Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiélegyenaföld. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kiélegyenaföld. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. október 10., szombat

Vörösiszap és termőföld – Zöldgömb, szombat 13.05

Vörösiszap és termőföld – Zöldgömb, szombat 13.05:

2015. október 14., szerda 22.05

'via Blog this'
http://lanchidradio.hu/lanchidradio/

Hangtár: http://lanchidradio.hu/zoldgomb

Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi
Vörösiszap és termőföld
Tíz áldozat, számtalan sebesült, három elöntött település, tönkretett épületek százai, lerombolt utak és közművek, elszennyezett patakok, talaj és növényzet, valamint óriási anyagi kár a védekezés és a helyreállítás miatt – ez a mérlege Magyarország legsúlyosabb környezeti katasztrófájának, amely öt éve, 2010. október 4-én történt. A vörösiszap-katasztrófa ügyében a mai napig nem született ítélet a felelősség kérdésében. A műsor vendégei a tragédia óta foglalkoznak az üggyel, és most is felemelik a szavukat azért, mert még mindig nincs hivatalosan felelőse az ügynek, és nem érvényesült a „szennyező fizet” elve. A vörösiszap-katasztrófa tanulságairól beszél Szilágyi Szilvia ügyvéd, az EMLA, a Környezeti Management és Jog Egyesület munkatársa, aki a katasztrófa után jogi összefoglalót készített egy ügyvédtársával, Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője, a korábbi kolontári országgyűlési bizottság elnöke, és Simon Gergely környezetvegyész, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
ENSZ-program a fenntartható fejlődési célokról
Szeptember végén háromnapos ENSZ-csúcstalálkozón vitatták meg és fogadták el azt a programot, amely a 2030-ig tartó időszak fenntartható fejlődési céljait határozta meg. A dokumentum a 2015 utáni nemzetközi fejlesztési célokat és az országok közös teendőit tartalmazza, ami minden ország számára megvalósítandó feladatokat jelent. Eközben folynak az előkészületek az év végi párizsi klímakonferenciára is. Beszámoló Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, klímaszakértőtől, aki évtizedekig volt a nemzetközi környezetvédelmi és klímatárgyalások résztvevője.
Erősödik a tiltakozás az állami földek eladása ellen
A kormány minden különösebb hírverés nélkül, az Országgyűlés nyári időszaka alatt fogadta el a maradék állami termőföld dobra verésének ötletét. Mivel az ügy nem került a parlament elé, a közvélemény is csak fokozatosan értesült a tervekről, annak ellenére, hogy különféle szakértők azonnal meghúzták a vészharangot, köztük az Élőlánc szakemberei. Az ellenzéki pártok is tiltakoznak az ötlet napvilágra kerülése óta, de a sajtó és a média érdeklődésének előterében most a menekültválság áll. Ennek ellenére szélesedik a tiltakozás, hétfőn az LMP kezdeményezésére tüntettek, és az ellenzék a mezőgazdasági bizottság ellenőrző albizottságának ülését is kikényszerítette. A történtekről beszél Sallai R. Benedek, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke, aki hétfőn traktorral érkezett a parlamenthez.

2015. augusztus 22., szombat

A termőföld közös nemzeti vagyonunk, Zöldgömb, szombat 13.05

A termőföld közös nemzeti vagyonunk, Zöldgömb, szombat 13.05 és 2015. augusztus 26. szerda 22.05:

Természeti erőforrásaink közül talán a két legfontosabb a termőtalaj és a víz. Míg hazánk vízkincseit az állam mindnyájunk érdekében közösségi, állami tulajdonban tartja, addig az állami termőföldek bérbeadása után, a MAGOSZ javaslatára a bérelt földek magántulajdonba adása is a kormány elé került ezen a héten. A sokszor botrányos állami földpályázatok után most a bérlők tulajdonába kerülhet közös vagyonunk, az állami földek nagy része. A klímaváltozás miatt az állam felelőssége is a lakosság élelmiszerellátása, sőt a környezetbarát gazdálkodás terjesztése, ennek biztosítéka lehetne az állami földek közösségi tulajdonban való tartása. A nemzeti földvagyonnak nem egyéni érdekeket, hanem közös céljainkat, így a nemzet jövőbeli élelmezését kell biztosítania – állítja az Élőlánc Magyarországért mozgalma. A stúdióban Ács Sándorné agrármérnök, ökológiai gazdálkodó, és Ertsey Attila ökoépítész, az Élőlánc vezetőségi tagjai.

