként állhat a walesi küzdelme a nyelvéért, kultúrájáért. A walesi ugyanis egy, még a csángónál is rosszabb állapotban lévő, gyakorlatilag halott nyelv volt, amikor hosszú harc után a helyi értelmiség elérte, hogy újra tanítsák azt az iskolákban. Ma már hivatalos nyelv az államban, minden felirat kétnyelvű, sőt, walesi televízió és rádióadások is működnek.
 -Miért kell őriznünk a csángó kultúrát, ha ők maguk tudatosan nem törekszenek erre?
- Felelősségünk, hogy meddig marad meg a csángó nyelv és kultúra, és többé már nem bújhatunk ki alóla.  Az ismereteket pedig el kell juttatni minden potenciális érdeklődőhöz.
- Mi segít ebben a tevékenységben?
- Sok minden. Mindannyian észleljük, hogy egyre személytelenedik a világ, amiben élünk. Sokan érezzük, hogy az egyre nagyobb televízió, még okosabb telefon és hasonló kütyük nem helyettesítik a valódi emberi kapcsolatokat, az őszinte érzéseket. Mostanra nemzedékek nőttek úgy fel, hogy az igazi, őszinte emberi kapcsolatokat nem tapasztalták meg. Az már jó, ha valakiben tudatosul a hiány.  Valahol mindenkiben ott az eredendő igény, hogy megélje az őszinte emberi érzéseket. Ezért aztán az egészséges emberekben feltámad az igény a hagyományos emberi értékek iránt.  Ezeket a zene, az irodalom, a néphagyományok és az előbbiek „lelőhelyei” mint úticélok segítenek megtalálni. Sokan akarják megtapasztalni ezt a fajta emberi életet. Többségük csak néhány napokra tud kiszakadni a megszokott világából, de. ezek a néhány napos túrák is „függőséget okoznak.  A minőségi emberi élet iránti vágy mindenkiben ott van.
- Milyen módon teszi ismertté a csángók világát?
- Írtam egy könyvet Csángómagyarok Moldvában címmel, és éppen elkészült 2 részes filmem. Az útjaimon készült 3 részes dokumentumfilm, „A mi Csángóföldünk” bemutatja  a csángók varázslatos világát.  Az egyes részek címei: Utazás a Csángók országába; Ott, hol a nap felserken; Csángók a Feteke-tenger martján. A világhálón is rájuk lehet bukkanni. Természetesen a könyv és a film bevételének is bizonyos százalékával a moldvai Magyar Házakat támogatom. Mostanság ugyanis a Magyar Házakban folyik az iskolán kívüli magyar oktatás.
Egyelőre csak neten van fenn, de talán megy a Dunán valamikor majd. A kisvideók leírásában ott van az e-mail címem, megrendelhető, igen, postán szoktam küldeni, ha néha ráakad valaki)
-Könnyebb  az információt eljuttatni az érdeklődőkhöz ma  mint régen?
-Úgy gondoldom, hogy igen. A fiatalokat el tudjuk érni az általuk használt fórumokon Érdeklődés megvan, úgy látom, csak információ a kevés!
-A Szeretem Csángóföldet facebook oldal sikerrel alkalmazza erre a modern technika lehetőségeit.
- Egy éve működik a Szeretem Csángóföldet oldal és közel 5000   tagja van ma a csapatnak. A csoport célja, hogy segítsen a moldvai csángómagyar megmaradásban. Igyekszünk az oldalon széles körben terjeszteni az információkat, ebben a közösségi oldalak igen sokat segítenek. Szeretettel várunk a csoportban mindenkit, aki magának érzi a határon túli magyarok ügyét, és ismeri, vagy szeretné megismerni a moldvai csángókat, Csángóföldet. Mindenekelőtt a moldvai magyarok csodálatosan ékes, archaikus nyelvéről, kultúrájáról adunk számot, de szervezünk például csángóföldi csoporttúrákat is más, csángó ügyet segítő szándékú terveink mellett.  Tapasztalom, hogy a negatív reklám is reklám: ha az emberek sokat hallanak valamiről, , akkor feltámad a kíváncsiság. A médiában mostanság sok szó esett a csángókról, és még a mesterségesen gerjesztett negatív hírek is segítettek. Ha kialakul az érdeklődés csírája, az már fél siker. És mintha, mintha egyre többen lennénk, akik önzetlenül hozzá akarjuk tenni a magunkét ahhoz, hogy a magyarok újra egymásra találjanak, határon innen és túl. Mára sokunknak lett szívügye a moldvai csángómagyar kultúra fennmaradásához való személyes hozzájárulás is. Jó látni, hogy sok a jóérzésű ember, akik tenni, segíteni akarnak.   Reménykedhetünk, hogy az utolsó utáni pillanatban sikerül megakadályozni a csángó kultúra végleges eltűnését.
-A „ Szeretem Csángóföldet  csapat” járt már Moldovában,  a tagok folyamatosan igénylik  a csángó –erdélyi utazásokat. Mennyiben segítik a hagyományőrzést ezek az utak?
