Blogarchívum

2016. március 10., csütörtök

Vörösiszap: nem az altalaj okozta a katasztrófát | 24.hu

Vörösiszap: nem az altalaj okozta a katasztrófát | 24.hu


Felülről szakadt át a Mal Zrt. zagytározójának gátja, nem alulról, így abban nem játszhatott szerepet az altalaj, állítja az igazságügyi szakértő.
Magyar Hírlapnak Pálos László azt mondta, valós tényeket „sumákolt el” az ítélet, aminek köszönhetően a bíróság első fokon minden vádlottat felmentett.
A szakértő önként készítette el az anyagát, ezt küldte el a Legfőbb Ügyészségnek, kérte a meghallgatását. Szerinte a tragédiáért nem a természet, hanem emberi mulasztás felelős.
Úgy számol, nem 950 ezer, háromszor ennyi köbméter iszapzagy és további 325 ezer köbméter esővíz zúdulhatott ki a tározóból. Azt is furcsának tartja, hogy a 39 méter magas gátfal alsó 14 métere megmaradt, ami az altalaj megcsúszásakor nem tűnik lehetségesnek.
Így arra jutott, hogy a katasztrófa fő oka az, hogy a gátfalat korábban megemelték, ezzel növelve a tároló kapacitását, mindezt anélkül, hogy ehhez hozzáigazították volna teherbírását.
Pálos állítja, az építéskor néhány tízmillió forintnyi földtömeget kispóroltak.

2016. március 5., szombat

gondola.hu - Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

gondola.hu -
 Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor ellen. A volt szocialista politikusra letöltendő börtönbüntetést kért a hatóság, ugyanakkor a büntető törvénykönyv korlátlan enyhítést tesz lehetővé, mivel Simon időközben megfizette több mint 120 milliós adóhátralékát. A külföldi bankszámláin talált pénz eredetét nem sikerült kideríteni.

2016. március 5. 10:44

Vádat emelt Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese és volt ország­gyűlési képviselője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A hatóság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt kezdeményezte az elszámoltatását. A bíróság halmazati büntetésként akár 8-10 évet is kiszabhatna Simon Gáborra, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hatályos szabályozás értelmében „korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a […] költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti”. Márpedig az expolitikus tavaly lerótta „tartozását” a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, így az előbb említett kitétel rá is vonatkozik.
A vádemelés tényét tegnap Keresztes Imre, a KNYF-et vezető főügyész jelentette be. A költségvetési csalásról szólva felidézte, hogy Simon Gábornak (képünkön) 2008 és 2012 között 267 millió forintnyi ismeretlen eredetű, a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltetett bevétele volt, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, s ezzel 128 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Amikor ez kiderült, Simon tagadta, hogy az övé lenne a pénz. Állítása szerint vagyonkezelőként jutott az összeghez, de részleteket nem árult el. Az egyik osztrák banknak ugyanakkor azt mondta: ingatlan- és cégeladásból, valamint megtakarításból származik a több mint százmilliós összeg.
Keresztes Imre tájékoztatásából kiderült, hogy az ügyészség egyik verzió­nak sem adott hitelt, egyebek közt a volt szocialista politikus makacs hallgatása miatt azonban a pénz forrását és célját nem sikerült feltárni. A szóbeszéd tehát, amely szerint Simon Gábor „pártpénzt” vagy kenőpénzt pihentetett a külföldi pénzintézetekben, továbbra is csak szóbeszéd marad. A főügyész elmondása alapján úgy tűnik, a volt MSZP-s potentát a legkevésbé sem volt együttműködő.

