Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mszp. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mszp. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. március 23., péntek

A baloldal "siker-listája”


  • 1.Giga kölcsön – a Bajnai-Gyurcsány tandem 2008-2009-ben vette fel, 2010-2014-ig vállalta a visszafizetést; amit persze az Orbán Kormány fizet ki
  • 2...... de ezért persze előlegben befagyasztják a közszféra bértömegét 2 évre.
  • b/ 10 százalékkal csökken a táppénz;
  • c/ 12 milliárd dollárral a bankok feltőkésítése;
  • d/ 25 %-os nyugdíjcsökkentés;
  • e/ megszűnik a 13. havi illetmény;
  • f/ megszűnik a 13. havi nyugdíj;
  • g/ vagyonadó bevezetése 2012.ig;
  • h/ önkormányzati támogatás csökkentése;
  • i/ csökkentik az önkormányzati támogatásokat;
  • j/ előre hozzák a nyugdíjkorhatár 65 évre való emelését;
  • k/ 2009-ben nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét;
  • l/ átütemezik év végére a 2009-re tervezett nyugdíjkorrekciót;
  • m/ 2010-ben elmarad a nyugdíjkorrekció;
  • o/ gyes és gyed együttesen három helyett csak két évig jár;
  • p/ családi pótlék összegét, a korhatár 23-ról 20 évre csökken;
  • r/ fokozatosan megszüntetik a gázár- és távhő-kompenzációt;
  • s/ felfüggesztik a lakástámogatásokat;
  • sz/ tömegközlekedés támogatásának csökkentése;
  • t/ közmédia támogatásának csökkentése;
  • u/ az EU-s agrártámogatások nemzeti kiegészítésének csökkentése 2010-ben;
  • v/ 20-ról 25 százalékra nő az áfa;
  • 3./ eladták a MÁV legjobban profitáló részét a Cargót az osztrákoknak, azt ígérték a vasutasoknak, hogy részesednek pár százezer forinttal az eladás hasznából; Kóka János, Veres János - nem tartották meg a szavukat.
  • 4./ Kuncze Gábor cián kapszulákat akart adni nekünk – rádióban is hallható volt a nyilatkozata.
  • 5./ tűzoltók, rendőrök és tanárok túlóra díja hova lett?
  • 6./ 3,5 milliárd forint uniós támogatást kellett visszafizetnünk, mivel a szocik 2007-ben határrendészeti célok helyett vízágyúk vásárlására használták fel (!)
  • 7./ 13 milliárd veszteség - a Moszkvai Magyar konzulátus eladása
  • 8./ Hajdú-Bét ügy - ki a felelős az áldozatokért? Bajnai
  • 9./ stratégiai ágazatok eladása - a víz-, gáz-, áram - miért kerültek külföldiek kezére?
  • 10./ 4-es Metro, OLAF jelentés - 167 milliárdot elcsaltak
  • 11./ 2005. december - a Józsefváros pályaudvaron megszűnt a rendszeres forgalom, - a MÁV első pályaudvara
  • 12./ 2007. március - Gyurcsány-kormány leállítja 14 mellékvonalon a személyforgalmat
  • 13./ 2007. július - a MÁV-ból kiszervezik a személyszállítási üzletágat, megalakul a MÁV-START Zrt.
  • 14./ 2008. január - MÁV Cargo Zrt. privatizálása
  • 15./ 2009. október - leállítják 33 mellékvonalon a személyforgalmat
  • 16./ 24 milliárdos kár a repülőtér eladásával
  • 17./ 18 milliárdos kárt okoztak Dobrevék az EMIR-rendszer kiépítésével összefüggő szabálytalan közbeszerzések ügyében
  • 18./ 10 milliárd Ft - meg nem valósult kormánynegyed
  • 19./ 41 milliárd Ft - Kőröshegyi (hegy nélküli Völgyhíd
  • 20./ 220 millió Ft - nem mozgó Időkerék Budapest
  • 21,/ 2,1 milliárd Ft - sukorói telekcsere
  • 22./ 40 millió Ft - Bodrogkeresztúr 40 cm „kilátó”
  • 23./vizitdíj automaták kb. 650 000 Ft/intézmény
  • 24./ kormányzati jósda – Szilvásy Péter (György öccse) az augusztus 20-i tűzijáték alatt kitört viharban öt ember meghalt, több száz pedig megsebesült. Az ombudsmani vizsgálat megállapította, hogy a történtek fő felelőse a Szilvásy György vezette kancellária.
  • 25./ 50 milliárd Ft - M6 homokdomb alagút
  • 26./ kórházi széfek, „kakaóbiztos” számítógép
  • 27./ kb. 400 millió Ft - Hagyó és társai által okozott kár
  • 28./ MSZP sikkasztás, hűtlen kezelés – 6 év letöltendő börtön, Zuschlag János
  • 29./ adócsalás, magánokirat-hamisítás - 2,6 év jogerős börtön, Kabai Károly
  • 30./ Altus-ügy - Bíróság mondta ki, hogy jogosulatlanul gazdagodott a magyar állam rovására 84 millió forinttal – megúszta, elévült, Gyurcsány
  • 31./ MSZP Hivatali befolyással üzérkedés - 3 év börtön, Csonka Gábor
  • 32./ MSZP hivatali befolyással üzérkedés - 2 év börtön, Kaszab Csaba
  • 33./ MSZP sikkasztás - 10 hó börtön, Karakasev Anna
  • 34./ Hűtlen kezelés, Magyar Úttörő Szövetség - 1,5 év felfüggesztett börtönbüntetés, Rácz Péter
  • 35./ MSZP társadalombiztosítási csalás - 1év 10 hó börtön, Szarvas Attila
  • 36./ MSZP adócsalás – 8,1milliós pénzbüntetés, Kodela László
  • 37./ MSZP hivatali befolyással üzérkedés - jogerősen elítélve, Weiszenberger L.
  • 38./ Benedek Fülöp MSZP hivatali visszaélés, számtalan más bűntett - elítélve
  • 38./ MSZP számlagyár - felfüggesztett szabadságvesztés, Balázs Gábor
  • 39./ MSZP - a Zuschlag-ügy elítéltje Lados István
  • 40./MSZP - emberre fogta vadászfegyverét - felfüggesztett börtön, Hámori Csaba
  • 41./ Kórházbezárások
  • 42./ OPNI megszüntetése
  • 43./Minden ágy mellé széfek felszerelése, amelyet később leszereltek és a Péterfy Kórház pincéje tele van velük… 
  • 44./ receptfelírási díj
  • 45./ Simon Gábor korrupciós ügye
  • 46./ Botka szegedi tevékenysége: Mars tér ledózerolása
  • 47./ MÁV tehervagonok eladása ócskavasként.

