Blogarchívum

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: simorandrás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: simorandrás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. július 25., hétfő

Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők

Így folyt el Gyurcsányék idején 84 milliárd forint | Magyar Idők

2016. JÚLIUS 25. HÉTFŐ 05:45

A VÁLSÁG KITÖRÉSEKOR SEM FOGTÁK VISSZA A REKLÁMKÖLTÉSEKET A SZOCIALISTÁK


Összesen 84 milliárd forintot költött a szocialista vezetés reklámra 2006-tól a kormányváltásig. Lapunk összegyűjtötte, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején mennyi pénz landolt a reklámügynökségeknél és a baloldali sajtótermékeknél.


A kommunikációs és reklámköltések a szocialista vezetés utolsó négy évé­ben a gazdasági válság kitörésekor voltak a legmagasabbak. Reklámra például 2009-ben több mint 22 milliárd forintot fordított a baloldali kabinet. Volt olyan hónap, amikor csak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 290 millió forintot költött ilyen célra.

A baloldali kormányzatok alatt jó éveik voltak egyes médiumoknak is. Az Index például 748 millió forinthoz jutott 2006–2010-ben.

A portált tulajdonló offshore cég korábban a Wallisé volt, a kézbesítési megbízott pedig az egykori miniszterelnök, Bajnai Gordon volt – derült ki idén a kiszivárogtatott Panama-iratokból.


KASZÁLT AZ AXEL SPRINGER


Az Axel Springer bevételei alaposan meghaladták a szóban forgó internetes portálét. A német tulajdonú kiadó ugyanabban az időszakban 3,4 milliárdot kapott. Nem keresett rosszul a Népszabadság sem, a baloldali lap négy év alatt 2,6 milliárd forinthoz jutott, és persze komoly pénzek érkeztek az RTL Klub számláira is. A vezető kereskedelmi televízióban összesen 12 milliárd forintért hirdettek a szocialista kormányok.
A 2006 és 2010 közötti időszaknál maradva érdemes kiemelni a köztévé egykori műsorát, a Nap Tv-t, amelynek reggeli adásába a baloldali megmondóemberek és politikusok napi rendszerességgel jártak szerepelni. Náluk 2,3 milliárd forint kötött ki. Ehhez képest lényegesen kevesebbet, 561 milliót kapott a HVG, 423 milliót a 168 Óra, de a Magyar Narancs is 152 millió forintnyi hirdetést adott el az államnak. A HVG a print kormányzati költés csaknem negyedét, a 168 Óra a 17 százalékát zsebelte be.


SZOKATLAN MEGBÍZÁSOK


Azt természetesen nem kell magyarázni, hogy szükség van állami hirdetésekre, valahogyan tájékoztatni kell az embereket, hiszen nem olvassa mindenki a Magyar Közlönyt vagy a Kormányzati Értesítőt. A fent említett években azonban előfordult néhány meglehetősen furcsa megbízás. Ilyen volt például 2007-ben egy több mint ötmilliós szerződés, amely a kormány előtt álló napi kommuniká­ciós veszélyek összegyűjtéséről szólt.

Szintén ebben az évben indult az egykori indexes, később pedig HVG-s publicistához, Tóta W. Árpádhoz köthető Magyar Képmesék sorozat, amelyre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Miniszterelnöki Hivatal dobta össze a pénzt, utóbbi 90 millióval szállt be a projektbe.

2008. augusztus 27-én pedig Gyurcsány Ferenc húzott nagyot azzal, hogy fizetett hirdetésként jelent meg a Népszabadságban a Megegyezés című írása. Ez összesen négy és fél millió forintba került, aminek egyik felét a kormány, másik felét pedig az MSZP állta. Akkor azt mondták, azért feleztek, mert Gyurcsány egyszerre pártelnökként és miniszterelnökként is adta a nevét a melléklethez.

A baloldali kormányok alatt voltak olyan kampányok is, amelyek a fogyasztóvédelem, a feketegazdaság és a közlekedésbiztonság kérdéseiről szóltak. Három ilyen összesen 460 millió forintba került.

Hogy reformok voltak-e, és ha igen, milyenek, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre magyarázni kellett a folyamatokat. Pont jó volt erre az akkori kormány szerint az Új Magyarország című kiadványsorozat, valamivel több mint 460 millió forintért.


