Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Demokratikus Koalíció. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Demokratikus Koalíció. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. november 11., kedd

Volt elhárítók a vádlottak padján

Volt elhárítók a vádlottak padján:

Négy ember ellen emeltek vádat hivatalos személy által elkövetett közolirat-hamisításért
2014. november 11., kedd 20:00 , szerző: Munkatársunktó
'via Blog this'

A volt katonai elhárítás vezetői is vádlottak lehetnek abban az ügyben, amelyben közokirat-hamisítás miatt indult eljárás a romagyilkosságokkal kapcsolatban.
Négy emberrel szemben emelt vádat a romagyilkosságokkal kapcsolatban hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt kedden a Központi Nyomozó Főügyészség. Nagy Andrea a vádhatóság szóvivője közölte: az ügy minősített, így a részleteivel kapcsolatban tájékoztatás nem adható.
Lapunk azonban úgy tudja, a vádlottak között lehet a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) volt főigazgatója és két helyettese is. Az egyik volt főigazgató-helyettes vezérőrnagyként vonult nyugállományba és információink szerint jelenleg a Demokratikus Koalíciónak ad nemzetbiztonsági tanácsokat. A főtisztet még 2010 nyarán mentette fel Hende Csaba honvédelmi miniszter szakmai és erkölcsi okokra hivatkozva a főnökével együtt. Ekkor kellett távoznia a KBH másik, operatív főigazgató-helyettesének is. A dandártábornok értesüléseink szerint a rendszerváltás előtt a katonai elhárítás koordinációs feldolgozó alosztályán dolgozott, később innen került egyre magasabb pozíciókba, míg végül műveleti igazgató, majd főigazgató-helyettes lett. Úgy tudjuk, az okirat-hamisítási ügy negyedrendű vádlottja az ő beosztottja volt a KBH-nál.
Hende Csaba egyébként a KBH korábbi vezetésének jelentős részét – az osztályvezetőkig bezárólag, összesen 53 embert – menesztette, köztük az ügyben érintetteket. A volt katonai elhárítók vélhetően azért kerülhetnek a bíróság elé, mert nem jutottak el tőlük valós információk arról, hogy a romagyilkosságokban elítélt Csontos István a katonai elhárítás titkos kapcsolata volt.
Mint korábban megírtuk, Csontost 2004-től egyszerű besúgóként alkalmazták a KBH-nál, majd egy-két évvel később lett regisztrált titkos kapcsolat. Mivel továbbra is jól végezte a dolgát, 2007-ben pénzjutalmat is kapott. Ezek után a szerződéses katona még három évig a honvédség kötelékében szolgált, s 2009 februárjában váratlanul leszerelt. A KBH titkos kapcsolati kontingenséből azonban csak 2009 májusában törölték, amikor már megtörtént a tiszalöki gyilkosság, amelyben a vád szerint sofőrként Csontos is részt vett.
Ezután, a KBH belső jelentésének állítása alapján, H. Ernő, a katona egykori tartótisztje csupán egyszer, 2009 júliusában találkozott a későbbi vádlottal. A Honvédelmi Minisztérium (HM) közlése szerint ezen a találkozón a tartótiszt nem kapott konkrét információkat a romagyilkosságokról, pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a katonai elhárításnak külön hírigényként jelölte meg az információgyűjtést Csontos Istvánról és társairól, akik egy rendőri igazoltatás nyomán kerültek a hatóságok látókörébe.
Az NNI nyilvánosságra hozott irata szerint 2009 augusztusában – az őrizetbe vételt követően – már Csontos katonai múltjáról kért konkrét adatokat, de a KBH a válaszában még csak utalást sem tett a titkos biztonsági kapcsolatra. Ezután a katonai elhárítás akkori főigazgatója és – utasítására – a tartótiszt folyamatosan tagadott.
A tartótiszt csak a bírósági kihallgatásán, 2012-ben számolhatott be részletesen és a valóságnak mindenben megfelelően a Csontos Istvánnal 2004 és 2009 között fennálló biztonsági kapcsolatáról, amikor a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) új vezetése megadta a felmentést a titoktartás alól.
A HM tájékoztatása szerint a KNBSZ belső vizsgálati jelentését Hende Csaba honvédelmi miniszter 2010. szeptember 15-én megküldette a katonai ügyészségnek. Az akkori katonai főügyész azonban kijelentette: bűncselekmény nem történt. Értesüléseink szerint ezt követően az ügyészségnél is belső vizsgálat indult, mert hivatalosan nem iktatták náluk ezt a dokumentumot.
Domján László, a KBH 2010-es főigazgatója az intézkedések között azt írta: az érintett vezetőket eltávolították a hivatal kötelékéből, Csontos István tartótisztjét szakmai felelősség terheli. Ezért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellene, egyúttal „fizikai biztonsága érdekében” más szakmai területre vezényelte át. A hat áldozattal és több sebesülttel járó romagyilkosságok ügyében Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és Pető Zsoltot tényleges életfogytiglanra, Csontost 13 évi fegyházra ítélték nem jogerősen.

