Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyartörténelem. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyartörténelem. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. június 14., kedd

Magyar holokauszt



Feltöltés: 2011. nov. 28.
Ez egy olyan népírtás volt amiről nem szokás beszélni. A cionizmus magyar áldozatai

"Mi zsidók érzelmi alapon tartozunk a szerbeknek, akik a zsidók mellé álltak a náci időkben, míg a horvátok a zsidókat mészárolták." Tomi Lapid

http://nol.hu/viewattachment/view/389...
Csurog, Zsablya, 1944. október 23.-

A Délvidék, 1944 végétől '45 elejéig tartó etnikai tisztogatásának, mintegy 40.000 magyar civil esett áldozatául.

Csurogon elsőként egy csoport, Makóról véletlenül ott tartózkodó leventét végeztek ki, majd nem sokkal utána azokat a munkásokat -mintegy 15 személyt-, akikkel a kivégzésüket megelőzően a sintérgödör közelében több nagy méretű gödröt kiásattak. A gödrökbe dobálták őket magukat is, később pedig a községházán kivégzetteket.

http://www.geocities.com/ihunsor/delv...

Irv Weizmann new yorki rabbi 1942-ben így nyilatkozott:
"Some people call it Communism - I call it Judaism!"
(Néhányan kommunizmusnak hívják, én judaizmusnak hívom!)
http://www.hazankert.com/04dec1.html
http://holhome.stormpages.com/kiscikk...

A szerb állam élén ekkor Josip-Broz Tito és főideológusa Moshe (Moise, Moses) Pijade állt.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia...

Moshe Pijade: parancsnok a jugoszláv kommunista Néphadseregben. Tito fõ mészárosa, horvát keresztények százezreit végezte ki. Pijade késõbb a Jugoszláv kommunista parlament elnöke volt. A jugoszláv kommunista néphadseregben legalább tizennyolc tábornok volt zsidó. A jugoszláv kommunista párt erõteljesen támogatta a zsidó harcosok palesztinai fegyverszállításait az 1940-es években.

"[...] Őszintén megmondom, úgy éreztem, hogy a szerbek filoszemiták. Mi ezt akkoriban lépten-nyomon éreztük. A cionista mozgalom teljesen szabad volt. Én akkoriban a Betárban voltam, amely egy radikális jobboldali szervezet volt, és harccal akarta visszafoglalni Erec Jiszráelt (Nagy Izraelt). Ezt meg is mondtuk: ki akarunk vándorolni Izraelbe, és harcolni akarunk a földünkért. Semmi akadálya nem volt: a szerb hadseregtől kaptunk fegyvert, hogy gyakorlatozzunk, még segítettek is. Ugyanakkor Szlavóniában, ahol táboroztunk egyszer volt összeütközésünk a horvát ifjúsággal. Amikor megtudták, hogy zsidók vagyunk - mert természetesen mi fölhúztuk a zsidó lobogót - a horvátok kövekkel támadtak ránk és verekedések is voltak. Szabadkán voltak összetűzéseink a magyar fiatalsággal is, mert a szerbek elnyomták a magyarokat, velünk viszont toleránsak voltak. Így a magyarok úgy tekintettek ránk, mint a szerbeket pártoló kisebbségre. Amikor a magyarok bejöttek és kezdődtek a zsidótörvények, az együttműködés a szerbekkel tovább folytatódott. Mi akkor a legnagyobb egyetértésben éltünk. [...]"

(Smuél Mihaeli, Szombat folyóirat, 1992/március)

Eredeti feltöltő yt csatornája:
  • Kategória

  • Licenc

    • Normál YouTube-licenc

2015. augusztus 22., szombat

Érdemes kissé keletebbre tekintenünk– Csendes lépés, szombat 14.05

Érdemes kissé keletebbre tekintenünk– 
Csendes lépés, szombat 14.05, és 2015. augusztus 22., szombat 23.05

'via Blog this'
Szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda

Ha azt hisszük, Magyarországot szinte megszállták a menekültek, érdemes kissé keletebbre tekintenünk. A tűzfészkeknek tekintett államok lakói sokszor nem is mennek a tengeren túlra – a közel-keleti országokban húzzák meg magukat. Az újkori népvándorlásnak is nevezett menekültáradat egyik okozója az Iszlám Állam terrorja. 
Az ezeréves kultúrákat elpusztító szervezet ellen a szárazföldön egyedül a kurd fegyveresek harcolnak, védelmet adva Észak-Irakban keresztényeknek, jezidiknek és minden üldözöttnek. A közel-keleti menekültekről, a 21. századi keresztényüldözésről és a saját ország nélküli kurd hadseregről beszélgetünk a Csendes lépés adásában. 
Számít figyelmükre a szerkesztő-műsorvezető: Pál Amanda.