Pusztítanak az erdőtüzek


Idén csak júliusban több millió négyzetméter erdő vált a lángok martalékává Magyarországon. A hazai erdőtüzek okai között elsősorban a gondatlanság játszik szerepet, de a tartós hőhullám és a szárazság, az éghajlatváltozás miatt világszerte gyorsan terjednek a lángok az erdőkben. A hazai erdőtüzekről beszél Nagy Dániel erdőmérnök, erdőtűzszakértő, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságának helyettes vezetője.

Nemzetközi természetbiológiai konferencia


Biodiverzitás-küldetés: új utakon a természetvédelem – ez volt a mottója a 27. Nemzetközi Természetvédelmi Biológiai Kongresszusnak, amelyet augusztus első hetében tartottak a dél-franciaországi Montpellier-ben, 2000 biológus, kutató, természet- és környezetvédelmi szakember részvételével. A világtalálkozó fő célja az volt, hogy a szakemberek megismerjék és közösen áttekintsék a természetvédelemben új módszereit, a tudományos és technikai vívmányokat. Az egyik résztvevő Bajomi Bálint természetvédelmi biológus, újságíró, természetfotós számol be a történtekről.
Szerkesztő – műsorvezető: Mangel Gyöngyi
'via Blog this'

ÉLŐ ADÁS ITT

Szerkesztő-műsorvezető: Mangel Gyöngyi
Telefonszám: +36-1-81-48-755
SMS-szám: +36-30-749-6720
E-mail cím: zoldgomb@lanchidradio.hu

2014. szeptember 24., szerda

Munkahelyek tízezreit veszélyezteti a támogatások átalakítása

Munkahelyek tízezreit veszélyezteti a támogatások átalakítása:


'via Blog this'
Pelyach Gergely
Forrás: Lánchíd Rádió
2014. szeptember 24., szerda 12:57

A nagyobb agrárüzemek démonizálása annak tükrében érthetetlen, hogy a Kádár-rendszer utáni tervgazdálkodás romjain ezek a cégek jelentették az agrárium tőkesúlyát. Az elmúlt tíz évben a „táguló világ” új versenyhelyzeteket szült, amelyeket nem az ezernyi kicsi (ezernyi külön érdeke) vívott meg, hanem az agrárium tőkesúlyát jelentő nagy gazdaságok. Miért akkor a méltatlan támadás az ágazat Achilles-inára? Purgai Ferencet, a Mezort Zrt. vezérigazgatóját Pelyach Gergely kérdezte.

