Blogarchívum

2014. szeptember 25., csütörtök

A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda


A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda 19.05

A Kettesben vendége Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész, szerda:


'via Blog this'

Kubinyi Anna Kossuth-díjas textilművész
A képzőművész jó esetben megtalálja a technikát, amelyik alkalmassá válik mondandója kifejezésére, esetleg a technika találja meg őt, de a lényeg, hogy ami elkészül, az egyedi és művészi legyen. Kubinyi Anna konokan és kitartóan készíti térhatású munkáit, amelyeket megcsodálnak itthon, Erdélyben és Delhiben is. A Kossuth-díjas művésszel Nagy Katalin beszélget szeptember 24-én, szerdán 19 óra 5 perckor és az ismétlésben 23 óra után.


Szegedről indulva, Budapesten át a francia tengerpartig, majd a honvágy hatására szinte meg sem állt Csíksomlyóig, hogy onnan Kőrösi Csoma Sándor síremlékének felújítása érdekében Delhibe vigye a sorsa. 3D-ben, azaz térben szőtt textilműveivel egyedülálló a világban. Kubinyi Anna szíve valahogy fokozatosan, napról-napra aranyozódik be a megélt események hatására.




2014. szeptember 24., szerda

Munkahelyek tízezreit veszélyezteti a támogatások átalakítása

Munkahelyek tízezreit veszélyezteti a támogatások átalakítása:


'via Blog this'
Pelyach Gergely
Forrás: Lánchíd Rádió
2014. szeptember 24., szerda 12:57

A nagyobb agrárüzemek démonizálása annak tükrében érthetetlen, hogy a Kádár-rendszer utáni tervgazdálkodás romjain ezek a cégek jelentették az agrárium tőkesúlyát. Az elmúlt tíz évben a „táguló világ” új versenyhelyzeteket szült, amelyeket nem az ezernyi kicsi (ezernyi külön érdeke) vívott meg, hanem az agrárium tőkesúlyát jelentő nagy gazdaságok. Miért akkor a méltatlan támadás az ágazat Achilles-inára? Purgai Ferencet, a Mezort Zrt. vezérigazgatóját Pelyach Gergely kérdezte.