; ÉLŐ ADÁS ITT ;  

Korábbi műsorok meghallgathatók a HANGTÁR - ban.

...és, ha már az ország nélkül maradt népről, a kurdokról esik szó, álljon itt néhány rájuk vonatkozó utalás:

Kezdjük egy kis nyelvészkedéssel. Általában tudjuk, hogy a szavak végi "d", vagy "da" locativus, vagyis helyhatározó toldalék. Pl: lovar-da, varro-da, uszo-da, óvo-da, stb. Magyarázni sem kell, hely, ahol lovagolnak, varrnak, úsznak, stb.
Helységnevekben is gyakori végződés, pl: Agárd, Várad, Segesd, Inánd, Öszöd...

A kur ok pedig, honnan máshonnan származnának, mint a Kur folyó mentéről, ahová a mi legendás Csodaszarvasunk vezette el Hunort és Magort. (!)

Arany János: Rege a csodaszarvasról

Csodálatos történet arról, hogyan találtak őseink erre a földre egy szarvas segítségével. Hogyan űzte, hajtotta Hunor és Magyar, a két dalia a csodás állatot, aki elvezette őket őshazánkba, ahol feleséget is találtak maguknak és benépesítették egész Szittyaföldet.

Szereplők:
Hunor; Magyar; Ménrót; Belár és Dúl lányai.

Helyszín:


Kur-folyó vidéke; Don folyó melléke; Meeóti(sz)-tenger partja; túl a Don folyón; Szittya föld.

A rövid tartalom

Ménrót fiai, Hunor és Magyar 50-50 leventével vadászni indulnak. Üldözőbe vesznek egy gímszarvast. Egészen napnyugtáig üldözik, ekkor elveszítik a szemük elől. Elhatározzák, hogy éjszakára megszállnak ott, ahova jutottak: Kur vize mellett, s majd holnap reggel hazaindulnak. Kora hajnalban azonban újra feltűnik előttük a szarvas, és üldözőbe veszik. Átúsznak utána a Kur folyón, s egy nagyon sivatagos, kietlen tájra vetődnek a szarvas üldözése közben. Már bánják is, hogy idáig eljöttek utána, de reggelre visszatér beléjük a vadászszenvedély és tovább kergetik: A Meeóti tengerig jutnak, túl a Don folyón.
 A Meotisz mocsaras vidéke

Ekkor a szarvasnak ismét nyoma vész. Ekkor döbbennek rá, hogy már nem is tudják az utat hazafelé. Így hát elhatározzák, hogy letelepednek ott, ahova értek, elég vadat s halat ad ez a terület. Később innen is kisebb vadászutakra indulnak. Egy ilyen alkalommal egyszer csak zeneszót hallanak. A közelbe merészkedve látják, hogy lányok táncolnak ott, Belár és Dúl lányai. A legények elhatározzák, hogy mindegyikük rabol magának egyet közülük. Dúl leányai voltak a legszebbek, ők lettek Hunor és Magor asszonyai. idővel gyermekeket is szülnek nekik. Hunor gyermekeitől származnak a hunok, Magyar gyermekeitől a magyarok. Elszaporodtak, s egész Szittya földet benépesítették.
http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/muveszetek/arany-janos-rege-a-csodaszarvasrol

Kura
Folyó

A törökül Kura, grúzul მტკვარი [Mtkvari], azeriül Kür nevű folyó a Kaukázusban. Kelet-Törökországban ered, és Grúzián át Azerbajdzsánba tart, ahol a Kaszpi-tengerbe ömlik. Wikipédia
Hossz: 1 515 km
Vízhozam: 443 m³/s
Medence területe: 198 300 km²
Forrás: Lesser Caucasus
Torkolat: Kaszpi-tenger
Városok: Tbiliszi, Mcheta, Gori, Mingachevir, Rusztavi, Akhaltsikhe, Ardahan, Kars, Sabir abad, Khashuri, Neftçala
Országok: Törökország, Azerbajdzsán, Grúzia