– Előre menekülnek?
– Mindenképpen. Mi annak idején letettük a voksunkat az állattenyésztés mellett – tradicionálisan állattenyésztő gazdaságokból alakult meg a Mezort csoport, – az összes fejlesztésünket ennek szellemében hajtottuk végre, illetve az összes rendelkezésre álló forrásunkat is erre összpontosítottuk.
– Csak ekkora méretben gazdaságos? 
– Igen. Tudható volt, hogy a kvótát kivezetik. Ez bizonyos üzemméretet feltételez, hogy az önköltséget azonos szinten lehessen tartani. Elengedhetetlen az iparszerű tejtermelés. Furcsán hangzik, de sajnos ki kell mondani: iparivá kell tenni a mezőgazdaságnak ezt a szegmensét. (A tejkvóta rendszer 2015. április 1-jétől szűnik meg az Európai Unióban – a szerk.)
Agrárfejlesztés: „Ilyenről csak álmodoztunk”
Óriási érdeklődés mellett adták át a Lajta-Hanság Zrt. károlyházi tehenészeti telepének korszerű fejőházát. Az automatizált, körforgó rendszerű berendezést látva Nagy István, a mezőgazdasági tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: ilyen gépekről egyetemista korukban csak álmodoztak. A fejlesztés egy 6,1 milliárdos beruházás során valósult meg, ennek 60 százalékát a Mezort csoport biztosította. A szalagátvágáson azonban az is szóba került: veszélybe kerülhet az eddigi fejlesztések eredménye.
– Az egyes termelők egymással versenyeznek Magyarországon belül, vagy az importtal? Versenyképesek egyáltalán?
– Versenyképes lenne… vannak azonban olyan kedvezőtlen körülmények, amelyek most jelentkeztek. Ez pedig megkérdőjelezi az eredményességet. Egyrészt az áfa elkerülés! Akár beszélünk róla, akár nem, ez egy létező jelenség, ami jelentősen lenyomja az árakat a mi felvásárlási piacainkon is. A másik új keletű történet az orosz embargó. Több milliárd kilogramm tejtermékről van szó, ami bent ragad az Unióban, és szintén leszorítja az árakat. Harmadrészt pedig a kvóta kivezetés, aminek következtében a tejtermelés 6 százalékkal emelkedett az elmúlt évben Európában. Mindez olyan felesleget jelent az európai piacon, ami szintén a termelők ellen dolgozik.
– A kvóta rendszert tíz éve támadják. A kivezetése legalább olyan nagy baj, mint az eddigi működése? 
– Úgy gondolom a kvótarendszernek Magyarországra hátrányos hatása nem volt. Mi ugyanis sosem tudtuk kimeríteni a termelési kvótánkat. Ez egyfajta piacvédelmi szerepet is ellátott. Mindenképpen átmeneti intézkedésre lenne szükség a pillanatnyi túltermelés miatt. Nyilván a piaci folyamatok majd meghatározzák, hogy ki és hol fog tejet termelni…
– Ezt hogy érti? Magyarországon belül majd kialakul, hogy mely cégek maradnak életben, vagy Európában, hogy melyik országok termelői maradnak talpon?
– Ezt már európai szinten kell vizsgálni. Nyilván Magyarország sem tudja függetleníteni magát ettől a folyamattól, de összeurópai szinten lesz majd szelekció.
– Magyarország milyen esélyekkel indul?
– A hozzánk hasonló modern üzemeknek – amelyek nagy mennyiségű tejet tudnak előállítani kiváló minőségben –, mindig lesz szerepük és helyük az élelmiszerpiacon. Aki kevesebbet fordított a beruházásokra, korszerűtlenebb technológiával dolgozik, esetleg a környezetvédelmi előírásoknak sem tud megfelelni, annak nehéz lesz a következő időszak.
– Az az idő elmúlt, amikor a hátsó udvarban tehenet tartottak?
– Népszerűtlen leszek ezzel, de úgy gondolom, hogy igen.
– Egy ilyen nagy gazdaságnak hány lábon kell állnia? Ha csak egy piacra koncentrálnak, nem teszi ez kiszolgáltatottá?
– Kizárólag állattenyésztésre alapozni nagy kockázat. A mi cégcsoportunknál a tejelő ágazat mellett van sertés tenyésztés és hizlalás, aminek szintén nagy szerepe van az árbevételben. Emellett viszont a növénytermesztés is meghatározó. Tekinthetjük úgy, hogy három lábon áll a cégünk, ami már elegendő a magyar mezőgazdaságban. Mindenképpen hátrányos helyzetben vannak, akik kis termőterülettel rendelkeznek, takarmányozási szempontból kiszolgáltatottak. Ők nehezen tudják megjósolni, hogy a következő évjáratokban kialakuló terményárak miatt milyen önköltségekkel számolhatnak. Magyarország mezőgazdaságára jellemző, hogy a növénytermesztés szerepe egyre nagyobb, mivel a jövedelmezősége is jobb. Az állatállomány mostanra elég jól lecsökkent, és emiatt a vetésforgóban is sokkal egyszerűbb módozatokat választanak a gazdák. Két, három növényre alapítják a gazdaságukat, ami a természeti környezet miatt sem kedvező…