ÜGYNÖKSÉGEKNEK JUTOTT ÖSSZEGEK


A különböző kommunikációs ügynökségeknek juttatott pénzekről beszélve érdemes kiemelni Bajnai Gordon két korábbi érdekeltségét. Abban az időben, amikor Bajnai felügyelte a már említett Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, többek között azt kellett kommunikálni, hogy mi lesz hárommilliárdnyi uniós közpénzzel. A médiavásárlásra kiírt, kicsivel több mint bruttó 1,6 milliárdot érő pályázatot a MindShare Médiaügynökség Kft. nyerte, de a keretből jutott a Café PR Kft.-nek is. Ez utóbbinak korábban a Kóka János egykori gazdasági és közlekedési miniszterhez és Bajnai Gordonhoz köthető Webigen Rt. volt a tulajdonosa.

A Mediaedge:cia-vel a Miniszterelnöki Hivatal 2005-ben kötött kommunikációs feladatokra egy kétmilliárdos keretösszegű szerződést. A pénzből 720 millió forintot költött el ez a vállalkozás médiatervezésre és -vásárlásra. Szintén ez a cég nyert el egy hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárásban kiírt tendert 800 millió forintért. Ezért a pénzért főleg a kormányzati reformokat kellett megismertetniük a választókkal.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nettó 611 millió forintos kommunikációs tenderét már a MindShare nyerte 2008-ban. Ez az ügynökség 2010 elején a Magyar Posta 400 milliós közbeszerzését vitte el, de dolgoztak például a Magyar Fejlesztési Banknak is 180 millióért.

Az 1996-ban alapított Noguchi Porter Novelli ügynökség saját honlapja szerint eddig minden évben nyereséges volt. Ehhez járulhatott hozzá többek között az, hogy a vállalkozás bonyolította egy ideig a BKV sajtótájékoztatóinak, sajtóbeszélgetései­nek, tévés szerepléseinek és interjúinak szervezését.

A WELL SEM MARADT KI


Nagyot szakított az állami pénzekből a Well reklámügynökség is, ami azért is érdekes, mert korábbi tulajdonosai között több ismert újságíró található, így Mester Ákos, Szilágyi János és Breuer Tamás is. De volt köze a céghez Gyurcsány Ferenc üzlettársának, Erdős Ákosnak is. Ő volt az, aki megvette a volt miniszterelnöktől a Perfekt Zrt.-t, és a Nemzeti Tankönyvkiadóban, valamint az Állami Nyomdában is tulajdonos lett.

A Well egyik 50 milliója tulajdonképpen a körúti villamosoknak köszönhető. A BKV 2006. március 1-jén szerződött a céggel a Combinókkal kapcsolatos teljes körű PR-tevékenységre; a megbízás az adott év október 15-ig szólt. Egy későbbi belső ellenőrzés arra jutott, hogy a szerződés teljesítése megkérdőjelezhető, a cég ettől függetlenül megkapta a 49,5 millió forintot és az áfát. A Well-lel kapcsolatban további három olyan szerződés is előkerült, amelyeknél valamilyen hiányosságot találtak. Ezek között volt pél­dául a bliccelés elleni kampány lebonyolítása nyomtatott újságokban.

A Well Kft. a Hagyó-perből sem maradt ki. Az egyik tárgyalási napon hangzott el, hogy a BKV 2006. ja­­nuár 1. és 2010. március 8. között csaknem 156 millió forintot utalt a Wellnek, több szerződés ellenértékeként. Az egyik fő érdekesség nem is ez, hanem hogy a Well 2007-ben megbízásos jogviszonyban kezdte foglalkoztatni Lelovics Ottót, aki a per ötödrendű vádlottja volt. Lelovics havi bruttó alapbére több mint egymillió forint volt.

Felmerült a cég neve egy hajléktalanokra és lecsúszott egzisztenciák­ra épített cégcsoport körül is. Ennek ügyfelei között volt a Wellen kívül a magyar Siemens-csoport és a 168 Órát kiadó Telegráf Kft. is.

INSOMNIA: EGYEDÜLI PÁLYÁZÓ


Százmilliókat kapott a baloldali kormányoktól az Insomnia is. Az ügynökség honlapján egyebek mellett azt írják, hogy a Közel-Keleten is vannak virágzó kapcsolataik, de „beleteszik” a kreativitásukat európai uniós és közszolgálati projektekbe is. A vállalkozás ügyfelei között volt mások mellett a Magyar Turizmus Zrt., a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és a Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet is. Ezeken kívül kapcsolatban álltak a Simor András vezette jegybankkal is, ahonnan 2010-ben 230 millió forintnyi megbízást kaptak rendezvényszervezésre és egyéb kommunikációs feladatokra.