Ennek okára egy házkutatás alkalmával lefoglalt irat világíthat rá. Ez a Keresztes Imre által kommunikációs tervnek nevezett dokumentum Simonnak szóló tanácsokat tartalmaz. Olyanokat például, hogy „nem kell semmit túlmagyarázni” és „nem kell mindenre emlékezni”. De felvetődik benne a félrevezetés lehetősége is: „El kell gondolkozni azon, hogy szivárogtassunk valamit, amit jól értesült pletykafészkek terjeszthetnek, ezzel összezavarva a közvéleményt” – javasolta a tippadó.
Ismert az is, hogy a Simon-ügy egyik szála Svájcba vezet. A volt MSZP-s politikus 2012 tavaszán innen körülbelül 340 ezer eurót utalt át egy grazi pénzintézetbe. Az osztrákok, a magyar fél jogsegélykérelmére válaszul számos adatot átadtak, Svájc azonban arra hivatkozva, hogy a helyi törvények szerint az egyszerű adóelkerülés nem minősül bűncselekménynek, megtagadták a segítségnyújtást.
Ami a másik két vádpontot illeti, a hamis magánokirat felhasználása azért került bele a vádiratba, mert Simon szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítást pedig az ügyészség szerint azzal követte el, hogy hamis útlevelet rendelt magának.
– Megismerve a nyomozati iratokat, az a véleményem, hogy a vádemelés eljárásjogilag szükségszerű, azonban korai volt, mivel a tényállás felderítetlen – mondta el lapunk érdeklődésére Simon Gábor védője. Nagy István úgy érvelt: a személyi jövedelemadó utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági eljárás bírósági szakasza még nem zárult le, márpedig ezt meg kellett volna várnia a nyomozó hatóságnak. Az ügyvéd úgy fogalmazott: jogi álláspontja szerint ügyfelének a bírósági eljárás lezárultával nem kell majd börtönbe vonulnia.
Az egykori MSZP-elnökhelyettes titokzatos kapcsolata
Simon Gábort a rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamásnál tartott házkutatás után tartóztatták le, amikor a férfi házában megtaláltak egy, a politikus fényképével ellátott, Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevelet. A politikai és alvilági kapcsolatokkal is rendelkező férfit 2014. március 20-án ki akarta hallgatni a KNYF, miután Welsz egy egész mikrobuszt megtöltő dokumentumhalmot adott át a nyomozóknak. Egy rendőrautó ment érte; útközben rosszul lett, s hamarosan meghalt, a boncolás pedig azt állapította meg, hogy méreg végzett vele.
A kiváló adóhatósági kapcsolatokat is ápoló Welszről az is kiderült, hogy olyan körökkel is üzletelt, amelyek olaj- és gabonaügyletek révén milliárdos áfacsalás szereplői voltak. Ezekre a bűncselekményekre egy szlovákiai magyar vállalkozó, Dömény Zoltán jegyzetei alapján derült fény. A férfi által leírtak alapján az MSZP pártkasszájában is landolt áfacsalásból származó pénz, az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához pedig szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet.
Summa
Ismeretlen forrásból származó pénzt helyeztek el 2006-ban Simon Gábor svájci, majd osztrák számláin
2008–2012 között összesen 267 millió forint gyűlt össze az MSZP egykori elnökhelyettesénél
A szocialista politikus képviselői vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a pénzt és nem fizetett adót utána
Miután büntetőeljárás indult ellene, a politikus megtérítette az adóhátralékot
A rejtélyes pénzek eredete a hosszú nyomozás ellenére feltáratlan maradt
magyaridok.hu



2016. március 2., szerda

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Százmilliárdok, ingatlanok százai tűntek el a rendszerváltás zűrzavarában, az MSZ(M)P-t akkor és azóta sem kérte számon senki. A nagy játékosoknak meglett a jutalmuk: az MSZ(M)P-vagyon kijátszásában kulcsszerepet játszó Hován Gábor a kétezres években a Főtáv vezérigazgató-helyetteseként tündökölt, s végül az összes kétes ügy felmentéssel zárult. S bár a hírhedt Next2000-botrány miatt 1989-ben nem tudták kiszervezni a balatoni üdülőkomplexumokat, a Gyurcsány-kormány alatt sikerült elkótyavetyélni a híres balatonaligai ingatlanegyüttest. Megvizsgáljuk a szocialista evolúciót: avagy hogyan váltak profivá az amatőrök… 
MEZŐ GÁBOR – Hamvas Intézet
Sorozatunk előző részében felelevenítettük, hogyan próbálta az MSZ(M)P részvénytársaságokba kiszervezni a vagyonát. Többek között 2641 (!) ingatlanát. A párt 1989-es „újjáalakuló” kongresszusán (ekkor vedlett át MSZP-vé) egyértelműen fogalmaztak. „Ez évben – egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok formájában – különböző vállalkozásokba fogtunk, ami a vagyon üzleti célú hasznosítását jelenti a vállalkozásokra létrehozott gazdasági szervezetnél (pl. a Next 2000 KFT – amely afigyelem középpontjába került – létrehozásának módját a 7. sz. melléklet tartalmazza). A cél az volt, hogy pótlólagos anyagi forrást biztosítsunk a párt működési feltételeihez. Eznem jelent tulajdoni, illetve kezelő jogi változást!” – írták a Hamvas Intézet által felkutatott iratban. Nagy fájdalmukra azonban az egyik legfontosabb vállalkozásuk, a hírhedtté vált Next 2000 még abban az évben elbukott.