2015. április 8., szerda

Rohadó örökségünk - kopaszodó magyar vidék

Rohadó örökségünk - kopaszodó magyar vidék

Képgaléria:
http://epiteszforum.hu/galeria/rohado-oroksegunk-kopaszodo-magyar-videk/116245

"Az FME már három éve járja Magyarország területét, hogy felkutassa a rejtett építészeti értékeket és felhívja rá a szakmai szervek, helyi döntéshozók és a társadalom figyelmét. Az ország különböző pontjáról 42 kastélyt és kúriát szeretnénk fotókon bemutatni, amelyeknek hányatott sorsuk van és pusztulnak, annak ellenére, hogy értékes örökségeink. Utazásaink során voltak negatív és pozitív élményeink, hiszen volt, ahol kidobtak vagy üldöztek minket, de akadt olyan tulajdonos is, aki szívesen látott az otthonában. Jelen cikkben csak a kastélyok és kúriák világára szeretnék összepontosítani, hiszen jelentős részt tesznek ki műemlékeink, örökségeink között, amelyek meghatározó elemei a vidéki építészeti értékek között. A magyar kastélyok és kúriák egyedülálló építészeti formálásuknak és sokszínűségüknek köszönhetően párját ritkító elemei örökségünknek és az európai kultúrkörnek. "








2014. április 9., szerda

Magyarok a román haláltáborban | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál

Magyarok a román haláltáborban | Magyar Tudat Nemzeti Hírportál:


'via Blog this'