– Előre menekülnek?
– Mindenképpen. Mi annak idején letettük a voksunkat az állattenyésztés mellett – tradicionálisan állattenyésztő gazdaságokból alakult meg a Mezort csoport, – az összes fejlesztésünket ennek szellemében hajtottuk végre, illetve az összes rendelkezésre álló forrásunkat is erre összpontosítottuk.
– Csak ekkora méretben gazdaságos? 
– Igen. Tudható volt, hogy a kvótát kivezetik. Ez bizonyos üzemméretet feltételez, hogy az önköltséget azonos szinten lehessen tartani. Elengedhetetlen az iparszerű tejtermelés. Furcsán hangzik, de sajnos ki kell mondani: iparivá kell tenni a mezőgazdaságnak ezt a szegmensét. (A tejkvóta rendszer 2015. április 1-jétől szűnik meg az Európai Unióban – a szerk.)
Agrárfejlesztés: „Ilyenről csak álmodoztunk”
Óriási érdeklődés mellett adták át a Lajta-Hanság Zrt. károlyházi tehenészeti telepének korszerű fejőházát. Az automatizált, körforgó rendszerű berendezést látva Nagy István, a mezőgazdasági tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: ilyen gépekről egyetemista korukban csak álmodoztak. A fejlesztés egy 6,1 milliárdos beruházás során valósult meg, ennek 60 százalékát a Mezort csoport biztosította. A szalagátvágáson azonban az is szóba került: veszélybe kerülhet az eddigi fejlesztések eredménye.
– Az egyes termelők egymással versenyeznek Magyarországon belül, vagy az importtal? Versenyképesek egyáltalán?
– Versenyképes lenne… vannak azonban olyan kedvezőtlen körülmények, amelyek most jelentkeztek. Ez pedig megkérdőjelezi az eredményességet. Egyrészt az áfa elkerülés! Akár beszélünk róla, akár nem, ez egy létező jelenség, ami jelentősen lenyomja az árakat a mi felvásárlási piacainkon is. A másik új keletű történet az orosz embargó. Több milliárd kilogramm tejtermékről van szó, ami bent ragad az Unióban, és szintén leszorítja az árakat. Harmadrészt pedig a kvóta kivezetés, aminek következtében a tejtermelés 6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben Európában. Mindez olyan felesleget jelent az európai piacon, ami szintén a termelők ellen dolgozik.
– A kvóta rendszert tíz éve támadják. A kivezetése legalább olyan nagy baj, mint az eddigi működése? 
– Úgy gondolom a kvótarendszernek Magyarországra hátrányos hatása nem volt. Mi ugyanis sosem tudtuk kimeríteni a termelési kvótánkat. Ez egyfajta piacvédelmi szerepet is ellátott. Mindenképpen átmeneti intézkedésre lenne szükség a pillanatnyi túltermelés miatt. Nyilván a piaci folyamatok majd meghatározzák, hogy ki és hol fog tejet termelni…
– Ezt hogy érti? Magyarországon belül majd kialakul, hogy mely cégek maradnak életben, vagy Európában, hogy melyik országok termelői maradnak talpon?
– Ezt már európai szinten kell vizsgálni. Nyilván Magyarország sem tudja függetleníteni magát ettől a folyamattól, de összeurópai szinten lesz majd szelekció.
– Magyarország milyen esélyekkel indul?
– A hozzánk hasonló modern üzemeknek – amelyek nagy mennyiségű tejet tudnak előállítani kiváló minőségben –, mindig lesz szerepük és helyük az élelmiszerpiacon. Aki kevesebbet fordított a beruházásokra, korszerűtlenebb technológiával dolgozik, esetleg a környezetvédelmi előírásoknak sem tud megfelelni, annak nehéz lesz a következő időszak.
– Az az idő elmúlt, amikor a hátsó udvarban tehenet tartottak?
– Népszerűtlen leszek ezzel, de úgy gondolom, hogy igen.
– Egy ilyen nagy gazdaságnak hány lábon kell állnia? Ha csak egy piacra koncentrálnak, nem teszi ez kiszolgáltatottá?
– Kizárólag állattenyésztésre alapozni nagy kockázat. A mi cégcsoportunknál a tejelő ágazat mellett van sertés tenyésztés és hizlalás, aminek szintén nagy szerepe van az árbevételben. Emellett viszont a növénytermesztés is meghatározó. Tekinthetjük úgy, hogy három lábon áll a cégünk, ami már elegendő a magyar mezőgazdaságban. Mindenképpen hátrányos helyzetben vannak, akik kis termőterülettel rendelkeznek, takarmányozási szempontból kiszolgáltatottak. Ők nehezen tudják megjósolni, hogy a következő évjáratokban kialakuló terményárak miatt milyen önköltségekkel számolhatnak. Magyarország mezőgazdaságára jellemző, hogy a növénytermesztés szerepe egyre nagyobb, mivel a jövedelmezősége is jobb. Az állatállomány mostanra elég jól lecsökkent, és emiatt a vetésforgóban is sokkal egyszerűbb módozatokat választanak a gazdák. Két, három növényre alapítják a gazdaságukat, ami a természeti környezet miatt sem kedvező…
