Az ügyészség a veszprémi bírák kizárása mellett kér új eljárást a vörösiszap perben - PestiSrácok.hu
A címlapfotón B. Zoltán elsőrendű vádlott látható a vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalásán hétfőn, a Győri Ítélőtáblán. Fotó: MTI/Krizsán Csaba
A vörösiszap-katasztrófa ügyében indított büntetőper másodfokú tárgyalása hétfőn, a Győri Ítélőtáblán; Fotó: MTI/Krizsán Csaba
NEM CSELEKEDTEK
A perbeszéd részletesen kitért minden fontos bizonyítékra, ami a 15 vádlott büntetőjogi felelősségét alátámasztja és sorra vette az első fokon eljáró bírói tanács hibáit, szabályszegéseit is.
A törvényszék teljesen átvette a védelem gondolatmenetét, miszerint hibás a tervező, a kivitelezők, a polgármesterek, a mentésben résztvevők, csak az üzemeltetők, a vádlottak nem
– fogalmazott Fejes Péter. Ezzel szemben a vádirati tényállás szerint a vádlottak azzal követték el a több ember halálával járó gondatlan veszélyeztetést, hogy nem dolgoztak ki hatékony megelőzési rendszereket, nem monitoringozták a kazetták süllyedését, majd amikor azt észlelték, a tározó északi falának szivárgásával együtt, nem vizsgálták okokat. A közveszély és a következmények elhárítása érdekében nem cselekedtek, még azt sem tették meg, hogy a hatóságokat azonnal kiértesítsék a történtekről. Még ha a gátszakadást talajtörés is eredményezte, ahhoz hozzájárult a kazetta túlterhelése. Az ügyész emlékeztetett, hogy a tározó vörösiszap tározó, nem pedig víztározó, amin jelentős volt a folyadéktúltöltés. Több előzménye is volt a tragédiának, amit fel kellett volna ismerni: a tározó északi falának megsüllyedése, a lábánál megjelenő vörös foltok, majd 22 órával a gátszakadás előtt, csapadékmentes időben, a szivattyúk túlműködése. Szintén hozzájárult a katasztrófa eredményéhez a vád szerint a kazetta túltöltése, a megengedettnél nagyobb magasabb lúgtartalom. „Ha csak 300.000 köbméter folyadék ömlik ki, el sem éri Kolontárt” – fogalmazott Fejes Péter.
NEM TETTEK SEMMIT
A vádlottak azt követően sem tettek semmit, hogy kiszakadt a tározó. Bár 12 óra 14 perctől a vezetők egymást értesítik a történtekről, sem a katasztrófavédelmet, sem a mentőket, sem a környezetvédelmi felügyelőséget, sem a polgármestereket, hogy intézkedhessenek a kiürítésről. E helyett egymás után mennek ki a kazettához és távoznak. Mindez nem volt más – fogalmazott az ügyész – mint„katasztrófaturizmus és hírzárlat magas fokon”. Hozzátette, 12 óra 28 perckor, még az előtt, hogy az ár elérte volna Devecsert, Lükő László nyolcadrendű vádlott már telefonon azt közli a cég vezetőivel, hogy olyan katasztrófa történik, amire még nem volt példa Magyarországon. Az első fokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vád szerint a legnagyobb zavart a szakértőkkel okozta. Miközben a nyomozóhatóság által felkért szakértőket, megalapozott szakértői véleményüket kizárta, e helyett olyan szakértőkre hagyatkozott, ahol még kompetenciahiány is tetten érhető. A legnagyobb abszurdum az ügyész szerint, hogy egy magán szakértőt, akit a Mal Zrt. kért fel szakvélemény elkészítésére, még csak nem is eseti szakértőként bevonva, hanem szakértő tanúként hallgatott meg. Sőt mi több, erre a véleményre alapozta az ítéleti tényállást.
Fejes Péter fellelbviteli főügyészségi ügyész az egész per elsőfokú megismétlésére tett indítványt; Fotó: veol.hu
TÉVESEN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS
Szelektáltak a tanúvallomások között is – állította Fejes Péter. A vád pontosan meghatározta, mely vádpontokat mely tanúvallomások támasztják alá. Ezzel szemben a törvényszék azon tanúvallomásokról, amik nem illetek a képbe, egyszerűen nem vett tudomást – mondta Fejes Péter. Ezek közt említi Wéber Ferenc és a tűzoltók vallomását, ezek szerint Wéber a kazettánál az őt kérdező tűzoltóknak azt mondta, tisztában voltak vele, hogy a kazetta instabil, és túl van töltve, de a gát kiszakadását 4-6 hónappal későbbre jósolták. Ezekkel a bizonyítékokkal a törvényszék egyáltalán nem foglalkozott – jegyezte meg Fejes Péter. Mindezek tükrében a vád szerint a tévesen megállapított tényállása bizonyítékok újra értékelése nélkül nem korrigálható. Annyira súlyos eljárási hibák történtek, hogy csak egy új elsőfokú tárgyalás hozhat megalapozott ítéletet az ügyészség szerint.
ZÁRJÁK KI A VESZPRÉMI BÍRÓKAT
A vád képviseletében Fejes Péter fellebbviteli ügyészségi ügyész azt mondta, pártatlan, részrehajlás mentes, fair, az eljárási törvénynek mindenben megfelelő új eljárás lefolytatását kéri, a tanúk vallomásainak ismertetésével, új környezetvédelmi szakértő kirendelésével, szakértők ismételt meghallgatásával, szakértő tanúk meghallgatásáról szóló indítványokról új határozat hozatalával, a bizonyítékok teljes körű értékelése, ütköztetése, ok-okozati összefüggés helyes alkalmazása mellett. A vád indítványozza továbbá, hogy abüntetőeljárásból zárják ki a Veszprémi Törvényszék büntető bíráit, hiszen az eső fokú ítélet után tett nyilatkozataik alapján csak így biztosítható, hogy a társadalom pártatlanságba, ítélkezésbe vetett hite és bizalma ne sérüljön. Fejes Péter végül kitért az állítólagos politikai nyomásgyakorlásra is, mellyel gyakorta vádolták a nyomozó hatóságot és a vádat emelő ügyészséget. Mint mondta, az ügyészség az országgyűlésnek felelős. Azért nem tartoznak felelősséggel, hol, mikor, mit mond a miniszterelnök. „Ha az ügyészség hibázott volna, az szakmai tévesztés és nem politikai befolyás volna. De szilárd meggyőződésem, hogy ilyen nem történt” – hangsúlyozta Fejes Péter.
A tárgyalás a védőbeszédekkel folytatódik. Elsőként az elsőrendű vádlott, Bakonyi Zoltán cégvezető védelmében szólal fel Bánáti János ügyvéd.