– De van-e piaca a többi növénynek, vagy van-e ereje az olyan intézkedéseknek, mint a mostantól kötelező zöldítési előírás?
– Ez a zöldítés is éppen ezen folyamatok ellensúlyozására szolgál. A természet-közelibb vetésforgók visszavezetésére. A kisgazdaságok egy két növénnyel nagyon jól át lehetett évtizedeket munkálkodni, és kiszorultak a pillangós növények a vetésforgóból. (A 2015-től kötelező úgynevezett zöldítési előírás lényege, hogy a gazdálkodóknak az általuk megművelt terület 5 százalékán „ökológiai célterületet” kell létrehozniuk, amit a minisztérium által meghatározott növényekkel kell beültetni. – a szerk.)
– Azt mondta az állatállomány „elég jól” lecsökkent. Ez elkerülhetetlen volt az elmúlt évtizedekben? 
– Bekövetkezett. Azért beszéltem múlt időben, mert mostanra stabilizálódott, esetenként növekedett is. A tejágazatban például gyenge növekedést tapasztalhattunk már a múlt év végén, és a statisztikák szerint a hízó sertés állomány is nőtt. Ismétlem: még most is csak talán harmada a korábbi állatállománynak!
– Ezt a folyamatot megakaszthatja most a támogatás átalakítás?
– Mindenféleképpen! Lelassíthatja. Ha maradunk a számoknál: ez a támogatás elvonás 525 céget érint. Nevezzük őket nagyüzemeknek. Ezeknél van a tejelő tehén állomány 54 százaléka. Nem kell ecsetelni, hogy az összlétszám több mint felét tartó cégek tenyésztési kedvére milyen káros következményei lehetnek ennek. Ugyanez az arány a sertéságazatban 40 százalékos. A hízó sertések ekkora része jön a most érintett nagyvállalatoktól.
– Van egy régi, ki nem mondott, de létező vita: miért kell támogatni a mezőgazdaságot úgy, hogy közben hasonló, mondhatni alanyi jogon járó összegekre más ágazatok nem jogosultak. Támogatás nélkül hogy nézne ki az agrárium, rentábilis lenne?
– Ebben az esetben a mezőgazdaság úgy lehetne rentábilis, ha a fogyasztói, és felvásárlási árak növekednének. Politikai érdek is, hogy az élelmiszer árakat alacsony szinten tartsuk. A támogatások rendszere nem magyar találmány! Az Európai Unió ezt már sokkal korábban alkalmazta, mint hogy Magyarország belépett volna.
– Azt mondja 2007-ben alakították ki a saját fejlesztési tervüket. A mezőgazdaságban egy-két év alatt nincs nagy haszon. Sokszor évtizedek is szükségesek az eredményességhez. A saját terveiket újra kell gondolni?
– Nagyon előrehaladott állapotban vagyunk. Év végére szinte valamennyi termelő beruházásunkat át tudjuk adni. A gondot az jelenti, hogy a támogatások idáig jól tervezhető, mérhető elemei voltak a gazdálkodásnak. Ha a termelő beruházásainkat átadjuk – könyvelői szakszóval „aktiváljuk” – az olyan amortizációt jelent, ami az önköltségünket jelentősen megnöveli.
– Ezen a gondolatsoron tovább haladva, a támogatási rendszer átalakítása a cég hétköznapjaiban hol jelentkezik?
– A költség-gazdálkodásban. Nem szeretnék senkit riogatni. Mi úgy gondoltuk, hogy ezzel hosszú távon akarunk foglalkozni. Eddig is tejelő teheneket tartottunk, ezt folytatni akarjuk. Létszámcsökkentésben nem gondolkodtunk. Az input anyagokat viszont felül kell vizsgálni. Mennyit használunk, milyen minőségben? Nyilván szükség lesz optimalizálásra. Aki viszont nem tudott ilyen szinten beruházni, nem fordított ennyi pénzt erre, és könnyebb szívvel meg tudja hozni azokat a döntéseket, ami ilyen csökkentéshez vezet, ott elképzelhető az elbocsájtás. Nem tud mást csinálni. Csökkenti az állatlétszámot, ami a munkaerő csökkentését vonzza mag után…
Tömeges elbocsátások jöhetnek