-A faluturizmus a hagyományőrzés egyik legtisztább módja. hisz a turista "fizet" azért, közvetlenül, hogy a csángómagyar ott van a falujában, megmutatja a viseleteit, elénekli az ősi dalokat, őrzi és megosztja a hagyományokat.
-Nem amolyan hortobágyi jellegű turistacsalogatás ez?
-Ugyan! Találkozásokról beszélek, emberek szívmelengető találkozásairól.  A helyiek számára nem elhanyagolható ez a motiváció, és nem csak anyagilag. Felbecsülhetetlen a hatás, amit az vált ki, hogy Magyarországról csodálják azt, amit a környezetükben alig valaki becsül meg. Megtapasztalják, hogy ők értékeket őriznek. Így talán a fiatalok nem tüzelik a régi holmikat, mert belátják, hogy azok pótolhatatlan kincsek.
- Mit tapasztalhatunk egy ilyen úton, hogyan élik a mindennapjaikat a csángók?
- A moldvai falvakban a nagycsalád intézménye a mai napig működik. A családok beilleszkednek a fogyasztói társadalomba, de szükség van a félig önfenntartó mezőgazdaságon alapuló rendszerre, és a nagycsaládra is.
- Hogyan nevelik a gyerekeiket?
-Nagyon máshogy viszonyulnak hozzájuk, mint mi.
-Miben jelenik ez meg?
- Például abban, hogy önállóságra nevelik a gyereket, ami nagyjából annyiból áll, hogy amíg a szülő teszi a dolgát, addig a gyermek is, vagyis iskolába megy (vagy nem megy), játszik a "potoknál", bandázik a többiekkel Ha már elég idős a gyermek ahhoz, hogy dolgozzon a kertben, gazdaságban, akkor ezt elvárják tőle, viszont szinte felnőttként kezelik őket. A faluban természetesen mindenki ismer mindenkit, de így van ez a világ bármely kistelepülésén. A csángóknál azonban sokkal szorosabb kötelékek is kialakulnak a falubeliek között. Azon túl, hogy a falvak lakóinak többsége településenként 4-5-6 dinasztiához tartozik - és őrzik, észben tartják a távoli rokonsági szálakat is - van egy olyan hagyomány, hogy a születő gyermek számára sokan felajánlják a komaságot, vagyis a gyermeknek több keresztszülője is van, és ez egyfajta szociális védőháló. Rájuk ugyanis élete során bármikor támaszkodhat. A falvakban egyébként is él a hagyományos társadalmakra jellemző ősi összetartás. A közösség sosem hagyja magára az elesetteket, rászorulókat. Ezért nem találhatunk magára hagyott, kukázó utcagyereket Csángóföldön.
- Mik a további tervek?
- Szeretnénk minél több csángó falut szeretnék bekapcsolni a faluturizmusba. A természeti és a kulturális adottságok is adottak ehhez Moldvában. A vendég ősi tiszteletén alapuló vendégszeretet pedig szédítő. Önköltségi áron szervezzük ezeket az utakat. A cél az, hogy kiépüljön egyfajta kötődés az anyaországi magyarok és a moldvai csángók közt. Látom, hogy a barátságok, személyes kapcsolatok mindennél többet érnek. A saját életem is ezt példázza.
-Mi  a meghatározó élmény egy ilyen út alatt?
-  A hazatalálás érzés! Először azt hittem, csak nekem jut belőle, vagy a magamfajta éli ezt át Moldovában. De nem. Be kellett lássam, nem kell kiválasztottnak lenni ahhoz, hogy az ember megérezze ott: igen, most hazataláltam. A lelkünkben eredendően ott az igény az elveszett, igazi, emberi értékekre. Egy világra, ahol helye van a beszélgetésnek, a nyíltszívűségnek, a meleg emberi kapcsolatoknak: és ezt Erdélyben, de főleg Moldvában még meg lehet találni. Ez lenyűgöz mindenkit. Volt olyan utasom, aki  vallotta  jóval egy utazásunk után, hogy neki egyetlen Moldvában töltött nap az egész életét megváltoztatta! Könyvem utószavának címe: " Vigyázat, fertőzésveszély!",és nem véletlenül. Aki megismeri a csángó kultúrát, mentalitást, az rendszerint már nem kar úgy élni, mint előtte. 2013. május 13. – május 19.között lesz a következő utunk, címszavakban Csíksomlyó-Gyimes-Moldva túrának nevezném. Egyenlőre lehet még jelentkezni az útra. A Csíksomlyói búcsún ott leszünk, és látogatást teszünk a moldvai csángóknáltehen.jpg
-Mi  változhat, ha sokan gondolkodnak úgy és olyan aktívan, mint ön?  Megvan a változáshoz szükséges kritikus tömeg?
- Egy demokráciában mindent  a kritikus tömeg határoz meg. A moldvai csángók ügyében a kritikus tömeg, amely fordítani tud a helyzeten, még nincs meg, de sokkal többen vagyunk, mint akár néhány éve. Bizakodó vagyok. Aki időt, figyelmet szán a moldvai csángók ügyére, az már megtette az első lépést. Hiszem, hogy elérjük a kritikus tömeget, akkor is, ha az idő nagy ellenfél.