2016. március 5., szombat

gondola.hu - Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

gondola.hu -
 Megúszhatja a börtönt Simon Gábor

Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Simon Gábor ellen. A volt szocialista politikusra letöltendő börtönbüntetést kért a hatóság, ugyanakkor a büntető törvénykönyv korlátlan enyhítést tesz lehetővé, mivel Simon időközben megfizette több mint 120 milliós adóhátralékát. A külföldi bankszámláin talált pénz eredetét nem sikerült kideríteni.

2016. március 5. 10:44

Vádat emelt Simon Gábor, az MSZP egykori elnökhelyettese és volt ország­gyűlési képviselője ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A hatóság különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás, hamis magánokirat felhasználása, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás miatt kezdeményezte az elszámoltatását. A bíróság halmazati büntetésként akár 8-10 évet is kiszabhatna Simon Gáborra, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hatályos szabályozás értelmében „korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki a […] költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti”. Márpedig az expolitikus tavaly lerótta „tartozását” a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé, így az előbb említett kitétel rá is vonatkozik.
A vádemelés tényét tegnap Keresztes Imre, a KNYF-et vezető főügyész jelentette be. A költségvetési csalásról szólva felidézte, hogy Simon Gábornak (képünkön) 2008 és 2012 között 267 millió forintnyi ismeretlen eredetű, a vagyonnyilatkozatában nem szerepeltetett bevétele volt, ami után nem tett eleget a személyi jövedelemadóra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó fizetési kötelezettségének, s ezzel 128 millió forintos kárt okozott a költségvetésnek. Amikor ez kiderült, Simon tagadta, hogy az övé lenne a pénz. Állítása szerint vagyonkezelőként jutott az összeghez, de részleteket nem árult el. Az egyik osztrák banknak ugyanakkor azt mondta: ingatlan- és cégeladásból, valamint megtakarításból származik a több mint százmilliós összeg.
Keresztes Imre tájékoztatásából kiderült, hogy az ügyészség egyik verzió­nak sem adott hitelt, egyebek közt a volt szocialista politikus makacs hallgatása miatt azonban a pénz forrását és célját nem sikerült feltárni. A szóbeszéd tehát, amely szerint Simon Gábor „pártpénzt” vagy kenőpénzt pihentetett a külföldi pénzintézetekben, továbbra is csak szóbeszéd marad. A főügyész elmondása alapján úgy tűnik, a volt MSZP-s potentát a legkevésbé sem volt együttműködő.