Csak a juhágazatban háromszáz munkahely szűnhet meg a hazai és az uniós agrártámogatási rendszer átalakítása következtében csökkenő juhállomány miatt – írja a Napigazdaság.hu. A juhágazaton kívül azonban a tejtermelést, sőt az állattenyésztés egészét is nagyon keményen sújtja a támogatási rendszer átalakítása.
– Divatos vita a nagy üzemek és kis gazdaságok egymásra utaltságának, egymás mellett létezésének kérdése. Nagyüzem nélkül fenntartható az agrárium?
– Minden gazdálkodási formának meg van a szerepe. Említettem a nagyüzemek jelentőségét az állatállomány fenntartásában. A foglalkoztatási oldalt is meg kell említeni: 33 ezer munkavállaló dolgozik a támogatás elvonással sújtott nagy cégeknél. Ezek a vállalatok a mezőgazdaság kibocsájtásának közel 20 százalékát adják. Tehát ha átmenetileg visszafognák a működésüket, az a GDP-ben is közvetlenül jelentkezne. Nem biztos, hogy ezt a mértéket egyből vissza tudnák építeni a kisgazdálkodók. Nem lépnének ugyanis be abba a szegmensbe, amivel a nagyüzemek felhagynának.
– Nincsenek rá felkészülve?
– Nincsenek. A tejelő tehenészet például igen nagy beruházás igényű ágazat. A beruházás után pedig nagyon sokára térül meg. Emellett nem látom azt a kockázatvállalást sem a kis termelőknél, ami egy ilyen feladat felvállalásával járna.
– Kisebb lesz a közvetlen támogatás, az Uniós keret is, a nemzeti társfinanszírozás rendszere átalakul, az agrár-környezetgazdálkodási támogatást felfüggesztették, a tervek szerint 2016-ig. Van ennyi sebkötöző a magyar mezőgazdaságban?
– Nincs. Az említett agrár-környezetgazdálkodási program éppen az egyik fájó pontunk. A mostani bejelentések szerint 2016 januárjától indítják újra. Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az tudja, hogy januártól nem lehet beindítani egy programot. Gazdálkodási évhez kötődött eddig is ez a támogatás, ami viszont októberben indul. Ha tehát a januárt vesszük alapul, akkor csak a következő októberben lehet újraindulni, ami két év kiesést jelent. Ha agrár-környezetgazdálkodási tevékenységet végzünk – csak a szántóföldi részét például 8 éve csináljuk, de voltak olyan élőhely-fejlesztés és élőhely-védelmi intézkedések is, ami a támogatástól függetlenül 20 éve fut – ha két évet kihagyunk, akkor hogyan tudjuk azt tovább folytatni? Idáig megtartóztattuk magunkat, hogy nagy mennyiségű tápanyagot juttassunk ki, hogy tiltott növényvédő szert használjunk, hogy a költőhelyeket ne háborgassuk – ha most kihagyunk két évet ebben a folyamatban, akkor mi lesz utána? Ennek a 8 vagy 20 évnek az eredményeit egyszerűen megsemmisítjük. Ennek értelmét nem látom…
– Az indokát sem? 
– Szerintem szabályozási problémák miatt történhetett így. Nem tudtuk megalkotni azokat a rendeleteket, illetve szabályozási környezetet, ami folyamatossá tehette volna ezt a programot.
– Hol van a mezőgazdaság érdekképviselete? 
– Lassan oda jutunk, hogy minden termelőnek magáért kell kiállni. Elvileg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának lenne ebben szerepe. A Kamara viszont egyelőre az átalakulása, illetve újra-alakulása körüli tevékenységgel van elfoglalva. Nekik is nehéz szerepük van ebben a játszmában, mert úgy érzem, hogy a kisgazdálkodók védelmének szerepét szánták maguknak. A nagyüzemeknek ki kell állni a nyilvánosság elé, és megmutatni miért fontos a mezőgazdaság, az ország, a gazdaság számára, hogy működni tudjanak…
– Ez egyelőre hiánycikk. 
– Úgy gondoltuk, a mi feladatunk a termelés, és hogy jó minőséggel lássuk el az országot. Nem voltunk felkészülve erre a helyzetre.
– Itt van az orosz embargó, illetve a Brüsszelben kidolgozott kompenzációs keret. Ezt első körben az exportjuktól megfosztott termelők kaphatnák. A magyarok mégis kimaradtak. Senki nem segítette őket. Ez mutatja, hogy enne szerepe a közös érdekképviseletnek. Információ híján a cégek nem tudják, hogyan pályázzanak. 
– Ezt jól látja…
– Önöket nem érinti, nagyban? 
– Minden, a mezőgazdaságban zajló folyamat, hiányosság érint minket is…