– De van-e piaca a többi növénynek, vagy van-e ereje az olyan intézkedéseknek, mint a mostantól kötelező zöldítési előírás?
– Ez a zöldítés is éppen ezen folyamatok ellensúlyozására szolgál. A természet-közelibb vetésforgók visszavezetésére. A kisgazdaságok egy két növénnyel nagyon jól át lehetett évtizedeket munkálkodni, és kiszorultak a pillangós növények a vetésforgóból. (A 2015-től kötelező úgynevezett zöldítési előírás lényege, hogy a gazdálkodóknak az általuk megművelt terület 5 százalékán „ökológiai célterületet” kell létrehozniuk, amit a minisztérium által meghatározott növényekkel kell beültetni. – a szerk.)
– Azt mondta az állatállomány „elég jól” lecsökkent. Ez elkerülhetetlen volt az elmúlt évtizedekben? 
– Bekövetkezett. Azért beszéltem múlt időben, mert mostanra stabilizálódott, esetenként növekedett is. A tejágazatban például gyenge növekedést tapasztalhattunk már a múlt év végén, és a statisztikák szerint a hízó sertés állomány is nőtt. Ismétlem: még most is csak talán harmada a korábbi állatállománynak!
– Ezt a folyamatot megakaszthatja most a támogatás átalakítás?
– Mindenféleképpen! Lelassíthatja. Ha maradunk a számoknál: ez a támogatás elvonás 525 céget érint. Nevezzük őket nagyüzemeknek. Ezeknél van a tejelő tehén állomány 54 százaléka. Nem kell ecsetelni, hogy az összlétszám több mint felét tartó cégek tenyésztési kedvére milyen káros következményei lehetnek ennek. Ugyanez az arány a sertéságazatban 40 százalékos. A hízó sertések ekkora része jön a most érintett nagyvállalatoktól.
– Van egy régi, ki nem mondott, de létező vita: miért kell támogatni a mezőgazdaságot úgy, hogy közben hasonló, mondhatni alanyi jogon járó összegekre más ágazatok nem jogosultak. Támogatás nélkül hogy nézne ki az agrárium, rentábilis lenne?
– Ebben az esetben a mezőgazdaság úgy lehetne rentábilis, ha a fogyasztói, és felvásárlási árak növekednének. Politikai érdek is, hogy az élelmiszer árakat alacsony szinten tartsuk. A támogatások rendszere nem magyar találmány! Az Európai Unió ezt már sokkal korábban alkalmazta, mint hogy Magyarország belépett volna.
– Azt mondja 2007-ben alakították ki a saját fejlesztési tervüket. A mezőgazdaságban egy-két év alatt nincs nagy haszon. Sokszor évtizedek is szükségesek az eredményességhez. A saját terveiket újra kell gondolni?
– Nagyon előrehaladott állapotban vagyunk. Év végére szinte valamennyi termelő beruházásunkat át tudjuk adni. A gondot az jelenti, hogy a támogatások idáig jól tervezhető, mérhető elemei voltak a gazdálkodásnak. Ha a termelő beruházásainkat átadjuk – könyvelői szakszóval „aktiváljuk” – az olyan amortizációt jelent, ami az önköltségünket jelentősen megnöveli.
– Ezen a gondolatsoron tovább haladva, a támogatási rendszer átalakítása a cég hétköznapjaiban hol jelentkezik?
– A költség-gazdálkodásban. Nem szeretnék senkit riogatni. Mi úgy gondoltuk, hogy ezzel hosszú távon akarunk foglalkozni. Eddig is tejelő teheneket tartottunk, ezt folytatni akarjuk. Létszámcsökkentésben nem gondolkodtunk. Az input anyagokat viszont felül kell vizsgálni. Mennyit használunk, milyen minőségben? Nyilván szükség lesz optimalizálásra. Aki viszont nem tudott ilyen szinten beruházni, nem fordított ennyi pénzt erre, és könnyebb szívvel meg tudja hozni azokat a döntéseket, ami ilyen csökkentéshez vezet, ott elképzelhető az elbocsájtás. Nem tud mást csinálni. Csökkenti az állatlétszámot, ami a munkaerő csökkentését vonzza mag után…
Tömeges elbocsátások jöhetnek
