Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyartermékek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: magyartermékek. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. augusztus 6., szombat

‪Fémzárasat vagy szabadot?‬‏ - YouTube

Link
http://youtu.be/wkVGAsUp984

Hogyan uralták le a vetőmagcégek a piacot szerte a világon és részben már Magyarországon is? A Védegylet és a Zöld Pók filmje. Televízióban vagy projektorral vetíthető verzióban letölthető innen: http://www.mediafire.com/?5ndxa6ef9n24m88

Kategória:

Nonprofit szervezetek és aktivisták

Címkék:


2010. december 15., szerda

A MI MENZÁNK

--2010. 12. 15. --> 2010. 12. 15.
 LEGYEN egy évben két nap, A Magyar Kultúra Napja alkalmából 2011. január 21-én, pénteken és az Élelmezési Világnap alkalmából 2011. október 17-én, hétfőn, amikor a helyi ételek és specialitások szerepelnek a MENZAI étlapokon!

 
A Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület, a Védegylet, és az ESSRG szervezésében, a kistermelői civil érdekképviseleti együttműködés, valamint szakmai szervezetek és együttműködő önkormányzatok részvételével FELHÍVÁST teszünk közzé!

A Mi MENZÁNK!
Helyi ételek a Menzán

Várjuk olyan önkormányzatok/munkahelyek jelentkezését, akik ezen a két napon helyi specialitást kínálnak ebédre!

A helyi koszt legalább 3 fogásból álljon (leves, főétel, desszert, savanyúság, gyümölcs….). Lehet benne gyümölcs-zöldséglé, aszalvány, savanyúság, sütemény, s miden féle jó, AMIRE HELYBEN BÜSZKÉK! Amennyire a beszerzés engedi e két napon az ebéd helyi termékek és helyi alapanyagok felhasználásával készüljön.

Jelentkezés a meghírdetéstől folyamatosan: info@elotisza.hu
Jelentkezés módja:


A jelentkező szolgáltató címe, megnevezése,
A MENÜ (minimum 3 fogás) megnevezése, dátuma

A helyi specialitás rövid lényegi leírása

A főbb alapanyagok bemutatása: melyek a helyi alapanyagok, amelyek termesztése, tenyésztése 50 km-en belül történt. Kérjük, nevezze meg, ha van az alapanyagok közül tájfajta, helyi fajta, őshonos!

Az intézmények helye és neve, ahol a beküldött menüt felszolgálják ebédre a jeles napon.
CSATLAKOZZON A HELYI ÉTELEK A MENZÁN PROGRAM MEGHIRDETÉSÉHEZ ÉS LEGYEN ÖN IS BÜSZKE A HELYI ÉTELEIRE!


A MI MENZÁNK napon készült fotókat várjuk elérhetőségeinken.

A benevezett MENÜKET a következő honlapokon tesszük közzé: www.elelmiszeronrendelkezes.hu

2010. október 11., hétfő

Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!

És az oroszok majd eladják nekünk a mostani szibériai gázár duplájáért.
(Merthogy gyanúsan közel ehhez a mezőhöz épül az az állítólagos "európai gáztároló", melybe lehet, hogy nem is az oroszoktól jön majd a gáz - hanem alulról - de fizetünk érte még az orosznak is??? - olvasónktól)

Makói gázfosztás! Tudjon róla minden Magyar!

Magyarország földjének mélyén, Makó közelében olyan gázkincsre bukkantak hivatásos külföldi kincsvadászok, amely negyven éven át képes volna biztosítani Magyarország gázellátását, vagy a mostani ínséges időkben egy intenzív, húsz évre rövidített kitermelést véve alapul, akkora bevételhez juttathatná a magyar államkasszát, amely rövid idő, mondjuk öt-tíz év alatt a magyar életszínvonalat körülbelül az ausztriaira emelné, és húsz év múltán a magyar gazdaság csak e gázkincsnek köszönhetően felzárkózhatna a gazdag Európához.

Mindebben nincs semmi túlzás. Minden érdeklődő ember tudta, hogy az Alföld mélyén többféle kincs lapul - olaj, gáz, termálvíz -, csak meg kell találni, de az sem nehéz, csupán fúró és némi türelem kell hozzá.

Körülbelül olyan feladat ez, mint gombostűt találni a tűpárnában. A Falcon Oil, ez a kanadai központú multi cég képes volt - saját állítása szerint - egy éven át keresni, amíg telibe találta a gombostűt, vagyis a 600 milliárd köbméteres gáztartályt, lent, hat kilométer mélyen a föld alatt.

A cég - nem tudni hogyan és mennyiért - kizárólagos jogot kapott 35 évre a magyar államtól a gázkutatásra, és ami elképesztő, a gáz kitermelésére és eladására is. A magyar állam szerényen csak 12 százalék bányajáradékot kér cserébe, vagyis odaajándékozta a Falcon Oil-nak e páratlanul értékes gázkincs 88 százalékát.

Hogy mennyi pénzről van szó? Ebből a gázkincsből az utolsó fillérig ki lehetne fizetni a teljes magyar államadósságot, ami egyúttal a magyar gazdaság elképesztő felerősödését eredményezné. Avagy fel lehetne függeszteni a megszorításokat, sőt emelni lehetne a nyugdíjakat és a béreket, és a gazdaságot serkentő intézkedéseket lehetne indítani.

