Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ficsor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: ficsor. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. június 14., szerda

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Elvitték a sukorói balhét | Magyar Idők

Isten és a magyar igazságszolgáltatás malmai néha lassan őrölnek. De őrölnek, és ez megnyugtató. Tudom, egyesek harsány véleménye szerint a Sukoró-ügyben a múlt héten jogerősen elítélt két valamikori MNV Zrt.-vezető ártatlan, és az ügyészek, valamint a bírák a bűnösök. Hogy mi is történt valójában, és kik voltak a résztvevői az elhíresült ügynek, az lényegében megtalálható a 2009 tavaszán, a Magyar Hírlapban közreadott emlékeztető jegyzőkönyvben, amely a Nándorfehérvári teremben készült egy tervezett turisztikai, kaszinóval is megspékelt gigaberuházásról, még 2008 májusában.
Az kiabál a leghangosabban, akinek a háza ég. Ahhoz, hogy ennek a szólásnak az igazsága mérlegelhető legyen Sukoró-ügyben is, csak vissza kell nyúlni ehhez a jegyzőkönyvhöz. Ez az emlékeztető ugyanis véleményem szerint egyértelműen megmutatja, hol is kellene keresni az igazi bűnösöket.
Az akkori kormányszóvivő azt állította, hogy „a sukorói beruházást azért indította útjára a kormány, mert a 200 milliárd forintos projekt 2300 munkahelyet teremt a Közép-Dunántúlon, és jelentős külföldi tőkét vonz az országba”. A dokumentumok azonban mást mutattak: „Az eredeti tervek szerint a projekt helyszíne Albertirsa lett volna, azonban a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerint egy tervezési statisztikai régióban” egyszerre csak egy személy működtethetett koncessziós jogon játékkaszinót. Ez pedig korábban Pest megyében már elkelt. Ezt nem tudhatták az izraeli befektetők, s mivel így a projekt legfontosabb része, a kaszinó, Pest megyében működésképtelenné vált, a fontos emberekkel tisztázni kellett a problémát. Végül Fejér megyében, a Velencei-tó környékén, Sukorón találtak egy megfelelő ingatlanegyüttest.
A megbeszélés résztvevőinek – Gyurcsánynak, Bajnainak, Veresnek, Tátrainak – mindegy volt, hogy melyik régióban lesz kaszinóváros, csak legyen. Így vállalták, hogy Sukoró régiójára írják ki a koncessziós pályázatot a kaszinóra mint a gigaberuházás részére. Az emlékeztető jegyzőkönyv pedig rögzítette, hogy „a működéshez szükséges minisztériumi engedély rendben lesz”. Tudni kell, hogy az egész folyamatban egyedül a szerencsejáték koncessziós kiírásához kellett minisztériumi engedély, aminek megadását tehát látatlanban, előre garantálták a befektetők részére.
Úgy gondolták, az állampolgárnak Budai Bernadett majd „eladja” a Közép-Dunántúl tudatos támogatását. Meg is kísérelte. A turisztikai nagyberuházást akkor vissza nem térítendő támogatással is lehetett ösztönözni. Egyedi kormánydöntés kellett hozzá, a Gazdasági Minisztérium háttérintézményeként működő Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Zrt.-n, az ITDH-n keresztül. A támogatásnak jogszabályban meghatározott rendje volt. A befektetőnek írásban kellett bejelentenie a támogatási igényét, majd a gazdasági miniszter – a megfelelő feltételek fennállása esetén – a kormány részére javaslatot tehetett beruházási támogatás nyújtására.