Csak a juhágazatban háromszáz munkahely szűnhet meg a hazai és az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása következtében csökkenő juhállomány miatt – írja a Napigazdaság.hu. A juhágazaton kívül azonban a tejtermelést, sőt az állattenyésztés egészét is nagyon keményen sújtja a támogatási rendszer átalakítása.
– Divatos vita a nagy üzemek és kis gazdaságok egymásra utaltságának, egymás mellett létezésének kérdése. Nagyüzem nélkül fenntartható az agrárium?
– Minden gazdálkodási formának meg van a szerepe. Említettem a nagyüzemek jelentőségét az állatállomány fenntartásában. A foglalkoztatási oldalt is meg kell említeni: 33 ezer munkavállaló dolgozik a támogatás elvonással sújtott nagy cégeknél. Ezek a vállalatok a mezőgazdaság kibocsájtásának közel 20 százalékát adják. Tehát ha átmenetileg visszafognák a működésüket, az a GDP-ben is közvetlenül jelentkezne. Nem biztos, hogy ezt a mértéket egyből vissza tudnák építeni a kisgazdálkodók. Nem lépnének ugyanis be abba a szegmensbe, amivel a nagyüzemek felhagynának.
– Nincsenek rá felkészülve?
– Nincsenek. A tejelő tehenészet például igen nagy beruházás igényű ágazat. A beruházás után pedig nagyon sokára térül meg. Emellett nem látom azt a kockázatvállalást sem a kis termelőknél, ami egy ilyen feladat felvállalásával járna.
– Kisebb lesz a közvetlen támogatás, az Uniós keret is, a nemzeti társfinanszírozás rendszere átalakul, az agrár-környezetgazdálkodási támogatást felfüggesztették, a tervek szerint 2016-ig. Van ennyi sebkötöző a magyar mezőgazdaságban?
– Nincs. Az említett agrár-környezetgazdálkodási program éppen az egyik fájó pontunk. A mostani bejelentések szerint 2016 januárjától indítják újra. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az tudja, hogy januártól nem lehet beindítani egy programot. Gazdálkodási évhez kötődött eddig is ez a támogatás, ami viszont októberben indul. Ha tehát a januárt vesszük alapul, akkor csak a következő októberben lehet újraindulni, ami két év kiesést jelent. Ha agrár-környezetgazdálkodási tevékenységet végzünk – csak a szántóföldi részét például 8 éve csináljuk, de voltak olyan élőhely-fejlesztés és élőhely-védelmi intézkedések is, ami a támogatástól függetlenül 20 éve fut – ha két évet kihagyunk, akkor hogyan tudjuk azt tovább folytatni? Idáig megtartóztattuk magunkat, hogy nagy mennyiségű tápanyagot juttassunk ki, hogy tiltott növényvédő szert használjunk, hogy a költőhelyeket ne háborgassuk – ha most kihagyunk két évet ebben a folyamatban, akkor mi lesz utána? Ennek a 8 vagy 20 évnek az eredményeit egyszerűen megsemmisítjük. Ennek értelmét nem látom…
– Az indokát sem? 
– Szerintem szabályozási problémák miatt történhetett így. Nem tudtuk megalkotni azokat a rendeleteket, illetve szabályozási környezetet, ami folyamatossá tehette volna ezt a programot.
– Hol van a mezőgazdaság érdekképviselete? 
– Lassan oda jutunk, hogy minden termelőnek magáért kell kiállni. Elvileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának lenne ebben szerepe. A Kamara viszont egyelőre az átalakulása, illetve újra-alakulása körüli tevékenységgel van elfoglalva. Nekik is nehéz szerepük van ebben a játszmában, mert úgy érzem, hogy a kisgazdálkodók védelmének szerepét szánták maguknak. A nagyüzemeknek ki kell állni a nyilvánosság elé, és megmutatni miért fontos a mezőgazdaság, az ország, a gazdaság számára, hogy működni tudjanak…
– Ez egyelőre hiánycikk. 
– Úgy gondoltuk, a mi feladatunk a termelés, és hogy jó minőséggel lássuk el az országot. Nem voltunk felkészülve erre a helyzetre.
– Itt van az orosz embargó, illetve a Brüsszelben kidolgozott kompenzációs keret. Ezt első körben az exportjuktól megfosztott termelők kaphatnák. A magyarok mégis kimaradtak. Senki nem segítette őket. Ez mutatja, hogy enne szerepe a közös érdekképviseletnek. Információ híján a cégek nem tudják, hogyan pályázzanak. 
– Ezt jól látja…
– Önöket nem érinti, nagyban? 
– Minden, a mezőgazdaságban zajló folyamat, hiányosság érint minket is…