Felfoghatatlanul sok pénz, ami a jelek szerint majdnem mind a másé lesz. Nem kell, hogy így legyen. A magyar jog ismeri a feltűnően aránytalan szerződés fogalmát. Az ilyen szerződést meg lehet támadni, és amíg jogállami volt Magyarországon, addig a bíróság az ilyen szerződéseket meg is semmisítette. Íme, itt a nagy történelmi pillanat a nagy közös cél, amelynek mentén közös nevezőt találhatnának az ország egymással szembenálló erői.

Senki nem vitatja el a külföldi befektető jogát a tisztes haszonhoz, de senki sem fogadhatja el a tisztességtelen haszon érvényesítését. Tudtuk, hogy Magyarország földjének mélyén kincsek lapulnak, örömmel vettük a kalandos kedvű vállalkozók jelentkezését, azonban az államnak jól felfogott érdeke, hogy az ország földjében rejtőző kincs kiaknázása az ország népének érdekeit szem előtt tartva történjék. Magyarország nem Rhodesia, és ez nem a XIX. század!!!

A (volt) Gyurcsány-kormány hallgatott a szerződés tartalmáról. Van azonban egy pont, ahol már meg kell állítani a dolgok menetét. A makói gázkincs kitermelése nem történhet meg a mostani feltételek között. Az ország népe nem nézheti ölbe tett kézzel saját kifosztását. A történelmi hanyatlásnak és a kollektív hülyeségnek egy ponton véget kell vetni Azért, mert lelkiismeretlen bűnözők a maguk pitiáner hasznára, olcsó jutalékokért kiárusítják apránként és nagyban az ország kincseit, még nem kell feladni mindent, még érdemes harcolni mindazért, ami megmenthető.
A magyar nagytőkének sem áll érdekében az ország kifosztása. Talán vegyünk példát a horvátokról Ők nem adták oda koncesszióba sem 35 évre, sem rövidebb időre, sem a Falcon Oil-nak, sem másnak az Adriát. Inkább maguk építettek autóutat, hogy a turisták kényelmesebben odaérjenek. Nota bene: az ügyes kanadaiak a horvátoktól bérelték azt a fúrótornyot, amivel Makónál gázt találtak.

Küldd tovább mindenkinek! Tudjon róla minden Magyar!

Juhász Ágnes Katalin
FŐGÁZ Földgázelosztási Kft.
1117 Budapest; Budafoki út. 54. Tel: +36 20 778 0350

*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Kapcsolódó: Vén István pere

2010. szeptember 16., csütörtök

A termelőtől egyből a menzára kerülhet a zöldség, gyümölcs

2010. szeptember 15., 18:04
http://www.hirszerzo.hu/cikkprint.166641

Életbe lépett szerdán a közbeszerzési törvénynek az a változtatása, amely lehetővé teszi, hogy a helyben termelt terményeket közvetlenül, közbeszerzési eljárás nélkül vásárolhassák meg a közétkeztetéssel foglalkozók, például az iskolai menzák, a szociális étkeztetést végzők - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerdán a Fejér megyei Mány községben tartott kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón.
A Hársfadombi Általános Iskolában a miniszter hangsúlyozta: a törvény változtatása újabb fontos lépés azon az úton, amelynek célja, a magyar piac magyar megnyitása a termelők előtt.

Fazekas Sándor szerint a korábbi kormányzati időszakokban nem volt mód arra, hogy a közétkeztetési intézmények közvetlenül vásárolhassák meg a helyi termelők terményeit, a zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tojást, mézet, szárított, aszalt termékeket, s így a helyben megtermelt zöldség sokszor több száz kilométert "utazott", mire az asztalra került.

Az ellenőrzés marad

A Magyar gazdakörök, és Gazdaszervezetek Szövetsége részéről Kiss Miklós azt mondta a Hírszerzőnek: a beszállító gazdáknak magas minőséget kell garantálniuk, de szerinte ezzel nem is lesz probléma, mert „a helyben megtermelt élelmiszer általában jobb minőségű, mint azok, amiket egy központból szállítanak ki”. Ettől függetlenül az így a konyhákra kerülő alapanyagokat természetesen ugyanolyan szigorúan ellenőrzik a hatóságok, mint bármely más esetben – mondta a MAGOSZ képviselője.

Azoknak a kistermelőknek, akiknek a terményére, termékére helyben igényt tartanak, a mezőgazdasági szakigazgatási hivatalban regisztráltatni kell magukat, s eleget kell tenniük egy egyszerű feltételrendszernek, többek között permetezési naplót kell vezetniük. A vidékfejlesztési tárca abban bízik, hogy több ezren élnek majd a lehetőséggel - mondta Fazekas Sándor.

Ismerik a forrásokat

A kormány egyszerűbb, jobban átlátható, takarékosabb, a helyi gazdák és fogyasztók érdekeit szolgáló megoldásokat igyekszik találni a végett, hogy egészséges, friss termény kerüljön a gyerekek, a közétkeztetésben részt vevők asztalára - tette hozzá a miniszter.

Ugron Zoltán Mány község független polgármestere arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a község iskolájában mintegy 120-130, az óvodában pedig 110 adag ételt főznek naponta. Ezért örömmel fogadták a lehetőséget, hogy a friss zöldséget, gyümölcsöt, tejet, tojást azoktól a helyi gazdáktól szerezzék be, akiket jól ismernek.