A csángókkal kapcsolatosan megjelent irodalomban elmélyedni vágyó olvasóknak ajánljuk a Kriza János Néprajzi Társaság honlapját, ahol időrendi sorrendben gyakorlatilag a teljes rendelkezésre álló szakirodalom áttekinthető. www.kjnt.hu


A bejegyzés trackback címe:

http://netfolk.blog.hu/api/trackback/id/5035554 

2013. január 20., vasárnap

Ólevendula's site - Hírszemle: Szabadkőműves szertartás a hamburgi Szent Mihály templomban

Ólevendula's site - Hírszemle: Szabadkőműves szertartás a hamburgi Szent Mihály templomban

** www.nemzetihirhalo.hu *************

Szabadkőműves szertartás a hamburgi Szent Mihály templomban 
(forrás: www.fsspx.info - 2012. szeptember 30. és október 5.) 

Szeptember 29-én, Szent Mihály arkangyal ünnepén Hamburg fő protestáns templomában, a "St. Michaelis" templomban szabadkőműves konventet tartottak. 

Normális esetben ezen a napon a templomban evangélikus istentisztelet van, de a St. Michaelis elöljáróinak láthatóan fontosabb volt a szabadkőműves konvent, mint a saját egyházközségük, amelynek tagjait ezen a napon a templom ajtajára kitett tábla fogadott: "Ma egésznapos rendezvény miatt a templom belseje nem látogatható". 

Ez volt az első eset, hogy Németországban szabadkőműves ceremónia egy templomban zajlott le. A fotókat titokban készítő szerint a szabadkőműves rituálét a hagyományoknak megfelelően végezték minden előírással és teljes komolysággal. 

A "Die Welt" című újságban közzétett sajtónyilatkozatban ez volt olvasható: 

A világ minden részéből 1500 szabadkőműves részvételével szombaton a hamburgi St. Michaelis főtemplomban ünnepélyes rituálét tartottak. Ez volt a német szabadkőművesség 275 éves fennállására rendezett jubileumi ünnepség csúcspontja - Hamburgban 275 évvel ezelőtt alapították az első páholyt "Absalom a három csalánhoz" néven. 

Ezzel az eseménnyel a szabadkőművesek erősebben akarnak nyitni a társadalom felé. 

Az fsspx.info internetes oldal valószínűleg az egyetlen, mely eredeti videofelvétellel rendelkezik a keresztény templomban megtartott szabadkőműves szertartásról. 

A felvétel itt látható: 
     http://pius.info/video/diversa/7223-video-aufnahemnen-von-der-freimaurerzeremonie

A felvételen hallható, hogy a szabadkőműves szertartásmester a protestáns imaházat egyértelműen "Tempel"-nek nevezi. [A magyar nyelvben a pogány templomot is templomnak nevezik, de a németben nem, németül a keresztény templom: Kirche, a pogány templom: Tempel.] 
     Vajon a németországi evangélikus felekezetek felelősei mit szólnak ehhez a felvételhez? A pius.info a filmet megküldte az illetékes sajtóirodáknak és a protestáns képviseleteknek. 

A protestánsoknál természetesen nincs általános érvényű tanítóhivatal, de azért vannak még olyan konzervatív hittudósok, mint például a szigorú lutheránusok képviselője, Beyerhaus professzor, vagy a szabad evangéliumi felekezet teológusa, Dr. Lothar Gassmann. Ők még hisznek egy tanban, mely valójában korábban a lutheránusok tanításához tartozott: "Krisztus Isten valóságos Fia, aki csak egy igazi vallást alapított." Számukra ennek a videofelvételnek sokkoló hatásúnak kell lennie. 