RÉGI IDŐK: AZ SZDSZ LEPLEZTE LE AZ MSZ(M)P-T

Nézzük az MSZMP finom megfogalmazása szerint „a figyelem középpontjába került” kft. sorsát. Akkora botrány tört ki a céggel kapcsolatban, amely az MSZMP vagyonmentését is megnehezítette. Az MSZMP ’89 közepén bukott le: az ekkor még valóban szabad madárnak tetsző SZDSZ – hol volt még a 1994-es „árulás”, majd azt követő agónia – augusztus 26-án gyűlést szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen hangoztatták, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát, Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza. Az SZDSZ – a jó ügy érdekében – valószínűleg kihasználta már akkor is erős sajtókapcsolatait, szinte az összes komoly napilap foglalkozott az MSZMP trükkjével(itt megtekinthető az összeállítás). A „modellváltásra” készülő pártnak védekeznie kellett.

SZÓ SINCS MAGÁNTULAJDONRÓL, KÉREM SZÉPEN!

Next Kft. ügyvezető igazgatója, Járni János (aki az MSZMP Borsod megyei Bizottsága pártgazdasági szervezetének vezetője volt – tehát pártszinten egy „senki”, egy stróman, ennek megfelelően semmit sem lehet találni róla a világhálón) persze próbálta cáfolni a vádakat. „Szó sincs arról, hogy az MSZMP KB magántulajdonba akarja adni a közvagyont – magyaráztaPárttársa, Hován Gábor(az MSZMP gazdálkodási osztályának helyettes vezetője) sajtótájékoztatón (itt meg lehet nézni a felvételt) utasította vissza, hogy bármilyen vagyonátmentésről lenne szó. Elmondása szerint nem is értette a felháborodást, mivelcsupán „a fenti vagyon használati jogának átengedéséről” volt szó, hiszen a párt „vagyontárgyai” állami tulajdonban vannak 1977 óta”. (Lábjegyzet helyett jegyezzük meg, hogy a közvélemény jelentős része csak Hován nyilatkozatából értesülhetett az MSZMP ’77-es lépéséről. A párt már akkor átíratta vagyonát az államra – ezzel azért megtartva saját magának –, valószínűleg azért, hogy kezelésének költségeit az államra hárítsák).

Ügyes trükk '77-ből / Forrás: Hamvas Intézet
Ügyes trükk ’77-ből / Forrás: Hamvas Intézet

HOVÁN DIADALÚTJA: A NEXTTŐL A FŐTÁVIG

Hován komolyabb figura volt a sakktáblán Járninál, ennek megfelelően később sem engedték el a kezét. A kétezres években például a Főtáv vezérigazgató-helyettese voltMSZP-kormány alatt. (Ezen a felvételen az MSZP Mérnök-utcai székházában tart előadást a gázról). Felettese, Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgató jóval többet szerepelt ahírekben: 2010-ben – már a kormányváltás után –egyenesen a cégházból vitték el a rendőrök. Kovácsot száznyolcvan milliós hűtlen kezeléssel gyanúsították, s bár tavaly a bíróság minden vád alól felmentette (ez történetünkben visszatérő momentum), az ügyészség fellebbezett.