2013. november 26., kedd

Anyaföldvédelmi Kerekasztal felhívása- Veszprém november 30.


Tisztelt Anyaföldvédelmi Kerekasztal! 

Csatolom a felhívást szombati, november 30-i megmozdulásunkra. 

Kérem, tegyék fel honlapjukra, küldjék ki levelezőlistájukra, és buzdítsák tagjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy vegyenek részt. 

Jó lenne, ha az autós tiltakozó rendezvényhez minél többen csatlakoznának, hogy erőt tudjunk mutatni, és azt, hogy nem engedjük veszni a földünket! 

Üdvözlettel, 
dr. Hossó Andrea 
Ügyvivő 

2013. október 2., szerda

2013. július 6., szombat

Bunyevácz Zsuzsa: Földtörvény - Amit szabad Jupiternek... - Bunyevácz Zsuzsa írásai

Bunyevácz Zsuzsa: Földtörvény - Amit szabad Jupiternek... - Bunyevácz Zsuzsa írásai:

'via Blog this'


Bunyevácz Zsuzsa: Földtörvény - Amit szabad Jupiternek...

2013.06.26. 10:00 Bunyevácz Zsuzsa

2013. június 21-én a magyar országgyűlés megszavazta a földforgalmi törvényt (és most tekintsünk el attól, hogy milyen körülmények között). Ahogy az egyébként várható volt. Azt gondolhatnánk, e törvény a magyarok, a magyar gazdák, a magyar föld magyar kézben történő megtartásának érdekében jött létre. Mert ki másnak az érdekében is hozna törvényt a magyar országgyűlés? A kormánypártok állítják, e törvénnyel ők magyar földet, a magyar gazdákat védik.
Előre bocsátom, nem ismerem a földtörvényt, viszont semmi okom kételkedni olyan neves szakemberek, professzorok, tanszékvezetők, MTA doktorok véleményében, mint Tanka Endre, vagy Ángyán József. Az ő véleményük erről röviden összefoglalva a következő. Először is egy „jogi trükkel” biztosították, hogy a földtörvény általános vitáját ne kelljen újra megnyitni. Olyan mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja és részvényese is vehet majd földet, akik cége az EU bármelyik tagállamában székhelyet alapított. Ráadásul a földtörvény őket még külön kiváltsággal is segíti. Míg ugyanis a magyarok számára a mezőgazdasági alaptevékenység legalább 3 évi folyamatos gyakorlását írja elő, addig a külföldi mentesülhet ez alól „pályakezdő gazdálkodó” címen. A helyi gazdáknak csak az a föld juthat, ami a nagyüzemeknek nem kell. Valójában a földtörvény kizárja, hogy a gazdák akár véleményt is nyilváníthassanak a földhasználatról szóló döntéseikben, nem szólhatnak bele a helyi földvásárlásokba. Valójában a nagyüzemi megengedett mértékét növeli. Összefoglalva: pontosan a helyi, családi gazdaságokat nem védi a törvény. Nos, mivel kormányoldalról inkább politikusok, mint Tanka Endréhez és Ángyán Józsefhez hasonló magasan kvalifikált szakemberek szólaltak meg az ügyben, számomra az említett professzorok véleménye a hihetőbb.
És most ejtsünk néhány szót arról, amit a kormánypártok nem nagyon emlegettek a törvénnyel kapcsolatban! A legfontosabb talán az, hogy az Unióhoz való csatlakozási szerződésünkben az áll, hogy korlátlan földtulajdoni és földbérleti piacot kell nyitnunk az uniós és nem uniós államok jogalanyai számára (!). Ugyanakkor létezik az Európai Unió és Izrael között egy úgynevezett társulási szerződés.  Ezzel Izrael ugyan nem csatlakozott az EU-hoz, viszont lehetővé vált számára a négy alapelv (a tőke, az áru, a szolgáltatás szabad áramlása, és letelepedés szabadsága) érvényesítése. Mi pedig 2004-ben, az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkor részes feleivé váltunk az Unió és Izrael Állam között létrejött euro-mediterrán megállapodásnak.  2010 novemberében pedig a magyar országgyűlés elfogadta az Unió és Izrael közötti megállapodást.  Azt, hogy az Izraelből érkező esetleges földvásárlók szempontjából mi lesz a következménye annak, ami az Unióhoz való csatlakozási szerződésünkben áll - nevezetesen, hogy korlátlan földtulajdoni és földbérleti piacot kell nyitnunk az uniós és nem uniós államok jogalanyai számára – egyelőre csak sejteni lehet.Tanka Endre szerint a kormánypártok az országgyűlésen egy „jogi trükköt” alkalmaztak, ami következtében földtörvény általános vitáját nem kellett újra megnyitni. Okkal kérdezhetjük, miért, kinek az érdekében tették ezt?
Nincs azon mit nagyon magyarázni, hogy a föld az élet alapja. Jól tudjuk, termőföld és ivóvíz nélkül nincs élet. Természetes, hogy minden ország védi ezeket a kincseit, viszont okkal várhatnánk el, hogy ezzel kapcsolatban valamifajta kölcsönösség álljon fenn: például, ha nálunk izraeliek vásárolhatnak ingatlanokat, földeket, akkor a magyar állampolgárok ugyanezt tehessék Izraelben. De erről szó sincs!  A következőkben az izraeli Israel Sahak nyugalmazott kémia professzor könyve alapján nézzük, mi az ezzel kapcsolatos gyakorlat az ázsiai országban! (Tegyük hozzá, Sahak nem szélsőjobboldali, és nem antiszemita: 1933-ban Varsóban született és gyermekkorát a belseni koncentrációs táborban töltötte. 1945-ben költözött Izraelbe, szolgált az izraeli hadseregben is.) Könyvéből megtudjuk, hogy Izrael földjeinek kb. 92 százaléka állami tulajdon. Izraeli földek csak olyan személyeké lehetnek, akik az izraeli hatóságok meghatározása szerint „zsidók”, függetlenül attól, hol laknak. És egyedül, csakis egyedül az övék Izrael. Tudni kell továbbá, hogy Izraelnek hivatalosan nem részesei a nem zsidó származású állampolgárai. Az ott évszázadok, évezredek óta élő palesztinok sem! A földvásárlási tilalom azokra az izraeli arabokra is vonatkozik, akik az izraeli hadseregben szolgáltak!  A letelepedési, vállalkozási, munkavállalási jogot mindenkitől megtagadják, aki nem zsidó. Az állam célja, hogy a nem zsidó származású egyének minél kevesebb földet birtokoljanak – ezt a gyerekeknek az iskolákban már kis koruktól kezdve folyamatosan a fejükbe verik. A Halakah (zsidó vallási törvénygyűjtemény) megtiltja a zsidóknak, hogy Izrael földjén lévő ingatlanokat – földeket vagy házakat – adjanak el „pogányoknak”. És vajon milyen feltételekkel bérelhetnek ingatlanokat az országban élő nem zsidó származásúak?  A könyvből megtudjuk, hogy lakást bérbe adni két feltétel mellett lehetséges: Ha a házat nem élőhelyként, hanem másra – pl. raktározás – használják. És ami még fontosabb: Három vagy több egymás mellett lévő házat nem szabad bérbe adni „pogányoknak”! Röviden összefoglalva: Izraelben egy nem zsidó származású nemhogy földhöz nem juthat, még a lakásbérlés is nehézségekbe ütközik.
Nem nehéz elképzelni, milyen felháborodás lenne, ha is így védenénk földjeinket! Amit szabad Jupiternek…