A fenti címen látható film a szertartáson kívül még néhány rövid magyarázatot tartalmaz a szabadkőművesség és a zsinatutáni egyház közötti viszonyról, és bemutatja, hogy mennyire beágyazódtak a páholy ideái az igehirdetésbe. 

A szertartásmesternek a filmben hallható szövege így kezdődik: "Első tiszttartó, kedves Nagymester, szólítsa a testvéreket egy ünnepi munkához: Testvéreim, kérem Önöket, kövessenek a Tempel-be ...." 

További képek: 




2012. október 9. 
katolikus-honlap.hu 

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

2013. január 18., péntek

Szocialista megbízás egy bűnözőnek

Szocialista megbízás egy bűnözőnek



2013. január 17., csütörtök 04:50

Terhelő információk gyűjtését és gyártását vállalta a Fidesz vezetőiről az olajszőkítési ügyleteiről elhíresült Portik Tamás. Az olajmaffiózóval a polgári elhárítás akkori vezetője, Laborc Sándor a Gyurcsány-kormány titokminiszterének, Szilvásy Györgynek a kérésére teremtett kapcsolatot. A Heti Válasz értesülései szerint a tengerentúlon őrizetbe vették Portik egyik bizalmasát, az évek óta körözött Klivinyi Zoltán



Gyűjtsön és gyártson a Fidesz vezetőire nézve terhelő információkat – a Heti Válasz értesülései szerint ezt a feladatot kapta a Gyurcsány-kormány hivatali ideje alatt a jelenleg három, a kilencvenes években elkövetett leszámolás felbujtójaként előzetes letartóztatásban lévő Portik Tamás. Az Energol Rt. egykori igazgatójának Laborc Sándorral, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) volt főigazgatójával tartott kapcsolatáról a lap egyebek mellett azt közölte: hangfelvételek bizonyítják, Portik vállalta, hogy részt vesz a Fidesz vezetőire nézve terhelő információk gyűjtésében, sőt gyártásában. Az olajmaffiózó a Heti Válasz információi szerint cserébe azt várta, hogy az állam szabaduljon meg a neki útban lévő – szerinte korrupt – rendőri vezetőktől.