A már említett Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézettől esett le a legnagyobb falat az Insomniának. A cég a Mindshare bevonásával 2008-ban egyedül pályázott az agrártárca uniós forrásokat népszerűsítő, nem kevesebb, mint kétmilliárdos pályázatán. A Vidékfejlesztési és Szaktanácsadó Intézet feltételei irreálisan szigo­rúak voltak, ráadásul olyan referenciákat kértek, amelyeket csak alvállalkozók bevonásával lehetett teljesíteni.

Segítette az Insomnia sikerét Botka László szegedi polgármester is. A helyi önkormányzat egyik cége 2010-ben állapodott meg az ügynökséggel a város rehabilitációjával kapcsolatos kommunikációs tevékenységek ellátására. Az összesen csaknem 47 milliós keretösszegű szerződésben szerepelt egyebek mellett hűtőmágnesek készítése másfél millióért, sajtótájékoztatók szervezése kétmillióért, de a cselekvési terv is 800 ezer forintba került.

Hivatalos adatok szerint 2006 és 2010 között, a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején 84 milliárd forintot költöttek el állami hirdetésekre. Összeállításunk a teljesség igénye nélkül említette meg a legvaskosabb, esetenként pedig a legérdekesebb kiadásokat, a kisebb összegű megbízásokkal nem foglalkoztunk. Azt pedig akár költői kérdésnek is szánhatnánk, hogy a Fidesz-kormány 2010 és 2014 között hogyan úszhatta ezt meg hárommilliárddal kevesebből, holott elvileg a hirdetési piac árai is emelkedtek.

SZÁZMILLIÓK AZ ACG-NEK


A Gyurcsány-kormány Fair play című kampányát az ACG nevű ügynökség készítette. A feketegazdaság veszélyeire figyelmeztető spotok 295 millió forintba kerültek, és rossz nyelvek szerint a cég az egészet a Chio reklámjait is készítő társaságtól lopta. Akkoriban volt is egy kis adok-kapok a cégek ügyvédei között, de rövid időn belül mindketten kiadtak egy-egy bocsánatkérő közleményt.

http://magyaridok.hu/belfold/igy-folyt-el-gyurcsanyek-idejen-84-milliard-forint-861514/


2012. szeptember 29., szombat

Boros: Nyilvánosan lelepleződött az MNB vezetése

Boros: Nyilvánosan lelepleződött az MNB vezetése


Lánchíd Rádió
2012. szeptember 29., szombat 09:51
Nyilvánosan lelepleződött a Magyar Nemzeti Bank vezetése – jelentette ki Boros Imre a Lánchíd Rádióban.

A közgazdász – aki korábban a Magyar Nemzeti Bankban is dolgozott – azt mondta: a jegybank tevékenysége eddig is a magyar gazdaság legfőbb fékje volt. De azzal, hogy Braun Róbert, Simor András elnök tanácsadója az MSZP pártpolitikusaként folytatja, végképp nem hagy helyet kételynek. Azonban szerinte még aggályosabb mindaz, ami emögött meghúzódik. Az, hogy fontos információk szivároghattak ki a jegybankból. Papp Endre interjúja.
 http://video.mno.hu/static/js/flowplayer/flowplayer.commercial-3.2.7.swfhttp://



2011. november 27., vasárnap

Budai továbbra is várja Simor nyilatkozatát

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének ismeretében újból arra kéri Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét, hogy nyilatkozzon a jegybank alkalmazottait érintő összeférhetetlenség, valamint a tanácsadói szerződések ügyében.


Budai Gyula azután juttatta el erről szóló közleményét csütörtökön az MTI-hez, hogy az előző nap az ÁSZ közölte: elkészült az MNB tavalyi működésének ellenőrzéséről szóló jelentése. A számvevők szerint a nemzeti bank 2010-ben a jegybanktörvény előírásainak megfelelően működött, de a létszámmal és személyi jellegű ráfordításokkal való gazdálkodása nem felelt meg saját takarékossági célkitűzéseinek, bérpolitikai intézkedéseivel pedig nem támogatta a kormány takarékossági céljait sem.
   