Felmentve /Fotó: Nava.hu
Felmentve /Fotó: Nava.hu

OTROMBA TRÜKK: NÉGYSZÁZSZOROS TŐKEEMELÉS

Visszatérve a Nexthez és 1989-hez. A társaságot 2,9 millió forintos alaptőkével hozta létre az MSZMP, de ezt az összeget néhány nappal később ennek négyszázszorosára, egészen pontosan 1 milliárd 165 millió 270 ezer forintraakarták emelni. Miért volt erre szükség? A társasági törvény előírása szerint a kft.-ék alapításakor a törzstőke jelentős részét készpénzben kellett befizetni, de mivel a milliárdos ingatlanvagyonhoz képest nem volt elég készpénze a pártnak (vagy nem akarták bevallani, kockáztatni), ezért kellett ehhez a trükkhöz nyúlnia. Sikertelenül.

MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet
MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet

NEM TUDTÁK KIJÁTSZANI AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNYT

A Next 2000 megalapításának időzítésével egyébként aföldtörvény tervezett módosítását akarták kijátszani, megelőzni. A vállalatot 1989. június 23-án hozták létre, majd június 28-án nyújtották be a tőkeemelési kérelmet. Éppen két nappal később, június harmincadikán hagyta jóváaz Országgyűlés a földtörvény módosítását, amely többek között kimondta, hogy társadalmi szervezet (például az MSZMP) nem ruházhatta át másra a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát. Végül az új törvénynek megfelelően – némileg mégis meglepő módon: jogszerűen– a budapesti cégbíróság július 14-én elutasította a Next tőkeemelési kérelmét a módosított földtörvényre hivatkozva.

RIADALOM AZ MSZMP-BEN, CSAK PEREKET NE!

Bár az MSZMP vezetői nyilván nem örültek a bukásnak, attól még jobban féltek, ha a Next 2000 ügye polgári peres eljárásban a bíróságra jut, az precedenst jelenthet, és akár még az is megtörténhet – azokban a “zűrzavaros időkben” – hogy a többi vállalatnak, társaságnak (azaz a vagyon jelentős részének) is búcsút mondhatnak. Erről egészennyíltan fogalmaztak az MSZMP elnökségének írt tájékoztatóban („a Next 2000 Kft. ellen indított polgári per esetleges következményeiről”): „Fentiek alapján pontosan körvonalazható, hogy az Ellenzék egyes csoportjai és a FJF(Független Jogász Fórum – a szerk.) meglehetősen demagóg módon próbálják a jelenlegi tények alapjántámadni az MSZMP vagyonát, ugyanis, ha fent kifejetett álláspontjuk jogerős bírói ítéletben nyerne megfogalmazást, az azt jelentené, hogy – függetlenül a NEXT 2000 kft-től – valamennyi MSZMP vállalkozás, társaság jogellenes… ez esetben természetes jogkövetkezmény még, hogy a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet vissza kell állítani. Tehát túl sokat buknának az elvtársak. Éppen ezért gondoltak a jövőre is: ugyanebben az iratban már saját jogászcsoport felállítását tervezik, hogy azzal hatékonyan védekezzenek a támadások ellen. Kiváló jogászoknak azóta sincsenek híján

Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet
Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet

A JÓ „KOMMUNISTÁK” NEM TUDTAK SEMMIRŐL SEM

A történet ismeretében nem meglepő, hogy a frissen megalakult – szeplőtlen fogant – MSZP elnöksége 1989. november huszonharmadikán úgy döntött, hogymegszünteti a Next 2000 Kft. működését, átadja az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet. Ezzel veszítettek kevesebbet. Novák Zoltán az interneten is elolvasható művének (Az MSZMP Budapesti Reformköre)hatodik részéből az is kiderül, hogyan próbálták magukatmosdatni az MSZMP reformerei, mondván: nem is tudtak erről az egészről, és amúgy sem kérték ki a véleményüket. Az iratok alapján Pozsgay Imréék persze többször ellentmondásba kerültek önmagukkal. (Ez sem ment meg minket attól, hogy az elmúlt években végignézzük aPozsgay, Szűrös Mátyás-féle társaság rehabilitálását. A konzervatív sajtó egy részének tálalásában ők lettek a „jó kommunisták”. Vagy ahogyan az utcán fogalmaznak keresetlen, ám találóbb kifejezéssel: díszkomcsik.)