Mint arról a Magyar Nemzet beszámolt, Laborc és Portik legalább kétszer személyesen egyeztetett. Laborc az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt a rendhagyó egyeztetésekkel összefüggésben megpróbált mindent tagadni. A rendhagyó beszélgetésekről készült hangfelvételeket az az Alkotmányvédelmi Hivatalban (az NBH jugutóda) találták meg. Kiderült az is, hogy Laborc nem önállóan cselekedett, hanem hivatali felettesének, Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének kérésére „szervezte be” az éjszakai élet egyik legbefolyásosabb alakját. A Portik-akció célszemélyei állítólag csak a Kósa Lajos-, Rogán Antal-, Lázár János-szintű pártvezetők voltak, bár – miként korábban a lap megírta – Laborc hivatali számítógépéről olyan „Ovi” és „Bajusz” nevű mappák is előkerültek, amelyekben Orbán Viktorról és Kövér Lászlóról szóló adatsorok szerepelnek.
A Heti Válasz úgy tudja, hogy a Portik–Laborc-összejövetelt egyszer Budán, egyszer pedig a pesti Liszt Ferenc téri Menza étteremben ejtették meg, s az AH-nál fellelt számlák tanúsága szerint a fogyasztás költségeit valószínűleg az adófizetők állták. Mint írták, a párbeszéd vélhetően nem merült ki a két személyes találkozóban, mert a folyamatos kapcsolattartás technikai feltételeinek megteremtéséért mind Portik, mind Laborc tett lépéseket.
A Magyar Nemzet információi szerint egy hónapja Portik Tamás amerikai bizalmasát, Klivinyi Zoltánt is elfogták a hatóságok. A Heti Válaszban tavaly ősszel jelent meg az a cikk, amelyben arra hívták fel a figyelmet, hogy egy nemzetközi blogplatform „hungarianvirus” nevű aloldalán valaki professzionális módon fogott hozzá Portik mentegetéséhez. A WikiLeaks-mintára felépített, bizonyítéklerakatként – egyúttal dezinformáció-gyűjteményként – működő internetes napló bevallottan nyomás alá akarta helyezni az alvilági kapcsolatok leleplezését irányító politikai és rendőri vezetőket. A Heti Válasz írása nyomán a Privát Kopó webmagazin azonosította a tulajdonost. Adataik szerint a Vertical-Invest Ingatlanbefektetési Szövetkezet volt alapembere, a nemzetközi körözés alatt álló Klivinyi Zoltán írta a Portik szócsöveként funkcionáló, egyebekben a Fidesz mielőbbi „eltörlésére” buzdító blogot.
A több száz milliós ingatlanbefektetési csalás miatt 2009-ben hat év börtönre ítélt, de már korábban elbujkáló Klivinyit a Nemzeti Nyomozó Iroda nemzetközi elfogatóparancsa alapján tartóztatták le, és biztos értesüléseink vannak arról, hogy a rendőrség a blogszerző azonosítása alapján jutott el a vállalkozóhoz – közölte a lap.
A Portik-ügy titkosszolgálati szálaival – miként a Magyar Nemzet cikksorozatban ismertette – több alkalommal foglalkozott a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is. A testület zárt ajtók mögött hallgatta meg a Laborc és Portik találkozóit szervező Vajtó Lajost, a Nemzeti Lóverseny Kft. volt vezérigazgatóját, Laborc Sándort, valamint az AH főigazgatóját, Göbölös Lászlót.