2014. szeptember 17., szerda

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!)

Huszonnyolc újságírót rúgtak ki a Magyar Nemzettől (frissítve!):


'via Blog this'

Huszonnyolc újságírót bocsátottak el a Magyar Nemzettől – értesült a PestiSrácok.hu. A felmondásokat reggel óta folyamatosan nyújtják át a kollégáknak, emiatt információink szerint meglehetősen borús a hangulat a kormányközeli napilap szerkesztőségében, ahol már a Népszabadság (különös módon a Népszavában cáfolt) pénteki híre is nyugtalanságot keltett, miszerint Simicska Lajos nagyvállalkozó eladja az érdekeltségébe tartozó médiacsoportot.
A menesztett újságírók között a lap olvasói körében igen kedvelt öreg motorosokat is megtaláljuk, köztük Ugró Miklós publicistát, főmunkatársat, a vezércikkek rendszeres szerzőjét, Ludwig Emil publicistát, a Magyar Nemzet korábbi lapszerkesztőjét, majd magazinjának szerkesztőjét, Torkos Matildot, az ismert oknyomozó újságírót, vagy éppen Laczik Erikát, az állambiztonsági hálózatok kutatóját, akinek számos ügynök leplezését is köszönheti a jobber közvélemény. Torkos és Laczik sok közös munka mellett Medgyessy Péter D-209-es botrányának kirobbantója volt. Menesztik Kulcsár Anna és Lőcsei Gabriella főmunkatársakat is. Lovas Istvánnak, aki közel egy évtizeden át volt a Magyar Nemzet állandó brüsszeli tudósítója, már korábban felmondtak. Az elbocsátottak között több olyan újságíró van, akinek a munkáját a Magyar Nemzet vezetősége az elmúlt években az aranytoll elnevezésű házi díjjal ismerte el.
Megtudtuk azt is, rajtuk kívül fiatal újságíróktól, köztük Szabó Emesétől, Éberling András fotóstól, négy, egyébként havonta alig százezer forintot kereső vidéki tudósítótól, portástól és beírótól vált meg lap, mások pedig vállalták, hogy nyugdíjba vonulnak. Arról is hallottunk, hogy a kirúgott főmunkatársak közül legalább ketten védett korban vannak, ráadásul a munkaügyi központnál sem jelentették le az elbocsátásokat,ezért többen munkaügyi pert fontolgatnak. Információink szerint megszűnik a  Magyar Nemzet Képeslap című vasárnapi fotós melléklete is.
Úgy tűnik tehát, hogy Orbán Viktor és Simicska Lajos konfrontálódásának a levét azok a kollégák isszák meg, akik a Medgyessy-Gyurcsány-kormányzás ellehetetlenítési kísérletei idején, a legszűkebb években is kitartottak a Magyar Nemzet mellett. Liszkay Gábor igazgató-főszerkesztő a Nol.hu-nak nyilatkozva “a Magyar Nemzet belügyének” nevezte a változtatásokat, amelyekre “a piaci körülmények tartós romlása miatt kényszerültek”. Ugyanevvel indokolták nemrég, hogy a lap ára az újságárusoknál 145 forintról 195-re nőtt.
A vezető jobboldali napilapot fenntartó Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. anyagi helyzete ugyanakkor aligha indokolja az elbocsátásokat, hiszen az egészen mostanáig privilegizált pozícióban működő társaság az elmúlt öt évben az OPTEN Cégtár adatai szerint stabilan hozta a hárommilliárd forint körüli nettó árbevételt. Ez az összeg a PestiSrácok.hu médiaszakértője szerint körülbelül négy-ötszöröse annak, mint amennyibe egy, a Magyar Nemzethez hasonló napilap kiadása belekerül,bár a konkurens napilapok büdzséje ennél is jóval alacsonyabb, információink szerint alig éri el a havi 25-40 millió forintot. Az extraprofitból tehát jócskán maradhatott volna a régi bajtársak eltartására, még a reklámadó befizetése után is.
A PestiSrácok.hu arról is értesült, hogy az elbocsátások a Hír Tv-nél folytatódhatnak.A televízió munkatársait informálisan már figyelmeztették is, hogy “a következő hónapokban ne vegyenek fel hitelt.”
PESTISRÁCOK.HU

Schmidt is bírálja Zoltai kinevezését

Schmidt is bírálja Zoltai kinevezését:


'via Blog this'