Ennek okára egy házkutatás alkalmával lefoglalt irat világíthat rá. Ez a Keresztes Imre által kommunikációs tervnek nevezett dokumentum Simonnak szóló tanácsokat tartalmaz. Olyanokat például, hogy „nem kell semmit túlmagyarázni” és „nem kell mindenre emlékezni”. De felvetődik benne a félrevezetés lehetősége is: „El kell gondolkozni azon, hogy szivárogtassunk valamit, amit jól értesült pletykafészkek terjeszthetnek, ezzel összezavarva a közvéleményt” – javasolta a tippadó.
Ismert az is, hogy a Simon-ügy egyik szála Svájcba vezet. A volt MSZP-s politikus 2012 tavaszán innen körülbelül 340 ezer eurót utalt át egy grazi pénzintézetbe. Az osztrákok, a magyar fél jogsegélykérelmére válaszul számos adatot átadtak, Svájc azonban arra hivatkozva, hogy a helyi törvények szerint az egyszerű adóelkerülés nem minősül bűncselekménynek, megtagadták a segítségnyújtást.
Ami a másik két vádpontot illeti, a hamis magánokirat felhasználása azért került bele a vádiratba, mert Simon szándékosan valótlan adatokat tüntetett fel a vagyonnyilatkozatában. A felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítást pedig az ügyészség szerint azzal követte el, hogy hamis útlevelet rendelt magának.
– Megismerve a nyomozati iratokat, az a véleményem, hogy a vádemelés eljárásjogilag szükségszerű, azonban korai volt, mivel a tényállás felderítetlen – mondta el lapunk érdeklődésére Simon Gábor védője. Nagy István úgy érvelt: a személyi jövedelemadó utólagos vizsgálatára irányuló adóhatósági eljárás bírósági szakasza még nem zárult le, márpedig ezt meg kellett volna várnia a nyomozó hatóságnak. Az ügyvéd úgy fogalmazott: jogi álláspontja szerint ügyfelének a bírósági eljárás lezárultával nem kell majd börtönbe vonulnia.
Az egykori MSZP-elnökhelyettes titokzatos kapcsolata
Simon Gábort a rejtélyes körülmények között elhunyt Welsz Tamásnál tartott házkutatás után tartóztatták le, amikor a férfi házában megtaláltak egy, a politikus fényképével ellátott, Gabriel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevelet. A politikai és alvilági kapcsolatokkal is rendelkező férfit 2014. március 20-án ki akarta hallgatni a KNYF, miután Welsz egy egész mikrobuszt megtöltő dokumentumhalmot adott át a nyomozóknak. Egy rendőrautó ment érte; útközben rosszul lett, s hamarosan meghalt, a boncolás pedig azt állapította meg, hogy méreg végzett vele.
A kiváló adóhatósági kapcsolatokat is ápoló Welszről az is kiderült, hogy olyan körökkel is üzletelt, amelyek olaj- és gabonaügyletek révén milliárdos áfacsalás szereplői voltak. Ezekre a bűncselekményekre egy szlovákiai magyar vállalkozó, Dömény Zoltán jegyzetei alapján derült fény. A férfi által leírtak alapján az MSZP pártkasszájában is landolt áfacsalásból származó pénz, az ügyletek zökkenőmentes lebonyolításához pedig szlovák és magyar politikusok, bűnözők biztosítottak védelmet.
Summa
Ismeretlen forrásból származó pénzt helyeztek el 2006-ban Simon Gábor svájci, majd osztrák számláin
2008–2012 között összesen 267 millió forint gyűlt össze az MSZP egykori elnökhelyettesénél
A szocialista politikus képviselői vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel a pénzt és nem fizetett adót utána
Miután büntetőeljárás indult ellene, a politikus megtérítette az adóhátralékot
A rejtélyes pénzek eredete a hosszú nyomozás ellenére feltáratlan maradt
magyaridok.hu



2016. március 2., szerda

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Akiknek a Balaton a Riviéra – Az eltűnt százmilliárdok nyomában - PestiSrácok.hu

Százmilliárdok, ingatlanok százai tűntek el a rendszerváltás zűrzavarában, az MSZ(M)P-t akkor és azóta sem kérte számon senki. A nagy játékosoknak meglett a jutalmuk: az MSZ(M)P-vagyon kijátszásában kulcsszerepet játszó Hován Gábor a kétezres években a Főtáv vezérigazgató-helyetteseként tündökölt, s végül az összes kétes ügy felmentéssel zárult. S bár a hírhedt Next2000-botrány miatt 1989-ben nem tudták kiszervezni a balatoni üdülőkomplexumokat, a Gyurcsány-kormány alatt sikerült elkótyavetyélni a híres balatonaligai ingatlanegyüttest. Megvizsgáljuk a szocialista evolúciót: avagy hogyan váltak profivá az amatőrök… 
MEZŐ GÁBOR – Hamvas Intézet
Sorozatunk előző részében felelevenítettük, hogyan próbálta az MSZ(M)P részvénytársaságokba kiszervezni a vagyonát. Többek között 2641 (!) ingatlanát. A párt 1989-es „újjáalakuló” kongresszusán (ekkor vedlett át MSZP-vé) egyértelműen fogalmaztak. „Ez évben – egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok formájában – különböző vállalkozásokba fogtunk, ami a vagyon üzleti célú hasznosítását jelenti a vállalkozásokra létrehozott gazdasági szervezetnél (pl. a Next 2000 KFT – amely afigyelem középpontjába került – létrehozásának módját a 7. sz. melléklet tartalmazza). A cél az volt, hogy pótlólagos anyagi forrást biztosítsunk a párt működési feltételeihez. Eznem jelent tulajdoni, illetve kezelő jogi változást!” – írták a Hamvas Intézet által felkutatott iratban. Nagy fájdalmukra azonban az egyik legfontosabb vállalkozásuk, a hírhedtté vált Next 2000 még abban az évben elbukott.