A kormányszóvivői tájékoztatón rögtönzött terménybemutatót tartott egy helybeli gazda. Bokodi Sándor - aki tehenészetet tart fenn, s zöldséget, gyümölcsöt is termel, az elsők között élt a hosszú távú, helybeli értékesítési lehetőséggel.


(Forrás: MTI, Hírszerző)

Kapcsolódó: >>
Támogatási lehetőség családi gazdálkodóknak szept. 20-ig


2010. január 27., szerda

Rozmaringos báránycomb

Rozmaringos báránycomb

Forrás:  http://www.mentsdmegarackat.hu/index.php/receptek

Összetörünk nagyszemű tengeri sót, rozmaringot és fokhagymát mozsárban, majd felöntjük egy kis olíva olajjal. A combot vékony pengéjű késsel megszurkáljuk, a résekbe töltünk egy kis fűszerkeveréket.

Ha készen vagyunk a combot vékonyan beolajozzuk, a maradék fűszert eloszlatjuk rajta. Fóliával letakart tálba tesszük, a hűtőben legalább 3-4 napig érleljük. Sütéskor a tepsit vékonyan kiolajozzuk, citromlevet, szemes borsot és egy babérlevelet is rakjunk be a comb mellé, aláöntünk 1-2 deci húsleves alaplevet (nem a kockából készültet). Lefedve a sütőbe tesszük. Hústűvel ellenőrizzük (ha átsült már nem jön véres lé a szúrás helyéről), majd fedetlenül is sütjük, hogy színt kapjon. Semleges ízű köret passzol hozzá.

Racka receptek: Bárányborda mustáros kéregben

Bárányborda mustáros kéregben
Forrás:   http://www.mentsdmegarackat.hu/index.php/receptek

Zsemlemorzsába sót, borsot és tetszés/ízlés szerinti zöld fűszert keverünk (majoranna, babérlevél, bazsalikom, rozmaring, kakukkfű, oreganó, levendula, zsálya stb.).

A bordát bekenjük vékonyan jó minőségű mustárral, majd beborítjuk a fűszeres zsemlemorzsával. A morzsát jól belenyomkodjuk a mustárba, kicsit úgy, mintha paníroznánk. Olíva olajjal vékonyan kikent tepsibe tesszük, öntünk mellé egy kis vizet és félédes fehér bort (éppen csak a tepsi alján legyen nagyon vékonyan), majd fólia alatt sütjük készre. A fóliát leszedve megpirítjuk.

Racka receptek

Birkapörkölt

Forrás:http://www.mentsdmegarackat.hu/index.php/receptek

Itt kell leszögezeni, hogy a birkapörkölthöz legalább harmadik életévében lévő állat húsa a megfelelő. Azon belül is a csontos részek, úgy mint nyak, lábszár, borda és lapocka adják az alapját a pörköltnek.

Tegyünk bele húsos részeket is, mint a comb. Aki kedveli az belsőséget is belefőzhet (szív, máj, tüdő). A húst falatnyira daraboljuk, a csontokat kettéütjük, hadd élvezzük majd tartalmuk minden cseppjét az ételben. Mangalica zsíron megpirítjuk a szeletelt szalonnát, majd hozzáadjuk a felkockázott hagymát  és a köményt. Mikor a hagyma üveges belekeverjük a húsdarabokat és a csontokat, alaposan átpirítjuk, majd meghintjük a fűszerpaprikával is. Lehúzzuk a tűzről úgy keverjük át, nehogy a paprika megkeseredjen! Annyi vízzel engedjük fel, amennyi az egészet éppen ellepi, beletesszük a rozmaringot, a babérlevelet, az aprított fokhagymát, a négyrét vágott paradicsomot és a darabolt paprikát is. Sózzuk, majd lassú tűzön addig főzzük amíg puha nem lesz.

Hozzászólások

Racka receptek

Forrás: http://www.mentsdmegarackat.hu/index.php/receptek
Palócleves

Talán kevesen tudják, ezt a mennyei levest Gundel János kreálta az 1900-as évek vége felé Mikszáth Kálmán író, a "nagy palóc" kedvére. Próbálják ki, mert megéri!

A hozzávalók: 300 g lapocka vagy nyak hús, 200 g krumpli, 250 g zöldbab, 2 dl tejföl, 30 g liszt, nagy fej hagyma, zsír, 1 csipet őrölt kömény, 1 babérlevél, 1 gerezd fokhagyma, só, pirospaprika és kapor.

 

A húst felkockázzuk, leforrázzukés hideg vízzel leöblítjük. Az apróra vágott hagymát a zsíron megpároljuk, rászorjuk a pirospaprikát és húst, erős tűzön néhány percig pirítjuk. Mérsékeljük a tüzet, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát, köményt és fedő alatt csaknem puhára pároljuk. Közben külön-külön lábasban félpuhára főzzük a kockára vágott krumplit a babérral és külön a zöldbabot. Majd mindkettőtt a levükkel együtt a pörkölthöz adjuk. A lisztet símára keverjük a tejföllel, a levesbe habarjuk és jól összefőzzük amíg minden meg nem puhul. Tálaláskor megszórjuk az apróra vágott kaporral.


2009. november 23., hétfő

Gyümölcslé vásár

Lehetőségünk nyílt 100%-os gyümölcslé árusítására, termelői áron. Az eladás folyamatos lesz ezután, a raktár pedig Győrben Haba Vilmosnál a Ladik u. 9/a.-ban található.