2014. április 9., 12:34
Sipotele neve még a történelem iránt érdeklődők számára is többnyire ismeretlenül cseng. Holott egykor ennek a román településnek a közelében létesült az első világháború egyik legembertelenebb hadifogolytábora, ahol a foglyok jelentős része ráadásul magyar volt.
Az első világháború közepén, 1916 nyarán a mindaddig fegyveres semlegességet választó Románia megtámadta szövetségesét, az Osztrák–Magyar Monarchiát. Az Erdélybe betörő csapatok a katonák mellett ezrével hurcolták el a civil lakosságot, akiket különféle táborokban gyűjtöttek össze. Sipotele község az akkori román–orosz határ közelében volt található a Prut folyótól nyolc kilométerre, Iașitól pedig 40 kilométerre délre. A falu egy kis mocsaras völgyben feküdt. A településen alig 500-600 ember élt, egy jelentéktelen kis román falu volt szegény, nyomorgó lakossággal.
A hadifogolytábor a község mellett lévő hatalmas domb lapos tetején létesült 1916 szeptemberében, korábban román lovassági gyakorlótérként szolgált. Ekkor még lényegében nem is lehet kiépített táborról beszélni. Néhány barakk volt csupán, valamint pár roskadozó vályogház és a hozzájuk tartozó istállók, melyeknek nem volt oldalfaluk, a tetőkről pedig aláhullott a rothadó nád. A barakkokba a tisztek kerültek, a legénység tagjai az oldalfalak nélküli istállókat kapták, ahol a puszta földön aludtak, még szalmát sem kaptak, amire fekhettek volna.
A tábor létszáma néhány ezer fő lehetett ez idő tájt. A hadifoglyok összetétele vegyes volt: bolgárok, törökök, zsidók, bosnyákok és nagyon sok magyar, ráadásul nemcsak katonák, hanem civilek is voltak itt, akiket az erdélyi betörés során fogtak el és hurcoltak el hadifogságba. A civilek között akadtak bankárok, köszörűsök, színésznők, pénzügyőrök, vasutasok, telefonkezelők, postáskisasszonyok és sok polgári személy. Közöttük volt például Lőrinc István vámtisztviselő és családja is. A tisztviselő teljesen váratlanul, szmokingban esett hadifogságba, a családjával éppen vendégségben volt, mikor a határon átkelő és Erdélybe nyomuló románok betörtek vendéglátóikhoz, és Lőrinc Istvánt családjával a terített asztal mellől elhurcolták. Annyi időt sem engedtek nekik, hogy megfelelő ruhákat és pénzt vegyenek magukhoz.
Istállókban és vermekben
A román tisztek kezdetben még hitegették a Sipotelébe beérkező foglyokat, hogy meglesz mindenük: fürdő, szabad séta, levelezés, korszerű épületek. „Majd adunk” – mindig ezt mondták a foglyoknak. A valóság azonban pont az ellenkezője volt. Az elhelyezés mellett az étkeztetés is silány volt. A foglyok naponta egy kiló kenyeret és hetente háromszor húst kaptak. Mikor már nem volt hús, akkor 400 emberenként két liter (!) napraforgóolajat osztottak. A napi egyszeri étkezések ideje is hektikusan változott, az ebédet sokszor oly későn osztották, hogy már vacsorának számított.
1916. október során az időjárás zordabbra fordult, és bár kaptak szalmát az emberek, még mindig a nyitott fal nélküli istállókba voltak bezsúfolva. Amikor panaszra fordultak az elhelyezés körülményei miatt, azt a választ kapták, hogy „aki nem akar megfagyni, az építsen magának hajlékot”.
Végső elkeseredésükben a foglyok három-négy fős csapatokba álltak össze, és elkezdtek maguknak ásókkal és lapátokkal vermeket ásni. A vermekre viszont tető is kellett, de az ehhez szükséges faanyagot már csak a meglévő épületekből, bontással tudták megszerezni. A vermek pedig egyre szaporodtak, és lassan föld alatti utcák keletkeztek. Nem minden verem sikerült azonban jól, és az első esőzések beálltakor több is beomlott, maga alá temetve az ott lévőket.
1916 novemberére a tábor létszáma már elérte az ötezer főt. Decemberben, karácsony előtt megindult az összes román hadifogolytábor központosítása. Ennek jegyében pél¬dául a tecuci táborban lévők jelentős része is Sipotelére került. Tecuci-ból december 14-én indult meg a hadifogolyoszlop. Indulás előtt minden fogoly kapott két penészes kétszersültet, egy retket és két vöröshagymát. A fogolymenetet Erősd község papja, a 86 éves Csulak Zsigmond református lelkész zárta. Őt is elfogták a románok sok más civillel együtt, de a 280 kilométer hosszú utat nem bírta, már az első nap kidőlt a sorból. Valóságos halálmenet volt, ostorral verték a lemaradókat, és nem volt irgalom annak, aki nem bírta a tempót – arra a halál várt. A menet végül tíz napig tartott minimális élelmezés mellett, mire végre megérkeztek Sipotelébe.
A várható újabb fogolytranszportokra azonban Sipotele nem készült fel. Nem bővítették a tábort, és semmilyen előkészület nem történt a növekvő számú fogolytömeg élelmezésének megoldására. A táborparancsok nem foglalkozott a foglyokkal, a növekvő létszám pedig gyorsan előre látható élelmezési és elhelyezési problémákhoz vezetett. Decemberben a foglyoknak már nem osztottak teát, káposztát, burgonyát, sót.