RÉGI IDŐK: AZ SZDSZ LEPLEZTE LE AZ MSZ(M)P-T

Nézzük az MSZMP finom megfogalmazása szerint „a figyelem középpontjába került” kft. sorsát. Akkora botrány tört ki a céggel kapcsolatban, amely az MSZMP vagyonmentését is megnehezítette. Az MSZMP ’89 közepén bukott le: az ekkor még valóban szabad madárnak tetsző SZDSZ – hol volt még a 1994-es „árulás”, majd azt követő agónia – augusztus 26-án gyűlést szervezett az emberi jogok nyilatkozatának 200. évfordulóján. A gyűlésen hangoztatták, hogy az MSZMP minden eszközzel igyekszik átmenteni a hatalmát, Next 2000 néven egyszemélyes kft.-t hozott létre, amely a párt 1,2 milliárd Ft értékű üdülőit gondozza. Az SZDSZ – a jó ügy érdekében – valószínűleg kihasználta már akkor is erős sajtókapcsolatait, szinte az összes komoly napilap foglalkozott az MSZMP trükkjével(itt megtekinthető az összeállítás). A „modellváltásra” készülő pártnak védekeznie kellett.

SZÓ SINCS MAGÁNTULAJDONRÓL, KÉREM SZÉPEN!

Next Kft. ügyvezető igazgatója, Járni János (aki az MSZMP Borsod megyei Bizottsága pártgazdasági szervezetének vezetője volt – tehát pártszinten egy „senki”, egy stróman, ennek megfelelően semmit sem lehet találni róla a világhálón) persze próbálta cáfolni a vádakat. „Szó sincs arról, hogy az MSZMP KB magántulajdonba akarja adni a közvagyont – magyaráztaPárttársa, Hován Gábor(az MSZMP gazdálkodási osztályának helyettes vezetője) sajtótájékoztatón (itt meg lehet nézni a felvételt) utasította vissza, hogy bármilyen vagyonátmentésről lenne szó. Elmondása szerint nem is értette a felháborodást, mivelcsupán „a fenti vagyon használati jogának átengedéséről” volt szó, hiszen a párt „vagyontárgyai” állami tulajdonban vannak 1977 óta”. (Lábjegyzet helyett jegyezzük meg, hogy a közvélemény jelentős része csak Hován nyilatkozatából értesülhetett az MSZMP ’77-es lépéséről. A párt már akkor átíratta vagyonát az államra – ezzel azért megtartva saját magának –, valószínűleg azért, hogy kezelésének költségeit az államra hárítsák).

Ügyes trükk '77-ből / Forrás: Hamvas Intézet
Ügyes trükk ’77-ből / Forrás: Hamvas Intézet

HOVÁN DIADALÚTJA: A NEXTTŐL A FŐTÁVIG

Hován komolyabb figura volt a sakktáblán Járninál, ennek megfelelően később sem engedték el a kezét. A kétezres években például a Főtáv vezérigazgató-helyettese voltMSZP-kormány alatt. (Ezen a felvételen az MSZP Mérnök-utcai székházában tart előadást a gázról). Felettese, Kovács Lajos Főtáv-vezérigazgató jóval többet szerepelt ahírekben: 2010-ben – már a kormányváltás után –egyenesen a cégházból vitték el a rendőrök. Kovácsot száznyolcvan milliós hűtlen kezeléssel gyanúsították, s bár tavaly a bíróság minden vád alól felmentette (ez történetünkben visszatérő momentum), az ügyészség fellebbezett.

Felmentve /Fotó: Nava.hu
Felmentve /Fotó: Nava.hu

OTROMBA TRÜKK: NÉGYSZÁZSZOROS TŐKEEMELÉS

Visszatérve a Nexthez és 1989-hez. A társaságot 2,9 millió forintos alaptőkével hozta létre az MSZMP, de ezt az összeget néhány nappal később ennek négyszázszorosára, egészen pontosan 1 milliárd 165 millió 270 ezer forintraakarták emelni. Miért volt erre szükség? A társasági törvény előírása szerint a kft.-ék alapításakor a törzstőke jelentős részét készpénzben kellett befizetni, de mivel a milliárdos ingatlanvagyonhoz képest nem volt elég készpénze a pártnak (vagy nem akarták bevallani, kockáztatni), ezért kellett ehhez a trükkhöz nyúlnia. Sikertelenül.

MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet
MSZMP: A Next elbukott / Forrás: Hamvas Intézet

NEM TUDTÁK KIJÁTSZANI AZ ÚJ FÖLDTÖRVÉNYT

A Next 2000 megalapításának időzítésével egyébként aföldtörvény tervezett módosítását akarták kijátszani, megelőzni. A vállalatot 1989. június 23-án hozták létre, majd június 28-án nyújtották be a tőkeemelési kérelmet. Éppen két nappal később, június harmincadikán hagyta jóváaz Országgyűlés a földtörvény módosítását, amely többek között kimondta, hogy társadalmi szervezet (például az MSZMP) nem ruházhatta át másra a kezelésében lévő állami ingatlan tulajdonjogát. Végül az új törvénynek megfelelően – némileg mégis meglepő módon: jogszerűen– a budapesti cégbíróság július 14-én elutasította a Next tőkeemelési kérelmét a módosított földtörvényre hivatkozva.