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://bunyevacz-zsuzsa.blog.hu/api/trackback/id/5378644 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.
Nincsenek hozzászólások.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal

2013. június 21., péntek

MNO: Fazekas: Atombiztos védelmet nyújt a magyar földnek az új törvény

A magyar föld védelmére az új földtörvény a legnagyobb garancia – mondta a vidékfejlesztési miniszter pénteken a Parlamentben a földforgalmi törvény elfogadása után.


A magyar gazdákból alakult helyi földbizottság hagyhatja jóvá az adásvételeket, így a helyi közösségnek van egy erős ellenőrző szerepe a helyi földvásárlásokkal kapcsolatban – közölte újságírókkal Fazekas Sándor, hozzátéve: továbbá hatósági engedélyezéshez kötött a földvétel Magyarországon. Vizsgálja a hatóság például, hogy a gazdálkodó helyben lakik-e, valamint földműveléssel foglalkozik-e. Egyben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) első helyi elővásárlási joga van – mondta. „Atombiztos védelmet nyújt a magyar földnek az új földtörvény” – összegzett Fazekas Sándor, aki szerint pénteken az Országgyűlés Európa egyik legerősebb szabályát alkotta meg ezen a területen.
A földtörvényről még
A tervekkel ellentétben nem név szerinti, hanem gépi szavazással fogadta el az Országgyűlés pénteki ülésén – 253 igen és 17 nem szavazattal, tartózkodás nélkül – az új földtörvényt, miközben a Jobbik-frakció tagjai az elnöki pulpituson állva azt skandálták: „hazaárulók!”

Kevés olyan vitatott tervezet látott napvilágot az Orbán-kormány elmúlt három évében, mint az új földtörvényé. A zsebszerződések világának felszámolásáról, a helyi földbizottságok felállításáról, a földvásárlás módjáról és a kis- és középbirtokrendszer létjogosultságáról Simon Attilát, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát kérdezte az MNO.

Arra az újságírói felvetésre – az ellenzék véleményét idézve –, hogy az Országgyűlés nem működött házszabályszerűen, amikor a törvényről szavaztak, a tárcavezető azt mondta: a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem jogosult ezzel kapcsolatban állást foglalni. „Az Országgyűlés a rá vonatkozó törvények és rendelkezések szerint dolgozik” – fogalmazott a miniszter. A földtörvénnyel kapcsolatos heves ellenállást firtató kérdésre Fazekas Sándor azt válaszolta: az elmúlt napokban a törvény miatt kilátásba helyezett demonstrációk „hamvába holt” kísérletek voltak. „Úgy látom, a magyar gazdatársadalom nyugodtan, megelégedéssel fogadja a földtörvényt. Tisztában van annak hatásaival, tisztában van azzal, hogy a földpiac első számú szereplője a földműves lesz a jövőben. A helyben lakó földműves lesz jogosult arra, hogy földet vásároljon” – mondta. Hozzátette: a törvény szövegét kell nézni, azt kell elolvasni, bármilyen más dolog inkább a politikai küzdőtér eseménye.
Emlékeztetett: az Országgyűlés által elfogadott földforgalmi törvény a családi gazdaságokat erősíti. A helyi földmozgásokat a családi gazdaságok fejlesztésére lehet felhasználni, ugyanis helyben lakó gazdálkodók választják meg azt a földbizottságot, amely dönt a helyi földvásárlásról. A családi gazdaságokat erősíti a 300 hektáros földvásárlási maximum; az 1200 hektáros földbérleti maximum szintén az agrárközéposztályt erősíti. Arra a kérdésre, hogy külföldiek miért nem vásárolhatnak földet, a miniszter leszögezte: a magyar termőföld nemzeti kincs, és a befektetéseknek tág tere van a magyar gazdaság más területein. Hozzátette: meggyőződése, hogy a föld esetében a törvényalkotó helyesen járt el, amikor megvédte a magyar nemzeti tulajdont.
A parlament pénteken több kérdésben is szavazott. Ennek értelmében július 1-jétől csökken a szennyvízszippantás ára. Törvényt fogadtak el a büntetőeljárások gyorsítása érdekében. Elfogadták az egyházkénti elismerés menetének részletszabályait, valamint arról is határoztak, hogy képviselők hivatalának elhelyezésére is indulhat kisajátítás. Az éjszakai szórakozóhelyek augusztustólfelügyeleti díjat is fizethetnek az önkormányzatoknak.