Zoltai Gusztáv megtestesíti mindazt, amivel szemben a Fidesz létrejött, amiért érdemes politizálnia – így válaszolt lapunk megkeresésére Schmidt Mária.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója kifejtette, soha nem gondolta volna, hogy a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) volt ügyvezető igazgatóját, Zoltai Gusztávot kormánytanácsadóvá nevezik ki. Szerinte ugyanis Zoltai – akinek a pártállami rendszerben, illetve azóta folytatott tevékenysége egyaránt összeegyeztethetetlen azzal az értékrenddel, amelyet a jobboldali politikai közösség vall – volt az, aki a kormányzati holokauszt-emlékév bojkottját meghirdette, személyesen szervezte ezenkívül a Szabadság téren álló német megszállási emlékmű elleni demonstrációkat, s „keltette és kelti hazánk rossz hírét”. Korábban Gulyás Gergely, a parlament fideszes alelnöke is kritizálta Zoltai kinevezését, azt az alaptörvénnyel ellentétes lépésnek minősítette.
Schmidt Mária kijelentette, az a tény, hogy a múlt kedden megrendezett Zsidó Közösségi Kerekasztal egyeztetésén ő ült a fő helyen Lázár János és L. Simon László államtitkár között, önmagáért beszél. Elmondta, hogy közte és Lázár János között az esemény előtt és azóta sem volt egyeztetés.
A főigazgató egyébként nem kapott meghívást a kerekasztalra, annak ellenére, hogy az általa vezetett Sorsok Háza oktatási emlékközpont egyike volt az érintett témáknak. Lapunknak küldött levelében kifejtette, tudomásul veszi, hogy a miniszter személyesen óhajt egyeztetni a Mazsihisszel és a többi zsidó szervezettel. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Sorsok Háza ügyében ő maga is számtalan egyeztetésen, prezentáción, megállapodáson van túl a különböző hazai és nemzetközi zsidó szervezeteket képviselő felelősökkel. A főigazgató szerint azonban konkrét kifogásokat a készülő kiállítással összefüggésben az illetékesek nem támasztottak, ötletekkel és javaslatokkal nem álltak elő. – Így az a benyomás alakult ki bennem, hogy nem a megegyezésben, hanem a konfrontáció állandósításában érdekeltek – fogalmazott.
Ismeretes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére múlt kedden tartották a Zsidó Közösségi Kerekasztalt. A négyórás zárt ülés utáni sajtótájékoztatón Heisler András, a Mazsihisz elnöke arról beszélt, biztatónak tartja, hogy a Sorsok Háza ügyében a zsidó szervezetek ígéretet kaptak a kormánytól, a kiállítást csak akkor fogják megnyitni, ha a hazai és a nemzetközi zsidó szervezetek is egyetértenek annak szakmaiságával.
Zoltai Gusztáv és az alaptörvény – Interjú
A múlt megismerésének új intézményeiről szólva Gulyás Gergely kijelentette, hogy a véres diktatúrák között nincs helye jogi vagy erkölcsi különbségtételnek. A parlament fideszes alelnöke elfogadhatatlannak tartja Zoltai Gusztáv sokakban megütközést keltő kormány-tanácsadói kinevezését.






Kapcsolódó hír: 

Jelentős támogatást kap a hazai zsidóság


"A kormány támogatásával 2015-ben megkezdődik a miskolci, valamint a budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása, a budapesti Alma utcai szeretetotthon rekonstrukciója, a szegedi zsinagóga állagmegóvása, továbbá az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem könyvtárának megmentése is – olvasható a közleményben.
A Kormányzati Információs Központ tájékoztatása szerint a 2014-es holokauszt-emlékévhez kapcsolódóan a kormány további forrásokat biztosít újabb megemlékező programok támogatására, illetve beruházások megvalósítására, mint például a szabadkai zsinagóga belső felújítása.
A közlemény szerint folytatódik a Sorsok Háza szakmai koncepciójának kidolgozása magyarországi, valamint nemzetközi zsidó szervezetek és szakértőik bevonásával, ahogyan arról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztalt követően is beszámolt.
A Zsidó Közösségi Kerekasztal szeptember 9-én megtartott üléseután Lázár János és Heisler András, a Mazsihisz elnöke is fontos lépésnek nevezte az együttműködés újrakezdését...."

Tarlós átadta a felújított Zenélőkutat és a Japánkertet

Tarlós átadta a felújított Zenélőkutat és a Japánkertet:


'via Blog this'


Tarlós átadta a felújított Zenélő kutat és a Japánkertet
Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
Tarlós István főpolgármester adta át szerdán a felújított Zenélő kutat és a Japánkertet a budapesti Margitszigeten.
Az ünnepélyes átadáson Tarlós István felidézte a kút történetét és felhívta a figyelmet arra is, hogy a Zenélő kút nem azonos a Margitsziget déli részén található zenélő szökőkúttal, amelyet még 2013-ban adtak át. Az 1936 óta a Margitsziget északi részén található Zenélő kút az eredetileg Marosvásárhely főterén 1820 és 1822 között felépített Bodor-kút másolata. A kút Bodor Péter székely ezermesterről kapta a nevét. A másolatot a Margitszigeten 1936-ban építették fel.
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Magyar dallam csendül fel