A termékek:
100%-os Almalé - 5l - 1.400 Ft

Kajszi, Őszilé, Meggy, Feketeribizke, Bodza, Cékla, Vegyeszöldség, Sárgarépa, Sütőtök, Körte - 5l - 1.600Ft

Amennyiben igény van rá, ugyanitt szörpök is kaphatók. Távolabbi városokba a szállítás megoldott.

Kérem a megyéket, és tagjainkat, jelezzék vásárlási szándékukat. A december 26-án induló karácsonyi vásárunkban is kaphatók már a gyümölcslevek.

Jelentkezni, rendelést leadni lehet: Németh Judit 30/3008282 és Haba Vilmos 20/3806176

2009. október 27., kedd

Mentsd meg az őshonos magyar rackát!

Rating:★★★★★
Category:Other


Mentsd meg a rackát!

Kedves Látogató!

 Szeretnénk megmenteni a rackát. Nem a kihalástól, mert az még nem fenyegeti, bár a tendenciákat figyelembe véve az is reális lehetőség. Az ismeretlenségtől szeretnénk megmenteni és ennek minden következményétől. Szeretnénk, ha mindenki megismerné és tudná, hogy egyedülálló magyar fajtáról van szó, amely már több mint ezer éve velünk él. Ha mindenki tudná, hogy már alig 2000 anya van csak az országban, pedig a XIX. században milliós volt a létszámuk. Szeretnénk, hogy a racka ismét megbecsült állat legyen. Ön is segíthet ebben.

ÉLŐTISZA - http://www.elotisza.hu

Rating:★★★★★
Category:Other



www.élőtisza.hu

Sokat hallhatunk a társadalmi felelősségvállalásról, és egyre többen tesznek érte, hogy ez a kifejezés értékes tartalommal teljen meg. Tisztelettel figyelmébe ajánljuk magas minőségű, Tisza menti tájtermékeinket, közvetlenül termelőktől, előállítóktól. Tetszetősek, rangosak, kifejezik a megbecsülést, a tradíciók tiszteletét és a hazai gazdaság erősítése iránti elkötelezettséget. Egyedi, különleges ajándéktárgyak, amik mindamellett, hogy értéket képviselnek, segítséget jelentenek a Tisza mentén tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak, termelőknek. Termelőink egy hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel küzdő országrészben teremtenek munkahelyet, megélhetést, mely a környezet erőforrásait bölcsen hasznosítja.

| Tovább

Szemlézés az oldalról:

Száműzött Magyar Irodalom előadás sorozat

Budapest

2009. október 19.

Október 19-én 18 órától a  Püski-Masszi Galéria szeretettel meghívja Önt a „Száműzött Magyar Irodalom” című előadás sorozatának második rendezvényére, melynek témája Herczeg Ferenc. Az előadás előtt és után
lehetőség lesz az ÉLŐ TISZA tájtermékek közül a keresztszemes hímzéssel készített könyvjelzők megrendelésére a KARÁCSONYI KÖNYVJELZŐ VÁSÁR indító programjaként. Bővebben :http://free.x3.hu/vtt/termek/program.doc


Kockás liliom túra

Márokpapi


Hazánk egyik legszebb védett növénye a kockás liliom, melynek legnagyobb állománya a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetben található. Rózsaszínes, sakktáblaszerűen foltos bókoló virágaival sok természetfotóst megihletett. E szemet-lelket gyönyörködtető liliommal, szakembereink vezetésével lápréteket és ligeterdőket bebarangolva találkozhatunk.

A Szatmár-Beregi-sík élővilága rendkívül gazdag, melynek egyik oka, hogy az iparosítás és annak velejárói sem nálunk, sem határunkon túl nem számottevő. Fajgazdagságára példa, hogy növénytakarójában megtalálni a hazai flórának több mint felét. Hasonlóan sokszínű az állatvilága is, pedig az egész Szatmár-Beregi sík 1700 km2-nyi területe hazánkénak alig 2 %-a. A táj hajdani képéből sokat máig is megőrzött. Alakításában a vizek játszották a legnagyobb szerepet.

Márokpapi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a beregi rész szívében található (Vásárosnaménytól 20 km-re). A településen nem halad keresztül főforgalmi út, elhelyezkedése miatt nincs átmenő forgalma sem. A falu lélekszáma 360 fő.

Termékek
aszalt gyümölcs aszalt szilva



... és még sok minden:    http://www.elotisza.hu/termek-list.php

2009. szeptember 29., kedd

Morvai Krisztina nyilt levele Gráf József miniszeternek

2009.09.28 Jobbik.hu

Gráf József Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Miniszter úr részére

Budapest, 2009. szeptember. 24.

Tisztelt Miniszter Úr!

Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 17.§-a a következőképpen rendelkezik:

"Az állami szervek kötelesek az Európai Parlament képviselői részére a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni."

E jogszabályra figyelemmel az Európai Parlament magyarországi képviselőjeként és az EP Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságának tagjaként az alábbi körben kérek felvilágosítást Öntől. (Tekintettel arra, hogy a magyar gazdák drámai helyzetbe kerültek, s a helyzet minden nappal rosszabb lesz, kérem, hogy a kért felvilágosítást soron kívül, a lehető legrövidebb időn belül szíveskedjék megadni.)

