Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gárdonyi Géza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Gárdonyi Géza. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. május 21., vasárnap

Gárdonyi Géza: Az ötödik kard

Gárdonyi Géza: Az ötödik kard
- Horthy vitézeinek üdvözlése Egerben. -

Mohi puszta, Mohács, Majtény, Világos:
négyszer tört el a kardja magyarnak.
Négyszer kacagott rajta már a Sátán,
mellére topva diadalmasan:
- Voltál!

De Isten mindig fejét rázta rá:
uj kardot nyujtott a szerencsétlennek.
S a magyar talpra pattant. Széttekintett.
- Vagyok!

Utoljára a Piáve vizébe
sodorta bele a harcos magyart
mind-kardostól az örök-írigy Sátán,
s fölkacagott a csillagos egekre:
- Isten! Hol a te kedves magyarod?

S nehogy e föld még uj magyart teremjen,
nehogy Isten uj kardot nyujthasson le,
emberi testbe öltözött a Sátán.
S jött messiás képében miközénk.
Jött a pokol vörös zászlajával.
S az uj messiás, a vad Ántikrisztus
elüvölté az uj hegyi-beszédet:
- Nincs többé szegény: csak ide tartsa markát
Nincs többé Isten! az ember az isten!
Gyülöld felebarátod! Húzd le köntösét!
De gombold össze jól a magadét!
...................................................
És szétküldötte apostolait.

*

Mint a sivatag alélt vándora,
kit letepertek forgó viharok,
arcára bukva, selyem zászlaján,
hevert a magyar gyászos kábulatban.
De jöttek az uj vörös-messiás
apostolai s tanitványai:
- Csak bennünk bizzál: mink fölemelünk!

S megforditották arccal fölfelé.
Megforditották. Vélte: sebeit
mossák majd meg és bé is kötözik.
De azok csak belső zsebéért tették,
s hogy kihuzhassák selyem zászlaját,
s letépjék a keresztjét, - a szivéről.
De mint a sakált farkas marja félre,
hogy a prédát ő körmölhesse el,
úgy jöttek uj barátok a magyarra;
- Bizzál szomszéd: mink rendezzük a szénád!
S lefosztották róla az inget is.

Szegény hazánk! Haldokló nemzetünk!
Szép életed volt: ezer hosszu év!
Temetésed is szép lesz, elegáns
Párisban szövik szemfödeledet...

*

Ám Isten ismét letekint az Égből.
....................................................
S im a bús circumdederunt helyett
kürtszó harsan meg, sziklát rengető,
amilyenre Árpád vitézei
serkentek fel és nyergeltek lovat.
Nyugat felől a Nap is visszatér:
a földből uj vitézek hada kél...
....................................................
Isten hozott ti sastollas vitézek!
Isten hozott visszatért lobogónk!
Isten hozott örök magyar-erő!

Magyar erő! Örök magyar-erő!
Te lobbantál fel Mohinak utána!
Te szántottál ujra Mohács alatt!
Te fujtad meg a Majténynál elnémult
Rákóczi-kürtökön az ébredőt!
Te tépted el a világosi láncot!
Te keltél ki, a Piáve vizéből!
Te kelsz és kelten-kélsz itt minden rögből,
melyet valaha hős vér öntözött;
te kelsz némán és elszánt, szent haraggal.
Képed, miként szobrunknak képe itt
Eger közepén, zord kemény ércében.
.......................................................
Isten hozott örök magyar-erő!
Isten hozott ti sastollas vitézek!
Isten hozott ötödik fényes kardunk!

Áll még a vár omlott bástyáival
s áll fölötte magas fenségében
a kereszt is, áll diadalmasan.

Tekintsetek reá bizodalommal.
S érintsétek e vár romköveihez
kardotokat Horthy vitézei.

Dobó lelke az, mely megrezgeti.

(A Pesti Hírlap 1920. január negyedikei, vasárnapi számában megjelent vers.)

2013. július 23., kedd

MNO - Lánchíd Rádió műsorok - Magyarok- Történelmi séta festményeken keresztül a 19. és 20. századi Pozsonyban.

A Martosi Szabadegyetem – Magyarok, szombat 14.05MNO

2013. július 20., szombat 11:36  Adás:  2013. július 20. szombat 14.05    2013. július 21. vasárnap 19.05 
http://lanchidradio.hu/lanchidradio/a-martosi-szabadegyetem-magyarok-szombat-1405-1173783

http://lanchidradio.hu/videok/77482
Együttgondolkodás Mátyusföld határában – a Martosi Szabadegyetem. Történelmi séta festményeken keresztül a 19. és 20. századi Pozsonyban. És a múlt keresése az agglomerációban. Ezek a témák szerepelnek a Magyarok kínálatában. 