A hamar népszerűvé vált kút a második világháborúban súlyosan megsérült, csak 1954-ben állították helyre Pfannl Egon építész tervei alapján. A zenélő szerkezet 1997-ben végzett újabb rekonstrukció után lett működőképes. A régi dallamtöredékek alapján megírt, középkori magyar dallamokat felidéző 12 részes zenei anyagot Csányi Attila zeneszerző állította össze. A kupola Neptun-szobra 24 óra alatt fordul körbe és az alatta található óraszerkezettel együtt a pontos időt mutatja. A szobor forgása összhangban van a Nap mozgásával és mindig a Nap felé tekint. Minden egész órában más-más középkori ihletésű magyar dallam csendül fel, minden félkor négyharsonás szignál szól, minden háromnegyedkor rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban – a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik.
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
A Margitszigeten az 1970-es években alakították ki a szikla- és japán kertet. Az utolsó rekonstrukciós tevékenység 1992-ben történt, így időszerűvé vált az értékes, lakosság által is közkedvelt kert felújítása. Az elöregedett növényállomány értékes vezérnövényeit megtartva, új fajok tematikus elhelyezésével állították vissza a kert sokszínűségét. A régi, épített elemek közül a sziklakerti domboldalról csörgedező patak, a félsziget faburkolata, valamint a kerámialámpások rekonstrukciója is megtörtént.
A Főpolgármesteri Hivatal közleménye szerint a Zenélő kút és a Japánkert felújítását a Főkert Zrt. bonyolította le 135 millió forintból. Az összegzésben az is szerepel: a napokban dől el, megkezdődhet-e a margitszigeti futópálya felújításának munkálatai. Tarlós István közlése szerint a futópályát kiszélesítik, a futókör pesti oldali ágát pedig még ebben az évben befejezik.
Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Egész évben üzemelő létesítmény

A Margitszigetet érintő további beruházásokról szólva a főpolgármester hangsúlyozta: folytatódnak a fejlesztések, komplex csatornázási program indul, lóvasutat indítanak és a szigetre érkező futók érdekében kamerarendszert, kommunális létesítményeket és értékmegőrzőket is felszerelnek. Az utakat és járdákat is felújítják, 2015-ben pedig megindulhat a Palatinus Strand funkcióbővítése, amelynek köszönhetően egész évben üzemelő létesítményként lehet majd használni – tette hozzá

2014. szeptember 9., kedd

A románok bosszúja: Baltával lefejezett Székelyek - YouTube

A románok bosszúja: Baltával lefejezett Székelyek - YouTube:


'via Blog this'






Román MANIU gárdisták véres bosszúval torolták meg a 2. Bécsi döntést, ami alapján Észak-Erdély visszakerült az Anyaországhoz...
Baltával és fűrésszel fejeztek le több, ártatlan magyar embert. Céljuk ezzel az volt, hogy elűzzék az őslakos Székelyeket szülőföldjükről...
A Magyar Televízió összeállítása a túlélők beszámolóival.

2014. szeptember 7., vasárnap

Épp ideje véget vetni az orvosok kettős életének

Épp ideje véget vetni az orvosok kettős életének:


'via Blog this'