A vermekben szinte csak magyarok voltak, akik „családokat” alkottak. Egy-egy verem közössége volt egy „család”, ők egymást támogatták, és megosztották a napi munkát egymás között. A barakkokban lévő viszonyok itt ismeretlenek voltak. Az itt lévők minden héten kimosták a ruhájukat, nem úgy, mint a barakkok lakói. Egymáson segítettek, és ismeretlen fogalom volt a lopás is. Még a román zsandárok sem mertek a vermek körül ólálkodni. Sokszor ki akarták telepíteni az ott lakókat, a táborparancsok utasításait azonban a veremlakók nem vették komolyan, a zsandárok pedig nem merték erővel kitelepíteni őket. A vermek „családjai” egymásnak is segítettek, ha szükség volt rá, összetartott a magyar közösség.
Tél, hó, járványok és halál
1917 januárjában a hideg és a hó újabb csapást mért a foglyokra. A táborban nem volt elég fa a fűtésre, és a föld alatti vermekben didergő foglyoknak már fáért sem volt erejük menni. Sokaknak olyan szakadt és hiányos volt a ruházatuk, hogy egyszerűen megfagytak. A rettenetes állapotok ellensúlyozására a táborparancsok engedélyezte, hogy mindenki hazaírhasson egy levelezőlapon. A románok azonban megszabták, hogy mit és mennyit lehet írni. Hat sort írhatott minden fogoly, és csak azt, hogy élnek, és jó soruk van! A levelek elkészültek, persze a románok sosem adták fel őket.
A gyenge élelmezés, a hideg és a fűtés hiánya kezdte kikezdeni a foglyok egészségét. Megjelentek az első betegségek: kezdetben hasmenés, később vérhas. A nagy hidegben az emberek megpróbálták összebújva melegíteni egymást, de ez sem mindig segített. Sok volt a fagyási sérülés, amelyet nem kezeltek, az elfagyott végta¬gok pedig elüszkösödtek.
Mindez csak a kezdete volt azoknak a megpróbáltatásoknak, amelyek ezután következtek. Nem véletlenül kapta Sipotele a haláltábor nevet. Megjelent a tífusz is, kezdetben csak egy-két, majd tíz-húsz ember halálozott el benne, végül már az egész táborban tombolt a járvány. A táborlakókról az alábbi szemléletes jellemzést írta a járvány kitörése után Pilch Jenő Hadifogoly magyarok története című könyvében: „Egy tábor, ahol ezrek sínylődnek… egy tábor, ahol mindenki tífuszos, lázbeteg. A betegek arca szennyes, rongyosak, alig-alig vánszorognak, de mégis ott lődörögnek a hóban, sárban. Hajtja őket a láz, a betegség! Csontjaikra valósággal rászáradt a bőr, külsejük ijesztő. Fogukat vicsorítják, mert annyira soványak, hogy ajkuk nem ér össze, egész fogazatuk állandóan szabadon van. Szemük beesett, de ragyogó, ragyogóvá teszi a láz. Mintha a halál vigyorogna a sötét, mély szemüregekből. Még járkálnak, mormolnak, beszélnek, szónokolnak, kiabálnak, fütyülnek, dalolnak. Nem értik a helyzetüket… Csodálkoznak a napsugáron, mely a hótömegekből időnként térdig érő habarékot varázsol.”
Az életben maradt foglyok közül sokan az iszonyatos állapotok és az átéltek hatására megőrültek. Az óriási mértékű halálozás miatt a holttestek összegyűjtése és temetése is súlyos problémát okozott. Két rögtönzött hullahegy keletkezett a táborban, az egyik a segélyhely épülete mellett, a hóban, a korábbi betegek tetemeiből. A másik hullahegy a temető melletti hullaház előtt alakult ki, miután a hullaház megtelt. Reggelenként a még élők húzták ki a holtakat a barakkokból és vermekből hordágyon cipelve. Sokszor már két fogoly is alig bírta el halott társukat, annyira legyengültek. A hullahalmok pedig egyre csak nőttek, néha két-háromszáz holttest is feküdt egymáson.
A sipotelei táborban uralkodó állapotokról szóló hírek a tábor falain kívülre is eljutottak. A román parlamentben is foglalkoztak a témával, sőt a román király kitüntetésre terjesztette fel dr. Pásztor Sándort a táborban folytatott kiváló orvosi munkájáért. Pásztor Sándor doktor azonban a kitüntetést ugyanúgy visszautasította, mint Iașiba szóló későbbi meghívást. Végig a táborban maradt, és ott dolgozott annak kiürítéséig.
Több mint tízezren pusztultak el
A tábort már annak idején is haláltábornak nevezték. Noha a későbbi haláltáborokkal ellentétben nem volt a tábor kimondott célja fizikailag megsemmisíteni annak lakóit, az embertelen körülmények végül mégis ezt idézték elő. Ezrek haltak meg a rossz ellátás, a hideg és a járványok miatt. Pontos adatok nincsenek az áldozatok pontos számáról. A tábort meglátogató svájci küldött információi szerint 1917 elején 17 ezer fő volt a sipotelei táborban, ebből hatezer fő halt meg. A hadifoglyok feljegyzései alapján azonban 15 ezer fő körüli lehetett a halottak száma.
A Monarchia már 1917 januárjában követelte a járványok leküzdését a románoktól. Később azzal fenyegetőzött, hogy ha a semleges svájci megfigyelők működését korlátoznák, vagy javaslataikat nem teljesítenék a románok, úgy a Monarchia megtorlással lesz kénytelen élni. Mackensen német vezértábornagy még ennél is tovább ment, kijelentette, hogy ha a hadifoglyokkal való bánásmód nem javul, akkor a megszállt román területeken 500 román előkelőséget fogat le túszként. A román kormány ezek után már intézkedett, és fokozatosan javultak a táborban uralkodó viszonyok. 1917 áprilisában Sipotele egy román tábornok személyében új parancsnokot kapott, s a viszonyok a korábbiakhoz képest megváltoztak.
1917. december 9-én Románia fegyverszünetet kötött, majd megindultak a tárgyalások a hadifoglyok hazahozataláról. A megállapodást 1918. már¬cius 23-án írta alá Románia és a Monarchia, majd 1918. április 10-én az utolsó hadifogolytranszport is hazatért. Ezzel véget ért a Sipotelében raboskodók kálváriája.