1. A tejtermelők helyzetének javítására irányuló kormányzati intézkedésekkel kapcsolatos felvilágosítás kérése

Az Európai Bizottság a Tanácsnak írott közleményében ("A tejpiac helyzete 2009-ben") - a továbbiakban Dokumentum - számos intézkedést tett lehetővé és javasolt a tagállamoknak a tejtermelők helyzetének javítása érdekében. Ezek közül szeretnék kiemelni néhányat, érdeklődve Miniszter Úrtól arról, hogy a Magyar Kormány élt-e ezekkel a lehetőségekkel, ha nem, miért nem, ha igen, akkor milyen formá(k)ban.

A Dokumentum a 4.3. pontban A tejtermékek értékesítésének előmozdítására irányuló egyéb intézkedések címszó alatt a következő (tej) piac védelmi felhívást intézi a tagállamokhoz.

"a) Forgalmazási előírások

A közösségi szabályozásban szereplő meghatározások szerint a tejtermékeknek (beleértve a tejet, vajat, tejszínt, savót, joghurtot és sajtot is) 100%-ig tejből kell készülniük. Az olyan helyettesítő termékek, mint például a látszólagos megegyezést mutató, úgynevezett "analóg" sajt vagy fagylalt - amelyek tejzsír helyett növényi olajokat tartalmaznak - piaci megjelenése tovább rontja a tejtermékek értékesítési esélyeit.

A tejtermékek használatban lévő elnevezéseit illetően a tagállamoknak proaktív intézkedésekkel el kell érniük, hogy a tejtermék meghatározása valóban érvényesüljön és ezáltal megelőzhető legyen, hogy a tejpiacot további károk érjék."

- Történt-e Magyarországon ilyen proaktiv intézkedés, megvédjük-e ma Magyarországon a piacot (az EU elvárásoknak megfelelően) a "mű-tejtermékektől"? Megtörtént -e a forgalomban lévő minden egyes tejtermék minőségi szűrése az idézett EU rendelkezés értelmében? A hajtógázos "tejszín" nevű szójás cukros "valami" az egyik legnyilvánvalóbb példa arra, hogy nem.

b) Egyéb intézkedések

"Nemrég valósult meg az iskolatejprogram kiigazítása, amelynek eredményeképpen a program leegyszerűsödött és immár kiterjed a középiskolákra is, valamint megnövekedett az érintett termékek száma is."

* Hogyan hasznosította a Magyar Kormány a tejtermelők megmentése érdekében az EU által támogatott iskolatej-programot?

A Dokumentum 5. pontja a következőként rendelkezik:

c) Előrehozott közvetlen kifizetések

"A Bizottság engedélyezni fogja, hogy a tagállamok a közvetlen kifizetések legfeljebb 70 százalékát december 1-je helyett már október 16-tól kezdődően folyósíthassák. A tagállamok ezen kívül a likviditási gondokkal küzdő tejtermelőknek úgynevezett csekély összegű ("de minimis") állami támogatásokat nyújthatnak, és piaci feltételekkel kölcsönöket is folyósíthatnak számukra."

* Kérdésem: Magyarországon számíthatnak-e a gazdák a közvetlen kifizetések jelentős részének október 16-án kezdődő folyósítására? Nyújtott-e a magyar kormány (magyar állam) a likviditási gondokkal kűzdő tejtermelőknek állami támogatást, amennyiben igen hány gazdának, milyen mértékben ? Milyen állami kölcsön felvételi lehetőségeket kaptak a magyar gazdák?

Az intervenciós felvásárlásokról így ír a Dokumentum:

"A Bizottság július 13-án javaslatot tett arra, hogy a vaj és a sovány tejpor intervenciós felvásárlása augusztus után is folytatódjon, átmeneti jelleggel a 2009-2010-es idényben és esetleg a 2010-2011-es időszakban is.

Az intervenciós készletek mindaddig raktáron maradnak, ameddig értékesítésük zavart okozhat a belső piacon vagy a világpiacon."

* Kérem, tájékoztasson arról, hogy állnak a magyarországi intervenciós felvásárlások?

A további lehetőségek között a Dokumentum kitér a magántárolásra és az export visszatérítésekre is, a következők szerint:

d) Magántárolás

"A magántárolási támogatás augusztus 15. után is folytatódik."

e) Visszatérítés

"A Bizottság a jelenleg folyó nemzetközi tárgyalások figyelembe vétele mellett - ameddig csak szükséges - objektív szempontok alapján továbbra is lehetővé teszi export-visszatérítés igénybe vételét."

* Kérem Miniszterurat, tájékoztasson a magántárolási támogatások és az export visszatérítések helyzetéről, a számok tükrében! (Hány gazda kapott ilyen támogatást, milyen mértékben, összegben?)

A dokumentum 8.2 pontja a következőkre mutat rá:

8.2. A közvetlen támogatások átcsoportosítása - különleges támogatás

"A 73/2009/EK rendelet 68. cikke rendelkezéseinek értelmében egy tagállamon belül a közvetlen kifizetések bizonyos mértékig átcsoportosíthatók lesznek a termelők, az ágazatok és a régiók között. A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására.

(...)A tagállamok programokat hozhatnak létre a mezőgazdasági termékek minőségének és forgalmazásának javítására, illetve a környezet védelmének vagy az állatok jóllétének a fokozására. A tejkvóták fokozatos felszámolásával járó következmények enyhítésére a tagállamok a tejágazaton belül külön támogatás formájában segíthetik az érzékeny területeket vagy a kiszolgáltatott helyzetbe került tejtermelőket.

