Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: éliásádám. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: éliásádám. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. március 30., szerda

Index - Gazdaság - Elítélték a bankok ellen háborúzó VÉSZ-elnököt

Link
Index,MTI
2011. március 30., szerda 16:12

Tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte szerdán a bíróság Éliás Ádámot, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetségének elnökét, amiért 2009 júliusában a nagy nyilvánosság előtt is közzétett ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához. Az ítélet nem jogerős.

Emlékezetes, Éliás Ádám tavaly júliusban ultimátumot intézett a magyarországi bankszférához, amiben kijelentette, hogy a pénzügyi válság következtében megszaporodott árverések és kilakoltatások miatt, a társadalom védelme érdekében az általa vezetett mozgalom háborúban lévőnek tekinti magát a bankokkal.

A vádirat szerint a Éliás egyúttal felszólította több bank vezetőjét, hogy állítsák le az önhibájukból fizetésképtelenné lett adósok ingatlanainak elárverezését, és az adósok kilakoltatását, ellenkező esetben összeállít egy banki feketelistát, végső soron pedig a követelést nem teljesítő bankok megsemmisítését helyezte kilátásba.

A bankok a követelésnek nem tettek eleget, de annak hatására több bank vezetése is fokozott biztonsági intézkedések bevezetéséről döntött.

A bíróság álláspontja szerint ezzel négyrendbeli kényszerítés kísérletének bűntettét követte el a vádlott. A döntés nem jogerős, mert bár a vádhatóság képviselője tudomásul vette az ítéletet, a vádlott és védője fellebbezést jelentett be.

Az eljárás során a bíróság több bank vezetőjét is meghallgatta, korábban Simor András jegybankelnököt, Felcsuti Pétert, a Raiffeisen Bank volt elnök-vezérigazgatóját, valamint Erdei Tamást, az MKB Bank elnök-vezérigazgatóját is tanúként hallgatták meg. Valamennyien azt mondták, hogy komolyan kellett venniük a fenyegetést. A per szerdai tárgyalásán Király Gábor, a CIB Bank vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy demonstrációktól, tüntetésektől tartottak a felszólítást követően.


Előzmény:

Kész a feketelista, indul a bankháború

2009. szeptember 2., szerda 12:26 | aznap frissítve

Kilenc bank és tíz egyéb pénzügyi vállalkozás neve szerepel azon a feketelistán, amelyet szerdán hozott nyilvánosságra a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége. A szervezet "széles társadalmi ellenállásra" szólított fel a listán szereplő bankokkal szemben. A VÉSZ emellett több javaslatot megfogalmazott a hazai kkv-szektor helyzetének javítására, többek között módosítanák az adófizetéssel kapcsolatos szabályokat és konszolidációs hivatalt hoznának létre.

Mi az a VÉSZ?

A Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége 2008 szeptemberében bejegyzett szervezet, amely az elmúlt hónapokban leginkább azzal vált ismertté, hogy tagjai kibontották már kész épületekből – többek között már működő szállodából is – a nekik ki nem fizetett anyagokat. A szervezetnek több mint száz cég a tagja, Éliás Ádám szerint sajátos, de jogilag eddig támadhatatlannak tűnő technikájukkal 100-150 millió forintot sikerült eddig megszerezniük a nem fizető megrendelőktől.

Hat pénzintézet, közülük mindössze két lakossági bank, az OTP és a Takarékbank reagált érdemben a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége augusztus eleji moratóriumfelhívására, hogy függesszék fel a kilakoltatásokat – jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Éliás Ádám, a VÉSZ elnöke. A szervezet ezért most totális bankháborút hirdet: elkészítették és nyilvánosságra hozták az, ahogyan Éliás fogalmazott, "a lakosságra legveszélyesebb bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások feketelistáját".

Totális megsemmisítést ígér

A listán szereplő pénzintézeteket és vállalkozásokat a VÉSZ szakértői a következő hónapokban megfigyelik. Ezt követően, a következő két hónapos tevékenységüket látva "nyilvánosságra hozzuk, mely bank és cég volt a legsikeresebb a rablásban, és azokat meg fogjuk semmisíteni" – mondta Éliás. A feketelistán lévő bankok névsora abc-sorrendben: Axa Bank, Budapest Bank, CIB, Erste, FHB, K&H Bank, MKB Bank, Raiffeisen és Unicredit. A lajstrom tizedik szereplője az OTP Jelzálogbank lenne, ám a VÉSZ az OTP Bank, a jelzálogbank anyavállalata moratóriummal felérő pozitív reagálása miatt ezt a hitelintézetet annak ellenére nem vette fel a listára, hogy nagyon sok panasz érkezett ellene.