HOVÁN: MIT NEKÜNK NEXT, VAN MÁSIK!

Novák könyvében Hován neve is felbukkan, az MSZMP egyik főgazdálkodója a Next 2000 bukása kapcsándicsekszik a többi vállalattal. „A Népszabadság az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakról megkérdezte Hován Gábornak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének a véleményét. Hován nemcsak a Next 2000 Kft. tevékenysége szervezésének a leállítását utasította el, hanem dicsekedve elmondta, hogy az első ilyen kft. nem Budapesten, hanemVeszprémben jött létre (az előző cikkünkben már bemutatott Cimbriana kft. épp veszprémi… – a szerk.) az ottani pártbizottság kezdeményezésére, és azt is jelezte, hogy ezek szervezése más megyékben is megtörtént, illetve több helyütt folyamatban van. Külön kiemelte, hogy az MSZMP balatonföldvári és tihanyi üdülőit már két éve fizetővendégekkel töltik meg”.
Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS
Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS
Hován magabiztossága bántó, ugyanakkor érthető. Bár aNext 2000 elbukott, a többi céget már nem sikerült elgáncsolni. Továbbra sem tudni pontosan, mi történt a több mint kétezer ingatlannal. Az Állami Számvevőszéknevetséges vizsgálatát már említettük, azóta sem történtsemmilyen lépés a számonkérés felé.

A GYURCSÁNY-VILLA ÉS BREZSNYEVÉK NYARA

Nézzük egyetlen ingatlan példáját, az egyik legismertebbesetet. Bár Gyurcsány Ferenc megúszta a balatonőszödi telepből kihasított „Gyurcsány-villa” ügyét (bővebben itt) is, az ex-miniszterelnök neve egy másik botrányos körülmények között értékesített üdülőkomplexum, abalatonaligai kapcsán is felmerültSzimbolikus ingatlanegyüttesről van szó, hiszen a kommunizmus éveiben Balatonaligán gyűlt össze a szocialista-kommunista világválogatott (Brezsnyev, Castro és természetesen Rákosiék, Biszkuék, Kádárék is szívesen nyaraltak itt).
Télen is népszerű... /Fotó: Fortepan.hu
Télen is népszerű… /Fotó: Fortepan.hu

EVOLÚCIÓ: AZ MSZMP-NEK NEM, GYURCSÁNYNAK SIKERÜLT

A közel ötven hektáros vízparti ingatlan-komplexumot a Next 2000 Kft. 1989-ben 244 millióért vette át – áron alul – majd – mivel kötelezték rá – visszaadta az államnak. Ezután többször is sikertelenül próbálták eladni, ez végül aGyurcsány-kormány alatt sikerült. 2007-ben vette meg az izraeli érdekeltségű Pro-Mot Hungária Ingatlanhasznosító Kft., írd és mond: mindössze 4,5 milliárd (más források szerint ötmilliárd) forintért. A Nemzeti Nyomozó Iroda a sokakat felháborító ügyben (hosszabb cikk ittrövidebb itt) 2010-ben hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot. A gyanú szerint a kincstári vagyonkezelő szervezet részben áron alul, részben engedély nélkül adta el az üdülőkomplexumot.

MINDENKI FELMENTVE, NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ

Az ügy lezárása nem meglepő: 2011-ben a rendőrségmegszüntette a Club Aliga privatizációja ügyében a nyomozást. A beszerzett szakértői vélemények alapján megállapították, hogy a mintegy ötmilliárd forintos vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár. S bár kiderült az is, hogy a Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda atermészet védelméről szóló törvényt megkerülve, azilletékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel, a rendőrség szerint ez csupán fegyelmi vétség. Nem az ő hatáskörük. Talán odaküldhették volna még azÁllami Számvevőszéket is. Írhattak volna egy újabb felettébb hasznos, százoldalas jelentést...
hamvas