A rend azonban ezúttal is felborult. A GK 2008. december 16-i ülése felhatalmazást adott az ITDH vezérigazgatójának, hogy a tárgyalások során legfeljebb folyó áron 2635 millió forint készpénztámogatást ajánljon a beruházónak. A gazdasági kabinet egy szűkített létszámú „kis kormánynak” minősült, amelynek vezetője a pénzügyminiszter volt. Azért jött létre, hogy a kormány részére a gazdaságot érintő koncepcionális kérdéseket véleményezze, illetőleg a gazdaságpolitikai döntéseket előkészítse. Feladatmeghatározásában azonban nem volt joga konkrét támogatási összeg meghatározására, hiszen nem „ő” volt a kormány. Hacsak úgy nem, hogy utasítást kapott a miniszterelnöktől.
Csakhogy a miniszterelnök és a kormány nem azonos! Azt is jó tudni, hogy ez a típusú támogatás csak akkor volt adható nagyberuházásra, ha az írásban ismertetett projekt kiemelt jelentőségű volt. A minősítés megadása a kormány dolga volt. Hát gyorsan meg is tette. Mégpedig előre! Jogszabályt hozott rá a Gyurcsány- kormány az utolsó ülésén. És micsoda megérzések! A jogszabály címe: a „King’s City nevű komplex turisztikai projekt Sukoró község külterületen megvalósuló nagyberuházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról.”
Még sehol nem volt a koncessziós eredményhirdetés, sehol a támogatási kérelem, sehol kész, hivatalosan benyújtott projektterv, még csak egy Nándorfehérvári termi összekacsintáson és egy vélhetően bűncselekménnyel megvalósuló, az ügyészség által akkor már vizsgált földcseremutyin voltunk túl. Ennek ellenére már 2009 áprilisában biztossá vált, hogy lesz turisztikai nagyberuházás, hogy az Sukorón lesz, és King’s Citynek hívják majd. És az is biztos volt, hogy lesz vissza nem térítendő támogatás. Persze a koncesszió nyertesének is a beruházók érdekköréből illik kikerülnie. Hiszen jogszabály már volt rá. Egyébként a kormányrendeletből úgy tűnt elsőre, hogy a kormány 2009 tavaszán magától találta ki a hangzatos King’s City magyar nevet. De mi tudjuk – mert a dokumentumok bizonyítják –, hogy már 2008 elején vagy talán még korábban, 2007-ben a King’s City Mangement Kft. izraeli befektetői keresték meg a volt és a leendő miniszterelnököt javaslatukkal.
Persze a projekthez hozzátartozott a kaszinó is, de kaszinó meg nem lehetett koncessziós jog nélkül. Így a dokumentumokban szerepelt még egy kitétel: „A támogatási szerződés megkötésére mindaddig nem kerül sor, amíg a befektetők nem rendelkeznek a koncessziós joggal.” Ez első látásra majdnem megnyugtató volt. Azonban ha a sorok mögé nézünk, láthatjuk, hogy a Nándorfehérvári teremben 2008 májusában Gyurcsány, Bajnai, Veres képviseletében Markó Andrea, az akkori titokminiszter, Ficsor Ádám és Tátrai, az MNV Zt. vezérigazgatója „egyöntetűen támogatták a projektet”.