Témák

2014. május 30., péntek

Nagyon pórul járt az óbudai bajnaista politikus

Nagyon pórul járt az óbudai bajnaista politikus:

2014. május 30., péntek 14:05 , forrás: MNO
'via Blog this'
Személyes érintettség be nem jelentése miatt marasztalta el Mihalik Zoltán (Együtt–PM) önkormányzati képviselőt a kormánypárti többségű óbudai képviselő-testület csütörtökön. A politikus két ízben is elhallgatta érintettségét az önkormányzati döntéshozatal során, anyagi előnyhöz juttatva ezzel cégét. A Demokratikus Koalíció sem bír magával a III. kerületben.
2013 nyarán, az árvízi károk enyhítésére a római-parti önkormányzati bérlemények egy havi bérleti díját engedte el az önkormányzat. Mihalik Zoltán ekkor nemcsak elhallgatta, hanem – írásbeli kérdésre írásban –határozottan cáfolta, hogy érdekeltsége van a Római-parton; a döntéshozatalban részt vett, a határozati javaslatról igennel szavazott, gyakorlatilag a saját bérlőjének szavazta meg a bérleti díj elengedést úgy, hogy személyes érintettségét letagadta.

A második esetben a kerületi szabályozási terv Római-partra vonatkozó tervezési területének csökkentéséről szavazott nemmel a képviselő, elhallgatva, hogy a tervezési területen lévő érdekeltségei miatt személyes érdeke, hogy a terület szabályozása a kerületnél maradjon.

Kalandos életútja van Mihaliknak

Az óbudai önkormányzat képviselő-testülete csütörtökön a képviselő kéthavi tiszteletdíját vonta meg ezért. A Fidesz–MPSZ III. kerületi szervezete pedig felszólította Mihalikot, hogy haladéktalanul térítse meg az óbudaiaknak okozott kárt. Mihalik Zoltán korábban az MSZP, majd az MSZDP színeiben politizált Óbudán, 2010-ben – kompenzációs listáról – az Itt Élünk Egyesület tagjaként jutott be a III. kerületi képviselő-testületbe. Az áprilisi országgyűlési választási kampány finisében azonban már az Együtt–PM tagjaként tett feljelentést Menczer Erzsébet, a Fidesz országgyűlési képviselő-jelöltje ellen. Az állítólagos kerületi lakásmutyiról bebizonyosodott, hogy törvénytelenség nem történt, a lejárató kampány azonban sikeres volt.

Okiratot is hamisíthatott a DK

Csütörtökön bocsánatkérésre szólította fel Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere Gyurcsány Ferencet, a Demokratikus Koalíció elnökét és Albert Eszter választókerületi elnököt, amiért az EP-választás napján a III. kerületi szavazatszámláló bizottságok és a hivatali dolgozók rágalmazásával saját delegáltjaik mulasztását próbálták leplezni, a közvéleményt szándékosan félrevezetve politikai tőkét kovácsolni hibáikból.

A DK egyik delegáltja,
Szili Ferenc vélhetően szándékosan egy másik szavazókörben jelent meg, kérdésre válaszolva ezt azzal magyarázta, hogy az országgyűlési választásokon megismert bizottsági tagokkal szeretett volna együtt dolgozni. Az Albert Eszter által aláírt, delegálásról szóló iraton a 78. számú szavazókör számát kézzel átjavították 68. számúra. A javítást senki nem látta el a kézjegyével, ezért ebben az esetben akár okirat-hamisítás is fennállhat.
Szili – miután tájékoztatták arról, hogy mégis az eredetileg a DK által meghatározott, 78. számú szavazatszámláló bizottság munkájában kell részt vennie – hazament.  A másik esetben Nagyné Urbán Éva DK-s delegált nem rendelkezett esküokmánnyal, azonban a hivatal dolgozói, miután erről tudomást szereztek, orvosolták a problémát.

A baloldal felrúgta a megállapodást

A DK ezek után közleményt adott ki arról, hogy a III. kerületben nem engedik dolgozni delegáltjaikat, illetve a hivatalban elkeverték ehhez szükséges irataikat. A saját hibáikból a kormánypártot támadó kampányhírt kreáltak, ezzel azonban teljes a pártoktól független, munkájukat tisztességgel végző hivatali dolgozókat is megpróbálták lejáratni.

A III. kerület fideszes vezetése ciklusokon át eredményesen törekedett arra, hogy a városrész lakóinak érdekét helyezze előtérbe a pártpolitizálással szemben. A kerület szociális és kulturális területen elért eredményeit az ellenzék is elismeri. A választási kampányok előtt az induló pártok megállapodást írtak alá arról, hogy tisztességes kampányt folytatnak. Úgy tűnik, a baloldal felrúgva a megállapodást, alapvető etikai normákat figyelmen kívül hagyva már Óbudán is hazugságokkal, rágalmakkal próbálja kikezdeni a kiegyensúlyozott, konszenzusos politikára építő kormánypárti kerületvezetést.