Az egyéb pénzügyi vállalkozások közül az Aegon Hitel Zrt., az Argenta Zrt., a Credit House Zrt., a Creditexpress Zrt., az Intrum Justitia Zrt., a Korona Kredit Zrt., a Lánchíd Hitel Zrt., a Magyar Ingatlanhitel Zrt., a Pesti Hitel Zrt., a Provident Zrt., valamint a Vin-Faktor Zrt. került a listára. Közülük Éliás kiemelte az Aegont, amely ellen, mint mondta, azonnali támadás szükséges. "Annyi van a rovásán, hogy ha nem változtat a gyakorlatán, akkor nagyon súlyos támadás várható ellene, én magam találkoztam hat-nyolc nagyon vérlázító esettel, ruhásszekrény méretű figurák rúgják rá családokra az ajtókat" – fogalmazott Éliás Ádám.

Az Aegon jogi lépéseket tesz

Az Aegon Hitel Zrt. követeléskezelése minden tekintetben megfelel a jogszabályi követelményeknek. Társaságunk egyik együttműködő partnerének sem adott a cikkben említett módon kilakoltatásra vonatkozó utasítást – olvasható az Aegon közleményében, amelyet a VÉSZ sajtótájékoztatójára reagálva adtak ki. "A közhiedelemmel ellentétben egyik hitelintézeteknek, így az Aegonnak sem érdeke a hitelszerződések felmondása és az ingatlanok értékesítése – olvasható a közleményben. Az elmúlt hónapokban különböző megoldásokat dolgoztak ki a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak. Az árverezés csak a legutolsó lépés, de akkor sem a cikkben említett módszerekkel történik – olvasható az Aegon közleményében, amelyben arról is tájékoztatást adnak, hogy az Aegon jogi lépéseket tesz a VÉSZ elnökének a cég érdekeit sértő megjegyzései miatt.

Arról, hogy milyen eszközökkel tudnának fellépni a bankok ellen, a VÉSZ elnöke az augusztus közepén az Indexnek adott interjúban beszélt. Akkor azt mondta, tudják, milyen eszközzel kell fellépniük, de részleteket nem árult el. Utalt viszont egy lehetséges támadási módra, amikor azt mondta: "ötszörös blokád alá tudunk helyezni egy bankot, és ha oda bemenne kétezer csákányos ember, csak érdeklődni, hogy mi a helyzet, akkor a háborút már más pozícióból vívjuk".

A VÉSZ követeli annak a 2003-as kormányrendeletnek a megsemmisítését, amely szabad kezet adott a közvetlen banki értékesítéseknek, és a kilakoltatások elbírálását a bíróságok elé vinné, hogy "ne titkolhassák a bankok, miért nőttek meg a törlesztőrészletek, miért kell 90 százalékkal több törlesztőt fizetni, amikor csak 20 százalékkal gyengült a forint". Éliás szerint "amíg ez nem történik meg, a társadalomnak közvetlenül saját magát kell megvédenie". Ezért azt kérte: induljon minél szélesebb társadalmi ellenállás a listán lévő bankokkal szemben. A magánszemélyek, vállalkozások és intézmények kezdjék el kivonni betéteiket ezekből a bankokból, és szüntessék meg a feketelistán lévő pénzintézetekben vezetett számláikat - szólított fel a VÉSZ elnöke.

Fellépés a kkv-kért

A szervezet vezetői ismertették emellett a kis- és középvállalkozások helyzetét megszilárdító koncepciójukat is. A szövetség kezdeményezi egyebek mellett az adószabályok módosítását: mint azt Éliás Ádám korábban az Indexnek adott interjúban is elmondta, azt szeretnék elérni, hogy csak a realizált árbevételre jutó adófizetési kötelezettségeket kelljen teljesíteni. Ha például egy elvégzett munkát a megrendelő elfogad - az esetek egy részében tovább is értékesít -, de annak árát nem fizeti meg, akkor az adót ne a számlát kibocsátó cégnek, hanem a megrendelőnek kelljen kifizetni.

A szakmai szövetség emellett javasolja egy kkv-k konszolidációját szolgáló, hatósági jogkörrel működő hivatal létrehozását. Kezdeményezik, hogy a magyar jogban jelenjen meg a vétlen csőd intézménye, ebbe a kategóriába azok a vállalkozások tartoznának, amelyek a megrendelők által ki nem fizetett számláik miatt kerültek fizetésképtelen helyzetbe. A vétlen csődbe került kkv-k védelme érdekében az adófizetési kötelezettséget felfüggesztenék, míg azt ezt okozó megrendelők ellen akár büntetőjogi feljelentést is lehessen tenni, például ha a megrendelő nem fizet, de tovább értékesíti a neki nyújtott teljesítést.