RIADALOM AZ MSZMP-BEN, CSAK PEREKET NE!

Bár az MSZMP vezetői nyilván nem örültek a bukásnak, attól még jobban féltek, ha a Next 2000 ügye polgári peres eljárásban a bíróságra jut, az precedenst jelenthet, és akár még az is megtörténhet – azokban a “zűrzavaros időkben” – hogy a többi vállalatnak, társaságnak (azaz a vagyon jelentős részének) is búcsút mondhatnak. Erről egészennyíltan fogalmaztak az MSZMP elnökségének írt tájékoztatóban („a Next 2000 Kft. ellen indított polgári per esetleges következményeiről”): „Fentiek alapján pontosan körvonalazható, hogy az Ellenzék egyes csoportjai és a FJF(Független Jogász Fórum – a szerk.) meglehetősen demagóg módon próbálják a jelenlegi tények alapjántámadni az MSZMP vagyonát, ugyanis, ha fent kifejetett álláspontjuk jogerős bírói ítéletben nyerne megfogalmazást, az azt jelentené, hogy – függetlenül a NEXT 2000 kft-től – valamennyi MSZMP vállalkozás, társaság jogellenes… ez esetben természetes jogkövetkezmény még, hogy a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet vissza kell állítani. Tehát túl sokat buknának az elvtársak. Éppen ezért gondoltak a jövőre is: ugyanebben az iratban már saját jogászcsoport felállítását tervezik, hogy azzal hatékonyan védekezzenek a támadások ellen. Kiváló jogászoknak azóta sincsenek híján

Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet
Egységes jogi képviseletet! / Forrás: Hamvas Intézet

A JÓ „KOMMUNISTÁK” NEM TUDTAK SEMMIRŐL SEM

A történet ismeretében nem meglepő, hogy a frissen megalakult – szeplőtlen fogant – MSZP elnöksége 1989. november huszonharmadikán úgy döntött, hogymegszünteti a Next 2000 Kft. működését, átadja az államnak a kezelésükben lévő pártüdülőket, a Politikai Főiskolát és a Társadalomtudományi Intézetet. Ezzel veszítettek kevesebbet. Novák Zoltán az interneten is elolvasható művének (Az MSZMP Budapesti Reformköre)hatodik részéből az is kiderül, hogyan próbálták magukatmosdatni az MSZMP reformerei, mondván: nem is tudtak erről az egészről, és amúgy sem kérték ki a véleményüket. Az iratok alapján Pozsgay Imréék persze többször ellentmondásba kerültek önmagukkal. (Ez sem ment meg minket attól, hogy az elmúlt években végignézzük aPozsgay, Szűrös Mátyás-féle társaság rehabilitálását. A konzervatív sajtó egy részének tálalásában ők lettek a „jó kommunisták”. Vagy ahogyan az utcán fogalmaznak keresetlen, ám találóbb kifejezéssel: díszkomcsik.)

HOVÁN: MIT NEKÜNK NEXT, VAN MÁSIK!

Novák könyvében Hován neve is felbukkan, az MSZMP egyik főgazdálkodója a Next 2000 bukása kapcsándicsekszik a többi vállalattal. „A Népszabadság az SZDSZ sajtótájékoztatóján elhangzottakról megkérdezte Hován Gábornak, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének a véleményét. Hován nemcsak a Next 2000 Kft. tevékenysége szervezésének a leállítását utasította el, hanem dicsekedve elmondta, hogy az első ilyen kft. nem Budapesten, hanemVeszprémben jött létre (az előző cikkünkben már bemutatott Cimbriana kft. épp veszprémi… – a szerk.) az ottani pártbizottság kezdeményezésére, és azt is jelezte, hogy ezek szervezése más megyékben is megtörtént, illetve több helyütt folyamatban van. Külön kiemelte, hogy az MSZMP balatonföldvári és tihanyi üdülőit már két éve fizetővendégekkel töltik meg”.
Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS
Hován a sajtótájékoztatón / Ill.: PS
Hován magabiztossága bántó, ugyanakkor érthető. Bár aNext 2000 elbukott, a többi céget már nem sikerült elgáncsolni. Továbbra sem tudni pontosan, mi történt a több mint kétezer ingatlannal. Az Állami Számvevőszéknevetséges vizsgálatát már említettük, azóta sem történtsemmilyen lépés a számonkérés felé.