Nemcsak kilógott, hanem ki is esett a lóláb. Nem lehetett kétséges, hogy a koncessziós pályázatot kinek kellene megnyernie. A jegyzőkönyv szerint: „Bajnai miniszter úr közvetlenül referál miniszterelnök úrnak.” Vagyis Bajnainak a miniszterelnöki szék átvételéig – főnöki utasítás alapján – tisztában kellett lennie minden, a projekttel kapcsolatos kérdéssel és történéssel.
De van még más érdekesség is. Akkoriban az állami tulajdonban álló ingatlanokat érintő tulajdonváltozást tartalmazó döntés joga 250 millió forint felett az MNV Zrt. erre felhatalmazott tanácsát illette meg, nem pedig az államigazgatás felső vezetőit. A nyilvánosságra hozott jegyzőkönyv alapján ugyanakkor egyértelműen úgy tűnik, hogy a később érvénytelenné nyilvánított ingatlancseréről szóló döntést a Gyurcsány–Bajnai–Markó hármas hozta meg. A koncessziós pályázat kiírásának garantálása pedig a versenysemlegesség durva megsértésének tűnik, még akkor is, ha a kormányszóvivő szerint ők nem ígérték meg a koncesszió megnyerését. De akkor hogy van az, hogy egy nappal a koncessziós pályázat első kiírása előtt jött létre – minden bizonnyal egyszerűsített cégeljárásban, egy óra alatt történő bejegyzéssel – egy KC Bidding Kft., ami a King’s City-s ajánlat rövidítésének tűnt?
A cég cégnyilvántartásba történő bejegyzése és a tender kiírásának a napja azonos volt. S bár Veres technikai jellegű jogi problémára hivatkozva visszavonta a sukorói Las Vegas kaszinójának üzemeltetésére szóló kiírást, másfél hónap múlva ismét megjelenik a felhívás. Talán nem véletlen, hogy az egyetlen pályázó a KC Bidding volt. Csak a teljesen ostoba nem látja az összejátszást. S az is tény, hogy a versenysemlegesség megsértése már nem csupán szabálytalanság, hanem súrolhat bűncselekményi tényállást is.
Az elmúlt nyolc év alatt a sukorói ingatlan-csereszerződés jogerősen is érvénytelen lett, az MNV Zrt. két vezetőjét jogerősen is elítélték hűtlen kezelés kísérletéért. Az ügyletet kitalálók, az azt minden téren menedzselő és jogszabálysértések sokaságát elkövető magas beosztású támogatók – a két elítélt volt MNV Zrt.-vezetővel szemben – nem utasításra cselekedtek. Ismeretlen okoktól vezé-relve mégis érintetlenek maradtak. Most pedig börtönnel fenyegetik a büntetőperben eljáró ügyészeket és bírákat.
Úgy vélem, a jegyzőkönyv tartalma alapján minden józan eszű magyar állampolgár képes annak eldöntésére, hogy ebben az ügyben ki az ártatlan és ki a bűnös. Akár eljárás alá vonták az illetőt, akár nem. A két elítélt vezető bűnös, mert mondhattak volna nemet az utasításra, hisz annak idején a saját szememmel látott belső feljegyzések fel is hívták a vezetők figyelmét az ügy sikamlós voltára. De nem ezt tették, így nem ártatlanok. Most pedig elvitték a balhét. Hogy miért, azt csak ők tudják. Az ügy igazi bűnösei pedig, nem is kevesen, szabadlábon vannak, és mélyen hallgatnak.
A szerző jogász
CÍMKÉK: BAJNAI GORDONGYURCSÁNY FERENCKING’S CITYSUKORÓVERESS JÁNOS