A tagállamoknak a szerkezetátalakítási vagy fejlesztési programok hatálya alatt álló területeken lehetőségük van a termeléstől függetlenített intézkedések alkalmazására (az egységes támogatási rendszer keretében újabb jogosultak megállapítására vagy a támogatási értékhatár megemelésére) az egységes támogatási rendszer (SPS) és az egységes területalapú támogatási rendszer (SAPS) pénzügyi keretének legfeljebb 10%-áig, azaz mintegy 4000 millió EUR erejéig.

A 10%-ból 3,5% (mintegy 1400 EUR) kötődhet a termeléshez.

A tagállamoknak 2009. augusztus 1-éig kell dönteniük a különleges támogatás szükségességéről a 2010. évet illetően. Azok a tagállamok, amelyek 2011-től kívánnak különleges támogatást alkalmazni, 2010. augusztus 1-jéig hozhatják meg ezt a döntést. A tanácsi rendelet lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy döntésüket 2011. augusztus 1-jéig megváltoztassák. Ha ez problémát okozna, megfontolható e rendelkezés rugalmasabbá tétele.

A KAP állapotfelmérése megnövelte a tejtermelőknek nyújtható állami támogatások alkalmazási körét. Hogy a termelőknek kifizetendő támogatás ne csökkenjen a szükségesnél nagyobb mértékben, a tagállamok - a 3,5%-os felső határon belül - finanszírozhatják e támogatás legfeljebb 55%-át a tejtermelőknek szánt különleges támogatás formájában."

* Döntött-e a magyar kormány az augusztus 1-i határidőig, s sor kerül -e Magyarországon a fent körülírt ún. "különleges támogatásra"? Mit jelent ez konkrétan a magyar gazdák számára? A 73/2009/EK rendelet 68. cikke lehetőséget adna (adott volna?) arra is, hogy az almatermelők válsághelyzetét a kormány hatékony intézkedésekkel enyhítse.

(Az almatermelőknek a léalma botrányosan leszorított felvásárlási ára miatt kialakult válsághelyzetével kapcsolatban e levél későbbi részében kérek felvilágosítást.)

A Dokumentum 9. pontja a következő felsorolást tartalmazza:

"A vidékfejlesztés keretében a tejtermelők támogatásának az alábbi lehetőségei vannak:

* beruházási támogatás, például a tejtermelés hatékonyságának vagy az állatjóllét fokozásának az érdekében,
* kifizetések a kedvezőtlen helyzetű térségekben gazdálkodó tejtermelők részére,
* a környezetbarát tejtermelési formák támogatása, például a biotermelés, csökkentett trágyázású legelőgazdálkodás vagy a hegyi legelőgazdálkodás,
* egyes olyan állattartási formák támogatása, amelyek hozzájárulnak az állatok jóllétének előmozdításához, például legeltetési támogatás formájában,
* a tevékenységek diverzifikációjára irányuló támogatás, például a termelőhelyen történő értékesítés vagy a megújuló energia-termelés elősegítése,
* Azon tejtermelők támogatása, akik el kívánják hagyni az ágazatot, beleértve a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét is.

A tejágazat szerkezetátalakításához kapcsolódóan egy további lehetőség, hogy a tagállamok ösztönözhetik erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban."

* Kérem Miniszter Urat, szíveskedjen részletes tájékoztatást adni arról, hogy a fent felsorolt támogatási lehetőségek közül melyikkel milyen mértékben élt a magyar kormány.
Hány gazdának nyújtottak s milyen mértékben a felsorolt támogatási formákból? Milyen intézkedéseket tett a kormány a termelőhelyen történő értékesítés elősegítésére? (A gazdák hozzám érkező panaszaiból úgy tudom, hogy számos helyen az illetékes hatóságok mindent megtesznek a termelőhelyen történő értékesítés akadályozására, teljességgel szembemenve ezzel az EU javaslatának és a helyi értékesítést következetesen bátorító, támogató politikájának.) Hogyan ösztönzi a kormány erős termelői szervezetek kialakulását a tejágazatban? (A Dokumentum későbbi részéből tudjuk, hogy az EU arra is biztatja a tagállamokat, hogy a termelői szervezetek/szövetkezetek működési költségeihez járuljanak hozzá, ily módon is lehetőséget adva kialakitásukra és fennmaradásukra. Van-e erre példa Magyarországon? Milyen példák vannak a termelői szövetkezetek kialakulásának egyéb formában történő ösztönzésére?)