2012. július 20., péntek

MNO: Eger: megelevenedik a legendás ütközet

http://mno.hu/grund/eger-megelevenedik-a-legendas-utkozet-1093330

Dobó István és kétezer egri várvédő 1552-ben vastag betűkkel írta be Eger nevét a krónikákba. A 460. évforduló alkalmából az Egri Vitézlő Oskola az ország hagyományőrzőivel összefogva eleveníti fel Eger várának leghíresebb ostromát a 17. Végvári Vigasságok fesztiválon.

Fordulóponthoz érkezik az Egri Történelmi Vigasságok: szakít a múlt autentikus megjelenítésével, a fesztiválra idén meghívott előadások modern formában próbálják meg újraértelmezni a történelmi örökséget. A szervezőknek nem titkolt szándéka, hogy a fiatal közönséget is megszólítsák a darabokkal. Több új, Egerhez kötődő produkció is született erre az alkalomra: ma késő este mutatják be Cakó Ferenc homokanimációját az egri vár viadaláról, utána a Kiégő Izzók Vizuális Csoport a középkori Eger hangulatát megidéző fényinstallációját láthatjuk a Dobó téren. Egri témára épül az Attraction Látványszínház holnapi feketeszínházi előadása, és bemutatják Bulla Márta iparművész török viselet ihlette kollekcióját is. A hét végén a Bohemian Betyars, a Katáng és a Holdviola is zenél Egerben, délelőttönként pedig a gyerekeket várják színházi előadásokkal.

Holnap szereplőválogatáson választják ki Dobó István, Bornemissza Gergely, Cecey Éva, Sárközi és Jumurdzsák mai kori alakjait. Váratlanul felbukkanhatnak bárhol, korhű és életszerű fordulatokat teremtenek a város különböző pontjain, idézve Gárdonyi Géza regényének világát. Ezen a hétvégén minden Dobó, Bornemissza, Cecey és Sárközi nevű látogató ingyenesen léphet be az egri várba.

Július 28-án lesz a 460. évfordulója, hogy Dobó István és kétezer egri várvédő 1552-ben vastag betűkkel írta be Eger nevét a krónikákba. Az Egri Vitézlő Oskola az ország hagyományőrzőivel összefogva eleveníti fel Eger várának leghíresebb ostromát. Három napon keresztül újból végvári vitézek, huszárok és darabontok védelmezik a falakat a hódító oszmánokkal szemben, majd százan. Ezen a napon ágyúdörgés, lőporfüst és látványos párviadalok várnak minden érdeklődőt, járjanak akár Eger belvárosában, vagy épp az egri várban.

A Várkonyi Zoltán rendezte 1968-es film részletei:



2012. június 3., vasárnap

Erdélyi szellemi élet a két világháború között - Lánchíd Rádió Magyarok Hangtár

A két világháború között – Szász István Tas kalauzol bennünket

Aligha lehet teljes képünk a két világháború közötti erdélyi magyar szellemi életről, ha nem emeljük be az emlékezetbe a Hitelt és szellemi körét. 
Az elfelejtett erdélyi folyóiratot Makkai László, Makkai Sándor püspök-író fia alapította Kolozsvárott 1935-ben, nemzetstratégiai-szociográfiai szemleként működött. Az 1944-ig megjelenő lap szellemi holdudvarába olyan gondolkodók tartoztak, mint Tamási Áron, Kós Károly, Márton Áron püspök és Dsida Jenő. A lap szerkesztőségének otthont adó kolozsvári lakás berendezését, tárgyait Szász István Tas hozta Magyarországra, és Leányfalun, gyermekkori emlékei alapján e korszaknak emléket állító lakásmúzeumot rendezett be. A két világháború közötti erdélyi szellemi életben Szász István Tas kalauzol bennünket.
Szerkesztő: Horváth Ágnes

2012. január 19., csütörtök

LÁNCHÍD RÁDIÓ MŰSORAJÁNLÓ - Magyarok Legsúlyosabban a 33. dekrétum sújtotta a magyarokat

Magyarok

Legsúlyosabban a 33. dekrétum sújtotta a magyarokat



Adás:

  • 2012. január 21. szombat 9.05
  • 2012. január 22. vasárnap 19.05

Két magánszemély, Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, valamint Hahn-Seidl Alida, a németországi Hunnia Baráti Kör képviselője petíciót adott át január elején Brüsszelben az Európai Parlament illetékes bizottságának, a Benes-dekrétumokat fenntartó szlovákiai jogszabály ellen tiltakozva.