Mint a lap megírta, az akkori főigazgató és az olajbűnözésből ismert Energol Rt. volt igazgatója 2007 és 2008 között legalább kétszer találkozott, és a rendhagyó egyeztetéseken kettőjük mellett jelen volt a kiváló szocialista kapcsolatokkal rendelkező Vajtó, s egy negyedik személy is. A Heti Válasz úgy értesült: Portik az MSZP-s kijáróember hírében álló Vajtó közreműködésével hívta fel magára Szilvásy György figyelmét, és a titokminiszter ezután döntött arról, hogy Laborcot küldi a megbeszélésekre. A találkozókon részt vevő negyedik személyt a lap Glemba Zoltán néven azonosította. Az elhárítás oldaláról megjelenő műveleti szakembert akkoriban a Laborchoz legközelebb álló bizalmasként jegyezték, mivel a férfi a polgári hírszerzés munkatársaként már évekkel korábban együtt dolgozott felettesével. Laborc Sándor tavaly novemberi meghallgatása alkalmával a testület tagjainak általános megdöbbenésére mindent letagadott kettőjük kapcsolatáról annak ellenére, hogy a képviselők megkapták a találkozókról készült hangfelvételek írásos kivonatát.
Tagadott a történtekkel összefüggésben Gyurcsány Ferenc is, aki a Magyar Nemzet kérdésére azt válaszolta, hogy nem tudott a Szilvásy döntése nyomán létrejött kapcsolatról, valamint Laborc és Portik találkozóiról. A volt kormányfő nem kívánt véleményt alkotni a történtekről, mert – mint állította – nincs a birtokában megfelelő mennyiségű, hitelt érdemlő információ.
A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja, Kocsis Máté Laborc meghallgatása után úgy nyilatkozott, hogy az AH irataiban olyan adatok szerepeltek, amelyek bűncselekmények elkövetésének gyanúját alapozhatják meg, és azt igazolhatják, hogy a tábornok és Portik kapcsolata törvénybe ütköző volt.
A parlament nemzetbiztonsági bizottsága várhatóan még februárban megkapja a hivatalnak Laborc és Portik kapcsolatáról készülő jelentését. Ebben a polgári elhárítást irányító tábornok arról is állást foglal, hogy az ügyben rendelkezésükre álló, és a grémiummal is megosztott információk közül melyek azok, amelyeknek nyilvánosságra kerülése nem sért nemzetbiztonsági érdekeket. A testület következő, február 12-re tervezett ülésén eldől, hogy a bizottság szükségesnek tartja-e, s ha igen, úgy mikorra idézi meghallgatásra Szilvásy Györgyöt.

Kapcsolódó tartalmak

Újabb gyilkosság Rohác számláján

Újabb gyilkosság Rohác számláján


Jozef Rohác gyilkolta meg 1996 decemberében a fővárosi éjszakai életben korábban Cinóberként ismert Domák Ferencet is – írta rendőrségi forrásaira hivatkozva a Bors.
A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy Rohác kiadatását már a Domák-gyilkosság miatt is kezdeményezte hazánk Szlovákiánál. A lap szerint egy másik, az 1998-as, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás ügyében északi szomszédunk már jogerősen határozott Rohác kiadatásáról, bár erről az érintetteket hivatalosan nem tájékoztatták. A kilencvenes évek leszámolásos ügyeinek vizsgálatában így immár három gyilkosságot ír Rohác számlájára a magyar rendőrség: a lányfuttató Cinóber mellett Fenyő János médiavállalkozó 1998-as megölését és az Aranykéz utcai merényletet.
Domák Ferenc lányfuttatót alakítva korábban szerepelt Dobray György K című dokumentumfilmjében. Az alvilági életet ismerők közül sokan úgy tudják, hogy később elmélyült a kapcsolata az olajügyek haszonélvezőivel, s valószínű, hogy utóbbiak közül kerültek ki a gyilkosság felbujtói is. Az Országos Rendőr-főkapitányság egyelőre semmilyen információval nem szolgál a Cinóber-ügy vizsgálatáról.
Hamarosan vádat emelhet az ügyészség a Fenyő-gyilkosság elkövetőivel szemben, miután a rendőrség erre tett javaslata kedden megérkezett a hatósághoz. A Magyar Nemzet értesülései szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is keresi a merénylet lehetséges megrendelőit.