Pozsony, Bratislava a 19-20. századi művészetben címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a Pozsonyi Városi Múzeum gyűjteményének mintegy 130 festményéből, iparművészeti tárgyából. A válogatásban Pozsony látképét, háztetőit, a város jelképének számító várat, épületcsoportokat mutatják be. A látogató így nyomon követheti a városkép változásait a 19. század első felétől kezdve egészen az 1960-as évekig.
Olyan neves művészek alkotásait vonultatja fel a tárlat, mint Schurmann Miksa (1890–1960) vagy Mack Lajos (1876–1963) festőművész, emellett látható Lerchner Gusztáv 1941-ben készült pozsonyi vedutája a várral és Schubert Gyula grafikája a pozsonyi háztetőkről. A kiállításon B. Nagy Anikó kalauzol bennünket.

Gondolkodni, tervezni, barátkozni és persze szórakozni is lehet az idén első alkalommal megrendezésre kerülő Martosi Szabadegyetemen. Martos a történelmi Komárom vármegye területén, a Kisalföldön, Ógyallától 4 kilométerre nyugatra, Komáromtól 17 kilométerre északra fekszik, a Nyitra és a Zsitva folyók által közrefogott lapos, vizenyős területen. A település sokáig környezetétől elzárt volt, így viszonylag sokáig fennmaradhattak a népi kultúra elemei. Itt találkozik a héten a felvidéki ifjúság és kárpát-medencei társaik, hogy a Felvidéken élő magyarok problémáiról, jövőjéről gondolkodjanak. A rendezvény szervezőjét Gubík Lászlót, a Via Nova ifjúsági csoport elnökét kérdezem.

Nemcsak a határon túli területeken érdemes sétálni a történelmet kutatva, hanem akár Budapest agglomerációjában is. Görög Katalin Diósd történetébe vezet bennünket.

Szerkesztő-műsorvezető: Horváth Ágnes
E-mail cím: magyarok@lanchidradio.hu



Kapcsolódó téma:

Gárdonyi Géza: Kingyes


Feszty Árpád kingyesi tanyájának mestergerendájára írott üzenetek:


Ott jártak a teljesség igénye nélkül:
Jókai Mór, Reményi Béla,Révay, Gárdonyi Géza, Lányi Géza, Bársony István, Laborfalvy Róza, Komáromi Kacz Endre, Komáromi Kazc Endréné, Reznyák Bertalan, Tuba Lajos, Csepy Dániel, Kaffka László, Ignótus, Ordódy Vilmos, Dankó Pista, Jankovics Marcell, Gőre Gábor, Jászai Mari, Balogh Imre, Sipulusz, Benczúr Gyula, Bródy Sándor, Hevesy Lajos, Zákó Milán, Sélley Sándor, Kajnyik Béla, Mécs László, Horváth Ajtics Dezső, Haliczky Z. Béla...


2008. május 25., vasárnap

Feszty Árpád hajdani kingyesi tanyájának mestergerendáján található feliratok

Feszty Árpád hajdani kingyesi tanyájának mestergerendáján található feliratok



A család ősei a XVIII században az ausztriai Linz mellől származnak el. A Réhrenbeck család teljesen elmagyarosodik. Feszty Sziveszter a XIX század derekán Vágvecséről Ógyallára telepedett A Szilveszter névből alakul ki a magyar Feszty név.1945 – ig a család meghatározó erővel bírt Martoson. Birtokaik Martoson és környékén terültek el. Nemességet I. Ferenc József magyar királytól kaptak. A Fesztyek révén indul meg a valós mezőgazdálkodás Martos környékén. Legfőképp a dohány, gyümölcs és paprika termesztésével foglalkoztak. Hat fiúgyermeknek adott életet Szilveszter felesége Jozefa asszony. Adolf építész, Lajos Jogász, Gyula építész, István huszártiszt, Béla miniszteri Tanácsos, Árpád festőművész lett.
Jókai Mór ösztökélésére Feszty Árpád a millenniumra megfesti a magyarok bejövetele körképét. Műtermet Martos mellett Kingyes pusztán épít magának., amelynek a mestergerendáján található feliratokat baráti köre örök emlékként hagyott hátra számunkra.
Akik e tanyára ellátogattak a teljesség szigora nélkül:
Jókai Mór, Reményi Béla,Révay, Gárdonyi Géza, Lányi Géza, Bársony István, Laborfalvy Róza, Komáromi Kacz Endre, Komáromi Kazc Endréné, Reznyák Bertalan, Tuba Lajos, Csepy Dániel, Kaffka László, Ignótus, Ordódy Vilmos, Dankó Pista, Jankovics Marcell, Gőre Gábor, Jászai Mari, Balogh Imre, Sipulusz, Benczúr Gyula, Bródy Sándor, Hevesy Lajos, Zákó Milán, Sélley Sándor, Kajnyik Béla, Mécs László, Horváth Ajtics Dezső, Haliczky Z. Béla

A mestergerendán található feliratok:




1894 szeptember hó tizenhárom, tizennégy
Itt mulatott három ember, az az négy
Lányi Géza cimbalmozott
Gárdonyi meg ugrándozott
Vidám volt a nádas határ
Pósa dalolt mint a madár
Ilyet nem látott a Kárpát
Isten veled Feszty Árpád!