Véleményük szerint a dekrétumok egy része, illetve az azok érinthetetlenségét kimondó, 2007-es megerősítő jogszabály az uniós alapszerződésbe és az alapjogi chartába ütközik, ezért szeretnék elérni, hogy az Európai Unióban vegyék napirendre a kérdés.

A II. világháború után illetve alatt a csehszlovák kormány 143 dekrétumot fogalmazott meg, ebből 13 vonatkozott a kollektív felelősség elve alapján a Csehszlovákiában élő magyarokra illetve németekre. Legsúlyosabban a 33. dekrétum sújtotta a magyarokat. Megfosztotta azokat állampolgárságuktól és földtulajdonuktól.
Az elnöki intézkedések nyomán szenvedő áldozatokkal együtt idézzük fel a történteket.

Akad köztük olyan akit Csehországba vittek kényszermunkára, és olyan is aki a lakosságcsere keretében tévedésből került fel a kitelepítendők listájára.

Szerkesztő: Horváth Ágnes
E-mail cím: magyarok@lanchidradio.hu



2011. december 26., hétfő

Emlékpontok.hu

Rating:★★★★★
Category:Other

RÉSZLETES KERESÉS

2011. december 25., vasárnap

Google: Az ünnepi emblémákról

... és a magyar nemzeti ünnepeink?

Létezik-e magyar csapat, aki kész és képes volna a mi ünnepeinket megjeleníteni a böngészőben?


Mutatok néhány, már létező példát:

okt.20.


Park Wan suh's 80th Birthday


okt.23.
Tunisia Election 2011.
Argentina Elections 2011.


nov.3. 2011.
Oodgreoo Noonuncal's 91 th Birthday





 Dec. 1 . 2011.
Romanian National Day




... és még sokat lehet böngészni az összes 2011-es ünnepi piktogramok között.

Lehet, hogy én vagyok felületes, de nem találtam, sem a Pozsonyi Csata, sem a Rákóczi , vagy az 1848-as Szabadságharc,  esetleg a Nándorfehérvári Győzelem, vagy az 1956-os forradalomról megemlékező képet.
Liszt Ferenc születésnapjáról emlékeztke meg, úgy mint "Franz List" természetesen.

Egy szó, mint száz: Kedves magyar számítástechnikus mágusok, kössétek fel az alsót, köpjetek a markotokba, és csapjatok a lovak közé!  


Az ünnepi emblémák a Google-embléma mókás, meglepő és néha spontán módon történő módosításai az ünnepek és évfordulók megünneplésére, valamint a híres művészek, újítók és tudósok életével kapcsolatos megemlékezésre.

Honnan jött az ünnepi emblémák elkészítésének ötlete?



Az ünnepi embléma koncepciója még 1998-ban született, még mielőtt a vállalat részvénytársasággá alakult volna. Larry és Sergey játszadoztak a vállalati logóval, hogy jelezzék részvételüket a Burning Man fesztiválon a Nevada-sivatagban. Egy pálcikaemberről készített rajzot helyeztek a Google szó második "o" betűje mögé, és az új logót komikus üzenetnek szánták a Google felhasználói felé arról, hogy a Google alapítói "házon kívül" vannak. Bár az első ünnepi embléma viszonylag egyszerű volt, ekkor született meg az ötlet, hogy a jelentős események alkalmára ki kellene dekorálni a vállalati logót.

Két évvel később, 2000-ben Larry és Sergey megkérte a jelenlegi webmestert, Dennis Hwangot, aki akkor még gyakornok volt, hogy készítsen egy ünnepi emblémát a Bastille-napra. Felhasználóink annyira jól fogadták ezt a logót, hogy Dennist egyből kineveztük a Google fő ünnepiembléma-készítőjévé, és az ünnepi emblémák kezdtek egyre gyakrabban feltűnni a Google kezdőlapján. Az ünnepi emblémák eleinte főleg a megszokott ünnepnapok tiszteletére készültek, mára azonban számos eseményről és évfordulóról emlékeznek meg John James Audubon születésnapjától a fagylaltkehelyig.