2013. január 17., csütörtök

katolikus-honlap/A Szent X. Pius Papi Közösség álláspontja a Summorum Pontificum motu proprio kijelentéseiről

katolikus-honlap/A Szent X. Pius Papi Közösség álláspontja a Summorum Pontificum motu proprio kijelentéseiről


A II.Vatikáni zsinat a szabadkőművesek fércműve

A Szent X. Pius Papi Közösség álláspontja a Summorum Pontificum motu proprio kijelentéseirőlvagyis annak tisztázása, mit szabad és mit nem egy hagyományhű katolikusnak elfogadnia e kijelentések közül
A fenti kérdés megválaszolása előtt tisztázni kell, mik voltak a II. Vatikáni Zsinat tévedései. Ezek egyrészt egybeesnek a francia forradalom alapköveteléseivel – úgy mint egyenlőség, szabadság, testvériség, másrészt megfelelnek a szabadkőművesség ősbűnének, azaz annak a követelésnek és annak a célkitűzésnek, hogy minden vallás egyenrangú legyen, vagyis a különböző vallásokat az államok egyenrangúnak ismerjék el.
A) Egyenlőség – Ez a követelés a zsinaton az „ökumenizmus” formájában jelenik meg a következő három dokumentumban:      – Unitatis redintegratio – Nr. 11 (DH 4192): „A katolikus hit megfogalmazásának módja nem képezhet semmiféle akadályt a testvérekkel való párbeszédben.” – Nr. 3 (DH 4188): „Az elszakadt egyházak és közösségek azon hiányok ellenére, melyek a mi hitünk szerint sajátjuk, sincsenek az üdv titka számára jelentőség és fontosság nélkül, hiszen Krisztus lelke azzal ruházta fel őket, hogy az üdv eszközeként hassanak.”      – Nostra aetate – (DH 4196): „A buddhizmus olyan utat tanít, melyen az ember áhítatos és bizakodó szívvel vagy a tökéletes felszabadulás állapotát éri el, vagy a megvilágosodás magasabb fokára jut.” – (DH 4196): „Az emberek a hinduizmusban az isteni titkot kutatják, és ezt mítoszok kifogyhatatlan gazdagságában és mélyreható filozófiai kísérletekben fejezik ki. Az aszkétikus élet formájában vagy mély szemlélődéssel vagy oly módon, hogy szeretettel és bizalommal Istenben keresnek menedéket, keresik helyzetünk beszűküléséből és korlátozottságából a megszabadulást.” – (DH 4197): „Az Egyház a mohamedánokat is nagy tisztelettel szemléli, akik az egyetlen Istent imádják, a menny és a föld élő és számukra létező, irgalmas és mindenható teremtőjét, aki szólt az emberekhez.”      Ez a dokumentum direkt szembeszáll Boldog IX. Pius Syllabusával és XI. Pius Mortalium animos kezdetű enciklikájával.      – Lumen Gentium – (DH 4118): „Krisztus Egyháza a katolikus Egyházban van megtestesülve. = Ecclesia Christi subsistit in ecclesia catholica.” (Csaknem kétezer évig ez a mondat így hangzott: Krisztus Egyháza a katolikus Egyház = Ecclesia Christi est ecclesia catholica.)      Ez a dokumentum ellenkezik XII. Pius Humani generis és Mystici corporis kezdetű enciklikáival.
Tehát a zsinat előtti tanítás szerint csak az egyetlen igaz vallás vezet Istenhez, vagyis az üdvösség elérésének szükséges és elengedhetetlen feltétele a Krisztusban való hit. A zsinat utáni tanítás szerint minden vallás az üdvösségre vezet – ha viszont ez igaz, akkor mindenki azt választhatja, ami neki jobban tetszik. Ez vezet a vallásszabadsághoz.
B) Szabadság – Ezt a követelést a zsinaton a vallásszabadságként fogalmazták meg a következő dokumentumban:      – Dignitatis humanae – (DH 4240): „A Vatikáni Zsinat kijelenti, hogy az emberi személynek joga van a vallásszabadságra. Ezért nem gátolható abban, hogy privát és nyilvánosan egyedül vagy másokkal együtt saját lelkiismerete szerint válasszon vallást. Továbbá kijelenti a Zsinat, hogy a vallásszabadság valójában magán az emberi személy méltóságán alapszik.”      E dokumentum állításai direkt ellentétben állnak Boldog IX. Pius Quanta cura, XIII. Leó Libertas praestantissimum és XI. Pius Quas primas kezdetű enciklikáinak kijelentéseivel.
Következmény: A vallás magánügy, mindenki szabadon választhatja magának. Lényeg, hogy jó ember legyen. Az államnak és a társadalomnak minden vallással szemben semlegesnek kell lennie. Ezentúl nem létezik többé katolikus állam!
C) Testvériség – Ez lett a zsinatutáni egyház új feladata!      Az Egyház új definíciója: az emberek szolgálata! – Mise mint közösségi ünnepély; Egyház mint szociális intézmény; Párbeszéd az emberekkel térítés és az igazság hirdetése helyett; Karizmatizmus, mint e tézis legmagasabb foka; A hitnek szolgálnia kell az embert; vagyis a hit az emberek spirituális boldoggá tevésének szolgálatává degradálódik.      A pápaság új definíciója: a pápa a globális vallási testvériség kikristályosodási pontja! – A média által közvetített lelkesedés a pápai utakon és a világifjúsági találkozókon; A vallások világ találkozója; A pápa mecseteket, zsinagógákat és protestáns templomokat látogat stb.