2011. november 27., vasárnap

Az NFA semmissé nyilvánította az Agrárgazdaság Kft. 5000 hektáros haszonbérleti szerződését

Az Agrárgazdaság Kft. nulla forintos díjért közel húsz évig bérelt mintegy
5000 hektár földterületet. Ebben az időszakban a cég több mint két milliárd forint területhez kötődő támogatáshoz jutott.

A Kft. tulajdonosa Forgács Barna, az Agrárkamara volt elnöke.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet a jó erkölcsbe ütköző szerződést semmisnek nyilvánította és a terület visszaadására és elhagyására szólította fel az Agrárgazdaság Kft.-t.

A kormány határozott szándéka, hogy rendet teremt a földpiacon. Ennek része, hogy a jó erkölcsbe ütköző, az államot megkárosító szerződéseket megszünteti.

Az Agrárgazdaság Kft. haszonbérleti szerződéséhez hasonló ügyek felülvizsgálatával a kormány azt a célt kívánja megvalósítani, hogy az szerezhessen földet Magyarországon, aki valóban művelni akarja, és ne spekulánsok kezébe kerüljenek a hasznosítható területek.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)


2011. szeptember 22., csütörtök

Kié legyen a föld

http://www.kielegyenafold.hu/
Üdvözöljük a "Kié legyen a föld?" honlapunkon
Kedves Látogató!

Ez a honlap egyaránt szól a városról és a vidékről, mert a városi ember jövője, biztonsága és életminősége is attól függ, hogy kié lesz a föld vidéken. Ettől függ, hogy lesz-e élhető élet, elegendő egészséges élelmiszer, tiszta víz és munkahely a városokban. Kérünk minden felelősen gondolkodó embert, hogy olvassa el üzenetünket, gondolja át, mondjon véleményt, kapcsolódjon be a közös gondolkozásba.

Honlapunkat a Nemzeti Vidékstratégia 2020 bevezetése, társadalmi ismertségének, elfogadásának elősegítése érdekében annak legfontosabb kérdéséről – a földtulajdon, földhasználat, a helyi erőforrások használatának kérdéseiről indítjuk.

Célunk, hogy nyilvános vita bontakozzon ki erről a sorskérdésről, ahol minden szempontot megvitathatunk.

Honlapunk fórumán Ön is elmondhatja véleményét, szakmai álláspontját. Igényes és tartalmas vitát szeretnénk kezdeményezni, ezért a honlapra azokat a hozzászólásokat, szakmai anyagokat tesszük ki, melyek megfelelnek ennek a követelménynek.

Ebben a vitában mindenki saját nevén szerepel. Anonim hozzászólásokkal nem foglalkozunk, mert ennek a vitának éppen az a lényege, hogy mindenki vállalja fel a saját véleményét.

Honlapunkon esettanulmányok megjelenítésére is lehetőség van, akár térképekkel, fényképekkel illusztráltan is.

A Nemzeti Vidékstratégia 2020 Magyarország utolsó lehetősége, hogy kezébe vegye jövőjének alakítását, és a 10 millió ember biztonságos jövője érdekében fenntartható irányba fordítsa fejlődését. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, helyi közösségek kezébe kerüljenek.

Gyökeres fordulatra van szükség, ahhoz, hogy legyen jövőnk, de mi akik már évtizedek óta tanulunk, gondolkozunk, és cselekszünk a fenntarthatóságért – készen állunk a változások beindítására.

2011. szeptember 9.


Ács Sándorné
Kishantosi Vidékfejlesztési Központ