2011. július 13., szerda

Visszanéző: Lovas István: Börtönbe Ficsorral!

Publicisztika :: 2009-09-13. 18:10


Idézet a Magyar Nemzet szerdai, Botrányos hibák az NBH-nál – Megelőzhették volna a romagyilkosságok egy részét  címet kapott írásból: „Ficsor ugyanakkor hangsúlyozta: a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat kiváló munkát végzett, és nagyban hozzájárult a gyanúsítottak kézre kerítéséhez, ezért dicséretben és jutalomban részesültek az ott dolgozó munkatársak”. A BKV-történet tehát megismétlődik az NBH-nál is.
Arról még nem tudhatunk, hogy mennyi jutalmat kaptak összesen, vagy hogy hány forint ütötte a „legnagyszerűbb” munkát végzett budapesti Mata Hariba oltott Sherlock Holmes tenyerét. Ficsor Ádám a tényközlés helyett nyilván azt mondaná, hogy államtitokról van szó.
Ezek kezében van tehát a Magyar Köztársaság legféltettebb titkainak védelme. Ezek ügyelnek arra is, hogy adott esetben külföldi terroristák ne robbanthassák fel a Paksi atomerőművet. Ha arra gondolunk, hogy milyen hatásfokkal dolgoztak a cigánygyilkosságok ügyében (az egyik gyanúsított figyelését azután állították le, miután fegyvert vásárolt), akkor nem állhat távol tőlünk az a gondolat, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal a merényletre készülő terroristák nyomon követését azután szüntetné be, miután meggyőződik arról, hogy egy diplomatatáskányi piszkos bombát hoztak át Mohácsnál.
Ez már tényleg rosszabb a Közép-Afrikai Köztársaságnál. Ott legalább a vezetők olykor nem hazudnak. Nálunk csak azt teszik. Elég meghallgatni, mit nyilatkozott a Nap-keltének szerdán Ficsor Ádám, leköszönt titokminiszter, Bencze József országos rendőrfőkapitány, majd csütörtökön Tóth Károly, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának alelnöke és. Mindegyik „nyilván” igazat mondott, csupán az a kár, hogy mondanivalójuk ütötte egymást. Ficsor azt mondta, hogy szervezete segítségével kapta el a  rendőrség a „szélsőségeseket”, míg Bencze azt állította, egyetlen használható információt sem kaptak azon négy emberről, akiket a sorozatgyilkosság elkövetésének gyanújával vették őrizetbe.
Egyébként a választási kampányban vezető szerepet kapott Ficsor Ádám azt is állítja, hogy az általa kezelt titkosszolgálati aktákban lévő információkat nem fogja felhasználni a választási kampányban. Egy szavahihető ember újabb ígérete.
Egy biztos: a társadalom elsöprő része szívesebben venné, ha a BKV vezetői mellett Ficsor Ádám kapna életfogytiglani börtönbüntetést, ugyanis e posztkommunista vezetők bűnösségéről sokkal jobban inkább meg van győződve, mint a korábban akár tíz évnyi nyomozást is kilátásba helyező rendőrség feltűnő gyorsasággal lefülelt  „bűnösjelöltjeiről”.
(Lovas István - Magyar Nemzet Képeslap)

Visszanéző: HírExtra - Egy tejfelesszájú vezetné a titkosszolgálatokat?

Link http://www.hirextra.hu/2009/04/16/egy-tejfelesszaju-vezetne-a-titkosszolgalatokat/
2009. április 16. csütörtök 15:00 - Pénzes Dávid

Megbukott Ficsor Ádám a Nemzetbiztonsági Bizottság szerdai meghallgatásán. A Bajnai Gordon által titkosszolgálati miniszternek jelölt Ficsor ennek ellenére megkaphatja még a posztot.
Nehéz helyzetben van Bajnai Gordon. Ha egy általa jelölt miniszter elbukik a bizottsági meghallgatáson, az nem jó előjel. Igaz, hogy ennek ellenére jelölheti miniszternek, sőt minden gond nélkül ki is nevezhetik. Ám a későbbiekre nézve ennek súlyos következményei lehetnek.

A interpellációkra nyújtott miniszteri választ ugyanis – ha Ficsor mégis megkapja a bársonyszéket – nagy valószínűséggel leszavazhatják. Ez pedig hamar a miniszter bukásához vezethet. Akkor meg mire ez a mindennel szembemenés? Bajnai ugyanis nem vonta vissza Ficsor jelölését.

És egyáltalán ki ez a Ficsor Ádám és miért nem megfelelő ember?

Ficsorral szemben több ellenérzést is megfogalmaztak a Nemzetbiztonsági Bizottságban. Simicskó István, a bizottság elnöke a HírExtrának elismerte Ficsor Ádám politikusi tehetségét. Mint mondta, olyan ügyesen tudott kitérni a konkrét kérdések elől, amihez igazi profizmus kell. A titkosszolgálatok irányításához a KDNP politikusa szerint azonban nem csupán politikusi véna, hanem nagy bátorság és felelősségérzet is kell.
Hogy kerül ide?