2. A versenyhatósági intézkedésekkel kapcsolatos információ kérés (nem kizárólag a tejtermelőkkel kapcsolatosan)

A Dokumentum fontosnak tartja a versenyjogi szabályok betartatását a tagállamokban, nyilvánvalóan utalva például a hipermarketláncok árleszorító gyakorlatára, illetve egyéb a tisztességes versenyt sértő megnyilvánulásaira. A versenyellenes - például a termelői/felvásárlási árakat mesterségesen leszorító - tevékenység elleni fellépésre nézve a Dokumentum a következő javaslatokat teszi:

10.2. Verseny

"A Bizottság - a Versenypolitikai Főigazgatósággal az élen - vizsgálja az esetleg előforduló versenyellenes gyakorlat eseteit az élelmiszer-ellátási láncban, különös tekintettel a tejágazatra. A versenypolitika az egyenlő versenyfeltételek biztosításában és a versenytorzulás megakadályozásában kulcsszerepet játszik az ágazat szempontjából. Ha a Bizottság megállapítja, hogy nincs igazi verseny, akkor habozás nélkül élni fog a Szerződésben biztosított hatásköreivel. Ugyanolyan fontos szerep hárul a hasonló hatáskörrel rendelkező nemzeti versenyhatóságokra is, akik a versenyjogot a nemzeti piac sajátosságainak megfelelően tudják alkalmazni. Ezért e szervek között az Európai Versenyhatóságok Hálózatán belüli párbeszéd javításával és további informális egyeztetések által hivatalosan is erősíteni kell az együttműködést és a bevált módszerek megosztását."

Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, milyen versenyhatósági intézkedések történtek a termelők (gazdák) védelmében, különösen az árakat leszorító, a versenyt látványosan tisztességtelenül korlátozó szupermarket/hipermarket láncok esetében? Ezt a kérdésemet nem csupán a tejtermelőkkel kapcsolatosan teszem fel, hanem általában a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos versenyhatósági szerepvállalás vonatkozásában, azaz arra vagyok kiváncsi, mit tesznek a magyar versenyhatóságok azért, hogy a gazdákat/termelőket a teljes kiszolgáltatottságtól megvédjék, a versenyt sértő tevékenységet -különösen az említett láncok vonatkozásában - megtiltsák? Megszervezte-e a kormány azt, hogy a magyar versenyhatóságok -az EU javaslatának megfelelően - megismerhessék és alkalmazzák a más uniós országokban bevált versenyhatósági módszereket? Van-e ilyen terve a tárcának?

3. Tájékoztatás kérése az almatermelők (és az almatermelés) válsághelyzete kapcsán

Utolsó kérdéseim a léalma felvásárlással kapcsolatban - illetve az alma-ágazat teljes szervezetlenségének eredményeként - kialakult válsághelyzettel kapcsolatosak. A válsághelyzet ma már az egész ország számára ismert. A fő kérdés, hogy mit tesz az állam, mit tesz a kormány a drámai helyzet orvoslására. Az alma ültetvényeket az elmúlt lo évben sok milliárdos támogatással létesítették az adófizetők pénzéből és most sorsukra hagyja őket -és a gazdákat, az almatermelőket - az állam. Más megfogalmazásban: a nagyrészt közpénzből megvalósított beruházás most - a válság és a kormányzati tehetetlenség miatt- nem hoz hasznot az országnak, de tönkremennek az almatermelők is, vagy kivágják, vagy sorsukra hagyják az almafákat.
Mindez történik abban a Szabolcsban, ahol így is nagyobb a munkanélküliség az átlagnál és jelentősebbek a megélhetési gondok.

* Milyen intézkedéseket tervez a minisztérium az ágazat rendbetételére? Hogyan kívánja a kormány az EU és a magyar jogszabályok elvárásainak megfelelően - biztosítani a verseny tisztaságát, a termelők védelmét és a nemzeti vagyon herdálásának megakadályozását általában a magyar mezőgazdaságban és specifikusan az alma ágazatban?
* Kérem Miniszter Urat, tájékoztasson arról, lát-e a tárca lehetőséget az iskola-alma program beindítására? Az EU a 2010. évre - a költségvetés részévé téve- iskola-alma programot indít. Javaslom, hogy a magyar kormány -az ágazat és a gazdák válsághelyzetére tekintettel - legyen proaktiv és már az idei évben indítsa el a programot, összhangban az Unió elképzeléseivel. Hajlandó-e erre a kormány? (Mint köztudott, a léalma felvásárlásakor mintegy 40 százalékban étkezésre alkalmas almát vesznek át a felvásárlók -s adnak tovább magas áron. Ennek a gyakorlatnak a tisztességességéről és jogszerűségéről most nem szeretnék vitát kezdeményezni. Mindazonáltal ezen összefüggés alapján világos, hogy a mesterségesen és tisztességtelenül leszorított léalma felvásárlási ár helyett az iskola -alma program beindításával tisztességes ár realizálható.)
* A drámai mértékű jégkár kompenzálására, enyhítésére a ténylegesen elszenvedett kár töredékének erejéig került csak sor, az almatermelők -és más gazdák - vonatkozásában. Helyesnek tartja-e ezt Miniszter Úr, illetve van -e lehetőség további kárenyhítésre?

Kérem Miniszter Urat, hogy a fenti kérdéseimre a lehetőség szerinti legrövidebb időn belül válaszolni szíveskedjék. Ezúton is kérem arra, hogy az ismertetett Dokumentumban felsorolt intézkedéseket a legnagyobb számban és a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák a válsághelyzetbe jutott magyar gazdák érdekében.