A GYURCSÁNY-VILLA ÉS BREZSNYEVÉK NYARA

Nézzük egyetlen ingatlan példáját, az egyik legismertebbesetet. Bár Gyurcsány Ferenc megúszta a balatonőszödi telepből kihasított „Gyurcsány-villa” ügyét (bővebben itt) is, az ex-miniszterelnök neve egy másik botrányos körülmények között értékesített üdülőkomplexum, abalatonaligai kapcsán is felmerültSzimbolikus ingatlanegyüttesről van szó, hiszen a kommunizmus éveiben Balatonaligán gyűlt össze a szocialista-kommunista világválogatott (Brezsnyev, Castro és természetesen Rákosiék, Biszkuék, Kádárék is szívesen nyaraltak itt).
Télen is népszerű... /Fotó: Fortepan.hu
Télen is népszerű… /Fotó: Fortepan.hu

EVOLÚCIÓ: AZ MSZMP-NEK NEM, GYURCSÁNYNAK SIKERÜLT

A közel ötven hektáros vízparti ingatlan-komplexumot a Next 2000 Kft. 1989-ben 244 millióért vette át – áron alul – majd – mivel kötelezték rá – visszaadta az államnak. Ezután többször is sikertelenül próbálták eladni, ez végül aGyurcsány-kormány alatt sikerült. 2007-ben vette meg az izraeli érdekeltségű Pro-Mot Hungária Ingatlanhasznosító Kft., írd és mond: mindössze 4,5 milliárd (más források szerint ötmilliárd) forintért. A Nemzeti Nyomozó Iroda a sokakat felháborító ügyben (hosszabb cikk ittrövidebb itt) 2010-ben hűtlen kezelés miatt indított vizsgálatot. A gyanú szerint a kincstári vagyonkezelő szervezet részben áron alul, részben engedély nélkül adta el az üdülőkomplexumot.

MINDENKI FELMENTVE, NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ

Az ügy lezárása nem meglepő: 2011-ben a rendőrségmegszüntette a Club Aliga privatizációja ügyében a nyomozást. A beszerzett szakértői vélemények alapján megállapították, hogy a mintegy ötmilliárd forintos vételár reális volt, ezért a privatizációval az államot nem érte kár. S bár kiderült az is, hogy a Környezetvédelmi Vizsgáló Iroda atermészet védelméről szóló törvényt megkerülve, azilletékes miniszter jóváhagyása nélkül kötött szerződést a befektetővel, a rendőrség szerint ez csupán fegyelmi vétség. Nem az ő hatáskörük. Talán odaküldhették volna még azÁllami Számvevőszéket is. Írhattak volna egy újabb felettébb hasznos, százoldalas jelentést...
hamvas

2014. október 27., hétfő

Vandalizmus a Fidesz székházánál

Vandalizmus a Fidesz székházánál:

2014. október 26., 19:00, frissítve: hétfő 08:02 , forrás: Hír TV, szerző: MNO
'via Blog this'


























Az internetadó elleni demonstráció végén elszabadultak az indulatok, a Hír TV munkatársait is megtámadták. Az eseményt a józsefvárosi MSZP volt alelnöke szervezte, aki pártsemleges demonstrációt és békés tüntetést ígért. A helyszínen ott volt André Goodfriend, az amerikai nagykövetség ügyvivője is. Vasárnap este tizenegy órakor ért véget a rendzavarásba torkollott tüntetés.
Az este 6 órakor kezdődő tüntetés hivatalos végállomása a Hősök tere lett, ahol este 8 óra előtt pár perccel a szervezők hivatalosan lefújták a demonstrációt.
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 20 órakor
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 20 órakor
A tömeg egy része azonban a közeli Fidesz-székház elé vonult, és megrohamozták az épületet, számítástechnikai eszközökkel dobálták az ablakokat, felmásztak az erkélyekre, néhányan az udvarra is bemásztak. Körülbelül kétezren lehettek, sokan maszkkal takarták el az arcukat.
A demonstrálók a „Viktátor”, „demokráciát”, „Európa”, „áfacsalók” felkiáltásokkal és hangos éljenzéssel kísérték a dobálást, majd megjelent egy, „az alaptörvény érvénytelen” feliratú molinó is. A tüntetők a Fidesz-székház több ablakát is bedobták és több helyen a redőnyöket is megrongálták.
Gulyás Balázs, a rendezvény fő szervezője korábban azt ígérte, hogy békés demonstráció lesz.