Az elszámoltatási kormánybiztos még októberben fordult Domokos Lászlóhoz, az ÁSZ elnökéhez, kérve, hogy a számvevőszék folytasson le vizsgálatot az MNB szerződéskötési gyakorlatával kapcsolatosan. Ezt követően a kormánybiztos találkozott is Domokos Lászlóval, aki közölte: Budai Gyula "nyitott kapukat döngetett", mert az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását.
   
Budai Gyula csütörtöki közleményében azt írta: az októberi levelében tett megállapításokat az ÁSZ vizsgálata minden területen alátámasztotta. Példaként utalt a jelentés azon megállapítására, amely szerint tavaly ugyan csökkentek az MNB személyi jellegű ráfordításai, de a hatékonyságjavító intézkedéseitől független költségcsökkentési lehetőség további 146 millió forint megtakarítással járhatott volna. A jelentés kitért arra is - idézte a kormánybiztos -, hogy az MNB elnöke a 24 tagú kommunikációs gárda mellett egy kommunikációs tanácsadót is alkalmazott havi 1,8 millió forintért, akinek munkavégzéséről, valós teljesítményéről a bank értékelhető szakmai dokumentumot nem adott át.
   
A kormánybiztos ezzel összefüggésben emlékeztetett az MNB felügyelőbizottságának korábbi megállapítására, amely szerint a Braun&Partners Consulting Kft.-vel kötött megbízási szerződést csak két hónappal azután bontották fel, hogy megállapították az MNB egyik vezető alkalmazottjának összeférhetetlenségét a céggel kapcsolatban, és így további 1,2 millió forintot fizettek ki valós teljesítés nélkül.
   
Az ÁSZ a beszerzési eljárások ellenőrzésekor a beruházások megvalósításához kapcsolódóan két esetben, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy esetben tárt fel jogsértést: az egyik beruházással összefüggő eljárása során a jegybank a beszerzés becsült értékét nem a közbeszerzési törvény előírásának megfelelően állapította meg, egy másik eljárás során pedig nem kérte az ajánlattevőktől a kirívóan alacsony ár alátámasztását; egy szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó, határozott időtartamú szerződést pedig közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosított. A kormánybiztos megjegyzi, hogy az ÁSZ megállapításai itt is hasonló következtetéseket vontak le, mint ő.
   
Mindezek alapján Budai Gyula közölte: "egy hónap elteltével, és egy számvevőszéki jelentéssel a háta mögött" újból kéri Simor Andrást, hogy nyilatkozzon az MNB alkalmazottait érintő összeférhetetlenség, valamint a tanácsadói szerződések szükségessége ügyében.
   
Az MNB szerdai közleményében azt írta: értetlenül áll a tavalyi működésének ellenőrzéséről publikált ÁSZ-jelentés tényekkel alá nem támasztott és megalapozatlan megállapításai előtt, amelyek a korábban megszokott magas színvonalú szakmai ellenőrzési gyakorlatot számos elemében nélkülözik.

(MTI-fidesz.hu)

2010. december 20., hétfő

Hírek röviden

2006. október: elítélték a vadászpuskások vezetőjét

Elítélte a bíróság a vadászpuskás osztag vezetőjét, aki eltörte egy tüntető ujját 2006. október 23-án.
Vágó László 1 év 8 hónap börtönbüntetést kapott,
3 évre felfüggesztve.

A férfi osztaga az Astoriánál emelte ki a tömegből és bilincselte meg Fábián Gábor sértettet, akit brutálisan bántalmaztak az azonosítószám nélküli rendőrök. A vád szerint a parancsnok odalépett a tüntetőhöz és eltörte az ujját. Vágót a véres tömegoszlatás után alezredessé léptették elő. Később leszerelt, nyugdíjba vonult, és az egyik fővárosi bevásárlóközpontban dolgozott biztonsági őrként.

hírTV

Emelt a jegybanki alapkamaton a monetáris tanács

(Pressio?!)

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2010. december 21-i hatállyal, 25 bázisponttal 5,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamat mértékét. Simor András az MNB elnöke délután sajtótájékoztatón ismerteti a döntés indokait.

(FH)


Vissza, amit lehet!