Sajnálatos módon ezen intézkedések - teljeskörű kihasználásuk esetén is - csupán "tűzoltó" jellegűek. A valódi megoldást az alapproblémák megoldása jelentené. Magyarország úgy csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy piacaink száz százalékát kellett felajánlanunk, "cserébe" pedig a régi tagállamok mezőgazdasági támogatásának 25%-át kaptuk. Ezt az igazságtalan és egyben jogszerűtlen "cserét" ideje lenne orvosolni. Vagy haladéktalanul meg kellene szereznünk a 100%-nyi mezőgazdasági támogatást vagy piacainkat védelmére kellene lehetőséget követelnünk, hiszen enélkül a magyar mezőgazdaság teljesen tönkremegy. A túlhajszolt liberalizáció eredményeként Magyarországra áramlik a külföldi élelmiszer, leszorítva az árakat, eltorzítva a piacot, tönkretéve a gazdákat és az országot is. (Az almaágazat válságának is egyik fő oka a kinai almasüritmény beengedése az országba. A tejágazat válságának egyik fő oka szintén a Magyarországra áramló hatalmas mennyiségű külföldi tej, tejtermék illetve "mű-tejtermék". ) Valódi orvoslást az jelent majd, amikor a teljes liberalizáció helyett átgondolt szervezésre kerül sor, s a WTO által diktált szabadkereskedelmi logikának a mezőgazdaságra erőltetését felváltja az élelmiszer önrendelkezés jogának gyakorlása. Ennek keretében az államok illetve a helyi közösségek maguk dönthetik el mit és hogyan kívánnak megtermelni s az embereknek joguk lesz helyben megtermelt, egészséges élelmiszert fogyasztani. Itt az ideje -a gazdaság és a politika egészében, s így a mezőgazdaságban is - egy új paradigma bevezetésének. Nem lehet tovább kozmetikázni azt a globalizált világuralmi rendet, amely látványosan megbukott. A globalizáció helyett lokalizációra, a kizárólag profit és pénzközpontú szabadkereskedelmi logika helyett ember és közösségközpontú döntéshozatalra van szükség.

Nem úgy kell feltenni a kérdést, hogy mi hoz több profitot, hanem úgy, hogy mi a jó döntés az emberek szempontjából s a közösség (így a falu, a vidék megmaradása és fejlődése) szempontjából.

Tájékoztatom, hogy levelemet megküldöm az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tagjainak, s a sajtó útján a magyar nyilvánosságot is tájékoztatom, mind levelemről, mind az Ön szíves válaszáról.

Tisztelettel

Morvai Krisztina,
EP képviselő
(Független/a Jobbik Delegáció tagja)

KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉG LEHETŐSÉGE

Oross Gábor kistermelő (bácsai lakos) jutott bajba, mert idegen szívű felvásárlók megállapodásuk ellenére sem hajlandók átvenni tőle a terményeket. Nagyon nehéz helyzetbe került családjával együtt, és még 10-15 ember, akit folyamatosan foglalkoztat. A következő terményeket kínálja önköltségi áron, sőt egyes esetekben még az alatt is.

Étkezési paprika. Frissen szedett jó minőségű. Zsákolva (kb 16 kg-os kiszerelésben) Ára: 1.600,- Ft/zsák.

Étkezési burgonya. Két féle (sárga "kiflikrumpli" és rózsaszínű hagyományos). Frissen felszedett, nem apró, jó minőségű. Zsákolva, kb. 30 kg/zsák. Ára: 1.200,-Ft/zsák.

Három féle körte (alexandra, vilmos a harmadikat nem írtam fel). Szép termés, elálló, jó minőségű. Ez lehet a vásárló által szedve is, meg lehet kérni leszedve is. A leszedett körte ára: 120,- Ft/kg. Szedés helye: Nagybajcs-határ.

Négy féle alma (mucsu, golden, jonatán, early-gold). Szép termés, az első két fajta, akár tél végéig is fogyasztható kedvező tárolási körülmények között. Ez pillanatnyilag szedés alatt van, most van (mától) "szedd magad" Vámosszabadin a Szabadi u. 1/a mögött. Ha a vevő szedi le 60,- Ft/kg, fa alól rétes alma 20,- Ft/kg. De meg lehet állapodni szedett árban is, ennek az ára még nyitott.

Természetesen aki igényli, annak számlát is tud adni,az ár ennek függvényében módosul.

Nagyobb mennyiségnél szállításban segít.

Gábor kiváló őstermelő, segítsünk rajta!!!

A Gábor telefonszáma: 06 30 49 64 114

Üdvözlettel: Németh Judit

GY-M-S megyei elöljáró

http://www.magyarokszovetsege.hu/content/oszi-bevasarlas
http://www.magyarokszovetsege.hu/content/oszi-bevasarlas


2009. szeptember 10., csütörtök

Világgá megyek :-)

A Világgá megyek társasjáték a magyar népmesék elemeinek, mondavilágának bemutatásával és segítségével kalauzol végig kicsiket és nagyokat a mesék vándorútján.

Az utat megjárva, melynek állomásait a népmesék figurái, tárgyai, helyszínei adják, felnőttek és gyermekek is, életkoruknak megfelelően, eleveníthetik fel népmeséinkkel kapcsolatos emlékeiket, tanulhatnak játszva ezeknek a történeteknek mélyebb összefüggéseiről és tartalmáról. Már 3 éves kortól játszható, tízféle lehetőséget kínál a képes útvonal játékra, kikapcsolódásra, tanulásra. Tíz év felettieknek, nagyobbaknak egy másik, készségfejlesztő, játékot is adunk. Óvónőknek, tanítóknak játszóházaknak nélkülözhetetlen segédanyag.

A játék teljes bevételét a népmesével való oktatási program megvalósítására költjük.
Honlap: nepmesemuzeum.com
Farkas L Rozália T: 20-910-7864 loxiasz@gmail.com