Megtámadták a Hír TV munkatársait

Közben a Hír TV munkatársait is megtámadták, ráncigálták az operatőrt és a riportert is, akiket le is hazaárulóztak a magukból teljesen kikelt rendzavarók. A televízió adása is megszakadt az incidensek miatt. A Hír TV feljelentést tett a rendőrségen a stáb megtámadása miatt.
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.10-kor
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.10-kor
Császár Attila, a televízió riportere a helyszínről elmondta: túl vannak az incidensen, de képet sokáig nem tudtak adni, mert megrongálták a kamerájukat és rendőrök menekítették ki őket a tüntetők gyűrűjéből.
A rohamrendőrök, akik körülbelül kétszázan voltak, 20.30 körülmegkezdték a tüntetők kiszorítását a székház elöl. Közben patthelyzet alakult ki, a rendőrség többször felszólította a tömeget, hogy hagyják el a helyszínt, melyre füttyszóval válaszoltak. A rohamrendőrök 21 óra körül a székház előtti kerítésnél álltak, míg a tüntetők a Dózsa György út torkolatánál voltak.
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.15-kor
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.15-kor
A Hír TV tudósítója 21 óra után arról számolt be, hogy a rendőrök többedszerre is felszólították a tüntetőket, hogy hagyják el a helyszínt, mire a demonstrálók kormányellenes rigmusokkal és füttyszóval válaszoltak. A rendőrség a környékbéli utcákban nagy erővel volt jelen.
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.25-kor
Megrohamozták az internetadó ellen tüntetők a Fidesz-székházat – bejelentkezés 20.25-kor
A televízió 21.50-es bejelentkezésekor elhangzott, hogy akkor körülbelül még háromszázan voltak a helyszínen. Ott volt Demszky Gábor volt főpolgármester, aki 15 méterre áll a rendőröktől egy kis társasággal és André Goodfriend, az Amerikai Nagykövetség ügyvivője is.
André Goodfriend, az USA nagykövetségének ügyvivője (Fotó: Facebook, Bencsik András profiloldala)
André Goodfriend, az USA nagykövetségének ügyvivője (Fotó: Facebook, Bencsik András profiloldala)
22.10-kor a Hír TV helyszíni tudósítói arról számoltak be, hogy a székház környékén már csak néhány tucat tüntető van jelen, így lassan véget érhet a demonstráció. Már a Dózsa György úton is zavartalan a közlekedés. Mivel a kerítés megrongálódott, így valószínűleg a rendőrök maradni fognak a helyszínen.
Kuczik János rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes a televíziónak 23 órakor azt nyilatkozta, hogy csoportos garázdaság miatt eddig öt személyt állítottak elő. A tudósítók arról számoltak be, hogy gyakorlatilag véget ért a rendzavarásba torkollott demonstráció, megkezdődött a helyszínelés, így a területet nem lehet megközelíteni. Az egyik irodát is megrongálták, így az épületen belül is helyszínelnek.
Egy irodát is tönkretettek (Fotó: Facebook)
Egy irodát is tönkretettek (Fotó: Facebook)

Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés 23 óra
Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés 23 óra

Ha a szurkolók ott lennének...

Amikor megjelentek a vandalizmusról szóló első hírek, az Index és a 444 fociultrákról kezdett el tudósítani. Az ATV ugyancsak azt közölte, hogy az ultrák is megjelentek a helyszínen, akik „mocskos zsidók” skandálásba kezdtek. Az Ultras Liberi nevű portálon keresztül a szurkolók viszont elhatárolódtak az eseményektől és azt üzenték: „Szurkolók nincsenek ott, ha mi lennénk ott, akkor már bent lennénk a székházban.” Császár Attila, a televízió riportere is megerősítette, hogy nem ultrák támadták meg őket, hanem egy 45-50 év körüli és egy valamivel fiatalabb férfi.

BRFK: Nem vettek őrizetbe senkit

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Police.hu oldalon vasárnap este fél tíz előtt néhány perccel megjelent közleményében hangsúlyozta: a rendőrség garantálja a közrendet, közbiztonságot. Közölték: a Lendvay utcai Fidesz-székházhoz érkező demonstrálók közül néhány, arcát sállal, csuklyával takaró ember megrongálta a székház két nyílászáróját. Az ingatlan kerítését bedöntötték, felmásztak az erkélyre. A rendőrség felszólítására a csoport elhagyta az ingatlan területét. A Készenléti Rendőrség a személy- és vagyonbiztonság védelmében kettős sorfalban felállt az épület elé. A rendőrség és a tüntetés résztvevői között konfliktus nem alakult ki. A BRFK az MTI este 9 óra után feltett kérdésére közölte, hogy addig nem vettek őrizetbe senkit a demonstrálók közül; a tüntetők, illetve a rendőrök létszámáról nem adtak tájékoztatást.
Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés, 21 óra
Megtámadták a tüntetők a Hír TV stábját – bejelentkezés, 21 óra
Az erőszak elfogadhatatlan
A Fidesz  Magyar Polgári Szövetség barátsággal és türelemmel hallgatja meg azokat, akiknek bármilyen kérdésben ellenvéleményük van. Nyitottak vagyunk az érvekre, készen állunk arra, hogy a távközlési adókról szóló törvényjavaslathoz módosító indítványt nyújtsunk be. Javasoljuk egy adófizetési felső korlát bevezetését, ami az adó mértékét 700 forintban maximalizálja, valamint azt, hogy az adatforgalomra kiterjesztett adót a távközlési szolgáltató cégek fizessék, ne az előfizetők, ne a magánszemélyek. Az erőszak viszont teljes mértékben elfogadhatatlan. Döbbenettel tapasztaltuk, hogy az esti demonstráció vandalizmusba torkollott. Az erőszak semmire nem lehet megoldás, nem vandalizmusra, hanem békés párbeszédre van szükség. (Fidesz-frakció)

Gulyás: lesz felső korlátja az internetadónak
Az internetadót nem kell a most ismert formájában komolyan venni, annak lesz egy felső korlátja, ráadásul nem a Fidesz frakcióval egyeztetve nyújtották be. Ezt mondta az ATV Szabad Szemmel című műsorában
Gulyás Gergely, a parlament Törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke.