Horvátországban például a közalkalmazottak fizetési listájának első 100 helyén 86 (!) orvos található.
NAIV
NAIV
Gondoljanak csak bele, milyen lenne, hogy mondjuk az útlevelünk ügyintézésénél hosszú, tömött sort kellene kivárni, de egy ügyintéző felajánlana egy másik módot. Átmegyünk a saját irodájába, ahol – természetesen jóval drágábban –, de sokkal gyorsabban elintézné az ügyünket. Ezután soron kívül beadhatnánk a papírjainkat, és olyan portréfotó készülne rólunk, hogy még Nánási Pál is megnyalná mind a tíz ujját. Az útlevelet expressz sebességgel vehetnénk át, persze az említett irodában, ahol a pénzt is befizetjük.
Vagy. Elmegyünk egy márkaszervizbe, ahol a szerelő sajnálkozva mondja el, hogy a járgányunkhoz szükséges alkatrész hiánycikk, elég sokára érkezik meg, de ő tud egy másik megoldást. Elmegyünk az otthoni garázsához, ahol felveszi rendelést, persze döntően többe kerül, visszaviszi az autót a márkaszervizbe, megcsinálja, majd otthon átadja a magasabb összeg fejében.
Elég furán hangzik mindez, mert ezekben az „üzletágakban” másként működik az „okosság”.
A gyógyításban pedig pont így.
A beteg már előre tudja, hogy egy egészségügyi intézetben mire számíthat, ezért inkább elmegy ugyanannak az orvosnak a magánrendelőjébe. Apropó magánrendelő. Nem kell hozzá más, mint egy bérelt lakás, egy orvos, egy sztetoszkóp, néhány díszítő tárgy, amelyek a gyógyítás nehéz, de édes terhére és magasztosságára utalnak, gyógyszeripari szórólapok meg plakátok. No meg egy bűbájos asszisztens (nem, nem a szexi fajta, inkább a gondoskodó), aki beosztja a doktor úr drága idejét.
A vizsgálat folyamán fény derül a gondra, és a kezelés lehetséges módozataira is. De magát a kezelést a rendelőben – sajnos – nem lehet elvégezni. Ahhoz be kell menni a doktor úr állami munkahelyére, mondjuk a klinikára, mert ott áll rendelkezésre a megfelelő berendezés. Jöhet a következő találkozó a doktor úr klinikai munkaidejében, a szükséges eszközök ingyenes – pontosabban a tb által finanszírozott – használata. Egyszer, többször, a kezelés igényei szerint. Lehetőleg többször, mert úgy nagyobb lesz a számla a végén. Azzal nem kell törődni senkinek, hogy közben a szerencsétlen tb-s betegek hónapokig várnak a sorukra, mert a gépek foglaltak, és nem jutnak vizsgálathoz vagy kezeléshez.
„Kontrollra” természetesen ismét a magánrendelőbe kell menni, mert ott áll rendelkezésre a rendelő az iménti felsorolásnál méltánytalanul elfelejtett, mégis legfontosabb, de igen gyakran mellőzött kelléke: a számlatömb. A szolgáltatás ellenértékének elszámolására és kifizetésére ugyanis ekkor és ott kerül sor. Többnyire számla vagy nyugta nélkül.
Mi sem egyszerűbb. Állami költségre üzemeltetni egy magánvállalkozást. Nagy okosság nem kell hozzá, komoly befektetés sem, csak gyomor, meg bőr, de jó vastag. Ha minden magyarországi orvosnak meg lenne a lehetősége ilyen kettős életre, aligha menne el bárki közülük külföldre. Már nem érné meg. Ismervén azonban a kaszt jellegű orvosi hierarchiát, ilyen grandiózus bizniszt csak az „érinthetetlenek” építhetnek ki.
Ahogyan a Mercedes vezérigazgatója nem használhatja a gépsort egy saját kis márka csekély, de annál jövedelmezőbb megrendeléseinek kielégítésére, és ahogyan polgármester sem lehet már parlamenti képviselő, az orvosok kettős életét is meg kellene végre szüntetni. Az ilyen kettősség a különböző törvényeket is sértheti a hétköznapokban nélkülözhetetlen kreatív megoldások alkalmazásakor, de az emberi jó érzésnek mindenképpen ellent mond. El kellene dönteni, hogy valaki az állami rendszerben gyógyít, és elégedettséggel tölti el a felgyógyult emberek hálás mosolya, vagy inkább a meggazdagodás érdekli, és azért hajlandó kihasználni a szerencsétlen beteget.
A kettő között nem a paraszolvencia jelenti a megoldást. Azt tűzzel-vassal pusztítani kellene. És közben tisztességes fizetést kell adni az állami orvosoknak (Horvátországban például a közalkalmazottak fizetési listájának első 100 helyén 86 (!) orvos található – Magyarországon viszont alacsonyak az orvosi bérek, de közösségük krémje abból a kevéskéből irigylésre méltó autókat, ingatlanokat, hajókat tud vásárolni). Mert a beteg kifizeti a maga egészségügyi adóját, időnként – ha bajban van – kellene kapnia érte valamit minden további fizetség nélkül. Felháborító az a gondolat, hogy plusz pénzért kapjanak jobb ellátást az arra áldozó betegek a kórházakban. Mert ezek szerint lehet jobb is a szolgáltatás. De minden biztosított számára legyen az, hiszen egyszer már fizetett érte. Aki magasabb minőségre vágyik, és hajlandó meg is fizetni azt, az menjen magán intézményekbe.
Az orvos is. Ilyen egyszerű.