Az eddig titkosszolgálati miniszterek
Kiss Péter
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
2003. március 4-től 2006. június 9-ig
Tóth András
a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában
közreműködő politikai államtitkár
2002. május 27-től 2006. június 9-ig
Dr. Kiss Elemér
A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter
2002. május 27-től 2003. február 21-ig
Demeter Ervin
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
2000. május 1-től 2002. május 27-ig
Kövér László
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
1998. július 8-tól 2000. április 30-ig
Nikolits István
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter
1995. április 1-től 1998. július 7-ig
Katona Béla
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter
1994. augusztus 1-től 1995. március 31-ig
Füzessy Tibor
A Nemzetbiztonsági és Információs Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter
1992. június 18-tól 1994. július 31-ig
Dr. Gálszécsy András
A nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter
1991. január 1-től 1992. június 17-ig
Dr. Boross Péter
Tárca nélküli miniszter
1990. július 23-tól 1990. december 31-ig
Ficsor Ádám megjelenése ezen a poszton azért érdekes, mert eddig a mezőgazdasági minisztériumban dolgozott, szakmailag is azt a területet ismeri. Kimondhatjuk tehát, előélete és tapasztalatai okán nem érthet titkosszolgálathoz. Adódik a kérdés, mégis hogyan kerül ide? Ficsor Ádám Gyurcsány Ferenc kabinetfőnöke volt, és mint ilyen, a volt miniszterelnök egyik legbelsőbb embere.

Hogy belekerült Bajnai kormánylistájába, azt mutatja, Gyurcsány még mindig nagyon erős befolyással bír. Az, hogy a titkosszolgálati miniszter az ő embere lehet, óriási győzelem lenne számára, hiszen így mindenről tudhat, ami a legfelsőbb politikában folyik.

Simicskó István szerint azonban nem feltétlenül a szakmai járatlansággal van a gond. Inkább a sebtében összekapott kormányról. (Ezt mutatja az is, hogy Ficsor leszavazása után Vahl Tamás gazdasági miniszter-jelölt még kinevezése előtt visszalépett - szakadozik a még meg sem választott Bajnai-kormány.) Simicskó úgy véli, inkább arról szól a történet, hogy Gyurcsány Ferenc az utolsó pillanatban még néhány emberét gyorsan bedugja kulcspozíciókba.

Mit akar?

A kereszténydemokrata képviselő úgy látja, ahhoz, hogy ilyen magas pozícióba kerüljön valaki - még az ember személyiségfejlődésének szempontjából is - végig kell járnia a politikai ranglétrát. Ez Ficsor Ádám esetében nem történt meg. Gond az is, folytatja Simicskó, hogy Ficsor Ádám ugyan kijelentette, együttműködés párti, de ennek ellenére nem adott határozott válaszokat, mik lennének a konkrét tervei. „Pedig a sajtónyilvános ülés (bizottság ülései szinte mindig zártak - a szerk.) jó lehetőséget teremtett volna arra, hogy kinyilvánítsa, mik azok a dolgok, amiket komolyan el szeretne érni” - mondta a politikus.

Tény, hogy számtalan olyan alapvető fontosságú nemzetbiztonságot érintő ügy van, (ilyen például Laborc István a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának kinevezése körüli nézeteltérés), amit a leendő miniszternek illene kezelnie.



Gulyás József, a mérleg nyelve


Ficsor Ádám bizottságban való bukásához nagymértékben járult hozzá Gulyás József SZDSZ-es honatya, aki tartózkodásával végül eldöntötte a döntetlenre álló kérdést (nélküle 5-5 volt az MSZP-Fidesz szavazatok aránya). a HírExtra megkereste a politikust, ám ő elzárkózott a nyilatkozattól.

Mindenesetre a bizottsági ülésen Gulyás még vállalta véleményét, miszerint „depolitizált működésre és bizalomerősítő lépésekre van szükség nemzetbiztonsági területen.” A politikus azt is felvetette, hogy a szakbizottsági meghallgatás során nem derült ki, a miniszterjelölt mennyiben kész, és képes új fejezetet nyitni az új kormány tagjaként a titkosszolgálati tárca vezetőjeként.

Gulyás József azt is elmondta, az SZDSZ a Bajnai vezetésével felálló kormányt támogatta, és a jövőben is támogatni kívánja annak válságkezelő intézkedéseit, ám ez a támogatás nem vonatkozik minden személyi és tartalmi kérdésre.

Ficsor Ádám sorsa hivatalosan Bajnai Gordon kezében van. Ő egyelőre kitart a jelöltje mellett. Ám ezek után nem lenne meglepő, ha mégsem ő lenne a végső befutó.