Parragh László: Véget kell vetni a jövedelmek kiáramlásának
Újra kell tárgyalni a privatizációs szerződéseket, s vissza kell szerezni a kilencvenes években elkótyavetyélt állami monopóliumokat. A szabályozórendszer átalakításával újra kell alakítani a jövedelmi viszonyokat, hogy javuljon a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) s minden Magyarországon működő cég versenyképessége, növekedhessen a belső piac – mondta a Magyar Nemzetnek Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

Fennmaradhat a földeladási moratórium

A hazánk számára kedvező döntés már megszülethetett, s kihirdetés előtt áll • Három évet nyerünk

A Magyar Nemzet értesülése szerint az Európai Bizottság hétfőn fogja bejelenteni, hogy hozzájárul hazánk külföldiek földvásárlását tiltó szabályozásának újabb hároméves fenntartásához.


Az utolsó MiG-üzlet

Az MSZP-hez húzó Solar Kft. már az oroszokkal levelezik

Még ki sem írták a rendszerváltozás utáni magyar hadiipar egyik legnagyobb összegű tenderét a légierő MiG–29-eseinek értékesítésére, a Magyar Nemzet úgy tudja, már komoly háttértárgyalások kezdődtek a milliárdos üzletben való részvételért.


BKV-sztori a Duna TV-nél

Ókovács Szilveszter ma tesz feljelentést a luxusklinika ügyében


Egy luxus magánklinikával kötöttek nyolcmilliós szerződést Cselényi László volt Duna TV-elnök és az általa kinevezett Szekeres László műszaki és gazdasági igazgató maguk és feleségeik részére. A számlát a tévével fizettették ki – írta a Magyar Nemzet a múlt héten. A társaság egy hónapja kinevezett vezérigazgatója akkor azt ígérte, vizsgálatot indít. Ókovács Szilveszter most válaszolt a lap kérdéseire.


Gyanúsított lett a volt SZDSZ-es polgármester

Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja az főügyészség Weinek Leonárdot, Zugló volt SZDSZ-es polgármesterét – számolt be a köztévé híradója. A nyomozás adatai szerint a volt polgármester 17 milliós kárt okozott.


Kit terhel felelősség az áldatlan állapotokért? (+videó)

Az elszámoltatási kormánybiztoshoz fordul Kaposvár a taszári repülőtér ügyében. Azt szeretnék, ha Budai Gyula kivizsgáltatná az elmúlt nyolc év kormányainak felelősségét a sikertelen hasznosításban. A somogyi megyeszékhely gyanúja szerint az egykor az amerikai hadsereg által használt bázisról sok minden eltűnt, felelős azonban nincs.


Lehullott a tudásközpont két üvegburkolata


Lehullott két, három négyzetméteres üvegburkolati elem szombat éjjel a pécsi tudásközpont épületéről. Senkinek nem esett baja. A baleset feltehetően a nagy hideg miatt történt, Pécsett ugyanis éjjel mínusz 10 foknál is hidegebb volt.


Ferihegy fogságában: szerdáig nem repülnek az utasok? (+videó)

1500 külföldi rekedt Ferihegyen, miután a havazás megbénította a nyugat-európai repülőtereket. Sokan azt az információt kapták, hogy szerdáig nem tudnak elutazni. Bár vasárnap már nem havazott az országban, a fagy miatt a vasúti közlekedésben is voltak fennakadások.


A nyár ellenére 10 centis hó hullott

Ausztrália keleti parti szövetségi államaiban, Új-Dél-Walesben és Victoriában havazott hétfőn, pedig ilyenkor nyár van azon a részen. Az ott élők szerint a térség síelésre alkalmas területein tíz centiméteres a hó, ami teljesen szokatlan.


Bánk bán premier Plácido Domingo vezényletével

A világhírű operaénekes Plácido Domingo vezényletével jövőre bemutatják Erkel Ferenc Bánk bánját a Los Angeles-i operaházban – jelentették be a fővárosban vasárnap azon a tájékoztatón, amelyen részt vett Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár és maga a „mester” is. Az operát a magyar kormány támogatásával magyar nyelven adják elő kétszer a 2011/2012-es évadban.


Elhunyt az euró egyik atyja

Hetvenéves korában elhunyt Tommaso Padoa-Schioppa, az euró egyik kitalálója és létrehozója. Az olasz közgazdász és politikus szombat este kapott halálos szívrohamot Rómában, miközben barátaival vacsorázott.


Távozniuk kellene az euróövezetből?

A világ legnagyobb kötvényalapjának kezelője szerint Görögországnak, Írországnak és Portugáliának ki kellene lépnie az euróövezetből. A Pimco európai vezetője azt mondta a német Die Welt hétfői számának adott interjújában, hogy „saját valuta és nagymértékű transzferek nélkül ezek az országok képtelen lesznek megállni a lábukon”.