Mindezen előzmények ismeretében következzenek elsőnek a Summorum pontificum azon kijelentései,melyek összhangban vannak a tradícióval
1. Az igazi katolikus mise soha nem lett betiltva. – Motu proprio 1. cikkely: „Éppen ezért a Római Misekönyv Boldog XXIII. János által kiadott és soha be nem tiltott editio typicája szerinti szentmisét mint az Egyház liturgiájának rendkívüli formáját szabad ünnepelni.” Kísérőlevél: „Szeretném fölhívni a figyelmet arra, hogy ez a Misekönyv jogilag soha nem került hatályon kívül, következésképpen elvileg mindig megengedett maradt.”
2. Minden pap celebrálhatja a hagyományos misét. – Motu proprio 2. cikkely: „A nép részvétele nélkül ünnepelt szentmisénél bármely latin szertartású katolikus pap, akár egyházmegyés, akár szerzetes, használhatja a Boldog XXIII. János által 1962-ben kiadott, vagy a VI. Pál pápa által 1970-ben közzétett Római Misekönyvet, mégpedig bármelyik napon, kivéve a Szent Háromnapot (Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat). A bármely misekönyv szerinti misézéshez a papnak sem az Apostoli Szentszéktől, sem saját ordináriusától semmiféle engedélyre nincsen szüksége.”
3. Ha laikusok kérik a régi rítusú mise bemutatását, e kérésnek eleget kell tenni. – Motu proprio 5. cikkely 1. §: „Azokon a plébániákon, ahol állandó jelleggel jelen van a korábbi liturgikus hagyományhoz ragaszkodó hívők csoportja, a plébános szívesen fogadja az 1962-ben kiadott misekönyv szerinti szentmisére vonatkozó kéréseiket.”
4. Szabad a régi rituálét használni. – Motu proprio 9. cikkely 1. §: Ugyanígy a plébános, mindent jól mérlegelve, engedélyt adhat a korábbi rituálé használatára a keresztség, a házasság, a gyónás és a betegek kenete szentségének kiszolgáltatásakor, ha a lelkek java ezt indokolja. 2. § Az Ordináriusok felhatalmazást kapnak arra, hogy a bérmálás szentségét a régi Pontificale Romanum szerint szolgáltassák ki, ha a lelkek java ezt javallja.”
5. A régi breviáriumot szabad újra használni. – Motu proprio 9. cikkely 3. §: „A szent rendekben lévő klerikusok használhatják a Boldog XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott breviáriumot.”
Most pedig következzenek a Summorum Pontificum motu proprio azon kijelentései,melyek nem fogadhatóak el egy hagyományhű katolikus számára
1. Motu proprio 1 cikkely: „Régi és új mise az egyetlen római szertartás két szokását képviselik.” Pápai kísérőlevél: „A Római Misekönyv e két megfogalmazásáról nem volna helyes úgy beszélni, mintha »két szertartás« lenne. Sokkal inkább egy és ugyanazon szertartás kettos használatáról van szó.” – Lefebvre érsek kommentárja: „Az új miserítus illegitim rítus.”
2. Pápai kísérőlevél: „A római szertartás használatának két formája kölcsönösen gazdagíthatja egymást.” – Lefebvre érsek kommentárja: „Az egész reform direkt vagy indirekt a katolikus hit lényegi igazságait csorbítja. Tehát nem egyfajta Szent X. Pius-féle reformról van szó, hanem kétségen kívül a mise új felfogásáról.”
3. Pápai kísérőlevél: „Nincs semmiféle ellentmondás a Római Misekönyv egyik és másik kiadása között. A liturgia történetében növekedés és fejlődés van, de semmiféle törés nincsen.” – Lefebvre érsek kommentárja: „Az új eklézsiológia definíciója pontosan az új mise definícióját adja vissza, vagyis az új mise egy szolgálat és egy kollegiális, ökumenikus communio. Az új misét nem lehet jobban meghatározni, mint magát a zsinatot, mely a hagyománnyal és az Egyház tanítóhivatalával való mély törést mutat.”
4. Pápai kísérőlevél: „A régi szokáshoz ragaszkodó közösségek papjai is megéljék a teljes közösséget, elvileg nem zárkózhatnak el az új könyvek szerinti ünnepléstől.” – Lefebvre érsek kommentárja: „Az elmúlt három hétben hatszor, ismétlem hatszor, követelték tőlem, hogy fogadjam el az új rítust, és a szerint celebráljak! Haladéktalanul hagyjunk fel azzal a képtelen nézettel, miszerint, ha az új mise érvényes, akkor részt lehet venni rajta. Nyilvánvaló, hogy szentségtörő miséken nem szabad részt venni, de olyan miséken sem, melyek hitünket veszélyeztetik. Nos, azt könnyű bebizonyítani, hogy az új mise, miként azt a liturgia-bizottság megfogalmazta, mind a zsinat által hivatalosan adott felhatalmazásokkal, mind Pater Bugnini összes magyarázatával, hallatlan közeledést mutat a protestáns teológiához és a protestáns kultuszhoz.”
E két felsorolás után befejezésül még néhány megjegyzés
1. Olyan szövegek, melyek tévedéseket és igazságokat is tartalmaznak, nem menetesek az ellentmondásoktól, és ezért nem fogadhatók el fenntartás nélkül.
2. A motu proprio nyilvánosságra hozatalából elsősorban azok a papok profitálnak, akik a hivatalos Egyházon belül éveken keresztül tévesen értelmezett engedelmességből az igazi szentmiseáldozat engedélyére vártak, vagy akiknek konzervatív liturgikus viselkedését püspökük elítélte.
3. Ezekért a mondatokért: „Ez a Misekönyv jogilag soha nem került hatályon kívül” és „Minden pap celebrálhatja a hagyományos misét” átvitt értelemben sok plébános vesztette el papi életét. Sokuknak ténylegesen megszakadt a szívük az Úr szőlőjében bekövetkezett pusztulás láttán. Ezzel kapcsolatban a motu propriot tényleg igazi felszabadító akcióként kell értékelni.
4. Ez a mondat, „a római szertartás használatának két formája kölcsönösen gazdagíthatja egymást” veszélyeket rejt magában: a hagyományos mise ugyan valóban korrigálhatja a NOM hibáit, de fordítva ez nem áll fenn. Hiszen hogyan lenne képes egy protestantizáló liturgia a katolikus rítus teljességét gazdagítani?
5. Különösen súlyos hiba a régi és az új mise megengedhetetlen egy sorba állítása mint egy és ugyanazon római rítus azonos joggal használható formája. Ez teljesen megfelel annak a Lefebvre érsek által felismert veszélynek, mely a szentmiseáldozatnak az úrvacsora általi protestantizálásából keletkezik.
6. Annak követelése, hogy „a régi szokáshoz ragaszkodó közösségek papjai elvileg nem zárkózhatnak el az új könyvek szerinti ünnepléstől” a Szent X. Pius Papi Közösség számára elfogadhatatlan.
7. Annak veszélye is fennáll, hogy egyes helyeken a pap ugyan a régi misét celebrálja, de valójában a zsinat szelleme megfertőzte és e szellem szerint prédikál. Azon hívek, kik ilyen misét látogatnak, bár jó liturgián vesznek részt, de ki vannak téve annak a veszélynek, hogy a zsinat tévedéseit magukba szívják.
8. Senki nem ismeri Isten útjait. Se a határtalan eufória, se az örök borúlátás nem helyes. Egyedül Isten ismeri az emberi történelem folyását, és egyedül Ő irányítja azt. És Ő maga ígérte meg, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt Egyházán.