Az ünnepi emblémák iránti érdeklődés idővel egyre nagyobbá vált mind az Egyesült Államokban, mind nemzetközi szinten. Az ünnepi emblémák elkészítése ma már tehetséges illusztrátoraink és mérnökeink feladata. Az ünnepi emblémák elkészítése számukra csoportmunka, amelynek célja, hogy felélénkítsék a Google kezdőlapját, és mosolyt csaljanak a világ különböző területein élő Google-felhasználók arcára.

Hány ünnepi emblémát készített el a Google az évek során?



A csapat több mint 1000 ünnepi emblémát készített el a világ különböző részein megjelenő kezdőlapjaink számára.

Ki választja ki az elkészítendő ünnepi emblémákat, és hogyan döntik el, hogy mely eseményekhez kapcsolódjanak ünnepi emblémák?



A Google-alkalmazottak egy csoportja rendszeresen összeül, és megállapodnak arról, hogy mely eseményekről emlékezzen meg az ünnepi embléma. Az ötletek számos forrásból érkeznek, így a Google alkalmazottaitól és felhasználóitól is. Az emblémák kiválasztásánál célunk, hogy olyan eseményekről és évfordulókról emlékezzünk meg, amelyek megfelelnek a Google imázsának és innováció iránti elkötelezettségének.

Ki tervezi az ünnepi emblémákat?



Minden megjelenő ünnepi embléma mögött egy illusztrátorokból és mérnökökből álló csapat áll.

Hogyan küldhetnek be a Google felhasználói vagy mások ötleteket az ünnepi emblémára vonatkozóan?



Az ünnepi emblémák csapata mindig szívesen meghallgatja a felhasználók ötleteit -- a következő Google ünnepi emblémára vonatkozó javaslatokat a proposals@google.com címre várjuk. A csapathoz naponta több száz kérés érkezik, így nem áll módunkban válaszolni mindegyikre. Azonban szeretnénk biztosítani Önöket arról, hogy mindegyiket elolvassuk :)

2011. július 20., szerda

Nagy csaták

http://crowland.uw.hu/csata.html
Ezen az oldalon olyan a magyar hadtörténelem számára meghatározó fontosságú csatákról találsz leírást, melyek döntően befolyásolták történelmünk alakulását is. Többek között a török elleni háborúk csatáiról, az 1848-49-es szabadságharc összecsapásairól és az I. és II. világháború magyar hadműveleteiről.

Ezen kívül a világtörténelem ugyanilyen meghatározó összecsapásait is szeretném bemutatni, elsősorban azokat, melyek vagy stratégiailag, vagy az új haditechnikák alaklmazásával váltak egyedivé, vagy csak kevésbé publikáltak, de a történelem alakulása szempontjából jelentős mérföldkövek. ...


2011. május 25., szerda

Beszélgetés Raffay Ernővel 19:05 -kor, ismétlés: este 23:00 óra után

Ma 2011. május 25., szerda, Orbán napja van

KETTESBEN – Szerda 19.05-19.55 Műsorajánló


Magyarország az egyetlen hely a világon, ahol a titkos szabadkőműves mozgalom iratai megtalálhatók és nincsenek páncélszekrényben. Az Országos Széchenyi Könyvtárban kutathatók. Raffay Ernő történész már a második köteten dolgozik. Az első tavaly decemberben jelent meg. A történész 20 évvel ezelőtt hívta fel magára a figyelmet, amikor kiadta Trianon titkai című munkáját. Ezután közéleti szerepet vállalt, Antall József kormányában, honvédelmi államtitkárként. 1995-től visszatért a tanításhoz, a Károli Gáspár Református Egyetemen.

KETTESBEN: 2011. május 18-án, 19.05-19.55-ig - Műsorajánló
Ismétlés: eset 11 és csütörtök reggel 5 után.

Szerkesztő-műsorvezető: Nagy Katalin

Telefonszámunk: +36-1-8148-755
SMS-számunk: +36-30-749-6720
E-mail címünk: kettesben@lanchidradio.hu

 

Szélessávú internettel rendelkezik?

Hallgassa rádiónkat jobb, 128kbit/s minőségben!

Gyengébb internettel rendelkezik?

Hallgassa rádiónkat akkor is, 32kbit/s minőségben!

Teszt üzemben, Shoutcast szerveren is.

Segítse rádiónkat a Shoutcast szerver tesztelésében, próbálja ki, 128kbit/s minőségben!