1894 Szeptember hó 15 és 16
Itt mulatott három ember meg egy pap
Csepi Dani Reznyák Berci és Tuba
Vígság után merültenek nagy búba.
Szives lévén a kínálat
Oly nagyokat ők ivának
Hogy elfogyott a boruk
Igy lőn szomoru soruk
Söröd sincsen bár sok az árpád
Isten veled Feszty Árpád



1894 Szeptember hó 18
Nem írhatunk tele van már minden polc
Jókai Mór Ordódy és Jankovics
Feszty Béla s Balogh Imre a hamis.



Másodszor is itten voltam
Örömömben majd megholtam
A tanyádnak egy hibája
Nappal sincsen éjszakája.
1895 máj.12; Göre Gábor



95. május 1.
Amíg élek ide vissza vágyom
Bársony Pista



95 November hó három
Bár rossz út volt a határon
Két merész hölgy egy batáron
Mégis kijött mindenáron



95 Május tizenhárom
A kirándulásból nem lett károm
A második meghívást várom
Sipulusz



Nem repülünk a légbe
Feljutottunk az égbe
Dankó Pista



Éppen ma hat éve, mintha csak most lenne
Zajos volt a hajlék és mi vigak benne
Újra itt vagyunk, de régi kedvünk nincs itt
Búsan nyitogatjuk a ház rozsdás kilincsit
Mosolygó verőfény, s jó bor, mind hiába
Messze van Árpádunk, künn Itáliába
1900. szeptember.16; Tuba János



Augusztus hét
Maradunk még
Bródy Sándor



Sok levest ettem
Beteg sem lettem
Szakács Bródy fejére
Szép koszorút tettem
99 Augusztus 7.; F.B.



Vesém az nincsen de,
Van vágyakozó szívem
Vissza jövök!!! Kaffka Laci
95.IX.29




1899. Júl. 5-én
Itt voltunk Aladár Miska meg én
Egy gazdag meg kettő a szegény
Lenne ő szegény
Ha lehetne legény.
Feszty Béla



Versem az nincs
De van egy panamám
Hevesy Lajos 1907 Okt.7.



1899 Szept. hó 16
Még sokszor ránk virradt
Sélley S. Jankovocs, Feszty Béla



Búsan vagyok, - búsan vagyok
Az öreg megházasodott
Pedig Árpád itten volna
Anyóst kapott azt gyászolja
1899 Szept. 25. Feszty Béla



Pusztulóban Kingyes ország
Már az ellen nincs orvosság
Erről írtak hajdanában
Nappal sincsen éjszakája
Gólya, daru messze elszáll
Árpád urunk merre jár?



Nyolcadik ma augusztus
Vizet inni nem gusztus
1910 Kajnik Béla



A levelesi tóba jár hébe – hóba
Rémséges a szunyog benne
Isten verte Ki oda ment.
1910. VIII. 8.



Ide sokszor visszajönni kiván
A sajkás fejedelem Zákó Milán
1912.VIII.21



/B.B./
25-ig csak felvitted
Kedves Béla de megnyögted
A törkölynél jobb a máslás
Októberben viszontlátás
1907 szeptember



Az alábbi feliratok már Feszty Árpád halála /1914 Június 1. Pünkösd/ után keltek.



Nomád élet…Isten veled!
Itt hagylak… Beteltem veled
1915 Júli.16-19
Komáromi Kacz Endréné




Egykor Apollónak fiait fogadá be
E tanya és e szobák, s bent a baráti meleg
Ám de a MÚSA a zajtól a puskadörejtől elillant
S most NIMRÓD fiai isznak e lombok alatt
1915 VII.29.
Komáromi Kacz Endre




Ha befordulsz egyszer is Kingyesre
Emléke örökre ott marad majd a szívedbe
1922,Máj.20.
Horváth Ajtics Dezső




Kingyes, légy ismét szép hazánknak gyöngye!!!
1922.Május.20.
Haliczky Z.Béla




Mécs László 1935 Okt.25



1931 Május 17
Minden gondolatom most is az Övé
Aki nekem a boldogságot jelentette.
Zümmögő méhek, susogó nyárfák között
Érzem szellemét,
Mely itt is velem van.
F – né



Ezen kívül még több vers és aláírás.
Az első oldalon lévő három vers a szoba mestergerendáján van végig írva ceruzával.
A továbbiak, a többi gerendákon még láthatóak. (Feszty István leírása alapján)
Napjainkban a mestergerenda a komáromi Duna Menti Múzeumban van elhelyezve.
Megj. Katona István
http://fesztypark.sk