Ultimátum a kormánynak

Az internetadó elleni tüntetés MSZP-s fő szervezője 48 óra haladékot adott a kormánynak arra, hogy teljes egészében visszavonják a törvényt. Gulyás Balázs a 18 órakor kezdődő eseményen felszólította a tömeget: „Ha keddig nem törli el a kormány az internetadót, ugyanitt találkozunk.”
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 19 órakor
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 19 órakor
„Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse: nem lesz internetadó. (…) Azért tudjuk megakadályozni, mert ilyen hatalmas tömeg van itt” – közölte Gulyás. A Hír TV tudósítóját a szervezők arról tájékoztatták, hogy nagyjából 10-15 ezren lehettek a József nádor téren.
Gulyás szerint a kormány ezzel az adóval megsarcolja az állampolgárokat és becsapja saját szavazóit is. Mint fogalmazott: ugyanazt akarják, amit a Fidesz még 2008-ban, hogy ne legyen internetadó.
A személyeskedéstől sem mentes beszédben Gulyás Orbán Viktort „digitális analfabétának” nevezte, amire a tömeg „mondjon le!” skandálásba kezdett. Erre a felszólaló kijelentette: ez a tüntetés az internetadó ellen jött létre, de ha Orbán Viktor lemondana, tényleg nem lenne internetadó.
A Hír TV helyszíni tudósítója arról számolt be, hogy a Szolidaritás és a Gyurcsány-párt több aktivistája is a tömegben van, habár Gulyás Balázs fő szervező korábban arról beszélt, hogy pártsemleges lesz a rendezvény. Mellettük megjelent a megmozduláson az a krétakörös Gulyás Márton is, akiről kiderült: a Norvég Alap pénzén tüntetett a kormány ellen.
A beszéd végén Gulyás arra kérte a jelenlévőket, hogy mobiljukkal világítsák meg az eget, ezzel is azt hangsúlyozva, hogy nem kérnek ebből a „sötét adóból” és nem kérnek a digitális középkorból. A tömeg ezután hosszan „nem hagyjuk és Orbán takarodj” rigmusokat kiabált.
Az internetadó ellen Budapest mellett több nagyvárosban  Pécsen mintegy négyszázan, Miskolcon néhány százan, Veszprémben többtucatnyian  is tüntettek.

Az MTI-hez korábban eljuttatott közlemények szerint a parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közül támogatja a demonstrációt az LMP, az MSZP, az EgyüttPM, a DK és a Jobbik is. Ugyancsak részvételre buzdított az Európai Baloldal  Munkáspárt 2006. A kezdeményezés mellett állt ki a Liga Szakszervezetek. Az internetadó ellen felemelte szavát a Pedagógusok Szakszervezete is. Szakmai szervezetek szintén tiltakoztak az internetadó terve ellen, köztük a Hírközlési Érdekegyeztető Tanács, a Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége, valamint a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület.
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 18 órakor
Tüntetés az internetadó ellen – bejelentkezés 18 órakor

Volt MSZP-s alelnök a szervező

Mandiner korábbi beszámolója szerint Gulyás Balázs MSZP-s politikus szervezi az internetadó elleni tüntetést a Facebookon, aki a józsefvárosi MSZP alelnöke volt. Gulyás egyébként Gurmai Zita fia, ami a volt EP-képviselő egy korábbi vagyonnyilatkozatából is kiderül. Korábbi bloggertársa, az Egyenlítő blogot alapító Németh Gábor szerint Gulyás pártutasításra szervezheti a József nádor téri tüntetést. Közben a legnagyobb videómegosztó portálra is felkerült egy videó, ahol Gulyás maga beszél arról, hogy ő szervezi a demonstrációt. A Gulyás Balázzsal készült Hír TV interjút itt tekintheti meg.

Nem a netezők fizetik meg az adót

A nemzetgazdasági miniszter szerint nem az internetezők fogják megfizetni az új közterhet. Varga Mihály az m1 Az Este című műsorában korábban azt mondta, bízik benne, hogy megfelelő verseny van a szolgáltatók között, ezért azok nem tudják majd továbbhárítani a közterhet az ügyfeleikre.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is nyilatkozott az ügyben, az Indexszel azt közölte, hogy a törvényjavaslat még biztosan változni fog, a frakció például javasolni fogja, hogy legyen felső korlát a törvényben „a távközlési adó már bevett szabályaihoz hasonlóan”. Azt még nem döntötték el, hogy ez mekkora legyen, de „talán ezer forint” körül lehetne.
Blogbejegyzéseink a témában
Az internetadó csak a vesztesek számát emelné 
Bele a széles nagyvilágba






br>